Keresés: „Etes” (689 találat)

Sós Tamás ne gondolja, hogy a nyugdíjasok emlékezetkiesésben szenvednek

 A szocialista politikusok számára a választási kampány közeledtével ismét fontossá váltak a nyugdíjasok, Dr. Sós Tamás mai sajtótájékoztatója is ennek bizonyítéka. Dr. Sós Tamás azonban bizonyára igyekszik majd elfeledtetni, a múlt homályában tartani mindazt, amit a szocialisták tettek a nyugdíjasokkal nyolc esztendőn át, illetve első négyévi regnálásuk idején. Dr. Sós Tamás óriásit téved, mikor azt feltételezi, hogy a nyugdíjas embereknek törvényszerűen memóriaproblémáik vannak, vagy emlékezetkiesésben szenvednek. A nyugdíjasok sem felejtik el a szocialista kormányok tetteit.

A szocialistáknak kormányzásuk alatt eszük ágában sem volt eltörölni azt a passzust a nyugdíjtörvényből, amely felbruttósította volna 2013-tól a nyugdíjakat, így ennek fejében ma adót is beszedhettek volna a nyugdíjasoktól. A legnagyobb kárt a nyugdíjjárulékokkal tették, hiszen a nyugdíjkassza helyett közel 3 millió ember befizetéseinek 80 százalékát magánnyugdíj-pénztárakba pumpálták. Ezt a pénzt kétes értékű külföldi kötvényekbe fektették, és ebből a brókerek, valamint a pénztárak dolgozói mesés jövedelemre tehettek szert. Eközben a nyugdíjkasszában keletkezett hiányt az állami költségvetésből kellett pótolni. Ha megmaradt volna a magánnyugdíj-pénztári bűvészkedés, akkor 2013-ra már több, mint 400 milliárd forintot kellett volna betenni a kasszába, hogy folyamatosan ki lehessen fizetni a nyugdíjakat. A szocialisták ebből se csináltak gondot, hiszen számukra mindenre megoldás volt az IMF hitel, úgy gondolták abból ki lehet pótolni mindent, így a hiányzó nyugdíjpénzt is. 2007-ben hoztak egy olyan törvénymódosítást, amely alapján 2008. január 1-jét követően nyugdíjba vonulók legalább 8 százalékkal alacsonyabb induló nyugdíjat kaptak.

Ezzel szemben a Fidesz-kormány teljesítette ígéretét: a nehéz pénzügyi helyzet ellenére megvédte a nyugdíjakat és megvédtük azok reálértékét. A 2012 júniusában elfogadott nyugdíjtörvény módosításával továbbra is garantálttá vált a nyugdíjak adómentessége. Nemcsak megőriztük a nyugdíjak vásárlóértékét, de infláció fölötti nyugdíjemelést tudtunk végrehajtani. Ennek köszönhetően a tavaly novemberi 1,6%-os nyugdíj-kiegészítés után januártól további 5,2%-kal nőtt a járandóság. Idén januártól mintegy 3 millió embernek hozott magasabb nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást a postás. A nők alanyi jogon negyven év munka után nyugdíjba mehetnek, és nagyon fontos, hogy ebbe a 40 éves szolgálati időbe a gyermekneveléssel töltött idő is beleszámít. Eddig mintegy 90 ezer nő, édesanya élt ezzel a lehetősséggel. Eltöröltük a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszert, ami egy átvágás volt és évről évre egyre nagyobb lyukat ütött a nyugdíjkasszán, egyre több pénzt kellett bevonni más adóbevételekből a nyugdíjrendszer fenntartásához.

A nyugdíjasokkal kapcsolatos rengeteg csúsztatás, politikai haszonszerzés céljából kreált mellébeszélés helyett, kérem Dr. Sós Tamást, hogy sajtótájékoztatója alkalmával adjon végre egyenes választ a következő kérdéseimre:

Tudják-e már, hogy első szocialista kormány négy éve alatt milyen intézkedésekkel lehetett volna kiküszöbölni a nyugdíjak vásárlóértékének 11,9 százalékos csökkenését?

