Keresés: „verseny” (383 találat)

Magyarország soros uniós elnöksége kapcsán az összeurópai kulturális értékek összefogása a fő témája a XI. Egri Tavaszi Fesztiválnak, ahol színházi, könnyű- és komolyzenei előadásokkal is várják az érdeklődőket. A korábbiakhoz hasonlóan ebben az évben is az Egri Szimfonikus Zenekar hangversenyével indul az Egri Tavaszi Fesztivál március 15-én. Az ünnepi koncertet Liszt Ferenc és Gustav Mahler emlékére a Gárdonyi Géza Színházban rendezik majd.
– Magyarország soros uniós elnöksége kapcsán az idei tavaszi fesztivál során kiemelt szerepe lesz a kultúrák közötti párbeszéd közvetítésének, Egerben is több nemzetközi kulturális intézmény szervez majd programokat. A már tizenegyedik alkalommal megrendezett rendezvénysorozat március 15-től április 3-ig tart majd – hangsúlyozta Rázsi Botond az egri fesztivál programját ismertető sajtótájékoztatón.

Eger alpolgármestere kiemelte: a könnyű- és komolyzenei, a színházi és a különböző programok mindenképp felélénkítik a megyeszékhely kulturális életét.
– A fesztivál fő célja, hogy a kulturális turizmuson keresztül színesítse a résztvevő városok hétköznapjait. Fontos, hogy minél több helyszín csatlakozzon a tavaszi fesztiválsorozathoz, így is erősítve a városok közötti kapcsolatot. A turistacsalogató programok mellett lényeges, hogy a városok kulturális és gazdasági értelemben is fellendülést érjenek el – mondta Vitézy Zsófia, a Budapesti Fesztiválközpont Nonprofit Kft. frissen kinevezett ügyvezetője.

Az elmúlt évekhez hasonlóan központi helyszíne lesz a fesztiválnak a Gárdonyi Géza Színház. Blaskó Balázs színházigazgató elmondta: már műsoron lévő darabokkal, a tánctagozat új, Tiszta tánc című bemutatójával és a XXI. Magyar Stúdiószínházi Fesztivál előadásaival és koncertekkel is várják az érdeklődőket.

Visszatér Egerbe a Csík Zenekar

A XI. Egri Tavaszi Fesztiválon a Csík Zenekar, Ferenczy György és a Rackajam közös koncerten lépnek fel. – Még korábban ebben a formációban sosem zenéltünk együtt, de most több helyszínre is ellátogatunk a Rackajammel. Kifejezetten a Tavaszi Fesztiválra álltunk össze. Az esten a két együttes felváltva fog zenélni, majd a végén egy 30-40 percben közös számokat együtt adunk elő. Külön készülök a koncertre, számomra mindig plusz motivációt jelent, ha Egerben zenélhetek – hangsúlyozta Szabó Attila, a Csík Zenekar egri kötődésű prímása.

A színházi előadások mellett a Budapest Ragtime Band, a Kerekes Band illetve a Csík Zenekar, Ferenczy György és a Rackajam együttesek is fellépnek Egerben a fesztivál ideje alatt. Az Egri Kulturális és Művészeti központ szervezésében az Ethno Funk Fesztivál vendége lesz többek között az erdélyi Szászcsávási Zenekar, a Shapat Terror, a Belga DJ Set és a Dublin környékén élő nigériai zenészekből álló Oleku Band.

Forrás: HEOL

Az MSZP szerint: A kormány által bemutatott Új Széchenyi Terv az Új Magyarország Fejlesztési Terv  olcsó, rossz minőségű másolata.

