Keresés: „játék” (267 találat)

A következő két évre tervezett legnagyobb egri idegenforgalmi projekteket mutatták be a Városházán.

Az egri vár és erődrendszer turisztikai attrakcióinak fejlesztése, az Egri Érseki Palota Kulturális, Turisztikai és Látogatóközpont, valamint a Szépasszonyvölgyi Márai Aktív Turisztikai Látogatóközpont kialakítása, a Tűzoltómúzeum fejlesztése és az új Kepes György Nemzetközi Művészeti Központ létrehozása: ezek azok a legnagyobb idegenforgalmi projektek, amelyek 2010 és 2012 között valósulnak meg a megyeszékhelyen. A beruházásokkal szerdán délután a Városháza dísztermében rendezett fórumon ismerkedhettek meg a turisztikai desztinációs menedzsment (TDM) szervezet tagjai.

Eger polgármestere, Habis László országgyűlési képviselő köszöntőjében emlékeztetett arra, hogy amikor a megyeszékhely pályázott az Európa Kulturális Fővárosa címre, páratlan, a politikai nézetektől független akcióegység alakult ki a településen. Igaz, akkor nem sikerült nyerni, de a projekteket át lehetett gondolni. A tervezett nagyléptékű fejlesztések most is egymást erősítik, s ez abban az alapgondolatban foglalható össze, hogy a kultúra várost épít. Az eddigi pályázati sikerek optimizmusra adnak okot, de ez nem jelenti azt, hogy nem várhatók esetlegesen kisebb változások az elképzelések megvalósításakor.

A fórumon elhangzott: elengedhetetlenül fontos, hogy a beruházások egymáshoz kapcsolódóan valósuljanak meg. A TDM-szervezet létrehozásakor a pályázatban Eger húszszázalékos vendégéjszakaszám-növekedést vállalt, ezt csak kemény munkával lehet elérni.

Az egri várral összefüggésben Kiss János, a fenntartó megyei önkormányzat szakirodájának vezetője kifejtette: a projekt, amelynek összköltsége mintegy 1,77 milliárd forint, s a hozzá elnyert támogatás 1,4 milliárd, kifejezetten a turisztikai attrakció-fejlesztésről szól. Ma a várba látogatók 85 százaléka belföldi, 15 százaléka külföldi. Nekünk, magyaroknak az egri vár „szent hely”, olyan hely, ahol győztünk, ám a külföldiek már nem így közelítenek hozzá, nem a történelemre koncentrálnak, éppen ezért van szükség újabb attrakciókra, például hang- és fényjátékokra, kronoszkópra, a várbéli borturizmus erősítésére.

Forrás: Heol

Holnap este 21 órakor láthatjuk utoljára az Agria Nyári Játékok program részeként a Perzsa Pillangócska c. musicalt az Érsekkerti Zenepavilonnál.

Az iráni szerző darabját Venczel Valentin, a Gárdonyi Géza Színház színésze formálta színpadra, a mozgásért pedig Turi Lajos a felelős. A Perzsa Pillangócska dalszövegeit Zalán Tibor fordította magyarra, a zenét Melis László írta.

A Forrás Társulat előadására a belépés díjtalan, de a helyszínen várják a felajánlásokat, amelyeket a Magyar Vöröskereszt juttat el az árvízkárosultakat.

Forrás: Egriszín

Önkormányzati sportnapot tartanak ma Egerben, melynek keretében megannyi sportágban mérik össze tudásukat, ügyességüket az önkormányzati dolgozók és a meghívott vendégek.

A legfontosabb persze a jókedv, a kellemes időtöltés a Dr. Kemény Ferenc Sportcsarnokban és környékén. A résztvevők többek között asztaliteniszben, tollaslabdában, labdarúgásban, kosárlabdában és tekében versenyeznek egymással. A 11. alkalommal megrendezett önkormányzati sportnapot Habis László polgármester és Kovács Géza, a lebonyolításban segítő Városi Sportiskola igazgatója nyitotta meg. A nap során helyszínül szolgál az egészséges életmódot is népszerűsítő rendezvénynek a sportcsarnok, a stadion füves pályája, a salakos pálya, a tekecsarnok, a felújított teniszpálya és az annak szomszédságában lévő klubhelyiség.

