Keresés: „ló” (3162 találat)

A Kárpátok és más európai hegyvidékek fenntartható fejlesztése témájában tartottak az előző héten nagyszabású tanácskozást Heves megye ukrajnai testvérmegyéjében, Kárpátalján. A konferencia nyitónapjához kapcsolódóan Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke Ungváron tárgyalt a partnermegye vezetőivel.

A Heves Megye Közgyűlés külügyi stratégiájában néhány évvel ezelőtt a Kárpátok földrajzi térségében történő együttműködések bővítése fogalmazódott meg, ebben a szellemben jött létre kapcsolat a lengyel Przemysl járással, Kovászna megyével, a szlovákiai Besztercebánya megyével, majd az ukrajnai Kárpátalja megyével került aláírásra 2009. március 24-én az egri Megyeházán hivatalos együttműködési megállapodás. E testvérmegyei kapcsolat helyzetének áttekintése céljával, az Ungváron zajló nemzetközi konferencia alkalmával Kárpátaljára látogatott Sós Tamás, a Közgyűlés elnöke, aki találkozott Mihajlo Kicskovszkij-jal, a Megyei Tanács elnökével, valamint Brenzovics Lászlóval, a tanács elnök-helyettesével.
A megbeszélésen a felek értékelték az eddig eltelt időszak programjait, eredményeit, a két térség közötti kapcsolatok helyzetét. A jövőbeni lehetőségek között megfogalmazódott a gazdasági, kereskedelmi, turisztikai kapcsolatok erősítésének igénye, többek között a falusi turizmus területén szerzett Heves megyei tapasztalatok átadása, e témában képzések szervezése kárpátaljai kisvállalkozók részére, míg a Heves megyei múzeumi szakemberek sokat segíthetnek a Dobó István életútjához, annak kárpátaljai helyszíneihez kötődő un. „Dobó Út” projectjének kidolgozásában és megvalósításában is. A kultúra területén célszerű lehetőséget teremteni művészeti csoportok és képzőművészeti kiállítások cseréjére, a szociális, különösen a gyermekvédelmi intézmények közötti közvetlen együttműködés folytatására. A partnerek e programok megvalósításához folyamatosan, közösen keresik a pályázati lehetőségeket.
A Közgyűlés elnöke felkereste az ungvári művészeti szakközépiskolát is, ahol az elmúlt években mintegy 400 magyar nemzetiségű diák végzett, s jelenleg is jelentős a magyar tanulók létszáma. A könyvtár, tánc és zenei szakokkal rendelkező oktatási intézmény részére egyrészt a szakmai képzést elősegítő, jelenleg hiányzó magyar nyelvű tananyagok beszerzése, eljuttatása, másrészt a Heves megyei hasonló szervezetekkel, például a Gárdonyi Géza Színház tánctagozatával, civil művészeti együttesekkel való kapcsolatok kialakítása jelentene segítséget.
A napokban Ungváron, az Európa Tanács égisze alatt zajló nemzetközi konferencia a Kárpátok és más európai hegyvidékek fenntartható fejlődésének problematikájával foglalkozik. A 18 országból érkezett résztvevők, köztük a Kárpátok Eurorégió képviselői, tudósok, akadémikusok, szakemberek, politikai és önkormányzati vezetők plenáris ülések és szekciók keretében tekintik át, hogyan érintik Európa hegyvidéki területeit az olyan globális kihívások, mint a klímaváltozás, a gazdasági válság vagy a demográfiai változások. A résztvevők kiemelt figyelmet fordítanak az ökológiai, környezetvédelmi kérdésekre, kiemelten a Kárpátokkal összefüggő problémákra, melyek között Magyarországot érintően különös fontossággal bír a Tisza folyó és vízgyűjtő területének védelme, fejlesztése, ennek érdekében Ukrajna és Magyarország együttműködésének erősítése, közös projectek kidolgozása.
A konferencia jelentőségét jellemzi, hogy a résztvevőkhöz üzenetet juttatott el Viktor Janukovics Ukrajna elnöke és Mykola Azarov miniszterelnök is. A rendezvényen több európai intézmény képviselteti magát, köztük az Európa Tanácsot Gaye Doganoglu, a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke, az Európai Határmenti Régiók Szövetségét Martion Guillermo főtitkár képviseli.
A témában megfogalmazott megállapításokat és javaslatokat a tanácskozás résztvevői közös nyilatkozat formájában fogadják el és juttatják el az Európa Tanácshoz, mely még ezévben határozatot tervez elfogadni az európai hegyvidéki területek fenntartható fejlődése érdekében.

