Keresés: „Szlovákia” (25 találat)

Magyarország-Szlovákia junior válogatott mérkőzések a Körcsarnokban, együttműködés a Magyar Kézilabda Szövetséggel. Az egri kézilabda jó úton jár, ennek egyik kezdete volt a mai megállapodás aláírása.

Együttműködési megállapodás született Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata, az Egri Városi Sportiskola és a Magyar Kézilabda Szövetség között. Az iratot Habis László polgármester, Kovács Géza az EVSI igazgatója és Nemcsik Balázs, a MKSZ főtitkára látta el kézjegyével ma délután a Dr. Kemény Ferenc Sportcsarnok olimpiai termében. Az aláírók reményüket fejezték ki, hogy a megállapodás nem csupán formális, hanem valóban biztosítja majd a sportág fejlődését városunkban. Az eseményen részt vett még többek között Ballagó Zoltán, az Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda vezetője, Hegedűs Gábor, az önkormányzat sportreferense, dr. Honfi László, az EKF Testnevelési és Sporttudományi Intézetének igazgatója, Katona Sándor az MKSZ versenyigazgatója, Rázsi Botond alpolgármester, valamint a sportágban dolgozó szakemberek. Habis László köszöntőjében méltatta mindazok munkáját, akik sokat tettek és tesznek ezért a csapatsportért. Hangsúlyozta az utánpótlás fontosságát, amelyben nagy szerepet vállal a főiskola és amely a lehető legjobb kezekben van Egerben. Nemcsik Zsolt bízik benne, hogy egyre több forrás fog a rendelkezésre állni helyi szinten is, ennek eredményeképp még színvonalasabb lehet a képzés és további válogatott mérkőzések helyszínéül szolgálhat a hevesi megyeszékhely.

A sportdiplomácia után a játéké volt a főszerep a Körcsarnokban, ahol a magyar és a szlovák férfi junior kézilabda válogatott mérkőzött egymással. A találkozó mindkét fél számára a 2011-es görögországi világbajnokság selejtezőire való felkészülést szolgálta. Rosta István és Kanyó Árpád nemzeti csapata 700 néző előtt, jó hangulatú mérkőzésen,  16:11-es félidőt követően 29-28-ra győzött. A magyarok közül a dunaújvárosi Takács Bence volt a legeredményesebb 9 góllal, de az egri illetőségű, Mezőkövesden kézilabdázó Zele Dániel is maradandót nyújtott a maga 5 találatával. Rosta István örült, hogy győzelemmel mutatkoztak be a fiatalok, elégedett volt az elszántsággal, a játékon még lehet javítani. Akár már holnap is a 11-kor kezdődő összecsapáson, ahol mégegyszer farkasszemet néz egymással a két együttes.

Forrás: Egriszín

A Lehet Más a Politika egri csoportja kezdeményezi egy tízéves „nulla hulladék” stratégia kidolgozását a Hulladék Munkaszövetség segítségével.

A „nulla hulladék” jövőbemutató elképzelés, amely a természetes ciklusok mintájára olyan rendszerben gondolkodik, amelyben minden hulladék egyben nyersanyag is. A hulladékgyűjtés szerves átalakítása nem pusztán környezetünk érdeke, hanem gazdaságilag is megtérülő intézkedések összessége.

Dr. Csarnó Ákos, a Lehet Más a Politika egri listavezetője a párt egri szervezetének tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta, hogy a hulladék lerakása, amely jelenleg a Borsod megyei Hejőpapiban történik, Egertől 57 km-re óriási összegeket emészt fel, holott a szemét jelentős részét hasznosítani lehet és kell is. Véleménye szerint ahelyett, hogy mi fizetünk a hulladék szállításáért és lerakásáért, ki kell használnunk azt a lehetőséget, hogy a szelektív hulladékot felvásárló és feldolgozó cégek fizetn(én)ek a hulladékért.

Többek között San Francisco, Canberra, Palermo, az indiai Kovalam, vagy a szlovákiai Tótmegyer városaiban az a közös, hogy mindegyikük elfogadta a „nulla hulladék” stratégiát, azaz olyan terveket támogatnak, amelyek előírják a hulladék ártalmatlanítás fokozatos háttérbe szorítását, és határidőt szabnak az ártalmatlanítás teljes megszüntetésére is. Az említett városok az elmúlt években körülbelül 70%-kal csökkentették a lerakott hulladékot. A legújabb technológiákat alkalmazzák az újrahasznosító- és komposztálóüzemekben, innovatív begyűjtési rendszereket használnak, jól fizető zöld munkahelyeket teremtenek, csökkentik a fogyasztást, és megkövetelik, hogy mind az emberek, mind a Föld számára biztonságos termékeket gyártsanak.

