Keresés: „veszélyes” (318 találat)

Elfogadta a parlament az új hulladékgazdálkodási törvényt, amely jövőre lép hatályba, s így 2013-tól a jelenleginél 25 milliárd forinttal több, összesen 85 milliárd forint folyhat be környezetvédelmi termékdíjként az államkasszába. Az új törvény a környezetvédelmi hatóságoknak és a települési önkormányzatoknak 6 évre kiterjedő Nemzeti Megelőzési Program kidolgozását írja elő, amely meghatározza az adott területre vonatkozó megelőzési célokat és intézkedéseket.

Egységes és hatékony hulladékgazdálkodás feltételeit teremti meg az új hulladékgazdálkodási törvény. Az új jogszabály szemléletváltásra ösztönöz, hiszen legfőbb célja, hogy minél kevesebb hulladék képződjön és az a lehető legnagyobb arányban hasznosuljon. A jogszabály új logikai rendszerének köszönhetően pontosabb fogalmakat vezet be.

A törvény kiterjed egyebek mellett az elkülönített gyűjtési rendszer felállítására, a hasznosítási arányok növelésére, a gyártó kiterjesztett felelősségére. Továbbfejleszti a hulladékhierarchia rendszerét, amely a hasznosítási lehetőségeken belül is elsőbbségi sorrendet határoz meg. Mindenekelőtt arra kell törekedni, hogy csökkentsük a hulladék képződését úgy, hogy előnyben részesítjük a hulladékszegény technológiák alkalmazását, a kevesebb szennyező anyagot kibocsátó termékek előállítását, és elősegítjük a hulladékként kockázatot jelentő anyagok kiváltását.
Az új törvényben megjelenik a melléktermék fogalma is azért, hogy a gyártásnál képződő hulladék egyértelműen elkülöníthető legyen a gyártási folyamat fő – és melléktermékeitől.

A törvény rendelkezik a hulladékstátusz megszűnésének feltételeiről is, amelyek teljesülése esetén a hulladék elhagyhatja a hulladékkört, hogy alap-, vagy adalékanyaggá váljon.
Így meghatározott kritériumok alapján a hulladékból újra hasznos, emberi szükségleteket kielégítő anyag lehet. Az új törvény az egész országban kötelezően bevezeti az elkülönített hulladékgyűjtési rendszert, amelyet 2015-ig kell elindítani. Célja, hogy 2020-ig a háztartásokból származó üveg, fém, műanyag és papír hulladék 50%-át, a nem veszélyes építési-bontási hulladék 70%-át visszagyűjtsük és anyagában hasznosítsuk. A képződő hulladék mennyiségének és veszélyességének csökkentése érdekében az új törvény a környezetvédelmi hatóságoknak és a települési önkormányzatoknak 6 évre kiterjedő Nemzeti Megelőzési Program kidolgozását írja elő, amely meghatározza az adott területre vonatkozó megelőzési célokat és intézkedéseket.

Ez a területi és a helyi hulladékgazdálkodási tervek részét képezi, és hozzájárul ahhoz, hogy a korábbinál szervezettebb keretek között valósuljanak meg a hulladékképződés megelőzésére irányuló célkitűzések. Emellett a programnak köszönhetően könnyebben nyomon követhetők az intézkedések eredményei.
A 2013-ban életbe lépő törvény és 40 végrehajtási utasítás olyan korszakváltást hozhat, amely nagyobb mértékben ösztönöz a szelektív hulladékgyűjtésre, illetve a környezetre fokozott megterhelést jelentő műanyag csomagolóanyagok előállításának csökkentésére. Ezáltal a hulladéklerakókba kevesebb anyag érkezik, így telítődésük átlagos 30-35 éves ideje is hozzávetően 10 évvel meghosszabbítható.

