Keresés: „raj” (320 találat)

A hét végén ünnepelték a Kolping Család Katolikus Legényegylet alapításának 150. évfordulóját Egerben.

Ez alkalomból Szeleczki János, a megyeszékhely alpolgármestere köszöntötte a nagy múltú családot a Városháza dísztermében rendezett ünnepségen, majd szentmisét tartottak a Bazilikában a jubileum jegyében, és koszorút helyeztek el a Bartakovics Béla Közösségi Házon lévő emléktáblánál.

Az ünnepségre a határon túli magyar települések, Marosvásárhely, Borzon (Erdély, Románia) Kassa (Felvidék, Szlovákia) Kolping családjai érkeztek, s rajtuk kívül Magyarország keleti körzetének tizennégy Kolping családja is részt vett a találkozón.
Az egri Kolping egyesület rendszeresen részt vesz a város rendezvényein, ezzel is kifejezve, hogy a szervezet a város közösségéhez tartozik, hangzott el a városházi ünnepségen, ahol a hagyományos zászlóikkal vonultak fel a mozgalom képviselői. A jelenlévőket Szeleczki János alpolgármester az „Isten áldja a tisztes ipart!” jelmondattal köszöntötte, megemlítve az egyesület erényeit, célkitűzéseit.

A Kolping-mozgalom alapját a Kolping családok képezik, ezek rendszerint plébániákon szerveződnek. A közösség jellegzetessége, hogy családszerű, nemzedékeket átfogó, katolikus, demokratikus, továbbképző, tettrekész és kedélyes. Kolping Adolf teológiai tanulmányai és pappá szentelése előtt iparosként a cipész szakmában dolgozott. Mint kölni egyházmegyés katolikus pap, 1849-ben indította el mozgalmát. Fiatal káplánként küldetését abban ismerte fel, hogy a nyomasztó szociális gondok enyhítésének szentelje életét. A katolikus legényegylet megalapításával a fiatalokat ki akarta vezetni az elszigeteltségükből. 1856 májusában Magyarországra látogatott, még abban az évben megalakult a fővárosi egyesület. A mozgalom 1989-től szerveződött újjá.

Forrás: Heol

A magyar férfi vízilabda-válogatott 6-6-os döntetlent játszott a görög csapattal a zágrábi Európa-bajnokság szerdai játéknapján. Kemény Dénes tanítványai pénteken az oroszokkal találkoznak.

Eredmény, B csoport, 3. játéknap:
Magyarország-Görögország 6-6 (0-3, 1-0, 3-2, 2-1)
A magyar góldobók: Biros, Varga Dániel 2-2, Hosnyánszky, Madaras 1-1.
A sikeres Eb-kezdés után a várt harcos és eredményes folytatás a  görögökkel szemben elmaradt a nyitónegyedben, amelyben magyar gólok  helyett álmos és tompán pólózó Kemény-legényeket, s összesen három  kapufát láthatott a Mladost-uszoda népe, míg a görögök gyakorlatilag  mindenhonnan betaláltak, alig öt perc alatt elhúztak 3-0-ra. Az első  szünetig nem sikerült szépíteni, s félő volt, hogy a hellének  vérszemet kapnak, már csak azért is, mert hat hete, a siracusai  nemzetközi tornán éppenséggel 11-8-ra megverték a magyar  válogatottat.

A második negyed a negyedik magyar kapufás kísérlettel rajtolt,  az igazi felébredésre több mint 11 percig kellett várni: ekkor  emberelőnyből Varga Dániel bevette a görög kaput a felső lécről a  hálóba pattanó lövéssel (1-3). A magyar védekezés feljavult, elől a  pontossággal viszont továbbra is gondok akadtak.
A harmadik játékrész végre változást hozott: Hosnyánszky Norbert  minden mérgét beleadva lőtt a kapuba (2-3). Egyenlítés helyett  azonban ötméteresből újfent megduplázódott a különbség (2-4). A  görögök támadójátéka sem volt valami acélos, de hát ők vezettek,  nekik nem volt sietős. A reményt Biros Péter, a háromszoros olimpiai  bajnok csapatkapitány adta vissza: sistergő bombát küldött a bal  felső sarokba (3-4). Aztán másfél perccel a harmadik negyed zárása  előtt sikerült az egyenlítés is: gyors támadás végén Madaras Norbert  zúdította be a negyedik magyar találatot (4-4). A vezetést átvenni  azonban nem sikerült, már csak azért sem, mert bosszantó módon  megint a rivális jutott lépéselőnyhöz (4-5).
A fordítás kényszerével kezdték a negyedik nyolc percet Birosék,  s éppen a "cséká" pattintott nagyszerűen a bal felső sarokba a  negyed elején, emberelőnyös figura befejező embereként (5-5).   Kevesebb, mint három perc volt hátra, amikor Varga Dániel a jobb  "csücsköt" tesztelte, a görögök vitatták ugyan, hogy a labda benn  lett volna, de a bírók megadták a gólt (6-5). Aztán meg visszaadták  az esélyt a görögöknek is, akik nem tudtak élni a lehetőségeikkel,  egészen a hajráig: kilenc másodperccel a dudaszó előtt fórból  alakult 6-6-ra az állás, Kemény kapitány időkérése sem segített,  maradt a döntetlen.
Ezúttal rossz formában és felfogásban játszott a magyar gárda,  amely bár nyerhetett volna, igazság szerint nem szolgált rá  mindhárom pontra. A csoportelsőség, ennél fogva a közvetlen  elődöntős szereplés azonban változatlanul elérhető.
Pénteken az oroszok következnek (13 ó).
Korábbi szerdai eredmények:
B csoport:
Szerbia-Oroszország 16-10 (7-2, 3-3, 1-1, 5-4)
Németország-Macedónia 8-7 (3-1, 3-1, 2-4, 0-1)
A csoport állása: 1. Magyarország 7 pont, 2. Szerbia 6 (35-24), 3. Németország 6  (23-23), 4. Görögország 4, 5. Macedónia 3, 6. Oroszország 0.
A csoport:
Olaszország-Törökország 9-4 (2-1, 1-1, 4-1, 2-1)
Később: Románia-Horvátország 18 ó, Montenegró-Spanyolország 20:40 ó.

