Keresés: „örökség” (42 találat)

2011. július 14-16. - Középkori Piactér, Cselebi Fesztivál (Dobó tér)

2011. július 21-24. – Végvári Vigasságok (Vár)

Eger városa idén ötödik alkalommal rendezi meg a Középkori Piactér elnevezésű történelmi fesztivált, amely az 1995 óta zajló Végvári Vigasságokkal együtt Történelmi Vigasságok néven vált minősített fesztivállá.

A korábbi évek szokásához hűen hazánk történelmi hagyományőrző csapatai ismét Eger belvárosában gyűlnek össze három napra, hogy közösen idézzék meg a középkor titokzatos hangulatát.

A programok között minden korosztály megtalálja a kedvére való tartalmas szórakozást: a hagyományőrző zenészek, táncosok előadásait, az utcaszínházi, színpadi produkciókat, koncerteket.

Idén a Középkori Piactér vendége Törökország, a rendezvénybe integrálódott Cselebi Fesztivál révén!

A programok felhívják a figyelmünket, hogy történelmünk során a török nép részéről számos olyan pozitív hatás is érte a magyar kultúrát, amelynek gyümölcsét, hatásait máig élvezzük.

A rendezvényen ízelítőt kap a látogató arról, hogyan él tovább zenében, táncban és gasztronómiában is a török kulturális örökség.

A török vendégek tiszteletére már a megnyitó napján, csütörtökön ellepik a teret a török gólyalábasok, táncosok. A Bandeira Zászlóforgató Csoport látványos produkciója után egy török néptáncegyüttes mutatkozik be, melyet a székesfehérvári III. Béla Lovagrend különleges előadása követ: az Egri csillagok c. film egyik híres jelenetének felidézésével (Vicuska násztánca) kedveskednek az egri vendéglátóknak.

A megnyitón Eger polgármestere átadja a város kulcsát a hagyományőrzőknek, akik ünnepélyes ígéretet tesznek a város védelmére. Az első nap egyik leglátványosabb mozzanata a részt vevők színes felvonulása a várba, ahol a hagyományőrzők leróják tiszteletüket a várvédő hősök emléke előtt.

A történelmi fesztivál másik nagy érdeklődésre számot tartó eseménye az az egyedi divatbemutató, melynek kollekcióját Bulla Márta iparművész erre az alkalomra készítette. A Török-örökség kollekció darabjaiban olyan utcán is hordható ruhák születtek, amelyek ihletője a török viselet.

A Középkori Piactér Míves vására az autentikus török élelmiszerek mellett színvonalas, egyedi kézműves termékekkel is kedveskedik a látogatóknak.

A török csemegék mellett a Középkori Piactéren feltűnik Eger városának messze földön híres desszertje is, mégpedig a nevezetes egri gömbpalacsinta, amely diós töltelékével, vaníliás mártásával felejthetetlen gasztronómiai élvezetet kínál.

Végvári Vigasságok

A Végvári Vigasságok történelmi fesztivál az Egri Várban 2011. július 21-24-e között kerül megrendezésre, a vár történelmi hagyományaink és meghatározó korszakainak felelevenítése céljából. A fesztivált a Heves Megyei Múzeumi Szervezet Dobó István Vármúzeuma rendezi meg, immár 16. éve.

A Végvári Vigasságok a középkori hagyományokat felelevenítő fesztiválok közé sorolható. A programok során előtérbe helyezzük az interpretációkat, az életképeket. Célunk, hogy a néző aktív szemlélője legyen az eseményeknek, s szélesebb tudás birtokában térjen haza.

A hétvége két napján a haditornáé a főszerep. A két nap során azok a haditorna csapatok lépnek fel, akik 2009-ben arany, ezüst és bronz minősítést szereztek a Civil Csillagok minősítő fesztiválon. A hadi bemutatókat hastánc, illetve a táncról szóló előadások, valamint gyerekprogramok, zoknicsata és kézművesek kirakodóvására teszi teljessé.

Szakmai és politikai egyeztetés zajlik az új önkormányzati törvény koncepciójáról. Ennek kapcsán várhatóan módosulnak majd az adósságrendezés szabályai is. A több önkormányzatnál – többek között a Heves Megyei Önkormányzatnál – kialakult helyzet miatt azonban azonnali beavatkozás vált indokolttá. Ennek alapján dolgozott ki Kósa Lajos (FIDESZ) és Habis László (KDNP) közös javaslatot, amelyet az Országgyűlés 2011. július 4-i ülésén elfogadott.

Habis László a ma délelőtti sajtótájékoztatón elmondta: a törvény egyik célja az, hogy a jelenlegi ingatlanpiaci helyzetben ne lehessen elkótyavetyélni a nehéz helyzetbe került önkormányzatok ingatlanvagyonát. Ezért kikerült az adósságrendezésbe vonható vagyoni körből mindazon létesítmények köre, mely feladat ellátásához az állam támogatást, hozzájárulást biztosít.
Fontos szempont azonban a hitelezői követelések lehetőség szerinti megtérülése is. Ez azért fontos, hogy az önkormányzati szállítók, illetve a hitelezői bankok ne vállaljanak túlzott kockázatot. A javaslat elfogadása biztosította azt, hogy bővüljön az adósságrendezésbe bevonható (adott esetben a jövőben keletkező) bevételek köre.

A korábbinál kedvezőbb feltételeket teremt az új törvény a reorganizációs költségvetés és a hitelezői egyezség létrejöttének biztosításához szükséges hitel tekintetében is.
Habis László hozzátette: a Heves Megyei Önkormányzat szempontjából is jelentős az a változás, amely lehetővé teszi az adósságrendezés során a régészeti örökség védelmét megyei múzeumi szervezet fenntartásával, a megyei közlevéltár működtetését, megyei közművelődési intézmény fenntartását, a megváltozott munkaképességűeket foglalkoztató közhasznú szervezetek irányában fennálló kötelezettségek teljesítését, és mindazon feladatok ellátását, amelyhez az Országgyűlés normatív állami hozzájárulást, állami támogatást állapít meg.
Az elfogadott törvényjavaslat az 1 milliárd forint éves költségvetési főösszeget meghaladó önkormányzatok esetében lehetőséget ad a folyamatban lévő adósságrendezési eljárásokban az új szabályok alkalmazására.
Habis László kiemelte: az illetékes miniszter egyedi döntése alapján az adósságrendezés időszakában is teljesíthetők a kiadások az Európai Uniós támogatással megvalósuló beruházásokra. Hasonló módon az un. reorganizációs tervben is szerepelhetnek beruházások.

A Heves megyei önkormányzat elnökének közleménye:

A Heves Megyei Önkormányzatnál adósságrendezési eljárás indul.

