19 évvel ezelőtt indult meg a Rádió Eger kereskedelmi csatorna sugárzása az éterben. Mint Rohlicsek Judit főszerkesztő elmondta: a rádió előtte már három évvel hallható volt a helyi kábelen. Mára a környék vezető rádiójává vált.
Munkatársak és meghívott vendégek köszöntötték a rádiót és az alkotókat szerda este. Sós István alpolgármester elmondta: jó néhány évvel ezelőtt még ő is nyert egy telefonos játékban.
Tavaly december és idén február között 282 ezer férfi és 220 ezer nő volt állás nélkül Magyarországon. Ez a szám Heves megyében 17,5 ezer embert jelent, aki nem rendelkezik munkával.
A foglalkoztatottak száma 4,7%-kal csökkent, a munkanélkülieké 4,3%-kal nőtt 2012-höz képest megyénkben. A régión belül a megyét jellemezte a legmagasabb foglalkoztatási arány (45%) és a legalacsonyabb munkanélküliségi ráta (14,4%), de az országos átlagtól kedvezőtlenebbül alakultak, az előbbi 6,1 százalékponttal maradt el, míg az utóbbi 3,7 százalékponttal haladta meg azt.
Megdöbbentő adat, hogy 2013. február végén több mint 676 ezer volt a nyilvántartott álláskeresők összlétszáma hazánkban, ez 4,6 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.
Ma a régióban és országosan is kevesebben dolgoznak, mint kormányváltáskor.
Aljas, ami az elmúlt három évben történik, hiszen az Orbán-kormány három alapvető ígérete közül – növekedő gazdaság, munkahelyteremtés és adócsökkentés – egyik sem valósult meg, sőt. A gazdasági teljesítmény a tavalyi évben 1,7 százalékkal csökkent, ami 550 milliárdos veszteséget jelent. Az elmúlt három évben fél millió ember hagyta el az országot, és 300 ezerrel kevesebben dolgoznak. Az adócsökkentést pedig úgy hajtották végre, hogy csak a leggazdagabbaknak kedvez.
A családi adókedvezményből is a tehetősek részesülnek, nekik 99 ezer forint jár három gyermek után, a kiskeresetűeknek viszont csak 15, a közfoglalkoztatottaknak pedig 12 ezer forint ugyanúgy három gyermek után.
A trafikmaffia is a fideszes haveroknak, barátoknak, rokonoknak kedvezett: Miskolcon van olyan önkormányzati képviselő (fideszes), akinek a családjába 12 trafik került, ezek egyenként 800 ezer-1 millió forint hasznot hoznak havonta.
Azokban a boltokban viszont, ahol megszűnt a dohányárusítás, 22 százalékos bevételkiesést jelent a trafikok megjelenése, ez pedig munkahelycsökkenést is eredményez.
Az MSZP nem hagyja az Orbán-kormány galádságait, ezért országszerte feljelentéssel éltek a trafikleosztások ügyében.
Gúr Nándor Dr. Sós Tamás
Alelnök Országgyűlési képviselő
MSZP MSZP
Árokba borult egy kamion az M3-as autópályán, a 119-es kilométerszelvénynél, a füzesabonyi lehajtónál.
Árokba borult egy kamion az M3-as autópályán, a 119-es kilométerszelvénynél, a füzesabonyi lehajtónál - tájékoztatta a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi szolgálata kedd reggel az MTI-t.
A közlemény szerint a kamion vegyes rakományában növényvédő szerek is voltak.
A baleset helyszínén a mezőkövesdi tűzoltók, a Borsod megyei katasztrófavédelmi mobil labor és a Heves megyei katasztrófavédelmi műveleti szolgálat munkatársai dolgoznak.
Forrás: MTI
Kidőlt egy vályogház fala Hevesen a Dankó utcában. Ez a bejelentés vasárnap este kilenc óra körül érkezett a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletére.
