Keresés: „Bükki Nemzeti Park” (35 találat)

Kiszáradt a szilvásváradi Fátyol-vízesés. A téli alacsony csapadékmennyiség, illetve a hetek óta tartó szárazság hatására víz nélkül maradt a vízesés. Nagy mennyiségű csapadék enyhíthetne a folyamaton, az időjárás azonban nem kedvez a látványosságnak.

Eltűnt Szilvásvárad látványossága, a Fátyol-vízesés. Az egykori turisztikai látnivaló már nem fodrozódik tovább a kőfalon, helyén a szikár kőoldal látható csak. A nagy forróság hatására a talaj nedvességtartalma csökkent, a forrásokból eltűnt a víz.  A föld minden csepp nedvességet elnyel, az idei csapadékmentes időjárás még inkább hozzájárul ehhez a folyamathoz.

Holló Sándor, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságának osztályvezetője elmondta: már tavaly nyáron is kevés víz volt a területen, az őszi aszályok, illetve a téli csapadék hiánya teljes mértékben megpecsételte a természeti képződmény sorsát. Ebben a forróságban nem csak a Fátyol-vízesést sújtotta az aszály, de a Szikla-forrásból is eltűnt a víz.

A Szilvásvárad látványosságához érkezők is döbbenten tapasztalták a víz teljes elapadását. Sokan már évek óta visszajárnak a forráshoz, illetve a vízeséshez. A látogatók is a hőségre panaszkodtak, ami a kiszáradás fő oka.

Bár a szerdai napon nagyobb mennyiségű csapadék hullott Heves megyére, a vízesést nem sikerült újra működésbe hozni. A Fátyol-vízeséshez kiszáradása ellenére is több százan látogattak el a délelőtti órákban.

Már javában zajlik a volt OMYA telep bontása. A még álló épületek felrobbantására szerda délután került sor. A telepen nagymértékű beruházás kezdődött meg, a kilenc hektáros területre kis- és középvállalkozókat várnak a befektetők.  A Bükki Nemzeti Park beavatkozására is szükség volt, az épületekben fészkelő fecskék miatt.

Szerdán délután, nem sokkal fél 2 után robbantották fel a volt OMYA területén lévő épületeket. A robbantáshoz 38,5 kg robbanószert használtak fel. Öt szakértő dolgozott a munkálatokban, akik közel 300 méter sugarú körben kitelepítették a nézőket. A 1 és 2 óra között elvégzett robbanás másodpercek alatt döntötte le a 28 méter magas épületet, illetve a két kisebb melléképületet. Az építmények betonszerkezete miatt óriási darabban dőltek el a detonáció következtében. A gyárépület a vasúti sínek felé borult el, óriási porfelhőt hagyva maga után. A robbantáson nagy számban jelentek meg az érdeklődők. Sokan még életükben nem láttak ilyet, így izgatottan várták a detonációt.

Várkonyi György, az Evat Zrt. vezérigazgatója elmondta: a létesítmények robbantására azért csak most került sor, mert az épületben lakó molnárfecskék kiköltésére vártak. Elmondta továbbá: nem akartak az állatoknak ártani, ezért is vártak ezzel a munkálattal.

A beruházás területén kis- és középvállalkozókat várnak, hogy azok ne a lakókörnyezetben működjenek, hanem az Eger-Felnémet határán található volt gyárterületen. A beruházás fél milliárd forintba kerül. Szeptemberre tervezik a beruházás befejezését, akkorra kell készen állnia a cégek befogadására a helynek.

Közeledik a Madarak és Fák Napja, ezért a Gárdonyi Géza Színház társulata felajánlotta segítségét a Bükki Nemzeti Parknak.