Tizenkét esztendő elhibázott szocialista politikája súlyos örökséget rótt a megyei önkormányzatra, intézményeire, a megye valamennyi polgárára. Különösen nehéz helyzetbe kerültek az idősek, a fogyatékkal élők, a diákok és azok a betegek, akik például a megyei kórházban kapnak ellátást.

2004-ben a Heves Megyei Önkormányzat működési hitelállománya 0, azaz nulla forint volt. Ehhez képest 2010 októberében, az önkormányzati választások idején a működési hitel meghaladta az 1,7 milliárd forintot, s a teljes adósságállomány az egyéb hitelekkel és követelésekkel, továbbá a svájci frank alapú kötvénnyel együtt közel 7 és fél milliárd forintra rúg.

Hibás döntések sorozata – például a Buttler-ház felújítása, a múzeumi raktárbázis kialakítása –, de különösen a szinte mindenki által ellenzett kórházi HospInvest-szerződés okozta a kialakult helyzetet.

A múltat le kell zárni, ugyanakkor a Heves megyében élő embereknek joguk van tudni, hogy mi történt a hátuk mögött. Egy, a szocialista vezetés által hátrahagyott, ki nem fizetett számla volt az utolsó csepp volt a pohárban. Sós Tamás korábbi szocialista közgyűlési elnök döntése miatt most azonnal 280 millió forintot kellene fizetnie a megyei önkormányzatnak.  Ez a szerződés lehet, hogy jogszerű, de vállalhatatlan, ezért egyszer és mindenkorra megállítjuk azt a folyamatot, hogy tíz- és százmilliók vándoroljanak közpénzből különböző cégek számláira.

Az adósságrendezési eljárás lehetőséget biztosít számunkra, hogy a felelősöket megnevezzük, a vállalhatatlan szerződéseket magunk mögött hagyjuk. Az eljárás ideje alatt biztosítjuk az idősek, a betegek, a fogyatékkal élők ellátását, oktatási intézményeinkben a diákok tanítását. A Heves megyei emberek támogatásával, akaratuknak megfelelően véghezvisszük a változást megyei szinten is.

A biztonságos működés érdekében haladéktalanul felvesszük a kapcsolatot a pénzügyi gondnokkal és minden információt a rendelkezésére bocsátunk. Bízunk abban, hogy a gyors és szakszerű eljárás eredményeként végre magunk mögött tudhatjuk a kudarcokkal teli 12 éves Sós-korszakot.

Szabó Róbert

Eger, 2011. május 16."

Dr. Sós Tamás reagálása:

"A legsötétebb időket idéző koncepciós eljárás folyik az előző időszak Heves Megyei Közgyűlése ellen. Le akarják rombolni mindazokat a kiemelkedő eredményeket, a soha nem látott mértékű fejlesztéseket, amelyek az elmúlt 8-12 évben Heves megyében születtek. Szabó Róbertnek, - a Heves Megyei Közgyűlés jelenlegi elnökének - közleményében szereplő tétel 10 évvel ezelőtti döntés, melyet az egri Markhot Ferenc Kórház-Rendelőintézet vezetése saját hatáskörében hozott meg, azt követően pedig hosszú peres eljárások voltak.

A mostani megyei közgyűlés vezetése tehetetlenségét, erőtlenségét kívánja palástolni ezekkel a koncepciós eljárásokkal. A megyei önkormányzatok sorában Heves megye az utolsó harmadban található a kötvénykibocsátásokat illetően. A Buttler-ház felújítását pedig az akkori Fidesz-frakció is megszavazta. A múzeumi raktárbázis kialakítása szükséges volt az 1, 7 milliárdos vári projekt kivitelezéséhez.

Csalárdak a Szabó Róbert által megfogalmazottak, közleménye pedig része egy jól felépített támadásnak.

Egy hónappal ezelőtt közgyűlési beterjesztés nyomán kérték az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatokra vonatkozó támogatást (ÖNHIKI) az illetékes minisztertől. A fideszes többségű megyei közgyűlés jó ideje, a tavalyi megalakulás óta tisztában volt a megyei önkormányzat anyagi helyzetével.

A Fidesz-kormány ebben az évben az előző évhez képest 80 milliárddal csökkentette az önkormányzatok finanszírozását. Reálértéken a normatívákat csökkentették. Súlyos vádjaikat tételesen tudjuk cáfolni, és visszautasítjuk. A közleményükben ők is elismerték, hogy szerződéseink jogszerűek voltak.

Dr. Sós Tamás

Országgyűlési képviselő

MSZP"

A sajtótájékoztatót tartott szerda délelőtt a Török fürdőben Sós István, Eger Megyei Jogú Város alpolgármestere, Vancsura Miklós, a Magyar Fürdőszövetség ügyvezető alelnöke, Lugosi Dénes, az Eger Termál Kft. ügyvezető igazgatója. A tájékoztató rendezvényen a kormány egészségturizmussal kapcsolatos elképzeléseiről fejtették ki álláspontjukat.

Indul a fürdőszezon. Kell-e kormányzati mentőöv a magyar fürdőknek?

A Magyar Fürdőszövetség üdvözli nemzeti kormányunk egészségturizmussal kapcsolatos politikáját, mely a nemzeti célokkal összefüggésben, többek közt az irányítási struktúrák hatékonnyá szervezését, a gazdaság eredményességének növelését, munkahelyteremtést, valamint az önkormányzati szféra hatékonyabbá tételét tervezi.
Szövetségünknek fontos szerepe van a fürdők turisztikai-gazdasági fenntarthatóságának, versenyképességének megteremtésében. A fürdők 95%-a önkormányzati tulajdonban van, amennyiben gazdálkodásuk bármilyen okból veszteséges, az önkormányzatokat terheli.
Az első Széchenyi Terv elindítása óta közel 80 milliárd Forint fejlesztés valósult meg az ágazatban, döntően támogatási forrásokból, minimum öt éves fenntartási kötelezettséggel. Ezért különösen fontos, hogy a tervezett kiadási struktúrák mellett a tervezett bevételi oldal se változzon meg rendszerében. A fürdők OEP-től és Üdülési Csekkből származó bevételei arányaiban elérheti a 25%-ot is.

