Keresés: „mara” (600 találat)

Szombaton még verőfényes időben síelhettek a sportolni vágyók a mátraszentistváni síparkban. Kb 800 méter magasságig takarta a tájat köd. Akkor még remélték az üzemeltetők, hogy még néhány napig kitart a hó a pályán. Vasárnap azonban úgy döntöttek, hogy egy rövid időre bezárnak.

"Sajnos nem kedvez az időjárás a sípályáknak, ezért hétfőtől bizonytalan ideig szünet következik. Elfogyott a hó ahhoz, hogy minőségi pályát tudjunk készíteni. Vasárnap hajnalban 20 mm eső esett és ez sokat rontott az esti ratrakolás után. Több helyen kikopott már a pálya, nincs miből pótolni a lyukakat. A felső öt hektár zöme még havas, ki tudnánk hálózni egy utat, amin le lehet csúszni a völgybe, de ez már nem az igazi. Úgy döntöttünk, bezárunk. A maradék havat megpróbáljuk megőrizni.

Az időjárási modellek szerint egy hét múlva visszatérhet a hideg."

Megújul az egri vár, de legalábbis több része végre elkészül. Az év utolsó napján sikerült aláírni a megállapodást, ami alapján jövőre megindulhatnak a munkálatok. Az  Imola Konstrukt Kft. - Imola Építő Kft. - Euro Campus Kft. közös ajánlattevők 748.000.000,-Ft. +ÁFA áron végzik el a munkát 2014-ben.

A kivitelezési munkák az alábbi elemekre terjednek ki:

Szép-bástya romszerű helyreállítása, körsétány kiépítése, meglévő falmaradványok helyreállítása, csapadékvíz elvezetés és elektromos térvilágítás kiépítése bástya fallal határolt 670,0 m² - es területen,

„Setét kapu” épületében férfi – női vizesblokk kialakítása, meglévő épületen határoló falain belül 50,19 m² hasznos alapterülettel,

Törökkert, kapuvédő bástya helyreállítása 565,26 m² belső alapterületen, bazalt járófelület, fa szerkezetű lépcsők, gyilokjáró, kőszobrász, restaurátori munkák elvégzése,

Fegyvertár épületének felépítése,

Külső várfalsétány kiépítése az északi és nyugati várfal körül 384 m-es szakaszon, járófelületek, mellvédfalak acél és monolit vb. lépcső karok létrehozása, a sétány kertészeti, környezeti állapotának helyreállítása. Parkoló és rendezvénytér 354,74 m2 történő kialakítása, 2 db mozgássérült parkolóhely burkolt felülettel. Terület vízelvezetésének megoldása, létrehozása 59,5 m szakaszon csapadékcsatorna építése a szükséges csatlakozási pontokkal.

Közművek Várfalsétány és vár területén földkábeles térvilágítás, erőátviteli kábelek, elosztók és csatlakozóaljzatok bontása és kialakítása 650 m + 1550 m-es szakaszon, belső szennyvízcsatorna bontása és építése 255 m + 355 m szakaszon, csapadékcsatorna bontása és építése 654 m + 580 m-es szakaszon, ivóvízvezeték építése 487 m szakaszon. Területekhez kapcsolódó térfigyelő rendszer kiépítése.

Vár területén alsó és felső várudvar környezetrendezési munkái, tereprendezés, járófelületek kialakítása, növényzet ültetése 9400 m² alapterületen

A projekt megvalósítására Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata 1.522.987.448  Ft vissza nem térítendő támogatást nyert az Új Széchenyi Terv keretében. A teljes projektméret 1.746.402.035 Ft.

Forrás: Egriügyek

Egy szorosan kikötött, elpusztult állatra, és egy mellette fekvő kutyára talált a Felsőtárkány melletti erdő tulajdonosa szombaton késő délután.

Az tulajdonos értesítette az állatvédőket, hogy az erdő mélyén egy élő és egy elpusztult kutyát talált. A helyszínen azonnal látható volt, hogy az egyik kutya szorosan, egy kötöző szalaggal volt a fához kötve. A körülötte lévő nyomok szerint még élt az állat amikor magára hagyták.

