Keresés: „munka” (704 találat)

Az intézmény portásai csak beutalóval engedhetik be a listán szereplőket, ugyanis egy belső utasítás alapján ők nem léphetnek az intézmény területére. Egyikük feljelentést tett emiatt az egri rendőrségen.

Példátlan osztályvezetői utasítás az egri Markhot Ferenc Kórházban. Ezzel a címmel juttatott el sajtóközleményt szerkesztőségünkbe Császár Zoltán független önkormányzati képviselő.

Ebben így fogalmaz: „A tények szerint 2013. március 6-án utasítást adtak írásban a kórház portaszolgálataira 3 személy nevének felsorolásával, hogy ha nem egészségügyi ellátás céljából keresik fel a kórházat, belépésüket meg kell akadályozni. Ezt velem szemben 2013. március 7-én alkalmazták. Az egyik portás közölte ezt, és megmutatta az utasítást, a másik portán szintén közölték velem, ott bemutattam orvosi papíromat, megtekintette a vagyonőr, majd az utasítás szerint mozgójárőrt küldött mellém, aki felkísért az osztályokra, végig velem volt, felírta azok nevét, akikkel beszéltem, melyik orvosnál voltam. Mindezt jelentés céljából tehette.

Magánemberként mentem, városi képviselőként pedig hivatalos személynek minősülök. Úgy gondolom, hogy demokratikus jogállamban élve példátlan és sértő ez az intézkedés. A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed az emberi méltósághoz, az egyenlő bánásmódhoz, a személyes szabadsághoz, a becsülethez, a jó hírnévhez való jogra. Véleményem szerint semmilyen ok és semmilyen cél nem vezethet ilyen utasítás kiadására, különös tekintettel arra, hogy a közintézménybe bárki bemehet. Követelem a listát tartalmazó utasítás azonnali visszavonását, a személyemtől való bocsánatkérést. Az utasítás megkülönböztetően kizárólag három személyre lett kiadva, közöttük rám, Császár Zoltánra.”

Egyetért vele az ügy másik érintettje, Veres László is, aki korábban Császár főnökeként vagyonvédelmi csoportvezető volt az intézményben. Ő munkaügyi perben is áll a kórházzal. Elmondta: felháborítónak tartja, hogy neki érzékeny személyes adatokat tartalmazó orvosi papírokat kelljen felmutatni, ha be akar jutni. Elfogadhatatlannak és érthetetlennek tartja az intézkedést, ezért március 7-én feljelentést is tett az Egri Rendőrkapitányságon.

– Egy egri férfi tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, miszerint őt 2013. március 6-án nem engedte be a biztonsági szolgálat az egri kórház  területére. Az Egri Rendőrkapitányság feljelentés-kiegészítés keretében vizsgálja, hogy valósult-e meg bűncselekmény – közölte megkeresésünkre Vámos Boglárka, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense.

Császár Zoltán több hivatalhoz is elküldte panaszát

A képviselő elmondta: bejelentést tett a kórházat felügyelő GYEMSZI (Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet) felügyeleti osztályára is, az Egészségügyi Minisztériumhoz és az ombudsmanhoz. Ebben leírta a vele történteket, s azt, hogy véleménye szerint ez a bánásmód egyaránt sérti az emberi méltósághoz, az egyenlő bánásmódhoz, a személyes szabadsághoz, a becsülethez és a jó hírnévhez fűződő jogait. Kiemelte: korábban valóban a kórház volt a munkahelye, ahol 2009-ben főigazgatói dicséretet kapott, munkaviszonya tavaly megszűnt, de úgy érzi, hogy ezért őt nem büntethetik.

Forrás: HEOL

Megkeresésünkre a Markhot Ferenc kórház a következő közleményt adta ki:

"Nem történt kitiltás a Markhot Ferenc Kórházból

A Markhot Ferenc Kórház ügyvezető igazgatója nem tiltotta ki három volt dolgozóját az intézményből, csupán arra vonatkozóan hozott döntést, hogy  egészségügyi ellátás és beteglátogatás céljából kereshetik föl az érintettek a kórházat.  

Az intézmény az elmúlt néhány év alatt sok vihart élt meg. A jelenlegi vezetés a nyugalom, a betegellátás zavartalanságának folyamatos biztosítása érdekében, jó szándékkal hozta meg döntését.

Három volt dolgozónk munkaviszonyát az elmúlt évben szűntettük meg. Tapasztalataink szerint gyakran keresik föl a kórház különböző helyeit nem egészségügyi ellátás céljából, ami zavarja a munkavégzést, elvonja a figyelmet a gyógyító munkától. A Markhot Ferenc Kórház vezetése a betegellátás zavartalanságának biztosítása érdekében hozta meg döntését és nem korlátozza volt dolgozói  egészségügyi ellátáshoz és beteglátogatáshoz való jogát.