Antal Erika szóvivő elmondta, a Heves Városi Tűzoltóság ment a helyszínre, ahol megállapították: mintegy öt négyzetméteren dőlt be egy ház egyik oldalfala. A területet körülzárták, a nyolctagú család nem tölthette az éjszakát a megrongálódott épületben.
Háger László, a hevesi önkormányzat beruházási és városüzemeltetési ügyintézője munkatársaival hétfő délelőtt tartott helyszíni szemlét a jelenleg lakhatatlan épületnél. Elmondta: az elsődleges információk szerint a ház önkormányzati tulajdonban van szükséglakásként funkcionál, de a benne élők valószínűsíthetően jogcím nélküli lakáshasználók. Azt még nem tudta megmondani, hogy helyreállítható-e az ingatlan, avagy le kell bontani. A család egyébként már hozzákezdett a kidőlt fal újraépítéséhez.
Az LMP sajtóközleménye:
A Föld napján jelent meg Ángyán József, volt kormánypárti vidékfejlesztési államtitkár negyedik jelentése a földbérleti pályázati rendszerről.
A nyolc megyére vonatkozó, a tavalyi földhaszonbérleti pályázatok eredményeit összesítő vizsgálata számokkal is alátámasztotta, amit az LMP eddig is állított; a kormány kevés „csókos” kezébe sok földet adott és keveset juttatott a kisgazdálkodók sokaságának.
Véleményünk szerint a földbérleti pályáztatás rendszere elfogadhatatlan és védhetetlen, mert nem ad esélyt a földhöz jutáshoz a helyben lakó gazdálkodó családoknak, fiataloknak, illetve a gazdálkodás mellett gyermekeket is vállaló fiatal pároknak.
Ráadásul a kormány egy átláthatatlanul működő szervezetre, a Nemzeti Földalapkezelőre bízta az óriási vagyont képviselő állami földek használatának pályáztatását.
A jelentés szerint a szétosztott földek 60-90 %-a egy nagyon szűk kör érdekeltségeihez kerül, és csupán 10-40%-át osztják szét kisebb, helyi érdekeltségek között.
Kíváncsiak voltunk, hogy Heves megyében milyen arányokkal találkozhatunk, vajon hány helyben lakó gazdálkodó lett nyertese a pályázati rendszernek és kapott helyben földet.
Megdöbbentő arányokkal szembesültünk itt is.
A bérbe adott területek mintegy 1/3-adát 2 nagy, 100 ha fölötti érdekeltség - Barna László Tenkről és Alexaiék (György és György Attila) Aldebrőről szerezte meg.
Így a felső 7% kapta a megyében szétosztott földterületnek közel 32%-át.
A 20 ha alatti nyertesek, akik 15-en voltak, nem tudták a bérbe adott földek még 20 %-át sem megszerezni (19%).
A földbérleti pályázatok által érintett 35 település közül 21 településen nem volt helybeli nyertes pályázó, 14 település esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella.
A kormányzati kommunikációval ellentétesen, a fenti adatokból világosan megállapítható, hogy a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.
Azok a települések, ahol helyiek nem jutottak földhöz, igazi vesztesnek tekinthetőek, hiszen így semmiféle módon (közvetlen: adók, járulékok; közvetett: munkahely, vásárlóerő növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állami földek bérbeadása révén keletkező jövedelemből.
Pedig Magyarország jövője nagyrészt azon múlik, hogy sikerül-e a vidék Magyarországát talpra állítanunk, a helyi közösségeket megerősítenünk.
Azt látjuk, hogy a kormányzat a jelek szerint a tőke oldalára állt a vidéki emberek érdekével szemben és segédkezet nyújt az ország nemzeti vagyonának széthordásához.
Ezzel tovább erősödik a birtokrendszer a kisgazdálkodók kárára, egy évvel a külföldiek földvásárlási tilalmának lejárta előtt. Pedig az állami földdel a családi gazdaságokat és helyi közösségeket lehetne jelentősen megerősíteni.
