Keresés: „EKKE” (690 találat)

Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott sajtóközleménye:

Várhatóan jövő hétfőn szavaz az országgyűlés a Kormány új családtámogatási formájáról, a gyed extráról – jelentette be mai, az egri Polgárok Házában tartott sajtótájékoztatóján Horváth László kormánymegbízott, országgyűlési képviselő és dr. Nyitrai Zsolt, a Fidesz Heves megyei elnöke. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a 2002-2010 között a kormányon lévő hatalom családellenes politikát folytatott, hiszen ebben az időszakban csökkent a gyes 3-ról 2 évre, ekkor szűnt meg az állami támogatás új lakás vásárlására, vagy építésére - ismertebb nevén a szocpol -, illetve a családi pótlék folyósításának időtartama a közoktatásiintézményben tanuló gyermek után a korábbi 23. életév helyett 20 éves korra módosult.

A kormányváltás után szerencsére változott a helyzet, hiszen a Kormány sorra hozta családbarát intézkedéseit – hangsúlyozta dr. Nyitrai Zsolt. Visszaállították a 3 évre szóló gyes-t, kiterjesztették a családi adókedvezményt, illetve lehetővé tették, hogy a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehessenek. Utóbbi lehetőséggel országosan már 90 ezer nő élt.

A Kormány elé kerülő előterjesztés ösztönzi a gyermekvállalást, segíti a gyermeknevelést és kedvezőbb feltételeket biztosít a kisgyermekes anyák munkába állásához. A gyed extra a nők, az édesanyák iránti megbecsülésről szól. A jövőben tehát nem kell az anyáknak választaniuk a munka, vagy a tanulás és a gyermeknevelés között.

Horváth László elmondta, hogy a gyed extra bevezetésével egy testvér szültése esetén is megmarad a korábbi ellátás. Amennyiben az édesanya a gyed alatt vállal újabb gyermeket, akkor egyszerre két gyed-re vagy két gyes-re is jogosulttá válik. A rendelkezés 2014. január 1-jétől lép hatályba és az ez után született gyermekekre vonatkozik. Tavaly hazánkban 81 ezernél több édesanya volt gyeden. Ők ebben az ellátási formában átlagosan 91 ezer forintot kaptak, vagyis ekkora összegről kellett lemondaniuk azoknak az anyáknak, akik teljes munkaidőben visszaálltak dolgozni.

A munkaadók is jól járnak, ha olyan anyasági ellátásban részesülő nőket foglalkoztatnak, ahol a családban legalább 3 gyermeket nevelnek, hiszen az eddigi 2+1 év helyett 3+2 éves támogatási formát vezetnek be, azaz az első 3 évben elengedik a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás teljes összegét, a 4. és az 5. évben pedig a felét. A járulékkedvezményekkel a munkaadók meg tudják tartani tapasztalt munkavállalóikat, a családok pedig több jövedelmet kapnak – emelte ki Horváth László.

Heves megyében ma 2 ezerrel több nő dolgozik, mint a kormányváltás előtt. Az országos és a megyei adatok is azt a pozitív tendenciát tükrözik, hogy a nők foglalkoztatottsága és a születések száma is folyamatosan emelkedik. Sajnos 2008 és 2010 között mindkét mutató csökkent. Horváth László megkért minden megyei országgyűlési képviselőt, hogy a szavazáson az édesanyák és a foglalkoztatás javulása mellé tegyék le voksukat. Horváth László a sajtótájékoztatón arra emlékeztetett, hogy dr. Sós Tamás MSZP-s képviselő a családok támogatására irányuló valamennyi előterjesztésre – a nők 40 év szolgálati idő utáni nyugdíjazásra, a családi adókedvezmény kibővítésére, és a gyes-re vonatkozó javaslatokra is - nemmel szavazott.

Eger, 2013. december 6.

Csütörtökön délelőtt egy bükkszenterzsébeti családi házban csaptak fel a lángok.

Három járművel és tizenegy fővel vonultak a helyszínre az egri tűzoltók. Kiérkezésükkor már a száz négyzetméteres családi ház tetőszerkezete lángokban állt. A tűzoltók három vízsugárral közel fél óra alatt eloltották a tüzet. A lakóház lakhatatlanná vált, hiszen a tetőszerkezet megsemmisült és a ház két szobája is leégett a tűzben, így az ott lakó két felnőtt és hat gyermek elhelyezésére lesz szükség.

