Keresés: „TEK” (3545 találat)

Eger önkormányzata országos építészeti tervpályázatot hirdetett a Bárány Uszoda felújítására. A tervpályázati kiírást 56 tervező vásárolta meg, s összesen 48 pályamű érkezett a Polgármesteri Hivatalba. Ezek közül 45 felelt meg az előírásoknak. A Bíráló Bizottság Habis László polgármester vezetésével, helyi és országosan elismert építész szakemberek mellett az uszoda életét jól ismerő szakértőkkel kiegészülve október 7-e és 16-a között bírálta a terveket. Az eredményhirdetésre október 20-án, csütörtökön a Városháza dísztermében került sor.

A kiírásban megfogalmazott tervezési program megvalósítására pályázati formában keresték a legjobb tervmegoldást és az alkalmas tervezőt, akivel a város szerződést köt majd. Olyan elképzeléseket vártak, melyek megőrzik az 1925-ben épült létesítmény értékeit, az egriek számára érzelmileg fontos hangulatot, ugyanakkor az uszodának az átalakítással alkalmassá kell válnia a sportcélok korszerű kiszolgálására, és további turisztikai attrakciókkal kell kiegészülnie.

A Bíráló Bizottság a díjazott munkákat a Bárány Uszoda felújítására vonatkozó tervezési feladat alapdokumentumaként kívánja hasznosítani. A továbbtervezési munkára az I. díjban részesített tervezővel szándékozik a kiíró szerződést kötni oly módon, hogy a tervpályázat tanulságait levonva a tervbe - konzultáció után - a szükséges pontosítások beépülhessenek. Az így létrejövő dokumentáció lehet egy a létesítmény megvalósításának fedezetét megteremtő pályázat alapdokumentuma. A tervek szerint a közeljövőben Eger város lakossága egy kiállítás keretében ismerheti meg a tervpályázat teljes anyagát.

A tervpályázatot kiíró önkormányzat alapvető elvárásként fogalmazta meg a létesítmény korábbi atmoszférájának megőrzését. A tervezők fontos értelmezési lehetőség elé kerültek azzal, hogy az eredeti öltöző- és lelátóépületet el kellett bontani annak műszaki állapota miatt.  A Bíráló Bizottság értékelése szerint az egykori hangulati elemek megőrzése, továbbörökítése magával a térhasználattal, illetve a részletformák mai értelmezésével érhető el.
A medence elforgatásával kapcsolatban a Bizottság a tengelyeiben merőlegesen elforgatott medenceterű tervpályázatok megoldásait nem támogatta.
A Bárány Uszoda sajátos értékei közé sorolható környezetében való megjelenése is. Az épületek, építmények a tervek többségében a terület északi és déli oldalára kerülnek, így a külső, köz-térrel való kapcsolat intenzitása fenntartható maradt. Hasonlóan fontos a viszonyulás, a kapcsolatkeresés a fedett uszoda épületével is. A legjobb megoldásokban az emeleti szinten kialakított utca fölötti folyosóra, mint kapcsolóelemre szerkesztett oldott térsorral oldották meg a pályázók a harmonikus kapcsolatot.
Az építészeti program sajátos elemét jelentette egy többfunkciós kiállítótér integrálása a sportlétesítménybe. Ez a funkció a pályázók zöme számára inspirálóan hatott, segítette az uszoda és a városi köztér intenzív összefűzését. Az építészeti program adott tartalommal való bővítése a pályázat előnyére szolgált.

A BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG - SZAKMAI ÉRTÉKELÉS UTÁN - AZ ALÁBBI DÖNTÉST HOZTA:

I. díj: 6-os sorszámú pályamű. Pályázó neve: Dajka Péter.
Puhl és Dajka Építész Iroda Kft. (2000 Szentendre, Angyal u. 3.)
Munkatársak: Berecz Dániel, Csirmaz Annamária, Drabant Ágnes, Horváth Ágnes, Huszár Tamás, Ivanics Zoltán, Oltvai Tamás.
A terv az uszodatér alapstruktúráját, meghatározó térfalképző elemeit, építészeti karakterét kiemelkedő színvonalon őrzi meg, úgy, hogy eközben a mai modern igényeknek megfelelő épület jöhet létre. Az uszodai funkció mellé rendelt közösségi terek olyan, jól átlátható transzparens térbe kerültek, amely szervesen kapcsolódik az uszodai szárnyhoz, miközben a publikus köztérrel való kommunikációja is dinamikus lehet. Az info-pont épületbe történő integrálása, építészeti jelként való expresszív megfogalmazása eredeti eleme a tervnek.

II. díj: 30-as sorszámú pályamű. Pályázó neve: Czigány Tamás.
Czita Építész Iroda Kft. (9024 Győr, Zrínyi u. 4/c.)
Munkatársak: Tóth Györgyi, Papp Róbert, Cseh András, Élő József, Kakas Bea, Kozma Zoltán, Mózes Ádám, Németh Dávid, Stein Júlia, Tátrai Ádám, Serfőző István, Kovács István, Luksander Rezső,
A pályamű megkapó érzékenységgel közvetíti egy nyitott fürdő szellemét, hangulatát. Építészeti kialakítása példamutatóan tiszta és következetes. Átgondoltsága és mértéktartó felfogása miatt a terv műszaki megvalósítás és költség szempontjából egyaránt kedvező. Az épület tökéletesen eltalálja az uszoda léptékét és arányait, de építészeti részletképzéseiben kevésbé idézi fel az alföldi fürdők hangulatát szemben eredeti Bárány uszodáéval.

III. díj megosztva a 13-as és 26-os sorszámú pályamű
13-as: Pályázó neve: Szabó Levente - Hetedik Műterem Építészeti, Mérnöki Tervező és Tanácsadó Kft. (1125 Budapest, Tusnádi u. 7/a. II. em. 4.)
Munkatársak:    Dvorzsák Jessica, Simon Orsolya, Páll András, Bartis Katalin, Biri Balázs, Csontos Csenge, Horváth Csaba, Cser Ildikó, Barna Gábor, Zubreczki Jenő, Sallai Zoltán.
A 13-as számú pályaműben a Bíráló Bizottság pozitívan értékeli az épület tömegalakítását, a funkciók szeparálhatóságát, a homlokzatok transzparenciáját és a medencetér hangulatos építészeti megoldásait. A Bíráló Bizottság több, a továbbtervezés szempontjából is alkalmazható ötletet talált a tervben.

26-os: Pályázó neve: Nagy Sándor (7400 Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 31/b.)
Munkatársak: ZOA, Ripszám János.
A 26-os pályamű esetében a Bíráló Bizottság előnyös megoldásnak tartja a tiszta alaprajzi megoldásait, a déli épület megformálását, a homlokzati anyaghasználatot, mely rafináltan utal az egykori uszodára, és az épületegyüttes korszerű és visszafogott építészeti javaslatait. Ugyanakkor túlméretezettnek tartja az épület megvalósításához becsült költséget.

Megvétel: 27-es sorszámú pályamű
Pályázó neve: Keller Ferenc - Sólyom Benedek
Építész Stúdió Kft. (1016 Budapest, Krisztina krt. 71.)
A tervnek, a régi elemek átértelmezésével jól sikerült visszaadni a Bárány uszoda hangulatát. Az alaprajz tiszta, jól szervezett. Több értékes egyedi gondolatot is tartalmaz. Ilyenek többek között a homlokzatokon és az előcsarnokban is visszaköszönő korlátelemek, a medencetérbe való bekukkantást biztosító folyosók és a Bitskey uszoda „udvara” irányába tett gesztusok. A beépítés jól illeszkedik a kapcsolódó városszövethez, de nem ad megfelelő tömegű térfalat ad gyógypark irányába.

