Keresés: „Demjén” (32 találat)

Ma hajnalban 0 óra 28 perckor a Richter-skála szerinti 4,8-as erősségű földrengés volt Egertől délre, Heves és Erdőtelek település között, 8 kilométeres mélységben. További kettő, a Richter-skála szerinti 2,0-ás utórengés volt, amelyek csak műszerrel voltak mérhetők.

Heves megye tizennégy településéről érkeztek bejelentések az éjszakai földrengés okozta károkról igazgatóságunk főügyeletére. A katasztrófavédelmi műveleti szolgálat a rengést követően azonnal a helyszínre vonult annak érdekében, hogy a keletkezett károkat felmérje.  A műveleti szolgálat Tenk településen felvette a kapcsolatot a polgármesterrel, a terület bejárását pedig megkezdték, azonban a korlátozott látási viszonyok miatt pontos felmérést nem tudtak végezni.

Az eddigi bejelentések alapján a legtöbb kár Tenk településen keletkezett, körülbelül ötven ház sérült valamilyen mértékben. A településen az épületek tetejéről cserepek hullottak le, volt ahol kémény rongálódott meg, több lakóházon repedések jelentek meg, egy lakásban pedig a melegvíztároló is kiszakadt a helyéről.

Heves városában egy lakás mennyezetéről egy négyzetméternyi területen leszakadt a vakolat. Az épület nem vált lakhatatlanná. Egy másik ingatlan garázsának mennyezetéről is leváltak darabok, amelyek megrongálták a bent álló gépkocsit.

Mindeddig huszonkilenc esetben az alábbi településekről érkeztek bejelentések: Tarnazsadány, Kál, Hevesaranyos, Erdőtelek, Tarnabod, Tenk, Demjén, Noszvaj, Besenyőtelek, Füzesabony, Hevesvezekény, Petőfibánya, Heves, Hatvan.

A földrengés okozta károk pontos felmérése a megyei polgári védelmi főfelügyelő irányításával már megkezdődött.

Eddig még lakhatatlan épületet nem találtak, illetve nem jelentettek be. Mivel a rengésre sokan nem ébredtek fel, így a reggeli órákban még több bejelentésre számítunk. Személyi sérülésről mindeddig még nem érkezett bejelentés.

A kormánynak a járások kialakításáról szóló döntése szerint hét járási székhely lesz Heves megyében. 2013 január elsejétől Bélapátfalván, Egerben, Füzesabonyban, Hatvanban, Hevesen, Gyöngyösön és Pétervásárán működik majd járási kormányhivatal.

A Magyar Közlönyben megjelent a 2013. január elsejétől működő járási hivatalok székhelyét és illetékességi területét tartalmazó lista. A járások kialakításának elveiről és az előkészítés feladatairól tavaly szeptember 1-jén döntött a kormány. 2013 januárjától országszerte 175 járási, a fővárosban pedig 23 kerületi kormányhivatal kezdi meg működését. A nagyobb településeken ügyintézésre a járási hivatalok részeként működő, hétfőtől péntekig 8 órától 20 óráig nyitva tartó kormányablakokban lesz lehetőség. A járások és a járási székhelyek kialakításának alapelve az volt, hogy a megyék határaihoz igazodva az állampolgárok számára biztosítsa az államigazgatási szolgáltatásokhoz való gyors és könnyű hozzáférést, és a jelenleg létező ügyintézési helyszínek lehetőség szerint maradjanak meg - olvasható a Heves Megyei Kormányhivatal közleményében.

A Heves megyei járási hivatalok székhelye és illetékességi területe:

1/ Bélapátfalvai Járási Hivatal
Székhely: Bélapátfalva
Települések:
Balaton
Bekölce
Bélapátfalva
Bükkszentmárton
Mikófalva
Mónosbél
Nagyvisnyó
Szilvásvárad

2/ Egri Járási Hivatal
Székhely: Eger
Települések:
Andornaktálya
Bátor
Demjén
Eger
Egerbakta
Egerbocs
Egercsehi
Egerszalók
Egerszólát
Feldebrő
Felsőtárkány
Hevesaranyos
Kerecsend
Maklár
Nagytálya
Noszvaj
Novaj
Ostoros
Szarvaskő
Szúcs
Tarnaszentmária
Verpelét