A tervezett változás fontos eleme, hogy nagyobb termékdíjat rónak ki a műanyag palackokra, míg az újratölthető, ismét felhasználhatókra mérsékeltebb, a leginkább környezetbarát üvegre pedig annál is kevesebb ilyen költség rakódik. Emellett újra bevezetik a hajdan már bevált betétdíjat. Vagyis nem lesz érdemes eldobni, szemétre vetni az üres üveget, sörös dobozt, mert a boltok. Az új törvény előírja majd a hulladéklerakásra berendezkedett külföldi tulajdonú cégek korlátozását is. A terv szerint egy-egy ilyen társaságban kötelező legalább 51 százalékos tulajdoni részarányban az önkormányzatnak, vagy az államnak képviselnie magát, a külföldi partner legfeljebb 49 százalékban vehet a vállalkozásban részt.

Életveszélyes sérülésekkel szállították kórházba azt a motorost, aki vasárnap este fél hat körül frontálisan ütközött egy személyautóval, az Egerből Kerecsendre vezető útszakaszon.

Az ütközés következtében a motor kigyulladt, a lángok átterjedtek az autóra is, így mindkét jármű kiégett. Az autóban utazók között egy fiatal nő 2 hónapos terhes, a férjének, aki az autót vezette sikerült minden utast kimenteni az égő járműből. Feleségét egy hosszabb megfigyelésre szállították kórházba, mivel az ütközéskor megütötte a hasát, így fennállhatott a vetélés veszélye. A motoros állapotának stabilizálása majd egy órán keresztül tartott, majd mentőhelikopter szállította a további ellátására szakosodott kórházba. Egyelőre a baleset körülményei még tisztázatlanok, a két motoros Gyöngyösről indult egy utolsó őszi túrára, a Mátrán átmotorozva már hazafelé tartottak. A motorostárs elmondása szerint az útviszonyoknak megfelelően és a sebességkorlátok betartásával közlekedtek, ő már csak azt vette észre, hogy a mögötte haladó barátja helyett egy lángoszlop látszódik. Nem érti mi történhetett, mert barátjával már rég együtt motoroznak, a háromgyermekes apa nyugodt és nem száguldozó motoros. A helyszínen jelen volt egy másik autós is, aki párhuzamosan közlekedett a kiégett autóval, az azt vezető hölgy szerint a fiatalember fékezés nélkül tartott feléjük, nekik csak a visszapillantó tükrüket jobb oldalon súrolta, a záróvonalon akkor már átsodródott motoros, majd az út külső sávjában haladó autónak ütközött. Az utat több órára lezárták a helyszínelés miatt.

Motoros ütközött személygépkocsival délután fél 3 körüli időben Eger és Kerecsend között a 25. számú főúton. Az elsődleges megállapítások szerint az Eger felé haladó 26 éves hajdúdorogi férfi motorjával átsodródott a szemközti sávba, ahol frontálisan ütközött a szembe közlekedő Audival. Az ütközés nagyságára jellemző, hogy az Audi jobb első kereke kiszakadt a helyéről.

A motor beszáguldott az út menti cserjésbe, a vezetője további 6-8 méterrel arrébb repült. A motorost súlyos, életveszélyes sérülésekkel, mentőhelikopter szállította el a miskolci kórházba.

A gépkocsi utasai, köztük egy gyermek, nem sérültek meg a baleset során.

Az anyagi kár jelentős. A baleset pontos okát a rendőrség vizsgálja. A helyszínelés idejére a 25-ös utat félpályán lezárták.

Férje szolgálati fegyverével életveszélyesen megsebesítette magát az Egerhez közeli Ostoros és Novaj községek körzeti megbízottjának felesége hétfő kora délután Novajon - közölte a Heves megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője.

Az asszonyt mentőhelikopterrel szállították a miskolci kórházba a házaspár közös otthonából.

A helyszíni szemle és az eset körülményeinek vizsgálata még tart - tette hozzá a referens.

A településen úgy tudják, hogy a nő öngyilkossági szándékkal fordította maga ellen a pisztolyt.

Forrás: MTI

Nagyon sok kudarca van az elmúlt húsz évnek a többség, kisebbség, a roma lakosság integrációját érintően.

A hétköznapi kormányzati közöny félreérthetetlen és logikus, ezért is különösen veszélyes, ám nem elfogadható következménye a jelenlegi társadalmi helyzetnek.

Nagyon sok a kibeszéletlen kérdés, a rasszizmus és fajgyűlölet a jobboldali politika kezében van.