Forrás: Heol

Az elmúlt hét első felében egy 20 négyzetméteres marihuána-ültetvényt leplezett le a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Felsőtárkány mellett. Egy 27 és egy 28 éves férfi előzetesbe került. Az ültetvényből előállított kábítószert Egerben és a környéken terjesztették.

Soltész Bálint sajtószóvivő a mai sajtótájékoztatón elmondta, hogy a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Osztálya a helyszíni megfigyelés során fogta el azt a két férfit – egy egri és egy felsőtárkányi –, akik mintegy 20 négyzetméternyi területen THC-tartalmú indiai kendert termesztettek, és az abból készült marihuánát a környéken terjesztették. A sajtószóvivő elmondta, hogy a lefoglalt növényekből körülbelül 5 kg marihuánát lehetne előállítani. Ez megközelítőleg 5-6 millió forintot jövedelmezett volna az elkövetőknek az esetleges értékesítés után.
A rendőrség munkatársai videofelvételeket is készítettek a rajtaütésről. A képeken jól látszik, ahogyan két férfi gondozza a 180 és 360 cm közötti tövekből álló ültetvényt.

Forrás:Egriszín

Győzelemmel kezdte szereplését a magyar válogatott a zágrábi férfi vízilabda Európa-bajnokságon. Biros Péterék két góllal múlták felül Németország együttesét.

A találkozó elején kétszer is vezetést szereztek a németek, de a második negyedben 3:3-as állásnál átvette az irányítást a magyar válogatott. Kemény Dénes legénysége ezt követően nem is adta ki a kezéből az előnyt, olyannyira, hogy a záró negyed előtt Vámos Márton öt gólra növelte a különbséget. A németek valamelyest még kozmetikázni tudtak az eredményen, de végül így is magabiztos 10:8 arányú magyar siker született. Az egriek közül a ZF-Eger kapitánya volt leginkább elemében, aki a csapat első öt góljából négyet vállalt magára, rajta kívül még Hosnyánszky Norbert is bevette az ellenfél kapuját.

B csoport 1. forduló:
Magyarország - Németország 10-8 (3-3, 3-1, 3-1, 1-3)

Zágráb, 50 néző. V.: Franilovics (horvát), Bruguljan (montenegrói).

MAGYARORSZÁG: Szécsi - Madaras 1, Biros 4, Kis G., Hosnyánszky 1, Varga Dénes, Varga Dániel 1. Cs.: Bundschuh, Hárai 1, Szívós 1, Török, Vámos 1.

Folytatás holnap 16:30-kor a szerbek ellen. A mérkőzést az M1 is közvetíti.

Forrás: Egriszín

A férfiak 60 kiló téglával, a nők 20 kiló ásványvízzel megrakodva teljesítették a Eged-hegyi 3. Sherpa Rally négy kilométeres, 300 méter szintemelkedésű távját.

A szlovákok megint késtek egy picit. Hiába, ők mégis csak külföldről jöttek, de azért a pontosságra azért valamelyest illett volna figyelni. A szomszédok miatt félórát csúszott is a 11 órás rajt, ám a résztvevőket ez láthatóan nem zavarta. Mint ahogy az is csupán a „szokásos” fílinget képezte, hogy szárazon ezúttal sem úszták meg a sherpák.

