Keresés: „intézmény” (418 találat)

Egész napos programmal készültek a  Kossuth  Zsuzsa  Gimnázium és Szakközépiskola  diákjai és pedagógusai az intézmény névadója  tiszteletére  és a Rák Világnapjának alkalmából  rendezett  ünnepségre.  A rendezvényt   koszorúzással  és rövid megemlékezéssel  nyitották meg, ahol az iskola diákjain kívül a kórház dolgozói is elhelyezték a megemlékezés virágait.

A  Magyar Rákellenes Liga képviselői előadást tartottak „Az alkohol és a rákbetegség összefüggései” címmel, Prof. Dr. Simon Tamás beszélt a megelőzés szerepéről és a már kialakult betegség gyógyíthatóságáról, Dr. Szigethy  Anna  főorvos, a fiatalok alkoholfogyasztásának visszaszorítását helyezte előtérbe.

A rendezvényhez kapcsolódóan az iskola rajzpályázatot írt ki, díjakkal jutalmazták a munkáikat benyújtó diákokat.   A mai napon az iskola számítógép parkja is jelentősen megnövekedett, az  ÉRÁK  a kollégium informatikai termét, a Raiffeisen Bank pedig a gimnázium nyelvi laborját szerelte fel  megfelelő minőségű és mennyiségű informatikai eszközzel.

A programsorozat folytatása képpen Egészségnapi programok kerültek megszervezésre az iskola termeiben, előadásokat hallgathattak az allergiáról, a dohányzás  megelőzéséről , pszichológus  és  nőgyógyász  segített problémáik megoldásában, vetélkedőkön, bemutatókon, állapotfelméréseken vehettek részt a tanuló és vendégeik.

Nyertes pályázati program a „Piceszínház Eger Művészeti Közhasznú Egyesület Kulturális, oktatási programja nevelési és oktatási intézmények számára” című kezdeményezése. Az uniós forrásból, a TÁMOP 3.2.11/10/1 keretében megvalósuló kezdeményezés lényege, hogy nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeit támogassa. A pályázati folyamatban az intézmény 48 millió 539 ezer forintos támogatásról kapott visszajelzést. Nagy hangsúlyt helyeznek a műhelymunkára, különös tekintettel a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeknél. A program 2010. októberétől 2011. augusztusáig tart.

A közhasznú, nonprofit szervezettel Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 2010-ben három évre szóló közszolgáltatási szerződést kötött, amely kölcsönösen kedvező mindkét fél számára. Eger Városa több intézményével is csatlakozott a kommunikációt, önismeretet fejlesztő drámapedagógiai programhoz, az egyesület pedig csak ilyen kontraktus birtokában pályázhatott az uniós támogatásra. A Tatár Gabriella színművész által vezetett Pinceszínház otthona a Vitkovics-ház.

Tatár Gabriella a csütörtöki projektnyitón kiemelte: a Pinceszínház hat nevelési-oktatási intézménnyel alakított ki szoros kapcsolatot, köztük az egri Neumann János Középiskola és Kollégiummal, az EKF Gyakorló iskola és Gimnáziummal és a Katica Óvoda Eszterlánc Tagóvodájával. A programot 40 munkatárs részvételével viszik végig, sok halmozottan hátrányos helyzetű fiatal életét tudják segíteni a jó hangulatú, tanórán kívüli foglalkozásokkal.

Rázsi Botond, Eger alpolgármestere köszöntőjében úgy fogalmazott: biztos abban, hogy az iskolapadban, hagyományos oktatási módszerekkel nem lehetne olyan eredményeket elérni, melyekről már az első négy hónap alapján beszélni lehet a Pinceszínháznál. Hozzátette: a városi Ifjúsági Koncepció megalkotásának időszakában jó látni a pozitív példákat arra, hogy közösségépítő módszerekkel tartalmas időtöltést lehet kínálni a fiataloknak. A Pinceszínház programjának hosszú évekre jelentős hatása lehet az egri diákokra és az oktatási intézmények munkájára.

Eger Megyei Jogú Város és Heves Megye Önkormányzatának közös nyilatkozata szerint véget ért egy feszültségektől terhes időszak, s sikerült az együttműködés korszakába lépniük. A február 15-i önkormányzati egyeztető bizottsági ülésen több megállapodás is született.