Közös felelősségünk, hogy meg tudunk-e valósítani olyan nemzeti programokat, amelyek a magyarországi romák oktatási, foglalkoztatási, egészségügyi, lakás körülményeik javításával, a mindennapos biztonságot, a nemzeti megbékélést segíti. Ezek különösen nehéz kérdések.

Konkrétan, következetesen, a társadalom egészének érzékenységére tekintettel kell lenni.

A problémákat szűkebb és tágabb körben kell kezelni, türelem és idő kérdése. Látszat intézkedéseket nem lehet szőnyeg alá söpörni. Az MSZP részéről a Kelet-magyarországi Program keretében feszültségcsökkentő komplex programokat sürgetünk az etnikai konfliktusok és a robbanásokkal fenyegető szociális problémák kezelésére.

Javaslataink:

-          A rend, a biztonság

-          Az oktatás tényleges ingyenességének bevezetése

-          A többség-kisebbség együttélésére irányulnak

-          A felsőoktatásban a felnőttek számára tanulmányi ösztöndíjak kiírása

-          A gyermekeknek tanulmányi ösztöndíj a pedagógusoknak pedig mentori ösztöndíj biztosítása

Pozitív példákra van szükség. A Bajnai-kormány időszakában Sirok és térségében elindított szervezett „Telepeken és telepszerű lakókörnyezetben élők komplex, integrációs programja”, amely kézzelfogható eredményeket hozott, több mint 100 ember életében.

Sajtótájékoztató keretében Teleki László kiemelte, hogy a roma integráció legfontosabb elemének az oktatást tartja, hiszen hosszabb távon ez vezethet a romák foglalkoztatásának bővüléséhez. Másik elengedhetetlen momentumként – szintén az oktatáshoz kapcsolódóan – a romák értelmiségi körökben történő nagyobb számú megjelenését tartja Teleki, hiszen a valódi integráció itt kezdődhez el.

Elhangzott továbbá, hogy a kormány közmunkaprogramja nem jelent megoldást a romák számára sem, hiszen akiket korábban nyolc órában foglalkoztattak, azok nagy számban ma már csak négy-hat órában tudnak dolgozni, így bérük tovább csökkent.

Teleki László Heves megyén kívül több megyébe ellátogat, feltérképezve az Orbán-kormány elmúlt két évét követően a roma lakosság tapasztalatait, roma vezetőkkel konzultálva, bemutatva az MSZP két programját, az Ajánlat Magyarországnak címűt, valamint a Kelet-Magyarország Programot.

                        Teleki László                                     Dr. Sós Tamás

                             Országos Elnökségi tag                     Országgyűlési képviselő

                                        MSZP                                                  MSZP

Használhatatlanná vált az út Pély és Heves között. A közelben egy árvízcsökkentő tároló épül, emiatt napi 100-120 szelvény vonul át a területen. A tönkrement út nem csak az autósoknak okoz problémát, a közelben lakók is szenvednek az út minőségétől. Tarnaszentmiklós lakosai akár drasztikus lépéseket is tesznek az ügy érdekében.

Járhatatlan út és folytonos kamionforgalom –ezekkel a szavakkal kénytelen jellemezni Pély községét Ari Norman, független polgármester. Két Heves megyei település, Tarnaszentmiklós és Pély között annyira megrongálódott az út, hogy a községek lakosai megelégelték ezt a tarthatatlan formát. Hétfő reggel 7 és 9 óra között félpályás útzárat tartottak a két településen.

-Már hosszú évek óta jelen van ez a probléma, az évekkel ezelőtti árvizek nagymértékben megrongálták a települések útjait. A mostani nehézség három héttel ezelőtt kezdődött el, a Hanyi-Tiszasülyi árvízcsökkentő tároló építése miatt az építőanyagokat szállító nehézgépjárművek teljesen járhatatlanná tették az útszakaszokat. A közlekedés lehetetlenné vált, a község szinte el van zárva a külvilágtól- fogalmazta meg kételyeit Ari Norman, Pély független polgármestere.

