Keresés: „gyermek” (526 találat)

Gyermekbarát meghallgató szoba működtetésére jogosító tanúsítványt adott ma át Dr. Navracsics Tibor miniszterelnök helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter Czinege László rendőrfőkapitánynakEgerben, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon tartott sajtótájékoztatót követően.  A miniszter elmondta: 2014-ig minden megyeszékhelyen kötelező létrehozni olyan meghallgató szobákat, ahol a bűncselekmények áldozatait, illetve a gyermekkorú elkövetőket a saját fejlettségi szintjüknek megfelelő körülmények között lehet meghallgatni. A barátságos környezettől azt remélik, hogy a gyermekek könnyebben feldolgozzák majd az őket ért traumákat, illetve jobban feltárhatóvá válnak a bűnelkövetési okok is. Egerben a tizennegyedik ilyen tanúsítványt adták át.

A rendőrséggel, mint társadalmi partnerrel történő együttműködés a közszolgálaton belüli határokon való túllépést jelképezi – hangsúlyozta Dr. Navracsics Tibor. A kampány kabalafigurája Kimi.

A miniszterelnök-helyettes megemlítette, hogy az internethasználatra is kiterjedő jogszabály-módosításokat terveznek a jövőben, amelyek célja a gyermekek távol tartása a világhálón jelen lévő ártalmas tartalmaktól.

Horváth László kormánymegbízott felhívta a figyelmet arra, hogy az Európai Unióban ötből egy gyermeket szexuálisan bántalmaznak és az elkövetők 80%-ban a gyermekek által ismert személyek köréből kerülnek ki. Így válik áldozattá a bizalom, amit addig felépítettek. Ennek a bizalomnak a kíméletes újjáépítését kell elkezdeni az új meghallgató szobában, amelynek a megyei rendőrség minden bizonnyal jó gazdája lesz.

Czinege László rendőrfőkapitány úgy véli, hogy a gyermekek fizikai, pszichológiai állapota és a büntetőeljárás célja a gyermekbarát meghallgatások során nagyobb összhangba kerül.

Tavaly december és idén február között 282 ezer férfi és 220 ezer nő volt állás nélkül Magyarországon. Ez a szám Heves megyében 17,5 ezer embert jelent, aki nem rendelkezik munkával.

A foglalkoztatottak száma 4,7%-kal csökkent, a munkanélkülieké 4,3%-kal nőtt 2012-höz képest megyénkben. A régión belül a megyét jellemezte a legmagasabb foglalkoztatási arány (45%) és a legalacsonyabb munkanélküliségi ráta (14,4%), de az országos átlagtól kedvezőtlenebbül alakultak, az előbbi 6,1 százalékponttal maradt el, míg az utóbbi 3,7 százalékponttal haladta meg azt.

Megdöbbentő adat, hogy 2013. február végén több mint 676 ezer volt a nyilvántartott álláskeresők összlétszáma hazánkban, ez 4,6 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest.

Ma a régióban és országosan is kevesebben dolgoznak, mint kormányváltáskor.

Aljas, ami az elmúlt három évben történik, hiszen az Orbán-kormány három alapvető ígérete közül – növekedő gazdaság, munkahelyteremtés és adócsökkentés – egyik sem valósult meg, sőt. A gazdasági teljesítmény a tavalyi évben 1,7 százalékkal csökkent, ami 550 milliárdos veszteséget jelent. Az elmúlt három évben fél millió ember hagyta el az országot, és 300 ezerrel kevesebben dolgoznak. Az adócsökkentést pedig úgy hajtották végre, hogy csak a leggazdagabbaknak kedvez.

A családi adókedvezményből is a tehetősek részesülnek, nekik 99 ezer forint jár három gyermek után, a kiskeresetűeknek viszont csak 15, a közfoglalkoztatottaknak pedig 12 ezer forint ugyanúgy három gyermek után.

A trafikmaffia is a fideszes haveroknak, barátoknak, rokonoknak kedvezett: Miskolcon van olyan önkormányzati képviselő (fideszes), akinek a családjába 12 trafik került, ezek egyenként 800 ezer-1 millió forint hasznot hoznak havonta.

Azokban a boltokban viszont, ahol megszűnt a dohányárusítás, 22 százalékos bevételkiesést jelent a trafikok megjelenése, ez pedig munkahelycsökkenést is eredményez.