– Azért rendezzük idén augusztusban a versenyt, mert az eddigi két alkalommal mindig sikerült eláznunk – jelentette ki három nappal a rendezvény előtt Járdán Zsolt. A tapasztalt extrém sportoló számításait az időjárás azonban megint keresztül húzta. A péntek éjjeli eső megáztatta a pályát, ám szerencsére olyan sártenger nem alakult ki, mint például tavaly. Igaz, idén a Kiseged-dűlő szolgált a 3. Eged-hegyi Sherpa Rally rajt helyszínéül, ahol füves területen lehetett elkészíteni a hord keretet és a rajta lévő 60 kiló téglát. A teherhordók között feltűnt Herke Zsombor is, aki nagy nyugalommal figyelte a lázas készülődést.

– Előzőleg azért nem tudtam indulni, mert meccsünk volt. Most viszont nem, így kipróbálhatom magam itt is. Kíváncsi vagyok miként sikerül – fogalmazott az Eger Heroes amerikai futballcsapatának vezetője. Dr. Puja Sándor egri gyermekorvos rendszeresen sportol, a Tátrában gyermekét a hátán cipelve túrázik, most pedig téglával megrakodva vette célba a négy kilométerre lévő Eged-hegyi kilátót.

– Külön nem készültem a versenyre, de jó próbatételnek tartom, ezért neveztem – közölte a doktor. A tavalyi győztes, Kovács László számára idén az Ultra Balaton elnevezésű 212 km-es futóverseny jelentette a fő kihívást, ahol óriási sikerként az abszolút 2. helyet szerezte meg. Az Egri Triatlon Klub tagja persze most sem a „futottak még” mezőnyét növelte. Legjobb magyarként a 6. helyen ért célba a 49 indulót felvonultató viadalon, ahol az első öt helyet a szlovákok bérelték ki maguknak. Megérte várni rájuk.

Már félszáz indulónál tartanak

A 2008-as első teherhordó versenyen 19-en értek célba, míg tavaly már 33 résztvevője volt a honi egyetlen ilyen jellegű próbatételnek. Idén 49 indulót regisztrált a szervező Team Building.

Forrás: Heol

A hivatásos teherhordók mintájára idén is megrendezik az Eged-hegyi Sherpa Rallyt Egerben. A korábbi két évben nagy sikert arató verseny távja változatlan, mint ahogy az indulók hátán lévő teher is akkora lesz mint legutóbb, de a mostani sportesemény tartogat újdonságokat is.

Az állandóságot az Eged hegy 300 méteres szintkülönbsége, továbbá a hölgyek és a férfiak hátán lévő 20 illetve 60 kilogrammos nehezék adja. A négy kilométeres utat a szebbik nem képviselői saját hátizsákjukban palackozott ásványvízzel, míg az urak speciális hord keretbe rögzített téglákkal teszik meg. Újítás a Kiseged-dűlőnél kialakított rajthely, amely egyrészt biztonságosabb –hiszen így a hegynek iramodó versenyzők nem keresztezik a közutat -, másrészt pedig füves területről indulhat a mezőny, ami az esetleges kedvezőtlen időjárás miatt számíthat pozitívumnak. Az égiek amúgy sem hoztak túl sok jót eddig ennek a különleges rendezvénynek, amire Járdán Zsolt is panaszkodott. A főszervező elmondása szerint azért döntöttek a szeptemberi időpont előrehozásáról, mert 2008-ban és 2009-ben a verseny előtt hetekig áztatta az eső a pályát. Ez a körülmény már akkor sem tántorította el az indulókat, akik most a szponzoroknak köszönhetően még kedvezőbb feltételek mellett törhetnek a csúcsra.

Az előnevezés során többen jelezték részvételi szándékukat, mint amennyien az első megmérettetésen voltak. Összesen körülbelül 50 versenyzővel számolnak, akik között hölgyek és külföldről érkező sportemberek is lesznek. Habis László polgármester a mai sajtótájékoztatón kiemelte, hogy az önkormányzat már az első alkalomtól a kezdeményezés mellett áll, méltányolja az emberi szervezet képességének határait súroló teljesítményt. A viadal augusztus 28-án 11.00 órakor veszi kezdetét a Mátyus udvarházzal szemben kialakított rajtvonalról.

Forrás: Egriszín

A nemzetek közötti megbékélés jegyében magyar és szlovák nyelvű, rádiós szentmisét tartanak a kassai dómban augusztus 29-én, délben. Ez év márciusában tartottak már hasonló szertartást a pilisszántói római katolikus templomban.