Forrás: Egriszín

Pazarlónak, átgondolatlannak és környezetszennyezőnek tartja az LMP városi szervezete az Északi városrészre tervezett biomassza erőművet. A párt az erőmű létesítésével kapcsolatos állásfoglalását ma délután ismertették az EVAT Zrt. fűtőműve előtt.

A Lehet Más a Politika örül annak, hogy Eger város Önkormányzata és az EVAT Zrt. zöld beruházásban gondolkodik a városrész energiaellátásának fejlesztését  illetően, jelentette ki dr. Csarnó Ákos az egri 7. számú választókerület képviselőjelöltje.
A városi listavezetője szerint pazarló, átgondolatlan, környezetszennyező és az egészségre ártalmas a jövőben megvalósuló beruházás.
számításaik és vitáik alapján jutottak erre az álláspontra
az egyeztetésen túl
Sajnálatosnak tartja, hogy a város és az EVAT Zrt. sem a lakossággal, sem szakértőkkel nem egyeztetett, kellő időt szánva a nagy horderejű kérdésre. A képviselőjelölt szerint megalapozott számítások nélküli az elképzelés, és tudomásuk szerint nem készült tanulmány a létesítmény környezetszennyező hatásáról és az ismert adatok alapján nem érzik, hogy az erőmű elképzelése mögött megalapozott számítások és szakmai érvek lennének a környezeti hatásokat illetően.

Ludányi Csaba, a 11. számú választókerület képviselőjelöltje hangsúlyozta, hogy az erőműről kiadott tájékoztatásban található vitatható pontok között szerepel, hogy a város éves szinten 600 tonna széndioxid kibocsátással számol, ami az ő számításaik szerint, ennek akár a hetvenszerese is lehet. Az LMP azt sem tudja elfogadni, hogy az erőmű fűtőanyagát a szomszédos védett erdőkből termelik ki. A fatüzelésre való átállásnál a légkörbe egyéb szennyezőanyagok is kerülnek.
Az évente elégetni kívánt 24 ezer tonna fa, a lakótelep közepén iskolák, óvodák, lakóházak közvetlen környezetét károsíthatja.
„Természetesen szorgalmazzuk, hogy a gázfüggőséget a város csökkentse, és a zöld energiákat használja, de az erdő nem megújuló, hanem megújítható energiaforrás.
Elsődleges szempontnak az energiapazarlás megszüntetését tarjuk. A környező távfűtéses lakások egyidejű szigetelése és az egyéni fogyasztásmérő berendezéseket szabályozó rendszerek kialakítása, valamint a fogyasztás alapú számlázás a lakosság körében jóval nagyobb megtakarítást eredményezhet.” - fejtette ki a képviselőjelölt.

Forrás: Egriszín

A biztonsági öv és a gyermekbiztonsági rendszer használatának ellenőrzésére terjed ki elsősorban a keddtől csütörtökig tartó TISPOL akció. Az ellenőrzést hazánk útjain napi 8-8 órában hajtja végre a Rendőrség.

Az Európai Közlekedésrendészeti Szervek Hálózata (TISPOL) ismét az egész Európai Uniót átfogó közlekedésbiztonsági ellenőrzéseket szervez, amelyhez Magyarország is csatlakozott. A mostani ellenőrzés során alapvetően a biztonsági öv és a gyermekbiztonsági rendszer használatára fordítanak kiemelt figyelmet. Ennek oka, hogy ezek használatának elterjedtsége hazánkban az utóbbi időben tapasztalható pozitív elmozdulás ellenére még mindig alacsony, továbbra is elmarad a régebbi EU tagállamok átlagától. Közúti baleset esetén a sérülések – és ezen belül is különösen a halálos eredmény – elkerülésében a passzív biztonsági eszközök szerepe kiemelten nagy. Kutatások azt mutatják, hogy a biztonsági öv használatának elmulasztása jelentősen növeli a halálos tragédiák, illetve a súlyos sérülések bekövetkezésének kockázatát. Életek ezreit lehetne megmenteni európai szinten, ha mindenki használná a biztonsági övet.

Forrás: Egriszín

Szeptember 12-én vasárnap este budapesti otthonában, életének 69. évében, tragikus hirtelenséggel elhunyt Fesztbaum Béla.

A rendkívül lelkiismeretes és megbízható kolléga lapunk elődjét, a Népújságot és a Heves Megyei Hírlapot évtizedeken át tudósította elsősorban a különféle sporteseményekről és az egyházi történésekről.