• Mi indokolta az MSZP kormány alatt a nyugdíjkorhatár megemelését?
• A Gyurcsány-Bajnai kormány miért vett el egy tollvonással egyhavi nyugdíjat és miért csökkent a nyugdíjak reálértéke?
• A Gyurcsány-Bajnai kormány miért döntött úgy, hogy 2013-tól bruttó összegben állapítsák meg a nyugdíjakat és megadóztassák azt?

Megkérem Dr. Sós Tamást, az MSZP politikusát, hogy mai, a nyugdíjasokról szóló sajtótájékoztatóján szíveskedjen válaszolni a témához kapcsolódó kérdéseimre, ismertesse pártja vagy személyes álláspontját az ügyben.

Sajtóközleményemet kérdéseimmel természetesen Dr. Sós Tamás részére is eljuttatom, azonban amennyiben sajtótájékoztatóján megpróbálkozna kérdéseim elől kitérni, tisztelettel kérem a sajtó munkatársait, hogy szíveskedjenek azokat tolmácsolni felé!

Köszönettel és üdvözlettel:

Dr. Gondos István

Heves Megyei Közgyűlés

Fidesz – KDNP frakció

frakcióvezető

 

Sajtóközlemény

Mivel a FIDESZ megyei politikusai igen szorgalmasan – külön stábbal is – figyelemmel kísérik sajtótájékoztatóinkat, közleményeinket, úgy tudhatnák, hogy az MSZP számára mindig igen fontosak Heves megye és az ország nyugdíjasai.

Viszont az egész lakosság számára nyilvánvaló lehet – sokan saját bőrükön tapasztalhatják -, hogy a Heves megyei fideszes politikusok, hatalmuk 3,5 évében lezüllesztették, leszűkítették az idősek, a fogyatékkal élők tereit. Kormányzásuk első évében máris szétverték a Mátraházi Idősek Otthonát, a legaktuálisabban pedig a Bélapátfalvi Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézetében lakó fogyatékkal élők ellen indítottak „hadjáratot”, az ő boldogulásukat, elhelyezésüket próbálták akadályozni.

Ugyan Horváth László megyei kormánymegbízott igyekezett jótevőként kikerülni az ügyből, ám mindenki számára egyértelmű, hogy eredetileg nem támogatta a bélapátfalvi fogyatékosok Szilvásváradra és Bélapátfalvára való lakóotthonos kihelyezését. Jelenleg pedig a két település vonatkozásában egy megrekedt ügyről van szó, hiszen nem határoztak arról a mai napig sem, hogy építenek – egy felvetés szerint -, vagy önkormányzati ingatlant vesznek igénybe a fogyatékkal élők elhelyezésére.

A FIDESZ országosan az idősek, a nyugdíjasok életét is megnehezítette, elvette 65 év feletti ingyenes utazási lehetőségüket, járandóságaikat egyre csökkenti.

Felvetődik tehát a kérdés, hogy mikor éltek jobban az ország és Heves megye nyugdíjasai? A dr. Gondos István frakcióvezető által állandó jelleggel forszírozott Gyurcsány-Bajnai kormányok alatt, vagy ma, amikor a FIDESZ-kormány szinte egyetlen leglátványosabb és legdrágább beruházása, fejlesztése a sorozatos stadionépítés és az 1800 lelket számláló Felcsút falu virágoztatása?

Említhetnénk – nem mellékesként – az Egerben elmaradó fejlesztéseket is, így a vár, vagy az egri kórház ügyében. Miért nem kezdődött el az egri Markhot Ferenc Kórház 5 milliárdos fejlesztése? Miért csak 900 millió forintnyi beruházást terveznek a 2010-ben megítélt 4,5 milliárd helyett?

