Keresés: „Csány” (40 találat)

Vádat emelt a Hatvani Járási Ügyészség egy garázda magatartást tanúsító ifjú futballkapus ellen – adott tájékoztatást dr. Konkoly Thege László főügyészségi ügyész, a Heves Megyei Főügyészség sajtószóvivője.

2012. szeptember 8-án került sor Zagyvaszántón a megyei II. osztályú bajnokságban lejátszott U-19 korosztályos labdarúgó-mérkőzésre. A csányi csapat volt a helyiek vendége.

Az első félidő 46. percében a csányi együttes 1-0-ra vezetett, amikor a játékvezető büntetőrúgást ítélt a hazaiak javára, s azzal a zagyvaszántóiak egyenlítettek. A vádirat szerint ekkor a 21 éves L. Olivér, a vendégek hálóőre a 16-oson kívülre futva leköpte a bírót, becsmérelte őt, majd tenyérrel tarkón vágta. A megtámadott sporttárs kiállította. Lefújta a félidőt, de a fiatal kapus az öltözőbe igyekvő sípmestert könyökkel a vállán is megütötte.

L. Olivér kihívóan közösségellenes, erőszakos magatartása a focipályán alkalmas volt arra, hogy a jelenlévőkben riadalmat és megbotránkozást keltsen. Ezért őt az ügyészség nyilvános rendezvényen elkövetett garázdaság bűntettével vádolja, amiért a bíróság akár három évi szabadságvesztés-büntetéssel is sújthatja.

– Ez remélhetően nemcsak más játékosokat tarthat vissza a jövőben az előírásokat figyelmen kívül hagyó, s deviáns viselkedéstől, hanem a renitens szurkolókat is – közölte a sajtószóvivő.

L. Olivért fegyelmi úton a Heves Megyei Labdarúgó Szövetség is felelősségre vonta.

Alaposan megnövekedett a 2506-os út forgalma, mióta a főút használatáért fizetni kell. A lakók panaszkodnak. Mónosbélben nemrég baleset is történt.

Az útdíj bevezetése óta jelentősen megnőtt a 25-ös főutat elkerülő, kisebb rendű utak forgalma. Nem csupán Egercsehiben, az Ófaluban élők, továbbá a bekölceiek és a mikófalviak panaszkodnak erre, hanem a Szilvásváradon, Monosbélen és Balatonban lakók is. Pedig még a rendőrök is büntettek, de ez nem igazán tartja vissza a sofőröket.

– Sokkal nagyobbá vált az útdíj bevezetése óta a településünkön keresztülhaladó tehergépjármű-forgalom. Ennek az oka az, hogy Egerből Szilvásváradon keresztül lehet eljutni leghamarabb (vagyis erre a legrövidebb a távolság) Ózdra, valamint a Szlovákia irányába jelentős határátkelő, Bánréve felé, de Putnokra, valamint Kazincbarcikára is – mondta el lapunk érdeklődésére Szaniszló László, Szilvásvárad polgármestere.

– Szarvaskő után, mint az ismeretes, a 25-ös számú főút Egercsehi felé fordul, de arra nem igazán közlekedik senki. Nem véletlenül olyan az út Szilvásvárad felé, mintha erre folytatódna a 25-ös, hiszen aki Egercsehi felől érkezik, neki kell elsőbbséget adnia a Mónosbél és Eger irányából közlekedőknek Tardosnál. A 25-ös főút helyett így inkább a 2506-os úton igyekszik elérni úti célját mindenki Szilvásváradig, majd innen tovább a 2508-ason Ózd irányába. Az út minősége ugyanolyan, nincs útdíj, közelebb van, ráadásul nem is kell olyan hatalmas hegyet megmászniuk a kamionoknak, mint Tarnalelesz után – írta le az átlagos kamionos gondolkodását a szilvásváradi polgármester.

Hozzátette: ugyanez a helyzet Kazincbarcika felé is. A kamion, esetleg más nagyobb tehergépjármű lejön az autópályáról Füzesabonynál, onnan még Szarvaskőig fizet egy kis útdíjat, majd a 2506-oson elmegy egészen Vadnáig a 26-osra, onnan pedig pár kilométer Kazincbarcika, a Borsodchem. Nagyon sok a külföldi jelzésű, főleg szlovákiai kamion, amelyek a falun keresztül húznak el Bánréve irányába.

Szaniszló László szerint érdekes az ügy abból a szempontból is, hogy Dédestapolcsányban (2506-os közút) 20 tonnás korlátozó tábla van hidaknál, de már Csernelyben (2508-as közút) is kihelyeztek súlykorlátozó jelzőtáblát egy félig leszakadt hídhoz, tehát elvileg nagyobb össztömegű járművek nem is közlekedhetnének arra.