A hangzatos szavakkal bejelentett fejlesztési irányok zöméről mára kiderült, hogy csupán az előző kormányok által megalkotott koncepció elemeinek átcímkézései.
Magyarország az elmúlt két ciklusban sikerrel állt át a nemzeti támogatási rendszerről az uniós szisztémára. A végbement intézményi átalakítás Európa-szerte elismert és hatékony pályázati koordinációt eredményezett. A szocialista kormányok 2004 és 2010 között több mint 4000 milliárd forint uniós támogatást hívtak le a Nemzeti Fejlesztési Terv, majd az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében.Heves megyében rekord méretű fejlesztések valósultak meg ebben az időszakban. Befejeződött a Parádi Szociális Otthon építése, a gyöngyösi Mátra Múzeum, az egri Török Fürdő és Reuma Kórház építése és felújítása, a hatvani buszpályaudvar. Folyamatban van az egri Líceum és a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola fejlesztése. Iskolák, óvodák, vízelvezető rendszerek, szennyvízberuházások korábban nem látott mértékű megvalósítására került sor, vidéken az infrastruktúra fejlesztésére is.
Döntés van az Egri Vár, a poroszlói Ökopark, az egri Markhot Ferenc Kórház és a gyöngyösi Bugát Pál Kórház fejlesztéséről. Az elmúlt évek fejlesztéspolitikája tehát sikeres volt.
A szocialista kormányok a versenyképesség javítása mellett figyelmet fordítottak az esélyegyenlőségre és a fenntarthatóságra is. Ezzel összefüggésben az emberek mindennapi környezete is gyökeres változáson ment át.
Ezzel szemben a Fidesz-KDNP kormány az elmúlt hónapokban a szakadék szélére sodorta a pályázati rendszert. Források helyett csupán a pozíciókat osztogatta, szakértelem híján pedig hónapok óta áll a korábban működő rendszer. Nem véletlen, hogy már az Európai Bizottság is figyelmeztette a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség elnökét, hogy sürgősen vegye vissza a megfelelő szakértelemmel rendelkező alkalmazottakat.
Csúsznak a pályázati kiírások, félő, hogy 2011 őszéig egyáltalán nem lesznek támogatási szerződések és csak 2012-ben történnek meg az első kifizetések. Ekkor már legalább 23 hónapja lesz a Fidesz kormányon anélkül, hogy bármit fejlesztett volna.
A kormány által bejelentett Új Széchenyi Terv ezért nem más, mint az Új Magyarország Fejlesztési Terv olcsó, rossz minőségű másolata.
Ráadásul a most megjelent akciótervekből olyan lényeges területek maradtak ki, mint a mozgáskorlátozott emberek foglalkoztatását, önálló életvitelét segítő műhelyek, a tanórán kívüli nevelési feladatok, a regionális vérellátó központok, vagy a leghátrányosabb helyzetű kistérségek komplex beruházásainak támogatása.
Irreális - többek között -  az Új Széchenyi Terv foglalkoztatási programja, hiszen ahhoz, hogy 10 év alatt 1 millió új munkahely jöjjön létre Magyarországon, ahhoz például ez Heves megyében évente két – a Mátrai Erőmű és a Bosch - nagyságrendű beruházást kellene megvalósítani. Valójában az elmúlt háromnegyed évben inkább visszalépés történt foglalkoztatásban.
Az MSZP szerint a jelenlegi kormány és az általa létrehozott intézményrendszer alkalmatlan arra, hogy megfelelő pályázati rendszert koordináljon, továbbá nem tesz határozott lépéseket annak érdekében, hogy a leszakadó térségekben élő emberek munkakörülményei és lakókörnyezete javuljon.

Forrás: Egriszín

Felső tagozatos általános iskolások és Középiskolások részére szerveznek idegen nyelvi tehetségkutató versenyt Egerben, angol, német, spanyol, francia és olasz nyelven.

Ajánlják minden nyelvvizsgázónak és felkészítő tanárnak. Természetesen nemcsak a TELC vizsgára készülők profitálhatnak a versenyből, hanem mindenki, aki szeretné kipróbálni a nyelvtudását. A versenyt B1, B2, C1 (alap,- közép,- és felsőfokú) szinteken ANGOL, NÉMET, SPANYOL, OLASZ és FRANCIA nyelvekből rendezik.