Hol van az erre a kormányzati ciklusra tervezett 64 kilométernyi út felújítása Heves megyében? Miért csak 11 kilométer valósult meg belőle? Gyalázatos állapotban vannak Heves megye útjai, ezen nevet, botránkozik az ország.

Dr. Gondos István olyan kérdéseket tett fel az MSZP megyei elnöke, dr. Sós Tamás felé, amelyekre lehet, hogy Gondos Úr személy szerint kíváncsi, de a lakosság a jelent éli meg, most nyomorog 4 millió ember az országban. Ez a szám pedig sosem volt ilyen magas.

A lakosságot nem a Gyurcsány-Bajnai kormányok érdeklik, hanem az, hogy a jelenlegi miért sanyargatja őket, miért marad hónapról hónapra kevesebb pénz a pénztárcában. Vagy ha tételes dolgot is hozzá teszünk, akkor az is kérdése a lakosságnak, hogy miért loptak el közel 3000 milliárd forint magánnyugdíj-megtakarítást tőlük. Az Önök közleményében levezetett nyugdíjváltoztatásokra vonatkozó számadatok nem fedik a valóságot, ne tévesszék meg az időseket.

Kérjük a FIDESZ megyei vezetését, hogy a saját házuk táján tegyenek rendet, és a jelenben éljenek, a hátralévő pár hónapnyi kormányzásuk eredményességén dolgozzanak, a többi pedig a fülkében dől el 2014 tavaszán.

Eger, 2013.október 4.

Magyar Gina

Sajtóreferens

MSZP

Feltörték a tarnamérai focicsapat öltözőjét keddről szerdára virradó éjjel.

A betörők nem kíméltek semmit: ellopták cipőket, az edző ruhákat, a meccs-felszereléseket. Leszerelték a vízcsapokat, felszedték a fém összefolyókat, még kupát is vittek magukkal. Egy kb. 100 kg-os mosógépet is kivittek a ház mögé, de azt végül ott hagyták. Egy gázpalackot a házak között találtak meg.

A csapat edzője elmondta: hatalmas felfordulást okoztak a betörők, órákig takarítottak utánuk. Szerinte a tettesek felkészültek voltak, volt náluk szerszám is, hogy könnyebben szerezzék meg a csapokat, a főcsapot elzárták az aknában. Valószínűsíti, hogy nem is tudták, mire számíthatnak, hiszen válogatás nélkül szedték össze a dolgokat a mosószertől a labdáig.

Az önkormányzat és a csapat támogatóinak köszönhetően meccs nem marad el, amit lehetett helyreállítottak.

Az előzetes megállapítások szerint a lopással és a rongálással közel 1 millió forint kárt okoztak a csapatnak.

Dühösek a gazdák Egerbaktán: csövet fektetnek a birtokukon. Azt még tudomásul vették, hogy a szolgalmi jog miatt tűrniük kell, hogy a gázcső cseréje miatt feltúrják a földjüket, azt azonban nem értik, hogy miért nem tudtak néhány napot várni, amíg a szüret befejeződik. Így nagy költségeket okoznak nekik, hiszen a leszedett szőlőt csak kerülővel tudják elszállítani, illetve van ahol szüretelni sem tudnak. A tulajdonosok szerint senkivel sem tudtak érdemben tárgyalni.

A közeli legelőn sem jobb a helyzet. A gazda szerint semmiféle előzetes megbeszélés nem volt, csak egy levelet kaptak, amiben közlik, elkezdik a cserét.

A Tények megkeresésére a Földgáz Szállító Zrt. elmondta: sem hozzájuk, sem a munkálatokat kivitelező céghez nem érkezett panasz a vezetékek cseréjével kapcsolatban.

