Keresés: „lék” (701 találat)

A Heves Megyei katasztrófavédelmi Igazgatóságk hetedik alkalommal szervezte meg a tűzoltók részére az immáron hagyománnyá vált pszichikai gyakorlatot.

 A gyakorlat helyszíne - mint korábban is - a Szőllőske nevű objektum volt, amely egy Eger melletti hajdani védett vezetési pont. A most megrendezett gyakorlaton a Mátrai Erőmű Zrt. Létesítményi Tűzoltóságának beavatkozó állománya vett részt, e mellett az egri hivatásos tűzoltók is kipróbálhatták magukat a sötétben és a füstben.

Antal Erika katasztrófavédelmi szóvivő tájékoztatása szerint a négy nap alatt összesen ötven létesítményi és hét hivatásos tűzoltó gyakorolta a beavatkozást a labirintusszerű építményben.

2006. augusztus 8-án este 21 óra után kigyulladt a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem központi épületének mínusz második szintjén található lőtér. A tűz oltásában a helyszínen 130 tűzoltó vett részt, a mentési munkálatok közben három tűzoltó életét vesztette, hét tűzoltó füstmérgezést szenvedett.

- Annak érdekében, hogy a Heves megyei tűzoltókat felkészítsük az ilyen jellegű épületekben történő beavatkozások sajátosságaira, így minden évben megszervezzük részükre azt a pszichikai gyakorlatot, amely során légzőkészülékkel, teljes védőfelszerelésben és biztosítókötéllel végeznek mentési feladatokat. Igazgatóságunk nemcsak az állomány elméleti felkészítésére helyezi a hangsúlyt, hanem a gyakorlatira is. Mivel a létesítményi tűzoltóknak nincs annyi éles beavatkozása, mint a hivatásosoknak, ezért négy gyakorlati napot szerveztük a részükre - mondotta.

A résztvevők két – három, esetlegesen négyfős csoportokban kaptak feladatokat. A tűzoltóknak olyan beavatkozásokat kellett gyakorolni, amelyek akár egy éles helyzetben is bekövetkezhetnek. Azért fontos a folyamatos gyakorlás, hogy egy tűzeset során minél gördülékenyebben és hatékonyabban menjen a tűzoltás és az életmentés.

A labirintusszerűen kialakított földalatti létesítményben egy-egy fabábut kellett megkeresni és az építményből kimenteni a beavatkozóknak, viszont mindezek előtt egy szerelési feladatot is meg kellett oldani. Az objektumban mindenki teljes sötétségben gyakorolhatta a beavatkozást légzőkészülékkel, biztosítókötél alkalmazásával, viszont világító eszközök használata nélkül.

A feladat végrehajtása során a résztvevők kipróbálhatták reagálási képességüket, a pszichikai tényezőkhöz, mint a sötétséghez és a bezártsághoz való alkalmazkodó képességüket, a légzőkészülék használat során a fizikai terhelhetőségüket és a tájékozódási képességüket. A feladat végrehajtását követően, csak a helyszínbejárás során szembesülhettek igazán a résztvevők a létesítmény zegzugos elrendezésével, a közművezetékek, valamint a berendezési tárgyak elhelyezkedésével.

- A gyakorlat elsősorban arra világít rá, hogy egy ilyen jellegű beavatkozásnál mennyire fontos az egymásra való odafigyelés, illetve a biztosítókötél használata a tájékozódáshoz - jegyezte meg a tűzoltó főhadnagy.

Forrás: HEOL

Az Országos Egyesület a Mosolyért Közhasznú Egyesület betegőrző monitort adott át a kis betegek számára az egri Markhot Ferenc kórházban.

Dr. Vargyay Éva osztályvezető főorvos elmondta: a nehéz anyagi helyzetben lévő kórháznak jelenleg esélye sem lenne ilyen fejlett berendezést vásárolni, ezért minden lehetőséget megragadnak, amivel a kis betegek gyógyulását elősegíthetik.

A készülék közel egy millió forintos árát vállalkozók segítségével sikerült előteremteni.

Tisztelt Érdeklődők!

Tájékoztatjuk Önöket, hogy megjelent az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztésére
2013-tól igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 103/2013. (XI.18.) VM rendeletről, valamint a kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztése keretében a kötelező arculati elemek alkalmazására vonatkozó Arculati útmutatóról, továbbá a „Gépjármű katalógus a kistérségi közlekedési szolgáltatások fejlesztéséhez” című katalógusról szóló IH közlemény.

A mellékletekben megtalálható az IH közlemény, az Arculati Kézikönyv valamint a Gépkatalógus.