Mindkét fél pontosan tudja, hogy ez olyan lehetőség, melyet nem hagyhat kihasználatlanul. Eger nem szakítható ki a megyéből, mint ahogyan az egri fenntartású iskolákba és intézményekbe számos megyebeli, vidéki diák és polgár jár, úgy a Heves Megye által működtetett intézmények is egriek ezreinek adnak ellátást, otthont, kikapcsolódási lehetőséget.

Az ötmilliárd forintos kórházfejlesztési programhoz 490 milliós önerőt kell biztosítani, ezt eddig teljes egészében a Megye vállalta. Az egyeztetésen Eger vállalta, hogy megvizsgálja annak lehetőségét, miként tud a hatályos költségvetési javaslat felülvizsgálatával 45 millió forintot biztosítani a célra. Megállapodtunk abban is, hogy a Markhot Ferenc Kórházat érintő fejlesztésekről a pályázatok korai szakaszában egyeztet a két fél.

Az Egri Vár falainál a csapadékos tél jelentős állagromlást okozott, az állagmegóváshoz 2,5-2,5 milliós fejlesztési önerőt nyújt a két önkormányzat, valamint egyetért abban, hogy a további kárelhárítás megfelelő ütemezéséhez nagyobb rugalmasságra lenne szükség a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal részéről. Az említett összeg a legszükségesebb helyreállító munkákhoz elegendő lehet. A Heves Megyei Önkormányzat statikai vizsgálatot végeztet el a jövőben, hogy világossá váljon, milyen azonnali beavatkozásokra van még szükség. Az 1,8 milliárd forintos attrakciófejlesztési projekt célja, hogy 130 ezer fős látogatószám-növekményt érjen el a Vármúzeum, ezért a Megye és Eger közös rendezvényeket tervez a Várban, valamint minél több rendezvénybe igyekszik bekapcsolni az Egri Várat is. Az eredményes munkához újfajta programok, megújuló programszervezés szükséges, a két önkormányzat 2013-ig egyezteti rendezvénynaptárát, s így lehetővé válik a közös marketing stratégia kialakítása.

Eger Önkormányzata 7 millió forintos pluszforrást nyújt a Gárdonyi Géza Színháznak, azzal a kitétellel, hogy a tánctagozat változatlan személyi összetételben működhessen a továbbiakban is. A Harlekin Bábszínház költségeihez 3 milliót biztosít a megyeszékhely. A két önkormányzat vezetése megállapodott abban, hogy az 50-50%-os intézményfenntartási szerepvállalás továbbra is megmarad, s ez érvényes a Bródy Sándor Városi- és Megyei Könyvtárra is.

Az iskolák és közművelődési intézmények (pl. levéltár) fenntartása kapcsán az egyeztetésen döntés született arról, hogy március 15-ig feladatterv készül. Ennek lényege, hogy elindul az oktatási intézményekre és a levéltárra vonatkozó közös fenntartás lehetőségeinek vizsgálata a két hivatalban.

A nemzetközi kapcsolatok terén a Megye török és cseh irányban fejleszti kapcsolatait, míg Eger olyan nagy konferenciának ad otthont, mint az európai vidékfejlesztési igazgatók találkozója, vagy egy iszlám konferencia. Keresik annak lehetőségét is, hogy a megyeszékhely további hasonló rendezvényeket szervezhessen, hiszen ez mind a város, mind a Megye számára fontos lehet.

Forrás: Egriszín

Magyarország soros uniós elnöksége kapcsán az összeurópai kulturális értékek összefogása a fő témája a XI. Egri Tavaszi Fesztiválnak, ahol színházi, könnyű- és komolyzenei előadásokkal is várják az érdeklődőket. A korábbiakhoz hasonlóan ebben az évben is az Egri Szimfonikus Zenekar hangversenyével indul az Egri Tavaszi Fesztivál március 15-én. Az ünnepi koncertet Liszt Ferenc és Gustav Mahler emlékére a Gárdonyi Géza Színházban rendezik majd.
– Magyarország soros uniós elnöksége kapcsán az idei tavaszi fesztivál során kiemelt szerepe lesz a kultúrák közötti párbeszéd közvetítésének, Egerben is több nemzetközi kulturális intézmény szervez majd programokat. A már tizenegyedik alkalommal megrendezett rendezvénysorozat március 15-től április 3-ig tart majd – hangsúlyozta Rázsi Botond az egri fesztivál programját ismertető sajtótájékoztatón.