Az intézmény vezetése bízik abban, hogy az érintett volt dolgozók tiszteletben tartják a betegellátásban résztvevők: az egészségügyi dolgozók és a betegek érdekeit azzal, hogy a gyógyító munkát nem zavarják meg.

Eger, 2013. március 19."

Nyilatkozat rektori pályázat visszavonásáról

A 2012. december 14-i határidővel beadott, az Eszterházy Károly Főiskola rektori munkakörének betöltésére szóló pályázatomat 2013. március 13-i dátummal visszavontam. Hiszek abban, hogy az Eszterházy Károly Főiskola jövője a nemzetközi és társadalmi kapcsolatok megerősítésében, építésében van, ugyanakkor az intézményvezetőre napjainkban súlyos felelősséggel hárul a forrásszerzés és a szervezet napi működtetésének terhe is. Rektorként nem lenne időm és energiám a jövő építésére, ezért vontam vissza a pályázatomat.

Az Eszterházy Károly Főiskolát továbbra is a hazai és nemzetközi együttműködések szervezésével fogom szolgálni.

Ezúton is köszönöm kollégáim támogatását és bizalmát!
Dr. Horváth Ágnes
tanszékvezető főiskolai tanár
Eszterházy Károly Főiskola

Eger is a „nulla hulladék”-stratégia útjára léphet? Dr. Csarnó Ákos szerint most itt a lehetőség arra, hogy Egernek végre egy jól átgondolt hulladékkezelési rendszere legyen. Az LMP egri képviselője egy öko-ószeres hálózat kiépítését is javasolta szerdai sajtótájékoztatóján.

A legutóbbi egri Közgyűléseken kiderült, hogy vége egy sokat kárhoztatott rendszernek. Az egri és az Eger környéki települések hulladékgazdálkodását befolyásoló tarthatatlan helyzet szűnt meg azzal, hogy az AVE cég felmondta a Heves Megyei Regionális Hulladékgazdálkodási Társulás tagjaira mind ökológia, mind a pénzügyek tekintetében felháborító szerződést. A felmondással együtt a hejőpapi hulladéklerakó visszakerült a Társulás birtokába és megnyílt a lehetőség a hulladékgazdálkodás új kereteinek kialakítására – hangsúlyozta szerdai egri sajtótájékoztatóján dr. Csarnó Ákos LMP-s önkormányzati képviselő.

Akkor is fizettünk, ha nem volt annyi szemét?

Korábban a szerződés rögzítette: amennyiben több hulladék keletkezik, akkor azért többletszolgáltatás címén fizetnie kellett Egernek, de ugyanakkor az évi 68.000 tonnánál (300 kg/lakos/év) kevesebb hulladék összegyűjtése nem eredményezett kisebb fizetési kötelezettséget, a koncessziós partner az elmaradt hulladék mennyisége után is megkapta az elmaradt hasznát. Ez a helyzet egyáltalán nem kedvezett a térség lakóinak sem ökológiai sem pénzügyi szempontból. Ha maradt volna a lakosonkénti 300 kilogramm/év kitétel, ha marad az évi 68.000 tonna hulladék-begyűjtési kötelezettség, és nem utolsó sorban maradnak a szerződés magas díjtételek, akkor azt is kimondhatjuk, hogy a 2030-ig hatályos koncessziós szerződés alapján megközelítőleg 15.000.000.000 forintot fizettünk volna ki egy olyan feladatra, amit a Társulás is meg tudna oldani.

Az új helyzet legfontosabb hozadéka, hogy a Társulás, (amelynek gesztora Eger) dönthet mindenben, nincs szerződéses diktátum és egy jól átgondolt rendszerben óriási összegű megtakarításokat tud elérni hosszú távon. Korábbi kritikáinkban folyamatosan hangsúlyoztuk, hogy a Társulásnak és vezetőinek az itt élők érdekeit kell elsődlegesen figyelembe venni, most érkezett el az idő, hogy épeszűbb tartalommal tudjuk feltölteni az új kereteket.

Természetesen az elsődleges cél a keletkező hulladék csökkentése, de a keletkezett hulladékot így magasabb hatásfokkal tudjuk szelektíven gyűjteni, felhasználni, eladni, ezzel nem utolsó sorban le lehet zárni azt a városi szóbeszédet, ami arról szól, hogy „összeöntik a szelektíven gyűjtött hulladékot”.