Fájlok:

IH közlemény 321_2013.docx

Gépkatalógus_2013_VMnek gépkódokkal.xlsx

2013XI_Kistérségi közlekedési szolgáltatások.zip

_{„Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap: a vidéki területekbe beruházó Európa”}    

Forrás: www.evk-egyesulet.hu

Galyatető mellett mutatta be hétfőn a mátrai áramkrízis kiküszöbölésére elhelyezett új technikai eszközeit az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport.

Az idén, csak január hónapban 17 alkalommal volt áramszünet a Mátrában, nem kis bosszúságot és kárt okozva a helyi vállalkozóknak és a vendégeknek.

Galyatető mellett, a piszkéstetői bekötőútnál mutatta be hétfőn a mátrai áramkrízis kiküszöbölésére elhelyezett új technikai eszközeit a sajtó munkatársainak az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport. A probléma orvoslásában kulcsszerepe volt Balázs József országgyűlési képviselőnek is, aki a kezdetektől szorgalmazta a Mátra energiahelyzetének javítását, és folyamatosan egyeztetett a cég vezetőivel a tennivalókról.

- Arról szóltak a hírek 2013 telén, hogy nincs megbízható áramszolgáltatás a Mátrában. A szállodaüzemeltetők és a szabadidős tevékenységek szolgáltatói többmilliós anyagi és presztízsveszteséget szenvedtek el a mátrai áramkrízis miatt – emlékeztetett a tájékoztatón Balázs József.

Az ELMŰ-ÉMÁSZ csoport, a megfelelő engedélyek birtokában, közel 100 milliós fejlesztést hajt végre: ennek része a most bemutatott távvezérlésű szakaszoló, a földkábelek kiépítése, és a vezetékek közelében lévő fák ritkítása.

Csütörtökön este Hatvanban egy családi ház konyhájának a mennyezete hat négyzetméteres területen leszakadt, a törmelék pedig a helyiséget beterítette.

A hatvani tűzoltók és katasztrófavédelmi műveleti szolgálat vonult a helyszínre. Az egység a házat áramtalanította és a gázt is elzárta. A műveleti szolgálat helyszíni szemlét folytatott le, mely során megállapították, hogy az épület a statikus vizsgálatig nem lakható. Az eset során nem sérült meg senki, viszont három fő elhelyezése vált szükségessé, amelyet rokonoknál oldottak meg.

A lakók elmondták: otthon voltak amikor az eset történt, a hatalmas dörgésre figyeltek fel. Szerencsére a konyhában épp akkor nem tartózkodott senki. A konyhát álmennyezet borította, így semmi sem utalt a közelgő bajra.

A sírkert felújításának ötlete az Eger Vára Barátainak Körétől származik, apropóját a Gárdonyi Emlékév adta.

 – Egy szép és különleges összefogás eredménye Gárdonyi-sír megújulása, ebből is jól látszik, hogy az egriek segítségével sok mindenre képes lehet a város – fogalmazott így Rázsi Botond alpolgármester a zarándokhely pénteki átadásának, és megszentelésének alkalmából.

A sírkert felújításának ötlete az Eger Vára Barátainak Körétől származik, apropóját a Gárdonyi Emlékév adta. Ennek kapcsán Román Gáborné, az egyesület elnöke elmondta: „mindig az a jó, amit szeretettel végzünk”.

Kezdeményezésükhöz rengetegen csatlakoztak: az Egri Városszépítő Egyesület, a Dobó István Vármúzeum, az egri önkormányzat, a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium, számos vállalkozó, és magánszemély tett közösen azért, hogy megszépülhessen az emlékhely. Az augusztusban kezdődött munka magában foglalta mind a növényzet, mind pedig a lépcső, a kerítés, a sír és a kereszt renoválását.

Dr. Nyitrai Zsolt honatya köszöntőjében elmondta: egyfajta folytonosságként tekinthetünk a mostani ünnepségre, hiszen anno Tordai Ányos ciszterci szerzetes kezdeményezte az író emlékét ápoló társaság megszervezését, s idén csatlakozott a felhíváshoz az egri ciszterci gimnázium, a sírt Dékány Árpád Sixtus zirci apát szenteli fel.

A rendezvényen szólt Dr. Ternyák Csaba egri érsek is, aki Gárdonyi jelentőségét méltatta: – Arról, hogy ma ebben a városban turizmusról lehet beszélni, az az írónak s az Egri csillagok című regényének köszönhető. Nélküle Eger nem lenne az, ami, hiszen művével ő tette világhírűvé városunkat.

A Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium tanulóinak műsora után, koszorúzás vette kezdetét, majd mindenki leróhatta kegyeletét a megszépült zarándokhelynél.

Az avatás az egész hétvégén át tartó Gárdonyi emléknapok nyitórendezvénye volt, amely előtt az érsekkerti Múzsák kertjében egy jegenyefát is elültettek az egri remete tiszteletére.

Forrás: HEOL

Fotó: Lénárt Márton

Alaposan megnövekedett a 2506-os út forgalma, mióta a főút használatáért fizetni kell. A lakók panaszkodnak. Mónosbélben nemrég baleset is történt.

Az útdíj bevezetése óta jelentősen megnőtt a 25-ös főutat elkerülő, kisebb rendű utak forgalma. Nem csupán Egercsehiben, az Ófaluban élők, továbbá a bekölceiek és a mikófalviak panaszkodnak erre, hanem a Szilvásváradon, Monosbélen és Balatonban lakók is. Pedig még a rendőrök is büntettek, de ez nem igazán tartja vissza a sofőröket.

– Sokkal nagyobbá vált az útdíj bevezetése óta a településünkön keresztülhaladó tehergépjármű-forgalom. Ennek az oka az, hogy Egerből Szilvásváradon keresztül lehet eljutni leghamarabb (vagyis erre a legrövidebb a távolság) Ózdra, valamint a Szlovákia irányába jelentős határátkelő, Bánréve felé, de Putnokra, valamint Kazincbarcikára is – mondta el lapunk érdeklődésére Szaniszló László, Szilvásvárad polgármestere.

– Szarvaskő után, mint az ismeretes, a 25-ös számú főút Egercsehi felé fordul, de arra nem igazán közlekedik senki. Nem véletlenül olyan az út Szilvásvárad felé, mintha erre folytatódna a 25-ös, hiszen aki Egercsehi felől érkezik, neki kell elsőbbséget adnia a Mónosbél és Eger irányából közlekedőknek Tardosnál. A 25-ös főút helyett így inkább a 2506-os úton igyekszik elérni úti célját mindenki Szilvásváradig, majd innen tovább a 2508-ason Ózd irányába. Az út minősége ugyanolyan, nincs útdíj, közelebb van, ráadásul nem is kell olyan hatalmas hegyet megmászniuk a kamionoknak, mint Tarnalelesz után – írta le az átlagos kamionos gondolkodását a szilvásváradi polgármester.

Hozzátette: ugyanez a helyzet Kazincbarcika felé is. A kamion, esetleg más nagyobb tehergépjármű lejön az autópályáról Füzesabonynál, onnan még Szarvaskőig fizet egy kis útdíjat, majd a 2506-oson elmegy egészen Vadnáig a 26-osra, onnan pedig pár kilométer Kazincbarcika, a Borsodchem. Nagyon sok a külföldi jelzésű, főleg szlovákiai kamion, amelyek a falun keresztül húznak el Bánréve irányába.

Szaniszló László szerint érdekes az ügy abból a szempontból is, hogy Dédestapolcsányban (2506-os közút) 20 tonnás korlátozó tábla van hidaknál, de már Csernelyben (2508-as közút) is kihelyeztek súlykorlátozó jelzőtáblát egy félig leszakadt hídhoz, tehát elvileg nagyobb össztömegű járművek nem is közlekedhetnének arra.

Az elmúlt hetekben egyébként Balatonban is eléggé megnövekedett a teherforgalom, borsodi építkezésekhez a mixerautók naponta többször szállítottak Egerből betont. Udzeliné Murányi Enikő polgármester valószínűsíti, hogy az útdíjat csökkentve választották a 2507-es utat a kocsik Borsodnádasd felé. Pedig az út rossz, autóbuszok nem is közlekedhetnek rajta (a szomszédos városba busszal így csak Bekölce felé, kerülővel jutnak el a járatok), mert több helyen leszakadt, még a felújított borsodi szakaszon is. A helyiek igencsak aggódtak gyermekeik testi épsége miatt is. Mivel az iskola a főút mellett található, s a nehéz teherautók a megengedettnél gyorsabban mentek, ezért veszélyes szituációktól tartottak, de szerencsére eddig még baleset nem történt.

Mónosbélen viszont hétfőn igen, akkor ugyanis egy teherautó rakománya az útra borult. Varga Sándorné polgármester arra panaszkodott, hogy akkor fokozottan érezték a megnövekedett teherforgalmat, mert az autókat a falu belterületi útjaira terelték.