Haláltusáját végignézte egy másik kutya, amelyik az emberek érkezésekor sem tágított, őrizte társát. Az átfagyott ebet az állatvédők vették gondozásba és értesítették a rendőrséget is.

A hatóság állatorvossal érkezett a helyszínre, ahol megállapították, hogy az állat a szorosan nyakára kötött szalagtól pusztult el.

Szakemberek szerint a két kutya azonos helyről származhatott, mert idegen állat nem nem maradt volna a helyszínen. Valószínűsítik, hogy akár közös háztartásban is élhettek. Információink szerint az átfagyott, de életben maradt kutyában megtalálták az azonosításukra szolgáló csipet is. Az Állatot a Vidám Mancsok munkatársai vették pártfogásba.

Az állatvédők várják a bejelentéseket az ebek gazdájára vonatkozóan.

Videónk a nyugalom megzavarására alkalmas részleteket is tartalmaz!

Horváth László, a Heves Megyei Kormányhivatalt vezető kormánymegbízott sajtóközleménye:

Várhatóan jövő hétfőn szavaz az országgyűlés a Kormány új családtámogatási formájáról, a gyed extráról – jelentette be mai, az egri Polgárok Házában tartott sajtótájékoztatóján Horváth László kormánymegbízott, országgyűlési képviselő és dr. Nyitrai Zsolt, a Fidesz Heves megyei elnöke. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy a 2002-2010 között a kormányon lévő hatalom családellenes politikát folytatott, hiszen ebben az időszakban csökkent a gyes 3-ról 2 évre, ekkor szűnt meg az állami támogatás új lakás vásárlására, vagy építésére - ismertebb nevén a szocpol -, illetve a családi pótlék folyósításának időtartama a közoktatásiintézményben tanuló gyermek után a korábbi 23. életév helyett 20 éves korra módosult.

A kormányváltás után szerencsére változott a helyzet, hiszen a Kormány sorra hozta családbarát intézkedéseit – hangsúlyozta dr. Nyitrai Zsolt. Visszaállították a 3 évre szóló gyes-t, kiterjesztették a családi adókedvezményt, illetve lehetővé tették, hogy a nők 40 év munkaviszony után nyugdíjba mehessenek. Utóbbi lehetőséggel országosan már 90 ezer nő élt.

A Kormány elé kerülő előterjesztés ösztönzi a gyermekvállalást, segíti a gyermeknevelést és kedvezőbb feltételeket biztosít a kisgyermekes anyák munkába állásához. A gyed extra a nők, az édesanyák iránti megbecsülésről szól. A jövőben tehát nem kell az anyáknak választaniuk a munka, vagy a tanulás és a gyermeknevelés között.

Horváth László elmondta, hogy a gyed extra bevezetésével egy testvér szültése esetén is megmarad a korábbi ellátás. Amennyiben az édesanya a gyed alatt vállal újabb gyermeket, akkor egyszerre két gyed-re vagy két gyes-re is jogosulttá válik. A rendelkezés 2014. január 1-jétől lép hatályba és az ez után született gyermekekre vonatkozik. Tavaly hazánkban 81 ezernél több édesanya volt gyeden. Ők ebben az ellátási formában átlagosan 91 ezer forintot kaptak, vagyis ekkora összegről kellett lemondaniuk azoknak az anyáknak, akik teljes munkaidőben visszaálltak dolgozni.

A munkaadók is jól járnak, ha olyan anyasági ellátásban részesülő nőket foglalkoztatnak, ahol a családban legalább 3 gyermeket nevelnek, hiszen az eddigi 2+1 év helyett 3+2 éves támogatási formát vezetnek be, azaz az első 3 évben elengedik a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás teljes összegét, a 4. és az 5. évben pedig a felét. A járulékkedvezményekkel a munkaadók meg tudják tartani tapasztalt munkavállalóikat, a családok pedig több jövedelmet kapnak – emelte ki Horváth László.