A Lehet Más a Politika egri választási programjában már 2010-ben jelezte, hogy milyen ésszerűsítő megoldásokat kínál, tart kívánatosnak a hulladékgazdálkodásban. Ezek most a megvalósulás küszöbén állhatnak.

Jöjjön a „nulla hulladék”-stratégia?

Kezdeményezzük – hangsúlyozta dr. Csarnó Ákos – a több éves „nulla hulladék” stratégia kidolgozását civil szervezetek segítségével. A „nulla hulladék” egy jövőbemutató elképzelés, amely a természetes ciklusok mintájára olyan rendszerben gondolkodik, amelyben minden hulladék egyben nyersanyag is. A hulladékgyűjtés szerves átalakítása nem pusztán környezetünk érdeke, hanem gazdaságilag is megtérülő intézkedések összessége. A hulladék lerakása (jelenleg a Borsod megyei Hejőpapiban történik Egertől 57 km-re) óriási összegeket emészt fel, holott a szemét jelentős részét hasznosítani lehet és kell. Ki kell használnunk azt a lehetőséget, hogy a szelektív hulladékot felvásárló és feldolgozó cégek fizetnek a hulladékért, illetve hogy a magunk kezébe vehettük a szemétlerakó üzemeltetését.

Egyebek közt San Francisco, Canberra, Palermo, az indiai Kovalam, vagy a szlovákiai Tótmegyer városaiban az a közös, hogy mindegyikük elfogadta a „nulla hulladék” stratégiát, azaz olyan terveket támogatnak, amelyek előírják a hulladék ártalmatlanítás fokozatos háttérbe szorítását, és határidőt szabnak az ártalmatlanítás teljes megszüntetésére is. Az említett városok az elmúlt években körülbelül 70%-kal csökkentették a lerakott hulladékot. A legújabb technológiákat alkalmazzák az újrahasznosító- és komposztálóüzemekben, innovatív begyűjtési rendszereket használnak, jól fizető zöld munkahelyeket teremtenek, csökkentik a fogyasztást, és megkövetelik, hogy mind az emberek, mind a Föld számára biztonságos termékeket gyártsanak.

Öko-ószeres rendszer

„A „nulla hulladék” stratégia részeként kezdeményezzük flamand minta alapján egy öko-ószeres hálózat kiépítését, és egy új többféle hulladékot befogadó telephely kialakítását vagy a meglévő átalakítását. Egerben korábbi kezdeményezések és intézmények jó alapot teremtenek. Az öko-ószeresek a jelenlegi tavaszi lomtalanítás helyett egész évben üzemelnek és telefonos vagy internetes bejelentés alapján házhoz mennek, ha megunt bútor, elektromos eszköz, textília, játék, könyv, kerékpár stb. kerül kidobásra. A telefonos diszpécserszolgálat egy adatlapon rögzíti a tárgyak jellegét, mennyiségét és hollétét. Különböző méretű teherautók járják a környéket, pontos út- és időterv szerint, igen hatékonyan begyűjtve a lomokat. A telephelyen aztán fokozatosan lehet növelni a befogadandó tárgyak körét. Az öko-ószeres telephely munkatársai idővel egyre több típusú tárgyat lesznek képesek feldolgozni, szétszedni, megjavítani. A megreparált, felújított tárgyakat a kevesebb jövedelemből élő lakosok megvásárolhatják, vagy jótékony célokra is fel lehet ajánlani. Azok a tárgyak, amelyek már nem használhatóak eredeti funkciójukban, anyagukban kerülnek értékesítésre és újrahasznosításra” – áll az egri LMP közleményében.

Forrás: Egri Ügyek

Óriási robajjal dőlt egy téglakerítés egy parkoló autóra Hatvan belvárosában.

A kocsit tulajdonosa a munkahelye mellett parkolt, amikor dél körül a kerítés leomlott. Betörtek az ablakok, több helyen megsérült a karosszéria, behorpadt a tető. A tulajdonos egyelőre nem tudja, ki fogja a kárt megtéríteni.

A telek tulajdonosa elmondta: a felelősségét elismeri, de szerinte nem szakszerűen készítették el a kerítés mellett a csatornát, ez okozhatta a bajt.

Fotó: ORFK, H. Szabó Sándor

Heves megye elindult a leszakadás útján, a második Orbán-kormány időszakában. Szétvertek működő önkormányzati rendszereket. A megye néhány térsége ma már megközelíthetetlen, gyalázatos állapotban van az úthálózat. Aggasztó, hogy Heves megyében ennek a kormányzati ciklusnak az útfelújítási programja nem fog megvalósulni. A munkanélküliség korábban nem látott méreteket ölt. Vissza kell adni az embereknek a hitet, változtatni kell, le kell váltani az Orbán-kormányt. A szocialisták a térség gazdaságélénkítése érdekében Kelet-Magyarország Programot dolgozott ki.

