A rendőrség nyomozást folytat az eset kapcsán.
A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján, ismeretlen személyek 2013. november 17-én 18 óra és 20 óra 30 perc közötti időben egy Eger-felnémeti lakóház ajtaját befeszítették, majd az ott lakó idős személyt megkötözték, bántalmazták és két személyes tárgyát eltulajdonították.
Az Egri Rendőrkapitányság rablás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt folytat nyomozást ismeretlen tettesek ellen.
Többen jelezték, hogy kutyasétáltatás közben rókát láttak a Felsővárosban Egerben.
Érdeklődésünkre az egri állatvédők elmondták: ők is hallottak már róla - sőt őket is rendszeresen megkeresik ez ügyben - hogy rókák merészkednek be a város külső részeire, de már az Északi lakótelepen is egyre gyakoribb vendégek a vörös bundások.
Az állatvédők azt mondják, ez egy természetes folyamat eredménye: az urbanizáció miatt kisebb az életterük a vadállatoknak, és a hidegebb időjárás miatt élelmet is nehezebben találnak már, ezért jönnek be a települések csendesebb részeire. De pánikolni felesleges. Az a róka, amelyik nem közelít az emberhez, attól nem kell tartani, biztosan nem veszett állat, csupán éhes, azért láthatjuk őket mind gyakrabban.
A szoljon.hu azt írja: egyre több az országban a veszett róka, szeptember óta tucatnyi esetben állapították meg a fertőzést. A vírus jelenlétét Jász-Nagykun-Szolnok megyében is igazolták, több községben már ebzárlatot is hirdettek az elhullott beteg vörös bundások miatt.
A HEOL kérdésére Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság zoológusa is megerősítette: kéthavonta biztosan érkezik hozzájuk telefonos megkeresés, hogy lakott területen rókát láttak. Nekik ezzel nincs teendőjük, hiszen a róka Magyarországon nem védett, vadászható faj. Hozzátette, a folyamatos immunizálás miatt nagyon kicsi az esélye annak, hogy a házak közé tévedő vad veszett lenne, de kétségtelen tény, hogy más betegségeket a kutyákon keresztül terjeszthetnek ezek az állatok.
Megkérdeztük a Heves Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósásának vezetőjét, Bocsi Csabát is tapasztalataikról. Vadászati osztályukra érkezik bejelentés, ha valahol rókatetemet találnak. Legutóbb 3 héttel ezelőtt jeleztek ilyet nekik Bélapátfalva térségéből, munkatársai szabályszerűen jártak el: értesítették a Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatalt. Az állat tetemét megvizsgálták, a róka nem volt veszett. Nincs ok aggodalomra.
Forrás :HEOL
Rabolni ment, de üres kézzel távozott. A nyomozók 45 perc alatt elfogták az egri férfit.
Bejelentés érkezett a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságra, 2013. november 10-én 11 óra 40 perc körüli időben, miszerint egy ismeretlen férfi Eger Iskola úton egy dohányboltba bement, ahol késsel a kezében fenyegetőzve dulakodni kezdett az eladóval.
A férfi a dulakodást követően elmenekült a helyszínről.
A bűncselekmény során személyi sérülés nem történt. A nyomozók a bejelentést követően háromnegyed órán belül lakcíméhez közel elfogták a rablót, majd előállították.
Az Egri Rendőrkapitányság rablás bűntett kísérletének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást - őrizetbe vétele mellett – S. Ferenc 21 éves egri lakos ellen, továbbá előterjesztést tett a férfi előzetes letartóztatásának indítványozására.
Úgy tudjuk, hogy az eladó fiatal lány a pulton átugró és késsel hadonászó elkövetőt elkapta és a pulthoz nyomta, így az értékek nélkül volt kénytelen távozni az üzletből.
A rablási kísérlet során használt kést egy közeli lépcsősoron eldobta, amit a rendőrök meg is találtak.
Valószínűleg egy lelőtt farkas tetemét találták meg kirándulók a Bükkben. Egyelőre nem tudják, ki és miért végzett az állattal.
Mint korábban beszámoltunk róla, a Bükkben újra feltűntek a farkasok. A szakemberek elmondták: eddig is átjártak Szlovákiából a vadak, de sok gond nem volt velük, hiszen az egészséges egyedek messze elkerülik az embert.
A tetem a farkasok által leggyakrabban használt helyről került elő, amelyet a nemzeti park természetvédelmi őrei jól ismernek, ám azt, hogy ez pontosan hol van a Bükkben a nyomozás és a megmaradt populáció nyugalmának érdekeire hivatkozva nem árulta el Grédics Szilárd, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vezetője.