A híveket és a rádióhallgatókat két pap, Juraj Spuchl’ak besztercebányai rádióigazgató szlovákul, Szarvas István, az egri rádió vezetője magyar nyelven köszönti, illetve utóbbi a szertartást is vezeti.
A két ország katolikus rádiói, az egri központú, regionális Szent István Rádió, és a besztercebányai központú, országos Lumen Rádió együttműködése adja meg ennek az eseménynek a hátterét, melyet ezért nyomon követhet a két ország több százezres hallgatósága is. A médiumok ötéves kapcsolatuk alatt több közös európai uniós pályázaton is indultak. A legutóbbi pályázatukat műsorcserék, közös műsorok és kiadványok készítésének, közönségtalálkozók szervezésének támogatására adták be.
XVI. Benedek pápával együtt vallják, hogy a globalizáció ugyan egymás szomszédjaivá teszi a különböző népcsoportokat, de csak szomszédok maradnak és nem testvérek, ha nincs jelen közöttük a szeretet. Nem elég törvényeket, rendelkezéseket hozni, protokolláris találkozókat szervezni. Mindnyájunk szívében meg kell fogalmazódnia a gondolatnak, hogy egymásnak testvérei vagyunk – vallják a kassai szentmise résztvevői. A találkozóval, akárcsak a korábbi pilisszántói rendezvénnyel erkölcsi példát, mintát akarnak felmutatni a politikusoknak, határon innen és túl egyaránt.
A két rádió munkatársai a szlovák-magyar megbékélés jegyében örömet, reményt, vigasztalást akarnak vinni minden otthonba. Kárpát-medencei álmuk, hogy testvériségben, gond nélkül, szeretetben éljenek együtt szlovákok, németek, románok, szerbek, magyarok. Többek között a vallás segítségével, olyan erkölcsi értékekre támaszkodva, melyek túlnőnek a napi, gyakran kisstílű politikai viszályokon.

A hírt küldte: Szent István Rádió

Ünnepélyes keretek között adták át a Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a város fejlődése érdekében, a közéleti, a kulturális, valamint a szociális területeken kiemelkedő eredményeket elért személyeknek a kitüntetéseket és a díszpolgári címet tegnap este, a Dobó téren.

„A jövő és a jelen azon múlik, mit teszünk és hogyan, és hogy képesek vagyunk-e összefogni? Mindenkinek feladata van, mindenkire szükség van. Ha mindenki a maga feladatát végzi el, érdemes lesz Magyarországon élni” – jelentette ki Habis László polgármester köszöntőjében az augusztus 20-a tiszteletére rendezett városi díszünnepségen. Az ünnep alkalmából, a Dobó téren egybegyűlt közönség előtt Réti Árpád színművész adta elő Petőfi Sándor A nemzetgyűléshez című versét. Az ünnepség központi részében a polgármester átnyújtotta a közgyűlés által adományozott kitüntetéseket nemzeti ünnepünk alkalmából.





Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Bánffy György Kossuth-díjas színművésznek, Eger város hírének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Bánffy György 1927-ben született Budapesten. A vármegye főjegyzőjének fiaként 14 éves koráig Egerben lakott. Elemi iskoláit a Lyceumban végezte, majd 1937-41 között az Egri Ciszterci Gimnázium diákja volt. Érettségi vizsgáját már a budapesti Érseki Katolikus Gimnáziumban tette le. 1953-ban diplomázott a Színház és Filmművészeti Főiskolán. Színészi pályafutását a Filmgyártó Vállalatnál kezdte, majd három évig a budapesti Nemzeti Színház, később a Fővárosi Operett Színház tagja, melyet a pécsi Nemzeti Színház tagsága követett. 1971 óta a József Attila Színház tagja és a Zeneakadémia beszédtanára. Drámai színész, s mint ilyen, kitűnő jellemalakító képességgel rendelkezik. Kiváló beszédtechnikája, orgánuma legendás előadóestjein is jól érvényesül. Színpadi szerepei mellett számtalan játékfilm és tévéfilm szereplője. A magyar nyelv megőrzéséért, ápolásáért, magyarságtudatunkért is komoly feladatokat vállal. Az egyik legszebben beszélő magyar színész. Jászai- és Kazinczy-díjas, Érdemes, majd Kiváló Művész. 1994-ben megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti-keresztjét, 2001-ben pedig munkásságát Kossuth-díjjal ismerték el. „Egriségére” büszke, s mint innen elszármazott országosan ismert személyiség, sokat tett a város hírnevének és tekintélyének emeléséért. A művész úr egyéb elfoglaltsága miatt kitüntetését a későbbiekben veszi át.

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Eger város közéletében, illetve a város fejlődése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Gergely Péter Pál karnagy úrnak és Szepesi György nyugalmazott zeneiskolai igazgatónak.