– Még azt nem számoltuk meg, hogy valójában mennyi kamion halad keresztül naponta a településünkön, de érzékelhetően alaposan megnőtt a forgalom. Ha hosszú távon így marad, akkor az út melletti házak tulajdonosait bizony nagy kár éri, hiszen sérülni fog az ingatlanjuk. Éppen ezért úgy határoztunk, meg fogjuk keresni az illetékeseket annak érdekében, hogy mielőbb tegyenek lépéseket a problémák megszüntetésére – mondta el lapunknak Mónosbél elsőszámú vezetője.

Több ezer forintot spórolnak az ügyeskedők

Amennyiben egy teherkocsi (például kamion) Egerből Miskolcra megy, akkor mehet a szinte végig fizetős Eger-Kerecsend-M3-M30 útvonalon, ráadásul a 94 kilométerből 65 kilométer autópálya. Ez egy négy tengelyes nyerges vontató üzemeltetőjének – az üzemanyag árán felül – több mint 6500 forintjába kerül. Amennyiben Szilvásvárad felé megy (ha ott nem rakodik; nem is tehetné), akkor az útja is rövidebb – csupán 83 kilométer –, s csak 24 kilométernyi főútvonal használatáért kell fizetnie 1300 forintot. Bár van rizikó, egy oda-vissza úton már tízezer forintot spórol a sofőr, a büntetés pedig 4 tengelyes jármű esetén 110 ezer forint.

Célforgalom esetén használhatók az alsórendű utak

A kamionforgalom csökkentéséért az Állami Autópályakezelő Zrt., illetve a rendőrség tud leginkább tenni célzott ellenőrzésekkel, bírságolással. A díjköteles szakaszok elkerülését a KRESZ az e-útdíj bevezetéssel egyidejűleg hatályba lépett módosítása szorítja keretek közé.

Július 1-jétől a nehéz tehergépkocsik főszabály szerint lakott területen kívül csak autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhetnek. Kivételt elsősorban az áruszállítás, az áru fel- vagy lerakása, az üzemben tartó telephelyének megközelítése képez, de a különleges felépítményű járművek is használhatják a mellékutakat, ha munkavégzés helyszínére tartanak.

Forrás: HEOL

Sajtótájékoztatót tartottak a rezsicsökkentés kapcsán:

A kormány 2010-ben döntött az energiaárak reálértéken történő befagyasztásáról, majd az elmúlt egy évben a gáz, a villamosenergia és a távhő árának előbb 10, majd további 11,1 százalékos csökkentéséről. Ezzel megkezdődött a magyar családok terheinek enyhítése – mondta Ifj. Herman István, a Heves Megyei Közgyűlés alelnöke a Heves Megyei Vízmű Zrt. előtt tartott sajtótájékoztatón, pénteken. Hangsúlyozta, hogy 2013. január 1-től csökkent a földgáz, az áram és a távhő ára, júliustól pediga vízdíj, a csatornadíj, a szemétszállítás, a PB-gáz, a szippantott szennyvíz és a kéményseprés díja is mérséklődött. Az alelnök hozzátette, hogy november 1-jétől további 11,1%-kal lesz kevesebb a gáz, az áram és a távhő ára, így a tavaly decemberi árakhoz képest összesen mintegy 20%-kal kell kevesebbet fizetni ezekért a szolgáltatásokért. A sajtótájékoztatón elhangzott továbbá, hogy a novemberi rezsicsökkentést fogyasztóvédelmi intézkedések is kísérik, a szolgáltatóknak világosan fel kell majd tüntetniük a számlán, hogy a fogyasztó november 1-jétől mennyit takarított meg, illetve, hogy mennyit kellene fizetnie a rezsicsökkentés nélkül.  Arról is döntés született, hogy a csatlakozó vezetékek és a felhasználói berendezések, például a gázkazánok műszaki-biztonsági felülvizsgálatának költségét a szolgáltatóknak kell állniuk. Ezzel további 50-60 ezer forintot takaríthatnak meg a háztartások.Az alelnök hangsúlyozta, hogy a kormány tovább folytatja a rezsicsökkentést – amely négymillió magyar háztartást érint –, s törvényt készít elő, amelynek értelmében a közműszolgáltatókat nonprofit szervezetté alakítaná át.

Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke elmondta: 1994 és 1998 között a szocialista kormány a valós érték töredékéért privatizálta a közmű- és energiaszolgáltatókat. Sőt, a szocialisták ezen túlmenően 2002 és 2010 között a gáz árát 15, a villamosenergia árát pedig 9 alkalommal emelték. Háromszorosára nőtt a gáz, és kétszeresére a villamosenergia ára, ezáltal is tovább növelve a külföldi tulajdonba adott cégek garantált profitját. Szabó Róbert hangsúlyozta: a rezsicsökkentés kapcsán a szocialisták álságos üzengetéssel próbálnak gyűlöletet szítani egyes társadalmi csoportok között, ez Heves megyében is tapasztalható. Szabó Róbert arra kérte a Heves megyei embereket, hogy ne hagyják magukat megtéveszteni a baloldali politikusok által: a rezsicsökkentés minden magyar család számára hosszú távú könnyebbséget jelent. A rezsicsökkentés kapcsán a baloldal üzengetése egyértelműen azt jelenti, hogy ők még mindig az extraprofitjukat féltő, legtöbbször külföldi tulajdonú közműszolgáltató cégek érdekeit képviselik.

Szerdán este szén-monoxid mérgezéshez riasztották az egri tűzoltókat Ostorosra.

Még a tűzoltók kiérkezése előtt a mentőszolgálat munkatársai egy eszméletlen személyt kimentettek, akit kórházba szállítottak. A TŰZKÉV szakemberei az elzárt gázkészüléket újból beindították, mely során határértéket meghaladó szén-monoxid koncentrációt mértek. A Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat a TŰZKÉV-vel közösen helyszíni ellenőrzést folytatott le, a gázkészülék használatát pedig végzésben megtiltották.

A köznyelvben „csendes gyilkosnak” nevezett szén-monoxid veszélyessége abban rejlik, hogy színtelen, szagtalan, szervezetre gyakorolt hatásai (rosszullét, szédülés, hányinger, fáradtság) könnyen összetéveszthetőek más betegségek tüneteivel. Ez a gáz a beltérben leggyakrabban előforduló toxikus gáz, amely meggátolja a véráramban az oxigén szállítását.

A szén-monoxid-mérgezés megelőzésének hatékony kiegészítő eszköze a megfelelően működő érzékelő berendezés. Elhelyezése és használata előtt mindig figyelmesen olvassuk el a csatolt tájékoztatókat, útmutatókat.

Ha az érzékelő riasztó jelzést ad, azonnal nyisson ajtót és ablakot, és meneküljön ki a szabad térbe.

Kétnapos szüreti mulatsággal nyitja meg kapuit  a látogatók előtt az egri Szépasszonyvölgyi Márai Látogatóközpont .

A látogatóközpont nemcsak a turistákat várja, hanem vissza szeretnék csalogatni az egrieket. Az aktív és ökoturizmust népszerűsítő létesítmény egyebek mellett kiállításokkal, Márai-emlékszobával, a szabadtéri színpadra tervezett programokkal, játszóházzal és kalandparkkal várja a látogatókat.

Kerenszky Attila, a Szépasszonyvölgyi Vendégvárók Egyesületének alelnöke a hétvégi programokról szólva elmondta: pénteken szőlőpréseket állítanak fel, ahol 10 órától préselésre és mustkóstolásra várják a látogatókat. A gyerekeknek bemutatják a kalandparkot és a tanösvényt, majd 13 órától gasztro show-t tartanak. Ennek keretében a kulturált borfogyasztásról is beszélnek a gyerekeknek és kísérőiknek, mert - mint az alelnök rámutatott - Európa számos országában, így például Franciaországban vagy Olaszországban az étkezések szerves részét képezi a kulturált borfogyasztás, ezzel pedig időben meg kell ismertetni a fiatalabb korosztályt. Délután két órától motoros kaszkadőr bemutatóval folytatódnak a programok, majd opera- és operettslágerek következnek, este pedig Stone ad koncertet.

Szombaton déltől Koltai Lajos rendezővel, operatőrrel találkozhatnak a vendégek, délután lesz cigányzene és kiállítás-megnyitó, fél háromkor pedig Habis László ünnepélyes keretek között átadja a látogatóközpontot. Este fél nyolctól Demjén Ferenc ad koncertet, utána pedig utcabál zárja a napot. A szervezők közlése szerint a két napon kézműves vásárt is tartanak, vendégük lesz a gönci önkormányzat, így gönci pálinka és barackos ételek kóstolója is várja a látogatókat. Ezen a hétvégén beindítják a Szépasszonyvölgy és a színház között közlekedő buszjáratot is.

A Szépasszonyvölgyi Márai Aktív Turisztikai Látogatóközpont az Új Széchenyi Terv keretében, az Európai Unió támogatásával csaknem 400 millió forintos beruházással épült meg.

Forrás: MTI