A folyamat a dél-amerikai típusú, kevés érdekeltség kezében lévő nagy latifundiumok állta uralt birtokrendszer irányába mutat. Ez szöges ellentétben áll a Nemzeti Vidékstratégiában meghirdetett föld- és birtokpolitikai koncepcióval, de az európai agrár- és vidékmodellel is.
Az LMP arra figyelmeztet, hogy a spekulánsokat és a nagytőkét támogató birtokpolitika tragikus következményekkel fog járni a magyar vidékre nézve, a vidék népességmegtartó képességét illetően, de hat a városokban élők élelmezési és környezetbiztonságára is.
-------------------------
Amennyiben a Fidesz-kormány ebben a szellemben folytatja vidékpolitikáját, azt fogja elérni, hogy a gazdálkodni kívánó, de magas politikai kapcsolatokkal nem rendelkező magyar embernek ennyi földje marad a gazdálkodáshoz, mint amennyit a kezünkben tartunk.
Azért, hogy a magyar vidék újra bizakodhasson, az LMP földhaszonbérleti pályáztatás leállítására szólítja fel a kormányt, és kezdeményezi a pályázati rendszer felülvizsgálatát, egy független, civileket is magába foglaló bizottság felállításával, valamint követeli a pályázatok elbírálásakor szubjektíven adható pontok jelenlegi 40%-os arányának csökkentését 10%-ra.
Tetten ért Heves megyei földmutyi – tények, számok, arányok
Ángyán József nyilvánosságra hozta 4. vizsgálatának eredményeit. Sajnálatosan megint bebizonyosodott, amit az LMP is állít, hogy az állami földbérlet rendszer nem megfelelően működik. Egyenesen a földmutyinak ad széles teret – Heves megyében is.
808 hektár - összesen 15.178 aranykorona (AK) értékű - területen kialakított 49 blokk esetében volt a pályázat sikeres, 6 blokk (73 ha és 1.860 AK) esetében viszont sikertelennek minősült. A pályázati folyamat régen lezajlott, és a pályázatok bírálata is befejeződött - 46 blokk (781ha és 13.021 AK) esetében még nem hirdettek hivatalos eredményt, azok az NFA honlapjára nem kerültek fel. Feltehetőleg a botrányos körülmények miatt óvatosabb a tárca és az NFA vezetése a döntések közzétételével. Hogy ki műveli ezeket a földeket és ki szedi hasznait, az nem tudható. Heves megyében található az eddig bérbe adott állami föld területek közel 4%-a!
A beadott pályázatok becsült – az NFA által nem közölt – száma meghaladhatta a 200-at, közülük azonban csupán 30 érdekeltséghez tartozó 31 pályázó volt nyertes, akikkel 49 szerződést kötött az NFA. Miután egy pályázó ill. érdekeltség akárhány pályázatot is nyerhet, így a pályázatok száma nem azonos a területeket megművel családok vagy cégek számával, az egy pályázatra jutó terület pedig nem azonos az egy család, érdekeltség vagy cég által megszerzett területtel! Hangsúlyoznunk kell tehát, hogy - a VM ezzel kapcsolatos sorozatos csúsztatásaival szemben - nem 49 külön gazdálkodó család, hanem 30 érdekeltség műveli ezután a 808 ha területet!
Barna László 23.5%, Alexaiék 12.7%, Németh István 5.8%,
Mátra Kincse 2002 Kft. 5.4%, Tóth István 4.8%, Bagi György 5.4%, Deme András 5.1%, Rab Béla 2.5%
20-30 ha közti - 7 érdekeltség 15.3%
10-20 ha közötti - 7 nyertes érdekeltség 13.4%
10 ha alatti - 8 nyertes érdekeltség 6.0%
Helyi lakosok, helyben lakó gazdálkodó családok
Ha az eredmények alapján a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek helyzetét vizsgáljuk, akkor ezt jól jellemzi a helyi lakosok, helyi érdekeltségek által elnyert bérleti egységek száma, területe, de mindenekelőtt az összes bérbe adott területhez viszonyított aránya.