Megvétel: 35-ös sorszámú pályamű
Pályázó neve: Gereben Péter - Marián Balázs
Gereben Marián Építészek Kft. (1026 Budapest, II. ker. Pasaréti út 49.)
Munkatársak: Káldos András, V. Nagy Zoltán, Mészáros Olivér.
A Bíráló Bizottság jónak tartja az épület tömegének kialakítását, a déli épületrész nagyfelületű tetejének nyílással történő megbontását. Hasonlóan előnyös megoldás a déli-, a keleti- és a nyugati homlokzatok környezettel való kapcsolatának nyitottsága. A terv erőssége a medencetér hangulatos, az eredeti atmoszférát idéző építészeti javaslatai.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság – Heves Megyei Baleset-megelőzési Bizottság 2011. október 20-án Egerben tizenegyedik alkalommal rendezte meg a „Biztonsággal-Kék Lámpával” elnevezésű, valamint harmadik alkalommal a Szegedi Henrik Emlékverseny rendőri szakmai és közlekedési verseny megyei döntőjét. A vetélkedő célja a rendőri balesetek megelőzése, továbbá a szakmai és közlekedési szabályismeret felfrissítése és elmélyítése.

A versenyen az öt kapitányságról, valamint az Autópálya Alosztályról 2-2 fő közterületi szolgálatot ellátó, egyenruhás rendőr vett részt, akik a városi fordulókon az első és második helyet szerezték meg.

A versenyzőknek a megyei döntőn 55 kérdéses KRESZ elméleti és 20 kérdésből álló szakmai tesztlapot kellett kitölteni, valamint autós ügyességi versenypályát kellet teljesíteni a Heves Megyei Kormányhivatal Közlekedési Felügyelőség rutinpályáján.

I. hely         Zbiskó Péter r. törzszászlós                   Füzesabonyi Rk.

II. hely          Fodor Ferenc r. zászlós                          Gyöngyös Rk.

III. hely         Barta Richárd r. zászlós                          Eger Rk.

Kállai Margó fotóművész csütörtök délután nyitotta meg fotókiállítását az Egri Polgári Szalonban.

A tárlat az egykori recski munkatáborban raboskodóknak állít emléket. A véres helyszín a község mellett emelkedő Csákány-kő hegyen található. Az 1950-től 1953-ig fennálló színhelyet az ÁVH működtette, amely az egyik leghírhedtebb volt Magyarországon, magyar "Gulag”-ként emlegetették. A szovjet táborok mintájára 1500 fogvatartottat deportáltak Recskre, akiket folyamatosan dolgoztattak a kőbányában, embertelen körülmények között tartották ott őket. A rabokat megkínozták, éheztették, állati kegyetlenséggel fenyítették azokat. Erről a megrendítő esetről szól a kiállítás, melyet az érdeklődők a Széchenyi út 40. szám alatt található Polgári Szalonban tekinthetnek meg.

Közös törvényjavaslatot nyújtott be október 14-én, pénteken a megyei önkormányzatok konszolidációjáról szóló (T/4659-es) törvénytervezethez Horváth László megyei kormánymegbízott, országgyűlési képviselő (Fidesz) és Habis László, Eger polgármestere és országgyűlési képviselője (KDNP). A törvényt hétfőn a Parlament napirendre tűzte, kedden pedig elkezdődött az általános vita.

Érseki áldással indulhat útjára a közelmúltban alakult Szent István televízió stúdiója, melyet csütörtök délelőtt mutattak be Egerben ünnepélyes keretek között a sajtó képviselőinek.