Az MSZP nem hagyja az Orbán-kormány galádságait, ezért országszerte feljelentéssel éltek a trafikleosztások ügyében.

Gúr Nándor                                       Dr. Sós Tamás

Alelnök                                    Országgyűlési képviselő

MSZP                                                   MSZP

Szerdán reggel egy egri játszótér mellett vette elő nemi szervét egy ismeretlen férfi, és azt szeméremsértő módon mutogatta.

A nemi szervét mutogatta az egri Remenyik utcai játszótéren szerda reggel egy 20 éves fiatalember. Az ott tartózkodó felnőttek észlelték mindezt és azonnal értesítették a rendőrséget, akik a személyleírás alapján néhány órával később elfogták és előállították B. Gergelyt. Ellene – őrizetbe vétele mellett – szeméremsértés elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást az Egri Rendőrkapitányság.

– Nyugdíjas pedagógusként mélységesen felháborít, hogy ilyen megtörténhet fényes nappal – mondta Szendrey Lászlóné, aki erkélyéről épp a játszótérre lát. – Gyakran randalíroznak itt a fiatalok, azért van az erkélyemen is rács, mert már rájuk szólni se merek, félek a következményektől – tette hozzá az idős tanárnő. Szinte minden nap megfordulunk ezen a játszótéren a két lányunkkal – szólt közbe Zima Katalin, akinek nagyobbik gyermeke ráadásul a közeli óvodába jár.

– Szerencséje van ennek az embernek, hogy épp nem voltunk itt, amikor akciózott, mert az biztos, hogy nem hagytuk volna annyiban. A gyerekeink védelmében biztosan elkergettük volna, úgy hogy legközelebb nem jut eszébe ilyesmi. Elkeserítő, hogy ezen a belvárosközeli, jónak mondott környéken ilyesmi történik fényes nappal. Nagyon kell óvni, vigyázni a gyermekeinket, hogy ne sérüljenek.
Az arra járó egri, Liszkai Anna is megdöbbent az eseten. Úgy vélte, ha gyakrabban látnának az ilyen emberek járőröző rendőrautót, akkor talán nem jutna eszükbe gyerekeket riogatni.

Forrás: heol

Az LMP sajtóközleménye:

A Föld napján jelent meg Ángyán József, volt kormánypárti vidékfejlesztési államtitkár negyedik jelentése a földbérleti pályázati rendszerről.

A nyolc megyére vonatkozó, a tavalyi földhaszonbérleti pályázatok eredményeit összesítő vizsgálata számokkal is alátámasztotta, amit az LMP eddig is állított; a kormány kevés „csókos” kezébe sok földet adott és keveset juttatott a kisgazdálkodók sokaságának.

Véleményünk szerint a földbérleti pályáztatás rendszere elfogadhatatlan és védhetetlen, mert nem ad esélyt a földhöz jutáshoz a helyben lakó gazdálkodó családoknak, fiataloknak, illetve a gazdálkodás mellett gyermekeket is vállaló fiatal pároknak.

Ráadásul a kormány egy átláthatatlanul működő szervezetre, a Nemzeti Földalapkezelőre bízta az óriási vagyont képviselő állami földek használatának pályáztatását.

A jelentés szerint a szétosztott földek 60-90 %-a egy nagyon szűk kör érdekeltségeihez kerül, és csupán 10-40%-át osztják szét kisebb, helyi érdekeltségek között.

Kíváncsiak voltunk, hogy Heves megyében milyen arányokkal találkozhatunk, vajon hány helyben lakó gazdálkodó lett nyertese a pályázati rendszernek és kapott helyben földet.

Megdöbbentő arányokkal szembesültünk itt is.

A bérbe adott területek mintegy 1/3-adát 2 nagy, 100 ha fölötti érdekeltség - Barna László Tenkről és Alexaiék (György és György Attila) Aldebrőről szerezte meg.

Így a felső 7% kapta a megyében szétosztott földterületnek közel 32%-át.

A 20 ha alatti nyertesek, akik 15-en voltak, nem tudták a bérbe adott földek még 20 %-át sem megszerezni (19%).

A földbérleti pályázatok által érintett 35 település közül 21 településen nem volt helybeli nyertes pályázó, 14 település esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella.