3/ Füzesabonyi Járási Hivatal
Székhely: Füzesabony
Települések:
Aldebrő
Besenyőtelek
Dormánd
Egerfarmos
Füzesabony
Kál
Kápolna
Kompolt Mezőszemere
Mezőtárkány
Nagyút
Poroszló
Sarud
Szihalom
Tófalu
Újlőrincfalva

4/ Gyöngyösi Járási Hivatal
Székhely: Gyöngyös
Települések:
Abasár
Adács
Atkár
Detk
Domoszló
Gyöngyös
Gyöngyöshalász
Gyöngyösoroszi
Gyöngyöspata
Gyöngyössolymos
Gyöngyöstarján
Halmajugra
Karácsond
Kisnána
Ludas
Markaz
Mátraszentimre
Nagyfüged
Nagyréde
Pálosvörösmart
Szűcsi
Vámosgyörk
Vécs
Visonta
Visznek

5/ Hatvani Járási Hivatal
Székhely: Hatvan
Települések:
Apc
Boldog
Csány
Ecséd
Hatvan
Heréd
Hort
Kerekharaszt
Lőrinci
Nagykökényes
Petőfibánya
Rózsaszentmárton
Zagyvaszántó

6/ Hevesi Járási Hivatal
Székhely: Heves
Települések:
Átány
Boconád
Erdőtelek
Erk
Heves
Hevesvezekény
Kisköre
Kömlő
Pély
Tarnabod
Tarnaméra
Tarnaörs
Tarnaszentmiklós
Tarnazsadány
Tenk
Tiszanána
Zaránk

7/ Pétervásárai Járási Hivatal
Székhely: Pétervására
Települések:
Bodony
Bükkszenterzsébet
Bükkszék
Erdőkövesd
Fedémes
Istenmezeje
Ivád
Kisfüzes
Mátraballa
Mátraderecske
Parád
Parádsasvár
Pétervására
Recsk
Sirok
Szajla
Szentdomonkos
Tarnalelesz
Terpes
Váraszó

Minden eddiginél színesebb és gazdagabb műsorkínálat várja az idei Agria Nyári Játékok látogatóit – fogalmazott Kelemen Csaba, a fesztivál főszervezője a napokban tartott sajtótájékoztatón.

Június 27-e és augusztus 15-e között rendezik városunkban az Agria Nyári Játékokat. Operettek, koncertek, prózai darabok és táncos produkciók is szerepelnek a kínálatban. A közönség láthatja majd a Zrínyi 1566., A Fejedelem és az Egri Csillagok című történelmi musicaleket, de bemutatják Egressy Zoltán Portugál című színművét, a Lili bárónő és a Mária főhadnagy című operetteket. Mindezeken kívül fellép majd Demjén Ferenc, Roby Lakatos és a 60 fős ukrán állami népi együttes is. A gyermekeket idén 18 előadással várják, melyeket az Érsekudvarban, valamint a Lenkey János Általános Iskola udvarán tartanak.

A város idén is támogatja a fesztivált, melynek összköltsége 47 millió forint.

Forrás: Egriszín

Orbán Viktor, a Fidesz elnöke, Magyarország miniszterelnöke Nyitrai Zsoltot nevezte ki az új, egri központú választókerület elnökének május 8-án.

Áprilisban Nyitrai Zsoltot az új, 200 fős parlamenthez igazodó, korábbi választókerületekből összevont választókerületi tanács egyhangú javaslattal ajánlotta a pártelnök-miniszterelnök figyelmébe, aki a kinevezési dokumentum szerint a jelöléssel egyetértett.

Nyitrai Zsolt május 8-i hatállyal látja el új feladatát.
Heves megye 1. számú választókerületének települései a következők:
Andornaktálya, Átány Besenyőtelek, Demjén, Dormánd, Eger, Egerbakta, Egerfarmos, Egerszalók, Egerszólát, Felsőtárkány, Füzesabony, Kerecsend, Kömlő, Maklár, Mezőszemere, Mezőtárkány, Nagytálya, Noszvaj, Novaj, Ostoros, Poroszló, Sarud, Szarvaskő, Szihalom, Tiszanána, Újlőrincfalva.

Nyolc információs terminált állítottak fel a térség turisztikai központjaiban, amelyen a turisták információt kaphatnak a települések látnivalóiról, programjairól, szállás- és kikapcsolódási lehetőségeiről. 