A felújított teniszpálya és klubépületének átadására is ma reggel került sor. A teljes salakcserén átesett játékteret és a megszépült épületet egyelőre határozatlan időre kapta meg a Városi Sportiskola, a végleges döntés a kezdeti tapasztalatok után születhet meg. Kovács Géza elmondta, hogy 1500 munkaórát töltöttek a területen, Eger Megyei Jogú Város támogatásával 3 millió forintot költöttek a beruházásra, amely a város teniszéletét szolgálja a jövőben. A pályákat továbbra is használja az Érsekkert Tenisz Klub.

Forrás: Egriszín

A Konszenzus Alapítvány Ifjúságsegítő Szervezete "Négy ember, ha összefog, kőből is virágot hajtat" Projektjének kedvezményezettjei adománygyűjtésbe kezdtek az árvízkárosultak megsegítésére.

Az adományokat – többek között tisztítószereket, tartós élelmiszereket, ruhaneműket, játékokat – a Füzesabony, Rákóczi út 19. sz. alatti irodában várják.

A "Négy ember, ha összefog, kőből is virágot hajtat" Projekt kedvezményezettjei a füzesabonyi és a hevesi kistérség leghátrányosabb helyzetű tartós munkanélküliek közül kerültek ki (ide tartoznak a nők; a magukat romáknak vallók; a megváltozott munkaképességűek, illetve fogyatékosok, illetve a 16-25 év közötti, valamint a 45 év feletti munkanélküliek). A projekt keretében 26 fő szerzett államilag elismert OKJ-s bizonyítvány, közülük 17 fő állt munkába legalább egyéves időtartamra.

A projektbe bevont hátrányos helyzetű emberek fontosnak tartják a szolidaritást és vallják, hogy mivel ők már kaptak segítséget a társadalomtól, most rajtuk a sor, hogy lehetőségeikhez mérten segítsenek a bajbajutottakon.

Rendkívül gazdag, változatos, az egész család számára sok érdekességet kínáló programsorozattal rendezték meg a Múzeumok Éjszakáját Egerben. Az este leglátványosabb eseményei közé tartozott a várban megrendezett II. Kárpát-Medencei Tűzugrás Fesztivál és a Macik éjszakája kiállítás, de ezen az estén a már megszokott menetrend szerint, több helyszínen várták a látogatókat.

A Múzeumok Éjszakáján hagyományos helyszín volt a vár, ahol az állandó kiállítások és a Kazamata fáklyás bejárása mellett színpadi műsor, néptáncegyüttesek fellépése, a Vocalissimo énekegyüttes előadása, Dr. Csiffáry Gergely előadása Bornemissza Gergely deák életéről, "Raktár-műhely-kiállítás” és táncház várta a nagy számban megjelent látogatókat.
Az éjfélig tartó ingyenes látnivalók között az „Egri vár története” a „Kivégzés, tortúra, megszégyenítés a régi Magyarországon” program is szerepelt, de kedvelt célpontnak bizonyult az Éremverde, a Panoptikum, valamint a 3D-s Vármozi is. A Dobó-bástya éjszakai vendége ezúttal a rákóczifalvai MACIMÚZEUM lakói voltak.
A Dobó bástya Terasz ezen az estén bemutatta Eger legjobb kocsmáját, ahol, igazán érdemes időt tölteni és borokat kortyolni. Az esti félhomályban Horváth Ferenc színművész gitárral dicsérte a borokat, miközben a hallgatóság az ízek mellett a nyárral átitatott éjszakai egri panorámát is élvezhette. A terasz kiváló ivóhelyén, a „Heves Megye legjobb bora” verseny nyertes borászai mutatkoztak be.

Középkori hagyomány elevenedik meg a Szent Iván éji tűzugrás szokásában melyet a várudvaron, a Gótikus palota előtt elevenített fel a Boróka, az Egres és a Lajtha László Néptáncegyüttes, csatlakozva a Kárpát-medence megannyi településéhez, ahol ugyanabban a pillanatban lobbant fel egyszerre a szentiváni tűz.
A hagyomány szerint ilyenkor a négyszögűre rakott tűz köré gyűlik sok, sok táncos, és méltóságteljes, lassú körtánc kezdődik, egyszerre 50 helyszínen. A sok, sok kör, amely a közös időpont és a közös gondolat eredményeként egy hatalmas virtuális körré növekszik. Az ügyes menyecskék úgy járták a táncot, hogy az életerőt sugárzó forgatagba még a Hold is beleszédült. A tüzes éjszakába hajló mulatozást, immár szokás szerint tűzijáték koronázta meg.