A kormányzati kommunikációval ellentétesen, a fenti adatokból világosan megállapítható, hogy a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.

Azok a települések, ahol helyiek nem jutottak földhöz, igazi vesztesnek tekinthetőek, hiszen így semmiféle módon (közvetlen: adók, járulékok; közvetett: munkahely, vásárlóerő növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állami földek bérbeadása révén keletkező jövedelemből.

Pedig Magyarország jövője nagyrészt azon múlik, hogy sikerül-e a vidék Magyarországát talpra állítanunk, a helyi közösségeket megerősítenünk.

Azt látjuk, hogy a kormányzat a jelek szerint a tőke oldalára állt a vidéki emberek érdekével szemben és segédkezet nyújt az ország nemzeti vagyonának széthordásához.

Ezzel tovább erősödik a birtokrendszer a kisgazdálkodók kárára, egy évvel a külföldiek földvásárlási tilalmának lejárta előtt. Pedig az állami földdel a családi gazdaságokat és helyi közösségeket lehetne jelentősen megerősíteni.

A folyamat a dél-amerikai típusú, kevés érdekeltség kezében lévő nagy latifundiumok állta uralt birtokrendszer irányába mutat. Ez szöges ellentétben áll a Nemzeti Vidékstratégiában meghirdetett föld- és birtokpolitikai koncepcióval, de az európai agrár- és vidékmodellel is.

Az LMP arra figyelmeztet, hogy a spekulánsokat és a nagytőkét támogató birtokpolitika tragikus következményekkel fog járni a magyar vidékre nézve, a vidék népességmegtartó képességét illetően, de hat a városokban élők élelmezési és környezetbiztonságára is.

-------------------------

Amennyiben a Fidesz-kormány ebben a szellemben folytatja vidékpolitikáját, azt fogja elérni, hogy a gazdálkodni kívánó, de magas politikai kapcsolatokkal nem rendelkező magyar embernek ennyi földje marad a gazdálkodáshoz, mint amennyit a kezünkben tartunk.

Azért, hogy a magyar vidék újra bizakodhasson, az LMP földhaszonbérleti pályáztatás leállítására szólítja fel a kormányt, és kezdeményezi a pályázati rendszer felülvizsgálatát, egy független, civileket is magába foglaló bizottság felállításával, valamint követeli a pályázatok elbírálásakor szubjektíven adható pontok jelenlegi 40%-os arányának csökkentését 10%-ra.

Tetten ért Heves megyei földmutyi – tények, számok, arányok

Ángyán József nyilvánosságra hozta 4. vizsgálatának eredményeit. Sajnálatosan megint bebizonyosodott, amit az LMP is állít, hogy az állami földbérlet rendszer nem megfelelően működik. Egyenesen a földmutyinak ad széles teret – Heves megyében is.

808 hektár - összesen 15.178 aranykorona (AK) értékű - területen kialakított 49 blokk esetében volt a pályázat sikeres, 6 blokk (73 ha és 1.860 AK) esetében viszont sikertelennek minősült. A pályázati folyamat régen lezajlott, és a pályázatok bírálata is befejeződött - 46 blokk (781ha és 13.021 AK) esetében még nem hirdettek hivatalos eredményt, azok az NFA honlapjára nem kerültek fel. Feltehetőleg a botrányos körülmények miatt óvatosabb a tárca és az NFA vezetése a döntések közzétételével. Hogy ki műveli ezeket a földeket és ki szedi hasznait, az nem tudható. Heves megyében található az eddig bérbe adott állami föld területek közel 4%-a!

A beadott pályázatok becsült – az NFA által nem közölt – száma meghaladhatta a 200-at, közülük azonban csupán 30 érdekeltséghez tartozó 31 pályázó volt nyertes, akikkel 49 szerződést kötött az NFA. Miután egy pályázó ill. érdekeltség akárhány pályázatot is nyerhet, így a pályázatok száma nem azonos a területeket megművel családok vagy cégek számával, az egy pályázatra jutó terület pedig nem azonos az egy család, érdekeltség vagy cég által megszerzett területtel! Hangsúlyoznunk kell tehát, hogy -  a VM ezzel kapcsolatos sorozatos csúsztatásaival szemben - nem 49 külön gazdálkodó család, hanem 30 érdekeltség műveli ezután a 808 ha területet!