A kamionok átjárása nem csak az úton látható károkat eredményezi, számos további probléma felmerült emiatt. Az egyre elidősödő falvakba nehezen jut el a mentő, az addigi 8-10 perc helyett 25-30 percet kell a mentők kiérkezésére várni. Emellett a tűzoltóautóknak is lassabban kell haladniuk, a tönkretett szakaszon lehetetlen a kamionok egymás melletti elhaladása. Pély polgármestere elmondta : az  elmúlt héten egy nyerges vontató elakadása nehezítette meg a forgalmat, órákig állt a forgalom.

Az utat a project kivitelezői már saját pénzből elkezdték megújítani, hogy biztosítani tudják a mindennapi munkájukat. Azonban a polgármester elmondása szerint bármerre is fordult, mindenhonnan elutasító választ kapott.  Közel 1,5 milliárd forintos útberuházásra lenne szükség a környéken, erre azonban nincs elkülöníthető forrás.

Molnár Lászlóné, Tarnaszentmiklós polgármestere szintén a környéken folyó útproblémákra hívta fel a figyelmet. Elmondta: akár drasztikus lépéseket is tesznek az ügy érdekében, ha kell, kifekszenek az úttestre, ezáltal is megállítva a kamionos forgalmat. Elmondta továbbá, hogy a felpattanó kavicsok a lakosok testi-épségét is fenyegetik, illetve a nehézgépjárművek átvonulásának hangja sem éppen fülbemászó.

A probléma odáig fajult, hogy több vállalkozó is jelezte a környéken: ha nem tesznek valamit az út állapotának javítása érdekében, megszüntetik a rendszeres élelmiszer-szállítmányokat.

Ari Norman sérelmezte, hogy a tanulmányokban több száz oldalon keresztül foglalkoztak az élőlények védelmével, az állatok és növények megóvásával, azonban egyetlen pontban sem említették a felmerülő logisztikai problémákat.

A Magyar Közút közleménye:

A Magyar Közút mindent megtesz a pélyi bekötőúton a biztonságos közlekedésért

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. már évek óta dolgozik a pélyi bekötőút teljes körű felújításáért. Az utóbbi időszakban azonban a hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó építése miatt nagy mennyiségű alapanyag szállítása történik az adott útszakaszon, amelynek következtében jelentősen leromlott az útburkolat, így azonnali helyreállításra lenne szükség. A Magyar Közút ezért tárgyalásokat kezdeményezett a kivitelezővel, így az ideiglenes helyreállítások a múlt hét második felében megkezdődtek, illetve a továbbiakban Tarnaszentmiklós településen keresztül nem történik anyagszállítás.

A Heves megyei 32111-es számú Pély bekötőút közel 20 kilométeres pályaszerkezete elöregedett, burkolata úgynevezett itatott makadám rendszerű. A pályaszerkezet elégtelen teherbírását nagyban befolyásolja továbbá a dél-hevesi térségben jellemző változatos vízmozgásokkal bíró altalaj is. Ráadásul 2012-ben az elégtelen teherbírású mellékút gyors leromlását elősegítette a Jász-Nagykun-Szolnok megyében folyó hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó építése, amelyhez a nagy mennyiségű alapanyag szállítása ezen az útszakaszon zajlik. Ezen okok miatt olyan jelentős deformációk és burkolathibák jelentkeztek a bekötőúton, amelyek kátyúzással már nem orvosolhatók, így a szükséges munkálatok meghaladják a Magyar Közút Nonprofit Zrt. anyagi és technikai lehetőségeit.

A tározót építő cég beszállítójának képviselőjével közösen a Magyar Közút még 2012 júniusában elvégezte a szállítási útvonalak videokamerás felmérését. A szállítások megkezdését követően jelentkező újabb károsodások elsősorban a teherforgalom miatt alakultak ki, ezért 2012. július 5-én helyszíni bejárást tartott a kivitelezővel a közútkezelő. Ezt követően a szakemberek részletes hibalistát készítettek. A tárgyalások során megállapodás született a burkolathibák ideiglenes helyreállításáról, a kivitelező így a múlt hét második felében már megkezdte a rossz szakaszok helyreállítását. A mai napig 320 tonna mart aszfaltot építettek be az új pályaszerkezetbe. A továbbiakban az anyagszállítás kizárólag a 32111-es számú bekötőút Heves-Pély települések közötti szakaszát érinti és várhatóan július végéig be is fejeződik és ezáltal Tarnaszentmiklós településen keresztül már nem történik szállítás.

