Keresés: „gyerekek” (331 találat)

Úszó érettségi Egerben

· Oktatás

Idén eddig több mint 300 diák vett részt a példamutató „úszó érettségin” az egri Bitskey Aladár Uszodában. A százéves úszó- és vízilabda múlttal rendelkező megyei jogú városban a 2001/2002-es tanévben indult el a program.

A méltán elhíresült kezdeményezés eredményeként eddig 3300 Egerben tanuló fiatal teljesítette a követelményeket és szerzett tanúsítványt úszótudásáról. Ebben a tanévben 13 középfokú intézmény vett részt a különleges vizsgákon, az összesítésben legjobb teljesítményt nyújtó iskolát az önkormányzat tárgyjutalomban részesíti.

A jelentkező diákoknak 300 métert kell megtenniük szabadon választott úszásnemben, a vizsgáztatók ellenőrzik a pontos, szabályos technikát, nagy figyelmet fordítanak arra, hogy az érettségiző jól láthatóan biztonsággal ússzon.

A polgármesteri hivataltól kapott tájékoztatás szerint a program országosan is példaértékű. Eger MJV Önkormányzata kiemelten fontosnak tartja a programot, így a nehéz gazdasági helyzet ellenére is biztosított minden feltételt, amely a 300 fiatal vizsgáztatásához szükséges. Büszkék vagyunk arra is, hogy Eger városa országos viszonylatban egyedülálló ezen a területen. A megmérettetésre jelentkezők munkáját az úszó érettségin mindvégig egy magas szakmai végzettséggel, jelentős sportolói múlttal rendelkező vizsgabizottság szervezte és értékelte. Az úszó érettségit az egri Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Irodája karolta fel, a szakmacsoport vette fel a kapcsolatot az iskolai testnevelőkkel, segítve, szervezve a közös munkát.

Az úszó érettségi teljes egészében önkormányzati finanszírozással valósul meg, 400 ezer forintból. Ennyibe kerül a pályabérlet, a vizsgáztatás, a szervezés és egyéb adminisztrációs feladatok ellátása (eredmények nyilvántartása, oklevelek nyomtatása, stb.) Az önkormányzat egyértelmű célkitűzése, hogy minden egri diák jól megtanuljon úszni – mondta a sajtótájékoztatón Rázsi Botond alpolgármester. Hozzáfűzte, hogy a középiskolásoknak szánt érettségi-akció csak egy kicsiny szelete annak a támogatási rendszernek, amely a városban jól működik. Az iskolák és óvodák költségvetési forrásból, összesen hétmillió forint értékben használhatják az uszodát, s az intézmények további kétmillió forintot kapnak arra a várostól, hogy növendékeik bérletet és belépőjegyet váltsanak a vizes létesítményekbe.
Eger önkormányzata csaknem 10 millió forintot áldoz évente arra, hogy a gyerekek úszni tanuljanak. A tapasztalatok szerint az iskolák és a szülők, gyermekek többsége él ezzel a remek lehetőséggel.

Világkörüli verseny a Balassiban

· Oktatás · Szabadidő

Európai Uniós Pályázat keretében, Uniós tanterem átadására készül a FÁIESZ Balassi Bálint Tagiskolája. Az átadást egy több hónapos „előkészítő –ráhangoló időszak” előzte meg kiállítással, rajzpályázatokkal. A tavaszi programban  egy több fordulóból álló  játékos vetélkedő lebonyolítása szerepel  az Amazing Race televíziós vetélkedő mintájára. A Balassiban és környékén lezajló  versenyfutás 2  fordulóból áll és 2 fős csapatok indulnak, a feladatok az EU tagállamokkal kapcsolatosak.  Az időre történő játékos ügyességi  verseny  mind a gyerekek mind a szervező pedagógusok körében nagy sikert aratott. A  játék célja az önfeledt szórakozás, és egy kicsit a versengés is. A fődíjjal, nyertesekkel kapcsolatban a verseny lezárásáig lehet izgulni.

