Keresés: „állat” (312 találat)

1953 óta nem fészkelt gólya Kazáron. A Nógrád megyei kisfaluban 2 évvel ezelőtt minden ember lelkesen fogadta a hírt, hogy  a falu legmagasabb kéményére rászállott a gólya.

A koruknál fogva már nem fiatal embernek számító falubeliek, macskát megirigylő ügyességgel másztak a hatalmas kéményre és vasakat, fűzfakosarat téve a kürtőre maradásra bírták a gólya párt. Az igyekezetnek az idén meglett a gyümölcse: 2 kis gólya kémleli napi 24 órában az érkező szülőket. A gólyapár mellett még egy szerencse érte a falut, az ő gólyáikat választották ki webkamerás megfigyelésre egy pályázat keretén belül.

A Magyar Madártani Egyesület szakembere, Papp Ferenc elmondta: a megfigyelésnek tudományos okai vannak. A gyűrűvel ellátott madarak viselkedését, párválasztását, táplálkozását folyamatos megfigyelés alá vonják , ezekről feljegyzéseket készítenek remélve azt, hogy itt nálunk nem pusztulnak ki ezek a gyönyörű állatok.

A most 8 hetes gólyák körülbelül 1 hét múlva hagyják el a biztonságos fészket, lábukon  2 azonosításukat segítő gyűrűvel. Ezeket növekedésük más-más ciklusában helyeztek a lábukra. Ezek a most növekedő gólyák 3 év múlva raknak majd fészket remélhetőleg, de több mint valószínű nem Kazáron, mivel tudnak olyan madárról itt Magyarországon amelyik Horvátországból érkezett hozzánk.

Használhatatlanná vált az út Pély és Heves között. A közelben egy árvízcsökkentő tároló épül, emiatt napi 100-120 szelvény vonul át a területen. A tönkrement út nem csak az autósoknak okoz problémát, a közelben lakók is szenvednek az út minőségétől. Tarnaszentmiklós lakosai akár drasztikus lépéseket is tesznek az ügy érdekében.

Járhatatlan út és folytonos kamionforgalom –ezekkel a szavakkal kénytelen jellemezni Pély községét Ari Norman, független polgármester. Két Heves megyei település, Tarnaszentmiklós és Pély között annyira megrongálódott az út, hogy a községek lakosai megelégelték ezt a tarthatatlan formát. Hétfő reggel 7 és 9 óra között félpályás útzárat tartottak a két településen.

-Már hosszú évek óta jelen van ez a probléma, az évekkel ezelőtti árvizek nagymértékben megrongálták a települések útjait. A mostani nehézség három héttel ezelőtt kezdődött el, a Hanyi-Tiszasülyi árvízcsökkentő tároló építése miatt az építőanyagokat szállító nehézgépjárművek teljesen járhatatlanná tették az útszakaszokat. A közlekedés lehetetlenné vált, a község szinte el van zárva a külvilágtól- fogalmazta meg kételyeit Ari Norman, Pély független polgármestere.

A kamionok átjárása nem csak az úton látható károkat eredményezi, számos további probléma felmerült emiatt. Az egyre elidősödő falvakba nehezen jut el a mentő, az addigi 8-10 perc helyett 25-30 percet kell a mentők kiérkezésére várni. Emellett a tűzoltóautóknak is lassabban kell haladniuk, a tönkretett szakaszon lehetetlen a kamionok egymás melletti elhaladása. Pély polgármestere elmondta : az  elmúlt héten egy nyerges vontató elakadása nehezítette meg a forgalmat, órákig állt a forgalom.

Az utat a project kivitelezői már saját pénzből elkezdték megújítani, hogy biztosítani tudják a mindennapi munkájukat. Azonban a polgármester elmondása szerint bármerre is fordult, mindenhonnan elutasító választ kapott.  Közel 1,5 milliárd forintos útberuházásra lenne szükség a környéken, erre azonban nincs elkülöníthető forrás.

