Keresés: „termés” (295 találat)

A teremhoki őshazájába vágyik az U19-es női B-csoportos vb-n aranyérmes magyar válogatott két egri tagja. Az Eszterházy-MEISE négy kiválósága a honi elsőség zálogának a kiváló csapategységet tartja.

Az egri klub női csapata története során negyedik alkalommal szerzett bajnoki aranyérmet a 2009/2010-es pontvadászatban. A gárda tagjai közül Suszták Nóra, Simon Alexandra, Bartók Boglárka és Karácsony Liza arra is büszke lehet, hogy a Csehországban rendezett U19-es vb B-kategóriájában első helyen végzett magyar válogatottat erősítette.
– Nagyon büszke vagyok a csapatra, ugyanis mindenki a maximumot hozta ki magából – utalt klubjának szereplésére
Simon Alexandra, Eszterházy-MEISE egyik legeredményesebb játékosa. – Mindent megtettünk azért, hogy a lehető legjobban zárjuk a bajnoki szezont. Az, hogy az első helyen végeztünk, kiváló teljesítménynek számít. Az eredeti célkitűzésünk az volt, hogy az 1–7. hely valamelyikét megszerezzük. Az edzővel régóta tartó közös munka meghozta a gyümölcsét.

Leitner Tamás (mert róla van szó), testnevelő tanárként általános iskolás koruk óta foglalkozik a lányokkal. Játékosait kiválóan ismeri, tudja, hogy tanítványainak melyek az erőssége és a gyenge pontjai.
– Edzőnkkel nagyon jól megértjük egymást a pályán és azon kívül is – erősítette meg a tréner szerepét Bartók Boglárka. – Maximálisan megbízunk benne, így a lehető legtöbbet tudja kihozni belőlünk.
A májusban bajnoki címet nyert társaság heti 4–5 edzéssel készül a következő bajnoki idényre. Emellett a válogatottban érdekelt lányok augusztusban és szeptemberben a nemzeti csapattal edzőtáboroznak. Karácsonyéknak jelentős kihívást és remek fejlődési lehetőséget biztosít, hogy időről időre a legjobbak között mérettethetnek meg.
– Rendkívül sokat segít a válogatottbeli szereplés, mert az ott megszerzett tudást a klubcsapatomban is tudom kamatoztatni.  Ebből a többieknek is tudok átadni, ami a csapat fejlődését tekintve nagyon fontos – tette hozzá Simon Alexandra.

A megyeszékhelyiek szempontjából meghatározó lehet, hogy Suszták Nóra egy évig svéd klubot erősít.
– Szeptembertől fiatalokkal bővül a gárda, így nem lesz hiány az utánpótlást illetően. Remélem azonban, hogy a  válogatottban továbbra is számítanak rám – bizakodott a légióskodást választott floorballozó.
Simon Alexandra is bevallotta, ha lesz rá a lehetősége, szívesen kipróbálná magát a skandináv országban. – A válogatott egyik kapusa svéd egyletben véd és gyakran mesél a tapasztalatairól. Eddig csak jókat hallottam az ott folyó munkáról, így én is örömmel utaznék Nóra után – fogalmazott a válogatott játékos, megemlítve: ha nem jön össze az északi túra, akkor is a sportéletben szeretne tevékenykedni. Ambícióit és természetét tekintve leginkább a fiatalok menedzselését tudná magának elképzelni.

1064 egyesületben 124 652 játékos

Miközben a magyar élvonalban 11 férfi és 9 női egylet tagjai terelik a labdát, addig az 1981-ben alapított svéd szövetségnél 1064 egyesületet tartanak nyilván. A 2009/2010-es bajnoki évben 124 652 játékos szerepelt a skandináv állam pontvadászatában. Az igazolt floorballozók 27 százaléka nő, illetve több mint fele 16 éves vagy annál is fiatalabb.

A lányoknak lassan szembe kell nézniük a továbbtanulás, a főiskola vagy egyetem választás kérdésével, így a csapat összetétele is változhat. Abban azonban, hogy hol folytatják tanulmányaikat, egyikük sem biztos még. Egyelőre örülnek a sikereiknek és a további hasonló szereplés reményében a tréningekre és a felkészülési mérkőzésekre koncentrálnak.