A Csillagvidék TDM által felállított Touch Info pontok naprakész információkat tartalmaznak a települések aktuális eseményeiről, de szállásfoglalásra is alkalmas. A szervezet 8 kültéri és 2 mobil terminált vásárolt, azokat Egerszalókon két helyszínre, Demjénben, Mezőkövesden, Bogácson, Szilvásváradon és Sirokban helyezte el, és még Egerben tárgyalások folynak a pontos helyszínéről. A szolgáltatók folyamatosan töltik rá és frissítik az adatokat. 2012. november végéig csak próbaüzemben működnek és csak magyar nyelvű menüvel és feltöltött tartalommal funkcionálnak.

Célunk, hogy a térségben található települések turisztikai összekapcsolódását elősegítsük, és az utazási csomagokról áttérjünk az élmény centrikus értékesítésre- emelte ki Pataki Sándor a Csillagvidék TDM elnöke a hétfői átadón.

Az „Aranytőke Borszemlét” hatodik alkalommal rendezik meg a 2011-es évben. A helyszín most is az egyre szépülő egerszóláti Brezovay kastély.

A nehezedő gazdasági feltételek közepette az Egerszóláti Olaszrizling Borlovagrend hat település hegyközségével és önkormányzatával együtt azért kezdeményezte a verseny életre hívását, hogy a kistelepülések szűk körű megmérettetésein túl a „hívatásos” borkészítők mellett a kistermelők is fórumot találjanak boraik összehasonlítására. Az Aranytőkén ösztönzést és tanácsokat is kaphatnak annak érdekében, hogy minél jobb minőséget produkáljanak. 

A résztvevők köre az elmúlt évek során folyamatosan bővült, tavaly már a teljes Egri Borvidék területéről érkeztek nevezések. A borok minősítését május 13-án végzik el neves borászok és borbírálók, a szakmai munkát dr. Lőrincz György irányítja, aki 2009-ben elnyerte az „év bortermelője Magyarországon”címet. Az ünnepélyes eredményhirdetés a Demjéni Falunapon lesz, augusztus 13-án.

A sikeres munka garanciáját a borkészítés csodája iránt elkötelezett dr. Lőrincz György, dr. Gál Lajos, Sike Tamás, Hagymási József, Hangácsi Csaba, Rabóczki Attila és Simkó Zoltán szakértelme jelenti, az Egri Borvidék hegybírói, a kistérség polgármesterei is nagyban segítik a seregszemle megrendezését, szervezését.

NEVEZÉSI FELTÉTELEK

Mintákat küldhetnek be bortermelő vállalatok, egyéni bortermelők és kereskedő szervezetek. A verseny rendezőjéhez benevezett boronként 3 db, minimum 0,75 l-es palackban kell a mintát eljuttatni május 3-a és 6-a között, 8.00-tól 15.00 óráig. A minták átvételének helye: az Egri Borvidék Hegyközségi irodákban és a hegybíróknál.

A bormintán az alábbi adatokat kell feltüntetni: résztvevő neve és címe, a bor megnevezése (származási hely, fajta, évjárat), édesség (száraz, félszáraz, félédes, édes) és szín (fehér, rosé, vörös) szerinti kategóriák, nevezési kategória (Olaszrizling, Verseny Fehér borok, Verseny Rosé borok, Verseny Vörös borok, Kistermelői Fehér borok, Kistermelői Rosé borok, Kistermelői vörös borok.) 

A bírálóbizottságok száma a versenyen résztvevő borok mennyiségétől függ. A borok értékelése a Nemzetközi Szőlészeti és Borászat Hivatal (OIV) által javasolt módszer (ún. 100 pontos módszer) szerint történik.

Az Aranytőke Borszemlén két kategóriában lehet versenyezni: •              Versenybor kategória (forgalmi borok) •              Kistermelői kategória

A kategória-győztes borok különdíjban is részesülnek. A Nagy Arany Érmet elért kategória-győztes bor elnyeri az ARANYTŐKE CHAMPION címet. A Versenybor kategóriában a benevezett boroknak – a nemzetközi standardoknak alapján - max. 1/3 kaphat elismerést.

Borkóstolóval egybekötött magazin- és könyvbemutatóval, illetve dedikálással várja szerdán vendégeit Dr. Lőrincz György, a 2009. év bortermelője a Bikavér Borházban.

Dr. Lőrincz Györgyöt választotta a Magyar Bor Akadémia a 2009-es év bortermelőjének, aki borait hagyományos eljárással készíti, s évekig fahordóban érleli. Nagy szerepet kapnak nála a kárpát-medencei szőlőfajták. Nagy a kísérletező kedve, így eredeti gondolatokkal gazdagította a vörösborkészítés tudományát is. Bordoktor, dolgozatának címe: „Új típusú vörösborok készítése szénsavatmoszférában”. A mély elméleti tudás persze nem jelenti azt, hogy valódi otthona ne a szőlő lenne.