Mint ismert, mindkét tényező jelentős átalakítás előtt áll a kormány szándéka szerint, egyfelől az egészségügyi rendszer átalakítása, melyben nem ismert az OEP kassza jövőbeni tervezett rendszere és a mai napi áraink is a 2007-es árak. Másfelől a Széchenyi Pihenőkártya (SZÉP kártya) bevezetése jelen formájában a fürdők számára egyértelműen hátrányos, ezzel a fürdők elveszíthetik bevételeik közel 10-15%-t, amelyből eredő hiány végső soron az önkormányzatokra hárul.
Emiatt a SZÉP kártya alkalmassá tételét a fürdőszolgáltatások és a fürdőkben folyó prevenciós kezelések egyedi finanszírozását elengedhetetlennek tartjuk. Termeszétesen örömmel üdvözlünk a SZÉP kártyán kívüli más, ilyen típusú támogatott fizetési lehetőséget.

A SZÉP kártya kialakítását és megvalósítását a Magyar Fürdőszövetség támogatja, mely az egészségturizmus belföldi forgalmát tervezett növelni.
Elismerjük nemzeti kormányunk eddigi törekvéseit és elkötelezettségét az egészségturizmus irányában, valamint a Széchenyi Terv turizmusfejlesztési programja részeként megvalósított beruházásokat.
Meggyőződésünk, hogy a természetes gyógytényezőkre alapozott komplex fürdőkúra, balneoterápia igen jelentősen hozzájárul a vidék munkahelyteremtéséhez és a magyarországi polgárság egészség életfeltételeihez.
Nemzeti kormányunk kiemelt célja az egészséges életmód népszerűsítése, egészséges Magyarország megvalósítása, melyben a hazai fürdők kiemelt szerepet töltenek be, ugyanezen figyelemmel szükséges a rendszerek átalakításában az általunk fogalmazottakat figyelmebe venni. Megtiszteltetésnek vettük volna, ha a Magyar Fürdőszövetséget is bevonták volna a SZÉP kártya előkészítésébe.

A fogászati turizmus mellett, segíthet- e fürdőturizmus a nemzetgazdaságnak?

IGEN, mert a Kárpát-medence természetes gyógyvizei Európában egyedülállóak. A fogászati turizmus egy főre eső bevételei nagyságrendekkel meghaladják a balneoterápiából származó bevételeket, azonban a hazai, gyógyvizekre épülő komplex fürdőkúrák üzenete, hírértéke Európában igen jelentős és jelentős tömegeket mozgat meg. A hazai fürdőturizmus a vidéki Magyarország legnagyobb kitörési lehetősége, értékteremtő és értékmegőrző tényezője, a vidék fejlesztésének kovásza.

Segítheti-e a Magyar Fürdőszövetség Érdekérvényesítési lehetőségeit és a természetes gyógy-tényezőkre alapozott komplex balneoterápia hazai és nemzetközi elismertetési tevékenységét a most megalakult a Magyar Fürdőszövetség Önkormányzati Szakbizottsága? (A grémiumot döntően a fürdőkkel és kórházakkal is rendelkező polgármesterek/parlamenti képviselők és egyéb hazai és eu. szakértők alkotják.)

Az önkormányzati szakbizottság azzal a céllal alakult, hogy harmonizálja a tulajdonos önkormányzatok és a fürdők menedzsmentjének érdekérvényesítését, együttműködését. Kifejezetten azzal a szándékkal jött létre, hogy a fürdők fejlesztéséhez közvetlen Uniós támogatási lehetőségeket csatornázzon be és a fürdőszektor érdekérvényesítő szerepe parlamenti szinten is érvényesüljön.

EGER - MINŐSÉG MINDEN TÉREN

Egerben nem lehet és nem is szabad öncélú „tömegtermelésről” beszélni, mert Eger a minőség városa és ehhez minden területen tartja magát – hangsúlyozta Sós István alpolgármester. A városba érkezők kiszolgálásában, a kultúrában, az oktatásban, a borászatban, a fejlesztési- és turisztikai célkitűzésekben az önkormányzat célja mindig egy: a vendégek váljanak a város szerelmeseivé, a minőség élményét vigyék magukkal és ez arra ösztönözze őket, hogy visszatérjenek Egerbe. A megyeszékhely büszke gazdag és egyedülálló örökségére, a sok évszázados fürdőkultúrára, így hosszú távon is a termálvizek, a rekreáció központja kíván lenni. Eger erősíteni szeretné fürdővárosi jellegét, a „vizi városrész” a fürdővárosi üzenet közvetítése érdekében tudatos munka zajlik a városban. Eger büszke a csodálatosan megújult, és párját ritkító szolgáltatásokat, egyedi élményt nyújtó Török Fürdőre, a Termálfürdővel kapcsolatos nagyszabású tervekre.  és arra is, hogy az idén induló belvárosi rehabiltációs programban rendeződik a fürdőrom, a Valide Sultana helyzete is.

Eger város az uszodai sportok a kongresszusi turizmus fellendítése után az egészségturizmus meghódítására is készül – hangsúlyozta Lugosi Dénes, az Eger Termál Kft. igazgatója. Hozzátette: az önkormányzattal együtt tervezett fejlesztésekkel kapcsolatban fontosnak tartja, hogy erősödjön a fürdővárosi jelleg, csökkenjen a szezonalitás és minél szélesebb körű, színesebb szolgáltatást kapjon az Egerbe látogató fürdőző. Az Eger Termál Kft. nagy hangsúlyt helyez a kikapcsolódás, a családi programok erősítésére, a cég tervei között szerepel, hogy szélesíti a Termálfürdő családbarát szolgáltatásainak körét, elfoglaltságot kínálva a strandolóknak. Emellett kiváló kapcsolatot ápol a sportági szakszövetségekkel, így sokrétű sport- és szabadidőprogram-kínálattal várja az egrieket ésa turistákat is.

Forrás: Egriszín

Egerbe látogatott az egyiptomi nagykövet, Aly Houssam Eldin Elhefny Mahmoud az Agria Park Gallériájába, az „Egyiptom Titkai" című kiállítás megnyitójára. A kiállítást az Új Akropolisz Kulturális Közhasznú Egyesület szervezte, amely filozófiai iskola nemzetközi, minden politikai, vallási és gazdasági befolyástól mentes közhasznú civil szervezet. Céljaik a közösségi szolidaritás és együttműködés megerősítése, az emberiség sokszínű kulturális és szellemi örökségének megismerése és továbbadása, valamint az önismeret és az önfejlesztés.

A tablókon az egyiptomi szimbólumok nyelve, az élethosszig tartó nevelési elvek ugyanúgy megjelennek, mint a gyógyítási módszerek és az egyiptomiak halálhoz való félelem nélküli viszonyulása. A Galériában, február 4-ig tekinthető meg a kiállítás.

Fotó: Szűcs Tímea

Az idei év utolsó megyei közgyűlésére gyűltek össze a képviselők szerda délután a Megyeházán. Döntöttek a hitelkeret emeléséről és jövő évi költségvetési koncepcióról is.