A Bükki Nemzeti Park igazgatósága megtette a feljelentést természetkárosítás miatt. Az elkövető a BTK. szerint akár 2-5 szabadságvesztéssel is sújtható. A rendőrség nyomoz az ügyben.
Alaposan megnövekedett a 2506-os út forgalma, mióta a főút használatáért fizetni kell. A lakók panaszkodnak. Mónosbélben nemrég baleset is történt.
Az útdíj bevezetése óta jelentősen megnőtt a 25-ös főutat elkerülő, kisebb rendű utak forgalma. Nem csupán Egercsehiben, az Ófaluban élők, továbbá a bekölceiek és a mikófalviak panaszkodnak erre, hanem a Szilvásváradon, Monosbélen és Balatonban lakók is. Pedig még a rendőrök is büntettek, de ez nem igazán tartja vissza a sofőröket.
– Sokkal nagyobbá vált az útdíj bevezetése óta a településünkön keresztülhaladó tehergépjármű-forgalom. Ennek az oka az, hogy Egerből Szilvásváradon keresztül lehet eljutni leghamarabb (vagyis erre a legrövidebb a távolság) Ózdra, valamint a Szlovákia irányába jelentős határátkelő, Bánréve felé, de Putnokra, valamint Kazincbarcikára is – mondta el lapunk érdeklődésére Szaniszló László, Szilvásvárad polgármestere.
– Szarvaskő után, mint az ismeretes, a 25-ös számú főút Egercsehi felé fordul, de arra nem igazán közlekedik senki. Nem véletlenül olyan az út Szilvásvárad felé, mintha erre folytatódna a 25-ös, hiszen aki Egercsehi felől érkezik, neki kell elsőbbséget adnia a Mónosbél és Eger irányából közlekedőknek Tardosnál. A 25-ös főút helyett így inkább a 2506-os úton igyekszik elérni úti célját mindenki Szilvásváradig, majd innen tovább a 2508-ason Ózd irányába. Az út minősége ugyanolyan, nincs útdíj, közelebb van, ráadásul nem is kell olyan hatalmas hegyet megmászniuk a kamionoknak, mint Tarnalelesz után – írta le az átlagos kamionos gondolkodását a szilvásváradi polgármester.
Hozzátette: ugyanez a helyzet Kazincbarcika felé is. A kamion, esetleg más nagyobb tehergépjármű lejön az autópályáról Füzesabonynál, onnan még Szarvaskőig fizet egy kis útdíjat, majd a 2506-oson elmegy egészen Vadnáig a 26-osra, onnan pedig pár kilométer Kazincbarcika, a Borsodchem. Nagyon sok a külföldi jelzésű, főleg szlovákiai kamion, amelyek a falun keresztül húznak el Bánréve irányába.
Szaniszló László szerint érdekes az ügy abból a szempontból is, hogy Dédestapolcsányban (2506-os közút) 20 tonnás korlátozó tábla van hidaknál, de már Csernelyben (2508-as közút) is kihelyeztek súlykorlátozó jelzőtáblát egy félig leszakadt hídhoz, tehát elvileg nagyobb össztömegű járművek nem is közlekedhetnének arra.
Az elmúlt hetekben egyébként Balatonban is eléggé megnövekedett a teherforgalom, borsodi építkezésekhez a mixerautók naponta többször szállítottak Egerből betont. Udzeliné Murányi Enikő polgármester valószínűsíti, hogy az útdíjat csökkentve választották a 2507-es utat a kocsik Borsodnádasd felé. Pedig az út rossz, autóbuszok nem is közlekedhetnek rajta (a szomszédos városba busszal így csak Bekölce felé, kerülővel jutnak el a járatok), mert több helyen leszakadt, még a felújított borsodi szakaszon is. A helyiek igencsak aggódtak gyermekeik testi épsége miatt is. Mivel az iskola a főút mellett található, s a nehéz teherautók a megengedettnél gyorsabban mentek, ezért veszélyes szituációktól tartottak, de szerencsére eddig még baleset nem történt.
Mónosbélen viszont hétfőn igen, akkor ugyanis egy teherautó rakománya az útra borult. Varga Sándorné polgármester arra panaszkodott, hogy akkor fokozottan érezték a megnövekedett teherforgalmat, mert az autókat a falu belterületi útjaira terelték.