Eger alpolgármestere kiemelte: a könnyű- és komolyzenei, a színházi és a különböző programok mindenképp felélénkítik a megyeszékhely kulturális életét.
– A fesztivál fő célja, hogy a kulturális turizmuson keresztül színesítse a résztvevő városok hétköznapjait. Fontos, hogy minél több helyszín csatlakozzon a tavaszi fesztiválsorozathoz, így is erősítve a városok közötti kapcsolatot. A turistacsalogató programok mellett lényeges, hogy a városok kulturális és gazdasági értelemben is fellendülést érjenek el – mondta Vitézy Zsófia, a Budapesti Fesztiválközpont Nonprofit Kft. frissen kinevezett ügyvezetője.

Az elmúlt évekhez hasonlóan központi helyszíne lesz a fesztiválnak a Gárdonyi Géza Színház. Blaskó Balázs színházigazgató elmondta: már műsoron lévő darabokkal, a tánctagozat új, Tiszta tánc című bemutatójával és a XXI. Magyar Stúdiószínházi Fesztivál előadásaival és koncertekkel is várják az érdeklődőket.

Visszatér Egerbe a Csík Zenekar

A XI. Egri Tavaszi Fesztiválon a Csík Zenekar, Ferenczy György és a Rackajam közös koncerten lépnek fel. – Még korábban ebben a formációban sosem zenéltünk együtt, de most több helyszínre is ellátogatunk a Rackajammel. Kifejezetten a Tavaszi Fesztiválra álltunk össze. Az esten a két együttes felváltva fog zenélni, majd a végén egy 30-40 percben közös számokat együtt adunk elő. Külön készülök a koncertre, számomra mindig plusz motivációt jelent, ha Egerben zenélhetek – hangsúlyozta Szabó Attila, a Csík Zenekar egri kötődésű prímása.

A XI. Egri Tavaszi Fesztivál támogatói

A színházi előadások mellett a Budapest Ragtime Band, a Kerekes Band illetve a Csík Zenekar, Ferenczy György és a Rackajam együttesek is fellépnek Egerben a fesztivál ideje alatt. Az Egri Kulturális és Művészeti központ szervezésében az Ethno Funk Fesztivál vendége lesz többek között az erdélyi Szászcsávási Zenekar, a Shapat Terror, a Belga DJ Set és a Dublin környékén élő nigériai zenészekből álló Oleku Band.

Forrás: HEOL

Szabó Róbert, a Heves Megyei Önkormányzat elnöke közleményben reagált Hiesz György, Gyöngyös önkormányzatának Idegenforgalmi, Ifjúsági és Sportbizottságának elnöke mai sajtótájékoztatóján elhangzottakra.  Úgy gondolja, hogy a költségvetési hiányhoz személy szerint Hiesz Györgynek és a korábbi szocialista vezetésnek is van köze.

A Heves Megyei Önkormányzat elnöke furcsállja, hogy Hiesz György Gyöngyös korábbi polgármestereként eddig nem aggódott a saját városa intézményeiért. Szabó Róbert szerint Heves megye és Gyöngyös érdeke egyaránt az, hogy ezek az intézmények jól működjenek. Emiatt kezdeményezett tárgyalást Gyöngyös új vezetésével. Örömmel tapasztalta, hogy Faragó László polgármester úrban megvan az a felelősségtudat, amely Hiesz György úrból és az előző, MSZP-s városvezetésből a jelek szerint hiányzott. A megyei önkormányzat és szűkebb hazánk városainak önkormányzatai között bevett gyakorlat, hogy az adott városok területén lévő megyei intézmények fenntartásához maguk a városok is hozzájárulnak. Az elmúlt években ezt egyedül Gyöngyös nem tette meg, ez valamiért nem volt fontos a korábbi városvezetés számára. A mai vezetés ellenben partnerként fogadta a megye kezdeményezését – áll a közleményben.