Heves megyében ma 2 ezerrel több nő dolgozik, mint a kormányváltás előtt. Az országos és a megyei adatok is azt a pozitív tendenciát tükrözik, hogy a nők foglalkoztatottsága és a születések száma is folyamatosan emelkedik. Sajnos 2008 és 2010 között mindkét mutató csökkent. Horváth László megkért minden megyei országgyűlési képviselőt, hogy a szavazáson az édesanyák és a foglalkoztatás javulása mellé tegyék le voksukat. Horváth László a sajtótájékoztatón arra emlékeztetett, hogy dr. Sós Tamás MSZP-s képviselő a családok támogatására irányuló valamennyi előterjesztésre – a nők 40 év szolgálati idő utáni nyugdíjazásra, a családi adókedvezmény kibővítésére, és a gyes-re vonatkozó javaslatokra is - nemmel szavazott.

Eger, 2013. december 6.

Egyedül maradt a gyöngyösi állatkert törpe fehérpamacsos selyemmajma. Fél évig szomorkodott, de a napokban egy kislány érkezett hozzá párként a jászberényi állatkert jóvoltából. A találkozás szerelemvolt első látásra: a két pici majom imádja egymást, állandóan összebújva, egymást simogatva várják a látogatókat.

Valaki felgyújthatta a szemetet.

Mint tegnap beszámoltunk róla, az egri Rozália temető mellett nagy mennyiségű, szeméttel kevert falevelet tárolnak. Mint a temető gondnoka elmondta, legkésőbb tavaszig elszállítják a felgyülemlett hulladékot.

Kedd délután telefonáltak a temető környékén élők és a városban közlekedők, hogy óriási füstöt látnak a tegnap bemutatott szeméthegy felől. A füst betakarja az egész környéket, a házakban is alig tudnak megmaradni.

Személyes sértésnek érzi és valamelyik konkurens kezét véli felfedezni a tűz keletkezésében a temető gondnokságát ellátó cég vezetője. Elmondása szerint szerda reggelre várták a munkásokat, hogy az adásunkban is bemutatott szemétdombot megszüntessék.

A szomszédok hívták telefonon, hogy a falevelek égnek, majd megérkezése után a cégvezető személyesen hívta ki a tűzoltókat.

A környéket hatalmas füst borította be, hiszen nem csak a falevelek égtek, hanem a kupacban lévő műanyagok is.

A katasztrófavédelem szóvivője érdeklődésünkre elmondta: fél 5 körül érkezett a bejelentés hozzájuk,  1 gyorsbeavatkozó egységgel vonultak a tűz megfékezésére.

A házban egy hét tagú család lakott, köztük egy egy év körüli kisgyerek. A házba valószínűleg annak veszélyessége miatt nem mehetnek vissza, az önkormányzat segíti őket szállást találni.

Úgy tudjuk, a robbanás reggel 6 óra körüli időben történt, de akkor nem, csak 9 órakor értesítették a tűzoltókat. Egy ember sérült meg, őt kocsival vitték az egri kórházba, úgy tudjuk, kisebb égési sérülést szerzett a fején.

Egyelőre nem tudni, mi okozta a robbanást, a földgáz  nincs bekötve a házba, maga a gázpalack nem robbant fel. Valószínűleg akkor robbant a gáz, amikor a főzéshez meg akarták gyújtani.

A detonáció teljesen lerombolta a házhoz épített konyhát.

Szakemberek vizsgálják statikailag az épületet, ettől függ, hogy a lakók maradhatnak, vagy sem.

Az eset körülményeit a katasztrófavédelem vizsgálja, és azt is, miért nem jelentették a robbanást.

Valószínűleg egy lelőtt farkas tetemét találták meg kirándulók a Bükkben. Egyelőre nem tudják, ki és miért végzett az állattal.

Mint korábban beszámoltunk róla, a Bükkben újra feltűntek a farkasok. A szakemberek elmondták: eddig is átjártak Szlovákiából a vadak, de sok gond nem volt velük, hiszen az egészséges egyedek messze elkerülik az embert.