Előkelő helyen az Integra Agria SE

· Sport

Hétvégén kétnapos nemzetközi úszóversenynek adott otthont a hódmezővásárhelyi Gyarmati Dezső Sportuszoda. Az Egrieket az Integra Agria SE 12 úszója képviselte, akik 7 arany, 3 ezüst és 2 bronzérmet valamint 10 oklevelet nyertek.

Három ország, 33 egyesületének 524 versenyzője állt rajthoz, köztük a legeredményesebb magyar egyesületek, a BVSC, a Honvéd, és a szinte hazai pályán szereplő Szeged. A legnépesebb küldöttséggel a Jövő SC csapata állt rajthoz, akik között olyan sztárok emelték a verseny színvonalát, mint a Verrasztó testvérek, Evelyn és Dávid, Jakabos Zsuzsanna, Mutina Ági és Molnár Ákos akik igazi profi módjára, türelmesen állták a fiatal versenyzők autogramkérő rohamait. Az Egrieket az Integra Agria SE 12 úszója képviselte, akik 7 arany, 3 ezüst és 2 bronzérmet valamint 10 oklevelet nyertek. Ezzel a teljesítménnyel az Integra csapata az előkelő 8. helyen végzett az egyesületek rangsorában! A sok nagyszerű egri teljesítmény közül kiemelkednek a különdíjasok, akik nem csak első helyezést értek el, hanem a korosztályuk legjobbjai voltak! Szeivolt Melinda 3 aranyérme mellett a 200 méteres mellúszásban, Holló Balázs 2 aranyérme mellett a 400 méteres vegyesen, Vályi Vanda a 200 méteres gyorson úszott eredményéért részesült különdíjazásban, mint legmagasabb LEN pontot elért korosztályos versenyző. Rajtuk kívül Kripkó Ádám aranyat nyert a 200 méteres mellúszásban és ezüstöt a 200 méteres vegyesúszásban. Cseke Petra is bizonyította tehetségét, hiszen második helyen végzett a 100 méteres mellúszásban és bronzérmes lett a 200 méteres gyorsúszásban. Oklevelet nyertek a 4-6. helyen végzett versenyzők, így Szedmák Enikő a 200 méteres pillangó 4., a 200 méteres vegyes 6. a 200 méterese gyorsúszás 6. helyezése után, Rompos Dóra a 200 méteres hátúszásban elért 4. helyezése után és a 200 méteres mellúszás 6. helyezése után, Mirkóczki Áron pedig a 200 méteres mellúszás után vehetett részt eredményhirdetésen. Remek egyéni teljesítményt nyújtottak még a többiek, Eged Bence, Kompos Márton, Kripkó Ákos és Sík Bence Máté is. -    Büszkék vagyunk az elért eredményekre, tartjuk a lépést az ország legjobbjaival, sőt, több versenyszámban a mi versenyzőink diktálják a tempót. Dolgozunk tovább a gyerekek és az egri úszósport sikeréért -, nyilatkozta Pohl Anette az Integra Agria SE edzője.

Eredmények:

Szeivolt Melinda (2000)
100 méter mell      1. helyezett    1:24,18
200 méter mell      1. helyezett    2:58,07
200 méter vegyes      1. helyezett    2:46,83

Holló Balázs (1999)
200 méter gyors      1. helyezett    2:16,99
400 méter vegyes      1. helyezett    5:26,28

Kripkó Ádám (1999)
200 méter mell      1. helyezett    2:56,97
200 méter vegyes      2. helyezett    2:43,23
200 méter gyors      9. helyezett    2:37,87

Vályi Vanda (1999)
200 méter gyors      1. helyezett    2:19,56

Cseke Petra (2001)
100 méter mell      2. helyezett    1:34,21
200 méter gyors      3. helyezett    2:38,59
50 méter hát          4. helyezett       39,56
50 méter mell      4. helyezett       43,94

Szedmák Enikő (2000)
200 méter pillangó      4. helyezett    2:50,81
200 méter gyors      6. helyezett    2:32,32
200 méter vegyes      6. helyezett    2:52,09