„Példaként említem, hogy csak a Mátra Múzeum működését - a normatív támogatásokon és az intézményi bevételeken túl - évente több mint 90 millió forinttal támogatja a megyei önkormányzat. Teszi mindezt úgy, hogy önkormányzatunknak nem kötelező törvényi feladata a múzeumfenntartás. Mégis, a megye érzi a felelősséget Gyöngyös városáért, hiszen az intézmény sikeressége Gyöngyös és egyúttal a megye hírnevét öregbíti. Számomra egyértelmű, hogy az a tisztességes, ha a működtetés költségeiből a város is részt vállal. Faragó László polgármester úr nyitottnak bizonyult az ügyben és meggyőződésem, hogy ez az igazi, felelős lokálpatrióta gondolkodás” – szerepel Szabó Róbert közleményében.

A közlemény végén a Heves Megyei Önkormányzat elnöke megjegyezte, hogy a Hiesz György úr által említett óriási költségvetési hiányhoz talán van némi köze személy szerint neki és az 1994-től 2010 októberéig regnáló szocialista városvezetésnek.

Az önkormányzatok költségvetéséről tartott sajtótájékoztatót az MSZP Gyöngyösön. A párt szerint most szembesülnek az önkormányzatok a költségvetés igazságtalanságaival, a Heves megyei Önkormányzat intézményei 50-70 millió forinttal kapnak kevesebbet.

Az eseményen részt vett Szabó Gyula, a Heves Megyei Közgyűlés Oktatási, Kulturális, Ifjúsági és Sport Bizottságának tagja, Hiesz György, Gyöngyös önkormányzatának Idegenforgalmi, Ifjúsági és Sportbizottságának elnöke, valamint Dr. Sós Tamás, Országgyűlési képviselő, az MSZP megyei elnöke.

Az MSZP szerint az önkormányzatok most szembesülnek a költségvetés igazságtalanságaival. 2011-ben jelentősen romlanak az önkormányzatok működési feltételei, ez közvetlenül kihat az adott településen élő emberek mindennapi életére. Reálértéken 80 milliárddal kevesebből gazdálkodhatnak az önkormányzatok, s nem kapták meg azt a plusz 120 milliárd forintot, amelyet a kormánypárok ellenzékben ígértek – hangzott el a tájékoztatón. A Heves megyei Önkormányzat intézményei 50-70 millió forinttal kapnak kevesebbet, így kevesebb jut oktatásra, egészségügyre, szociális területre – mondta Hiesz György.

Az MSZP ebből az alábbi következtetéseket vonta le: a FIDESZ helyben az „embertelen” megoldást választja, például bezárja a mátraházi idősotthont, ami elfogadhatatlan. Gyakorlatilag leáll a panellakások felújítási programja, mert csak a már megkötött szerződések kifizetésére különített el pénzt a költségvetés. „Katasztrófális” helyzetbe hozták a kistelepüléseket, amikor a közcélú foglalkoztatási munkalehetőségeket lecsökkentették. Feleannyi pénzből gazdálkodhatnak, mint az „Út a munkához” program keretében. Jelentős létszámleépítések lesznek az önkormányzati intézményeknél. Az előző évi összeg háromszorosa szerepel a költségvetésben a végkielégítések kifizetésére. Ez nyilvánvalóan látványosan érinti majd – a települések mellett – a közoktatási és a szociális szolgáltatások színvonalát. A „Nemzeti Ügyek Kormánya” az önkormányzati politikájában is mást tesz, mint amit ígért. Segítségnyújtás helyett kivéreztetés folyamata kezdődött el – áll az MSZP sajtóközleményében.

Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) mesterképzéseiről tartottak kedden délután fórumot az intézmény Egészségház utcai épületében. Az alapképzést és a főiskolai szintű tanulmányokat követő képzésről Kalóné Szűcs Erzsébet, a Tanulmányi és Információs Központ főigazgatója beszélt, aki elmondta: az EKF-en jelenleg 31 mesterképzési szakból választhatnak az érdeklődők. A főigazgató kiemelte: a 25 tanári szakképzettség mellett már 6 diszciplináris mesterszakot is indít az intézmény. – A nemrég akkreditált Történelemtudományi Doktori Iskolával immáron minden szinten biztosít a főiskola képzést – hangsúlyozta Kalóné Szűcs Erzsébet. – De már folyamatban van a Neveléstudományi Doktori Iskola akkreditálása is.
Az előadásokat követően az EKF szakemberei az érdeklődők egyéni kérdéseire is válaszoltak.