Gergely Péter Pál  1951-ben született Kazincbarcikán. Tanári diplomáját, brácsa szakon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Miskolci Tagozatán szerezte. Felsőfokú tanulmányait a budapesti Zeneakadémia karmesterképző-szakának elvégzésével egészítette ki. A Miskolci Egressy Béni Zeneiskola hegedű-és kamarazene tanára. A miskolci Mindszenti templom karnagya, 1996-tól a Miskolci Cardinal Mindszenty Kórust vezeti. 1992-től lett a karmestere és művészeti vezetője az egri Cantus Agriensis Kórusnak. Az elmúlt 18 év alatt végzett magas színvonalú kórusvezetői munkásságának köszönhetően ezzel az együttessel számos hazai és nemzetközi sikert ért el. 2002-ben "Hangversenykórus Cum Laude" minősítést kaptak, amely ebben a műfajban a legrangosabb elismerés.  A miskolci Cardinal Mindszenty Kórussal közösen bemutatott műsorukkal háromszor nyertek első díjat a Rómában megrendezett Palestrináról elnevezett nemzetközi kórusversenyeken. A város kulturális életének fontos szereplői, számos ősbemutató, oratórikus koncert előadói. A közel két évtizedes magas színvonalú művészi munkásság elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

Szepesi György 1935-ben született Egerben. Zenetanári képesítést 1962-ben szolfézs-karvezetés szakon Debrecenben szerzett, melyet később klarinét szakos diplomával is kiegészített. Tanári pályáját a Farkas Ferenc Zeneiskola jogelődjében, az Egri Állami Zeneiskolában kezdte, ahol 1995-ben történt nyugállományba vonulásáig klarinéttanárként közel negyven évet töltött, - melyből 28 évet igazgatóként dolgozott. Évtizedeken keresztül meghatározó egyénisége volt Eger kulturális életének. Az Egri Szimfonikus Zenekar és az Egri Fúvósötös alapító tagja. Magas szintű szólista játékát és élvezetes tematikus ismeretterjesztő műsorait szeretett közönsége a mai napig élvezheti. A rendszerváltás után a Kulturális Bizottság külsős tagjaként két cikluson keresztül segítette a bizottsági munkát. Három évtizeden át a Filharmónia megbízottjaként szervezte Heves megye és Eger város koncertéletét. Sok évtizedes magas színvonalú munkásságával rendkívül sokat tett a zeneoktatásért, a város hírnevének, zenekultúrájának emeléséért.

A kulturális területen végzett kiemelkedő teljesítmények elismeréseként a közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Dr. Kádár Zsolt esperesnek.

Dr. Kádár Zsolt 1953-ban született Miskolcon. Lelkészi képesítését a debreceni Református Theológiai Akadémián szerezte, melynek elvégzése után rövid ideig szilvásváradon működött. 1988-ban került Egerbe, amikor az Egri Református Egyházközség gyülekezete hívta, és lelkészének megválasztotta. Munkásságának köszönhetően az akkor meglehetősen kicsiny gyülekezetből az Egervölgyi Református Egyházmegye legerősebb gyülekezete nőtt ki. 1998-ban theológiai doktori címet szerzett. Az Egervölgyi Református Egyházmegye esperese, a Magyar Református Egyház tudományos testületének a Doktorok Kollégiumának főtitkára. Egriségére büszke, kitüntetésnek tartja, hogy ennek a nem túl nagy, de nagyon kedves gyülekezetnek lehet a lelkipásztora. 1996-ban az ő vezetésével az egyház visszaigényelte és visszakapta a patakparti Kálvin Házat, amely az azóta eltelt időszak alatt a hitéleti és kulturális tevékenység folytatásának legendás helyszínévé vált. Az épülettel ugyanis a várost kívánták szolgálni úgy, hogy nem csak a gyülekezet hitéleti alkalmai előtt nyitották meg annak termeit, hanem a helyben élő és alkotó művészek, írók, és az egész város számára. A színvonalas rendezvényeken, hangversenyeken, kiállításokon, írótalálkozókon, könyvbemutatókon szellemi hidak épülnek itt, lélektől lélekig. Joggal állapítható meg, hogy ez a fontos intézmény maradandó értéket képvisel, hiszen eredményesen szolgálja az egyház fő hivatását, az evangelizációt, ugyanakkor a magyar művelődést is.

Művészeti Nívódíjban részesült Kishonthy Jenő festőművész, Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes, Majoros Tamás fényképész és a Szent István Rádió Szerkesztősége.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kishonthy Jenő festőművész.

Kishonthy Jenő 1935-ben született Edelényben. A Magyar Képzőművészeti Főiskolát Barcsay Jenő és Bernáth Aurél tanítványaként 1960-ban végezte el. Ezt követően telepedett le Egerben, ahol mind a mai napig él. Évtizedeken keresztül az Eszterházy Károly Főiskola Rajz tanszékén oktatott, mely intézményben nyugállományba vonulása után óraadóként is szolgálta a művészeti és a tanárképzés ügyét. Pedagógusként tanítványok sokaságát nevelte a szép értékelésére, annak újrateremtésére. A tehetségeket felkarolta, támogatta. Olyan szellemi alkotóműhelyt hozott létre, melynek tudatformáló és közösségteremtő ereje az egész városra kisugárzott. A 90-es években létrehozta az egri hivatásos képzőművészek nagy részét tömörítő „Ars Agria” Képzőművész Egyesületet. Alkotóként hagyománytisztelő, mértéktartó és visszafogott. Lírikus festményeinek alaptémája és hangulata a kisvárosi életérzésben gyökerezik. Tagja a Magyar Köztársaság Művészeti Alapjának. Művészetével, festményeivel az érdeklődők a csoportos kiállításokon kívül számos jelentős egyéni kiállításon is találkozhattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Kovács István zeneiskolai igazgatóhelyettes.