Barna László 23.5%, Alexaiék 12.7%, Németh István 5.8%,

Mátra Kincse 2002 Kft. 5.4%, Tóth István 4.8%, Bagi György 5.4%, Deme András 5.1%, Rab Béla 2.5%

20-30 ha közti - 7 érdekeltség 15.3%

10-20 ha közötti - 7 nyertes érdekeltség 13.4%

10 ha alatti - 8 nyertes érdekeltség 6.0%

A diagramon is látszik, hogy 3 érdekeltség a megszerezhető földterületek 42%-át szerezte meg, miközben a „kicsik” közül 22 érdekeltség annyit sem, mindössze 34,7%-át!

Helyi lakosok, helyben lakó gazdálkodó családok

Ha az eredmények alapján a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek helyzetét vizsgáljuk, akkor ezt jól jellemzi a helyi lakosok, helyi érdekeltségek által elnyert bérleti egységek száma, területe, de mindenekelőtt az összes bérbe adott területhez viszonyított aránya.

A 35 település közül 14 esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella.

A 49 elnyerhető egységből 19 (38,8 %), a teljes meghirdetett földterületből pedig 285 ha (35,3 %) került helyi lakosokhoz. A 18 db, 20 hektárnál nagyobb terület ő parcella közül helyben lakó gazdálkodók 5-öt, a másutt lakók viszont 13-at nyertek el.

Összességében az állapítható meg, hogy Heves megyében a helybeliek, helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek - a kormányzati kommunikációval szemben - a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.

Ez az arány is optimista becslés, hiszen a korábbi elemzések is sok-sok példával szolgáltak arra, hogy a pályázatokban itt - ott fiktív lakcímeket szerepeltettek, vagy cégeket - sokszor a pályázati kiírásokat követően - a föld megszerzése céljával megvásároltak, alapítottak, akár 100 km-ekre is áthelyeztek, gyakorta profiljukat is megváltoztatták.

A földbérleti pályázatok által érintett 35 település közül 21 településen nem volt helybeli nyertes pályázó.

Az érintett települések több mint fele tehát igazi vesztesnek tekinthető, hiszen helyiek – bár pályáztak - nem jutottak saját határuk földjeihez, így ezek a települések semmiféle módon (közvetlenül adók, járulékok; közvetetten: munkahely, vásárlóerő-növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állami földek bérbeadása révén keletkező jövedelemből.

 A legnagyobb vesztesek

Erdőtelek illetve Ecséd, - amelyeken nagy, 100 ill. 50 ha-t meghaladó állami területeket adtak más településről származó pályázóknak bérbe, sajnos annak mondható. De ugyancsak a nagy vesztesek kategóriájába sorolható Dormánd, Tófalu, Demjén vagy éppen Maklár is, ahol 30 ha-t megközelítő illetve meghaladó területek kerültek más településről pályázókhoz.

LMP

Reakció az LMP egri szervezetének május 2-ai sajtóközleményére:

Részinformációk birtokában vádaskodik az LMP

Az LMP egri szervezete általam nem ismert okok miatt kapkodva és csak a saját szemszögéből nyilvánult meg a haszonbérleti szerződésekkel kapcsolatban. Olyan következtetéseket igyekeztek levonni a sajtó nyilvánossága előtt, amelyeket kizárólag a teljes információk ismeretében lehetne. A vádaskodás szerint Heves megye több településén sem helybéliek, hanem messziről jött pályázók nyertek. A Nemzeti Földalapkezelő kizárólag a nyertes pályázók nevét hozta nyilvánosságra, így számomra érthetetlen, hogy az LMP hogyan tudhatja, hogy volt-e egyáltalán helyi lakos a pályázatokat benyújtók között. Az is kérdés, hogy az LMP szerint ki számít helybélinek? A szomszéd településen gazdálkodó már nem?

Az NFA országosan eddig 1550 db szerződést kötött közel  30 ezer hektár területre. A területek több mint 75 %-át természetesek személyek, azaz őstermelők, egyéni mezőgazdasági vállalkozók, családi gazdálkodók és fiatal mezőgazdasági termelők nyerték. Az eddig megkötött haszonbérleti szerződések átlagos birtokmérete 16 hektár.