Az MSZP Kelet-Magyarország Programja elsősorban a térség, Heves megye mellett az ország további hat megyéjének (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megye) felzárkóztatását, a munkahelyteremtést és a szociális aránytalanságok csökkentését szolgája, a kormány gazdaságpolitikájának vesztesei ugyanis többségükben ebben a térségben élnek.

Ma jóval kevesebben dolgoznak akár a tavalyi évben, de 2010 óta folyamatosan romló tendencia figyelhető meg a foglalkoztatás terén. Recesszióba süllyedt a gazdaság és az adófizetők csupán 10-15 százaléka járt jól az adóváltozások nyomán, a többiek - jellemzően az alacsony keresetűek - vesztesei a kormányzati politikának. A Kelet-Magyarország Program keretében elsősorban a hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő embereknek kíván segítséget, alternatívát nyújtani az MSZP.

Kelet-Magyarországon 20 százalék fölötti munkanélküliségi mutatók is vannak, de olyan kis – és mikro térségekről is tudunk, ahol 60-70 százalék ez az arány. Számos területen csökkent a reálbér, a többi között a szociális és az egészségügyi szférában 6 százalékkal; mindezt pedig elsősorban a gyermekek sínylik meg.

Ebben a helyzetben az MSZP kormányra kerülése esetén egy olyan mentorhálózat kiépítését tervezi, amely végigkíséri és segíti a hátrányos helyzetű gyermekeket a bölcsődétől az egyetemi diploma megszerzéséig. Ehhez kapcsolódna egy hatékony iskolabusz-rendszer is, amelynek segítségével a kistelepülésekről oktatási centrumokba juthatnak majd a diákok. Az Orbán-kormány által „elkövetett” , és nem valós 10 százalékos rezsicsökkentés helyett az MSZP a megújuló energia-felhasználásban, valamint az energiatakarékosság támogatásában látja a megoldást. Panel program.

Magyarország az egyetlen civilizált ország a világon, ahol immár nincs rokkantsági- és baleseti rokkantsági nyugdíj, amivel százezreket aláznak meg. Ugyancsak nincs válasz arra, hogy miért akarja a kormány 50 százalékkal csökkenteni az özvegyi nyugdíjakat azok esetében, akik szociális járadékosok voltak. Ez elsősorban 70-95 éves idős parasztasszonyokat és bányászözvegyeket érint.

Eger-Gyöngyös-Hatvan urbanizációs tengelye a korábbi időszakban Közép-Európa ötödik legdinamikusabban fejlődő régiója volt, mára leálltak a beruházások, csökken a foglalkoztatottság és vegetál a térség.

A Kelet-Magyarország Program ezért célozza meg a felzárkózást, a felzárkóztatást fő irányának, a munkahelyhiány és a szociális egyenlőtlenségek felszámolása érdekében. Minden családban lesz egy dolgozó ember. A közfoglalkoztatottak bérét fel kell emelni a minimálbér nettójához. A Nemzeti Alaptanterv helyett Régiós Oktatási Bázispontok (új módszerek, tanodák, rögzített tanulmányi pálya stb.) kell, plusz folyamatos kapcsolattartás a munkáltató – oktatási intézmény – és a leendő munkavállaló között.

Eger, 2013.március 7.

               Dr. Sós Tamás                                Korózs Lajos                          Pál György

       Országgyűlési képviselő                 Országos elnökségi tag       Önkormányzati képviselő

                     MSZP                                           MSZP                                    MSZP

REAKCIÓ AZ MSZP MAI SAJTÓKÖZLEMÉNYÉRE

Az MSZP legújabb programja kapcsán Sós Tamás három fő területet emel ki Heves megye vonatkozásában: az önkormányzatok, az utak és a munkanélküliség helyzetét.  Mielőtt elolvasnánk javaslatait, nem árt felidézni a bizonyítványt is, hogy a helyén kezeljük Sós Tamás és az MSZP szakértelmét: a Heves Megyei Önkormányzat vezetésének 12 éve alatt majd 7 milliárd adósságot halmozott fel. A hét évre szóló megyei koncepció alapján az alacsonyabb rendű Heves megyei utakra tervezett forrás 2014 helyett már 2010-ben elfogyott. A szociális intézkedéseiknek köszönhetően a Gyurcsány–Bajnai-kormányok megduplázták a munkanélküliek számát.A valódi probléma azonban az, hogy 8 év, sőt Heves megyében 12 év vezetés alatt a szocialistáknak nem jutott eszébe, hogy Kelet-Magyarországot fel kellene zárkóztatni.