Rompos Dóra (2000)
200 méter hát          4. helyezett    2:54,19
200 méter mell      6. helyezett    3:15,19
200 méter vegyes      8. helyezett    2:54,37

Mirkóczki Áron (1998)
200 méter mell      6. helyezett    3:03,72
200 méter vegyes    14. helyezett    2:46,10
200 méter gyors    15. helyezett    2:32,02

Eged Bence (2000)
100 méter mell      7. helyezett    1:36,08
200 méter mell    13. helyezett    3:32,76
200 méter gyors    20. helyezett    2:56,86

Kripkó Ákos (2001)
100 méter mell      9. helyezett    1:40,30
50 méter mell    12. helyezett       46,45
200 méter gyors    19. helyezett    3:04,20

Sík Bence Máté (2001)
50 méter hát        11. helyezett       42,68
50 méter mell    17. helyezett       48,37
100 méter mell    19. helyezett    1:46,74
200 méter gyors    24. helyezett    3:10,73

Kompos Márton (2001)
50 méter gyors    17. helyezett       37,54
200 méter gyors    17. helyezett    3:01,10
50 méter hát        20. helyezett       46,45

4x100 lány gyorsváltó (az 1999-2000-ben születettek részére)
2. helyezett Integra Agria SE        5:15,27
(Rompos Dóra, Szeivolt Melinda, Szedmák Enikő, Vályi Vanda)

4x100 lány gyorsváltó (az 1999-2000-ben születettek részére)
3. helyezett Integra Agria SE        4:48,21
(Szedmák Enikő, Rompos Dóra, Szeivolt Melinda, Vályi Vanda)

4x100 fiú gyorsváltó (az 1999-2000-ben születettek részére)
4. helyezett Integra Agria SE        5:13,61
(Kripkó Ádám, Eged Bence, Kripkó Ákos, Holló Balázs)

4x100 fiú gyorsváltó (az 1999-2000-ben születettek részére)
5. helyezett Integra Agria SE        5:43,85
(Holló Balázs, Eged Bence, Kripkó Ádám, Kompos Márton)

Népszerű volt a Wass Albert Maraton

· Kultúra · Szabadidő

Wass Albert Maraton 2011 címmel tartott irodalmi felolvasó sorozatot a Wass Albert Olvasókör és a Magyarok Szövetsége Egerben, a Szent Hedvig Kollégiumban a hétvégén.

Az egymást váltó résztvevők 25 órán keresztül olvastak fel Wass Alberttől és más magyar íróktól, költőktől műveket. A program az Egri Honvéd Hagyományőrző Egyesület tagjainak tisztelgésével, illetve a magyar és a székely Himnusz eléneklésével vette kezdetét. A köszöntő beszédet Saárossy Kinga alpolgármester, a program fővédnöke mondta.

A rendezvény nagyon jól sikerült, éjszaka is zavartalanul folyt. Sok közéleti szereplő is tiszteletét tette a programon: a számos magánember mellett elismert egri tanárok, színészek, politikusok is kivették a részüket a felolvasásból.

– Óvodáscsoportok és kisiskolások is érkeztek pedagógusok, szülők kíséretében. A gyerekek mesét mondtak, verset szavaltak – számolt be a részletekről Nagy Jenő, a Wass Albert Olvasókör vezetője. – Ez egy Kárpát-medencei rendezvény volt, összesen 41 helyszínen, negyven Kárpát-medencei településen, valamint Miamiban zajlott egyidejűleg. A köszöntő is mindenütt azonos időben hangzott el.
A programsorozat az Egri Csillagok Népdalkör előadásával zárult.

Forrás: HEOL

Csángó Vacsoraest

· Kultúra · Szabadidő

A magyarfalusi gyerekek táboroztatásáért rendeznek Csángó Vacsoraestet 2011. március 5-én Egerben a Vörösrák Étteremben.

A program a szomszédos Ferencesek Templomában kezdődik, ahol Pogár Róbert Magyarfaluban született lelkész celebrálja a szentmisét a Magyarfalusi Csángó Magyarokért. Az est fővédnöke Habis László polgármester.