Forrás: Egriszín

A gyenge jövedelmezőség, a hitelfelvételi nehézségek és a forráshiány is rontja az ágazat versenyképességét – hangsúlyozta csütörtökön dr. Kállay Miklós az egri szőlészeti-borászati konferencián. A borászattal összefüggő előadásokkal folytatódott csütörtökön a XII. Egri Szőlészeti-Borászati Konferencia. A résztvevők így egyebek mellett a magyar borászat versenyképességének javítása érdekében megteendő lépésekről is hallhattak. E téma előadója dr. Kállay Miklós, a Magyar Bor Akadémia elnöke, a Budapesti Corvinus Egyetem Szőlészeti és Borászati Intézetének igazgatója volt. – Szakmai oldalról vagy az eszközellátottság tekintetben a magyar szőlő-bor ágazatnak semmilyen lemaradása nincs a nyugati versenytársaihoz képest. A hátrányunk alapvetően gazdasági jellegű: a gyengébb jövedelmezőség, a forráshiány, a hitelfelvételi nehézségek, valamint a törvényi túlszabályozás az, ami rontja a versenyképességünket – jelentette ki a neves szakember. Rámutatott ugyanakkor: van bőven tennivaló, hiszen a szőlészet oldaláról elengedhetetlen a telepítések ésszerűsítésére, a fajtaösszetétel, illetve a piaci megjelenés átgondolására, továbbá az ehhez igazított borászati technológia kialakítására, hogy a lehető legjobb, de legalább is megfelelő minőségű bort lehessen előállítani. A marketingeszközök helyes alkalmazása nem kevésbé lényeges, hogy a hazai borászatok megerősíthessék pozícióikat a belföldi piacokon, a külföldieket pedig meghódíthassák. Dr. Kállay Miklós előadásában külön is kitért a borhamisítás kérdésére. Miként előrebocsájtotta, a ’80-as évek olaszországi metanol-, illetve az ausztriai glykol-botrány óta nemigen hallani más nyugati ügyekről, noha alighanem ott is tisztában vannak a „meg nem engedett eszközökkel”. Ezzel szemben itthon a törvény szerint ami nincs megengedve, az már hamisításnak számít, ráadásul minden ügyet azonnal nagydobra vernek, amivel inkább ártanak az ágazatnak, mintsem használnának. Az sem mellékes, hogy a törvényi előírásokon viszonylag könnyen lehet változtatni: ami az egyik nap még tilos, az másnap már szabályos lehet. Éppen ezért – mutatott rá – fontos lenne a kérdés árnyalása. Szóba került a zárjegy ügye is: mint hagsúlyozta, ennek visszaállítása nem lenne szerencsés, a minőségjavítással való összekötése pedig félrevezető.

Újra minisztériumi fennhatóság alá kerülnek a kutatóintézetek?

A megyénket is érintő kényes ügy a konferenciát szervező Egri Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet sorsa. Emlékezetes: a korábban minisztériumi fennhatóság alatt álló öt – egri, pécsi, badacsonyi, kecskeméti és tarcali – kutatóintézeteket pár éve különböző felsőoktatási intézményekhez csatolták. (Az egri így került a gyöngyösi Károly Róbert Főiskolához.) Ez a lépés dr. Kállay Miklós professzor szerint nem volt szerencsés, hiszen maguk az egyetemek, főiskolák is forráshiányosak, a kényszerű takarékosság pedig a szakmai munka rovására megy előbb-utóbb. Mint ugyanakkor elmondta, a jelek szerint a politikai akarat már megvan atekintetben, hogy a kutatóintézeti hálózatot visszarendelik a Vidékfejlesztési Minisztérium alá, az ehhez szükséges pénz viszont még nem áll rendelkezésre. Bíztató viszont, hogy az erről folyó tárgyalások már ebben a félévben megkezdődhetnek.

Forrás: HEOL

Január 19. és 22. között immár 12. alkalommal rendezik meg Egerben a Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet szervezésében a Károly Róbert Főiskola Gyöngyös és az Eszterházy Károly Főiskola Eger társszervezői tevékenysége mellett a bükki, a mátrai, a tokaji és az egri borvidékek Hegyközségi Tanácsai, valamint a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa segítségével a Szőlészeti és Borászati Konferenciát.