Eger, 2013. március 7.

Dr. Gondos István frakcióvezető

Heves Megyei Közgyűlés

Fidesz-KDNP frakció

Pénteken délelőtt kilenc órakor bombariadó miatt kiürítették a gyöngyöshalászi Széchenyi István Általános Iskolát.

Pénteken délelőtt kilenc órakor bombariadó miatt kiürítették a gyöngyöshalászi Széchenyi István Általános Iskolát - tájékoztatta portálunkat egyik olvasónk. Levelében azt írta: egy tanuló biztosítószeg nélküli éles kézigránátot vitt be az iskola épületébe.

Soltész Bálint, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtószóvivője elmondta, hogy az elsődleges információk szerint az egyik tanuló egy gránátnak látszó tárgyat vitt be az épületbe. Jelenleg a rendőrség biztosítja az épületet és a tűzszerészek úton vannak a helyszínre.

Az iskolát kiürítették. Az épületet 163 gyereknek és 13 felnőttnek kellett elhagynia, őket a művelődési házban helyezték el - tette hozzá a szóvivő.

12:10:

Olvasónk újabb elmondása szerint a tűzszerészek időközben elvitték a gránátot, amely elsődleges vizsgálatok szerint nem volt éles.

12:45:

A HMRFK szóvivője is megerősítette olvasónk információját. A kiérkező készenléti rendőrség és a tűzszerészek elhagyták a helyszínt, a gránátot elvitték a helyszínről.

13:00:

Munkatársunk elmondása szerint egy gyermekkorú tanuló vitte be az iskolába a kézigránátot, amit az osztálytársától kapott még előzőleg, aki nagypapája fészerében talált a gránátra.

A tanuló a kapott tárggyal osztályfőnökéhez ment, aki azonnal értesítette a Gyöngyösi Rendőrkapitányságot. A helyszínre érkező tűzszerészek megállapították, hogy gyakorló kézigránátról van szó, amit el is szállítottak.

Szabó Ferenc a település polgármestere elmondta, hogy a gyerekek nem voltak veszélyben. Az iskola vezetése szakszerűen reagált a történtekre. A tanítás folytatódhat.

Megjelent a 41/2013 (II.12.) MVH közlemény az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból (EMVA) és az Európai Halászati Alapból (EHA) támogatott intézkedések 2013. évi monitoring adatszolgáltatás teljesítésének részletes szabályairól.

A közlemény teljes szövege az alábbi linkről elérhető: http://www.mvh.gov.hu/portal/MVHPortal/default/mainmenu/kozlemenyek/mvhk...

Felmerülő kérdéseikkel, technikai közreműködéssel kapcsolatban, kérem keressék az Eger Vidék Kincsei Egyesület munkaszervezetét.

Forrás: www.evk-egyesulet.hu

Pál György – önkormányzati képviselő:

Folyik a sikerpropaganda minden szinten, így az önkormányzatok szintjén is.

Ezzel szemben a helyzet az, hogy az önkormányzat finanszírozása csak rosszabb lett, mint az elmúlt évek bármelyikében.

Az adósságcsapda továbbra is veszély, nem szűnt meg, legfeljebb mérséklődött, hiszen így is évi 1 milliárd forint körüli adósságteher van az egri költségvetésen.

A költségvetés új szerkezete most már a kevésbé hozzáértők számára is világosan mutatja, hogy a város a kötelező feladataira nem kap megfelelő pénzeszközt, hiszen a kötelező feladatok finanszírozására 3 Mrd forinttal kevesebbet ad az állam, mint amennyi szükséges lenne. Eben benne van az is, hogy a város a ma már államosított iskolarendszerre továbbra is rákölt 700-800 millió forintot, amihez egy fillér támogatást nem kap.

Ezek mellett, látható, hogy közel 1,2 milliárd forinttal un. közhatalmi bevétellel gazdálkodhat a város az előző évekhez képest. A helyzet, hogy a következő években folyamatosan hiányzó milliárdok helyett kapott a város 1 milliárdot idén. Ez így, fenntarthatatlan.

Korózs Lajos – Eger választókörzeti megbízott:

Olyan ez teljesen, mint a magánnyugdíjpénztár elvétele. Egyszer jól jött, de mi lesz a következő évekkel?