A jótékonysági est során fellépnek: Fehér Zsombor (furulya), Mánor Csaba (koboz), Gerák Andrea (ének), Ládás József (humoros próza), továbbá a Táltos tánccsoport, az EKTF Gyakorló iskola néptáncos tanulói (vezető: Németh Erzsébet). A magyarfalusi nők és férfiak autentikus táncokat és énekeket adnak elő.

A csángó menü:
Magyarfalusi cibreleves
Csángó galuska káposztaalapiban
Marhapörkölt öntött puliszkával
Diós "kőt" kalács

A programban Csángó táncház, csujogató énekek tanulása is szerepel.

A Támogató jegy: 5000 forint.
A Részvételi díj 3500 forint.

Asztalfoglalás a 36/312-814-es telefonon, vagy személyesen a Vörösrák étteremben.

A tánc alapjai, avagy miből lesz a cserebogár

· Kultúra · Sport · Szabadidő

A táncművészetet nem árt minél korábban kezdeni, hiszen már fiatalon megmutatkozik a gyerekek készsége a művészi mozgáskultúra iránt. Ennek szellemében az alapvető fogásokba avatják be az általános iskolás gyerekeket, a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány által működtetett program keretében.

A 292 nem formális programelemet megvalósító, uniós pályázattal működő projektben a beavató táncszínház és a tánctörténeti előadások mellett, a táncművészet alapjait, a gyerekekkel megismertető foglalkozás-sorozatba nyújtottak bepillantást táncművészek az elmúlt napokban.

A 2010. november 1. és 2011. augusztus 31. között működő „Új kommunikációs csatornák kiépítése iskolák és művészetek között, kreatív táncművészek közreműködésével – a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány vezetésével” elnevezésű projekt, két egri és négy Heves megyében található iskola partneri együttműködésével ismerteti meg általános iskolás korú gyerekekkel a táncművészetet.

A Barta Dóra és Mirkóczki Zita táncművészek által irányított nagyszabású projekt során a táncot, mint művészetet viszik közelebb a gyerekekhez. Így történik ez a Felsőtárkányi Általános Iskola diákjai esetében is, akik a helyi művelődési intézményben tanulnak táncolni, immár a nyolcadik lakalommal.

A jókedvű gyerekektől hangos Művelődési Házban, szorgalmasan sasszézó általános iskolás fiúk és lányok követik pontosan a tanárnő utasításait. Sárosi Anna táncpedagógus, a Parnasszus Táncművészeti Alapítvány uniós programjának keretében a táncművészet alapjaira tanítja az elsős és másodikos általános iskolásokat. 32 gyerek vesz részt rendszeresen a foglalkozásokon, amelyeken a Hammadi jazz technikára épülő módszerrel sajátíthatják el az alapvető fogásokat, mondta el a pedagógus.

A táncgimnasztikai alapgyakorlatokat, testképzési alapokat játékos formában ismerik és szokják meg a gyerekek, amelyekre később a modern tánc alapjait építhetik fel.

A nagyobbak számára salsát és hagyományos sztenderd táncokat tanítanak. Marczis László a Realdance Táncstúdió tánctanára mutatja be a lépéseket a harmadik osztálytól idejáró gyerekeknek. A táncos a foglalkozáson pozitív visszajelzésekről beszélt. Véleménye szerint a  gyerekeknek tetszik a tánc, szívesen tanulják. A táncot egyébként hobbi szinten bárki, bármilyen életkorban elkezdheti és csinálhatja.

A Parnasszus Táncművészeti Alapítvány a uniós forrásból megvalósuló programja

Az Európai Unió támogatásával működő program a „Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidős tevékenységeinek támogatása” című TÁMOP pályázaton, 43 millió forint támogatást nyert. A projekt célja hogy a gyerekeket jobban megismertessék a tánccal, szerethetővé tegyék azt.

Holnap megnyit a jégpálya az Érsekkertben

· Sport · Szabadidő

nagy érdeklődésre való tekintettel 2010. december 31-én, pénteken fél tízkor hivatalosan is megnyitják az érsekkerti salakos pályán az ingyenes jégpályát. A megnyitón részt vesz Habis László polgármester is.