Eger, 2013. május 2.

Dr. Gondos István

frakcióvezető

Heves Megyei Közgyűlés

FIDESZ-KDNP frakció

Sajtótájékoztatón mutatta be Blaskó Balázs igazgató az egri Gárdonyi Géza Színház 2013/2014-es évadának műsortervét. Habis László polgármester kifejtette, fontos, hogy a városnak szerethető, pozitív kisugárzású színháza legyen, s ebben jó úton jár a társulat.

Előadásainkkal egyre nagyobb nézőszámra törekszünk, idén 20%-kal többen váltottak bérletet, ezt a tendenciát szeretnénk követni. Fontos, hogy minden korosztályt megszólítsunk – fogalmazott Blaskó Balázs.

Két, sokak érdeklődésére számot tartható musicalt tűzünk műsorra: Bal József rendezésében színpadra kerül a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról, melyhez fiatal, tehetséges zenekart keresünk, s ismét látható lesz A padlás- ezúttal Halasi Imre rendezésében. Láthatja majd a közönség a Hippolyt, a lakáj c. zenés vígjátékot, a Hajmeresztő című interaktív bűnügyi játékot Besenczy Árpád rendezésében és vendégjátékával, s Vörösmarty Mihály klasszikusát, a Csongor és Tündét is, amelyben a földi és az égi világ ábrázolását segítik majd a táncművészek is. A Gárdonyi évhez kapcsolódva a 150 évvel ezelőtt született író Annuska című színműve kerül bemutatásra. A gyerekeket várja még Grimm klasszikus mesehőse, Holle anyó is, az előadás a Babszem Jankó Gyermekszínházzal közösen készül, Baráth Zoltán rendezésében .

A stúdiószínpadon az egri színház számára írt Kocsis István dráma: A fény éjszakája ősbemutatójára készülünk, melyet Beke Sándor rendez, a darab Németh Lászlóról és hőseiről szól. Itt kerül még színre Leonard Gershe A pillangók szabadok című színműve, s egy táncjáték is, amely Moliere A képzelt beteg című műve alapján készül. Emellett a Balassi Intézettel közösen Gárdonyi felolvasó- maratont szervezünk, s októberben újra lesz Stúdiószínházi Táncfesztivál.

Fotó: Nemes Róbert

Heves megyében április 9-10-én zajlott le az általános iskolák első osztályába a beiratkozás, ami a korábbi években nem tapasztalható káoszt hozott.

A beiratkozási gondokat országosan is előre lehetett vetíteni, a kormány viszont az intő jelek ellenére sem tett semmit a problémák elkerülése érdekében.

Körülbelül 25 százalékkal növekedett országosan az iskolakezdők száma, mivel az Orbán-kormány 3 hónappal – május 31-éről augusztus 31-éig – eltolta a 6. életévüket betöltők tankötelezettségi határidejét, a tankötelezettséget pedig kötelező módon 6 évre szállította le.

A korábbi évek iskolabezárásai az iskolai férőhelyek számának drasztikus csökkentését eredményezték. Április 30-áig történik meg az elsősök osztályokba sorolása, ha kell sorsolással.

Botrány, hogy sok ezer magyar gyermeket nem tudtak a szüleik beíratni az iskolákba.

A Fidesz-kormány kapkodása leginkább a gyermekeknek árt, és megalázó, hogy sorsolással döntenek a gyermekeink jövőjéről! A „felduzzasztásnak” köszönhetően az osztályok létszáma is megnövekedik, ez káros lehet a gyermekek fejlődésére a szülők szerint is.

A FIDESZ 3éves kétharmadok kormányzása után három kérdés vetődik fel:

-          Jobb színvonalú oktatásban részesülnek-e gyermekeink ma?

-          Nagyobb megbecsülést kapnak-e pedagógusaink az oktatási kormányzattól?

-          Az elmúlt három éves fideszes kapkodás és a közben lezajlott államosítás nyomán javult-e az intézményi infrastruktúra?

Az MSZP követeli, hogy csak a valóban iskolaérett gyermekeknek kelljen megkezdeniük az általános iskola első osztályát, és az iskolakezdő kisgyermekek érettségéről továbbra is óvodapedagógusok és a szülők dönthessenek, a gyerekek fejlettségét mérlegelve.