Az LMP képviselőjelöltje szerint, az ambiciózus cél eléréséhez – többek között – hosszabb távú, széles körben elfogadott stratégiát kell alkotni. Dr. Csarnó Ákos hangsúlyozta, hogy megfelelő információval (írásban, honlapon, telefonon) kell ellátni a lakosságot arról, hogy hol, mikor és hogyan helyezhetik el különböző típusú hulladékát. A szerves hulladékok kérdésének kiemelt szerepet kell szánni. A komposztálás és a biológiai lebontás segítségével 40%-kal, vagy még nagyobb mértékben is csökkenthető a hulladék mennyisége. A képviselőjelölt kiemelte, hogy általános szemléletformálásra van szükség a lakosság körében, és támogatni kell azokat a vállalkozásokat is, amelyek tesznek a hulladék csökkentéséért. Szigorúan kell büntetni az illegális hulladéklerakást, differenciált, ösztönző szemétdíjat kell bevezetni. Aki szelektíven gyűjti hulladékát, fizessen kevesebbet, hiszen az önkormányzatnak is kevesebbe kerül – zárta szavait az LMP-s politikus.

Gyenge Beatrix, a 4-es választókörzet LMP-s jelöltje bemutatta a párt elképzeléseit az úgynevezett „öko-ószeres” rendszerről: „A „nulla hulladék” stratégia részeként kezdeményezzük flamand minta alapján egy öko-ószeres hálózat kiépítését, és egy a jelenlegi MÉH-nél sokkal többféle hulladékot befogadó telephely kialakítását. Az öko-ószeresek a jelenlegi tavaszi lomtalanítás helyett egész évben üzemelnek és telefonos bejelentés alapján házhoz mennek, ha megunt bútor, elektromos eszköz, textília, játék, könyv, kerékpár stb. kerül kidobásra.” – hangsúlyozta.
Az LMP elképzelése szerint a telefonos diszpécserszolgálat egy adatlapon rögzítené a tárgyak jellegét, mennyiségét és hollétét. Különböző méretű teherautók járnák a környéket, pontos út- és időterv szerint. „Belgiumban ezzel a módszerrel igen hatékonyan gyűjtik be a lomokat” – tette hozzá Gyenge Beatrix.

Az LMP-s képviselőjelöltek szerint a telephelyen a későbbiekben fokozatosan lehet növelni a befogadandó tárgyak körét. Az öko-ószeres telephely munkatársai idővel egyre több típusú tárgyat lesznek képesek feldolgozni, szétszedni, megjavítani. A megreparált, felújított tárgyakat a kevesebb jövedelemből élő lakosok megvásárolhatják, vagy jótékony célokra is fel lehet ajánlani. Azok a tárgyak, amelyek már nem használhatóak eredeti funkciójukban, anyagukban kerülnek értékesítésre és újrahasznosításra.

Forrás: Egriszín

A Kárpátok és más európai hegyvidékek fenntartható fejlesztése témájában tartottak az előző héten nagyszabású tanácskozást Heves megye ukrajnai testvérmegyéjében, Kárpátalján. A konferencia nyitónapjához kapcsolódóan Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke Ungváron tárgyalt a partnermegye vezetőivel.