Molnár Lászlóné, Tarnaszentmiklós polgármestere szintén a környéken folyó útproblémákra hívta fel a figyelmet. Elmondta: akár drasztikus lépéseket is tesznek az ügy érdekében, ha kell, kifekszenek az úttestre, ezáltal is megállítva a kamionos forgalmat. Elmondta továbbá, hogy a felpattanó kavicsok a lakosok testi-épségét is fenyegetik, illetve a nehézgépjárművek átvonulásának hangja sem éppen fülbemászó.

A probléma odáig fajult, hogy több vállalkozó is jelezte a környéken: ha nem tesznek valamit az út állapotának javítása érdekében, megszüntetik a rendszeres élelmiszer-szállítmányokat.

Ari Norman sérelmezte, hogy a tanulmányokban több száz oldalon keresztül foglalkoztak az élőlények védelmével, az állatok és növények megóvásával, azonban egyetlen pontban sem említették a felmerülő logisztikai problémákat.

A Magyar Közút közleménye:

A Magyar Közút mindent megtesz a pélyi bekötőúton a biztonságos közlekedésért

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. már évek óta dolgozik a pélyi bekötőút teljes körű felújításáért. Az utóbbi időszakban azonban a hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó építése miatt nagy mennyiségű alapanyag szállítása történik az adott útszakaszon, amelynek következtében jelentősen leromlott az útburkolat, így azonnali helyreállításra lenne szükség. A Magyar Közút ezért tárgyalásokat kezdeményezett a kivitelezővel, így az ideiglenes helyreállítások a múlt hét második felében megkezdődtek, illetve a továbbiakban Tarnaszentmiklós településen keresztül nem történik anyagszállítás.

A Heves megyei 32111-es számú Pély bekötőút közel 20 kilométeres pályaszerkezete elöregedett, burkolata úgynevezett itatott makadám rendszerű. A pályaszerkezet elégtelen teherbírását nagyban befolyásolja továbbá a dél-hevesi térségben jellemző változatos vízmozgásokkal bíró altalaj is. Ráadásul 2012-ben az elégtelen teherbírású mellékút gyors leromlását elősegítette a Jász-Nagykun-Szolnok megyében folyó hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó építése, amelyhez a nagy mennyiségű alapanyag szállítása ezen az útszakaszon zajlik. Ezen okok miatt olyan jelentős deformációk és burkolathibák jelentkeztek a bekötőúton, amelyek kátyúzással már nem orvosolhatók, így a szükséges munkálatok meghaladják a Magyar Közút Nonprofit Zrt. anyagi és technikai lehetőségeit.

A tározót építő cég beszállítójának képviselőjével közösen a Magyar Közút még 2012 júniusában elvégezte a szállítási útvonalak videokamerás felmérését. A szállítások megkezdését követően jelentkező újabb károsodások elsősorban a teherforgalom miatt alakultak ki, ezért 2012. július 5-én helyszíni bejárást tartott a kivitelezővel a közútkezelő. Ezt követően a szakemberek részletes hibalistát készítettek. A tárgyalások során megállapodás született a burkolathibák ideiglenes helyreállításáról, a kivitelező így a múlt hét második felében már megkezdte a rossz szakaszok helyreállítását. A mai napig 320 tonna mart aszfaltot építettek be az új pályaszerkezetbe. A továbbiakban az anyagszállítás kizárólag a 32111-es számú bekötőút Heves-Pély települések közötti szakaszát érinti és várhatóan július végéig be is fejeződik és ezáltal Tarnaszentmiklós településen keresztül már nem történik szállítás.

A 32111-es számú bekötőút 2,9 kilométeres szakasza szerepel az árvízkárral érintett utak Heves megyei javítási listáján. A Magyar Közút 2011-ben elkészíttette a terveket, a beruházás bruttó becsült építési költsége eléri a 360 millió forintot. A terv szerinti beavatkozás kapcsán az érintett útszakasz hideg remix technológiával új alapréteget kapna, amellyel a pályaszerkezet teherbírása jelentősen növekedne. A szakasz teljes körű felújításáig a társaság ugyanakkor a lehetőségeihez mérten mindent megtett. 2011-ben 237, 2012-ben ezidáig közel 150 tonna kátyúzó anyagot dolgoztak be a közútkezelő szakemberei a burkolaton jelentkező forgalombiztonságra veszélyes hibák megszüntetésére.