Az elmúlt hetekben egyébként Balatonban is eléggé megnövekedett a teherforgalom, borsodi építkezésekhez a mixerautók naponta többször szállítottak Egerből betont. Udzeliné Murányi Enikő polgármester valószínűsíti, hogy az útdíjat csökkentve választották a 2507-es utat a kocsik Borsodnádasd felé. Pedig az út rossz, autóbuszok nem is közlekedhetnek rajta (a szomszédos városba busszal így csak Bekölce felé, kerülővel jutnak el a járatok), mert több helyen leszakadt, még a felújított borsodi szakaszon is. A helyiek igencsak aggódtak gyermekeik testi épsége miatt is. Mivel az iskola a főút mellett található, s a nehéz teherautók a megengedettnél gyorsabban mentek, ezért veszélyes szituációktól tartottak, de szerencsére eddig még baleset nem történt.

Mónosbélen viszont hétfőn igen, akkor ugyanis egy teherautó rakománya az útra borult. Varga Sándorné polgármester arra panaszkodott, hogy akkor fokozottan érezték a megnövekedett teherforgalmat, mert az autókat a falu belterületi útjaira terelték.

– Még azt nem számoltuk meg, hogy valójában mennyi kamion halad keresztül naponta a településünkön, de érzékelhetően alaposan megnőtt a forgalom. Ha hosszú távon így marad, akkor az út melletti házak tulajdonosait bizony nagy kár éri, hiszen sérülni fog az ingatlanjuk. Éppen ezért úgy határoztunk, meg fogjuk keresni az illetékeseket annak érdekében, hogy mielőbb tegyenek lépéseket a problémák megszüntetésére – mondta el lapunknak Mónosbél elsőszámú vezetője.

Több ezer forintot spórolnak az ügyeskedők

Amennyiben egy teherkocsi (például kamion) Egerből Miskolcra megy, akkor mehet a szinte végig fizetős Eger-Kerecsend-M3-M30 útvonalon, ráadásul a 94 kilométerből 65 kilométer autópálya. Ez egy négy tengelyes nyerges vontató üzemeltetőjének – az üzemanyag árán felül – több mint 6500 forintjába kerül. Amennyiben Szilvásvárad felé megy (ha ott nem rakodik; nem is tehetné), akkor az útja is rövidebb – csupán 83 kilométer –, s csak 24 kilométernyi főútvonal használatáért kell fizetnie 1300 forintot. Bár van rizikó, egy oda-vissza úton már tízezer forintot spórol a sofőr, a büntetés pedig 4 tengelyes jármű esetén 110 ezer forint.

Célforgalom esetén használhatók az alsórendű utak

A kamionforgalom csökkentéséért az Állami Autópályakezelő Zrt., illetve a rendőrség tud leginkább tenni célzott ellenőrzésekkel, bírságolással. A díjköteles szakaszok elkerülését a KRESZ az e-útdíj bevezetéssel egyidejűleg hatályba lépett módosítása szorítja keretek közé.

Július 1-jétől a nehéz tehergépkocsik főszabály szerint lakott területen kívül csak autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhetnek. Kivételt elsősorban az áruszállítás, az áru fel- vagy lerakása, az üzemben tartó telephelyének megközelítése képez, de a különleges felépítményű járművek is használhatják a mellékutakat, ha munkavégzés helyszínére tartanak.

Forrás: HEOL

Sós Tamás ne gondolja, hogy a nyugdíjasok emlékezetkiesésben szenvednek

 A szocialista politikusok számára a választási kampány közeledtével ismét fontossá váltak a nyugdíjasok, Dr. Sós Tamás mai sajtótájékoztatója is ennek bizonyítéka. Dr. Sós Tamás azonban bizonyára igyekszik majd elfeledtetni, a múlt homályában tartani mindazt, amit a szocialisták tettek a nyugdíjasokkal nyolc esztendőn át, illetve első négyévi regnálásuk idején. Dr. Sós Tamás óriásit téved, mikor azt feltételezi, hogy a nyugdíjas embereknek törvényszerűen memóriaproblémáik vannak, vagy emlékezetkiesésben szenvednek. A nyugdíjasok sem felejtik el a szocialista kormányok tetteit.

A szocialistáknak kormányzásuk alatt eszük ágában sem volt eltörölni azt a passzust a nyugdíjtörvényből, amely felbruttósította volna 2013-tól a nyugdíjakat, így ennek fejében ma adót is beszedhettek volna a nyugdíjasoktól. A legnagyobb kárt a nyugdíjjárulékokkal tették, hiszen a nyugdíjkassza helyett közel 3 millió ember befizetéseinek 80 százalékát magánnyugdíj-pénztárakba pumpálták. Ezt a pénzt kétes értékű külföldi kötvényekbe fektették, és ebből a brókerek, valamint a pénztárak dolgozói mesés jövedelemre tehettek szert. Eközben a nyugdíjkasszában keletkezett hiányt az állami költségvetésből kellett pótolni. Ha megmaradt volna a magánnyugdíj-pénztári bűvészkedés, akkor 2013-ra már több, mint 400 milliárd forintot kellett volna betenni a kasszába, hogy folyamatosan ki lehessen fizetni a nyugdíjakat. A szocialisták ebből se csináltak gondot, hiszen számukra mindenre megoldás volt az IMF hitel, úgy gondolták abból ki lehet pótolni mindent, így a hiányzó nyugdíjpénzt is. 2007-ben hoztak egy olyan törvénymódosítást, amely alapján 2008. január 1-jét követően nyugdíjba vonulók legalább 8 százalékkal alacsonyabb induló nyugdíjat kaptak.