Óriási fészket építettek a darazsak a tarnamérai Palotai család házánál. A tulajdonos egy nap azzal szembesült, hogy a ház falához befészkelték magukat a csípős rovarok. Úgy döntött hát, megszünteti a lakot, leégette a fészket. A darazsak azonban nem hagyták magukat: két nap leforgása alatt egy sokkal nagyobb fészket építettek.

Palotai Károly elmondta: egyelőre nem zaklatja a darazsakat, ők sem bántják a családot, bár félnek tőlük. A hideg beálltával azonban megszünteti a darázsfészket.

Három hetesek a gyöngyösi állatkert legkisebb oroszlánjai.

A közönség még nem találkozhatott az apróságokkal, így most Önök láthatják először testközelből az állatok királyát.

Szépek, egészségesek és rengeteget játszanak. A szülés is rendben lezajlott, majd az anyjuk tejével táplálta őket. Ma már kevésnek bizonyul az anyatej, így ápolóik kecsketejjel és tápszerrel is etetik őket.

A tervek szerint 6 hetes korukban megkapják a védőoltásukat, aztán október közepétől a látogatók is közelebbről megnézhetik a játékos oroszlán-babákat. Addig is szerető szüleik és gondos ápolóik vigyáznak rájuk.

Az elviselhetetlen zajra panaszkodnak Kálban, a sínek menti utcákban. Azt mondják egyre több és nagyobb vonat robog nagy sebességgel a házak között. Nem tudnak élni, pihenni, a házak repedeznek, a kémények leomlanak. Kiutat nem találnak: a házakat eladni sem tudják. Az itt lakók egy csoportja szerint az utca szanálása lenne az egyedüli üdvözítő megoldás.

– Amikor a házak itt felépültek, akkor legfeljebb még 20-30 kilométer/órával zakatoltak a gőzmozdony vontatta szerelvények. Jóval kevesebb vonat járt erre, mint ma, amikor az öt percenként elhúzó zajos tehervonatok miatt tévét nézni, de még beszélgetni is lehetetlen. Elviselhetetlen a zaj és a vízelvezető árok hiánya miatt ráadásul a házak udvarára folyik be a víz. A falak sok helyen feláztak, repednek – panaszolta Gecsey András.

– Mint minden panaszos bejelentést, természetesen ezt is megvizsgáltuk. Ennek egyik lépéseként helyszíni bejárást tartottunk az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség szakembereinek közreműködésével, s az arról készült jegyzőkönyvet a felek tudomásul vettek – válaszolta a HEOL kérdésére a MÁV sajtóosztálya.

A szanálás a MÁV véleménye szerint ebben az esetben nem indokolt. A felügyelőség mérései szerint ugyanis a rezgésterhelés megfelelő. A zajterhelés kétségkívül a megengedett határérték feletti. Az érintett vasútvonal átépítése egyébként a távlati tervek között szerepel, az erre vonatkozó tervek már elkészültek, amelyek tartalmazzák egyebek között a zajfogó falakat is.

A MÁV sajtóosztályának a tájékoztatása szerint a víz a telkekre valójában az önkormányzat kezelésében lévő útról folyik a házak felé, tényleg azért, mert a vízelvezető árkok nincsenek kialakítva. MÁV-területről szerintük nem folyik víz az útra, azt ugyanis a zúzottkő ágyazat elnyeli.

Forrás:HEOL

– A rendőrségre fél ötkor érkezett a riasztás, hogy személygépkocsi és motoros ütközött a 33-as főút 1. kilométerszelvényében, tájékoztatott Vámos Boglárka, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense. A helyszínelés  félpályás útzár mellett zajlott.

Azt még nem tudni, pontosan hogyan történt a karambol, de az elsődleges megállapítások szerint a 3.számú főút felől érkező Opel vezetője befordult balra Füzesabony felé, amikor a szemből érkező motorral összeütköztek. A baleset körülményeit a rendőrség vizsgálja.