A már több éve az ország leglátogatottabb szőlő-bor szakmai, tudományos rendezvényévé fejlődött konferencián az idei évben a hangsúlyt az első napon a tudományos alapokra épített szőlő növényvédelemre, a másodikon a szőlő érésdinamikájának követési lehetőségeire, a magyar borászatban szükséges változtatásokra, a harmadikon a bormarketingre, borpiaci helyzetre, az idei marketing lehetőségekre, a termékleírások elkészítésére és a támogatási lehetőségekre helyezik.

Juniorok a szőlőtermesztésben és a borászatban címmel külön szekciót biztosítanak az ágazatban dolgozó fiatalok nézeteinek kifejtésére, megvitatására. A napi programokat a bükki, a mátrai, a tokaji és az egri borvidék borászatainak borbemutatóival fejezik be. A metszési gépbemutatóra január 22-én a kutató intézetben kerül sor.

A konferencia szervezői a rendezvénnyel a tudományos kutatás, az oktatás és a termelés kapcsolatának erősítését szolgálják, továbbá szeretnék elősegíteni, hogy a szőlő- és bortermelők mind magabiztosabban mozogjanak az európai uniós feltételek között és minőségi, versenyképes termékeikkel, saját teljesítményükkel jól érvényesüljenek az uniós piacokon. A rendezvény nyilvános, minden érdeklődőt szívesen várnak a szervezők a Hotel Egerben.

Forrás: Rádió1

Az egri Demeter Csaba kapta a legtöbb szavazatot, ő lett tehát 2010-ben az Év fiatal borásza. A Bor-agora által szervezett internetes szavazáson 59 fiatalra voksolhattak a borkedvelők. Demeter Csaba lett az év fiatal borásza szavazás győztese 2010-ben. Az eredményt szombat este hirdették ki. Tavaly szintén egy egri, Bolyki János kapta a legtöbb voksot az internetes szavazáson. Az világhálón közzétett listán 59 név szerepelt, közte öt megyénkbeli is.  A szombat esti díjátadón Demeter Csaba elmondta, fiatal borászként három példaképe volt: Gál Tibor, Malatinszky Csaba és Szepsy István. A 36 éves megyeszékhelyi szakember számos díjat nyert már boraival, áprilisban például több éremmel tért haza a legrangosabb a Bordeaux-i versenyről. A Bor-Agora pályázatán egyszerűen csak a "lázadó borász"-ként aposztrofálták.

Forrás: HEOL

Hat kategóriában és több különdíjjal is jutalmazták pénteken este a Városháza Dísztermében az Eger Ünnepi Fényei pályázat versenyzőit. Az egri Polgármesteri Hivatal, a Egri Lokálpatrióta Egylet és a Városszépítő Egyesület versenyére több mint száz pályázó nevezett. A hattagú szakmai zsűri kiegészülve három társadalmi segítővel a kijelölt három nap alatt értékelte a díszkivilágításokat. Az eredményhirdetés előtt Habis László polgármester köszöntőjében elmondta: a négy éve indult kezdeményezés révén példátlan szépségű ünnepi fénybe öltözik a város advent időszakában. Az díjkiosztó során Lakossági családi ház kategóriában Tóthné Szük Erzsébet, Ablak-erkély kategóriában Csarnota Eszter, Társasházak kategóriában a Kertész utca 137/D alatt található épület lett az első helyezett. Szálláshelyek kategóriában a Hotel Romantik, Kereskedelmi, szolgáltató kategóriában a Katica Játékház-Tigrisszem Ajándék bolt, Intézmény, irodák kategóriában pedig az Agriainvest 2003 Kft. bizonyult a legjobbnak. A kategóriák díjazottai mellett több Polgármesteri különdíjat is kiosztottak, illetve a Legszebb karácsonyi kirakat címet a Stühmer Édességbolt nyerte el.