A Heves Megye Közgyűlés külügyi stratégiájában néhány évvel ezelőtt a Kárpátok földrajzi térségében történő együttműködések bővítése fogalmazódott meg, ebben a szellemben jött létre kapcsolat a lengyel Przemysl járással, Kovászna megyével, a szlovákiai Besztercebánya megyével, majd az ukrajnai Kárpátalja megyével került aláírásra 2009. március 24-én az egri Megyeházán hivatalos együttműködési megállapodás. E testvérmegyei kapcsolat helyzetének áttekintése céljával, az Ungváron zajló nemzetközi konferencia alkalmával Kárpátaljára látogatott Sós Tamás, a Közgyűlés elnöke, aki találkozott Mihajlo Kicskovszkij-jal, a Megyei Tanács elnökével, valamint Brenzovics Lászlóval, a tanács elnök-helyettesével.
A megbeszélésen a felek értékelték az eddig eltelt időszak programjait, eredményeit, a két térség közötti kapcsolatok helyzetét. A jövőbeni lehetőségek között megfogalmazódott a gazdasági, kereskedelmi, turisztikai kapcsolatok erősítésének igénye, többek között a falusi turizmus területén szerzett Heves megyei tapasztalatok átadása, e témában képzések szervezése kárpátaljai kisvállalkozók részére, míg a Heves megyei múzeumi szakemberek sokat segíthetnek a Dobó István életútjához, annak kárpátaljai helyszíneihez kötődő un. „Dobó Út” projectjének kidolgozásában és megvalósításában is. A kultúra területén célszerű lehetőséget teremteni művészeti csoportok és képzőművészeti kiállítások cseréjére, a szociális, különösen a gyermekvédelmi intézmények közötti közvetlen együttműködés folytatására. A partnerek e programok megvalósításához folyamatosan, közösen keresik a pályázati lehetőségeket.
A Közgyűlés elnöke felkereste az ungvári művészeti szakközépiskolát is, ahol az elmúlt években mintegy 400 magyar nemzetiségű diák végzett, s jelenleg is jelentős a magyar tanulók létszáma. A könyvtár, tánc és zenei szakokkal rendelkező oktatási intézmény részére egyrészt a szakmai képzést elősegítő, jelenleg hiányzó magyar nyelvű tananyagok beszerzése, eljuttatása, másrészt a Heves megyei hasonló szervezetekkel, például a Gárdonyi Géza Színház tánctagozatával, civil művészeti együttesekkel való kapcsolatok kialakítása jelentene segítséget.
A napokban Ungváron, az Európa Tanács égisze alatt zajló nemzetközi konferencia a Kárpátok és más európai hegyvidékek fenntartható fejlődésének problematikájával foglalkozik. A 18 országból érkezett résztvevők, köztük a Kárpátok Eurorégió képviselői, tudósok, akadémikusok, szakemberek, politikai és önkormányzati vezetők plenáris ülések és szekciók keretében tekintik át, hogyan érintik Európa hegyvidéki területeit az olyan globális kihívások, mint a klímaváltozás, a gazdasági válság vagy a demográfiai változások. A résztvevők kiemelt figyelmet fordítanak az ökológiai, környezetvédelmi kérdésekre, kiemelten a Kárpátokkal összefüggő problémákra, melyek között Magyarországot érintően különös fontossággal bír a Tisza folyó és vízgyűjtő területének védelme, fejlesztése, ennek érdekében Ukrajna és Magyarország együttműködésének erősítése, közös projectek kidolgozása.
A konferencia jelentőségét jellemzi, hogy a résztvevőkhöz üzenetet juttatott el Viktor Janukovics Ukrajna elnöke és Mykola Azarov miniszterelnök is. A rendezvényen több európai intézmény képviselteti magát, köztük az Európa Tanácsot Gaye Doganoglu, a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke, az Európai Határmenti Régiók Szövetségét Martion Guillermo főtitkár képviseli.
A témában megfogalmazott megállapításokat és javaslatokat a tanácskozás résztvevői közös nyilatkozat formájában fogadják el és juttatják el az Európa Tanácshoz, mely még ezévben határozatot tervez elfogadni az európai hegyvidéki területek fenntartható fejlődése érdekében.

Forrás: Egriszín

Újabb összejövetelen erősödött az Észak-magyarországi és Kelet-szlovákiai roma civil szervezetek közötti együttműködés. A RomNET Együttműködési Hálózat legutóbbi rendezvényén pénteken a siroki SIROMA Egyesület mutatta be a roma-felzárkóztatás érdekében végzett tevékenységét, köztük a sikeres telep-felszámolási programot.A Kárpátok Alapítvány-Magyarország kezdeményezésére a Roma Közösségfejlesztés Országos Egyesülete és a Polgári Lehetőségek Kezdeményezése a Szlovák Köztársaságban szervezetek közreműködésével programot indítottak a roma civil szervezetek megerősítéséért.

A februártól működő RomaNET Együttműködési Hálózat c. projekt célja a magyar és a szlovák cigány civil szervezetek együttműködésének ösztönzése. Bata Boglárka, a Kárpátok Alapítvány-Magyarország ügyvezető igazgatója az Európai Unió által is támogatott projektről elmondta, hogy főleg olyan civil szervezetekkel működnek együtt, amelyek romákból állnak vagy roma ügyekért dolgoznak. Kiemelte, hogy 15-20 szervezet vesz részt a programban a két országból. Számukra szerveznek olyan képzéseket, amelyek legfőbb céljai a jogvédelem, az érdekérvényesítés, a forrásteremtés lehetőségeinek megismertetése és a kommunikációs készségek fejlesztése. Emellett még pályázatírást és projektmegvalósítást is tanulnak a résztvevők. Ezen kívül rendeznek közös találkozókat, ahol tapasztalataikat át tudják adni egymásnak – tájékoztatott az alapítvány igazgatója.