Forrás: HEOL

Február 9-én országszerte rendezvényeket tartanak abból az alkalomból, hogy 90 évvel ezelőtt alakult meg a legnagyobb magyar karitatív szervezet ifjúsági tagozata.

Egerben több oktatási intézmény diákjai tartanak fáklyás felvonulással egybekötött megemlékező rendezvényt.

Több mint 30.000 tag, sok ezer gyermek és ifjúsági segítő, támogató-irányító munkát végző pedagógusok százai; ezek a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt legfőbb erősségei.
Ők azok, akik segítenek az adományok gyűjtésében, a véradók mozgósításában, egészségnevelési programokat szerveznek, képezik magukat különböző területeken, hogy majd maguk is képessé váljanak kortársaik képzésére. Sokukkal találkozhatunk rendezvényeken, bemutatókon, esetleg balatoni strandokon, amint kiképzett elsősegély nyújtóként szolgálatot adnak.
Heves megyében évek óta 1000-1200 fiatal fizeti be a tagdíjat, s közülük hozzávetőleg
300-400 fő folyamatosan vagy alkalmilag közérdekű önkéntes tevékenységet is végez.
Évfordulót ünnepelnek az ifjúsági mozgalom szakmai hátteréül szolgáló vöröskeresztes bázisiskolák is, hiszen tíz évvel ezelőtt csatlakoztak az első intézmények ehhez a mozgalomhoz. 2001. óta Heves megyében tíz általános és középiskola, valamint legújabban két óvoda is csatlakozott a Vöröskereszt bázisintézményeihez.

A február 9-ei rendezvény programja: 16.00-16.15   Gyülekező a Kossuth Zsuzsa Gimnázium bejáratánál 16.15- 16.35  Köszöntők – Matúzné Nagy Ildikó igazgató, Rázsi Botond alpolgármester, Gortva József megyei igazgató 16.35- 16.55  Fáklyás levonulás a Dobó térre 17.00 - 17.15  Lobbanás Egyesület tűzzsonglőreinek és dobosainak műsora 17.15 – 17.30  Átvonulás a dr. Kemény Ferenc Általános Iskolába 17.30 -            „zsíroskenyér-party”, játék

Második tanévét kezdte meg az egri Agria Universitas Egyesület által működtetett Agria Közéleti Akadémia. A tanévet Dr. Paczolay Péter, a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának elnöke nyitotta meg a Városháza Dísztermében. Az Akadémia és a képzés célja többek között a polgári demokrácia védelme, a helyi politikai kultúra színesítése úgy, hogy a résztvevő hallgatók és oktatók együtt, közösen vitatják meg és tárják fel az előrelépések lehetőségeit. A két félévből álló képzés végén tanulmányaikról oklevelet kapnak a résztvevők. – Szeretnénk lehetőséget biztosítani arra, hogy hallgatóink együtt gondolkodhassanak a társadalmi és politikai kérdésekről – hangsúlyozta köszöntőjében Ráczné dr. Horváth Ágnes, az Agria Universitas Egyesület elnöke. Az egri főiskola Politológia Tanszékének vezetője hozzátette: volt hallgatókkal és szakemberekkel folytatják az Agria Közéleti Klub működését, a jövőben is szeretnének alakítói lenni a helyi, a regionális és ezáltal az országos közéletnek.

Az Alkotmánybíróság elnöke, dr. Paczolay Péter megnyitójában üdvözölte az egyesület értékteremtő és -megőrző tevékenységét, kiemelte a demokrácia építésében betöltött szerepüket is.
– Fontos, hogy az Agria Universitas Egyesület civil alapokon nyugszik, különösen akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a politikai hatalom gyenge civil szférával áll szemben – hangsúlyozta. A készülő új alkotmány kapcsán kifejtette: félő, hogy az új szöveg kialakítására kevés a rendelkezésre álló idő. Felvetette: az intézményi változások nem biztos, hogy elegendőek lesznek az egészséges politikai kultúra kialakításához.