A tetem a farkasok által leggyakrabban használt helyről került elő, amelyet a nemzeti park természetvédelmi őrei jól ismernek, ám azt, hogy ez pontosan hol van a Bükkben a nyomozás és a megmaradt populáció nyugalmának érdekeire hivatkozva nem árulta el Grédics Szilárd, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság vezetője.

A Bükki Nemzeti Park igazgatósága megtette a feljelentést természetkárosítás miatt. Az elkövető a BTK. szerint akár 2-5 szabadságvesztéssel is sújtható. A rendőrség nyomoz az ügyben.

Furcsa jelenséggel találták magukat szembe a Dobó téren sétálók hétfőn reggel: néhányan becsomagolták a Dobó téri lovasszobor egyik alakját.

Megindultak a találgatások is. Voltak, akik szerint politikai jelzés volt, mások fiatalok csínytevésének tulajdonították az alkotást.

Hosszas nyomozás után kiderült: főiskolás fiatalok a beadandó feladatukhoz készítették a művet éjfél és hajnali 1 óra között. Később az önkormányzat szakemberei ellenőrizhették is a webkamera képein.

Összekötőkön keresztel elértük a csomagoló fiatalokat is, akik névtelenségben kívántak maradni. Annyit megüzentek: félnek a következményektől.

Rázsi Botond, Eger alpolgármestere elmondta: értik a tréfát. A szoborban kár nem esett, a csomagoló anyagot könnyen leszedték a munkások. Ők nem kívánnak egyéb lépéseket tenni.

Úgy tudjuk, a főiskola sem kutakodik az ügyben, a fiatalok fellélegezhetnek.

Alaposan megnövekedett a 2506-os út forgalma, mióta a főút használatáért fizetni kell. A lakók panaszkodnak. Mónosbélben nemrég baleset is történt.

Az útdíj bevezetése óta jelentősen megnőtt a 25-ös főutat elkerülő, kisebb rendű utak forgalma. Nem csupán Egercsehiben, az Ófaluban élők, továbbá a bekölceiek és a mikófalviak panaszkodnak erre, hanem a Szilvásváradon, Monosbélen és Balatonban lakók is. Pedig még a rendőrök is büntettek, de ez nem igazán tartja vissza a sofőröket.

– Sokkal nagyobbá vált az útdíj bevezetése óta a településünkön keresztülhaladó tehergépjármű-forgalom. Ennek az oka az, hogy Egerből Szilvásváradon keresztül lehet eljutni leghamarabb (vagyis erre a legrövidebb a távolság) Ózdra, valamint a Szlovákia irányába jelentős határátkelő, Bánréve felé, de Putnokra, valamint Kazincbarcikára is – mondta el lapunk érdeklődésére Szaniszló László, Szilvásvárad polgármestere.

– Szarvaskő után, mint az ismeretes, a 25-ös számú főút Egercsehi felé fordul, de arra nem igazán közlekedik senki. Nem véletlenül olyan az út Szilvásvárad felé, mintha erre folytatódna a 25-ös, hiszen aki Egercsehi felől érkezik, neki kell elsőbbséget adnia a Mónosbél és Eger irányából közlekedőknek Tardosnál. A 25-ös főút helyett így inkább a 2506-os úton igyekszik elérni úti célját mindenki Szilvásváradig, majd innen tovább a 2508-ason Ózd irányába. Az út minősége ugyanolyan, nincs útdíj, közelebb van, ráadásul nem is kell olyan hatalmas hegyet megmászniuk a kamionoknak, mint Tarnalelesz után – írta le az átlagos kamionos gondolkodását a szilvásváradi polgármester.

Hozzátette: ugyanez a helyzet Kazincbarcika felé is. A kamion, esetleg más nagyobb tehergépjármű lejön az autópályáról Füzesabonynál, onnan még Szarvaskőig fizet egy kis útdíjat, majd a 2506-oson elmegy egészen Vadnáig a 26-osra, onnan pedig pár kilométer Kazincbarcika, a Borsodchem. Nagyon sok a külföldi jelzésű, főleg szlovákiai kamion, amelyek a falun keresztül húznak el Bánréve irányába.