A Szent István Rádió pont ma ünnepli 11. születésnapját, ezért időzítettük a stúdió áldását a mára- mondta Szarvas István a televízió igazgatója. A televízió adásai az interneten nézhetők a szentistvantelevizio.hu honlapon, melyek már most is tartalmaznak szeptemberi felvételeket, majd folyamatosan frissülnek aktuális egyházi tartalmakkal. Az új médiumot az Egri Egyházmegye hozta létre, fenntartója hasonlóan a rádióéhoz a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány. A logó azonos a rádióéval, hiszen a tartalom és a cél is hasonló, és a stáb is azonos kiegészülve Federics Róberttel, aki a képi elemekért felel. Több megyét is igyekszünk lefedni a különböző helyi televíziókkal történő műsorcseréknek köszönhetően. Azért hoztuk létre a televíziót, hogy bemutassa az egyház életét képi formában, terjessze a jó hírt, és az interneten keresztül elérje a fiatalokat- emelte ki az igazgató.

Ternyák Csaba egri érsek ünnepélyesen megáldotta a stúdiót és a következőket mondta: örömmel és lelkesedéssel indul a televízió, mi is nyomon követjük minden lépését, mint egy aggódó szülő a gyermekéjét.  A Szent István televízió átveszi a Szent István Rádió értékeit és tovább fejleszti azt, hiszen a tv a szemünket szólítja meg.

Forrás: Egriszín

Az Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola Belgiumból, Izlandról és Spanyolországból érkező vendégeit, 23 diákot és 10 tanár fogadott Habis László polgármester szerdán délelőtt a Városháza dísztermében.

 Rozmán Éva, az Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója elmondta: a fiatalok és kísérőik egy Comenius projekt keretében érkeztek városunkba. Az ICT for You elnevezésű program elsődleges célja, hogy a diákok olyan internetes alkalmazásokat sajátítsanak el egymástól, melyek az adott országban kedveltek, népszerűek. A projekt ötlete még két évvel ezelőtt egy brüsszeli konferencián vetődött fel, ahol a különböző nemzetek tanárai elhatározták, pályázat keretében erősítik az egyes iskolák közötti partnerkapcsolatot.

A programban való részvétel önkéntes, a diákok félévente találkoznak, hogy informatikai tudást adjanak át más nemzetekhez tartozó társaiknak. A projekt alcíme: „Tanítjuk a tanárokat”, egy-egy meetinget követően ugyanis a fiatalok tanáraiknak adják át a megszerzett tudást.

A vendégek szombaton érkeztek Egerbe, vasárnap Felsőtárkányba kirándultak, de a héten ellátogattak Budapestre és Szilvásváradra, valamint megtekintették városunk nevezetességeit is. Szerdán délelőtt Habis László, Eger polgármestere köszöntötte a fiatalokat, többek közt bemutatta városunk oktatási rendszerét, kulturális és sportéletét, valamint iparát.

A közös munka csütörtökön értékeléssel zárul.

Forrás: Egriszín

Az Alkotmánybíróságtól senki nem veheti el az alkotmány értelmezésének monopóliumát: lehet ugyan szabályozni és korlátozni a testület hatáskörét, de az értelmezését nem lehet kétségbe vonni - mondta Stumpf István a napokban Egerben.

Az új alkotmány életbe lépésével viszont gyökeresen új helyzet áll elő, hiszen az Alkotmánybíróságnak az alaptörvénnyel, a nemzeti hitvallással és a történeti alkotmány vívmányaival összhangban kell meghozni a döntéseit - fejtette ki az alkotmánybíró az Universitas Egyesület "Változó közösségi modellek" címmel megtartott konferenciáján. Mint hozzátette: ez egyben azt is jelenti, hogy az Alkotmánybíróság számára a vérszerződéstől az Aranybullán át a pragmatica sanctio rendelkezéseiig terjedő elég széles történelmi sávban van lehetősége arra, hogy értelmezze az alkotmányt. Ezért az Alkotmánybíróságnak megvan az eszköze arra is, hogy döntéseiben próbálja tágítani a számára kijelölt határokat - jelentette ki Stumpf István.