Kovács István 1958-ban született Budapesten. Középfokú tanulmányait a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában folytatta, melynek befejezése után felvételt nyert a miskolci Zeneművészeti Főiskolára. Klarinét szakos diplomáját 1980-ban szerezte, míg blockflőte tanári diplomáját a miskolci Egyetem Zeneművészeti Intézetében vehette át. 1984. szeptemberében került az egri Farkas Ferenc  Zeneiskolába, mely iskolának  azóta  is tanára. Jelenleg igazgatóhelyettesként segíti az intézmény vezetését. Az alapfokú művészetoktatás területén végzett pedagógiai munkája magas színvonalú, személyében munkatársai és tanítványai aktív, segítőkész, pontosan és precízen dolgozó szakembert tisztelnek. Előadóművészként érdeklődése a régi zenei művek felkutatása, ápolása és megőrzése felé fordult, amiért 22 évvel ezelőtt megalakította a Musica Aulica Régizene Együttest. Az eltelt több mint két évtized alatt szerepléseik, bemutatóik szinte megszámlálhatatlanok. A régi zenék népszerűsítése terén végzett munkásságával, együttesével a város kulturális életének meghatározó tényezője. Tevékenysége úgy a külföldi kapcsolatok ápolásában, mint a magyar zene más országokban történő megismertetésében is jelentős.

„Fotóművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Majoros Tamás fényképész.

Majoros Tamás 1957-ben Egerben született. Érdeklődése már korán a fényképészet felé irányult. Általános iskolai tanulmányai befejezése után Budapestre ment, ahol a Práter utcai szakiskolában elsajátította a fotografálás alapjait. 1995-ben mestervizsgát téve a „szakma mestere” címet is elnyerte. Húsz esztendővel ezelőtt megalapította fotós vállalkozását az Egri Fuji Foto Centrumot, melynek vezetője és tulajdonosa. Az első időkben nyomdai fotózással foglalkozott, beállítottsága azonban hamarosan a művészi fotózás felé irányította. Művészi szinten megalkotott esküvői, portré és gyermekfotók sokaságát készítette el, de több díjat nyert úgy a természetről, mint a műemlékekről és egyéb tematikus célzattal készült képeivel is. A Gárdonyi Géza Színház Galériájában 2001 márciusában nyílt meg színházi fotóiból rendezett kiállítása, melyben a legemlékezetesebb színházi pillanatokat örökítette meg. Az Egri Egyházmegye 2004-ben ünnepelte fennállásának ezer éves évfordulóját, mely alkalomból az Érseki Gyűjteményi Központ egy reprezentatív albumot jelentett meg, melynek számos művészi fotóját szintén ő készítette. Magas színvonalú tevékenységével 2001-ben elnyerte a Vállalkozók Országos Szövetsége által alapított „Év vállalkozója” címet. Munkásságával méltán vívta ki a város polgárainak megbecsülését.

„Sajtó-és Publicisztikai Nívódíj” kitüntetésben részesült a Szent István Rádió Szerkesztősége.
(A kitüntetést Szarvas István kuratóriumi elnök veszi át.)
A Szent István Rádió – egri központtal – Magyar Katolikus Rádió néven tíz esztendővel ezelőtt kezdte meg működését. Műsorainak sugárzását 2000. augusztus 20-án indította. Fenntartója a Magyar Katolikus Rádió Alapítvány.  A határon túl Szlovákiában és Ukrajnában is foghatók a rádió adásai, így vételkörzete Budapest határától Kárpátaljáig és Szolnoktól egészen Kassáig terjed. A Szent István Rádió műsorpolitikájának köszönhetően hamar népszerűvé vált. A Szent István Rádió az ország legnagyobb vételkörzetű regionális rádiójaként, immár tízedik éve napi 24 órában, regionális közműsor-szolgáltatóként működik. Műsoraikban igyekeznek mindig valami jót és újszerűt, valami maradandót adni a hallgatóknak. Műsoridejében főként közszolgálati jellegű műsorok hangzanak el, amelyek átfogják a mindennapi élet egészét, a gazdaság, a társadalom és a kultúra minden lényeges kérdéséről szólnak. Elsősorban az emberi hangra épít, de zenei világa is nyugodt, a szeretetteljes hangvételhez igazodik. A Rádió célja immáron 10 éve azonos az egyház küldetésével: „mindenki üdvösségének a szolgálata”.

