Keresés: „fiatal” (570 találat)

A pénteki esős idő ellenére az utóbbi évek egyik legjobban látogatott Egri Bikavér Ünnepe volt az idei. A rendezvény szombati napján látogatócsúcsnak örülhettek a szervezők.

Az idén már nagykorúvá vált Egri Bikavér Ünnep ismét bizonyította, hogy – egyebek közt – a változatos bor- és ételkínálat, az egyedi helyszín, a sokszínű zenei kínálat és a kísérőprogramok miatt is évek óta a város leglátogatottabb rendezvénye. A 36 borászat 118 bora és a 19 étterem ételei tömegével vonzották a gasztronómia szerelmeseit, hiszen a poháreladásokból és a fogyasztásokból becsült számok alapján ebben az évben – a tavalyi csúcstól csak egy hajszállal elmaradva – mintegy negyvenezren látogatták a fesztivált és programjait a négy nap során.

A rendezvény főszervezője, Tarsoly József szerint különösen a szombati nap sikerességét és minden korábbinál magasabb látogatói létszámát látva kijelenthető, hogy az Érsekkert idén használt területe is kezd szűknek bizonyulni, így a jövőben mindenképp érdemes lesz átgondolni az újabb bővítési lehetőségeket. Az egri hegybíró úgy véli: az érsekkerti gesztenyefák alatt hömpölygő emberek láttán ismét bebizonyosodott, hogy az Egri Bikavér Ünnep nem csupán a város, hanem a régió egyik legmeghatározóbb nyári tömegrendezvénye.

A csütörtöki megnyitón dr. Kállay Miklós, a Magyar Bor Akadémia elnöke megnyitóbeszédében azt mondta: „Bor nélkül lehet élni, de nem érdemes.” Ennek kapcsán Tarsoly József kiemelte: a fesztivál sikerét látva az is kijelenthető, hogy a hevesi megyeszékhelyen Egri Bikavér Ünnep nélkül lehet, de már nem érdemes a nyarat tervezni.

A két élőzenei helyszín, az Egri Bikavér és az Egri Csillag Színpad kínálata jól kiegészítette egymást. Külön öröm, hogy utóbbi, a Zenepavilonnál felállított pódium sokszínű felhozatalát is egyre többen látogatják, az Egri Csillag Színpad a fiatalok számára Egerben egyedi zenei igényességet és minőséget kínál évről-évre.

A kísérőprogramok idén is színesítették a programkínálatot, különösen a Traktoros gyorsulási és traktorverseny. A már harmadik alkalommal, a Gárdonyi Géza Színház előtti útszakaszon megrendezett eseményre ismét rengeteg néző volt kíváncsi, a résztvevő és a szervező borászok is kitettek magukért, remek hangulatú volt a verseny. Az új szolgáltatások közül különösen jó visszajelzések érkeztek az ingyenes WIFI-lefedettség és a megújított arculat illetve weblap kapcsán is, de jó volt látni, hogy mennyi fotót küldtek a pályázók a Fotózz Bikavért! c. felhívásra is. A későbbiekben a szervezők további hasonló újításokkal is próbálják majd színesíteni a fesztivál szolgáltatásait.

A szakmai előrelépés terén fontos mérföldkő a fesztivál életében, hogy a XVIII. Egri Bikavér Ünnepen – egy hosszabb távú megállapodás részeként – a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség szakemberei zsűrizték a fesztivál ételeit. Varga Károly olimpiai és világbajnok mesterszakács, Ambrus György olimpiai bajnok mesterszakács és Barabás Zoltán, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség alelnöke bírálta az Egri Bikavér Ünnepen kínált fogásokat. Döntésük alapján a legjobb párosítás a Hangácsi Pincészet 2011-es Egri Bikavére és hozzá a Hotel Balneo kínálta barbecue sertéstarja grillen sütve vörösboros zöldségekkel, kéksajtos burgonyával lett. A szakmai zsűri egyebek közt megjegyezte, hogy a fesztiválon kínált ételek kiváló minőségűek voltak; a kreativitás, az igényes tálalás és a borokkal való harmónia is mind-mind jellemző volt a kínálatra.

A fesztivál szombati napján Krivács András, a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség elnöke és Tarsoly József hegybíró aláírta azt az együttműködési megállapodást, amely értelmében a gasztronómiai szervezet és az Egri borvidék a jövőben közösen dolgoznak azért, hogy az egri borok a jövőben a jelenleginél is elismertebbek és kedveltebbek legyenek.