Arra is felhívta a hallgatóság figyelmét, hogy két irányzat létezik az alkotmánybíráskodás gyakorlatában. A textualisták vagy originalisták alkotmányértelmezése az alkotmányok leírt szövegéhez ragaszkodik, míg az aktivisták egyre tágítanák az értelmezés nyújtotta lehetőségeket a jogállamiság megerősítése érdekében.

A vita kulcsa, hogy a textualisták szerint az alkotmányozás joga kizárólag a népszuverenitást képviselő törvényhozás, miközben egy olyan átmeneti időszakban - a 90-es évek elején -, amikor még Magyarországon nem alakultak ki a jogállami intézmények, az Alkotmánybíróságnak kifejezett feladata lehetett az, hogy az alkotmány értelmezésén keresztül segítse a jogállami eszme megvalósulását. Ennek az irányzatnak kitüntetett képviselője volt Sólyom László, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke - emlékeztetett Stumpf István.

Az alkotmánybíró előadásában úgy vélekedett, hogy a nyolcvanas, kilencvenes évek közfelfogásával szemben, amikor az elterjedt liberális nézet csupán a kormányzás feltételeinek megteremtését szabta volna az állam feladatául, ma egyre inkább az a nézet kerül az előtérbe, hogy szükség van egy aktív, intelligens, erős, de korlátozott államra. Mint kifejtette: a globális piaci válság idején is nemzetállami megoldások születtek a helyzet kezelésére. Felismerték, hogy a szociális vagy demográfiai problémákat nem lehet az állam nélkül kezelni, hiszen a piaci önjáró folyamatok nem oldják meg ezeket a problémákat. Vagyis az emberek szükségleteihez kell igazítani a piaci folyamatokat az egyensúly kialakítása érdekében, mert az állam nem piaci vállalkozás, hanem nemzeti szolidaritásközösség - hangsúlyozta Stumpf István, hozzátéve: mindez azonban nem jelent piacellenességet, sőt, a jó kormányzás feltétele, hogy az állam és a piac egymást kiegészítve tudjon működni.

Az Alkotmánybíróság jogkörének az adók és költségvetési kérdések területén történt korlátozásáról szólva, kérdésre  válaszolva Stumpf István úgy fogalmazott, hogy sokakkal együtt ő maga is úgy gondolja, "ez a fajta korlátozás, ez bizony az alkotmányos jogállam testén ütött egy nyílt sebet". De ha az Országgyűlés úgy gondolja, hogy el kell venni ezt a jogot az Alkotmánybíróságtól, és ezt beleírja az alkotmányba, az Alkotmánybíróságnak már nincs lehetősége ennek felülírására, mert ellenkező esetben alkotmányt sértene - fejtette ki, emlékeztetve arra, hogy azért "a seb befoltozására" is tettek már kísérletet. Például a kétmillió forint feletti végkielégítéseket sújtó 98 százalékos adó tekintetében az emberi méltóság sérülésére hivatkozva döntöttek arról, hogy a szabályozásnak vannak alkotmányellenes vonzatai - mutatott rá.

A tanácskozásra abból az alkalomból került sor, hogy a Svájci Alap támogatásával Egerben megnyílt az Agria Universitas Egyesület oktatási központja, amely egyben svájci kulturális központnak is helyet biztosít. A Svájci Hozzájárulási Programiroda húszmillió forinttal járult hozzá az egyesület, illetve a centrum működtetéséhez.
A megnyitó alkalmából elhangzott, hogy az Európai Unión belüli társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségek csökkentése érdekében elindított hozzájárulási program 21 milliárd forintos támogatást nyújt magyarországi környezetvédelmi, egészségügyi, kutatási, kulturális, szociális és civil fejlesztési programok megvalósításához.

Vasárnap délután nyitották meg ünnepélyes keretek között Kopcsik Lajos vándorkiállítását a Hotel Eger és Parkban.