Az egészségügy és gyógyítás, valamint a szociális gondoskodás területén dolgozó kimagasló eredményt elért szakemberek részére alapított kitüntetések átadásán Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Kakuk Judit főorvosnak, Dr. Kalló János , Dr. Kollár Lajos és Dr. Somogyi István háziorvosoknak.

1. Dr. Kakuk Judit 1951-ben Egerben született.
Az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban érettségizett. Ezután tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen folytatta, ahol 1975-ben szerzett diplomát. Orvosi hivatásának gyakorlását ugyanebben az évben az egri Markhot Ferenc Kórház Szemészeti Osztályán kezdte. 1999-től főorvos, 2003-tól pedig az osztály vezetője. Öt éven keresztül folytatott szűrést az egri óvodákban, illetve ellátta a kiszűrtek gondozását. 12 évig végezte a szemészeti osztály ultrahang diagnosztikus vizsgálatait. Az egri szemészeti osztályon 2002-től kezdődően személyéhez köthető az ultrahangos műtéti eljárás bevezetése a szürkehályog műtéti megoldásában. 2008 novemberétől nyugdíjas, de szemorvosként optikai szaküzletekben jelenleg is dolgozik. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Munkájára, óriási szakmai tapasztalatára és emberségére nemcsak betegei, hanem munkatársai is mindenkor számíthatnak. Példaadó munkássága elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” megtisztelő kitüntetésben.

2. Dr. Kalló János 1948-ban Kabán született.
A Debreceni Orvostudományi Egyetemen 1972-ben szerzett diplomát. Pályáját Verpeléten kezdte, ahol egy évtizeden keresztül a község körzeti orvosaként dolgozott. Általános orvostanból szakvizsgázott.  A 20. sz. körzet orvosaként 1982-ben került Egerbe. Az új körzet kialakítása, a lakosság bizalmának megnyerése nem okozott számára nehézséget. Az egészségügyi alapellátás átvétele után a Markhot Ferenc Kórházból háziorvosként a városhoz került. Az elsők között kezdett vállalkozóként dolgozni. Kedves, türelmes, közvetlen, alapos gyógyító munkájában épít a betegek együttműködésére. Körzetére különösen jellemző a lakosság elöregedése, ezért rendkívül nagy figyelmet fordít a betegek otthoni ellátására, ápolására. Egyéb problémáik megoldásában is segítséget nyújt, hiszen kiváló kapcsolatokat ápol a szociális gondozói hálózattal. A Közel négy évtizedes áldozatos család-orvosi szolgálatának elismeréseként részesült az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetésben.

3. Dr. Kollár Lajos 1947-ben Egerlövőn született.
Az érettségi követően három évig az egészségügyben dolgozott. Orvosi diplomáját 1975-ben szerezte a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. Ez év őszétől került az egri Markhot Ferenc Kórházba ahol 1979-ben szülészet-nőgyógyászatból szakorvosi képesítést szerzett. 1989-től az egri 17. sz. körzet háziorvosa. Háziorvostanból 1998-ban tett szakvizsgát. Magánpraxisban nőgyógyászként ma is dolgozik.  Orvosként, és önkormányzati képviselőként sokat tett azért, hogy az északi városrész betegeinek ellátása minél ideálisabb körülmények között történjen.  Hosszú évek óta gondoskodik a Nyugdíjasházban élő idősek egészségéről. Betegeivel közvetlen, az orvos-beteg kapcsolatot egyénisége teszi sajátosan oldottá. Az Egerben töltött 35 éves lelkiismeretes orvosi munkássága elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Somogyi István 1951-ben született Mezőkövesden.
A középiskolát szülővárosában végezte, majd a Debreceni Orvostudományi Egyetem befejezése után 1976 őszén szerzett orvosi diplomát. Pályáját a miskolci Semmelweis Kórházban kezdte, ahol két évig dolgozott. Egri gyógyító munkáját a Markhot Ferenc Kórház I. Belgyógyászati Osztályán kezdte 1979-ben. Szakorvosi vizsgáját belgyógyászatból 1982-ben tette le. Három évig a Kórház üzemegészségügyi szolgálatán üzemorvosként is dolgozott. 1992-től lett az egri városi alapellátás háziorvosa, körzetét jelenleg vállalkozó orvosként látja el. 1998-ban háziorvostanból is szakvizsgázott. Munkája az eltelt évtizedek alatt sem vált pusztán rutinná, rendkívül alapos, a betegekkel türelmes. A gyógyításon túl segíti, nyomon követi betegei szociális és egyéb problémáit, segíti őket azok megoldásában. 30 éves áldozatos egri gyógyító tevékenységének elismerése ez a kitüntetés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2010. évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Utasi Lászlónét, a Családsegítő Intézet Felsővárosi Gondozási Központjának vezetőjét.