A mentőszolgálat ügyeletesének tájékoztatása szerint a balesetben a motoros súlyosan megsérült. Többszörös végtagtöréssel, mentőhelikopter szállította a miskolci kórházba.

Egy idős asszonyt raboltak ki Tarnaörsön. A gyanúsított kezén még aznap kattant a bilincs.

Mint arról korábban hírt adtunk, 2013. szeptember 20-án egy 78 éves asszonyt tarnaörsi otthonában ismeretlen tettesek bántalmaztak, majd lakását átkutatták és azt követően elmenekültek a helyszínről. Az idős asszonyt sérülései ellátására kórházba szállították.

A nyomozás során információ merült fel arra vonatkozólag, hogy a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható egy 20 éves kiskörei férfi.

Sz. Rudolfot a nyomozók még aznap, 2013. szeptember 20-án 22 órakor lakásán elfogták és előállították a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságra, ahol gyanúsítottként kihallgatták.

A férfi az idős asszonytól készpénzt valamint arany ékszert tulajdonított el, amelyet a nyomozók felkutattak és lefoglaltak.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság a férfi ellen - őrizetbe vétele mellett – testi sértés bűntette és rablás bűntette elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást, továbbá kezdeményezte előzetes letartóztatásának indítványozását.

 

A Heves  Megyei  Főügyészség  Közérdekvédelmi  Szakága  által  a  2010.  év  elején  folytatott cégtörvényességi vizsgálat során derült fény arra, hogy a szerdai napon sajtónyilvánosságra került, az  egész  országot  behálózó  költségvetési  csalás-sorozat  ügyében  is  érintett  több  gyanúsított Egerben,  egy  közös  székhelyen,  nagy  számban  olyan  fiktív  cégeket  működtet,  melyek  ún. cégtemetőként szolgáltak - tájékoztatott Konkoly Thege László főügyészségi ügyész.

A Heves Megyei Főügyészség sajtószóvivője elmondta: az ügyészi szakágak közötti szoros együttműködés eredményeképpen a Heves  Megyei  Főügyészség  Büntetőjogi  Szakága,  az  akkor  rendelkezésre  álló  adatok  alapján, többrendbeli közokirat-hamisítás bűntettének gyanúja miatt rendelt el nyomozást az ügyben, amely több mint 400 fiktív vállalkozást érint.

- Az ebben a nyomozásban felmerült adatok arra utaltak, hogy egyes elkövetők más módon is – a munkaerő kölcsönzés intézményével visszaélve - éveken át, egy kifejezetten erre a tevékenységre létrehozott bűnszervezet működtetése, illetve az abban való részvételük útján, jelentős összegű jogtalan  haszonra  tettek  szert.  Szolgáltatásaikat  –  a  munkáltatói  terhek  megtakarításának reményében  –  százas  nagyságrendben  vették  igénybe  különböző  cégek.  Ez  a  munkaerő kölcsönzéssel érintett mintegy 10 000 munkavállalót is hátrányos helyzetbe hozta.

- Ezen információk alapján került elrendelésre az a nyomozás, amelyben a keddi napra virradóan összehangolt akcióra: 23 személy őrizetbe vételére, 295 helyszínen bizonyítási eszközként szolgáló iratok, valamint több mint 111 millió forint értékű készpénz, illetve ingóság, továbbá nagy számú, illegálisan tartott lőfegyver és lőszer lefoglalására került sor.

- A nyomozás fokozott ügyészi felügyelet mellett zajlik, ami az adott ügyben - az eljárás eddigi szakaszában - az ügyészség és a nyomozó hatóság hónapok óta tartó, szoros, napi rendszerességű együttműködését  jelentette. Ennek  keretében  az  ügyészség  konkrét  utasításokkal  segítette  a nyomozás eredményességét, valamint részt vett az akció előkészítésében és lebonyolításában is: jelen voltak ügyészek egy ügyvédi irodát érintő budapesti házkutatásnál, valamint Egerben több gyanúsított kihallgatásán is.