A hagyományokhoz híven megválasztották az ünnep legjobb Bikavérét is, az Egri Bikavér Borlovagrend ezúttal nem pontozott, hanem párba állította a nedűket, és úgy kóstolt. Vincze Béla 2009-es Arcanuma öt kör után is a legjobbnak bizonyult, így elnyerte a megtisztelő címet.

Külön köszönet a látogatóknak, a rendezvény minden támogatójának, a fesztivál megvalósításában segédkezőknek a munkájukért és az Érsekkert környékén élőknek a türelmükét. A szervezők bíznak abban, hogy jövőre hasonlóan sikeres Egri Bikavér Ünneppel öregbítik az egri bor és a város hírnevét.

Istenmezején kihelyezték azokat a plakátokat, amelyek medveveszélyre hívják fel a lakosság figyelmét. A környéken egy hím mackó bukkant fel.

 Másfél hete jelezték először, hogy Észak-Hevesben és Nógrád megyében medvenyomokra bukkantak vadászok. A hírek arról szóltak, hogy feltehetően egy nőstény barnamedve és két bocsa járják a környékbeli erdőket. Akkor felhívtuk Kiss Gábort, a helyi vadászközösség vezetőjét is azzal a kéréssel, erősítse meg, vagy cáfolja az információkat. Türelmet kért, mondván, amíg nem győződik meg kollégáival száz százalékosan arról, valóban medvenyomokról van szó, nem szeretne nyilatkozni. Nos, tegnap délelőtt újabb telefon érkezett, ezúttal immár Istenmezeje polgármesterétől, Kotroczó Istvántól, hogy a településen elkezdték kiragasztani a medveveszélyre utaló plakátokat.

Elmondta, most már bizonyos, hogy nem afféle mendemondáról van szó, ugyanis a hét elején az egyik vadász újabb, határozott nyomot talált Szilaspogony Kis-kő elnevezésű részén. Miután több szakember is megvizsgálta a 24x14 centiméteres nyomot, bebizonyosodott, hogy az minden kétséget kizáróan egy kifejlett hím barnamedvétől származik. A történetet már Szilaspogony polgármestere, Nagy György folytatja, aki ugyancsak rendszeresen vadászik a környéken. Tőle tudtuk meg, hogy egy vadász ismerőse talált rá a nyomra, amely egy nagyjából 250 kilós hímtől származik. Minthogy ezek az állatok 60-80 kilométeres körzetben mozognak – alkalmasint 60 kilométer/óra sebességgel –, nem árt felhívni az erdőjárók figyelmét a lehetséges veszélyekre.

Szilaspogonyban már e héten kedden, Istenmezején pedig tegnap ragasztották ki a felhívásokat, amelyekben ez áll: „Szilaspogony polgármestere és a Szilaspogony-Zabar Földtulajdonosi Közösség (Vadászati Közösség) közös képviselője felhívással fordul a község lakóihoz az esetleges baleset megelőzésének érdekében, mivel hitelt érdemlően meggyőződtünk arról, hogy Szilaspogony község határában lévő Kis-kő területrészen és környékén kifejlett barnamedve tartózkodik.”

A továbbiakban arra hívják fel a figyelmet, mit kell tennünk, ha az erdőbe indulunk, illetve ha ott szembe találjuk magunkat a mackóval. Eszerint lehetőleg legyünk többen, s beszélgetve, zajt keltve közlekedjünk. A hollók által jelzett részeket, netán az elhullott állat szagát árasztó részeket kerüljük, a sűrűbb fiatalosokban a gomba keresését mellőzzük. Ha találkozunk a medvével, ne provokáljuk, ne dobáljuk, ne nézzünk a szemébe (vagyis kerüljük a szemkontaktust), mivel ezt a támadás jelének érzékeli. Igyekezzünk futás és hátat fordulás nélkül, lassan visszahúzódni. Lehetőleg ne kíváncsiskodjunk!

Istenmezején egyébként a legidősebbek sem emlékeznek arra, hogy a környéken bármikor is felbukkant volna medve. Azt mesélik, a most errefelé kóborló mackó egy környékbeli, gombászót már megriasztott. A férfi először csak a neszezésre lett figyelmes, ám azt hitte, őz jár a közelben... Pár pillanat múlva azonban meglátta a felágaskodó medvét. Félelmében felpattant a motorjára, azzal menekült el...