A Fidesz nagyon szeret konzultálni az emberekkel, jó sok pénzért. Az egri Fideszes képviselők is meghallják a szavazóik hangját, ha jól ismert művészek fellépését kell meghiúsítani. Mi most azt várjuk el az egri Fidesztől, hogy ne ál-módosító indítványokat tegyen a költségvetéshez, hanem végre törődjön az egri emberekkel. Az államtól kapott 1 milliárd forintot ne szórja szét, helyezze tartalékba, majd kezdjen széleskörű konzultációt az egri emberekkel, hogy mire költsék ezt a pénzt.

Ez már az nagyságrend, amivel érezhető változásokat lehetne elérni akár az önkormányzati lakásállomány tekintetében, de gondolhatunk a munkahelyteremtésre is, vagy arra a közgyűlési határozatra, amelyben Eger vezetése egyszer még kórházat is akart üzemeltetni.

Ha a Fidesz nem teszi ezt meg, nem áll szóba az egriekkel, akkor a szocialisták el fogják kezdeni ezt a munkát, és olyan javaslatot fognak letenni az asztalra, amely megpróbálja Egert egy fenntartható pályára állítani.

Az egri termálfürdő platánfájára is lehet szavazni az Európai Év Fája verseny 2013-as kiírásán. A hevesi megyeszékhely platánja öt másik ország növényével küzd meg az első helyért, így az nem csak az ország, hanem egész Európa fája lehet.

Február 1-jétől szavazhat a közönség a 2013-as Európai Év Fájára a www.treeoftheyear.org oldalon. Idén hat ország, Bulgária, Csehország, Írország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia vesz részt a versenyben. A fák nem koruk vagy szépségük miatt kerültek a vetélkedőbe, hanem történetüknek és az őket támogató erős közösségnek köszönhetően. Az Európai Év Fája verseny e különleges fák segítségével szeretné történelmi és természeti értékeinkre és védelmük fontosságára felhívni a figyelmet. A szavazás február 28-ig tart, az eredményeket március elsején hozza nyilvánosságra az Ökotárs Alapítvány cseh testvérszervezete, a Nadace Partnerství. A verseny díjait májusban, Brüsszelben adják át.

Magyarországot az egri termálfürdő területén álló keleti platán képviseli. Az a fa, amely elnyerte 2012-ben az „Év Fája”-díjat az Ökotárs Alapítvány által harmadszor meghirdetett vetélkedőben.

A harmadik alkalommal megrendezett Európai Év Fája verseny döntősei különleges erővel bírnak: összetartják a körülöttük élőket, azt a közösséget, mely ebbe a versenybe is eljuttatta őket. „Ezek a gyakran több száz éves fák ugyanúgy szemtanúi a történelemnek, mint a mindennapi élet apró eseményeinek. Éppen ezért szorosan kötődnek egy közösséghez vagy akár egy egész faluhoz, városhoz” - mondta a verseny főszervezője, Hana Rambouskova, a Nadace Partnerství munkatársa.

A bulgáriai Glushnik falu eperfája és két diófája az egykor Bulgária függetlenségéért küzdő lázadók titkait őrzi. A legenda szerint az írországi Tullamore város Tölgykirálya misztikus erővel kötődik a Hutton-Bury családhoz, akiknek a földjén a fa áll: ha a fa egy ága letörik ugyanis, a család egyik tagja meghal. Híres történelmi eseményhez kapcsolódó, ámde kitalált történet fűződik a magyarországi résztvevőhöz is, az egri termálfürdő területén élő platánhoz. A szájhagyomány szerint az egri vár török ostroma alatt, 1552-ben Ali budai pasa és Ahmed nagyvezír ennek a fának az árnyékából irányították a török sereget.

Az Európai Év Fája versenyben résztvevő fák elválaszthatatlan részeivé váltak a közösségnek. A lengyel Kozy falu platánfája alatti tér a kulturális és társadalmi élet színtere, de rendszeresen itt játszanak a helyi óvoda gyerekei is. A szlovákiai Komjatice platánjáról úgy tartják, hogy az ország legnagyobb fája, különleges szimmetriája miatt számos festő is megörökítette, de a helyi gyerekek is majdnem életnagyságú képet rajzoltak róla, mely most az iskolát díszíti.

„Minél erősebb a kapcsolat a környezetünkben élő fákkal, annál könnyebb törődnünk velük” - foglalta össze a verseny fő üzenetét Hana Rambousková. „Jó példa erre a csehországi Nové Hrady hársfája is, mely a helyi lakosok által nemrég rendbe hozott, karbantartott kétszáz éves fasor jelképévé vált.”