A családfő közhasznú munkán dolgozott, telefonon értesítették, hogy menjen haza, mert ég a ház. Megérkezésekor csak arra volt ideje, hogy lekapcsolja az áramot, a házból már nem tudott semmi sem kihozni. Felesége a legkisebb gyerekkel bevásárolni ment, a többi gyerek sem volt otthon. Mindenük elpusztult.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói a Készenléti Rendőrség speciális egységeinek közreműködésével egy tervezett akcióban 2013.november 14-én a hajnali órákban tetten értek és elfogtak egy üzemanyaglopásokra "szakosodott" háromfős társaságot.

A három férfi az eddigi adatok alapján évek óta járta éjszakánként a Budapesttől legfeljebb száz kilométeres távolságra lévő autópályák pihenőhelyeit, és több száz alkalommal loptak gázolajat.

Az előre megbeszélt munkamegosztás alapján egyikük személyautójával néhány száz méterre a kiszemelt helyszíntől megállt, és figyelte a gépjárműforgalmat, hogy szükség esetén tudja figyelmeztetni másik két társát.

Eközben a banda többi tagja speciálisan erre a célra kialakított kis tehergépkocsijával leparkolt egy kamion mellett, - melynek sofőrje általában a fülkében aludt - majd szivattyúk és csövek segítségével átfejtette a járműben elrejtve kialakított közel ezer literes tartályba az üzemanyagot, alkalmanként 500-600 litert.

Az "összegyűjtött" gázolajat magánszemélyeknek illetve kisebb, árufuvarozó vállalkozásoknak értékesítették.

Legutóbb ugyanezen módszerrel a banda Dunaújváros közelében egy kamionpihenőben tulajdonított el több száz liter gázolajat, amikor a rendőrök tetten érték és elfogták mindhárom személyt.

A társaság telephelyén és a gyanúsítottak lakásaiban megtartott házkutatás során, több üzemanyag tárolására használt tartályt, szivattyúkat, valamint a bűncselekményekkel okozott kár megtérülésének biztosítása érdekében a speciálisan átalakított tehergépjárművön túl két nagy értékű személygépkocsit foglaltak le a rendőrök.

N. József 48 éves, T. Mihály és T. Tamás 45 éves budapesti férfiakat többrendbeli lopás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt hallgatták ki a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói. Az ügyész jelenlétében megtartott kihallgatásokon a férfiak részben elismerték a terhükre rótt bűncselekmények elkövetését.

Mindhárom személlyel szemben indítványozta a rendőrség az előzetes letartóztatást, amelyet két fő tekintetében 2013. november 15-én az Egri Járásbíróság nyomozati bírája el is rendelt.

N. József – tekintettel arra, hogy részleges beismerő vallomást tett – házi őrizetbe került a Bíróság döntése alapján.

A nyomozók elfogtak egy férfit és két nőt, akik a gyanú szerint havonta több százezer forint illegális bevételre tettek szert az interneten is hirdetett szexuális szolgáltatásokkal.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság nyomozói november 6-án a kora reggeli órákban egy egri bordélyházban tartottak rajtaütésszerű ellenőrzést. Az erre a célra bérelt ingatlanban a házkutatáskor több, az üzemeltetést alátámasztó bizonyítékokat foglaltak le a rendőrök.

A helyszínen elfogtak továbbá három személyt, akik a gyanú szerint havonta több százezer forint illegális bevételre tettek szert az interneten is hirdetett szexuális szolgáltatásokkal.

Az elfogott személyektől a rendőrök lefoglaltak több luxusautót, nagy értékű ékszereket és műszaki cikkeket.

D. Gábor 27 éves miskolci, P. Melinda 23 éves sajóvámosi és K. Emőke 22 éves szolnoki lakosok ellen - őrizetbe vételük mellett - prostitúció elősegítése bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya - tájékoztatott Soltész Bálint, megyei rendőrségi szóvivő.

Úgy tudjuk, hogy az itt dolgozó nők az interneten hirdették szolgáltatásukat és ebben a házban találkoztak az ügyfelekkel.

Életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba annak a személyautónak a vezetőjét, aki csütörtökön kora délután összeütközött egy mentőautóval Füzesabonyban.

Egy, a régi 33-as úton, a 3. sz. főút felé haladó mentővel karambolozott a vele azonos irányba tartó Fiesta. Úgy tudjuk, a mentő megkülönböztető jelzését használta a balesetkor. Az elsődleges megállapítások szerint az autó vezetője balra kifordult a mentő elé.

A mentőben beteget szállítottak, azt egy másik kocsi vitte tovább. A mentőautóban négyen utaztak, közülük egy mentőápoló sérült meg, információink szerint könnyebben.

A személyautó fejtetőre borulva az árokba csapódott. A személygépkocsi vezetője beszorult a járműbe, őt a mentőszolgálat szakemberei még a tűzoltók kiérkezése előtt kiszedték az autóból és, az elsődleges adatok szerint, életveszélyes állapotban kórházba szállították.

2013. október 29-én, 62 LEADER Helyi Akciócsoport közreműködésével Tatárszentgyörgy-Sarlóspusztán létrejött a LEADER Egyesületek Szövetsége országos hatáskörű civil szervezet melynek célja a LEADER szervezetek szakmai munkájának segítése.

Az országos ernyőszervezetként működő egyesület vállalja fel a hazai LEADER módszer elveinek megfelelő vidékfejlesztési program szakmai képviseletét, a Helyi Akciócsoportoknál felhalmozódott tudás- és tapasztalat összegyűjtését és megosztását, valamint az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap társfinanszírozásában megvalósítandó program népszerűsítését. A szervezet további céljai között szerepel az együttműködés a vidékfejlesztéssel foglalkozó állami és önkormányzati szervekkel a területfejlesztési és területrendezési feladatok ellátásában, valamint a nemzetközi kapcsolatok erősítése a vidékfejlesztés területén.

Az alakuló ülésen részt vett dr. Maácz Miklós, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője, és Tar Gyula megbízott igazgató, osztályvezető, a Nemzeti Agrárszaktanácsadási Képzési és Vidékfejlesztési Intézet képviseletében.

Az országos szervezet megalakulásában a Magyarországon működő LEADER Helyi Akciócsoportok közel fele, 46 alapító tagszervezet vett részt.  Mind a hét magyarországi régió képviselteti magát a megalakult egyesületben, és a szervezethez való csatlakozás lehetősége továbbra is nyitva áll a Helyi Vidékfejlesztési Akciócsoportok előtt.

Az alakuló közgyűlésen a tagság a LEADER Szervezetek Szövetségének elnökévé választotta dr. Finta Istvánt, a Mecsek – Völgység – Hegyhát Egyesület elnökét. A szervezet alelnöke Rácz Judit a Felső-Homokhátság Vidékfejlesztési Egyesület munkaszervezet vezetője, és Gelencsér Géza, Koppányvölgyi Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület elnöke.  A közgyűlés által választott  Elnökség tagjai:  Hutvágnerné Kasper Judit munkaszervezet vezető, „A BAKONYÉRT” Vidékfejlesztési Akciócsoport Egyesület, Kodák József munkaszervezet vezető, Cserhátalja Vidékfejlesztési Egyesület, Szabó Tibor munkaszervezet vezető, Zala Termálvölgye Egyesület, Szendrői Júlia munkaszervezet vezető, Völgy-Vidék Vidékfejlesztési Közösség Közhasznú Egyesület, Dr. Szemán Ákos munkaszervezet vezető,  Dél-Zemplén Fejlődéséért LEADER Egyesület, Völgyi Tamás titkár, Szinergia Egyesület.

A Felügyelő Bizottság elnöke Bíróné Nagy Csilla munkaszervezet vezető, Hortobágyi LEADER Egyesület, a bizottság tagjai: Dr. Vén Gabriella munkaszervezet vezető, Homokhátság Fejlődéséért Vidékfejlesztési Egyesület, és Szabó István elnök, Tisza-Tó Térsége LEADER Egyesület.