Forrás: Heol

Csütörtökön meghúzták a felsőoktatásban a ponthatárokat. Az is kiderült, melyik intézménybe hány hallgatót vehettek fel. Megyénk két főiskolájának vezetőit rövid értékelésre kértük.

– Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) jelentkezési mutatói a korábbi éveket is meghaladóan jók voltak – tudtuk meg az intézmény rektorától, dr. Hauser Zoltántól.
– A mennyiségi mutatók is fontosak, de a minőségnek rendkívül nagy a szerepe. Örömmel vettük, hogy több szak esetében magasra került a ponthatár – mondotta az EKF rektora.
Dr. Hauser Zoltán szerint a nem feltétlenül egyenlő esélyekkel zajló versenyben különösen jelentős az a teljesítmény, amit az egri főiskola az alapeljárásban elért több mint 2500 felvett hallgatójával. A pótfelvételi után is jöhetnek még diákok. A rektor úgy látja, annak is nagy a jelentősége, hogy az egri főiskolára bekerültek háromnegyede támogatott képzésben tanulhat.

Nyolcszáz körüli a mesterszintű tanulmányokra felvételt nyertek száma. Az összes felvett diák fele tanul majd nappali tagozaton. A karok közötti „versenyben” a természettudományi kar bizonyult legnépszerűbbnek, a testnevelés és sport szakirány miatt. Alig maradt el tőlük a tanárképzési és tudástechnológiai kar. Gyengült viszont a humán és társadalomtudományok elsődlegessége, mivel az államilag támogatott képzésbe kevesebb jelentkezőt vehettek fel.

Helgertné Dr. Szabó Ilona, a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola (KRF) oktatási rektorhelyettese szerint a mostani felvételi eljárásban az történt, amire számítottak.
– Az első olyan évünk az idei, amikor főiskolánkon kétfelé váltak az eljárások, hiszen februárban már felvételiztek hozzánk keresztféléves képzésre – jelentette ki. Csak a számokat nézve az idén több hallgatót tudtak felvenni államilag támogatott képzésbe. A pótfelvételi adatok híján is nagyon pozitív, hogy sikerült bővíteni a KRF képzési kínálatát alapszakokkal és felsőfokú szakképzésekkel.

Az egri főiskola alapítványa is támogatást nyújt

– Néhány szak esetében már tömeges volt a magas pontszámmal be nem kerültek száma – mondotta dr. Hauser Zoltán rektor. – Mi az értéket, a teljesítményt, a minőséget fontosnak tartjuk. Ezért is döntött úgy az intézmény vezetése, hogy a Líceum pro Scientiis Alapítvány tehetséget gondozó támogatásával az idén is a minőségi teljesítmény mellé áll. Átvállalja a kiemelkedő pontszámmal most felvett vagy pótfelvételin bekerülő költségtérítéses hallgatók térítési díját egy félévre.

– Az is öröm, hogy a gazdasági informatikus alapszakot 23-as létszámmal indítani tudjuk, hiszen az engedélyt január 23-án kaptuk meg rá, így szinte nem is volt időnk a „reklámozására” – fogalmazott Helgertné Dr. Szabó Ilona.
Most 730 elsős nyert felvételt a gyöngyösi főiskolára. Az intézmény a pótfelvételin bekerülőkkel együtt 1100–1200 új hallgatóval számol, hasonlóan az utóbbi évekhez. Levelező tagozaton érzékelhető némi létszámcsökkenés, főleg a költségtérítéses körben. Ez érthető is, hiszen a családok gazdasági helyzete romlott, amit még az árvizek és katasztrófák is megfejeltek abban a térségben, ahonnan a KRF hallgatói utánpótlásának jelentős része érkezik.

– Azok a tehetséges fiatalok, akiket a rendkívüli helyzet sújtott, a Károly Róbert Főiskoláért Alapítványhoz benyújtott pályázat alapján támogatásban részesülhetnek tanulmányaik megkezdése, folytatása érdekében. A lehetőséget kiterjesztik az újonnan felvettekre  is – mondotta Helgertné Dr. Szabó Ilona.