Harminc színész és táncművész gyűjtötte a szemetet hétvégén Rejteken, a tanösvényeken, valamint madárodúkat újítottak fel, miközben ismerkedtek a Bükk szépségével.
A rendhagyó akciót Várhelyi Dénes, a társulat tagja szervezte. A színművész gyermekkora óta járja a Bükköt hol gyalog, hol lóháton, vagy kerékpárral. – Zárt közösség a színházé, a fiatalok közül sokan hiába dolgoznak itt évekig, még sincs idejük vagy módjuk megismerni a környéket. Ezért gondoltam, hogy miközben teszünk mi is a természet védelméért, a nemzeti park munkatársai bemutatják, milyen kincsek rejtőznek körülöttünk és az önzetlen munkát megkoronázzuk egy kis vadmalacpörkölttel – mondta a színművész.

Az egri termálfürdő medencéjében költött egy tőkésréce a napokban.

A dolgozók számára nem volt meglepő, hiszen az elmúlt években is voltak itt madarak. A higiénia szempontok - nem kevésbé a fiókák védelme - miatt, a strand vezetősége az állatvédők segítségét kérte: a Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület a Bükki Nemzeti Park szakemberei segítségével a családot áttelepítették természetes élőhelyükre, az ostorosi tóhoz.

1987. óta nem volt olyan időjárási helyzet, mint amire a hétvégén számítunk - mondta el Horváth László a Heves Megyei Védelmi Bizottság elnöke, aki az Országos Védelmi Bizottság ülésének napirendjéről adott tájékoztatót.
A várható nagy hidegre és a leeső hómennyiség nagyságára való tekintettel, összehangolt és jól megszervezett munkára kérte mind a közigazgatási, önkormányzati, karitatív, lakosság alapellátását biztosító szervek, szervezetek dolgozóit.
Az ápolásra szoruló idősekre, az egyedül élőkre, valamint a hajléktalanokra fokozott figyelmet fordítanak és kérik a lakosságot, hogy csak az időjárás jelentések folyamatos figyelése után induljanak útnak, de csak akkor, ha halaszthatatlan az utazás célja.

A már bajba jutottak az ismert segélyhívószámok hívásával kérhetnek segítséget. Fontosnak tartják, hogy csak megfelelő előkészületek és felszerelések segítségével üljenek autóba, ezek lehetnek a hólapát, elemlámpa, takaró, kellő mennyiségű üzemanyag, élelmiszer és inni való.
A településeken és városokban fokozott rendőri jelenlét várható az élet és vagyon védelem miatt. A helyi MÁV és Volán társaságok biztosítják, hogy várótermeik bárki előtt nyitva lehessenek.
A Közút kezelők megfelelő gépparkkal rendelkeznek és nem csak a megszabott útvonalakon közlekednek majd, extrém helyzetek azonnali megoldására is utasítást kaptak.
A TIGÁZ és a Vízmű az esetleges hibák, üzemzavarok elhárítására megduplázott számú szerelőkkel készülnek. Az Egererdő Zrt. és a Bükki Nemzeti Park Igazgatósága terepjárók biztosításával teszik lehetővé a gyors és akadálytalan eljutást bármelyik együttműködő szervnek.
A polgármesterek szükség esetén, közösségi helyek megnyitásával a rászorulókat megfelelő körülmények között helyezik el, biztosítva az alapellátás feltételeit.
A Vöröskereszt karitatív módon hideg és meleg élelemmel látja el a hajléktalanokat és a rászorulókat, péntektől egészen keddig.
Mindezen szervek koordinálását segíti a Katasztrófavédelmi Igazgatóság, akik folyamatos kapcsolatot tartanak fent a védelemben és megelőzésben dolgozó munkatársakkal.

Alapításának 35. jubileumát ünnepelte a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság csütörtökön Felsőtárkányban. A nap folyamán többek közt az elmúlt évek eredményeiről, valamint az igazgatóság természetvédelmi tevékenységéről is szó esett.