Az Európai Év Fája versenyt második alkalommal szervezik meg az Environmental Partnership alapítványok. Az európai verseny az országos vetélkedőket követi, a kezdeményezés fő célja a közfigyelem ráirányítása a fák fontosságára és a biológiai sokféleség csökkenésére. Az Európai Év Fája verseny bizonyítja, hogy a fák ügye nem ismer határokat, és rajtuk keresztül szélesebb nemzetközi párbeszéd kezdeményezhető.

A magyar szavazók és szurkolók anyagi támogatásban is részesíthetik a magyar Év Fája versenyt, hogy fáink még sokszor sikerrel szerepelhessenek az európai vetélkedőben. A 13600-as telefonszám tárcsázásával és az 53-as kód beütésével minden hívás 250 Ft-tal támogatja az Ökotársat és az Év Fája programot.

A döntősök:
Glushniki eper és diófák, Bulgária
A Nové Hrady fasor hársfája
Tölgykirály, Írország
Az egri termálfürdő platánfája, Magyarország
Kozy platánfája, Lengyelország
Komjaticei platán, Szlovákia
További információ: www.treeoftheyear.org

Forrás: Egriügyek

Tisztelt Mesterházy Attila Pártelnök Úr!

Az elmúlt napok során számos országos sajtóorgánum által értesülhetett a hírről, miszerint jogerősen is bűnösnek találták a Heves Megyei Közgyűlés szocialista frakciójának vezetőjét, Eger volt polgármesterét, dr. Nagy Imrét. A Balassagyarmati Törvényszék helybenhagyta az Egri Városi Bíróság elsőfokú ítéletét, amelyben jogosulatlan gazdasági előny megszerzésének bűntettében bűnösnek mondta ki a közgyűlés szocialista frakciójának vezetőjét.

Dr. Nagy Imrét nem a Heves Megyei Közgyűlés, vagy annak képviselője jelentette fel, nem is a megyei testülettel kapcsolatos bűncselekménye kapcsán állapították meg jogerősen bűnösségét. Éppen ezért nekem, a Heves Megyei Közgyűlés elnökeként nem tisztem a büntetőeljárás részleteibe mélyedve az ügyet taglalni. Az általam vezetett testület ülései során az ártatlanság vélelmét tiszteletben tartva, eddig egyszer sem foglalkozott a köztudomású büntetőeljárással. Most azonban a törvényszék jogerősen meghozta ítéletét, mely etikailag új helyzetet teremt.

Az elítélt szocialista képviselő jelenleg a Heves Megyei Közgyűlés Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságának elnöke. A közgyűlés bizottságai között ez az egyik legnagyobb felelősséget kívánó testület, amely olyan pénzügyi, költségvetési, vagyongazdálkodási kérdésekben hoz döntéseket és végez gazdasági ellenőrzéseket, amely a Heves Megyei Önkormányzat összes tevékenységét meghatározza.

Álláspontom szerint dr. Nagy Imre jogerősen megállapított bűnössége és betöltött tisztségei etikailag olyan összeférhetetlen helyzetet teremtenek, amelyben a Magyar Szocialista Pártnak értékítéletet kell hoznia. Éppen Ön beszélt a párt kongresszusán arról, hogy „az MSZP immunrendszere korábban nem volt kellően erős ahhoz, hogy a tisztességtelen, nyerészkedő politikusokat idejében kivesse magából”. Tisztelt Mesterházy úr, éppen Ön jelentette ki, hogy az MSZP tisztességes emberekből áll.

Amennyiben az MSZP valóban megfogadja az elnöke által lefektetett etikai alapelveket, és értékrendjével ütközik az a tény, hogy egy gazdasági bűncselekmény miatt jogerősen elítélt politikus képviselje szavazóikat, akkor ez a helyzet erkölcsi és etikai döntést kíván.

Álláspontom szerint egy jogosulatlan gazdasági előny megszerzésében jogerősen elítélt politikus méltatlan a megyei közgyűlés Pénzügyi és Ellenőrző Bizottságának elnöki tisztségére, de magára a megyei közgyűlési tagságra is.

A jogerős ítélet megszületése óta eltelt napok alatt sem dr. Nagy Imre, sem az MSZP megyei elnöke, dr. Sós Tamás nem érezte etikai vagy erkölcsi súlyát a kialakult helyzetnek, nem jelezték felénk a képviselő lemondási szándékát.

Ezért kérem Önt, a Magyar Szocialista Párt elnökét, hogy kinyilvánított szándékához hűen, tegye meg a szükséges lépéseket pártja megtisztulása útján, hívja vissza dr. Nagy Imrét a Heves Megyei Közgyűlésben és annak bizottságában betöltött tisztségeiből.

Eger, 2013.02.14.