18.35

A terem kiürült, januárban folytatódik a munka. Elnöki beszámolóval és új elnökkel.

18.20

A közmeghallgatásnak vége. Ugyanis senki nem élt a lehetőséggel. Horváth László köszönetet mond mindenkinek: a közgyűlés tagjainak, a hivatal munkatársainak, az intézményvezetőknek és mindenkinek, aki figyelemmel kísérte a munkát.

Mivel utoljára ül itt elnökként, "minden jót, békés boldog karácsonyt és sikerekben gazdag új évet" kíván. Szavait taps követi.

18.16

Horváth László elmondja: minden valószínűség szerint csütörtökön délelőtt átveszi Orbán Viktortól a megbízólevelét. Ő lesz a megyei kormányhivatal vezetője.

Ehhez le kell mondania a mandátumáról. A két pozíció összeférhetetlen. A lemondását úgy időzíti, hogy ne sérüljön a közgyűlés munkáját, mert nem akar olyan helyzetet teremteni, hogy ne legyen elnöke a megyei közgyűlésnek. Ha nem jelent volna meg a cikkünk, ezt akkor is így tette volna.

Amint csütörtökön átveszi a megbízólevelét, lemond a mandátumáról.

18.13

Dudás Róbert (Jobbik) köszöni a választ, mer legutóbb ő kérdezett rá a helyzetre. Egyik szeme sír, a másik nevet. Karácsonykor ugyan nem kell költözni, de csak négy hónapot kaptak az ügy rendezésére. Elmondja: az előző vezetésnek minderre három éve volt. Azt kéri kezdjék meg a munkát.

18.11

Horváth kérdezi van-e valakinek bejelentése, hozzáteszi neki lesz. Ő szól: a mátraházi idősek otthona kapcsán elmondja, hogy a napokban megérkezett dr. Szócska Miklós államtitkár válasza, amely tartalmazza a kormányzat lehetőségeit: április végéig lehet fenntartani a jelenlegi állapotot. Négyhónapos időszak áll az önkormányzat előtt, hogy helyesen döntsenek, s megoldják a helyzetet.

18.10

15. napirendi pontként a sürgősségi indítványról szavaznak. Hat hivatali munkatárs számára biztosítják az életpálya méltó lezárását - mondja az elnök. Hozzáteszi: ez nem ró külön anyagi terhet az önkormányzatra.

18.08

Horváth László megköszöni a színvonalas munkát a beszámoló készítőinek.

18.03

Dr. Bodnár Judit, az ÁNTSZ Észak-Magyarországi Regionális Tiszti-főorvosa ismerteti tájékoztatóját a megye lakosságának egészségügyi állapotáról.

Kiderül: a megyében öregedő a népesség, ahogy az egész országban. Az EU tagállamaihoz képest rosszabbul állunk: jellemző a keringési és a daganatos betegségek miatti halálozás.

Kiemelte a tájékoztatóban a dohányzással és a mértéktelen alkholfogyasztással kapcsolatos mutatókat, amely a hátrányos térségekben kiugró.

Dr. Bodnár Judit kiemeli az alkohol-probléma kapcsán a mennyiség mellett a minőség szerepét. Találtak olyan vodkát, amely metil-alkoholt tartalmazott, ami köztudottan májkárosító hatású. A tisztifőorvos hozzáteszi: ugyan borvidéken élünk a mértékletességre ügyelni kell. Példaként említi Franciaországot, ahol szintén jó borok vannak, mégsem probélma a mértéktelen fogyasztás.

18.00

Harangoznak. A Heves Megyei Önkormányzat Idősek Otthona egri intézményében eddig 90 főt gondoztak, ezt most 10-zel bővítik.

17.56

Az önkormányzat bélapátfalvi intézményében 100 fő idős személyt és 230 fő fogyatékkal élőt gondoznak. Változatatnak az arányon: 30 főnyi helyet átcsoportosítanak az idősek részlegére.

17.54

A Markhot Ferenc Kórház és több másik intézmény 2007-ben létrehozta a Kórházinformatikai Kft.-t. A jogutód nélküli megszűnés után tag lett a megyei önkormányzat (ahogy az ózdi és a kazincbarcikai is). Most arról döntenek, hogy lemondjanak az üzletrész átruházásával kapcsolatos elővételi jogról. A képviselők elfogadták az előterjesztését.

17.52

Közben halljuk: az egyetlen jelentkező visszalépett, így egyelőre nem biztos, hogy lesz érdemben közmeghallgatás, bár a közgyűlés végéig bárki jelentkezhet.

17.50

Fekete László olvasta cikkünket arról, hogy mi lesz Horváth László feladata a jövőben. Gratulál neki.

Az elnök megköszöni, de elmondja: szerette volna elkerülni azt, hogy ez az ülés közben téma legyen. A végén jelenti be, hogy kormánymegbízott lesz.

17.42

Dr. Barta Viktor elmondja: soron kívüli ülésen nem kötelező az elnöki jelentés, ezért nem volt.

A sportkoncepció kapcsán dr. Barta Viktor elmondja: a bizottság tárgyalja.

17.40

Fekete László köszöni, hogy kevesebb lesz a soron kívüli ülés. Dr. Barta Viktor főjegyzőtől kérdezi nem kellett volna-e minden ülés elején jelentést tenni az elnöknek? (A januári közgyűlés elnöki jelentéssel kezdődik majd). Azt is megkérdezi: miért nem látja a sport-koncepciót.

17.35

A közgyűlés jövő évi üléstervéről döntenek a képviselők, amely 10 alkalmat jelent. Gondolkodnak rajta, hogy a jövőben hathónapos feladatervre térnének át.  Ezzel megelőznék azt, hogy olyan sok rendkívüli ülés legyen, mint az utóbbi időben.

(A költségvetési koncepcióról szóló előterjesztés kapcsán kialakult vitától eltekintve meglehetősen nyugodt hangulatú a légkör. A terem sarkában áll a a Megyeháza karácsonyfája, szépen feldíszítve. A képviselők néha rápillantanak.)

17.32

Dr. Nagy Imre szerint keményebben kellett volna fellépni az OTP-vel szemben, mert többszörösét fizetik vissza. Horváth szerint azért, mert a pénzintézet nem lát  garanciát arra, hogy a megye teljesíti a visszafizetést. Hozzáteszi: "nem az OTP-vel szemben kell kezdeni a keménykedést". Erre a pénzre szükség van.

Az előterjesztést 8 igen, 1 nem, 6 tartózkodás mellett elfogadták: 1,8 millárdra bővíti a megye a hitelkeretet.