További aggályokat vet fel a szeptembertől kötelezővé tett két tantárgy, a hittan és/vagy az erkölcstanóra, melyről Egerben április 17-ig kellett nyilatkozniuk a leendő elsősök szüleinek. Arról azonban, hogy az erkölcstan keretében mit és milyen formában fognak tanítani a kisdiákoknak, tájékoztatás hiányában nem tudnak a szülők.

2014-től az MSZP kormány megbecsüli a pedagógusokat, több forrást szán az oktatásra, partnerként számít a szülőkre, a gyermeknek pedig versenyképes, európai tudás megszerzését biztosítja.

Török Zsolt                                         Dr. Sós Tamás

 Szóvivő                                    Országgyűlési képviselő

MSZP                                                  MSZP

Az eddigi háromcsillagos kategória helyett négycsillagos kategóriájú lesz Eger legpatinásabb szállodája, a Hotel Eger & Park, egy 634 millió forintos beruházás nyomán - tudatta az Eger-Park Hotel Kft. ügyvezető igazgatója hétfőn. Szóval, lesz minden, ami vendégnek ingere.

Harmati László elmondta: a társaság 375 millió forintnyi támogatást nyert el az Új Széchenyi Terv keretében a fejlesztéshez.
A beruházás keretében elvégzik a 408 férőhelyes hotel 173 szobájának teljes belsőépítészeti átalakítását, a négycsillagos minőségi színvonal elérése érdekében. Átalakítják, bővítik és akadálymentesítik a wellness területet, cardio- és fitnesz eszközöket szereznek be, a gyermekes családok részére pedig játszóteret létesítenek.

A fejlesztés során szuper-szélessávú internet hálózatot építenek ki, valamint egy évi 75 000 kilowatt/óra megújuló energiát termelő napelem-rendszert telepítenek az épületbe. Mindez egyben 10 új munkahelyet is teremt a hotelben.

A fejlesztéstől azt várják, hogy több mint ötven százalékkal nő a szálloda férőhely-kihasználtsága; a beruházás a tervek szerint 2013 novemberében fejeződik be - közölte Harmati László.

Forrás: MTI

Öngyilkossággal fenyegetőzött egy nő az egri Felsővárosban szombaton. A tetőn egy szakpszichológus győzte meg: álljon el szándékától.

 Nem sokkal délután fél háromkor érkezett bejelentés a rendőrség ügyeletére: egy nő ül az egri Felsővárosban egy Vallon úti négyemeletes épület tetején, öngyilkossági szándékkal. A helyszínre érkeztek a mentőszolgálat valamint a nyomozó hatóság munkatársai, illetve az egri tűzoltók, két szerrel, köztük egy magasból mentő járművel.

A labilis idegállapotban lévő, harminc év körüli nőt arról próbálták meggyőzni álljon el szándékától. Némely pillanatban úgy tűnt, ez sikerül is, míg pár másodperccel később már hangos zokogásban tört ki az asszony, s távolabb húzódott a hozzá beszélőktől. Lábai lelógtak az épület tetejéről. A környéken egyre több ember gyűlt össze, kiderült: a nő a házban lakik három gyermekével és élettársával. Egyesek tudni vélték: már délelőtt veszekedett a család, amelynek tagjai egyébként nem olyan régen, talán fél éve élnek a házban.

Délután háromkor érkezett meg Komóczi Mihály, igazságügyi klinikai szakpszichológus, akinek fél óra alatt sikerült meggyőznie a nőt: ne ugorjon.
–  Otthon hívtak a főkapitányságról, összekaptam magam, ide siettem – idézte fel a szakember. – Valódi krízishelyzet volt ez, ilyenkor az első és legfontosabb teendő, hogy kimozdítsuk az embert, azaz jöjjön el a párkánytól, ne akarjon leugrani, illetve véletlenül se csússzon le, mert ez is előfordulhat. Szerencsére ez sikerült, a hölgy először mintegy két méterrel jött beljebb az épület szélétől.
Komóczi Mihály kérdésünkre elmondta: ilyenkor azokról szükséges, tanácsos beszélni, ami egy embert az élethez köt. – Tudtam, hogy van három gyermeke, ezért arról kérdeztem, mit szokott főzni nekik, hogyan szoktak együtt tanulni, érzéseket kell ilyen esetekben megfogalmazni –emelte ki. -Ezután meg kell győznöm arról, hogy akik itt vannak, a tűzoltók, a rendőrök, a mentősök, mind segíteni akarnak.
A szakpszichológus hozzátette: hál’ istennek ritka az ilyen eset, pályáján még nem fordult elő, hogy valaki ugrott volna. Nem véletlenül őt értesítették: a szakember korábban a rendőrségnél dolgozott, túsztárgyaló képzést is kapott. Ettől függetlenül, mint mondta, a szombati egy „éles” helyzet volt, ilyenkor a pszichológusban is ott a belső feszültség, a tárgyalásnak ugyanis egy emberélet a tétje.
A hölgyet sikerült lebeszélni öngyilkossági szándékáról, nyugtatót kapott, a mentőszolgálat munkatársai a kórházba szállították.