A II. Kárpát-medencei Tűzugrás Fesztivál a népi kultúra összetartó és közösségteremtő erejét igyekszik bemutatni, azt, hogy a közös ének, a közös tánc, az összekapaszkodó körök át tudják törni az elidegenedés falát. Azt, hogy az együvé tartozás érzése le tudja győzni a távolságot, át tudja lépni a határokat és távoli vidékeket képes összekötni.
A Szent Iván napi tűzgyújtás gyökerei a korakereszténység idejéig nyúlnak vissza, de egyes elemei a magyarság ázsiai tartózkodásáig visszavezethetők. A tűz mitikus, megtisztító ereje, a világosság ünnepe az egész keresztény Európa szokásvilágába bekerült. A középkori Európában a nyári napforduló éjszakáján mindenhol felgyulladtak a sötétséget elűző tüzek, megszólalt a szentiváni ének. Szerelmi varázsló, kiházasító énekeket énekeltek, a fiatalok rituális körtáncot jártak, a lányok átugrottak a parázsló tűzön.
Az urbanizáció a Kárpát-medencétől nyugatra ezt a hagyományt is eltüntette, mint oly sok mindent a középkori Európa kultúrájából. Éppen ezért lehetünk büszkék arra, hogy ezeket a csodálatos értékeket nagyapáink, nagyanyáink a legutóbbi időkig megőrizték és átadták nekünk. A mi feladatunk az, hogy tovább őrizzük, a XXI. század megváltozott világához alakítsuk és felmutassuk őket! Nem csak a Kárpát-medencében élőknek, hanem egész Európának.
Ezért csendül fel az Európa peremén élő elfelejtett moldvai csángók öves táncának dallama. Azoké a csángóké, akik ott a végeken a legjobban megőrizték az egységes középkori Európa kultúráját, a gregorián dallamokat, a körtáncokat, a balladákat.
Ezért indul el az a körtánc, amivel több száz évvel ezelőtt a nyári napforduló estéjén egész Európa köszöntötte a világosság győzelmét a sötétség fölött, a Bretagne-tól a Kárpátokig, Skandináviától Itáliáig.

Ugyanúgy égnek a tüzek Magyarországon, Erdélyben, a Vajdaságban, Kárpátalján és a Felvidéken, ugyanúgy szólal meg az ének és indul el a tánc, s a tűz fénye eljut a Kárpát-medencében élő népekhez.

Forrás:Egriszin

A Megyeházán tartott sajtótájékoztatón mutatták be csütörtök délelőtt a szombaton nyíló Múzeumok Éjszakája programsorozat elemeit, helyszíneit a szervezők és a megyei fenntartású látogatható intézmények vezetői.

A Múzeumok Éjszakája kezdeményezés 1999-ben indult Franciaországból a Szent Iván éjhez kapcsolódóan. Hazánkban 2003-ban rendezték meg Budapesten, de 2004-ben első vidéki városként Eger vitte tovább a gondolatot- tudatta dr. Veres Gábor a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója.

Az is elhangzott, hogy egy ilyen éjszaka 4-8 ezer látogatója van összesen az akcióban résztvevő intézményeknek, ami igen magas szám. Országosan mintegy 280 múzeum vesz részt a programban, és idén egy nemes felajánlással is összekötötték a Múzeumok Éjszakáját, mégpedig a látogatható terekben kihelyezett gyűjtőládákba dobhatják be adományaikat akik az árvízkárosultakon kívánnak segíteni. Az árvízkárosult gyermekeket pedig ingyen fogadják a múzeumokban.

A csütörtöki tájékoztatón Sós Tamás, a megyei közgyűlés elnöke főként a Megyeháza egyedülálló kínálatáról beszélt, hiszen ezt az intézményt is meg lehet tekinteni Szent Iván éjjelén. Elismerően szólt a megyei fenntartású intézményekről és azok vezetőiről, hiszen, mint elmondta ezek a vezetők a szakma legjobbjai.