Forrás: Heol

• Önkormányzati Választás 2010
• Közélet
  • Önkormányzat
  • Közgyűlés
  • Civil
  • Színterjú
• Gazdaság
• Kultúra
  • Színház
  • Szinterjú
• Oktatás
• Sport
  • Labdarúgás
  • Vízilabda
  • Küzdősport
  • Úszás
  • Sportélet
  • Kosárlabda
• Kék hírek

Tizenhetedik alkalommal rendezik meg július 22. és 28. között az Egri Fotóművészeti Alkotótábort, melynek tegnap délután bemutatott nyitókiállításán a Pusztinai Nemzetközi Alkotótábor munkáiból látható válogatás. Az alkotótábor vendégei négy országból érkeztek Egerbe.

A 17. Egri Fotóművészeti Alkotótábort, amely szakmai és fakultatív programokkal várja az érdeklődőket.
A tábort a Heves Megyei Fotóklub szervezi. A kezdetekben az volt az elképzelés, hogy összehívják a megye fotósait egy találkozóra, ahol megvitathatják munkáikat, tanácsokat adhatnak, tapasztalatot cserélhetnek. A tábor az idők során egyre inkább kibővült, országosan ismertté vált, majd később már határon túlról is érkeztek vendégek. A mostani találkozóra felvidékről, a délvidékről és Erdélyből is érkeztek vendégek.
Az idei találkozó szakmai programjai között szerepelnek vetített képes előadások, digiporáma bemutatók, a Homonnai Fotóklub és a Hargita Megyei Kulturális Központ fotóanyagának bemutatója, gyakorlati bemutatók, kiállítások.
A szakmai munkát, mint minden évben fakultatív programok, fotókirándulások egészítik ki, mely során az idén egri pincékbe, a Mátrai Hőerőműbe, Noszvaj környékéra a kaptárkövekhez látogatnak el a résztvevők.
Molnár István Géza fotóművész, a tábor egyik szervezője elmondta, hogy a találkozó lényege, hogy a különböző helyekről érkezett résztvevők felfedezzék a helyi adottságokat, a környezetet, és jó fényképeket készítsenek. A termést mindig a következő évben elemzik, értékelik.
A programban ajánlások vannak, amelyek alapján ki-ki megtalálhatja a leginkább kedvelt területét.

Forrás: Egriszín

Hetente három alkalommal vásárolhatnak kedvezményes jegyet az egri Termál-és Strandfürdőbe, valamint a Bitskey Aladár Uszodába a 60 év feletti nyugdíjasok. Az Eger Termál Kft. ma délelőtti sajtótájékoztatóján beszámoltak arról is, hogy már az élménymedencéért sem kell külön fizetni.

Nézze meg videónkat!

Az országos átlaghoz viszonyítva több, a megye átlagánál viszont kevesebb nyugdíjas lakik a Egerben. Majd’ minden harmadik lakos nyugdíjas és természetesen az önkormányzat számára is fontos a velük való jó kapcsolat - kezdte a strand bejáratánál tartott sajtótájékoztatót Habis László polgármester. A város 700 fő étkeztetését oldja meg, 150-en kapnak házi-, százan pedig jelzőrendszeres segítségnyújtást. A polgármester megemlítette a Felsővárosi Nyugdíjasház felújítását is, amely a közeljövőben – hetven százalékban önkormányzati pénzből – fog megvalósulni.

A nyugdíjasok a strandon és az uszodában is élhetnek kedvezményekkel. Bár a közgyűlésen még heti kétnapi félárú belépőt szavaztak meg a 60 év feletti nyugdíjasok számára, az Eger Termál Kft. háromra emelte ennek számát – közölte Szente János igazgató. A nagyvárosok közül egyedülálló az is, hogy a helyi lakosok kedvezményt kapnak a belépőből. Az egri tikettekből tavaly 41425 db fogyott.