17.30

Korábban a képviselők 200 milliós hitelkeret-bővítésről döntöttek, ezt most még 100-zal toldanák meg. Az előterjesztés szerint kötvényből 600 milliót kell visszafizetni, egy egri, Baktai út ingatlanra jelzálogot is engedélyeznek, s vállalják, hogy 2012. június 30-ig 1,2 milliárdra csökkentik a hitelkeretet.

17.25
9 igen, 2 nem, 4 tartózkodás mellett elfogadják a koncepciót.

17.22

Horváth szerint a koncepció egyik kulcsszava: az őszinteség. Azaz, ne ígérjenek olyat, amit nem lehet betartani.

17.21

Fekete hozzászólására reagálva az elnök elmondja: hónapok óta trükköznek és megpróbálják kijátszani a pénzintézetet, hogy ki tudják fizetni a dolgozók bérét. Nem érti például, hopgy lehetett hagyni elrohadni a parádfürdői szociális otthont, amikor ingatlan-eladásból pénzhez juthatna az önkormányzat.

17.17

Horváth László szerint eddig folymatosan, hosszú évekig, koncepciózusan történt forráskivonás, ezért választották az önkormányzatok a kötvénykibocsátást. Hozzáteszi: amikor a nyáron az előző vezetés 1,5 milliárdra feszítette ki a hitelkeretet, már tudni kellett volna, hogy ezt vissza kell fizetni.

17.15

Dr. Nagy Imre gratulál Orojánnak. Szerinte a kétoldalas nyomtatás ugyanakkor nem oldja meg a havi százmilliós illetékkiesést.

A szocialista politikus hozzáteszi, ha az Orbán-kormány nem hoz olyan döntést, hogy most csökken az illetékbevétel, most visszafizetnék a hitelt, s nem újabbat vennének fel.

17.14

Oroján szerint át kell tekinteni az önkormányzat és intézményeinek eszközeit. Fontosnak tartja a "zöld" és energiahatékony megoldásokat. Kiemeli például a kétoldalas nyomtatást, ami szerinte nem egy science fiction elvárás.

17.12

Oroján Sándor ismerteti módosító javaslatait (amelyeket a bizottsági ülésen mindenki támogatott). Szerinte ez a koncepció mindennek az origója, amely kijelöli azt az irányt, amerre haladni szeretnének. Azt mondja a szocialista örökség miatt rossz a megye gazdasági helyzete.

Az MSZP frakció felől morgás hallatszik.

17.10

Fekete László (MSZP) azt kéri Horváth Lászlótól, hogy a Parlamentben lobbizzon a közszféra dolgozóinak béremeléséért.

17.08

A 12 perces hozzászólását összegezve elmondja: nem látja azt az irányt, ami kifelé vezetné az önkormányzatot.

17.03

Dr. Nagy Imre az előterjesztésről elmondja, hogy 38,6 millióval tervezhet kevesebbet a színház és a bábszínház. A képviselő szerint ez 70 milliós kiesés az intézményeknek.

Visszautal Tóth Csaba napirend előtt felszólalására: dr. Nagy Imre szerint nem a megyének kellene segítenie a hatvani intézményeket, hanem a Zagyva-parti városnak kellene saját kezébe venni intézményeinek finanszírozását.

Fontosnak érzi, hogy milyen egyéb bevételeket tud hozni a megye. Örömmel látja, hogy az önhibájukon kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatokat támogatják, de szerinte a Heves megyébe érkező 20 millió, mindössze egy Bélapátfalva méretű önkormányzatnak elég.

17.01

Az MSZP-s képviselő szerint szigorú költségvetés kell, az év második felében tapasztaltak szerint ugyanis jelentős bevétel-csökkenés várható. Emellett el kell kezdeni a hitel törlesztését is. A legfőbb problémája a koncepcióval, hogy szerinte nem tartalmaz olyan irányt, amiből láthatnák merre tartanak, mi az ami miatt majd "nem áll fejre az önkormányzat".

Dr. Nagy Imre szerint kétséges, hogy tudják-e tartani az egyensúlyt. A koncepció 600 milliós illetékbevétel kieséssel számol, szerinte azonban ez az öszeg 1 milliárd is lehet. Mivel ez az egyik fő bevételi forrása az önkormányzatnak, nehezen tervezhető évre számít.

16.55

A megyei bizottságok tárgyalásra alkalmasnak találták a koncepciót. Dr. Nagy Imre kér szót. Elmondja: nehéz időszak jön. A pénzügyi bizottság kisebbségi véleményét szóban terjeszti elő, ő  maga ugyanis nem támogatta a koncepciót.

16.52

A könyvvizsgálói beszámolót elfogadta  a testület. A jövő évi költségvetési koncepcióról Horváth elmondja: prioritást élveznek a kötelező feladatok és a közalkalmazotti bérek kérdése.

Horváth hagsúlyozza: az intézményekben egységes elvek szerint indokolt tervezni a béren kívüli juttatásokat. Az intézményvezetőknek megoldást kell keresni a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatására. A koncepció nem tartalmaz semmilyen elbocsátást - emeli ki az elnök.

16.49

A szocialista képviselő szavaira reagálva Horváth László elmondja: nem  arról volt vita, hogy szükség van-e a kötvénykibocsátásra, ugyanis az önkormányzatoknak - a forráselvonások miatt - csak ez az út lett kinyitva.

(Backstage: Amíg dr. Nagy Imre beszélt, kaptunk egy sms-t a szocialista sajtóosztályról: csütörtökön délelőtt dr. Nagy Imre sajtótájékoztatót tart a jövő évi költségvetésről)

16.43

A megyei bizottságok elfogadták az I-III. negyedévi költségvetési gazdálkodásról szóló beszámolót.

Dr. Nagy Imre megköszöni a pénzügyi iroda dolgozóinak a munkáját. Hozzáteszi: nem volt sikertörténet az elmúlt időszak. Elmondja: vita volt arról, mennyire adósodott el az önkormányzat, és a kötvénykibocsátásról is.

16.40

Önkormányzati rendeletet módosítanak a képviselők. A költségvetésről eddig bonyolultan, két fordulóban szavazhattak. A két voksolás között közmeghallgatást kellett tartani. Most ezen módosítanak. (Az ülés után egyébként  mindenképpen lesz közmeghallgatás, egy jelentkező már négy óra előtt volt. Szakszervezeti témában kíván megszólalni)

16.34

Horváth hozzáteszi: a főjegyző és az aljegyző illetménye kevesebb, mint az elődjeiké volt. Dr. Kovács Csabának havi 800 ezer forintot szazvnak meg a képviselők.

16.30

A megyei aljegyző illetményéről szavaznak. Legutóbb megválasztották, de nem szavaztak neki illetményt.