Forrás: HEOL

Negyedik alkalommal rendezik meg egri lakosok számára  Dolny Kubinban  az Egri Városi Síbajnokságot.   15 kategóriában indulhatnak a résztvevők, óvodás kortól egészen a senior korosztályig, az első 3 helyezett nemenként és korosztályonként érmet vihet haza. Rázsi Botond alpolgármester elmondta, hogy az önkormányzat és a Városi sportiskola lehetőségeikhez mérten támogatja ezt a rendezvény, ami az egriek körében igen népszerű.  A pálya, melyen nagymértékű fejlesztéseket hajtottak végre, könnyen síelhető lesz a kevésbé gyakorlottak számára is. A február 25-27. között megrendezésre kerülő versenyre, Fejes Péter és Petrovai  József szervezők január 28-ig várják a sportág kedvelőit, remélik  a résztvevők száma ebben az évben is eléri a 400 főt. Ez a verseny nem elsősorban a győzelemről szól majd, mint ahogy eddig sem ez volt a fő szempont, hanem a sport szeretetéről.

„Az Eszterházy Károly Főiskola Bora 2011” pályázati felhívásnak megfelelően december 20-án délután 14.00 órai kezdettel zajlott le a beérkezett borok bírálata. A cím elnyerésére összesen 32 borral nevezetek az Egri Borvidék borászai. A fehérborok versenyére 12, a vörösborok kategóriájában pedig rekord számú 20 nevezés érkezett.

Az összevetés intézményi társadalmi zsűrijének elnöke a főiskola rektora Dr. Hauser Zoltán volt, tagjai: Dr Liptai Kálmán a Természettudományi Kar dékánja, Dr. Kónya Péter az Eperjesi Egyetem rektorhelyettese Dr. Murányi Zoltán a Kémiai, Borászati Kémiai és Borászati Tanszékének vezetője Dr. Pajtókné dr. Tari Ilona a Földrajz Tanszék vezetője, Dr. Rácz László a Kémiai, Borászati Kémiai és Borászati Tanszék főiskolai tanára és Grebely Gergely az FHÖK elnöke.

A szakmai zsűri a fehérborok versenyében hármat ajánlott a társadalmi zsűri figyelmébe (Demeter Pincészet Hanga 2009, Sike Borászat Egri Chardonnay 2009 és St. Andrea Kft. Napbor 2009). A vörösborok kategóriájának rendkívül erős mezőnyében sok közeli pontérték született. A szakmai zsűri három bikavért ajánlott a társadalmi zsűrinek további értékelésre (St. Andrea Kft. ÁLDÁS Egri Bikavér 2008, Juhász Péter Egri Bikavér 07’ 2007 és Kőporos Borászat Kft. Egri Bikavér 2007).  A szervezőbizottság tavalyi döntése alapján a főiskola – a magas minőség pártolása érdekében – minden évben a nevezett borokból az Eszterházy Károly Főiskola Superior borát is kiválasztja.

A borverseny eredménye a következőképpen alakult:

Az Eszterházy Károly Főiskola Superior Ünnepi Bora 2011 címet nyerte:
Thummerer Vilmos KLEIO EGRI CUVÉE 2007

Az Eszterházy Károly Főiskola Fehérbora 2011 címet nyerte:
St. Andrea Kft. Napbor 2009

Az Eszterházy Károly Főiskola Vörösbora 2011 címet nyerte:
Kőporos Borászat Kft. Egri Bikavér 2007

2010 a Családi Olvasás Éve. Ennek apropóján felmérés készült, amelyben kiderült, hogy még mindig Gárdonyi Géza: Egri Csillagok című könyve az ország kedvence.

A legutóbbi felmérés 2005-ben készült, ekkor zajlott a „Nagy Könyv” című televíziós olvasási és műveltségi vetélkedősorozat. Mindenki leadhatta a szavazatát a kedvenc könyvére, s a verseny során az Egri csillagok lett a magyarok kedvenc könyve. 2005-ben a második helyre a Harry Potter sorozat került, a harmadik pedig Molnár Ferenc tollából a Pál utcai fiúk.

5 évvel később, idén ugyanezt az eredményt kapták a Családi Olvasás Éve okán készült felmérés készítői, de az kiderült, hogy többen olvasnak, mint 2005-ben. Akkoriban a megkérdezettek 60 százaléka nyilatkozta azt, hogy egyáltalán nem olvas könyvet. 2010-re ez már csak 50 százalékra módosult. A könyvtárba látogatók száma is nőtt egy kicsit, de az olvasók főként az újdonságokat és a szórakoztató műveket keresik, valamint a szakirodalmakat a különböző képzésekben résztvevők.