A 35 település közül 14 esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella.
A 49 elnyerhető egységből 19 (38,8 %), a teljes meghirdetett földterületből pedig 285 ha (35,3 %) került helyi lakosokhoz. A 18 db, 20 hektárnál nagyobb terület ő parcella közül helyben lakó gazdálkodók 5-öt, a másutt lakók viszont 13-at nyertek el.
Összességében az állapítható meg, hogy Heves megyében a helybeliek, helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek - a kormányzati kommunikációval szemben - a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.
Ez az arány is optimista becslés, hiszen a korábbi elemzések is sok-sok példával szolgáltak arra, hogy a pályázatokban itt - ott fiktív lakcímeket szerepeltettek, vagy cégeket - sokszor a pályázati kiírásokat követően - a föld megszerzése céljával megvásároltak, alapítottak, akár 100 km-ekre is áthelyeztek, gyakorta profiljukat is megváltoztatták.
A földbérleti pályázatok által érintett 35 település közül 21 településen nem volt helybeli nyertes pályázó.
Az érintett települések több mint fele tehát igazi vesztesnek tekinthető, hiszen helyiek – bár pályáztak - nem jutottak saját határuk földjeihez, így ezek a települések semmiféle módon (közvetlenül adók, járulékok; közvetetten: munkahely, vásárlóerő-növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állami földek bérbeadása révén keletkező jövedelemből.
A legnagyobb vesztesek
Erdőtelek illetve Ecséd, - amelyeken nagy, 100 ill. 50 ha-t meghaladó állami területeket adtak más településről származó pályázóknak bérbe, sajnos annak mondható. De ugyancsak a nagy vesztesek kategóriájába sorolható Dormánd, Tófalu, Demjén vagy éppen Maklár is, ahol 30 ha-t megközelítő illetve meghaladó területek kerültek más településről pályázókhoz.
LMP
Reakció az LMP egri szervezetének május 2-ai sajtóközleményére:
Részinformációk birtokában vádaskodik az LMP
Az LMP egri szervezete általam nem ismert okok miatt kapkodva és csak a saját szemszögéből nyilvánult meg a haszonbérleti szerződésekkel kapcsolatban. Olyan következtetéseket igyekeztek levonni a sajtó nyilvánossága előtt, amelyeket kizárólag a teljes információk ismeretében lehetne. A vádaskodás szerint Heves megye több településén sem helybéliek, hanem messziről jött pályázók nyertek. A Nemzeti Földalapkezelő kizárólag a nyertes pályázók nevét hozta nyilvánosságra, így számomra érthetetlen, hogy az LMP hogyan tudhatja, hogy volt-e egyáltalán helyi lakos a pályázatokat benyújtók között. Az is kérdés, hogy az LMP szerint ki számít helybélinek? A szomszéd településen gazdálkodó már nem?
Az NFA országosan eddig 1550 db szerződést kötött közel 30 ezer hektár területre. A területek több mint 75 %-át természetesek személyek, azaz őstermelők, egyéni mezőgazdasági vállalkozók, családi gazdálkodók és fiatal mezőgazdasági termelők nyerték. Az eddig megkötött haszonbérleti szerződések átlagos birtokmérete 16 hektár.
Eger, 2013. május 2.
Dr. Gondos István
frakcióvezető
Heves Megyei Közgyűlés
FIDESZ-KDNP frakció
Két gyalogos sérült meg abban a balesetben, amely pénteken este fél kilenckor történt Egerben, a Deák Ferenc úton. Percek alatt érkeztek a helyszínre a mentők, a rendőrség és a katasztrófavédelem munkatársai. Az első hírek szerint az egyik sérült a gázoló kocsi alá szorult.
Az osztrák rendszámú gépkocsi a Klapka utcából fordult balra, egy időben a gyalogosokkal.