A rendkívül lelkiismeretes és megbízható kolléga lapunk elődjét, a Népújságot és a Heves Megyei Hírlapot évtizedeken át tudósította elsősorban a különféle sporteseményekről és az egyházi történésekről.

1993 és 2000 között sportrovat-vezetőként tevékenykedett, majd nyugdíjasként Budapesten élve is napi kapcsolatban állt szerkesztőségünkkel. Halálával rendkívül nagy veszteség érte lapunkat és a megyei közéletet.

Forrás: Heol

Portálunk őszinte részvétét fejezi ki a gyászoló családnak, barátoknak, kollégáknak.

Agriatv.hu

Zsúfolásig megtelt a Dobó tér vasárnap délután, a nap pedig ragyogóan sütött a Magyar Dal Napja hivatalos megnyitójának idején.

Ponyi László, az Egri Kulturális és Művészeti Központ igazgatója kijelentette: nagy megtiszteltetés, hogy a Magyar Dal Fővárosa címért kiírt pályázatot – benne a vasárnapi esemény megrendezésének jogát – első alkalommal a hevesi megyeszékhely nyerte el. A koncepciójuk az volt, hogy a rendezvény mindenki számára ingyenes legyen, nulla órától 24-ig szóljon az ének mindenütt és kapjanak szerepet az egri, valamint az Eger kistérségi együttesek is.

Presser Gábor, akitől a Magyar Dal Napjának a gondolata származik, úgy fogalmazott, hogy nem kívánt és nem is tudna megtanulni közhelyeket, amelyeket egy ilyen megnyitón illik elmondani. – Életemben először olyan dalokat fogunk énekelni Okos Tiborral és Szabó Attilával közösen, amelyeket nem kell különösebben próbálni – fogalmazott.

Majd elmesélt egy régi történetet, amelyen keresztül megérthető mi is a jelentősége a dalnak és a dalírásnak: 16 éves lehetett, amikor először eljutott Illés koncertre, amelyen 3-4 angol szám után a zenekar saját szerzeményeit kezdte játszani.

– Köszönet nekik azért, hogy ezzel felébresztették bennem az érzést, hogy itt tényleg lehet dalokat írni – fogalmazott Presser, aki Okos TiborÉkkal bele is fogott egy Illés-nóta, a „Hova, de hova megyek?” című szám eldúdolásába.

Forrás: Heol

Kis- és sárkányrepülők és színes családi programok színesítették Eger légterét illetve az Apollo Sportrepülőtér területét szombaton. Az egész napos programhoz csatlakoztak a veteránautósok is, hiszen túrájuk rajtja és végállomása is megyeszékhelyünk volt.

Az esős idő miatt nem sikerült az összes tervezett légi programot megrendezni, de a folyamatosan le- és felszálló motoros sárkányrepülők és kisrepülők, illetve a túráról megérkező járművek így is sok érdeklődőt vonzottak. Az eseményen elmaradt a 100 éves magyar repülőzés tiszteletére tervezett kísérlet, amely során egyszerre 100 gép körözött volna Eger felett.

Forrás: Egriszín

Három éves előkészítés után ma Felnémeti érdeklődők és vendégek előtt felavatták  Jakab kovács emlékművét.

Hende Csaba avató beszéde

Habis László ünnepi beszéde

„A jövőnek megőrzendő város” címmel rendeztek konferenciát a városfejlesztésről Eger Megyei Jogú Város és az Egri Városvédő Polgárok szervezésében ma délelőtt a Szent Hedvig Kollégiumban. A tanácskozáson filmvetítés és előadások keretében a városfejlesztés összetett problémarendszerét járják körül a szakértők.

Habis László polgármester köszöntőjében kifejtette, hogy a fejlesztések kapcsán át kell gondolni, mik azok a hagyományok, meglévő adottságok, amiből a ki kell indulni. A több projektből álló városfejlesztésnél tudomásul kell venni a pályázati kritériumokat is.
A polgármester kitért arra is, hogy számolni kell a múlt adósságaival, s ilyen a déli ipartelep talajszennyezésének több mint egymilliárd forint költségű helyreállítása, vagy a hulladéklerakók rekultivációja. A belváros rehabilitációja is képes adóságokat törleszteni a múlt értékeinek tiszteletben tartása, ápolása tekintetében. A tanácskozás a lakosság, a város és a szakemberek közötti folyamatos konzultációt igénylő fejlesztéseket szolgálja, hangsúlyozta a polgármester.