Ezzel szemben a Fidesz-kormány teljesítette ígéretét: a nehéz pénzügyi helyzet ellenére megvédte a nyugdíjakat és megvédtük azok reálértékét. A 2012 júniusában elfogadott nyugdíjtörvény módosításával továbbra is garantálttá vált a nyugdíjak adómentessége. Nemcsak megőriztük a nyugdíjak vásárlóértékét, de infláció fölötti nyugdíjemelést tudtunk végrehajtani. Ennek köszönhetően a tavaly novemberi 1,6%-os nyugdíj-kiegészítés után januártól további 5,2%-kal nőtt a járandóság. Idén januártól mintegy 3 millió embernek hozott magasabb nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást a postás. A nők alanyi jogon negyven év munka után nyugdíjba mehetnek, és nagyon fontos, hogy ebbe a 40 éves szolgálati időbe a gyermekneveléssel töltött idő is beleszámít. Eddig mintegy 90 ezer nő, édesanya élt ezzel a lehetősséggel. Eltöröltük a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszert, ami egy átvágás volt és évről évre egyre nagyobb lyukat ütött a nyugdíjkasszán, egyre több pénzt kellett bevonni más adóbevételekből a nyugdíjrendszer fenntartásához.

A nyugdíjasokkal kapcsolatos rengeteg csúsztatás, politikai haszonszerzés céljából kreált mellébeszélés helyett, kérem Dr. Sós Tamást, hogy sajtótájékoztatója alkalmával adjon végre egyenes választ a következő kérdéseimre:

Tudják-e már, hogy első szocialista kormány négy éve alatt milyen intézkedésekkel lehetett volna kiküszöbölni a nyugdíjak vásárlóértékének 11,9 százalékos csökkenését?

• Mi indokolta az MSZP kormány alatt a nyugdíjkorhatár megemelését?
• A Gyurcsány-Bajnai kormány miért vett el egy tollvonással egyhavi nyugdíjat és miért csökkent a nyugdíjak reálértéke?
• A Gyurcsány-Bajnai kormány miért döntött úgy, hogy 2013-tól bruttó összegben állapítsák meg a nyugdíjakat és megadóztassák azt?

Megkérem Dr. Sós Tamást, az MSZP politikusát, hogy mai, a nyugdíjasokról szóló sajtótájékoztatóján szíveskedjen válaszolni a témához kapcsolódó kérdéseimre, ismertesse pártja vagy személyes álláspontját az ügyben.

Sajtóközleményemet kérdéseimmel természetesen Dr. Sós Tamás részére is eljuttatom, azonban amennyiben sajtótájékoztatóján megpróbálkozna kérdéseim elől kitérni, tisztelettel kérem a sajtó munkatársait, hogy szíveskedjenek azokat tolmácsolni felé!

Köszönettel és üdvözlettel:

Dr. Gondos István

Heves Megyei Közgyűlés

Fidesz – KDNP frakció

frakcióvezető

 

Sajtóközlemény

Mivel a FIDESZ megyei politikusai igen szorgalmasan – külön stábbal is – figyelemmel kísérik sajtótájékoztatóinkat, közleményeinket, úgy tudhatnák, hogy az MSZP számára mindig igen fontosak Heves megye és az ország nyugdíjasai.

Viszont az egész lakosság számára nyilvánvaló lehet – sokan saját bőrükön tapasztalhatják -, hogy a Heves megyei fideszes politikusok, hatalmuk 3,5 évében lezüllesztették, leszűkítették az idősek, a fogyatékkal élők tereit. Kormányzásuk első évében máris szétverték a Mátraházi Idősek Otthonát, a legaktuálisabban pedig a Bélapátfalvi Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézetében lakó fogyatékkal élők ellen indítottak „hadjáratot”, az ő boldogulásukat, elhelyezésüket próbálták akadályozni.

Ugyan Horváth László megyei kormánymegbízott igyekezett jótevőként kikerülni az ügyből, ám mindenki számára egyértelmű, hogy eredetileg nem támogatta a bélapátfalvi fogyatékosok Szilvásváradra és Bélapátfalvára való lakóotthonos kihelyezését. Jelenleg pedig a két település vonatkozásában egy megrekedt ügyről van szó, hiszen nem határoztak arról a mai napig sem, hogy építenek – egy felvetés szerint -, vagy önkormányzati ingatlant vesznek igénybe a fogyatékkal élők elhelyezésére.

A FIDESZ országosan az idősek, a nyugdíjasok életét is megnehezítette, elvette 65 év feletti ingyenes utazási lehetőségüket, járandóságaikat egyre csökkenti.

Felvetődik tehát a kérdés, hogy mikor éltek jobban az ország és Heves megye nyugdíjasai? A dr. Gondos István frakcióvezető által állandó jelleggel forszírozott Gyurcsány-Bajnai kormányok alatt, vagy ma, amikor a FIDESZ-kormány szinte egyetlen leglátványosabb és legdrágább beruházása, fejlesztése a sorozatos stadionépítés és az 1800 lelket számláló Felcsút falu virágoztatása?