A LEADER Egyesületek Szövetsége, (rövid nevén LESZ), erősítve a LEADER Helyi Akciócsoportok pozitív megítélésének támogatását Etikai Bizottságot hozott létre, melynek elnöke Dr. Orcsik István, a Hortobágyi LEADER Egyesület elnöke, a testület tagjai: Pál Zoltán elnök, Zala Zöld Szíve Vidékfejlesztési Egyesület, Hargitai Katalin főtitkár, Zagyvaság Vidékfejlesztési Közhasznú Egyesület, Horváth Márton munkaszervezet vezető, Mecsekvidék Egyesület, Vida Tamás elnök, Nagykunságért Vidékfejlesztési Egyesület.

A helyi fejlesztéspolitikai feladatok ellátására Magyarországon 95 LEADER Helyi Akciócsoport működik. A LEADER szervezetek összefogására létrejött LEADER Egyesület Szövetsége fontos célkitűzése a vidéki területek egységes fejlesztésének előmozdítása, valamint a vidék-város partnerség erősítése, különösen a 2014-2020 közötti időszakban.

A LEADER Egyesületek Szövetsége alakuló közgyűlésén készült videofilm linkje:

http://www.youtube.com/watch?v=eMBW5RGb4pg&feature=c4-overview&list=UUHhtGVcXE6YGfSNr7chOs4w

A sírkert felújításának ötlete az Eger Vára Barátainak Körétől származik, apropóját a Gárdonyi Emlékév adta.

 – Egy szép és különleges összefogás eredménye Gárdonyi-sír megújulása, ebből is jól látszik, hogy az egriek segítségével sok mindenre képes lehet a város – fogalmazott így Rázsi Botond alpolgármester a zarándokhely pénteki átadásának, és megszentelésének alkalmából.

A sírkert felújításának ötlete az Eger Vára Barátainak Körétől származik, apropóját a Gárdonyi Emlékév adta. Ennek kapcsán Román Gáborné, az egyesület elnöke elmondta: „mindig az a jó, amit szeretettel végzünk”.

Kezdeményezésükhöz rengetegen csatlakoztak: az Egri Városszépítő Egyesület, a Dobó István Vármúzeum, az egri önkormányzat, a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, számos vállalkozó, és magánszemély tett közösen azért, hogy megszépülhessen az emlékhely. Az augusztusban kezdődött munka magában foglalta mind a növényzet, mind pedig a lépcső, a kerítés, a sír és a kereszt renoválását.

Dr. Nyitrai Zsolt honatya köszöntőjében elmondta: egyfajta folytonosságként tekinthetünk a mostani ünnepségre, hiszen anno Tordai Ányos ciszterci szerzetes kezdeményezte az író emlékét ápoló társaság megszervezését, s idén csatlakozott a felhíváshoz az egri ciszterci gimnázium, a sírt Dékány Árpád Sixtus zirci apát szenteli fel.

A rendezvényen szólt Dr. Ternyák Csaba egri érsek is, aki Gárdonyi jelentőségét méltatta: – Arról, hogy ma ebben a városban turizmusról lehet beszélni, az az írónak s az Egri csillagok című regényének köszönhető. Nélküle Eger nem lenne az, ami, hiszen művével ő tette világhírűvé városunkat.

A Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium tanulóinak műsora után, koszorúzás vette kezdetét, majd mindenki leróhatta kegyeletét a megszépült zarándokhelynél.

Az avatás az egész hétvégén át tartó Gárdonyi emléknapok nyitórendezvénye volt, amely előtt az érsekkerti Múzsák kertjében egy jegenyefát is elültettek az egri remete tiszteletére.

Forrás: HEOL

Fotó: Lénárt Márton

Alaposan megnövekedett a 2506-os út forgalma, mióta a főút használatáért fizetni kell. A lakók panaszkodnak. Mónosbélben nemrég baleset is történt.

Az útdíj bevezetése óta jelentősen megnőtt a 25-ös főutat elkerülő, kisebb rendű utak forgalma. Nem csupán Egercsehiben, az Ófaluban élők, továbbá a bekölceiek és a mikófalviak panaszkodnak erre, hanem a Szilvásváradon, Monosbélen és Balatonban lakók is. Pedig még a rendőrök is büntettek, de ez nem igazán tartja vissza a sofőröket.