Fekete László (MSZP) úgy emlékszik legutóbb megállapították az illetményt. Horváth emlékezteti, a technikai problémára. Ezért tudtak csak személyi ügyben dönteni.

16.27

Szabó Gyula (MSZP) azt mondja, a bizottsági üléseken nem ismerik a jelölt delegált tagok neveit. Azt kéri, hogy ezentúl már a bizottsági ülésen is ismerhessék a nevet. Horváth válaszában közli: akkor még nem született egyezség. Sweizert mindemellett megszavazzák a felügyelő bizottságba tagként.

16.24

A Heves Megyei Vízmű Zrt. felügyelő bizottságába Sweizer Sándor Pétert (Fidesz-KDNP) jelölik. Elfogadja a jelölést.

16.20

A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárat a megye és Eger közösen tartja fenn. 50-50 százalékban vállalnak részt. E szerződés az év végén lejárna, ezért meghosszabítja a testület. A társulási tanácsba két képviselőt választanak: Bossányi Lászlót (Fidesz-KDNP) és Szűcsné Major Ildikót (Jobbik).

16.18

Tóth Csaba, az Oktatás Ifjúsági és Sport Bizottság elnökének beszámolóját fogadják el a képviselők. Többek között ez tartalmazza, a színházigazgatói pályázat kihirdetését. Csizmadia Tibor színidirektor nincs a teremben.

16.16

Dr. Gondos István, az ügyrendi és Ksiebbségi Bizottság elnökeként elmondja: minden képviselő betartotta a vagyonnyilatkozat-leadási határidőt.

16.14

Ormossy elbúcsúzik. Tóth Csaba (Fidesz-KDNP) napirend elől szólal fel. Elmondja: az előző hatvani és megyei vezetés nem tudott megegyezni gazdasági ügyekben. A szocialistákkal ellentétben a mostani polgári együttműködés példaértékű, ugyanis az új vezetés a megoldásra törekszik.

16.12

Tizenöten vannak itt. Jelen van a megyei rendőrfőkapitány, dr. Ormossy Attila is. A képviselők kérdezhetnek tőle. Nem akarnak.

16.10

Horváth László levette a zakóját. Nekikezdünk.

16.05

Megérkezett Horváth László, még interjút ad a városi televíziónak. Hamarosan kezdünk.

15.45

A meghívón 14 napirnedi pont szerepel. A közgyűlés után közmeghallgatást tart a megyei önkormányzat. Pontos időpont nincs, csak annyi, hogy az ülés után.

A Nemzeti Erőforrás Minisztérium honlapján már megjelent Gárdonyi Géza Színház igazgatói posztjára kiírt pályázat. Vélhetően Csizmadia Tibor színidirektor is szerepet kap a közgyűlésen.

Forrás: Heol

Egy Árpád-kori lakóház maradványaira és egy III. Béla korából származó pénzérmére bukkantak régészek Egerben.

Az országosan is tudománytörténeti kuriózumnak számító leleteket most dokumentálják, és később lehetőség szerint be is mutatják majd a nagyközönségnek is. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Líceumának felújítása kapcsán kötelező régészeti megfigyeléseket végeznek az épület alatt is. Mint az bizonyára ismeretes, már a tavalyi próbafeltárások során több középkori és kora újkori ház alapfalait tárták fel, illetve egy barokk csatornarendszerre is rábukkantak. De a hetekben megtalált Árpád-kori házmaradvány és a pénzérme különleges muzeológiai értékkel bír. – Eredendően azt feltételeztük, hogy mivel anno egy mocsáros-lápos vidék volt a Líceum alapterületén és közvetlen környezetében, itt semmiféle korábbi épület nem maradhatott meg a lápos anyagban – mondta el lapunknak Thury László régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának munkatársa. A szakember hozzátette azt is, hogy idén, amikor a szakfelügyelet során sorra kerültek elő a leletek, a főiskolának és a kivitelezőnek alkalmazkodniuk kellett a folyamatosan változó helyzethez. Ennek eredményeként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állandó ellenőrzése mellett a mélyföldszinti bontásoknál dokumentálják az előkerült leleteket. Ezek után születik közös döntés arról, hogy az előkerült tárgyakkal pontosan mi is történjen. Ugyanakkor azért is rögzítik a látottakat, hogy később könyv és kiállítás formájában be lehessen mutatni mindazt, amit nem tudnak a helyükön megőrizni – hangsúlyozta a régész érdeklődésére.
Az országosan is tudománytörténeti kuriózumnak számító leleteket most dokumentálják, és később lehetőség szerint be is mutatják majd a nagyközönségnek is. Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) Líceumának felújítása kapcsán kötelező régészeti megfigyeléseket végeznek az épület alatt is. Mint az bizonyára ismeretes, már a tavalyi próbafeltárások során több középkori és kora újkori ház alapfalait tárták fel, illetve egy barokk csatornarendszerre is rábukkantak. De a hetekben megtalált Árpád-kori házmaradvány és a pénzérme különleges muzeológiai értékkel bír.

– Eredendően azt feltételeztük, hogy mivel anno egy mocsáros-lápos vidék volt a Líceum alapterületén és közvetlen környezetében, itt semmiféle korábbi épület nem maradhatott meg a lápos anyagban – mondta el lapunknak Thury László régész, a Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Örökségvédelmi Központjának munkatársa. A szakember hozzátette azt is, hogy idén, amikor a szakfelügyelet során sorra kerültek elő a leletek, a főiskolának és a kivitelezőnek alkalmazkodniuk kellett a folyamatosan változó helyzethez. Ennek eredményeként a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal állandó ellenőrzése mellett a mélyföldszinti bontásoknál dokumentálják az előkerült leleteket. Ezek után születik közös döntés arról, hogy az előkerült tárgyakkal pontosan mi is történjen. Ugyanakkor azért is rögzítik a látottakat, hogy később könyv és kiállítás formájában be lehessen mutatni mindazt, amit nem tudnak a helyükön megőrizni – hangsúlyozta a régész lapunk érdeklődésére A Líceum alatti régészeti szakfelügyelet miatt csúszhat a kivitelezés, ám a főiskolának fontos a kulturális örökség védelme. Fotó: Gál Gábor Kárpáti János , a Nemzeti Örökségvédelmi Központ munkatársa szerint a helyükön kellene megőrizni az Árpád-kori falmaradványokat. A régész úgy véli, hogy ez a lelet egy kiváló turisztikai attrakció is lehetne a főiskola számára. Hangsúlyozta, hogy abban az esetben, ha mindezt összekapcsolnák a Líceum többi, eddig is látogatható értékeivel, biztosan nőne az épületbe a helyszínre látogató turisták száma is.