A 32111-es számú bekötőút 2,9 kilométeres szakasza szerepel az árvízkárral érintett utak Heves megyei javítási listáján. A Magyar Közút 2011-ben elkészíttette a terveket, a beruházás bruttó becsült építési költsége eléri a 360 millió forintot. A terv szerinti beavatkozás kapcsán az érintett útszakasz hideg remix technológiával új alapréteget kapna, amellyel a pályaszerkezet teherbírása jelentősen növekedne. A szakasz teljes körű felújításáig a társaság ugyanakkor a lehetőségeihez mérten mindent megtett. 2011-ben 237, 2012-ben ezidáig közel 150 tonna kátyúzó anyagot dolgoztak be a közútkezelő szakemberei a burkolaton jelentkező forgalombiztonságra veszélyes hibák megszüntetésére.

A Magyar Közút az árapasztó építőjével olyan közútkezelői hozzájárulást írt alá a szállítási útvonalak kapcsán, amelyben a cég előírta az ideiglenes helyreállítást, a szállítás befejeztével pedig újabb felmérést készítenek az út állapotáról és a további szükséges lépésekről.

Közel 1440 tűzeset és 310 műszaki mentés. Bombariadó terv készítése, települések besorolása, gyakorlatok, veszélyelhárítás tervezése, víztározók, tavak, belterületi vízelvezetők ellenőrzése. Csak néhány tevékenység a katasztrófavédelem 2012-es évéből. A Heves Megyei Katasztrófavédelem átalakulása óta eltelt fél év tevékenységeit mutatta be és értékelte az igazgató.

A katasztrófavédelem 2012. január 1-vel gyökeresen megváltozott, a tűzoltóságok beintegrálódtak. Hármas struktúra alakult ki: a tűzvédelem, a polgári védelem és az iparbiztonság.

-A kibővített hatáskörhöz tartozik a Katasztrófavédelem Supervisori hatósági tevékenysége- magyarázta Csontos Ambrus a megyei igazgatóság igazgatója. Ha olyan esemény jut a tudomásunkra, ami a lakosságot veszélyezteti, jogunkban áll a hatóságokat a helyszínre rendelni, társhatóságokat bevenni az intézkedésbe és nyomozást lefolytatni. Célunk, a lakosság biztonságának a garantálása- emelte ki az mk. tű. ezredes.

A polgári védelmi tevékenység változott a legkevésbé, ott újra be kellett sorolni a településeket háromfokú katasztrófavédelmi osztályba. Eger a megyében egyedüliként az egyes osztályba tartozik, így köteles katasztrófavédelmi referenst alkalmazni.

Az iparbiztonság teljesen új terület, mellyel eddig senki nem foglalkozott. Három területe van: veszélyes üzemek felügyelete, kritikus infrastruktúravédelem, veszélyes-áru szállítmányok ellenőrzése.

Éves szinten közel 3000 esetben vonulnak a katasztrófavédelem munkatársai. Idén csak márciusban közel 920 tűzesethez riasztották a lánglovagokat, tavaly inkább a viharok igényeltek nagyobb számú technikai mentést.

A Heves Megyei Katasztrófavédelem állományába jelenleg 341 fő tartozik. Az átalakulással csupán 5 főnek nem tudtak elfogadható beosztást felkínálni és 10 fő kérte az áthelyezését más településre vagy szervezethez.

Forrás: Egriszín

Egy hatvanezer literes vasúti tartályból folyt a sósav a füzesabonyi vasútállomáson. A tűzoltók egész éjjel dolgoztak.

Szerdán este tíz után érkezett bejelentés a mezőkövesdi tűzoltókhoz, hogy a füzesabonyi vasútállomáson egy hatvanezer literes vasúti tartályból sósav folyik. A mezőkövesdi és az egri tűzoltók két-két kocsival vonultak a helyszínre, a Borsod-megyeiek amit kiérkeztek, megkezdték a szivárgás eltömítését - tájékoztatott Antal Erika megyei katasztrófavédelmi szóvivő.