Utasi Lászlóné (Oláh Zsuzsanna) 1956-ban Cigándon született.
A középiskolát Sátoraljaújhelyen, a Kossuth Lajos Gimnázium egészségügyi tagozatán végezte. Érettségi után négy éven keresztül gyermekápolóként a Szabadsághegyi Gyermekszanatóriumban dolgozott. Ezt követően a honvédség kötelékében egészségügyi tiszthelyettesként működött. A honvédség után a diósjenői Szociális Foglalkoztató Intézeténél területi szociális szervező-gondozóként helyezkedett el, ahol közreműködött a gondozási központok kialakításának modellkísérletében is. 1986-tól dolgozik az egri Családsegítő Intézetben. Gondozónő, idősek klubja vezető, majd gondozási központvezető. Szociális szervező diplomát a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Tanárképző Főiskolán szerzett. Gazdag gyakorlati, elméleti, szakmai tapasztalatainak birtokában vesz részt a gondozási szükségletet megállapító városi szakértői bizottság munkájában. Szorgalmas, pontos és megbízható vezető. Elméleti, gyakorlati felkészültségével, személyes tulajdonságaival 25 éve meghatározó szakembere városunk idősellátásának. Az intézményben végzett magas színvonalú szakmai munkásága elismeréseként részesült a „Szociális Gondoskodásért” megtisztelő kitüntetésben.

Forrás: Egriszín

A Városháza Dísztermében aláírták Eger és Munkács polgármesterei a két település közötti testvérvárosi megállapodást.

A város közhivatalnokainak és közszereplőinek rendezett fogadáson az aláírás előtt Habis László polgármester köszöntötte a 20-án kitüntetetteket, és méltatta munkásságukat. Megköszönte dr. Nyitrai Zsoltnak is, hogy támogatta és segítette őt azután, miután megválasztották országgyűlési képviselőnek.

Nyitrai Zsolt országgyűlési képviselő utalva a manapság éles politikai ellentétekre kiemelte, hogy azokat is, akik megjelentek a fogadáson, sokkal több szál köti össze, mint amely közéjük áll, vagy közéjük állhat. Az idei augusztus 20-át azért is nevezte kiemelten fontos eseménynek, hiszen jelképesen ezen a napon lépett életbe a kettős állampolgárságról szóló törvény. Ezzel véleménye szerint nyitottunk a magyarság és Európa felé. Említette azt is, hogy a következő évben, amikor az Európai Unió soros elnökei leszünk, politikailag és nem csupán földrajzilag is Európa közepe lehetünk.

Balázs István hivatalvezető rövid köszöntőjét követően írták alá a hivatalos dokumentumait a testvérvárosi kapcsolatnak. Habis László polgármester is kiemelte a kettős állampolgárságról szóló törvény életbe lépésének fontosságát. S külön örömét fejezte ki, hogy ezen a napon jött létre hivatalosan a határon túli Munkáccsal az együttműködés. Lengyel Zoltán, Munkács első embere elmondta, hogy meglepően gyönyörűnek találja Egert. Természetesen ő is örül a tegnap beiktatott törvénynek, azért is, mert városukban is jelentős a magyar lakosság száma. Van magyar iskola és óvoda is, illetve a képviselő testületüknek két magyar is tagja. Lengyel Zoltán az aláírás után átadott Habis Lászlónak egy képet, amely Munkács várát ábrázolja.

Forrás: Egriszín

Ma délután rendezték az első Úszó Alkalmatlanságok Világbajnokságát Felsőtárkányban. A versenyt óriási befutóval az egri Római Kerék csapata nyerte.

Kreatív és elszánt csapatok jelentkezését várták a szervezők az első felsőtárkányi Úszó Alkalmatlanságok Világbajnokságára. Ugyanis a bátor és ötletekben gazdag jelentkezőknek egy házilag készült alkalmatlansággal kellett megtenniük egy kört a tavon. A feltétel csupán annyi volt, hogy az eszköz eredeti rendeltetése nem lehetett a vízi közlekedés. Ennek a csapatok maximálisan eleget is tettek, hiszen a felfordított utánfutótó vagy a szemetes kuka köré épített tutaj nem nevezhető kimondottan vízre termett konstrukciónak.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12.

A megérkező 16 csapatból a selejtező után a legjobb 6 került a döntőbe. A tó megkerülése során minden úszó alkalmatlansággal érinteni kellett két ellenőrző pontot, majd visszajutni a rajt helyszínére. A döntőt izgalmas befutóval és hatalmas hajrával a Római Kerék csapata nyerte.
Az első világbajnokság, amelyen kizárólag magyarok indultak, rengeteg érdeklődőt vonzott az egyre szebb Felsőtárkányba, ahol a szervezők szerint jövőre is megrendezik az eseményt.

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Forrás: Egriszín