- A nyomozó hatóság kezdeményezésére a Heves Megyei Főügyészség 23 őrizetbe vett személy előzetes letartóztatását indítványozta. Szerdán az Egri Járásbíróság 8 gyanúsítottal szemben rendelte  el  a  legsúlyosabb  kényszerintézkedést,  míg  a  mai  napon  további  15  személlyel kapcsolatban születhet döntés.

Forrás:Heol

Az egész országot behálózó feketegazdasági hálózatot leplezett le a NAV, több száz céggel, saját könyvelőirodákkal, tízezernél is több alkalmazottal, igaz, ezek döntő része nem tudhatta, hogy miben vesz részt. Eleinte a már szinte szokásosnak mondható cégtemetőiparban kezdték az üzletet, aztán áttértek az ipari méretű adócsalásra, úgy, hogy egyébként volt tényleges gazdasági tevékenység is.

„A magyar kriminalisztika történetének egyik legnagyobb akciója zárult le” – jelentette a be a NAV. Az adóhatóság eleinte csak egy cégtemetőszerű szervezet után indult volna el, mivel szemet szúrt nekik, hogy egy Heves megyei településre rengeteg cég van bejegyezve valódi működés nélkül.

Átjelentettek tízezer embert

A felszámolásokban utazó csoport ugyanis továbblépett: a jellemzően sok embert foglakoztató területeken (például takarítás, őrzés-védelem, szállítmányozás) működő cégek alkalmazottait átjelentették különböző munkaerő-kölcsönző cégeikhez. Őket utána gyakorlatilag feketén foglalkoztatták, a bevételeiket pedig fiktív számlákkal ellensúlyozták.Ehhez bonyolult fiktív számlákat gyártó cégcsoportjuk volt, amiknél a céget, ha a NAV elkezdett vizsgálódni, azonnal eladták egy-egy ukrán, szerb vagy román tulajdonosnak, akit természetesen soha nem lehetett többé megtalálni; a céget pedig nyugodtan hagyhatták bedőlni. Az eredeti megrendelők megkapták ugyanazt a – például takarítási – szolgáltatást, az alkalmazottak pedig jellemzően dolgoztak tovább abban a tudatban, hogy be vannak jelentve egy tisztességesen működő céghez. Velük egyelőre nem világos, hogy mi fog történni, hiszen évekig működött ez a modell, az elmaradt járulékok miatt a káruk jelentős, de nem tudni, hogy ki kártalanítja őket. Arról nem is beszélve, hogy ezzel a költségelőnnyel rengeteg tisztességesen működő céget tudtak kiszorítani a piacról az adott iparágakban.

Átlagosan havi százmillió

Az adócsalók több száz céget tartottak fenn, de legalább ötszáz ment át a kezükön így vagy úgy, és cégenként átlagosan havi százmillió forint lehetett az illegális hasznuk. A NAV egyelőre 51 cégre adott konkrét becslést, ezeknél csak az adóhiány 443 millió forint, a teljes kár milliárdokban mérhető, de a több mint 200 különböző bankszámlájuk vizsgálata még biztosan eltart egy ideig.

Most 14 megyére kiterjedő, egyszerre zajló rajtaütésben történt az elfogás több mint ezer résztvevővel 320 helyszínen, a NAV pénzügyi nyomozói és informatikusai, a TEK, a vámosok és a rendőrség közreműködésével, de gyakorlatilag az ország „teljes gazdaságvédelmi bázisa megmozdult”. Arról pedig most sem nyilatkoztak, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal részt vett-e az akcióban.

A bevetés során számos fegyvert, köztük több nyílpuskát, pisztolyt, vadászpuskát és mintegy 9 ezer éleslőszert foglaltak le. A 23 gyanúsított jó részét most is alsóneműben kapták el, akik közül néhányan már vallomást is tettek.

Forrás: INDEX