Válaszára várva, tisztelettel:

Szabó Róbert

Dr. Nagy Imre nyilatkozata:

„Sem a 6 éve folyó eljárás során, sem a bírósági tárgyalásokon egyetlen egyszer sem merült fel az, hogy nem a célnak megfelelően használta fel a kistérség az igényelt normatívát vagy bárki egyetlen forintot is saját célra fordított volna. Sőt a bíróság indoklásában kiemelte, hogy a vállalás a hátrányos helyzetű gyerekek logopédiai ellátását célozta, az igényelt normatívát erre a célra használtuk fel, a fel nem használt 102.000 Ft-ot pedig visszautaltuk.

A per mindvégig arról szólt, hogy az igénylés során jól értelmeztük-e ennek valamennyi adminisztratív szabályát. A bíróság úgy ítélte meg, hogy ebben követtünk el hibát- ezt én a mai napig vitatom. De mivel a független bíróság másképp értelmezte az akkor érvényes jogszabályokat, mint mi és a kistérség akkori elnökeként ezt az igénylést én írtam alá, ennek felelősségét nem kívánom másra hárítani és a pénzbüntetést befizetem.

Örülök a Nógrád Megyei Törvényszék döntésének abból a szempontból, hogy lezárta ezt a 8 éve húzódó ügyet és ítéletével jogerősen mentesített minden további hátrányos jogkövetkezménytől.

Külön örülök annak, hogy az egész vádaskodást elindító magánokirat-hamisítás vádja megdőlt, maga a vádemelő ügyészség látta be a vád tarthatatlanságát és vonta vissza indítványát.

Fontosnak tartom, hogy az elsőfokú bíróság is azt állapította meg, hogy a normatíva felhasználása szabályos volt, a másodfok pedig úgy fogalmazott indoklásában, hogy a pénzt társadalmilag hasznos célra fordították.

Ugyanakkor ma is vallom, hogy én, a polgármester társaim és a kistérségi iroda munkatársai is a legnagyobb jószándékkal és az akkori jogszabályok szerint végeztük a munkánkat. Az ügyben nincs semmi takargatni valóm, ezért annak teljes anyagát hamarosan az interneten elérhetővé teszem.”

Sajtóközlemény

Az egész ügyről már a feljelentés pillanatában lerítt a koncepciós szándék, ami végigkíséri a FIDESZ teljes hatalomgyakorlását.

Nem versengeni akar politikai ellenfeleivel, hanem bármi áron el akarja távolítani őket.

Még inkább kilógott a lóláb, amikor az ügyben folyó vizsgálatba 2 év után vonták be Nagy Imrét. A szándék mindvégig nyilvánvaló volt: mindegy mivel, csak lejáratni a megyei szocialisták egyik legfelkészültebb, legsikeresebb volt egri polgármesterét.

Bár eredeti céljukat, hogy jogilag megbélyegezve zárják ki a későbbi politikai küzdelemből, nem sikerült elérni, hiszen továbbra is büntetlen előélettel végezheti munkáját. Ez persze nem akadályozza őket abban, hogy a jogszabályi útvesztőkből kicsiholt pénzbüntetést, mint főbenjáró bűnt állítsák be, és ezzel próbálják őt lejáratni.

A megyei MSZP kiáll az igaztalanul vádolt politikusai mellett!

Dr. Nagy Imre az egri kistérségi többcélú társulás vezetőjeként nyolc évvel ezelőtt egy oktatásfejlesztési normatíva igénylését írta alá, amiben a bíróság szerint hibáztak.

Nagy Imre, - ahogyan azt a bíróság az indoklásban is megállapította - egyetlen forintot sem fordított saját célra az adófizetők pénzéből, a Kistérség kizárólag gyermekek logopédiai, gyógypedagógiai ellátására költötte a felhasznált összeget, amellyel pontosan, határidőre, az utolsó fillérig elszámolt.

Az elsőfokú bíróság is azt állapította meg, hogy szabályosan és a fenti célokra használták fel a 8 millió forintot. A másodfok pedig indoklásában kiemelte, hogy társadalmilag hasznos célra fordították a normatívát. Azzal azonban mindmáig adós maradt a vizsgálat, hogy ki jutott az ügyben jogosulatlan gazdasági előnyhöz.

Akkor mi is a „bűne” Nagy Imrének?

Úgy gondolom, hogy ma már senki nem lepődik meg azon, hogy a FIDESZ sorozatos baklövéseit, politikusai felkészületlenségét a közélet kriminalizálásával igyekszik leplezni. Ez az ügy is beleillik a megyében és országszerte is folyó koncepciós eljárások sorába.

Eger, 2013.február 14.

Dr. Sós Tamás

Megyei elnök

MSZP