– Még azt nem számoltuk meg, hogy valójában mennyi kamion halad keresztül naponta a településünkön, de érzékelhetően alaposan megnőtt a forgalom. Ha hosszú távon így marad, akkor az út melletti házak tulajdonosait bizony nagy kár éri, hiszen sérülni fog az ingatlanjuk. Éppen ezért úgy határoztunk, meg fogjuk keresni az illetékeseket annak érdekében, hogy mielőbb tegyenek lépéseket a problémák megszüntetésére – mondta el lapunknak Mónosbél elsőszámú vezetője.
Több ezer forintot spórolnak az ügyeskedők
Amennyiben egy teherkocsi (például kamion) Egerből Miskolcra megy, akkor mehet a szinte végig fizetős Eger-Kerecsend-M3-M30 útvonalon, ráadásul a 94 kilométerből 65 kilométer autópálya. Ez egy négy tengelyes nyerges vontató üzemeltetőjének – az üzemanyag árán felül – több mint 6500 forintjába kerül. Amennyiben Szilvásvárad felé megy (ha ott nem rakodik; nem is tehetné), akkor az útja is rövidebb – csupán 83 kilométer –, s csak 24 kilométernyi főútvonal használatáért kell fizetnie 1300 forintot. Bár van rizikó, egy oda-vissza úton már tízezer forintot spórol a sofőr, a büntetés pedig 4 tengelyes jármű esetén 110 ezer forint.
Célforgalom esetén használhatók az alsórendű utak
A kamionforgalom csökkentéséért az Állami Autópályakezelő Zrt., illetve a rendőrség tud leginkább tenni célzott ellenőrzésekkel, bírságolással. A díjköteles szakaszok elkerülését a KRESZ az e-útdíj bevezetéssel egyidejűleg hatályba lépett módosítása szorítja keretek közé.
Július 1-jétől a nehéz tehergépkocsik főszabály szerint lakott területen kívül csak autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhetnek. Kivételt elsősorban az áruszállítás, az áru fel- vagy lerakása, az üzemben tartó telephelyének megközelítése képez, de a különleges felépítményű járművek is használhatják a mellékutakat, ha munkavégzés helyszínére tartanak.
Forrás: HEOL
Szerdán este szén-monoxid mérgezéshez riasztották az egri tűzoltókat Ostorosra.
Még a tűzoltók kiérkezése előtt a mentőszolgálat munkatársai egy eszméletlen személyt kimentettek, akit kórházba szállítottak. A TŰZKÉV szakemberei az elzárt gázkészüléket újból beindították, mely során határértéket meghaladó szén-monoxid koncentrációt mértek. A Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat a TŰZKÉV-vel közösen helyszíni ellenőrzést folytatott le, a gázkészülék használatát pedig végzésben megtiltották.
A köznyelvben „csendes gyilkosnak” nevezett szén-monoxid veszélyessége abban rejlik, hogy színtelen, szagtalan, szervezetre gyakorolt hatásai (rosszullét, szédülés, hányinger, fáradtság) könnyen összetéveszthetőek más betegségek tüneteivel. Ez a gáz a beltérben leggyakrabban előforduló toxikus gáz, amely meggátolja a véráramban az oxigén szállítását.
A szén-monoxid-mérgezés megelőzésének hatékony kiegészítő eszköze a megfelelően működő érzékelő berendezés. Elhelyezése és használata előtt mindig figyelmesen olvassuk el a csatolt tájékoztatókat, útmutatókat.
Ha az érzékelő riasztó jelzést ad, azonnal nyisson ajtót és ablakot, és meneküljön ki a szabad térbe.
Egy idős asszonyt raboltak ki Tarnaörsön. A gyanúsított kezén még aznap kattant a bilincs.
Mint arról korábban hírt adtunk, 2013. szeptember 20-án egy 78 éves asszonyt tarnaörsi otthonában ismeretlen tettesek bántalmaztak, majd lakását átkutatták és azt követően elmenekültek a helyszínről. Az idős asszonyt sérülései ellátására kórházba szállították.
A nyomozás során információ merült fel arra vonatkozólag, hogy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható egy 20 éves kiskörei férfi.
Sz. Rudolfot a nyomozók még aznap, 2013. szeptember 20-án 22 órakor lakásán elfogták és előállították a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságra, ahol gyanúsítottként kihallgatták.
A férfi az idős asszonytól készpénzt valamint arany ékszert tulajdonított el, amelyet a nyomozók felkutattak és lefoglaltak.
A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság a férfi ellen - őrizetbe vétele mellett – testi sértés bűntette és rablás bűntette elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást, továbbá kezdeményezte előzetes letartóztatásának indítványozását.
Saját házában vertek össze a rablók egy 78 éves nőt Tarnaörsön.