Forrás: HEOL

K. L. idén január elejétől március 19-ig – többnyire részegen – rendszeresen közösülésre és fajtalankodásra kényszerítette az anyját.

A vádhatóság indítványa szerint a férfi még tavaly karácsony másnapján kereste fel vér szerinti szülőjét annak zagyvaszántói lakásában, s azonnal közölte vele, hogy hozzá költözik a testvérétől. Ezt december 30-án végérvényesen meg is tette, és mindjárt az első napon – a vádirat szerint – kijelentette: közösülni fog az anyjával. Ittasan megfenyegette az asszonyt, hogy alaposan ellátja a baját, ha nem engedelmeskedik. Először vetkőzésre szólította fel, majd amikor a szülőanyja félelmében levetette a ruháit, a gyermeke simogatta őt, s arra utasította, hogy kézzel elégítse ki.

– Agyonütlek, ha nem azt teszed, amit mondok! – közölte nem sokkal később nyers hangon a férfi, aki a rettegő édesanyjával közösült. Ezt követően a fiú bezárta a lakás ajtaját, és azt mondta, elvágja a sértett torkát, ha szökni próbál.

A vádindítványban az is szerepel, hogy K. L. idén január elejétől március 19-ig – többnyire részegen – rendszeresen közösülésre és fajtalankodásra kényszerítette az anyját, akit minden alkalommal életveszélyes fenyegetéssel vett rá ezekre a cselekedetekre.

Március 19-én délután is megerőszakolta K. L. az édesanyját, több pofon kíséretében. Ezen a napon ugyanakkor a férfinak fogorvoshoz kellett mennie, a rendelőbe viszont nem vihette be a szülőjét, aki az alkalmat kihasználva a váróteremből elmenekült, s a lányától kért segítséget. Ezután értesítette a vele történtekről a Hatvani Rendőrkapitányságot is. Március 20-án az asszony joghatályos magánindítványt terjesztett elő az ellene elkövetett bűncselekmények miatt.

A Hatvani Járási Ügyészség gyorsított eljárással pénteken reggel 9 órára állította a Hatvani Járásbíróság elé a szerdán délután 2 órától bűnügyi őrizetben lévő K. L.-t, akivel szemben az édesanyja sérelmére elkövetett erőszakos közösülés bűntett és más bűncselekmények megvalósítása miatt emelt vádat.

Forrás: HEOL

Heves megye elindult a leszakadás útján, a második Orbán-kormány időszakában. Szétvertek működő önkormányzati rendszereket. A megye néhány térsége ma már megközelíthetetlen, gyalázatos állapotban van az úthálózat. Aggasztó, hogy Heves megyében ennek a kormányzati ciklusnak az útfelújítási programja nem fog megvalósulni. A munkanélküliség korábban nem látott méreteket ölt. Vissza kell adni az embereknek a hitet, változtatni kell, le kell váltani az Orbán-kormányt. A szocialisták a térség gazdaságélénkítése érdekében Kelet-Magyarország Programot dolgozott ki.

Az MSZP Kelet-Magyarország Programja elsősorban a térség, Heves megye mellett az ország további hat megyéjének (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megye) felzárkóztatását, a munkahelyteremtést és a szociális aránytalanságok csökkentését szolgája, a kormány gazdaságpolitikájának vesztesei ugyanis többségükben ebben a térségben élnek.