Említhetnénk – nem mellékesként – az Egerben elmaradó fejlesztéseket is, így a vár, vagy az egri kórház ügyében. Miért nem kezdődött el az egri Markhot Ferenc Kórház 5 milliárdos fejlesztése? Miért csak 900 millió forintnyi beruházást terveznek a 2010-ben megítélt 4,5 milliárd helyett?

Hol van az erre a kormányzati ciklusra tervezett 64 kilométernyi út felújítása Heves megyében? Miért csak 11 kilométer valósult meg belőle? Gyalázatos állapotban vannak Heves megye útjai, ezen nevet, botránkozik az ország.

Dr. Gondos István olyan kérdéseket tett fel az MSZP megyei elnöke, dr. Sós Tamás felé, amelyekre lehet, hogy Gondos Úr személy szerint kíváncsi, de a lakosság a jelent éli meg, most nyomorog 4 millió ember az országban. Ez a szám pedig sosem volt ilyen magas.

A lakosságot nem a Gyurcsány-Bajnai kormányok érdeklik, hanem az, hogy a jelenlegi miért sanyargatja őket, miért marad hónapról hónapra kevesebb pénz a pénztárcában. Vagy ha tételes dolgot is hozzá teszünk, akkor az is kérdése a lakosságnak, hogy miért loptak el közel 3000 milliárd forint magánnyugdíj-megtakarítást tőlük. Az Önök közleményében levezetett nyugdíjváltoztatásokra vonatkozó számadatok nem fedik a valóságot, ne tévesszék meg az időseket.

Kérjük a FIDESZ megyei vezetését, hogy a saját házuk táján tegyenek rendet, és a jelenben éljenek, a hátralévő pár hónapnyi kormányzásuk eredményességén dolgozzanak, a többi pedig a fülkében dől el 2014 tavaszán.

Eger, 2013.október 4.

Magyar Gina

Sajtóreferens

MSZP

A kormány dilettáns gazdaságpolitikájának következtében a fiatalok jó része nem talál állást Heves megyében.

Orbánék elüldözik a fiatalokat külföldre!

A KSH felmérései szerint Heves megyében tartósan magas, 15-16 százalék a munkanélküliség, ez az országos átlagtól is jóval rosszabb.

A kistelepüléseken ettől még súlyosabb a helyzet, vannak olyan falvak, ahol 20-25, vagy ennél is magasabb az állástalanok aránya.

Nem valósult meg érdemi munkahelyteremtés Heves megyében a FIDESZ-kormány eddigi három évében.

Különösen aggasztó, hogy rendkívül magas a pályakezdők, az ifjúság munkanélküliségi rátája: a 25 év alattiaknál mintegy 27 százalékos. Ez a szám évek óta nem javul, és a kilátások sem bíztatóak.

Az összes regisztrált munkanélküli fele szakképzetlen, míg a diplomások aránya 5,5 százalék. Ezért is érthetetlen a kormány oktatással kapcsolatos álláspontja. Költségvetési tételként, és nem a jövőbe történő befektetésként kezeli a tanulást.

Ma kevés szó esik arról, hogy a munkanélküliek több, mint a fele – 53,6% - semmiféle ellátást nem kap.

Nem véletlen, hogy Heves megye is rohamosan elszegényedik.

Eger, 2013.július 29.

Dr. Sós Tamás

Országgyűlési képviselő

MSZP

Fidesz: A baloldal egyszer már eljátszotta a fiatalok jövőjét

A Gyurcsány-Bajnai-kormány egyszer már eljátszotta a fiatalok jövőjét: megduplázta a munkanélküliséget, köztük a fiatalok munkanélküliségét, már akkor eladósította el őket, amikor még meg sem születtek. Devizahitelekbe hajszolták az otthonra vágyó fiatalokat és nemzedékeket adósítottak el a brutális államadóssággal. Ha a baloldalon  múlna, ma is tandíjjal zárnák le a felsőoktatás a szegényebb családok gyermekei előtt, ezt maga Mesterházy Attila és Bajnai Gordon is elismerte.

Ma a fiatalokat kifejezetten nekik szóló foglalkoztatási programok segítik: az első munkahely garancia program és a Munkahelyvédelmi Akció, amelyeknek köszönhetően ma több ezer fiatal munkahelye garantált. Ennek is köszönhető, hogy a kormányváltás óta, immár 38. hónapja töretlenül nő a foglalkoztatottak száma, köztük a fiataloké is.  Magyarország további 14 milliárd forintot szerzett az elkövetkező hét évre kifejezetten fiataloknak szóló képzési és foglalkoztatási programokra.

Az életre szóló devizacsapda helyett, amelyet a Gyurcsány-Bajnai-kormány kínált a magyar fiataloknak, ma újra állami támogatású otthonteremtés, kedvezményes forinthitelben tudnak gondolkodni. Ma a hátrányos helyzetű diákoknak segítő kezet nyújt a kormány, több ösztöndíj program segíti továbbtanulásukat, szakmaválasztásukat.  A fiatalok kezébe ma a munkaerőpiacon értékes szaktudást és diplomát ad az oktatási rendszer.