A rendezvény egyik szervezője, a „Egri Városvédő Polgárok” néven júliusban alakult civil szervezet, korábban tiltakozását fejezte ki a belváros átalakítása ellen. Akkor kijelentették, hogy nem értenek egyet a tervezett beruházásokkal, a Dobó tér átalakításával, a Nemzetközi Kepes Központ létrehozásával az Ifjúsági Ház épületében, sőt az Agria Agóra felépítésével sem.
A kifogásuk az volt, hogy ezek a fejélesztések nem illeszkednek Eger szellemiségéhez, a barokk város arculatához, ezért követelték a folyamat azonnali leállítását és közmeghallgatás megrendezését.

Forrás: Egriszín

Közel száz, egykor az utakon futó autó és motorkerékpár részvételével elkezdődött a X. Egri Régi Jármű Találkozó és Túra. A ma már járműcsodának számító közlekedési eszközök a Városháza elől startoltak el reggel, hogy egy körút után, délután az Apolló repülőtérre érkezzenek meg.

Az eső ellenére elindultak a szokványos látványnak nem mondható régi járművek ma reggel a Dobó térről. A mezőnyben az elmúlt évszázad veterán járgányai mellet, a ma már különlegességnek számító, néhány évtizede még Európa szerte az utakat koptató személyautók, motorkerékpárok is szép számmal megjelentek.
Az elszánt pilótáknak az Eger, Ostoros, Bükkábrány, Mezőkeresztes, Mezőkövesd, Tard, Bogács, Noszvaj, Eger útvonalat kell megtenniük, s úgy tűnik, az időjárás egyáltalán nem kényezteti el a résztvevőket.Immár tizedik alkalommal rendezi meg a Régi Járművek  Egri Egyesülete az Egri Régi Jármű Találkozót és Túrát szeptember 10 és 12 között. A kiírás szerint, a találkozón minden olyan jármű részt vehet, amely 1978-ban, vagy az előtt készült, érvényes rendszámmal, illetve kötelező felelőség biztosítással rendelkezik, és a helyszíni műszaki gépátvételen megfelel a követelményeknek, valamint a jármű vezetője a kategóriának megfelelő jogosítvánnyal bír.
A programban a szombat a túra napja, vasárnap délelőtt pedig az Eszterházy téren csodálhatja meg mindenki az erre az alaklomra összesereglett régi verdákat.

obj=document.getElementById('bCont2929_1');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2929_2');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2929_3');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2929_4');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2929_5');
obj.style.display='none';

obj=document.getElementById('bCont2929_6');
obj.style.display='none';
obj=document.getElementById(belsodiv);
obj.style.display='block';
}
// ]]>Forrás: Egriszín

A pihenés völgyeként emlegetett Egerszalók nemcsak a fürdővel, hanem turisztikai látványosságokkal is csalogatja a turistákat.

A kínálatuk egyik érdekes eleme a Sáfrány utca végén található barlanglakások. Tőgyi Gábor polgármester elmondta, hogy a 33 millió forint támogatást 8,5 millióval egészítette ki az önkormányzat. Így felújíthatták a kétszáz évvel ezelőtt készült, tufába vájt lakhelyeket, ahonnan 11 éve költözött ki az utolsó lakó.

Simon Andrásné, Marika néniről, az átadóünnepségen éneklő asszonykórus egyik tagjáról megtudtuk: kislányként ő is itt élt édesanyjával, nagynénjével, unokatestvéreivel a háború idején. Az apák katonák voltak, az asszonyokra hárult a ház körüli teendő. Mégis gyönyörű volt, kívül-belül vakító fehér a lakásuk. Az ablakkeret akkoriban kékre volt festve. Talán ennyi a különbség az akkori és a mostani között. És persze az is, hogy nem villannyal, hanem petróleumlámpával világítottak.

A házak előtt gyerekek szaladoztak, tyúkok kapirgáltak, az ólban disznó röfögött, kecske mekegett, s a kertekben minden megtermett, amire a konyhán szükség volt. Ez utóbbiakat nem varázsolhatták ide a helyi civilszervezetek tagjai, de arra gondjuk volt, hogy az igényesen helyreállított építmények berendezésében a néprajzos szakemberek se találjanak hibát. Összegyűjtötték a hajdan használatos tárgyakat az ágytól a bögréig, s úgy helyezték el, ahogyan azok valaha álltak.

Funkciót is találtak az épületeknek. Nemcsak kiállításként látogathatják az érdeklődők, hanem bekapcsolódhatnak a kézműves-foglalkozásokba. Vagyis, újra élet lesz itt – de csak szépség, a hajdanvolt mindennapok keservei nélkül.

Forrás: Heol