A Magyar Közút az árapasztó építőjével olyan közútkezelői hozzájárulást írt alá a szállítási útvonalak kapcsán, amelyben a cég előírta az ideiglenes helyreállítást, a szállítás befejeztével pedig újabb felmérést készítenek az út állapotáról és a további szükséges lépésekről.

Brutális állatkínzás: földhöz vágták, ütlegelték és rollerrel átmentek egy macskán egri fiatalok. A négylábút megműtötték, de végül elpusztult. A rendőrség nyomoz, aki tud, segítsen.

Három fiatal hetekkel ezelőtt úgy döntött, hogy egy arra járó macskával töltik el szabadidejüket. Nem simogatták, netán kaviccsal dobálták: rollerrel átgázoltak az állaton, többször a földhöz csapták és halálosan megsebezték. A macska akkor még túlélte a támadást, a fiúk ellen ezért nem indult nyomozás.

Az állat a napokban belehalt belső sérüléseibe, ezért a rendőrségi eljárás újra elindult. A macska tulajdonosa kéri azok segítségét, akik ismernek Egerben a Lajosvárosban három olyan fiatalkorú gyereket, akik a Temesvári, a Szövetkezet és a Mátyás király utca környékén rollereznek, juttassák el az információt az Egri Rendőrkapitányság illetékeseihez.

Egriugyek

Andornaktályán több családi ház kertjébe is bementek a vaddisznók. Az állatok megrongálták a kerítést, megették a zöldségeket, károkat okoztak az ott lakóknak. Az önkormányzat tehetetlen, a rendőrség megadta a vadkár-elhárítási engedélyt, így az állatokat kilőhetik.

Évek óta problémát okoz a vaddisznók jelenléte Andornaktályán. Az állatok nagy csoportokba verődve jutnak be a kertekbe, ahol megrongálják a kerítéseket, a kertben található zöldségeket megeszik. Az Eger-patak mellett található telkek lakóinak 2-3 éve visszatérő gondot okoz az állatok ottléte.

Kerekes Andrásné, aki a Dózsa utcában lakik már közel negyven éve, elmondta: a vaddisznók hatos csoportokba verődve mennek be a kertekbe. Szerinte a patak mellett elterülő terület rendezetlensége miatt juthatnak be az állatok a zöldségesekbe, ahol élelemre találnak. Elmondta: az elmúlt időszakban már a második kárigényét intézte az önkormányzat felé.

-A területről folyamatosan eltávolítjuk a gazos részeket, a költségvetési források azonban nem elegendőek ahhoz, hogy 2-3 hetente újra elvégezzük ezeket. A mi feladatunk itt nem az esztétikai szempontok kialakítása, hanem az árvíz megelőzése miatt kell eltávolítanunk a patak partján található japán keserűfüvet. Ez viszonylag gyorsan, 2-3 hét alatt ugyanúgy visszanő.

Bodolai Márk, az Észak-magyarországi Környezetvédelmi- és Vízügyi Igazgatóság egri szakaszmérnökségének vezetője a helyszínen elmondta: az állatok a patak túloldalán található mezőgazdasági területről jönnek át a kertekbe, ez ellen nem tudnak mit tenni.

Flaskay Miklós, telektulajdonosnak is rengeteg problémája akadt már a területére bejutó állatokkal. Számos felszólítást kapott már az önkormányzattól, jegyzői kérésre folyamatosan takarítja a földjét. Az önkormányzattal eddig nem sikerült megegyeznie, annak ellenére, hogy a település önkormányzatának vízlevezetőin keresztül jutnak be az állatok az ő területére is. Elmondta: neki is rengeteg kárt okoztak az állatok, feldúlják a földjét.

Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság szóvivője kijelentette: kárt okozó vaddisznók megjelenéséről érkezett hozzájuk bejelentés. Andornaktályán megadták a kilövési engedélyeket, így a település belterületén augusztus végéig a hivatásos vadászok bármikor kilőhetik a kertekbe jutó vadakat.

Vámosi László, Andornaktálya polgármestere nem kívánt válaszolni kérdéseinkre.

A Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület elnökét bántalmazták. Botka Tímea könnyű sérülést szenvedett, az ügyben feljelentést tett testi sértés elkövetése miatt. Az elnök a kutyák miatt ment ki a gyeptelepre, mert szerinte rengeteg állatot altattak el az utóbbi időben.

Könnyű sérüléseket szenvedett Botka Tímea, a Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület elnöke.  A két héttel ezelőtti atrocitás a kutyák eltűnése kapcsán történt. Botka Tímea az Eger határánál található gyepmesteri telepre ment ki, az ott található kutyákat akarta lefényképezni. Ezt azonban az ott tartózkodó gyepmester nem engedélyezte, annak ellenére, hogy az állatvédő egyesület rendszeresen kijár a kutyákhoz. Ekkor történt a testi sértés, amelyben az állatvédő könnyű sérüléseket szenvedett. Állítása szerint a gyepmester megpofozta, fojtogatta, majd rádobta a gyepmesteri autóra. Az egyesület elnöke nyolc napon belüli sérüléseket szenvedett. Az ügyben feljelentést tett mind Botka Tímea, mind a gyepmester, aki állítja: nem bántalmazta az egyesület elnökét, illetve nem emlékszik bántalmazásra.

Az ügy kapcsán a szervezet elnöke elmondta: sok időt töltenek a gyepmesteri telepen, ugyanis a tudomásukra jutott, hogy hamarabb elaltatják az állatokat, mint amennyi ideig őrizniük kellene. Úgy tudja: közel 30 állatot, köztük 4 fajtiszta kutya életét oltották ki április óta a gyeptelepen. Péntek óta 4 állatot őriznek a telepen, kettőt közülük egy kenelben. Botka Tímea szerint ez nem megengedett, ugyanis a többi helyen egyáltalán nincs állat.

Az ügyben megszólalt Jakab Zoltán is, a Városgondozás Eger ügyvezető igazgatója aki elmondta: vizsgálják az ügyet, tudnak a nemrégiben történt atrocitásokról.

Ott jártunkkor is elhoztak egy kutyát az állatvédők, akit már várnak az örökbefogadó gazdái.

Már javában zajlik a volt OMYA telep bontása. A még álló épületek felrobbantására szerda délután került sor. A telepen nagymértékű beruházás kezdődött meg, a kilenc hektáros területre kis- és középvállalkozókat várnak a befektetők.  A Bükki Nemzeti Park beavatkozására is szükség volt, az épületekben fészkelő fecskék miatt.

Szerdán délután, nem sokkal fél 2 után robbantották fel a volt OMYA területén lévő épületeket. A robbantáshoz 38,5 kg robbanószert használtak fel. Öt szakértő dolgozott a munkálatokban, akik közel 300 méter sugarú körben kitelepítették a nézőket. A 1 és 2 óra között elvégzett robbanás másodpercek alatt döntötte le a 28 méter magas épületet, illetve a két kisebb melléképületet. Az építmények betonszerkezete miatt óriási darabban dőltek el a detonáció következtében. A gyárépület a vasúti sínek felé borult el, óriási porfelhőt hagyva maga után. A robbantáson nagy számban jelentek meg az érdeklődők. Sokan még életükben nem láttak ilyet, így izgatottan várták a detonációt.

Várkonyi György, az Evat Zrt. vezérigazgatója elmondta: a létesítmények robbantására azért csak most került sor, mert az épületben lakó molnárfecskék kiköltésére vártak. Elmondta továbbá: nem akartak az állatoknak ártani, ezért is vártak ezzel a munkálattal.