A Gyurcsány-Bajnai-kormány tétlenül nézte, hogy gyermekek tömegei nőttek fel úgy, hogy szüleik nem járatták őket rendszeresen iskolába, emiatt egy életen át tartó munkanélküliségre voltak ítélve. Az iskoláztatást elmulasztó szülőket ma kemény szankciók sújtják: nem kapnak szociális segélyt és nem vehetnek részt közfoglalkoztatásban.

2013.07.29.

Dr. Gondos István

frakcióvezető

Heves Megyei Közgyűlés

Fidesz-KDNP frakció

A kormány az oktatást is saját hatalmi céljai alá rendeli. Indokolatlan mértékű pénzkivonás, államosítás, centralizálást visz véghez. Tönkre teszik Eger, Gyöngyös, Hatvan sokszínű iskolavárosi jellegét.

Botrány, botrány hátán, kaotikus állapotok vannak az oktatásban.

A tanárok éhbérért dolgoznak, nem lehet tudni, hogy idén nyáron kiket bocsátanak el. Az iskolaigazgatókat központi végrehajtó szerepre kárhoztatják. A pedagógusok bére nem fog emelkedni, sőt reálbérben kevesebbet fognak keresni.

A trafikmutyi után jött a tankönyv mutyi: előre ki kell fizetni – egy kétgyermekes családnak pl. több mint 40 ezer forintot - így nagyon sok család nyarát teszik ezzel tönkre; a könyvek többe kerülnek, mint korábban, az állami monopólium következtében.

Hol van már, mikor a kisiskolákra nagyobb figyelmet ígértek?

Szétverték a sokszínű, rugalmas, átlátható, átjárható és egymásra épülő közoktatási rendszert, múltba révedő „árvalányhajas” köznevelési rendszert kívánnak megvalósítani.

Megbukott a szakképzési átalakítás is: a cégek csupán 1,3%-a vesz részt az úgynevezett duális szakképzésben, helyet adva a szakmák gyakorlati elsajátításának. Így ez nem nevezhető duális szakképzésnek, csupán egyszer használatos szakmunkásokat képeznek.

Kiüresítették a felnőttképzési rendszert. Az állam jelentős területeket szabályozatlanul hagyott. Hosszabb ideig fog tartani, és többe fog kerülni, annak aki a felnőttképzésben részt vesz.

A felsőoktatást, a főiskolai, egyetemi képzést visszafejleszti a FIDESZ. A képzést költségvetési tételként és nem egy hosszú távú befektetésként kezeli. Elvette az oktatási intézmények autonómiáját, önállóságát.

A szegény ember, tehetséges gyermekének szinte elérhetetlen, hogy „magasabb” iskolába járjon.

Dr. Sós Tamás                                                           Dr. Nagy Imre

Országgyűlési képviselő                                             Megyei frakcióvezető

MSZP                                                                         MSZP

Fidesz: A baloldal eljátszotta a fiatalok jövőjét

A Heves megyeiek nem kérnek azoknak a tanácsaiból, akik tönkretették az országot, eladósították a magyar településeket, veszélybe sodorták és liberális kísérleti tereppé tették az oktatást. A Gyurcsány-Bajnai-kormány szétverte az oktatási rendszert: százmilliárdokat vont el az oktatásból, több tízezer pedagógust tett az utcára, és több száz iskolára tett lakatot.A baloldal már egyszer eljátszotta a fiatalok jövőjét, megduplázta a fiatalok munkanélküliségét. Ha rajtuk múlna, ma is tandíjat vezetnének be.

A fiatalok jövője érdekében a Fidesz-kormány átalakította a köznevelést és a felsőoktatást. Átvette a kistelepülések iskoláinak fenntartásának terhét az önkormányzatoktól, ezzel iskolák százait és pedagógusállások tízezreit mentette meg. Az ország jelenlegi vezetése – a baloldallal szemben – nemcsak szavakban, hanem tettekben is a pedagógusok mellett áll. Az egészségügyi dolgozók után, a közeljövőben megkezdődik a pedagógusok béremelési programja és a pedagógus életpálya-modell bevezetése is.

Az állam a gyermekeket nevelőket is számos módon segíti, a családi adókedvezmény egymillió gyermekes család megélhetését könnyíti meg, emellett a gyermekek több mint fele ma ingyen kapja a tankönyveket. A fiatalok kezébe a munkaerőpiacon értékes szaktudást és diplomát ad az oktatási rendszer, elhelyezkedésüket pedig célzottan nekik szóló foglalkoztatási programok és adókedvezmények segítik. Ennek is köszönhető, hogy a kormányváltás óta, immár 38. hónapja Heves megyében is töretlenül nő a foglalkoztatottak száma, köztük a fiataloké is.

Eger, 2013. július 10.

Dr. Gondos István

frakcióvezető

Heves Megyei Közgyűlés

Fidesz-KDNP

Heves megye elindult a leszakadás útján, a második Orbán-kormány időszakában. Szétvertek működő önkormányzati rendszereket. A megye néhány térsége ma már megközelíthetetlen, gyalázatos állapotban van az úthálózat. Aggasztó, hogy Heves megyében ennek a kormányzati ciklusnak az útfelújítási programja nem fog megvalósulni. A munkanélküliség korábban nem látott méreteket ölt. Vissza kell adni az embereknek a hitet, változtatni kell, le kell váltani az Orbán-kormányt. A szocialisták a térség gazdaságélénkítése érdekében Kelet-Magyarország Programot dolgozott ki.