A Bükki Nemzeti Park 1977 januárjában alakult, az igazgatóság mintegy 891.682 hektáros működési területén – Nógrád, Heves, illetve Borsod-Abaúj-Zemplén megyékben – egy nemzeti park, 9 tájvédelmi körzet, valamint 13 természetvédelmi terület található, összesen 122.280 hektár kiterjedésben.
Grédics Szilárd, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója elmondta: kollégáival az ország legváltozatosabb természeti adottságú észak-magyarországi területén látják el a természetvédelem sokoldalú feladatait. Céljaik közé tartozik a védett természeti területek geológiai, botanikai, zoológiai és kulturális örökségének megismertetése. A természetbarát érdeklődőket látogatóközpontjaikban, ökoturisztikai létesítményeikben, terepi bemutatóhelyeiken és a tanösvényeken különböző programokkal várják.
Dr. Rácz András, a Vidékfejlesztési Minisztérium helyettes államtitkára beszédében kiemelte: a természetvédelem egy olyan integráló tényező, amely képes akár nemzeteket is összekovácsolni.
A ünnepségen, melyen a szlovák kollégák is részt vettek, a Bükki Nemzeti Park szakmai eredményeiről, valamint a természetvédelmi tevékenységeiről az egykori és jelenlegi munkatársak előadásokon keresztül számoltak be.

A rendezvény a Csík Zenekar koncertjével zárult.

Forrás: Egriszín

A Föld Napja alkalmából szerdán az Érsekkertbe egész napos rendezvényre várták a lakosságot.

A különböző civil szervezetek sátrainál, a gyerekeknek játékos feladatokon keresztül mutatták be, hogyan tudnak még jobban odafigyelni környezetükre, hogyan tudják védeni a természetet, hogyan váljanak környezettudatossá a mindennapokban.
A rendezvény fő célcsoportja a gyerekek voltak, ezért a Mlinkó István óvodások közreműködésével, Sós István alpolgármester és Duska József, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság igazgatója, valamint Kosik Mária a Heves Megyei Önkéntes Centrum programvezetője, az Egri Civil Kerekasztal Szabadidő Szekció sátránál elültették a Föld Napja fáját.
Sós István alpolgármester a jelenlévő óvodásoknak elmondta: Ez egy magnólia fa, ami arról híres, hogy a tavasznak az első hírnöke, és azok a gyerekek, akik ma itt vannak és örökbe fogadják a fát, mindig gondoljanak arra, hogy ezt ők ültették. Az elültetett fa a természet és az emberek kapcsolatát szimbolizálja. A gyerekek feladata, hogy a felnőttek szemléletformálását segítse.
Duska József a faültetés kapcsán kifejtette, hogy az az ember, aki fát ültet, csak jó ember lehet, hiszen bízik a jövőben, és bízik a következő nemzedékben.
A jelképes falültetés után az óvodások verset mondtak és énekeltek.

Forrás: Egriszín

A Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület két kutyáját lőtték le nemrég a Felsőtárkány közelében található erdőben, tájékoztatott ma délelőtt Botka Tímea, az egyesület vezetője. Az egyik állatot az Agria Speciális Mentő- és Tűzoltócsoport számára képezték ki.

Léna névre hallgatott az egy éves anyakutya, amit másik társával együtt sétáltatás közben nemrég lőttek le ismeretlen vadászok, a Bükki Nemzeti Park területén. Az eset előtt értetlenül állnak az állatok tulajdonosai, akik feljelentést tettek a rendőrségen. Véleményük szerint a kutyákat sétáltató személy nem hágta át azokat a szabályokat, amelyek miatt indokolt lett volna az állatok kilövése.
A vadászati jog a vadon élő állatfajok közül megnevezi azokat, amelyeket el lehet ejteni. E szerint a vadász (vadőr, vadásztársasági tag, bérkilövő) a vadállomány védelme érdekében a vadászterületén elpusztíthatja a gazdája hatókörén (irányításán és ellenőrzésén) kívülre, de attól legalább kettőszáz méterre került, vagy az egyébként vadat űző kutyát, valamint a legközelebbi lakott épülettől kettőszáz méternél távolabb kóborló macskát. Ez nem vonatkozik a rendeltetésének megfelelően alkalmazott vadászkutyára, állatőrző kutyára, a rendőrség, a honvédség, a büntetés-végrehajtási szervezetek, a határőrség, a vámőrség szervezetéhez tartozó, őrző-védő feladatokat ellátó s a felismerhető jellel ellátott vakvezető kutyára.
A Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület vezetője szerint az említett sajnálatos eseménynél a két állat gazdája, vezetője közelében tartózkodott, nem távolodott el tőle kétszáz méterre, és jól látható nyakörvet viselt. A kutyákon látszott, hogy nem kóbor állatok, jóltápláltak voltak.
A Felsőtárkánytól három kilométerre történt esetnél nem tudni, hogy kik vadásztak az említett egyébként fokozottan védett terület, mely nem esik távol a Lillafüredre vezető országúttól.
A két kutya közül az egyik képzés alatt állt, az Egri Speciális Mentők számára fontos keresőkutya volt.