De bárhogy is van, nem árt, ha a kirándulók óvatosabban járják az erdőt egy darabig. A barnamedve a gyakorlatban tipikus mindenevő; gyakorlatilag mindent fogyaszt, legyen az fű, gomba, gyökér, erdei gyümölcs, rovar, kisemlős vagy szarvas méretű zsákmány. Nyáron elsősorban növényeket, terméseket és hagymákat eszik. Táplálék után kutatva előszeretettel ássa ki az üreglakó állatokat, például egereket, mormotákat, de a dögöt sem veti meg.

Az egyik legnagyobb szárazföldi ragadozó A wikipédia szerint a barna medve (Ursus arctos) a medvefélék (Ursidae) családjának legelterjedtebb faja, az egyik legnagyobb termetű szárazföldi ragadozó. Az eurázsiai kontinens mintegy felén, továbbá Alaszkában, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada nyugati részén is megtalálhatjuk. Magyarországon kipusztult, de a 2000-es években elkezdett visszatelepülni. Gyakran átkóborló egyedeket is lehet látni Magyarországon (a Börzsönyben, a Bükkben, Aggteleken), de korábban a Karancsság környékén is felbukkant. Teste 1-3 méter hosszú, tömege ennek megfelelően 100–700 kilogramm.

Forrás: HEOL

A hatvani nyomozók elfogták a két fiút.

Egy fiatalkorú fiú tett feljelentést, miszerint az ecsédi Szabadság és Táncsics utcák kereszteződésében a járdán 2014. április 23-án 20 óra és 21 óra közötti időben két fiatal elkérte mobiltelefonját és készpénzét.

A későbbi sértett ennek eleget tett, majd amikor vissza akarta kérni értékeit, nem adták vissza neki és egyikük meg is ütötte.

A fiatalok ezt követően a telefonnal és a készpénzzel elmentek a helyszínről.

 A hatvani nyomozók azonosították a támadókat és rövid idő alatt előállítottak a rendőrkapitányságra egy 15 éves és egy 16 éves helyi fiút.

Ellenük - őrizetbe vételük mellett – rablás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást a Hatvani Rendőrkapitányság és kezdeményezte előzetes letartóztatásuk elrendelését.

A bíróság mindkét fiatallal szemben háziőrizetet rendelt el.

Átány egyik utcájában két kutya támadta meg a fiatal nőt.

Az Országos Mentőszolgálattól érkezett bejelentés 2014. április 5-én 5 óra 54 perckor a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ügyeletére, miszerint két kutya Átány belterületén egy fiatal nőt megtámadott, aki ennek következtében orvosi ellátást igénylő sérüléseket szenvedett.

A helyszínre érkező Készenléti Rendőrség egyenruhásai felkutatták a két kutya tulajdonosát.

A Hevesi Rendőrkapitányság testi sértés bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást ismeretlen tettes ellen, továbbá intézkedett az ebek befogásáról és karanténba helyezéséről.

Az utca lakói elmondták: késő éjjel csak a sikítozásra lettek figyelmesek. A két támadó kutyát alig tudták eltávolítani a lánytól, olyan vérszomjasak voltak. Szerintük, ha néhány perccel később veszik észre a vérengzést, a lány életét már nem tudták volna megmenteni.

A kutyák tulajdonosa elmondta, hogy az ebek elszökését magasított kerítéssel előzték meg, nem tudják, hogyan szökhettek ki az udvarról. Nagyon sajnálják a történteket, de kénytelenek a riasztók mellett kutyákat is tartani.

Aggasztó méreteket öltött a lucfenyők pusztulása a Mátrában. A faóriások kihalását a kéreg alatti szú okozza. A szakemberek a hatékonyabb védekezés érdekében konferenciát tartottak a Mátra kísérleti fenyvesében feltérképezték a károkat és keresték a megoldást a kártevők elleni védekezésre.

Az idős állományok kivágása lassan befejeződik a Mátrában, és hamarosan a fiatalabb fenyvesek vágását is kell megkezdeni, mert a pusztulás már ezt a 40-50 éves állományt is elérte - hangzott el a Mátra kísérleti fenyvesében tartott konferencián, melyen erdészeti és erdővédelmi szakemberek a hatékony védekezésről tanácskoztak.