Az eseményen dr. Stumpf István alkotmánybíró, dr. Balás István, a Heves Megyei Kormányhivatal főigazgatója és Rázsi Botond, Eger alpolgármestere is köszöntötte az új tanév diákjait.

Forrás: HEOL

Az MSZP szerint: A kormány által bemutatott Új Széchenyi Terv az Új Magyarország Fejlesztési Terv  olcsó, rossz minőségű másolata.

A hangzatos szavakkal bejelentett fejlesztési irányok zöméről mára kiderült, hogy csupán az előző kormányok által megalkotott koncepció elemeinek átcímkézései.
Magyarország az elmúlt két ciklusban sikerrel állt át a nemzeti támogatási rendszerről az uniós szisztémára. A végbement intézményi átalakítás Európa-szerte elismert és hatékony pályázati koordinációt eredményezett. A szocialista kormányok 2004 és 2010 között több mint 4000 milliárd forint uniós támogatást hívtak le a Nemzeti Fejlesztési Terv, majd az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében.Heves megyében rekord méretű fejlesztések valósultak meg ebben az időszakban. Befejeződött a Parádi Szociális Otthon építése, a gyöngyösi Mátra Múzeum, az egri Török Fürdő és Reuma Kórház építése és felújítása, a hatvani buszpályaudvar. Folyamatban van az egri Líceum és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola fejlesztése. Iskolák, óvodák, vízelvezető rendszerek, szennyvízberuházások korábban nem látott mértékű megvalósítására került sor, vidéken az infrastruktúra fejlesztésére is.
Döntés van az Egri Vár, a poroszlói Ökopark, az egri Markhot Ferenc Kórház és a gyöngyösi Bugát Pál Kórház fejlesztéséről. Az elmúlt évek fejlesztéspolitikája tehát sikeres volt.
A szocialista kormányok a versenyképesség javítása mellett figyelmet fordítottak az esélyegyenlőségre és a fenntarthatóságra is. Ezzel összefüggésben az emberek mindennapi környezete is gyökeres változáson ment át.
Ezzel szemben a Fidesz-KDNP kormány az elmúlt hónapokban a szakadék szélére sodorta a pályázati rendszert. Források helyett csupán a pozíciókat osztogatta, szakértelem híján pedig hónapok óta áll a korábban működő rendszer. Nem véletlen, hogy már az Európai Bizottság is figyelmeztette a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökét, hogy sürgősen vegye vissza a megfelelő szakértelemmel rendelkező alkalmazottakat.
Csúsznak a pályázati kiírások, félő, hogy 2011 őszéig egyáltalán nem lesznek támogatási szerződések és csak 2012-ben történnek meg az első kifizetések. Ekkor már legalább 23 hónapja lesz a Fidesz kormányon anélkül, hogy bármit fejlesztett volna.
A kormány által bejelentett Új Széchenyi Terv ezért nem más, mint az Új Magyarország Fejlesztési Terv olcsó, rossz minőségű másolata.
Ráadásul a most megjelent akciótervekből olyan lényeges területek maradtak ki, mint a mozgáskorlátozott emberek foglalkoztatását, önálló életvitelét segítő műhelyek, a tanórán kívüli nevelési feladatok, a regionális vérellátó központok, vagy a leghátrányosabb helyzetű kistérségek komplex beruházásainak támogatása.
Irreális - többek között -  az Új Széchenyi Terv foglalkoztatási programja, hiszen ahhoz, hogy 10 év alatt 1 millió új munkahely jöjjön létre Magyarországon, ahhoz például ez Heves megyében évente két – a Mátrai Erőmű és a Bosch - nagyságrendű beruházást kellene megvalósítani. Valójában az elmúlt háromnegyed évben inkább visszalépés történt foglalkoztatásban.
Az MSZP szerint a jelenlegi kormány és az általa létrehozott intézményrendszer alkalmatlan arra, hogy megfelelő pályázati rendszert koordináljon, továbbá nem tesz határozott lépéseket annak érdekében, hogy a leszakadó térségekben élő emberek munkakörülményei és lakókörnyezete javuljon.

Forrás: Egriszín