Forrás: Egriszín

Az árvíz utáni újjáépítésnek és a mindennapi szegénység elleni harcnak is új lökést adhat a természetbeni adományok adómentessé tétele.

A segítő szervezetek régi panaszát orvosolta az országgyűlés, amikor eltörölte a tárgyi és szolgáltatásbeli adományok utáni áfa-fizetési kötelezettséget. A nonprofit szektor véleménye szerint a három éve bevezetett áfa-kötelezés méltánytalan és megalapozatlan volt, rövidlátásról árulkodott, miközben Magyarországon az egyénileg jótékonykodók támogatása addig is minimális volt. A karitatív szervezetek az elmúlt években folyamatosan lobbiztak az adójogi könnyítésekért, de legalább a régi minimális kedvezmény visszaállításáért.

– Sajnálatos, hogy egy árvíznek és egy kormányváltásnak kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy megváltozzon a helyzet – mondta el Gortva József. A Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezetének titkára hozzátette: érezhetően visszavetette a cégek adományozó kedvét a korábbi kedvezőtlen adószabályozás, így most ha nem is ugrásszerű, de mindenképp növekvő támogatásokkal és támogatói körrel számolhatnak majd. Ez mindenképp növeli az érintett vállalkozások presztízsét és segíti a közhasznú és kiemelten közhasznú civilszervezetek munkáját. Most elsősorban az árvíz utáni újjáépítésekhez szükséges építőanyag-felajánlásokat könnyítheti meg a kedvező változás, de a hétköznapokban több adomány juthat majd a nélkülözők széles körének is – fogalmazott a Vöröskereszt megyei titkára. Heves megyében egyébként mintegy fél tucat állandó adományozó céggel áll kapcsolatban a Vöröskereszt.

– Nagy kiesést jelentett szervezetünk, a Magyar Katolikus Karitász számára a korábbi szabályozás, amit azok is megéreztek, akik addig számíthattak ránk, hiszen így nekik is kevesebb jutott – hangsúlyozta Árvai Ferenc, az Egri Főegyházmegyei Karitász igazgatója.

A KSH adatai szerint a magyar nonprofit szektor - benne a segítő szervezetek - bevételeinek összege megközelíti a 900 milliárd forintot: ennek több mint harmada állami támogatás, magánadakozásból pedig közel 130 milliárd folyik be. A pénzek, adományok 95 százalékával azonban a szervezetek mindössze 18 százaléka gazdálkodhat. A természetbeni juttatások összege hozzávetőleg nyolcvanmilliárd forint. Ezeknek a cégektől, magánszemélyektől, egyéb helyről érkező adományoknak a háromnegyede közvetlenül a rászorulókhoz került.

– Mindenképp pozitív jelzés az adakozók számára – erősíti meg a változás kapcsán Tajcs Ferenc, a Létminimum Alatt Élők Társaságának (LAÉT) megyei elnöke, az országos szervezet alelnöke is, aki szerint az adományok szempontjából talán az elmúlt 16 év legnehezebb időszaka a mostani, noha a közelmúlt elemi csapásai nyomán biztató az emberek segíteni akarása. A megyei elnök az adományok után megfizettetett áfa-t is az adakozó kedv csökkenésének egyik okaként említette.

Forrás: Heol

Pintér Istvánt, Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság észak-magyarországi regionális igazgatóját nevezték ki az NFH élére - jelentette be Bencsik János államtitkár hétfőn.

Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter felmentette Wittich Tamást, a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság (NFH) főigazgatóját hétfőn, helyére Pintér Istvánt, az NFH észak-magyarországi regionális igazgatóját nevezte ki 2010. július 12-iki hatállyal - jelentette be Bencsik János, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) belgazdasági államtitkára.

A kinevezési ünnepségen Bencsik János hangsúlyozta: szakmai ismerettel és gyakorlattal rendelkező szakembert nevezte ki a főigazgatói posztra, akinek feladata az ügyfélközpontú, vállalkozóbarát szemlélet kialakítása a fogyasztóvédelemben.