– Sokkal nagyobbá vált az útdíj bevezetése óta a településünkön keresztülhaladó tehergépjármű-forgalom. Ennek az oka az, hogy Egerből Szilvásváradon keresztül lehet eljutni leghamarabb (vagyis erre a legrövidebb a távolság) Ózdra, valamint a Szlovákia irányába jelentős határátkelő, Bánréve felé, de Putnokra, valamint Kazincbarcikára is – mondta el lapunk érdeklődésére Szaniszló László, Szilvásvárad polgármestere.

– Szarvaskő után, mint az ismeretes, a 25-ös számú főút Egercsehi felé fordul, de arra nem igazán közlekedik senki. Nem véletlenül olyan az út Szilvásvárad felé, mintha erre folytatódna a 25-ös, hiszen aki Egercsehi felől érkezik, neki kell elsőbbséget adnia a Mónosbél és Eger irányából közlekedőknek Tardosnál. A 25-ös főút helyett így inkább a 2506-os úton igyekszik elérni úti célját mindenki Szilvásváradig, majd innen tovább a 2508-ason Ózd irányába. Az út minősége ugyanolyan, nincs útdíj, közelebb van, ráadásul nem is kell olyan hatalmas hegyet megmászniuk a kamionoknak, mint Tarnalelesz után – írta le az átlagos kamionos gondolkodását a szilvásváradi polgármester.

Hozzátette: ugyanez a helyzet Kazincbarcika felé is. A kamion, esetleg más nagyobb tehergépjármű lejön az autópályáról Füzesabonynál, onnan még Szarvaskőig fizet egy kis útdíjat, majd a 2506-oson elmegy egészen Vadnáig a 26-osra, onnan pedig pár kilométer Kazincbarcika, a Borsodchem. Nagyon sok a külföldi jelzésű, főleg szlovákiai kamion, amelyek a falun keresztül húznak el Bánréve irányába.

Szaniszló László szerint érdekes az ügy abból a szempontból is, hogy Dédestapolcsányban (2506-os közút) 20 tonnás korlátozó tábla van hidaknál, de már Csernelyben (2508-as közút) is kihelyeztek súlykorlátozó jelzőtáblát egy félig leszakadt hídhoz, tehát elvileg nagyobb össztömegű járművek nem is közlekedhetnének arra.

Az elmúlt hetekben egyébként Balatonban is eléggé megnövekedett a teherforgalom, borsodi építkezésekhez a mixerautók naponta többször szállítottak Egerből betont. Udzeliné Murányi Enikő polgármester valószínűsíti, hogy az útdíjat csökkentve választották a 2507-es utat a kocsik Borsodnádasd felé. Pedig az út rossz, autóbuszok nem is közlekedhetnek rajta (a szomszédos városba busszal így csak Bekölce felé, kerülővel jutnak el a járatok), mert több helyen leszakadt, még a felújított borsodi szakaszon is. A helyiek igencsak aggódtak gyermekeik testi épsége miatt is. Mivel az iskola a főút mellett található, s a nehéz teherautók a megengedettnél gyorsabban mentek, ezért veszélyes szituációktól tartottak, de szerencsére eddig még baleset nem történt.

Mónosbélen viszont hétfőn igen, akkor ugyanis egy teherautó rakománya az útra borult. Varga Sándorné polgármester arra panaszkodott, hogy akkor fokozottan érezték a megnövekedett teherforgalmat, mert az autókat a falu belterületi útjaira terelték.

– Még azt nem számoltuk meg, hogy valójában mennyi kamion halad keresztül naponta a településünkön, de érzékelhetően alaposan megnőtt a forgalom. Ha hosszú távon így marad, akkor az út melletti házak tulajdonosait bizony nagy kár éri, hiszen sérülni fog az ingatlanjuk. Éppen ezért úgy határoztunk, meg fogjuk keresni az illetékeseket annak érdekében, hogy mielőbb tegyenek lépéseket a problémák megszüntetésére – mondta el lapunknak Mónosbél elsőszámú vezetője.