Úgy tudjuk, a gépkocsit vezető férfi szondázása során a berendezés alkohol fogyasztását mutatta ki.
A sérülteket a mentők kórházba szállították. A helyszínelés idejére az utat teljes szélességben lezárták.
A baleset körülményeit a rendőrség vizsgálja.
A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság az esettel kapcsolatban annyit közölt a honlapján, hogy a bejelentés csütörtökön 17 óra 30 perc körüli időben érkezett, miszerint egy nagyfügedi ingatlanon életellenes bűncselekmény történt. A körülmények tisztázása és a helyszíni szemle megkezdődött.
Gyilkosság történt Nagyfügeden.
Úgy tudjuk, hogy egy 20 éves helyi fiú megölte az apját. A fiatal egy baltával vágta fejbe, majd az emésztőgödörbe tette a holttestet. A településen lakók azt mesélték, hogy a fiút egyébként példás jellemű embernek ismerték meg, az apja vélhetően ivott, emiatt történhetett a tragédia.
Információink szerint a helyi férfi miután apját megölte, a holtestet az emésztőgödörbe rejtette.
A szomszédok szerint a férfi és édesapja között folyamatosan feszült volt a viszony. Az apa rendszeresen ivott folyamatosan bántalmazta családját, mindenbe belekötött. Az ő hangjától zengett az utca, ilyenkor trágár szavakkal illette környezetét.
A falubeliek elmondták, hogy a családfő régen szorgalmas, rendes ember volt. Jó szakmája volt, jó anyagi körülmények között éltek. Az alkohol miatt aztán elbocsátották munkahelyéről. Egyre többet ivott, ilyenkor teljesen kifordult önmagából. Agresszív, kötekedő emberré vált, ezzel teljesen megmérgezve családja, fia életét.
A szomszédok elmondása alapján józanul barátságos, kedves ember volt. Olyankor végezte a ház körüli teendőit, fiával hétvégén is együtt veteményeztek.
A falubeliek döbbenten állnak az eset előtt, sajnálják a fiút.
Az este folyamán rendőrség megkezdte a helyszínelést. A házhoz két szippantós autó érkezett, hogy az emésztőgödör tartalmát eltávolítsák és utána a tűzoltók kiemelhessék a halottat.
A rendőrség az esettel kapcsolatban a helyszíni szemle után, péntek délelőttre ígért tájékoztatást.
Egy gyöngyöshalászi családi házhoz riasztották a gyöngyösi tűzoltókat, melynek melléképületében tűz ütött ki hétfő este 20 óra körül.
Egy gyöngyöshalászi családi házhoz tartozó melléképületben egy műhely gyulladt ki, eddig ismeretlen okokból. Az épületben 2 db dissou-palack is van, melynek eltávolítása balesetveszélyes a megnövekedett hőhatás miatt.
A veszélyhelyzet miatt emelték a veszélyességi szint fokozatát, ezért a hatvani katasztrófavédelem munkatársai is kivonultak. Mivel a palackokat a tűzoltók már nem tudták kihozni, ezért mesterlövészek érkeznek a helyszínre - mondta el portálunknak Antal Erika, a megyei katasztrófavédelem sajtószóvivője.A jelenlegi helyzet szerint valószínűsíthető, hogy bizonyos körzetben a lakók ideiglenes kitelepítésére lesz szükség.
22:04:
Mint azt Antal Erikától megtudtuk, összesen négy palack volt az épületben: dissou, oxigén, szén-dioxid és egy propán-bután. A dissou-palackot mesterlövész hatástalanította, a többit sikerült kimenteni és időben visszahűteni. A balesetmegelőzés érdekében három lakóházból összesen hat felnőtt hagyta el rövid időre otthonát. Személyi sérülés nem történt, az anyagi kár felmérés alatt, az utómunkálatok tartanak.