A mestercukrász idén hármas jubileumot ünnepelhet, 70. születésnapját, 55 éve tartó munkásságát illetve 700 alkotását. A megnyitón Habis László, Eger MJV polgármestere köszöntötte a Guinnes-rekorder cukrászt. A világbajnok mester elmondta: 55 éve szerelmese ennek a szakmának, a munka öröméért dolgozik még ma is, semmiképpen sem hagyná abba a munkáját, hiszen örömét leli benne. Családja mindvégig támogatta, felesége már 50 éve hű társa.

Kopcsik Lajos külön köszöntötte Harmati Juditot, illetve Harmati Lászlót, akik mind szervezésben, mind a kiállítás helyét illetően sokat segítettek neki. A kiállításon híres festők marcipánból készült reprodukcióit, portréit tekinthetik meg a vendégek.

Arra a kérdésre válaszolva,hogy miért nem festi meg ezeket a műveket inkább, azt válaszolta hogy: Nekem a cukor az anyagom.  A szakmájához méltóan egy óriási marcipántortával köszöntötték születésnapja alkalmából.

Az Oscar-díjas mestercukrász műveiből álló tárlatot október 16-tól december 1-ig tekinthetik meg az érdeklődők.

Idén ősszel, negyedik alkalommal adták át ünnepélyes keretek között Dobó István, egri várvédő szablyájának hiteles másolatát.

-A hős egy szimbóluma városunknak, aki ott áll a Dobó téren, felemelt karddal a kezében és vigyázza a várost- mondta Kovács Katalin, az Egri Kulturális és Művészeti Központ szakmai vezetője.

A 2008-ban alakult Dobó Kardja Rend döntött a kitüntetettek személyéről. A jelképet az 1552-es ostromra emlékezve, az arra méltó embereknek adják oda. A kitüntetést azok a személyek kaphatják, akik mind cselekedeteikben, személyükben, elkötelezettségükben olyat tettek, amivel öregbítik Eger város hírnevét.

A kardokat Habis László, Eger MJV polgármestere adta át. Idén 2 embert jutalmaztak a díjjal, Szabó Attilát, a Csík zenekar egyik tagját illetve Sváb Zoltánt, aki Eger város közlekedésének fejlődésében játszott nagy szerepet. Az ünnepségen közreműködött a Buszkasi Zenekar, fellépett továbbá a Csík Zenekar és az Egri Vitézlő Oskola is.

Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke közleményben tudatta, hogy a közgyűlés legutóbbi, soron kívüli ülésén elhangzott álláspontját a Megyei Önkormányzatok Országos Szövetségének október 12-i nyilatkozata is megerősíti. Ennek értelmében a kormány és a megyei önkormányzatok elnökei által 2011. október 1-jén aláírt megállapodás nem szerződés, hanem a felek közös szándéknyilatkozata, amely jogkövetkezményekkel nem jár, kötelezettséget nem származtat, illetve jogot nem keletkeztet.

A kormány és a megyei önkormányzatok elnökei által 2011. október 1-jén aláírt megállapodás nem szerződés, hanem a felek közös szándéknyilatkozata, amely jogkövetkezményekkel nem jár, kötelezettséget nem származtat, illetve jogot nem keletkeztet. Egyértelműen rögzíti, hogy a felek milyen feltételekkel látják megvalósíthatónak az önkormányzati rendszer újraszervezését, az állami feladatok ellátását, a megyék további működését. Aláírását követi a jogalkotási munka, különös tekintettel az Országgyűlés elé kerülő sarkalatos törvényekre.

A kormány és a megyei önkormányzatok közötti megállapodás ezt az alapvető célkitűzést szolgálja, vagyis megteremti a cselekvés feltételeit. Ezzel szemben a most a kormányhivatalhoz forduló dr. Nagy Imre csak a konstruktív munkát akadályozza erőltetettnek tűnő kifogásaival.