A rokonok elmondták: már az előző éjjel is betörtek a nénihez, de akkor nem vittek el semmit. Feltehetőleg az éjjel újra meglátogatták a házat, ahol a tulajdonos észre vehette a kutatást. A rablók nem kímélték a nőt.
Úgy tudjuk, nagy érték nem volt otthon, de a nyugdíj a napokban érkezhetett.
A falubeliek szerint kábítószeres fiatalok szoktak randalírozni a környéken, szerintük a mostani brutális támadók is azok lehettek.
A rendőrség nagy erőkkel indította meg a nyomozást.
A sérült nénit a hatvani kórházba szállították a mentők.
A rendőrségre érkezett bejelentés 2013. szeptember 18-án, miszerint a kora délelőtti órákban egy ismeretlen férfi egy horti pénzintézetbe bement kezében egy lőfegyverrel vagy annak utánzatával, majd készpénz átadására szólította fel az ott dolgozókat, ezt követően elmenekült a helyszínről.
Személyi sérülés nem történt.
A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya megkezdte a helyszíni szemlét, valamint az elkövető személyazonosságának megállapítását.
Pár évvel ezelőtt már történt hasonló esemény a pénzintézetben, akkor sem, és a mai rablásnál sem sérült meg senki. – Most nem sokkal nyitás után megjelent egy férfi, és a pénz követelte a kollegáktól. Őket sajnos eléggé megviselték az események, még most is a hatása alatt állnak – tájékoztatta a hatvanonline hírportált Juhász Ferenc, a Hatvan és Vidéke Takarékszövetkezet elnök-ügyvezetője.
Négy banki alkalmazott és a takarítók voltak az épületben nyitáskor, amikor a rablás történt. Valóban nem ez az első eset, hogy horti takarékszövetkezetet kirámolják: három évvel ezelőtt már volt itt bankrablás.
Az ügyvezető azt is elmondta, hogy a pénzintézet a helyszínelés miatt ma zárva tart, de csütörtökön reggel ki tudnak nyitni.
Azt pontosan nem tudni, hogy mennyi pénzt vittek el a bankfiókból, a horti járókelők tudni vélik, hogy több millió forintot. Szintén járókelők mondták el tudósítónknak, hogy éppen Hatvanból érkeztek meg busszal, amikor a takarékszövetkezethez értek a rendőrségi helyszínelők. Ők úgy hallották, hogy egy huszas éveinek elején járó férfit keresnek.
Meg nem erősített információk szerint fegyver, vagy annak látszó tárgy is volt a takarékszövetkezet kifosztójánál. A bankrablást rögzítette a pénzintézet biztonsági kamerája is.
Veszélyes a vérellátó-állomásnak is otthont adó épület Egerben a kórház területén. A balesetek elkerülése végett a szakemberek körbe kerítették a veszélyesnek ítélt részt. Jelen pillanatban az állomás nem működik, itt nem is várják a véradókat. Gortva József, a Magyar Vöröskereszt megyei igazgatója elmondta: a város több helyszínén is várják a közeljövőben a véradókat.
A jelen helyzet nem okoz számottevő fennakadást a véradásban, a kórházi vérkészítmények biztosítottak, ezért műtét nem marad el.
KÖZLEMÉNY
Nem életveszélyes az OVSZ Egri Területi Vérellátó épülete
Sajtómegkeresésekre a Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet az alábbi közleményt adja ki:
A Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet határozottan kéri, hogy senki ne terjesszen téves híreket, bizonytalanságot okozva ezzel a lakosságban. A kórház leszögezi, hogy a mérnöki felmérések alapján az OVSZ Egri Területi Vérellátó épülete nem életveszélyes, és a kórház mindent megtett és továbbra is megtesz a biztonságos működés érdekében.
A kórház dolgozói 2013. szeptember 5-én észlelték, hogy az Országos Vérellátó Szolgálat és a vele egy épületben működő kórházi központi laboratórium épületéről egy kb. 3 kg súlyú vakolatdarab esett le, amely semmilyen személyi sérülést nem okozott.
A kórház vezetése azonnal intézkedett, kordonnal vette körül az épületet, és figyelmeztető táblákat helyezett el. Szakértők és mérnökök bevonásával már megtörténtek a szükséges óvintézkedések, és elkészültek a tervek az esetleges további balesetveszély elhárítására. Addig is a vérellátó a véradásokat más, közismert egri helyszíneken szervezi, amelyről a lakosságot és a Vöröskeresztet tájékoztatta.
Dr. Fűtő László
főigazgató