Meg kell kongatni a vészharangot az erdészek szerint, mert már hetente kell az erdők egészségi állapotát ellenőrizni olyan gyors a pusztulás. A fák kérge sokszor hamarabb pereg le, mint a tűlevél. A lombozaton még nem látni, hogy beteg a fa, de a kérge alatt már ott lapul a kártevő, a szúbogár, halálra ítélve a faegyedet- ecsetelték a folyamatot. Egyetlen védekezési mód a beteg fák kivágása és elszállítása a területről.

A pusztulás csak a lucfenyőt érinti, lombos fajokat és más fenyőféléket nem veszélyeztet a kártevő. A 46 évvel ezelőtt telepített tudományos értéket képviselő kísérleti fenyvest minden lehetséges módon szeretnék megvédeni, annál is inkább, mert ez a kutatási terület jól reprezentálja a klímaváltozás következményeit. A szakemberek arról is tanácskoztak, hogy a lucfenyves helyén milyen erdőfelújítási módot és fafajt válasszanak.

Forrás: http://gyongyostv.hu

Balesetet szenvedett egy 30 év körüli férfi vasárnap délután siklóernyőzés közben.

A tapasztalt sportoló az Eged-hegyen akart elindulni, amikor felszállás közben visszacsapódott a sziklákhoz. Valószínűleg egy oldalról érkező szél zavarta meg a manővert.

A fiatalember lába beakadt a sziklák közé, ahol darabos törést szenvedett. Úgy tudjuk, egy szabadnapos mentős segített a bajba került férfin: felmérte a helyzetet és segítséget hívott. Mivel a sportolók terepe nehezen megközelíthető helyen volt, ezért a helikopteres mentés látszott kézenfekvőnek.

A balesetet szenvedett férfit a miskolci kórházba szállították, ahol törését még az éjszaka folyamán stabilizálták.

Rács mögött vannak a bélapátfalvai fiatalok.

Írásban érkezett bejelentés 2014. március 24-én az Egri Rendőrkapitányságra, miszerint 2014. március 20-án 18 óra 50 perckor, Bélapátfalván egy buszmegállóban várakozó 15 éves fiút három fiatal megfenyegetett, majd a táskájának és a pulóverének átadására szólították fel. A sértett ennek eleget tett, majd támadói elmenekültek a helyszínről.

A Bélapátfalvai Rendőrőrs nyomozói rövid idő alatt azonosították a három fiatalt, így 2014. március 27-én bélapátfalvai otthonaikban elfogták és az Egri Rendőrkapitányságra előállították a 19 éves B. Gézát és a szintén 19 éves B. Zoltánt, továbbá 16 éves társukat.

A fiúk ellen – őrizetbe vételük mellett – rablás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást az Egri Rendőrkapitányság, továbbá kezdeményezte előzetes letartóztatásuk elrendelését.

A 17. nevelési — oktatási évében járó Gimnázium, Informatikai, Közgazdasági, Nyomdaipari Szakközépiskola és Szakiskola sikeres a nyomdaipari, informatikai, közgazdasági szakmák oktatásában. Az intézményre az állandóság és a változás egyaránt jellemző.

Az iskola az esélyegyenlőség elvét gyakorolja. A tehetséggondozás mellett befogadó szemlélettel is bír, inkluzív nevelést is folytat.

Az iskola alapelvei: hazájuk iránt elkötelezett széles látókörű, befogadó, mások iránt megértő és toleráns, magas szakmai képzettséggel rendelkező fiatalok nevelése. Úgy vélik: a mai kor válságára megoldást jelenthet, ha a fegyelmet, a tekintélytiszteletet, a bajtársiasságot, állítják a középpontba. Erre pedig a honvédelmi nevelés a legmegfelelőbb.

A katonai pálya iránt érdeklődő tanulóknak a négyéves szakközépiskolai képzést kínálják Katonai Orientációval.

A képzési repertoár idén a turisztikai és az ügyviteli szakmacsoporthoz tartozó képzésekkel bővül. A turizmus világviszonylatban, de Heves megyében és Eger városban is az egyik legnagyobb és leggyorsabban növekvő ágazat, és „húzó" ágazat.

Az innovatív kezdeményezések sorát bővíti a távoktató középiskola, felnőttképzés formájában. Ez a korszerű Uniós képzési forma érettségi vizsga megszerzésére irányul.