Az MSZP Kelet-Magyarország Programja elsősorban a térség, Heves megye mellett az ország további hat megyéjének (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megye) felzárkóztatását, a munkahelyteremtést és a szociális aránytalanságok csökkentését szolgája, a kormány gazdaságpolitikájának vesztesei ugyanis többségükben ebben a térségben élnek.

Ma jóval kevesebben dolgoznak akár a tavalyi évben, de 2010 óta folyamatosan romló tendencia figyelhető meg a foglalkoztatás terén. Recesszióba süllyedt a gazdaság és az adófizetők csupán 10-15 százaléka járt jól az adóváltozások nyomán, a többiek - jellemzően az alacsony keresetűek - vesztesei a kormányzati politikának. A Kelet-Magyarország Program keretében elsősorban a hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő embereknek kíván segítséget, alternatívát nyújtani az MSZP.

Kelet-Magyarországon 20 százalék fölötti munkanélküliségi mutatók is vannak, de olyan kis – és mikro térségekről is tudunk, ahol 60-70 százalék ez az arány. Számos területen csökkent a reálbér, a többi között a szociális és az egészségügyi szférában 6 százalékkal; mindezt pedig elsősorban a gyermekek sínylik meg.

Ebben a helyzetben az MSZP kormányra kerülése esetén egy olyan mentorhálózat kiépítését tervezi, amely végigkíséri és segíti a hátrányos helyzetű gyermekeket a bölcsődétől az egyetemi diploma megszerzéséig. Ehhez kapcsolódna egy hatékony iskolabusz-rendszer is, amelynek segítségével a kistelepülésekről oktatási centrumokba juthatnak majd a diákok. Az Orbán-kormány által „elkövetett” , és nem valós 10 százalékos rezsicsökkentés helyett az MSZP a megújuló energia-felhasználásban, valamint az energiatakarékosság támogatásában látja a megoldást. Panel program.

Magyarország az egyetlen civilizált ország a világon, ahol immár nincs rokkantsági- és baleseti rokkantsági nyugdíj, amivel százezreket aláznak meg. Ugyancsak nincs válasz arra, hogy miért akarja a kormány 50 százalékkal csökkenteni az özvegyi nyugdíjakat azok esetében, akik szociális járadékosok voltak. Ez elsősorban 70-95 éves idős parasztasszonyokat és bányászözvegyeket érint.

Eger-Gyöngyös-Hatvan urbanizációs tengelye a korábbi időszakban Közép-Európa ötödik legdinamikusabban fejlődő régiója volt, mára leálltak a beruházások, csökken a foglalkoztatottság és vegetál a térség.

A Kelet-Magyarország Program ezért célozza meg a felzárkózást, a felzárkóztatást fő irányának, a munkahelyhiány és a szociális egyenlőtlenségek felszámolása érdekében. Minden családban lesz egy dolgozó ember. A közfoglalkoztatottak bérét fel kell emelni a minimálbér nettójához. A Nemzeti Alaptanterv helyett Régiós Oktatási Bázispontok (új módszerek, tanodák, rögzített tanulmányi pálya stb.) kell, plusz folyamatos kapcsolattartás a munkáltató – oktatási intézmény – és a leendő munkavállaló között.

Eger, 2013.március 7.

               Dr. Sós Tamás                                Korózs Lajos                          Pál György

       Országgyűlési képviselő                 Országos elnökségi tag       Önkormányzati képviselő

                     MSZP                                           MSZP                                    MSZP

REAKCIÓ AZ MSZP MAI SAJTÓKÖZLEMÉNYÉRE

Az MSZP legújabb programja kapcsán Sós Tamás három fő területet emel ki Heves megye vonatkozásában: az önkormányzatok, az utak és a munkanélküliség helyzetét.  Mielőtt elolvasnánk javaslatait, nem árt felidézni a bizonyítványt is, hogy a helyén kezeljük Sós Tamás és az MSZP szakértelmét: a Heves Megyei Önkormányzat vezetésének 12 éve alatt majd 7 milliárd adósságot halmozott fel. A hét évre szóló megyei koncepció alapján az alacsonyabb rendű Heves megyei utakra tervezett forrás 2014 helyett már 2010-ben elfogyott. A szociális intézkedéseiknek köszönhetően a Gyurcsány–Bajnai-kormányok megduplázták a munkanélküliek számát.A valódi probléma azonban az, hogy 8 év, sőt Heves megyében 12 év vezetés alatt a szocialistáknak nem jutott eszébe, hogy Kelet-Magyarországot fel kellene zárkóztatni.

Eger, 2013. március 7.

Dr. Gondos István frakcióvezető

Heves Megyei Közgyűlés

Fidesz-KDNP frakció

A szociális és a gyermekvédelmi ágazatban dolgozó munkatársait köszöntötte a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ (HMIK) a szociális munka napja alkalmából.