Forrás: Egriszín

A Bükk Egertől északra fekvő településein többször láttak már farkast az utóbbi hónapokban. A ragadozó most a megyeszékhelyen is felbukkant.

Több, Eger felnémeti városrészében élő lakó is farkast látott tegnap este fél hat körül. Mint korábban arról már hírt adtunk, a Bükkben több ragadozó is felbukkant az elmúlt hetekben.

- Számos hívás érkezett hozzám is, az Egri úton lakók közül többen is azzal kerestek meg, hogy egy farkas kószál a családi házak között. Azt is mondták, hogy az egyik lábára sántít az állat - tudtuk meg Botka Tímeától, az egri Vidám Mancsok Állatvédő Egyesület elnökétől. - Kérdeztem a bejelentőktől, hogy elképzelhető-e, hogy esetleg valamilyen keverék kutyáról van szó, de azt mondták, tisztán látták az állatot, biztosak benne, hogy farkasról van szó. A jelzéseket továbbítottam a Bükki Nemzeti Parknak.

A Bükki Nemzeti Parkhoz is számos észlelést érkezett a felnémetiektől. Természetvédelmi őreik azonnal útra keltek, ugyanakkor a rendőrséget is értesítették.
- A farkas egyedül volt, bejött a településre, átment úton is, végül a patak irányába távozott. Éjszaka is követtük a nyomait, s most is keressük. Lábnyomokat például találtunk, de magát az állatot nem sikerült megpillantani. Úgy tudjuk, a mellső lábán van valamilyen sérülése - magyarázta Gombkötő Péter, a nemzeti park zoológusa.

Gergely Gabriella r. alezredes, a megyei rendőr-főkapitányság sajtóügyeletese is megerősítette, hogy a rendőrséget is értesítették a farkas jelenlétéről, ám mivel az állat magától elhagyta a települést, rendőri intézkedésre nem került sor.

Forrás: Heol

A „nemszeretem” állatok között tartják számon sokan a denevéreket. Az átlagember keveset tud róluk, így azt sem, hogy nagyon hasznos kisemlősök.

Az előítéleten szeretne változtatni a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság az augusztus 28-ára tervezett, 17.30-tól 23 óráig tartó „Denevérek éjszakája” elnevezésű programmal. Egyebek mellett olyan érdekességeket lehet megtudni a bőregerekről, hogy családszeretők és a kicsinyeiket „denevér-óvodában” nevelik. A világon több mint ezer fajuk ismert.

A program első részében egy színes előadás keretében szerezhetnek információkat a résztvevők, majd totót tölthetnek ki a tanultak alapján. A gyerekek játékdenevért is készíthetnek. A rendezvény folytatásaként a felsőtárkányi tóparton denevérfogó hálókat feszítenek ki, és befogják a repülő emlősöket, hogy az érdeklődők közelebbről is szemügyre vehessék őket. A detektor segítségével pedig hallhatják a denevérek által kibocsátott ultrahangot, amit az emberi fül már nem érzékel.

A foglalkozásnak a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság felsőtárkányi „Nyugati Kapu” Oktató- és Látogatóközpontja ad helyet. Ajánlott felszerelés a tóparti terepi programhoz: megfelelő ruházat, kényelmes túracipő és elemlámpa.

Forrás: Heol