Pintér István kérdésünkre elmondta: Heves megye nagyon jó szakmai alapot adott a munkájának.  - Itt születtek az ötletek, ide kötnek a gyökereim. Borsod és Nógrád megyével mi kezdeményeztük a regionális határmenti együttműködést Besztercebányával és Kassával. Innen indítottuk el a másoddiplomás szakemberképzést, amelynek már az OKJ-s változatát is akkreditáltattuk. Természetesen célom a mesterszintű képzés megvalósítása is, amelynek Heves megye és Eger lehetne az egyik központja.

Az új főigazgató hozzátette: új szemléletet kívánnak bevezetni a fogyasztóvédelemben, hátat fordítanak a "kommandóknak". Fogyasztó- és vállalkozóbarát rendszerben gondolkodnak, pozitív listákban és a vállalkozók akkreditált képzésében.

Forrás: Heol

A turisták által szívesen látogatott Noszvajon mától ingyenesen nyaralhat 23 gyerek.

Az árvízkárosultaknak, egészen pontosan a Hernádnémetiben kárt szenvedetteknek tett felajánlásról Thummerer Éva vendéglátós vállalkozó adott tájékoztatást.  Elmondta, hogy ott elsősorban a belvíz pusztított, és nagyon sok család került nehéz helyzetbe. Átérezve a természeti csapás miatti keserűségüket, elgondolkodtak Czinkéné Szűcs Krisztina utazásszervezővel és Balogh Barbara szállodással, miként segíthetnének rajtuk.

A gyerekek üdültetése valóban jó ötlet, így vélekedtek a falubeliek is. Első kérésükre csatlakozott a kezdeményezésükhöz a szállodás, a fogadós, a vendéglős, a borász, a lovász, a pék, az utazásszervező, s mindenki, akit megszólítottak. Adják, amit tudnak: szállást, ebédet, lovaglási lehetőséget, lekvárt, mézet, szalonnát. A gyerekek versenyeket, kézműveskedést szerveznek a kis vendégeknek.

Kérdésünkre, mi szerint, ha az egyhetes, teljes ellátást kínáló nyaralásért fizetni kellene, úgy mennyibe kerülne, a vendéglátós elmondta: személyenként 30 ezer forinttal számolhatunk. Javarészt alsótagozatos gyerekek jönnek, két kísérővel. Míg ők feltöltődnek, a szülők haladhatnak a kárelhárító munkájukkal. A szervezők remélik, hogy mások is követik a példájukat, hiszen így is lehet segíteni, nemcsak pénzzel vagy tárgyi adományokkal.

Forrás: Heol

Az Ethnofil zenekar koncertjével kezdetét vette a „XIV. Egri Bikavér Ünnepe Szent Donát napján” elnevezésû borgasztronómiai fesztivál ma délután, a Dobó téren. Eger város zászlósborának ünnepén Tarsoly József  hegybíró köszöntötte a megjelenteket, majd elismerték a borászat területén tevékenykedők kimagasló teljesítményeket.

Nézze meg videónkat!

Az egri borvidék legjelentősebb boros rendezvénye az Egri Bikavér Ünnepe, melyet idén már 14. alkalommal rendeznek meg Eger főterén, a Dobó téren. A pavilonokban több mint 30 borászat borait ismerhetik meg a látogatók, és minden borászat valamelyik étteremmel karöltve mutatja be termékeit. Az éttermek a borokhoz illő finomságokat kínálják az ide látogatóknak. A rendezvényt díjátadások, és kulturális programok szinesítik.

Az Egerben hagyománynak számító Bikavér Ünnep egy hangulat, egy életérzés, melyet csak a helyszínen lehet átélni és megélni. az egri nyár elképzelhetetlen nélküle– fogalmazta meg beszédében Tarsoly József  hegybíró.