Szaniszló László szerint érdekes az ügy abból a szempontból is, hogy Dédestapolcsányban (2506-os közút) 20 tonnás korlátozó tábla van hidaknál, de már Csernelyben (2508-as közút) is kihelyeztek súlykorlátozó jelzőtáblát egy félig leszakadt hídhoz, tehát elvileg nagyobb össztömegű járművek nem is közlekedhetnének arra.

Az elmúlt hetekben egyébként Balatonban is eléggé megnövekedett a teherforgalom, borsodi építkezésekhez a mixerautók naponta többször szállítottak Egerből betont. Udzeliné Murányi Enikő polgármester valószínűsíti, hogy az útdíjat csökkentve választották a 2507-es utat a kocsik Borsodnádasd felé. Pedig az út rossz, autóbuszok nem is közlekedhetnek rajta (a szomszédos városba busszal így csak Bekölce felé, kerülővel jutnak el a járatok), mert több helyen leszakadt, még a felújított borsodi szakaszon is. A helyiek igencsak aggódtak gyermekeik testi épsége miatt is. Mivel az iskola a főút mellett található, s a nehéz teherautók a megengedettnél gyorsabban mentek, ezért veszélyes szituációktól tartottak, de szerencsére eddig még baleset nem történt.

Mónosbélen viszont hétfőn igen, akkor ugyanis egy teherautó rakománya az útra borult. Varga Sándorné polgármester arra panaszkodott, hogy akkor fokozottan érezték a megnövekedett teherforgalmat, mert az autókat a falu belterületi útjaira terelték.

– Még azt nem számoltuk meg, hogy valójában mennyi kamion halad keresztül naponta a településünkön, de érzékelhetően alaposan megnőtt a forgalom. Ha hosszú távon így marad, akkor az út melletti házak tulajdonosait bizony nagy kár éri, hiszen sérülni fog az ingatlanjuk. Éppen ezért úgy határoztunk, meg fogjuk keresni az illetékeseket annak érdekében, hogy mielőbb tegyenek lépéseket a problémák megszüntetésére – mondta el lapunknak Mónosbél elsőszámú vezetője.

Több ezer forintot spórolnak az ügyeskedők

Amennyiben egy teherkocsi (például kamion) Egerből Miskolcra megy, akkor mehet a szinte végig fizetős Eger-Kerecsend-M3-M30 útvonalon, ráadásul a 94 kilométerből 65 kilométer autópálya. Ez egy négy tengelyes nyerges vontató üzemeltetőjének – az üzemanyag árán felül – több mint 6500 forintjába kerül. Amennyiben Szilvásvárad felé megy (ha ott nem rakodik; nem is tehetné), akkor az útja is rövidebb – csupán 83 kilométer –, s csak 24 kilométernyi főútvonal használatáért kell fizetnie 1300 forintot. Bár van rizikó, egy oda-vissza úton már tízezer forintot spórol a sofőr, a büntetés pedig 4 tengelyes jármű esetén 110 ezer forint.

Célforgalom esetén használhatók az alsórendű utak

A kamionforgalom csökkentéséért az Állami Autópályakezelő Zrt., illetve a rendőrség tud leginkább tenni célzott ellenőrzésekkel, bírságolással. A díjköteles szakaszok elkerülését a KRESZ az e-útdíj bevezetéssel egyidejűleg hatályba lépett módosítása szorítja keretek közé.

Július 1-jétől a nehéz tehergépkocsik főszabály szerint lakott területen kívül csak autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhetnek. Kivételt elsősorban az áruszállítás, az áru fel- vagy lerakása, az üzemben tartó telephelyének megközelítése képez, de a különleges felépítményű járművek is használhatják a mellékutakat, ha munkavégzés helyszínére tartanak.

Forrás: HEOL