Nyomdaipari szakirány: a nyomdaipari képzés 17 éve kiemelkedő minőségi mutatókkal működik az iskola, ezért az Észak — magyarországi régió meghatározó oktatási intézményévé vált.

A közgazdasági szakirányú: képzés során a tanulók megszerezhetik és elmélyíthetik a pénzügyi intelligenciájukat, ennek segítségével sikeresebbek lehetnek a vállalkozások világában.

Informatikai szakirány: manapság az informatikai szaktudás nem csak az informatikai szakmák kizárólagos privilégiuma. Az iskolában oktatott valamennyi szakképzés szerves részét képezi az informatikai képzés, a piac elvárásaihoz igazodó korszerű szoftverek használatának elsajátítása.

Az Egri Rendőrkapitányság eltűnése miatt 10010-3163/2014.id számon körözi Tóth Noémi  14 éves egri lakost, aki 2014. február 2-án 12 óra 45 perc körüli időben gyalogosan távozott otthonából, és azóta ismeretlen helyen tartózkodik.

Az eltűnt 172 cm, szőkésbarna, hátközépig érő haja van.

Eltűnésekor viselt ruházata: fekete, térdig érő kapucnis kabát, világos farmernadrág, neon zöld sapka, barna csizma valamint farmeranyagból készült válltáska.

Kérjük, hogy aki a képen látható fiatal lányt látta, illetve a tartózkodási helyével kapcsolatban információval rendelkezik, hívja az Egri Rendőrkapitányságot az ismert 112-es vagy 107-es segélyhívón.

21:26:

A lány épségben, egészségben előkerült és hazatért családjához – tájékoztatott Soltész Bálint.

Kopjafát avatnak a tavaly májusban elhunyt hegymászó, Erőss Zsolt tiszteletére a szombati transzbükki átkelés elnevezésű túra végén Felsőtárkányban, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság (BNPI) Nyugati Kapu Oktató- és Látogatóközpontjában.

A majdnem 30 kilométeres, szakvezetett terepi tanulmányút az év első nagy túrája a BNPI szervezésében és mostantól Erőss Zsolt Emléktúrának nevezik a Kancsendzöngán szerencsétlenül járt hegymászó tiszteletére - közölte Paulikovics Ildikó, az igazgatóság közönségszolgálati referense az MTI-vel.

Közlése szerint a majdnem 30 kilométeres, Nagyvisnyóról reggel nyolc órakor induló túra különlegességét az adja, hogy a BNPI szakemberei a fokozottan védett, látogatók által elzárt területekre is elkalauzolják a résztvevőket.

A túrázók várhatóan 18 órára érkeznek meg Felsőtárkányba, a BNPI Nyugati Kapu Látogatóközpontjába, ahol az Erőss Zsolt tiszteletére állított kopjafa avatásával idézik fel a Bükki Nemzeti Park védnökének, a 2013-as transzbükki átkelés túravezetőjének emlékét. Az ünnepség keretében köszöntőt mond Dudás György, a BNPI igazgatóhelyettese, a kopjafát Ugron Ákos Gábor, a Vidékfejlesztési Minisztérium főosztályvezetője avatja fel.

Paulikovics Ildikó emlékeztetett: Erőss Zsolt 2013-ban vállalta, hogy a BNPI "arcaként" a természetvédelmet, a hazai természeti és kulturális örökség megőrzésének fontosságát hirdeti. Erőss Zsolt feleségével együtt részt vett a tavalyi transzbükki átkelésen, ez volt az utolsó, családjával együtt töltött magyarországi túrája.

"Miután életét veszítette a Himalájában, igazgatóságunk örökös védnöknek választotta és a transzbükki átkelést Erőss Zsolt Emléktúraként rendezzük meg a jövőben" - közölte a referens. A kopjafa mellett emlékhelyet is alapítanak Erőss Zsolt és Kiss Péter, a vele együtt elhunyt fiatal gyöngyösi hegymászó tiszteletére.

A program része a Téli túrák nemzeti parkjainkban című sorozatnak, amelynek keretében január 25. és február 8. között országszerte több mint húsz túra közül választhatnak az érdeklődők. A tematikus nap a Falusi és Agroturizmus Országos Szövetsége által koordinált Vidékjáró programsorozat részeként valósul meg.

kép: bnpi.hu

Forrás: MTI