Az egri Megyeháza dísztermében tartott csütörtöki ünnepségen Benedek István, a HMIK vezetője köszöntőjében hangsúlyozta: fontos ráirányítani a figyelmet a szociális területen dolgozók munkájára, hiszen  ők azok, akik a legnemesebb cél, a rászoruló embertársaik segítése érdekében tevékenykednek nap mint nap. Köszönetét fejezte ki a működtetett megyei szociális intézmények elhivatott szakembergárdájának.
Jelenleg közel 900 fő dolgozik a HMIK fenntartásában működő szociális és gyermekvédelmi intézményekben. Ezzel a létszámmal a 10 intézményben összesen 1574 fő ellátásáról gondoskodnak.
Az ünnepi összejövetelen elismerő oklevelet és emlékplakettet kaptak az intézmények kimagasló szakmai teljesítményt nyújtó munkatársai.

Kiemelkedő munkájáért, példamutató emberi magatartásáért oklevelet vehetett át:

Medvéné Pethő Rozália (Csányi Idősek Otthona)
Erdélyi Andrásné (Vámosgyörki Idősek Otthona)
Bíró Irén (Egri Idősek Otthona)
Papp Sándorné (Hatvani Idősek Otthona)
Csorba Magdolna (Parádi Idősek Otthona)
Erdélyi Gáborné (Egri Gyermekotthon és Fogyatékosok Otthona)
Pécsiné Dudás Mária (Andornaktályai Fogyatékosok Otthona)
Ivanics Jánosné (Bélapátfalvai Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézete)
Mészáros Róbert (Füzesabonyi Pszichiátriai és Szenvedélybetegek Otthona)
Antalné Kovács Márta (Heves Megyei Gyermekvédelmi Központ)

Az elismerések átadását ünnepi műsor követte, fellépett az Egri Gyermekotthon Terra-kotta zenekara, a füzesabonyi intézmény Moliére színjátszó csoportja, az andornaktályai intézet Color Rock együttese, a Pétervásárai Gyermekotthon Keglevits úti lakásotthonának lakói, valamint a Csányi Idősek Otthona egyik dolgozója, Gulyás Natália.

Róna Péter professzor volt az egri Köztársasági Szalon vendége a minap. A zsúfolásig megtelt teremben az érdeklődő publikum érdekes gondolatokkal gazdagodhatott. Róna szerint a regnáló hatalom a nemzeti érzést arra használja fel, hogy megmondja ki a magyar, és ezzel is megosszon, kirekesszen. A multik meg cselédsorba taszították a népet.

A beszélgetés első felében Szalóczi Géza kérdésére, amelynek lényege az volt, hogy ha Magyarország révbe ért, hiszen a legerősebb katonai, a legjelentősebb politikai és egy nagyon erős gazdasági szövetségi rendszer részei lettünk, akkor mégis mi a baj, Róna Péter lakonikusan csak annyit válaszolt, hogy a gond az, hogy ez nem igaz.

Magyarország, az előadó szerint, korántsem egyenrangú félként vesz részt ebben a szövetségben. Az elmúl évtizedek kormányai kivétel nélkül egyetértettek abban, hogy az ország útja az olcsó munkaerő, a külföldi tőke és tudás találkozása mentén kell, hogy haladjon. Ennek azonban az lett az eredménye, hogy nem jöhetett létre nemzeti tőke, a használható tudással rendelkező magyarok elhagyják az országot, a multiknak adott adókedvezmények pedig versenyképtelenné tették a hazai ipart és szolgáltatásokat. Ma a gazdaság szerkezete abnormális. 2.8 millió ember tart el 10 milliót, ami a világ legrosszabb ilyen jellegű mutatója, fejtette ki a vendég.

Arra a kérdésre, hogy akkor mégis mi a teendő, azt mondta, hogy Orbánnak nem egy sértett, perlekedő rossz feleség módjára kellett volna viselkedni az EU-ban, hanem azt kérni, hogy találjanak olyan megoldást a felzárkóztatásra, amely nem a leszakadást gyorsítja, mint a jelenlegi kohéziós politika, hanem valóban integráns részévé teheti Magyarországot Európának. Róna elmondta, hogy az Európai Unió feltétlen híve, de az Eurót nagyon rossz, átgondolatlan pénznek tartja.1. Róna Péter a Köztársasági Szalonban

Arra a kérdésre, hogy kell-e, lesz-e IMF megállapodás, a professzor egy nagyon világos és érthető válasszal szolgált. Kifejtette, hogy az IMF funkciójával kell először tisztában lennünk. Ez pedig nem más, mint az, hogy, ha egy ország bajba került, és ez a gond a gazdaság szerkezeti problémáira vezethető vissza és az adott ország rendelkezik a szerkezet átalakítását célzó tervvel, de nincs hozzá pénze, na akkor segít az IMF. Magyarország kormánya össze-vissza beszél arról, hogy egyáltalán bajban vagyunk-e. Szerkezeti átalakításokról hallani sem akar. Olyan célra kéri a pénzt, ami nem feladata a Valuta Alapnak, például a védőháló szövögetés, vagy a piacinál olcsóbb finanszírozás biztosítása. Róna Péter elmondta, hogy jelenleg az IMF 83 tagországa is magasabb piaci kamatokkal veszi fel a pénzt, és mégsem fordul az IMF-hez segítségért. Szerinte egyáltalán nem lesz megállapodás, ő egyébként ezt mondja már egy éve is, mert Orbán Viktor csak belpolitikai célokra, ellenségkép kreálásra használta az IMF-et is. Ezt erősíti meg az a tény, hogy az IMF delegáció lemondta magyarországi tárgyalásait.