Forrás:HEOL
A kedvező tapasztalatok nyomán több mint a duplájára növelik a Készenléti Rendőrség létszámát Dél-Hevesben - tájékoztatta a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője csütörtökön az MTI-t.
Soltész Bálint közölte: az eddigi 44-gyel szemben ezentúl 94 rendőr lát el szolgálatot a füzesabonyi és a hevesi rendőrkapitányság illetékességi körébe tartozó 34 településen.
Hozzátette, hogy a dél-hevesi térségben élők szubjektív biztonságérzetének erősítése érdekében a Készenléti Rendőrség munkatársai február óta járőröznek a térség településein. Az eltelt időszakban az ott élők és a települések vezetői - különböző lakossági fórumokon, valamint levélben is - jelezték a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetőinek, hogy a fokozott rendőri jelenlétnek köszönhetően nőtt a lakosság biztonságérzete.
Ennek alapján döntöttek úgy, hogy a bűncselekmények és szabálysértések számának csökkentése, a jogsértések megelőzése, az állampolgárok biztonságérzetének javítása érdekében a létszámot jelentősen növelve végzi 24 órás, folyamatos járőrszolgálatát a Készenléti Rendőrség a térségben - közölte a referens.
MTI
Április 14-én újra küldött adatokat az eltűntnek hitt fiatal fehér gólya jeladója. 2012. október 7. óta nem tudtak róla semmit a Magyar Madártani Egyesület (MME) munkatársai, akik a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” projekt keretében 12 fehér gólyát jelöltek meg új típusú jeladókkal 2012 nyarán.
Ezek a jeladók, a korábbi típusokkal szemben már GSM hálózatokon keresztül küldik a GPS-el rögzített koordinátákat, így a méretük és élettartamuk jelentősen csökkenthető. Azonban ha a madarak olyan helyen tartózkodnak, ahol nincs megfelelő térerő, akkor nem tudják elküldeni a rögzített adatokat.A Tisza névre keresztelt madár a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rakamazról származik, s miután kalandos módon, október elején megérkezett Szudánba, többé nem kaptak róla hírt az MME munkatársai. Miután néhány hétig nem érkeztek adatok, sejthették, hogy a madarak a mobiltelefon hálózattal gyengén lefedett területeken lehetnek, ahogy történt ez a Nógrád megyéből származó Patak esetében is, amikor Csádból egy hónapon keresztül nem küldött jeleket magáról. Tisza esetében is reménykedtek a madarászok, hogy előbb vagy utóbb csak előkerül, de 2-3 hónap után már nem számítottak arra, hogy ez megtörténik.Az április 14-én újra bejelentkező Tisza jeladója elmentette a madár téli tartózkodásának koordinátáit, így visszamenőlegesen is tudjuk, hogy a tél nagy részét a 2011 júliusában függetlenné váló Dél-Szudánban töltötte, ahol napjainkban is polgárháborús konfliktusok zajlanak. Valószínűleg az ország jelentős részén nem lehet túl jó a GSM hálózat lefedettsége, így talán nem meglepő, hogy Tisza jeladója nem küldött SMS-eket, csak azután, amikor elindult északi irányba és Egyiptomba érkezett. Augusztusi indulása óta mintegy 13-14 ezer kilométert tett meg, s lehet, hogy hamarosan itthon üdvözölhetjük. (A fiatal fehér gólyák csak 3-4 éves korukban kezdenek fészkelésbe, s jelentős részük első éves korában elpusztul. Az első telelés után kóborolnak, s nagy részük nem jön még vissza a majdani költőterületére.)
Külön érdekessége Tisza történetének, hogy az Afrikát elérő három fiatal jeladós gólya közül ő az egyetlen, amelyik elindult északi irányba és elhagyta Afrikát. Igaz Patakról és a Szlovákiában jelölt Oliverről régóta nincsenek friss adatok, de remélhetően valamikor az ő jeladójuk is újra bejelentkezik.
(MME)
Fotó: Nagy Károly