Rengeteg a lelet: török edények, magyar pénzérmék

A régészeti megfigyelések során egyre több középkori maradványt találnak. Lapunk megtudta azt is, hogy ezek közül az egyik legértékesebb az a III. Béla korából származó pénzérme, amely az Árpád-kori házmaradvány mellől került elő. Ezenfelül számos török kori magyar és török edényre leltek a munkások. A muzeális értékeket a régészek egy, a helyszínhez közeli raktárban tárolják.

Az elhúzódó régészeti munkálatok, megfigyelések miatt a területet még nem adták át. Heim Imre , a HUNÉP Universal Zrt. és az Imola Építő Kft. által létrehozott mérnöki iroda vezetője kifejtette ezzel kapcsolatban azt is, hogy a mélyföldszinti régészeti munkálatok jelentős késést okozhatnak a kivitelező számára, amelyet a továbbiakban mindenképp be kell majd hozni, ha tartani akarják magukat a határidőkhöz.

A kivitelező is segíti az örökségvédelmet

Eszterházy Károly gróf több lépcsőben építette fel a Líceumot, menet közben még építészt is váltott. A régészek szerint a munkálatok közben nem volt elég kőanyaga, így az itt lévő házak falaiból és a várból származó köveket is beépíttetett a Líceum épületébe. A jelenlegi rekonstrukció során több tonna, a várból származó kő is előkerült, amelyet a kivitelező saját költségén visszaszállított az egri várba, ahol az elképzelések szerint a későbbi felújítások során felhasználják majd azokat. – A főiskola a Líceum revitalizációja kapcsán nagy hangsúlyt fektet a kulturális örökségek védelmére – hangsúlyozta dr. Hauser Zoltán , az EKF rektora. De kiemelte, hogy az elnyert projekt a magyar felsőoktatás infrastruktúra-fejlesztésének bővítéséről szól, nem pedig műemlékvédelmi programra kapott forrást az iskola. Szerinte attól gondosabban nem lehet kifejezni a felelős gondolkodást az örökségvédelem kapcsán, hogy a Líceum patinás épületét a lehető legkörültekintőbben kezelik. Emellett természetesen törekednek a kiváló kapcsolatra a Kulturális Örökségvédelmi Hivatallal. Hajlanak arra, hogy a dokumentált tárgyakat, eredményeket valamilyen formában a későbbiekben bemutassák. A rektor hozzátette, hogy ők a jövőnek építenek úgy, hogy közben a múltat is tisztelik, de a programnak nincs lehetősége arra, hogy a régészeti eredményeket a helyükön tegyék láthatóvá.

Forás :Heol

Egerben a hivatalos díszünnepséget a Gárdonyi Géza Színházban rendezték meg. Habis László polgármester felhívására az egybegyűltek egyperces néma főhajtással emlékeztek dr. Tóth Ferencre, az 56-os szövetség nemrégiben elhunyt elnökére.

A polgármester köszöntőjében arra emlékeztetett: 1956 eseményeit időről időre átértékelték, s végül évtizedeken át uralkodott a félelem légköre. Példaként dr. Jobb László, egykori egri városparancsnok példáját említette, akire az ügyész halálbüntetést kért, végül 15 év börtönre ítélték. Elégtételt a rendszerváltás után annyit kapott, hogy Eger díszpolgárává választották.

Habis László szerint az 56-os forradalom üzenete a helytállás és a példamutatás. Egyúttal együttműködést kért a felemelkedés érdekében. Mert mint mondta, az elmúlt évtizedekben "nagyon mélyre sikerült süllyedni".

Az ünnepség szónoka Nyerges Andor, az 56-os szövetség egri szervezetének elnökségi tagja személyes élményeit felelevenítve arról beszélt: őt Egercsehiben, mint bányászt választották be a munkástanácsba és elnökségi taggá, ahol a hazájáért érzett felelősséggel és hittel végezte a munkáját. Antall Józsefet idézve emlékeztetett: '56-ról csak nagyon megfontoltan és őszintén szabad beszélni.

Úgy vélte, a forradalom valódi jelentőssége a hamis ideológia és az erkölcstelen világ, egy elnyomó nagyhatalom elleni fellépésben áll. November 4-én pedig nem kevesebb történt, mint hogy a szovjet tankok bevonulásával véglegesen és világosan lelepleződött a világ előtt a vörös kolosszus igazi arca.

A szónok szerint a forradalom egyetlen örököse a magyar nép és a magyar fiatalok. Tanulságként elmondta: bár fegyverekkel eltiporták a forradalmat, de a valódi ellenállást már nem tudták megtörni. Ezért ötvenhat öröksége erkölcsi, és nagy, átfogó nemzeti örökség.

Ezután a Gárdonyi Géza Színház művészei adtak műsort, színésze Fehér István rendezésében.

Forrás: Heol

„4 év elhibázott döntései 24 órában” címmel elkezdődött a MSZP Egri Városi Szervezetének maratoni hosszúságúra tervezett sajtótájékoztatója ma délután, a Dobó téren erre az alkalomra felállított sátorban. A számos témát érintő tájékoztatót az MSZP Egri polgármester-jelöltje Nagy István, a 11. számú választókerületének képviselőjelöltje Pál György, és Jánosi Zoltán, az MSZP Egri Városi Szervezetének 10. számú választókerületi képviselőjelöltje tartja

A 24 órás sajtótájékoztatót jelképesen az 1552-es példaértékű egri összefogásra emlékezve, 15 óra 52 perckor indította el Nagy István, az MSZP Egri Városi Szervezetének elnöke, egyben polgármester-jelöltje, aki azt hangsúlyozta, hogy ma is nagy szükség lenne a hajdani összefogásra.
A polgármester-jelölt programjukkal kapcsolatban kijelentette, hogy meg kívánják őrizni az épített örökséget, a kulturális gyökereket amihez azért kérik az egriek támogatását, „mert Habis László példátlan módon akarja felfordítani a belvárost”.
Nagy István szerint a jelenlegi polgármester csak a belvárosban tud gondolkodni, „neki Eger a Deák Ferenc úton kezdődik és csak a Viaduktig tart”. Mindez annak ellenére van így, hogy minden lehetőség a kezünkben van, hogy fejlesszük a város egészét, fogalmazott Nagy István.