Az egerszalóki, egerszóláti, demjéni területek karaktere elsősorban a chardonnay a fehér borok között, míg a vörösben a pinot noir. Az utóbbi pár évben tapasztalja a Ferenchegy-, a Kovászó-, a Paptag-, a Hangács- és a Tóbérc-dűlő termését, tavaly pedig a Nagy-Eged-hegyen is belefogott a szőlőtermelésbe.

Birtokborok is készülnek a St.Andrea pincészetben mind fehérben, mind vörösben. A Napbor és az Örökké fehérben, az Áldás és a Merengő vörösben mutatja meg a klasszikus egri bor zamatát.

November 3-án 17 és 20 óra között Dr. Lőrincz György mutatja be az újonnan megjelenő St. Andrea magazint és könyvet Bikavér Borházban (Dobó tér 10.)

Forrás: Egriszin

Az idegenforgalom tekintetében Heves megye továbbra is előkelő helyet foglal el a megyék rangsorában. A Megyeházán tartott mai sajtótájékoztatón beszámoltak az elmúlt időszak eredményeiről és az aktualitásokról is.

Heves megye a turizmus területén kiemelkedő adottságokkal, jelentős vonzerőkkel rendelkezik. Eger városát, a Mátrát, a Bükköt és a Tisza tó térségét évről évre nagyszámú külföldi és belföldi turistavendég keresi fel. Így volt ez 2010 első félévében is, amikor – a rendelkezésre álló statisztikai adatok alapján – 267.593 vendégéjszakát regisztráltak a kereskedelmi szálláshelyeken. Ez a 2009-es eredmény 99,36 százaléka, vagyis majdnem azonos az előző évhez képest – ismertette az eredményt Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke. Továbbra is a versenyképesség erősítését tekintik első számú feladatnak, amely jelenti egyrészt új vonzerők, programok létrahozását, másrészt a meglévő elemek, létesítmények felújítását. Példaként említette több szálloda felújítását, a mátraszentistváni Síparkot, a Mátrafüred-Sástói Oxygen Adrenalin Parkot és az Egerszalók-Demjén termálvölgyet. A Heves Megyei Önkormányzat anyagi szerepvállalásával az eltelt időszakban olyan kiemelkedő jelentőségű turisztikai beruházások valósultak meg, mint a mátraderecskei Mofetta, a Tisza tavi kerékpárút, Egerben a Török fürdő felújítása és új reumakórházi szárny megépítése, a Buttler Ház felújítása, a gyöngyösi Orczy kastély (Mátra Múzeum) felújítása és az új Természettudományi Pavilon megépítése. Sós Tamás kiemelte, hogy a Mátra Múzeum projektje Európa Nostra díjban részesült és elnyerte „Az év múzeuma” címet is.

Folyamatban van az egri Vár és erődrendszer turisztikai attrakciófejlesztési pályázata, amely egy 1,7 milliárd forint értékű kiemelt projekt. Megkezdődött az új turisztikai intézményrendszer, a TDM szervezetek létrehozásának folyamata is. A gyöngyösi helyi TDM 45, az egri helyi 50, míg az Eger és környéke térségi TDM 96 millió forint támogatást nyert el a turisztikai termékfejlesztéssel és marketinggel kapcsolatos sokszínű tevékenységsorozat végrehajtására. A megyei önkormányzat 2 millió forint támogatást biztosított az egri térségi TDM részére a pályázat önerejéhez.

Paulik Tibor, a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület elnöke elmondta, hogy szűkebb hazánkban összesen 720 falusi szálláshely üzemel, s évente mintegy 30 szálláshellyel bővül a kapacitás. A falusi vendégforgalom szempontjából aktív települések számos hagyományőrző rendezvénnyel várták a látogatókat nyár folyamán és várják a közeljövőben is. Ezek egyike a szeptember 10-12-én sorra kerülő „Hazajáró Falufesztivál” Egerszalókon, amelynek megrendezéséhez az önkormányzat 400 ezer forinttal járult hozzá.