Az Egri Város Sportiskola alakította ki az érsekkerti salakos pályán az ideiglenes jégpályát az önkormányzat felkérésére, mert jelenleg nem üzemel a Felsővárosi műjégpálya. Az érsekkerti salakos pályán egy 70x40 méteres jeges területet alakítottak ki, ahol végre kedvükre korcsolyázhatnak gyerekek és felnőttek.
Az érdeklődők ingyenesen használhatják a pályát, de csak saját felelősségére, felügyeletet nem tudnak biztosítani. Szerelésre és kölcsönzésre is lesz lehetőség, azonban csak január 3-tól. Az ígért két büfé is várja majd a korizókat, illetve a melegedő sátor, ahol át lehet öltözni.

Heves megyei kisebbségek karácsonyi tradíciói

· Szabadidő

Nagy létszámban élnek szlovák, ruszin, lengyel és görög nemzetiségű kisebbségek Heves megyében, akik máig megőrizték azokat a karácsonyi hagyományokat, amelyek jellegzetessé teszik a népcsoportjukat. Ők minden évben számunkra különleges szokásokkal és ételekkel készülnek a karácsonyra.

Az egri görög közösség 50-nél is több főből áll, akiknek nagyon fontosak a gyökereik. A görögök már a hónap elején felállítják és fel is díszítik a karácsonyfájukat. A hagyományaikhoz híven ők a karácsonyt egy 12 napos folyamatos ünnepnek tartják. Ez a Dodekameiro, ami tizenkét napot jelent, s december 25-től január 6-ig tart. A karácsonyi ünnepi asztalon mindig van disznóhús, Krisztus-kenyér (hristopsomo), kör alakú édesség, ami hókiflire emlékeztet (kourambiedes) és dióval megszórt kekszféleség (melomakarona) is.

Az Egerben élő lengyelek szenteste éjféli misén vesznek részt, ahol összekötik az ünneplést ostyatöréssel és karácsonyi dalok (koledák) éneklésével. A fát együtt díszíti fel a család karácsonykor, s akkor ülnek le vacsorázni az asztalhoz, amikor megjelenik az első csillag az égen. Fehér terítőt helyeznek az asztalra, s némi szalmát vagy szénát rejtenek el alatta. Egy teríték mindig üresen marad, hátha betoppan egy váratlan vendég vagy egy fáradt vándor. A menü céklával ízesített erőlevesből (barszcz), halból és olyan kompótból áll, amelyet szárított gyümölcsből készítettek. Desszertnek mákos süteményt (makowiec) és túrós tortát (semik) készítenek a háziasszonyok.

130-140 ruszin nemzetiségű ember él Gyöngyösön. Néhány család ilyenkor együtt ünnepel, hogy együtt ápolhassák a hagyományokat. Az ruszinoknak az advent alatt minden szerda és péntek böjti nap, valamint a szenteste is. December 24-én a kicsik Jézus születését várják kántálással, valamint betlehemes játékokkal. Karácsonykor mákos gubához hasonló ételt fogyasztanak, amelyet bobajkának hívnak, s csakúgy, mint mi, hallevest főznek és halat sütnek.

100-150-re tehető a mátraszentimrei szlovák kisebbség száma. Főként az idősebbek tartják fontosnak, hogy megőrizzék a szlovák tradíciókat, de a karácsonyi készülődés közepén meséltek a gyerekeknek a szokásokról egy megrendezett délután keretein belül. Szigorúan böjtöltek az ünnepek előtt, szenteste napján vacsoráig sokan nem is ettek semmit egész nap. Jellegzetes ételük a mákos guba, amit opekance-nak neveznek, gyakran kerül bableves is az asztalra, amit gomba és hús nélkül készítenek el. Hagyományos étel még a diós és mákos tekercs is, ami hasonlít a bejglire, valamint  lekváros bukta az ünnepi sütemények között.