A jó bornak igenis kell a cégér, kell a hírverés, jelentette ki köszöntőjében Dr. Schmitt Pál a rendezvény fővédnöke. „Nincs magyar ember, akárhová vitte föl isten a dolgát, aki egy egri meghívásnak ellent tudna állni. Minden gyereknek és felnőttnek úgy kell gondolnia Egerre, mint a kultúra, az oktatás, a vallás, a művészetek, a hősiesség és a történelem városára.” -  foglalta össze gondolatait az egri bor tavaly megválasztott nagykövete, aki azt is elárulta, hogy valahányszor Egerbe érkezik meglátogatja az egyedülálló Sportmúzeumot,. A mostani alkalommal egy Vancouverből származó olimpiai fáklyát adott át Székely Ferencnek, a Sportmúzeum igazgatójának.
Az Egri Bikavér Ünnepe Szent Donát napján a nyári időszak és a „Bor Éve” programsorozat egyik legfontosabb eseménye, hangsúlyozta Habis László polgármester aki arról is beszédében méltatta az egri borászok mindennapi munkáját és sikereit. A városnak és minden egrinek fontos a siker, amelyhez ez a rendezvény is hozzájárul, tette hozzá a polgármester.

Az Egri Bikavér Ünnepén a szakma jeles képviselőinek munkáját ismeri el a város. Az ünnepi köszöntők után elismeréseket díjakat adtak át négy kategóriában.

Forrás: Egriszín

program:

Július 10. szombat

16.00 – 24.00 Egri Bikavér Borgasztronómiai bemutató - 30 Egri Bikavér –30 Egri étel

16.00 – A Kovács Linda Quartett jazz koncertje

18.00 – Az EU Borlovagrend Egri Bikavér Legátus Ünnepsége

19.00 – A Gajdos együttes koncertje

21.00 – Herczeg Flóra koncertje

Július 11. vasárnap

Szent Donát Ünnepség

14.30 – Szt. Donát szobránál a Donát dűlőben

Könyörgés a jó termésért Szt. Donát közbenjárására

Az Egri Csillagok és a Dobó Katica népdalkör műsora

16.00 - 22.00 Egri Bikavér Borgasztronómiai bemutató - 30 Egri Bikavér – 30 egri étel

16.30 - Az Egri Csillagok népdalkör és az Agria cigányzenekar műsora

18.00 – Borünnepünk legjobb ételének – Bikavérének kihirdetése, díjátadás

Az Egri Fehér Cuvée bor névpályázatának eredményhirdetése

A Belvárosi Kereskedők Egyesülete által kiírt kirakatverseny eredményhirdetése

19.00 – A Jazz Steps együttes műsora

Az Eszterházy Károly Főiskolán már sikert aratott a "Tájaink és kincseink" címet viselő különleges, interaktív természetfotó-kiállítás, amely a Dél-Bükk és a Borsodi Mezőség tájait, élővilágát mutatja be az érdeklődőknek.

Július 17-étől Noszvajon, a Magtár Borozóban (Szomolyai út 2/a) lesz megtekinthető a tárlat, amelyet eddig több mint 11.000 ember látott az eddigi 16 helyszínen.

A kiállítás megnyitójára július 17-én 15 órakor kerül sor a borozóban, amely rendkívűl hangulatos helyszínt biztosít a különleges tárlatnak.

A kiállítást július 17-től július 30-ig látogatható (keddi,szerdai, csütörtöki és vasárnapi napokon 14-18 óráig, pénteki és szombati napokon 14-21 óráig)



A kiállítás egyik különlegessége, hogy olyan fotókat is láthatnak az érdeklődők, amelyeket egy hagyományos természetfotó-kiállításon nem lehet megtekinteni.A két szervező fél, a bükkábrányi székhelyű Eleven Televízió, és a bükkábrányi Jánosházi Sándor Könyvtár ugyanis az érintett területen tevékenykedő természetvédelmi őr, Kleszó András fotóiból készítette el a tárlatot, így ritka, különleges élőlényeket, élethelyzeteket is a látogató elé tárnak.

A kiállítás része még a televízió díjnyertes természetfilm-sorozatának három része, valamint egy olyan internetes, interaktív térkép, amelynek segítségével a virtuális földbolygón is megtekinthetők a képek. A kiállítás abban a tekintetben is rendhagyó, hogy a teljes képanyag elérhető az interneten is a következő címen: www.panoramio.com/user/3074466

Itt többet is megtudhatnak a kiállításról, továbbá ajánljuk figyelmükbe az Eleven Televízió honlapját (www.eleven.bvmedia.hu), ahol a filmeket is megtekinthetik.