A Megyeházáról szólva az elnök hozzátette, hogy a jelenlegi épület abban is egyedülálló, hogy már anno is Megyeházának épült, így eredeti funkcióját töltheti be, ami szinte egyedülálló az országban.

Dr. Nemes Lajos a Heves Megyei Levéltár igazgatója arra az igen érdekes és szórakoztató kezdeményezésre hívta fel a figyelmet, melyet már az egyik egri középiskolában bemutattak, mégpedig, hogy középkori szokások szerinti ítélkezéseket fognak eljátszani. A főként Mária Terézia korát idéző eljárás során most a Megyeházán kerül sor a bírósági tárgyalások lebonyolítására és az ítéletek végrehajtására…persze csak játékból.

A tavalyi évben kimaradt ugyan, de idén ismét nyitva lesz a Sportmúzeum is amely Megyeháza udvarán található. Székely Ferenc, az intézmény vezetője kihangsúlyozta, hogy az eddigi főként az úszósportra épülő repertoáron kívül immár neves sportdiplomáciai és egyéb sportágakra vonatkozó relikviákat is megtekinthet a nagyérdemű.

Természetesen a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár is várja az érdeklődőket, szombaton már délelőtt 10 órától egészen éjfélig, ahol digitalizált formában is meg lehet majd csodálni mindazt amit az utókor ránk hagyott. Este a zenei részleges mulatsággal is készülnek a szervezők.

A tájékoztatón részt vett dr. Füköh Levente, aki a gyöngyösi Mátra Múzeum kínálatát mutatta be a sajtó képviselőinek.

- A felújítást követően immár ez a harmadik év amikor a Mátra Múzeum is részt vesz a Múzeumok Éjszakája programsorozaton. Idén az Éjjeli Bagoly a központi gondolata a gyöngyösi éjszakának, ahol már este 6 órától látható lesz egy bagoly kiállítás- ecsetelte dr. Füköh Levente.

Dr. Veres Gábor elárulta, hogy a közel múltban a hatvani buszpályaudvar építésénél előkerült honvéd sírokat is megtekintheti a közönség Hatvanban egy kiállítás keretében, valamint Egerben a Dobó István Vármúzeum mellett a Dobó- bástya terasza is várja a látogatókat, ahol viszont az Év Bora választás legfinomabb nedűit lehet majd megkóstolni.

Magyar Gina

Gondoltad volna, hogy a Dobó István Vármúzeum műtárgyai között nem csak fegyverek, hanem játékok is vannak?! A múzeum szakemberei egy nagyon szép kiállítást készítettek a Dobó-bástyában ezekből a különleges játékokból „Ki játszik ilyet?...” címmel, amely 2010. október 17-ig látogatható.

Ezt még tovább szeretnénk bővíteni egy különleges tárlattal… Ha van egy „csacsi öreg” vagy egy „vén tengeri” medvéd, lüke bocsod, aranyos, kedves, szép, új, jópofa, idétlen, féllábú, félszemű, névtelen, egyszóval: bármilyen mackód, hozd el a várba, ahol a Rákóczifalvai Macimúzeum sokat tapasztalt medvéivel együtt kiállítjuk, hogy mások is megnézhessék a Múzeumok Éjszakáján, 2010. június 19-én. Minden mackó a múzeumi műtárgyak izgalmas életét élheti néhány napon keresztül.

Ha szeretnéd megmutatni a világnak kedves játékodat, kérlek, hozd el Őt (Őket) 2010. június 17-én 10-19.00 óráig a Dobó-bástya Konferencia termébe. Ott egy muzeológus segítségével megtörténik a múzeumi nyilvántartásba vétel 5 napra. A macid ugyanitt kerül kiállításra a Múzeumok Éjszakáján a Rákóczifalvai Macimúzeum műtárgyaival együtt. Kis kedvencedet június 21-én 10-17.00 óráig visszakapod. (Lesz mit mesélni…)

Nagyon örülnénk, ha hoznál olyan fotót, ahol Te vagy a maciddal! Információ: Szalainé Király Júlia 36/312-744/122, e-mail: kiralyjuli@egrivar.hu

www.egrivar.hu