Forrás: Egriszín

Program a gyerekek esélyeiért

Állami gondoskodásban élő gyermekek családba és iskolába való beilleszkedését segíti az a projekt, melynek eredményeiről a Heves Megyei önkormányzat Egységes Gyermekvédelmi Intézményének munkatársai számoltak be ma délelőtt, a Megyeházán.

A gyermekvédelemben dolgozók számra nagy eredménynek számít a sikeres projekt, jelentette ki Kocsa Erika a Heves Megyei önkormányzat Egységes Gyermekvédelmi Intézményének igazgatója.

A két éves projekt keretében pszichológusok közreműködésével személyiségfejlesztő csoportokat működtettek összesen 25 gyermek számára heti 2 – 2 órás időtartamban két helyszínen. Hevesen 15 fő nevelőszülőknél élő, Lőrinciben 10 fő lakásotthonban élő gyermek vett részt a programban.
Kézműves, szabadidős foglalkozásokat 2 éven keresztül 10 – 10 gyermek számára biztosították. Ezeket 2-2 órában Pétervásárán és Egerben, lakásotthonos és nevelőszülős gyermekek számára rendezték meg szakemberek részvételével.
A programban egy nyári alkotótábor is szerepelt, ami 45 gyermek számára nyújtott lehetőséget az integrációra.
A beszámolókból az is kiderült, hogy a kommunikációfejlesztés, agressziókezelés mellett a program feladata között szerepelt, hogy segítsenek a gyerekeknek elfogadni azt a pszicho-szociális környezetet amiben élnek.

A Heves Megyei önkormányzat Egységes Gyermekvédelmi Intézménye 2008-ban nyújtotta be pályázatát „HMÖ Egységes Gyermekvédelmi Intézménye Integrációs és Tanácsadási Programja” címmel.
A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által gyermekjóléti alapellátásban és szakellátásban működő intézmények számára kiírt pályázaton, a program 17 millió 438.650 forint támogatásban részesült.
A program alapvető célja az volt, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek és családjaik integrációs esélyeit növelje. Ennek érdekében oktatási rendszeren kívüli, devianciáikat csökkentő, hátrányaikat kompenzáló, iskolai és társadalmi beilleszkedést segítő, preventív célú, fejlesztő és tanácsadó programokat valósítottak meg.

Forrás: Egriszín

220 000 forintot gyűjtöttek a Szilágyiban

· Oktatás

A Szilágyi Erzsébet Gimnázium és Kollégium idén is megrendezte a több évre gyökerező karácsonyi jótékonysági műsorát. Az intézmény közel 220 000 forintot gyűjtött össze a határon túli magyar gyermekek és iskolák részére.

A határon túli magyar nyelvű oktatást segíti minden évben a Szilágyi Erzsébet Gimnázium a zenés-verses jótékonysági karácsonyi műsorral. Ebben az évben felléptek a tanárok is az iskola diákjai mellett, támogatva a nemes célt. Erre idén először volt példa. A belépők a hagyományokhoz híven önkéntes összegűek voltak, ebből gyűlt össze az adomány.

Minden évben felveszik a kapcsolatot a szervezők a megfelelő alapítvánnyal, amelyen keresztül eljuttathatják az adományokat a rászorulóknak. A karácsonyi jótékonysági műsorok 2005-ben kezdődtek, akkor egy csángóföldi magyar iskola kapta az összegyűjtött összeget, ezzel is hozzájárulva az épület felépítéséhez. 2006-ben a híres ferences rendi szerzetes, Böjte Csaba szeretetotthonának juttatták el az adományt Erdélybe. 2007-ben a kárpátaljai gyerekek étkeztetésére folyt be a bevétel, 2008-ban pedig a felvidéki magyar oktatás ügyét támogatták a Rákóczi Szövetségen keresztül.

A tavalyi évben magyar iskolákba utazhattak a vajdasági gyerekek az adományból, idén pedig a magyarfalvi csángó gyerekeké lesz az pénz, akik ennek köszönhetően folytathatják magyarnyelvű középiskolai tanulmányaikat.

Forrás: Egriszín