Az MSZP Egri Városi Szervezete ígérete szerint a következő egy napban be fogja mutatni azt, hogy szerintük mik voltak azok a rossz döntések, hibás szerződések. Arról is szó lesz, hogy a  látványberuházásokat, mint pl: az Agóra vagy a Dobó téri VIP parkoló, hogyan lehet ésszerűsíteni, vagy megakadályozni. Be fogják mutatni, hogy az átgondolatlan, előkészítetlen döntések milyen kárt okoztak Egernek, az egri polgároknak. A szocialisták azt is be akarják bizonyítani az eseményen, hogy a pazarló gazdálkodás megszüntetésével, lehetőségünk nyílik az olcsóbb közszolgáltatásokra, tételesen bemutatják, hogyan lehet olcsóbb a távhő, a buszjegy, a víz, a szemétszállítás, vagy éppen a parkolás Egerben. Szerintük van pénz és lehetőség a Felsőváros fejlesztésére, a járdák rendbetételére, az emberek hétköznapi problémáinak megoldására, az önkormányzat cégeinél, illetve a vállalkozásoknál munkahelyteremtésre. Holnap délután bemutatkoznak jelöltjeik és egy-egy körzet problémáit, illetve megoldási javaslataikat tételesen ismertetik.

A holnap délután 15. 52-ig tartó sajtótájékoztatón szó lesz arról, hogy az Agóra pályázat kapcsán, hogyan választottak helyszínt, milyen szabálytalanságokat követtek el, hogyan fizetett ki több mint 100 millió Ft-ot a Lokálpatrióta Egylet alelnökének Habis László.

Pál György első beszámolójában szembesítette a Fidesz önkormányzati képviselőit korábbi ígéreteikkel, terveikkel. A körzetekben elhangzott ígéretekre, programokra az eredmények, fejlesztések tükrében reagált a szocialista képviselőjelölt.
A további témák:
- Integrált Városfejlesztési Stratégia – 1,5 milliárd a Dobó tér alá
- Munkahelyteremtés helyett látványberuházások
- Öntsünk tiszta vizet a pohárba – Eger és a Vízdíj
- Szemétségek a szemétdíj körül

- BIOMASSZA borzolja a kedélyeket
- Egerben nem támogatták az életkezdést
- 3 év alatt az EGAL Klub körül
- Szőnyeg alá söprik a szemetet
- A kultúra túrája Egerben
- Rendeletet alkotunk, mert az népszerű
- Vállalkozás fejlesztés Fidesz módra
- Állattartási rendelet, melyről senkit nem kérdeztek meg
- A parkolás 4 évig nem parkolt
- Média átszervezés, majd vissza

- Szélsőségek Egerben – avagy bakancsokkal a Dobó téren
- Folyik a víz, folyik a pénz – a Szent József forrás hasznosítása
- Emelni kell! – Emelkedő lakbérek Egerben
- Bort iszik és vizet prédikál – A képviselőtestület borának megválasztása
- Infokommunikációs közmű Egerben
- Megtévesztő tanulmány – informatikai vezető csere
- EKVI – város a városban
- Új struktúra vagy csak személycsere – a hivatal átszervezése
- Ekerült minket az elkerülő út
- Volt panel program, nincs panelprogram
- Megvalósult a Fidesz programja?
- Fidesz vagy nem Fidesz?
- Minőség és megújulás – Gagyiság és hátralépés

Forrás: Egriszín

A sajtótájékoztató frissítve követhető a

http://ujfeladat.hu/ címen.

Az új kormány újrafogalmazza az állam és a történelmi egyházak közötti kapcsolatot és az együttműködések lehetőségét – hangsúlyozta ma délelőtti sajtótájékoztatóján Szászfalvi László államtitkár a Városházán.

Szászfalvi László az Egyházi, Nemzetiségi és Civil Kapcsolatokért Felelős államtitkár a Nemzeti Együttműködés jegyében a történelmi egyházakkal lévő bizalmi kapcsolat újjáépítését végzi. Ennek részeként Egerben találkozott Habis László polgármesterrel, Horváth Lászlóval, Fidesz-KDNP Heves megyei közgyűlési elnökjelölttel, továbbá felkeresi Ternyák Csaba egri érseket is.

Az államtitkár elmondta, a kormány nem kért türelmi időt, és a Kárpát-medence területén megkezdte a Nemzeti Konzultációt az egyházak képviselőivel. Kiemelte, hogy kormánya a magánérdek helyett a közjavat kívánja szolgálni, illetve az anarchia helyett a rend megteremtésén fáradozik. Szeretnék, ha Magyarországon a magyar emberek érdekei kerülhetnének végre előtérbe.

A nemzeti összetartozásról és a kettős állampolgárságról szóló törvény kapcsán nyomatékosította, hogy látható már az a folyamat, amely a nemzeti együttműködés szándékát már tartalommal is megtölti. Szászfalvi László tájékoztatott arról is, hogy az új összetételű Vatikáni-Magyar Vegyes Bizottság a hároméves szünet után újra elkezdheti a munkáját. A bizottságtól – többek között – az egyházi törvény felülvizsgálatát várják és előrelépést a finanszírozások terén.

Az új kormány munkájának eredményeként említette az államtitkár, hogy nyolc év után először a zárszámadásban nem kipontozva jelent meg az egyházi intézmények normatív támogatásának az összege, hanem az egyházi szakértőkkel közösen kialakított álláspont szerint. Így az egyházi intézményekbe járó diákok, az egyházi intézményeket felkereső idős emberek, rászorultak sincsenek másodrendű állampolgárként kezelve. Említetést tett arról is, hogy az önkormányzat által egyházi szerv felé történő iskolaátadás terén is megszüntették a diszkriminációt, és így nem kell büntetőpénzt fizetni, ha az egyház és az önkormányzat összefog a kisiskolák megmentése érdekében. Szerinte ezek az intézkedések is mutatják, hogy a Parlamentben és az önkormányzatokban is csak a FIDESZ-KDNP az egyetlen cselekvőképes erő.

Habis László polgármester hangsúlyozta, hogy Eger városának mind az intézmények, mind az épített örökség, mind az oktatási, kulturális, szociális kapcsolatok terén nagyon komoly kapcsolata van a történelmi egyházakkal, amely közös fejlesztési programokban és együttműködésekben is megjelenik.

Végül Horváth László, a Fidesz-KDNP megyei közgyűlési elnökjelöltje elmondta, hogy abban az esetben, ha a jövőben a pártszövetség vezetheti majd a megyét, akkor szeretnének élő kapcsolatot kialakítani a történelmi egyházakkal és civil szervezetekkel szociális és oktatási programokban. Külön kiemelte, hogy elképzeléseik szerint nagyobb figyelmet szeretnének fordítani a fogyatékkal élők életkörülményeinek javítására. Tájékoztatott arról is, hogy már elkészítettek egy programot, amely a későbbiekben lehetővé teszi, hogy akár ezer munkahelyet teremtsenek a megváltozott munkaképességűek számára.

Forrás: Egriszín