Több ezer forintot spórolnak az ügyeskedők

Amennyiben egy teherkocsi (például kamion) Egerből Miskolcra megy, akkor mehet a szinte végig fizetős Eger-Kerecsend-M3-M30 útvonalon, ráadásul a 94 kilométerből 65 kilométer autópálya. Ez egy négy tengelyes nyerges vontató üzemeltetőjének – az üzemanyag árán felül – több mint 6500 forintjába kerül. Amennyiben Szilvásvárad felé megy (ha ott nem rakodik; nem is tehetné), akkor az útja is rövidebb – csupán 83 kilométer –, s csak 24 kilométernyi főútvonal használatáért kell fizetnie 1300 forintot. Bár van rizikó, egy oda-vissza úton már tízezer forintot spórol a sofőr, a büntetés pedig 4 tengelyes jármű esetén 110 ezer forint.

Célforgalom esetén használhatók az alsórendű utak

A kamionforgalom csökkentéséért az Állami Autópályakezelő Zrt., illetve a rendőrség tud leginkább tenni célzott ellenőrzésekkel, bírságolással. A díjköteles szakaszok elkerülését a KRESZ az e-útdíj bevezetéssel egyidejűleg hatályba lépett módosítása szorítja keretek közé.

Július 1-jétől a nehéz tehergépkocsik főszabály szerint lakott területen kívül csak autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhetnek. Kivételt elsősorban az áruszállítás, az áru fel- vagy lerakása, az üzemben tartó telephelyének megközelítése képez, de a különleges felépítményű járművek is használhatják a mellékutakat, ha munkavégzés helyszínére tartanak.

Forrás: HEOL

Tisztelt Érdeklődők!

Tájékoztatni szeretnénk Önöket az alábbiakkal kapcsolatban:

Azon ügyfelek, akik vagy amelyek EMVA-ból beruházást valósítanak meg, és nem az új arculati kézikönyv alapján előírt kötelező arculati elemeket használják,tájékoztatjuk, hogy a 97/2012. (VIII.15.) IH közlemény megjelenésének napjától, tehát 2012. augusztus 15-étől az abban foglaltak alkalmazása kötelező minden újonnan elkészült projekt esetében.

Ezeken túl tájékoztatjuk, hogy két jogcím:
- a turisztikai tevékenységek ösztönzése
-és a vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztése jogcímek tekintetében a benyújtási időszak várhatóan 2013. november 4-én megnyílik.

Kérdésükkel fordulhatnak az Eger Vidék Kincsei Egyesület munkaszervezetéhez!

_{„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”}    

Forrás: www.evk-egyesulet.hu

A hét elején a Városüzemeltetési Iroda megkereséssel fordult az önkormányzati képviselőkhöz. Az Egerben megvalósuló közfoglalkoztatási program keretében a Városüzemeltetési Iroda listát készít azokról a közterületekről, önkormányzati és intézményi ingatlanokról, amelyek rendbetételét, gondozását a program keretében a közmunkásokkal végeztetnék el. Ehhez kérték a képviselők segítségét, felvetéseit.

A társadalmi részvétel erősítése miatt az egriektől vártam javaslatokat. Beszélgetések során és rengeteg e-mailban érkezett ötlet, amik valódi problémákat jeleztek, többel magam is találkoztam. A sok észrevétel közül nem egy azonos volt: vagy egy területet vaagy egy utcát emelt ki több javaslattevő egri lakos.

A legjelentősebbnek tűnő problémás helyek a következők:

-          felnémeti (pásztorvölgyi) vízelvezető árok valamint a könyvtár környéke

-          rutinpálya környéke

-          laktanya közvetlen környéke

-          kp-i buszpályaudvar környéke

-          Kertész úti malom környéke

-          piaccsarnok környéke időszakosan

Az összegyűjtött problémás helyekről összeállítottam egy listát indokolással.  A listát a tegnapi nap folyamán elküldtem a Városüzemeltetési Iroda vezetője számára, egyben kértem, hogy adjon tájékoztatást arról, hogy melyik javaslatot emelik be a programba.

Többen jelezték, hogy egy önkormányzati intézményben, méghozzá a Városházán kezdenék meg a takarítást, többen pedig a fejekben kezdeményeztek volna rendrakást. Ezeket a felvetéseket támogatom, 2014-ben pedig az egriekkel közösen meg is valósítjuk.

A javaslattevőknek köszönöm a sok ötletet. Sikerült bemutatni, hogyan működik a részvételi demokrácia városunk érdekében.

Eger, 2013. október 10.

dr. Csarnó Ákos

képviselő, LMP