A Köztársasági Szalon következő vendége Gyurcsány Ferenc lesz december 6-án, mikuláskor, a Hotel Park fehér termében este 18 órától. A belépés díjtalan, minden érdeklődőt szeretettel várnak a szervezők.

Forrás: Egriszín

Az Október 23-i Nemzeti Ünnep városi díszünnepségén a Gárdonyi Géza Színházban kitüntetéseket, elismeréseket adott át Habis László polgármester. Ezek sorrendben a következők:

Az egészségügy területén végzett kiemelkedő tevékenységéért Pro Agria szakmai díjat vehetett át Dr. Szoó Gyula főorvos.

A sport területén végzett kiemelkedő edzői tevékenységéért Pro Agria szakmai díjat vehetett át Tóth Péter testnevelő tanár, az Eszterházy Károly Főiskola Vízilabda Szakosztályának edzője.

Kimagasló sportolói tevékenységéért „Eger Kiváló Sportolója” kitüntetést vehetett át a Kemény Ferenc Sportiskola és Általános Iskola tanulója, Gledura Benjamin sakkozó, valamint az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközépiskola és Kollégium tanulója, Antal Dóra vízilabdázó.

Kimagasló tanulmányi eredményéért „Kiváló Egri Diák” kitüntetést vehetett át a Dobó István Gimnázium tanulója, Horicsányi Attila, és a Hunyadi Mátyás Általános Iskola tanulója, Garamszegi Péter.

Kiváló tanulmányi és kimagasló sportolói eredményéért „Eger Város Jó Tanulója, Jó Sportolója” elismerő címet vehetett át négy fiatal:

- Zahorecz Márk birkózó (Lenkey János Általános Iskola)

- Kelemen Anikó floorball játékos (Hunyadi Mátyás Általános Iskola)

- Kékesi Borbála úszó (Kemény Ferenc Sportiskola és Általános Iskola)

és Homa András vízilabdázó (Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnázium)

Zenés, kulturális programokkal, kiállítással és koncertekkel ünnepelték Egerben a belváros rehabilitációs program kezdetét. A közel ötmilliárdos beruházás indulása alkalmából tudományos konferenciát rendeztek az Eszterházy Károly Főiskolán.
És némi zene is volt a Dobó téren.

Tájékoztató, népszerűsítő nappal hivatalosan is megkezdődött a Belváros Rehabilitáció Egerben. Az ebből az lakalomból rendezett tudományos konferenciának az Eszterházy Károly Főiskola adott otthont, ahol a szakemberek és vezetők a városközpontok szerepét elemezték. A projektet indító kulturális rendezvény ünnepélyes megnyitóján Habis László polgármester a vendég Debrecen várost köszöntötte, melyet Pajna Zoltán alpolgármester képviselt.

Habis László az ötmilliárdos, 25 elemből álló projekt kapcsán megjegyezte, hogy már eddig is rengeteg munka történt a tervezőasztalokon, a hatóságok irodáiban, de a terepet most a munkások, kivitelezők veszik át. Értékmegőrzés és változás nem lehet kockázatok és erőfeszítés nélkül., a Dobó tér és Eger belvárosa nemcsak az egrieké, az itt található értékek a nemzeti kincshez tartoznak. A polgármester a rekonstrukciós munkák közül kiemelte az ötven éve nem látogatható Valide Sultana helyreállítását és a török idők utáni első templom, a Minorita templom homlokzatának megújulását. A piac melletti a parkolóház építésével kezdődött el a belváros rehabilitáció, mely során megújulnak a műemléki épületek homlokzatai. A belváros megújítására Eger több mint hárommilliárd forintot nyert pályázaton. A teljes beruházás során önerővel kiegészítve a város ötmilliárd forintot költ rekonstrukcióra.

Az eseményen átadták a város által kiírt esszépályázat díjait. A zsűri elsősorban a munkák eredetiségét, személyességét, élményszerűségét értékelte, ami mellett a műfajiságnak való megfelelés is fontos szempont volt. A zsűri két kategóriában három pályaművet emelt ki. Az általános iskolások között különdíjjal jutalmazták Novák Blankát, a Dobó István Gimnázium tanulóját, az első helyezést Csányi Eszter a Pásztorvölgyi Általános Iskola és gimnázium tanulója kapta. A középiskolások közül Papp Enikő, a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium diákjának munkáját értékelték a legjobbnak.

A hivatalos megnyitó után a Dobó tér színpada a kultúráé volt. Az est vendégeként a Debrecen Dixieland Jazz Band lépett színre, az egri színeket a Kurul Dobosok, a Hungariddim, Gonda László és barátai és a Kerekes Band képviselte.

Holló Miklós/Egriügyek