Ma jóval kevesebben dolgoznak akár a tavalyi évben, de 2010 óta folyamatosan romló tendencia figyelhető meg a foglalkoztatás terén. Recesszióba süllyedt a gazdaság és az adófizetők csupán 10-15 százaléka járt jól az adóváltozások nyomán, a többiek - jellemzően az alacsony keresetűek - vesztesei a kormányzati politikának. A Kelet-Magyarország Program keretében elsősorban a hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő embereknek kíván segítséget, alternatívát nyújtani az MSZP.

Kelet-Magyarországon 20 százalék fölötti munkanélküliségi mutatók is vannak, de olyan kis – és mikro térségekről is tudunk, ahol 60-70 százalék ez az arány. Számos területen csökkent a reálbér, a többi között a szociális és az egészségügyi szférában 6 százalékkal; mindezt pedig elsősorban a gyermekek sínylik meg.

Ebben a helyzetben az MSZP kormányra kerülése esetén egy olyan mentorhálózat kiépítését tervezi, amely végigkíséri és segíti a hátrányos helyzetű gyermekeket a bölcsődétől az egyetemi diploma megszerzéséig. Ehhez kapcsolódna egy hatékony iskolabusz-rendszer is, amelynek segítségével a kistelepülésekről oktatási centrumokba juthatnak majd a diákok. Az Orbán-kormány által „elkövetett” , és nem valós 10 százalékos rezsicsökkentés helyett az MSZP a megújuló energia-felhasználásban, valamint az energiatakarékosság támogatásában látja a megoldást. Panel program.

Magyarország az egyetlen civilizált ország a világon, ahol immár nincs rokkantsági- és baleseti rokkantsági nyugdíj, amivel százezreket aláznak meg. Ugyancsak nincs válasz arra, hogy miért akarja a kormány 50 százalékkal csökkenteni az özvegyi nyugdíjakat azok esetében, akik szociális járadékosok voltak. Ez elsősorban 70-95 éves idős parasztasszonyokat és bányászözvegyeket érint.

Eger-Gyöngyös-Hatvan urbanizációs tengelye a korábbi időszakban Közép-Európa ötödik legdinamikusabban fejlődő régiója volt, mára leálltak a beruházások, csökken a foglalkoztatottság és vegetál a térség.

A Kelet-Magyarország Program ezért célozza meg a felzárkózást, a felzárkóztatást fő irányának, a munkahelyhiány és a szociális egyenlőtlenségek felszámolása érdekében. Minden családban lesz egy dolgozó ember. A közfoglalkoztatottak bérét fel kell emelni a minimálbér nettójához. A Nemzeti Alaptanterv helyett Régiós Oktatási Bázispontok (új módszerek, tanodák, rögzített tanulmányi pálya stb.) kell, plusz folyamatos kapcsolattartás a munkáltató – oktatási intézmény – és a leendő munkavállaló között.

Eger, 2013.március 7.

               Dr. Sós Tamás                                Korózs Lajos                          Pál György

       Országgyűlési képviselő                 Országos elnökségi tag       Önkormányzati képviselő

                     MSZP                                           MSZP                                    MSZP

REAKCIÓ AZ MSZP MAI SAJTÓKÖZLEMÉNYÉRE

Az MSZP legújabb programja kapcsán Sós Tamás három fő területet emel ki Heves megye vonatkozásában: az önkormányzatok, az utak és a munkanélküliség helyzetét.  Mielőtt elolvasnánk javaslatait, nem árt felidézni a bizonyítványt is, hogy a helyén kezeljük Sós Tamás és az MSZP szakértelmét: a Heves Megyei Önkormányzat vezetésének 12 éve alatt majd 7 milliárd adósságot halmozott fel. A hét évre szóló megyei koncepció alapján az alacsonyabb rendű Heves megyei utakra tervezett forrás 2014 helyett már 2010-ben elfogyott. A szociális intézkedéseiknek köszönhetően a Gyurcsány–Bajnai-kormányok megduplázták a munkanélküliek számát.A valódi probléma azonban az, hogy 8 év, sőt Heves megyében 12 év vezetés alatt a szocialistáknak nem jutott eszébe, hogy Kelet-Magyarországot fel kellene zárkóztatni.

Eger, 2013. március 7.

Dr. Gondos István frakcióvezető

Heves Megyei Közgyűlés

Fidesz-KDNP frakció