A helyszínre riasztották a katasztrófavédelem veszélyes anyagokkal foglalkozó egységét, valamint a MÁV vegyi elhárító egységét is.

A szivárgó tartályt kivontatták az állomásról, majd - mivel alkalmatlanná vált az anyag további tárolására illetve szállítására - megkezdték a sósav átfejtését egy ép tartályba. Ez a művelet csütörtök reggelig tartott.

Antal Erika a heol.hu kérdésére elmondta: egyelőre nem tudni, hogy mi okozta a balesetet, ezt az iparbiztonsági felügyelőség vizsgálata lesz hivatott kideríteni.

A sérült tartály körül egy száz méteres körben védelmi zónát alakítottak ki, lakosságot érintő intézkedésre nem volt szükség - tette hozzá a megyei katasztrófavédelmi szóvivő.

Forrás: Heol

A Városgondozás Eger Kft. a közterületeken álló vadgesztenyefák védelme érdekében permetezést végez.

A vegyszeres védekezést - a rajzások figyelembe vételével - 2012. június 27-e és július 6-a között, az éjjeli órákban (22.00 – 3.00 óráig) végezzük, időjárási tényezők függvényében.

A gesztenyefák védelmében felhasználandó szerek (Topas 100 EC, Dimilin 25 WP, Silwet) vizekre igen, méhekre nem veszélyesek, élelmezés-egészségügyi várakozási idejük 18 nap, munka-egészségügyi várakozási ideje nincs

A vegyszeres beavatkozás időpontjában az érintett helyszíneken, gesztenyefák közelében lehetőleg ne tartózkodjanak, a fák alá ne parkoljanak és a fák közvetlen környezetében lakók éjjelre zárják be az ablakaikat.

A Bélapátfalvai Önkéntes Köztestületi Tűzoltóság ügyeletére 2012. június 26-án érkezett bejelentés, mely szerint a Bélkő-hegyen veszélyes robbanóanyag található. A tűzoltóság haladéktalanul értesítette a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot, amelynek szakemberei a helyszínre vonultak. A bejelentésben megjelölt területen egy műanyag hordóban 25 kg Ando (Hanal 1) típusú robbanóanyagot találtak.

Ez az anyag, amelyet a néhai bányászat során alkalmaztak, ipari változata a terroristák által manapság használt robbanószernek. A rendkívül veszélyes és környezetszennyező anyagot a tűzszerészek a helyszínről elszállították.

A Bélkő-hegy korábban mészkőbányászathoz kapcsolódó területeit 2006-ban bevonták a Natura 2000 programba, ezen keresztül pedig bekerült az EU ökológiai hálózatába. Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter 2008 februárjában természetvédelmi területté nyilvánította a Bélkőt.

Nem először botlottak intő jelekbe. 2008 októberében kiderült, hogy a vastag betonfallal lezárt bányaüregekben több száz liter, a térség ivóvízbázisát veszélyeztető hidraulika olajat és sérült, rossz állapotban lévő vasszerkezeteket találtak. Csak a szerencsén múlt, hogy nem tévedt be kiránduló a fémtolvajok által nyitott résen.

2008 májusában a 420 méteren fekvő alsóbánya szinten leltek újabb veszélyes hulladékra egy tereprendezés során: olajszűrők, gumihulladék, bányagépek alkatrészei kerültek elő.

- Mindezek után a helyben élők joggal feltételezik, hogy rejt még szennyeződéseket a hegy. Kormánymegbízottként és a térség országgyűlési képviselőjeként kötelességemnek és feladatomnak érzem, hogy a hegyet megnyissuk, megtisztítsuk és az egykori felelősöket megnevezzük. Mindenféle veszélyforrást meg kell szüntetni a Bélkőn. Szeretném, ha a bélapátfalvai emberek és az illetékes hatóságok a segítségemre lennének ebben, hiszen ez közös érdekünk - mondta Horváth László, a mai rendkívüli sajtótájékoztatón.