A pénteki siroki találkozón, ahol több civil szervezetet – köztük Szlovákiából érkezőket – is fogadtak, a 2008-ban alakult SIROMA Egyesület elnöke, Csikiné Puporka Andrea mutatta be eddigi eredményeiket, köztük a Tarnai-kőlyukak c. pályázati projektet. Bemutatójában elmondta, hogy a SZETA Egri Szervezete, a Siroki Roma–Magyar Egyesület és a siroki községi önkormányzat október végén záruló közös programjának célja – többek között – a helybéli nehéz sorsú, szegénységben élő családok lakhatási feltételeinek javítása, és oktatásukkal a felnőttek munkához jutási esélyeinek növelése.

Összesen tizenegy családnak sikerült közösen új otthont teremteniük, a hónap végére pedig teljesen felszámolják a nagyrészt romák lakta Bánya-telepet, és a barlanglakásokból (kőlyukakból) is kiköltöztették az embereket új otthonaikba – emelte ki prezentációjában Csikiné Puporka Andrea. Hozzátette, hogy a foglalkoztatási részprojektjük révén gyermek- és ifjúságfelügyelő szakképzést, illetve kőműves és erdészeti szakmunkás bizonyítványokat is szereztek siroki hátrányos helyzetű emberek. Végül megtudtuk, hogy a SIROMA Egyesület a faluban élő cigány családok számára rendszeresen szervez olyan közösségi programokat, amelyeken próbálnak számukra minél hasznosabb elfoglaltságokat kínálni.

A SIROMA Egyesület pályázati forrásokból felújított Közösségi Házban további prezentációk és szakmai beszélgetések során egyeztettek a nap során a programban szereplő civil szervezetek. Közösen keresték és dolgozták ki azokat a területeket, ahol eredményesen járhatnak el a romák érdekeinek képviseletében.

Az RomaNET projektben szereplő civil szervezetek összefogásának eredményeiről a www.romanet.hu oldalon is tájékozódhatnak, továbbá a program végén egy – négy nyelven is olvasható – összefoglaló tanulmány is bemutatja majd az egyéves munka tanulságait.

A hét végén ünnepelték a Kolping Család Katolikus Legényegylet alapításának 150. évfordulóját Egerben.

Ez alkalomból Szeleczki János, a megyeszékhely alpolgármestere köszöntötte a nagy múltú családot a Városháza dísztermében rendezett ünnepségen, majd szentmisét tartottak a Bazilikában a jubileum jegyében, és koszorút helyeztek el a Bartakovics Béla Közösségi Házon lévő emléktáblánál.

Az ünnepségre a határon túli magyar települések, Marosvásárhely, Borzon (Erdély, Románia) Kassa (Felvidék, Szlovákia) Kolping családjai érkeztek, s rajtuk kívül Magyarország keleti körzetének tizennégy Kolping családja is részt vett a találkozón.
Az egri Kolping egyesület rendszeresen részt vesz a város rendezvényein, ezzel is kifejezve, hogy a szervezet a város közösségéhez tartozik, hangzott el a városházi ünnepségen, ahol a hagyományos zászlóikkal vonultak fel a mozgalom képviselői. A jelenlévőket Szeleczki János alpolgármester az „Isten áldja a tisztes ipart!” jelmondattal köszöntötte, megemlítve az egyesület erényeit, célkitűzéseit.

A Kolping-mozgalom alapját a Kolping családok képezik, ezek rendszerint plébániákon szerveződnek. A közösség jellegzetessége, hogy családszerű, nemzedékeket átfogó, katolikus, demokratikus, továbbképző, tettrekész és kedélyes. Kolping Adolf teológiai tanulmányai és pappá szentelése előtt iparosként a cipész szakmában dolgozott. Mint kölni egyházmegyés katolikus pap, 1849-ben indította el mozgalmát. Fiatal káplánként küldetését abban ismerte fel, hogy a nyomasztó szociális gondok enyhítésének szentelje életét. A katolikus legényegylet megalapításával a fiatalokat ki akarta vezetni az elszigeteltségükből. 1856 májusában Magyarországra látogatott, még abban az évben megalakult a fővárosi egyesület. A mozgalom 1989-től szerveződött újjá.

Forrás: Heol