A beruházás területén kis- és középvállalkozókat várnak, hogy azok ne a lakókörnyezetben működjenek, hanem az Eger-Felnémet határán található volt gyárterületen. A beruházás fél milliárd forintba kerül. Szeptemberre tervezik a beruházás befejezését, akkorra kell készen állnia a cégek befogadására a helynek.

Árván maradt vadon élő és egzotikus állatok is megtalálhatók a gyöngyösi állatkertben. A néhány hetes láma és a kis őzike mellett a gyerekek kedvence a kis, szelíd vadmalacka, amelyik 3 rókakölyökkel él együtt.

Az állatotthon munkatársai elmondták: a lehető legjobb körülményeket szeretnék megadni lakóiknak. A gyerekek közel is kerülhetnek az állatokhoz, megsimogathatják a nyulat, a bűzös borzot, de akár a vadmalackát is.

Az egri termálfürdő medencéjében költött egy tőkésréce a napokban.

A dolgozók számára nem volt meglepő, hiszen az elmúlt években is voltak itt madarak. A higiénia szempontok - nem kevésbé a fiókák védelme - miatt, a strand vezetősége az állatvédők segítségét kérte: a Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület a Bükki Nemzeti Park szakemberei segítségével a családot áttelepítették természetes élőhelyükre, az ostorosi tóhoz.

Paleontológusok és geológusok lepték el pár nap alatt a Heves megyei Feldebrőt. A község határában több olyan lelet került elő a föld alól, amelyek az őskori emberek jelenlétére utalnak a térségben. A szakemberek megállapították, hogy a csontok egy gyapjas mamuttól származhatnak, ami még fiatalon kerülhetett a földbe.

Farkas Gábor, aki a mamutcsontokat felfedezte, elárulta: már 15 évvel ezelőtt is talált őskori leleteket, akkor pattintott kőeszközök és magkő került a kezébe. Három évvel ezelőtt szintén értékes felfedezésre bukkant, a telkén szántott, amikor rátalált az  óriás méretű lábszárcsontra. Több szakemberrel is megvizsgáltatta, egy hentesnek és egy állatorvosnak is megmutatta a talált csontokat, ők azonban nem tudtak segíteni neki. Már ekkor kérte a Magyar Természettudományi Múzeum segítségét, pénzhiány miatt azonban csak 2011 őszén kezdődhettek meg az ásatások.

A kiérkező szakemberek több mélyedésben kezdték meg a munkát, ásókkal és apró ecsetekkel dolgoztak mindvégig. Az ásatások során több cölöphelyet is felfedeztek, amelyeket valószínűleg az ősemberek verhettek le, hiszen a szeles időjárás miatt védeniük kellett a tüzüket. A domboldal, ahol a csontkupacokat felfedezték, egy ideiglenes telephely lehetett, hiszen elődeink folyton vándoroltak. A csontokra egymásra pakolva találtak rá, melyeket feltehetőleg az ősemberek rendezhettek így.

A most előkerült fiatal mamutcsontok maximum 70 ezer, minimum 16 ezer évesek lehetnek. Farkas Gábor, a csontok felfedezője szerint több értékes leletre bukkanhatnak még a szakemberek, a hónapokon belül kezdődő csatornázások miatt valószínűleg tömegével fognak felbukkanni a föld alól az ismeretlen eredetű csontok és tárgyak.

Több hektáron, az Eger melletti dombokon is felcsaptak a lángok kedden, kora este. A város északi részén sűrű fekete füst volt látható, melyre nézőink hívták fel figyelmünket.

A nagy szél száz méterekre is elvitte a forró pernyét, aminek következtében újabb tüzek alakultak ki. Veszélyben voltak a hétvégi házak, a környéken lovakat és kutyákat is tenyésztenek. A tüzet a egri tűzoltók és az Agria Speciális Mentő- és Tűzoltócsoport tagjai fékezték meg.