Két évtizedes múltra tekint vissza a minden nyáron megrendezett „Pedagógusok Siroki Alkotóműhelye”, melynek nyitókiállításán a helyi polgármester köszöntötte az idei tábor résztvevőit tegnap este. Az egy héten át működő alkotóműhelyben, kihasználva a vidék és a természet különleges adottságait, az ország különböző pontjairól érkezett rajztanárok között öt egri művész is tevékenykedik.

Elmélyültség és szakralitás árad a művekből, és mindez benne van a helyi atmoszférában is, hangsúlyozta Szalay József, a Magyar Rajztanárok Országos Egyesületének elnöke megnyitóbeszédében. A közös élmények misztériumának kisugárzását közvetíti a közös tárlat, ami emberléptékű viszonyt jelent a világgal, egyfajta áthatást a racionalitás és a misztikum között.
A siroki könyvtár ad otthont a község önkormányzata által 20 éve megrendezett Pedagógusok Siroki Alkotóműhelye idei nyitókiállításának, amelyen jórészt a tavalyi műhelymunka legsikeresebb darabjai láthatók.
Az idei táborban 15 alkotó vesz részt, az ország különböző pontjairól.
A művészek közül Borics József, aki egyben a találkozó szervezője is, Sirok községet képviseli. Balog Kálmán Hatvanból, Fodor Lászlóné Hevesről, Kapa Melinda Tátról, Cserni Péterné Esztergomból, Gál Éva, Kállai Margit, Dr. Szőkéné Mata Magdolna, Kántorné Bódi Ilona és Tóth László Egerből, Környeiné Gere Zsuzsa, Dr. Környei Zsuzsanna, Pálffy Katalin, Váradi Iván Attila és Vicsek Tamás Budapestről érkezett.
A tábornak nemcsak múltja, hanem jövője is van, jelentette ki Lakatos István polgármester köszöntőjében, hozzátéve hogy az országban jelenleg több hasonló közösség is működik, de egynek sincs olyan múltja, mint a sirokinak.
Ahogyan a polgármester elmondta, a tábor története 1990-ben kezdődött. Azzal a céllal indult, hogy a Sirokban élő művészek alkotási, bemutatkozási lehetőséget kapjanak, a máshol élőket pedig idecsábítsák a helyi lehetőségek, perspektívák, adottságok vonzerejével. Az ügynek már a kezdetekkor sikerült támogatókat találni, így a Heves Megyei Művelődési Központ, a Pedagógiai Intézet már két évtizede segíti a műhely munkáját.
Eredetileg szűkebb baráti közösségből alakult ki a rendszeresen részt vevő csapat, egymást ajánlották az alkotók.
A település életében fontos a művészet, köszönhetően a 20. században élt és alkotott Borics Pálnak akit a „Kő gyermekének” is neveznek, és aki a helyi kőfaragók nevében a település hírnevét szerte az országban terjesztette. Az ő munkái láthatók a könyvtárban, ahol az alkotóműhely művészei is kiállították műveiket.
A művészek az itt található tájat, az itt élő embereket formálják meg munkáikban, a hely szelleme rányomja bélyegét az alkotásokra.
A nemrég díszpolgárrá avatott Borics József tanár úr a kezdetek óta fáradhatatlan mozgatórugója az alkotóműhelynek, maga is nagyszerű alkotások szerény létrehozója, aki nem feltétlen keresi a nyilvánosságot. A tábor kapcsán elmondta, hogy mindig az előző évek tapasztalataiból kiindulva szervezik meg a találkozót. A település életében fontos helyet foglal el a műhely, érdekes színfoltja a nyárnak, a helyieket érdekli, számítanak rá. A művész azt is kiemelte, hogy a környezet, a táj inspirálólag hat a résztvevőkre, rengeteg témát kínál a hely.

Forrás: Egriszín