Forrás: Egriszín

„Eger idegenforgalma és az abban rejlő lehetőségek” témában két, a közéletben évek óta sikeresen tevékenykedő szakembert invitált sajtóbeszélgetésre Nagy István, a Sikeres Egerért Mozgalom és az MSZP polgármester jelöltje tegnap délután, a Senator-Házba. Haász Tamásné a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület Titkára és Szabó István a Magánszállásadók Országos Szövetsége Elnöke az együttműködésben látja a visszaesésből való kiutat.

Nézze meg videónkat!

A beszélgetés aktualitása, hogy Eger mint turisztikai vonzerő jelentősen veszített értékéből az elmúlt négy évben, hangsúlyozta Nagy István. A statisztikák szerint egyre kevesebben látogatnak Egerbe, és akik ellátogatnak, azok sem sok időt töltenek a városban,. Eger kezd egynapos várossá válni. Mind a szakemberek, mind a politikusok szükségesnek tartják, hogy változtatassanak a helyzeten.
A Nagy István így fogalmazott: „Meg kell beszélnünk mi a jövő, mit kell tenni annak érdekében, hogy az Egerben és környékén a turizmusban tapasztalható romlást megállítsuk.
Ismeretes, hogy az elmúlt néhány évben a harmadikról a tizenharmadik helyre esett vissza Eger a szállásadók tekintetében és a desztináció vonatkozásában. Fontos kérdés, hogyan lehet megállítani a folyamatot és, hogy mivel tudjuk arra a dobogós helyre visszatornázni Egert.
Azt gondolom, hogy csak együttműködéssel lehet előrehaladni, meg kell beszélni, hogy a szakemberek mit várnak el az önkormányzatoktól, miben tud nekik segíteni a köz, annak érdekében, hogy rohamosan tudjanak fejlődni és ezáltal több adóbevétellel hozzájárulni a közösséghez.”

Haász Tamásné a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület Titkára az együttműködésben látja a megoldást, véleménye szerint közös marketingre van szükség, nem lehet szétválasztani a várost és környékét. Egernek is hasznos lehet, ha a környék attarakcióival együtt szerepel a palettán, s a térség a város programjainak figyelembevételével kínálja szolgáltatásait. Mindehhez sok új vendégház, jó minőségben áll rendelkezésre.

Haász Tamásné megjegyezte, hogy Eger szerepe, mint turisztikai vonzerő tagadhatatlan, ám az utóbbi időben csökkent a látogatók és a vendégéjszakák száma. A falusi turizmus tekintetében viszont növekedett a forgalom, amiben nagy szerepe van az egerszalóki és demjéni beruházásoknak.
Egert mint „alvó várost” említette a vendéglátóhelyek korai, tíz órai zárásával kapcsolatban Szabó István a Magánszállásadók Országos Szövetségének elnöke, aki azt a kérdést boncolgatta, hogy mire vágynak a vendégek. Már többször felvetődött az a kérdés, hogy miért zárnak be a vendéglők, éttermek este tíz órakor. A város kiürül tíz után, a turista nem tud hová menni. Az egyik ok a lakók lehet, akik nem szeretik (és nem is hajlandók elviselni) a késői zajos életet.
Szabó István a Klapka György utcában alakítana ki egy éjszakai bevásárló, sétálóutcát, ami vonzó lehet a turisták számára. A problémára megoldás lehet a programkínálat gazdagítása, hiszen a városi nagyrendezvényeknél érezhetően növekszik a turizmus forgalma.
A szakemberek szerint a bor és a vár önmagában vendégeket, ha nem kapcsolódik hozzá más vonzerő. Az adottságok kiaknázásához komoly marketingmunkára és együttműködésre ven szükség.
 „Azt gondolom, hogy azok a vendégek, akik most különböző érdekképviseletek szereplői, ők a kis magánszálláshely-adókat képviselik. Nekik nincs lehetőségük arra, hogy nagy beruházásokat valósítsanak meg. és ezáltal vonzóvá tegyék a szálláshelyeiket, ezért csak abban lehet gondolkodni, hogy közösségi szinten, hogy lehet vonzóbbá tenni Egert és környékét. Ehhez próbálok nekik különböző megoldási alternatívákat nyújtani, vonzó rendezvényekkel, illetve megújuló Egerrel.
A „Sikeres Egerért” mozgalomnak több olyan képviselője van, aki idegenforgalommal foglalkozik, az ő javaslataikat beépítve fogalmaztuk meg ezeket az elképzeléseket.” – fogalmazta meg gondolatait a témáról Nagy István.

Forrás: Egriszín