Keresés: „bírság” (52 találat)

Hegyközségi felhívás

· Gazdaság

F E L H Í V Á S

Eger Város Hegyközsége az Egri Hegyközség területén termelt

Hárslevelű, Kerner, illetve Zweigelt

szőlőfajták szüretének kezdeti időpontját legkorábban 2015. szeptember 18-ában határozza meg.

Tájékoztatjuk a Tisztelt szőlőtermelőket, hogy az Egri Védett Eredetű borok Termékleírása alapján az OEM Eger Classicus minőségi kategóriához:

 Hárslevelű, Kerner, illetve Zweigelt fajták esetében minimálisan 17Mm° mustcukorfok szükséges.

 A maximális hozam: 100 hl/ha, illetve 13,6 t/ha; Gépi szüret esetén:13,1 t/ha minden szőlőfajta esetében.

Az OEM Eger Superior és Grand Superior minőségi kategóriához minden szőlőfajta esetében 20Mm° mustcukorfok szükséges.

A maximális hozam: 60 hl/ha, illetve 8,1 t/ha; Gépi szüret esetén:7,8 t/ha minden szőlőfajta esetében;

A Grand Superior kategória: 35 hl/ha, illetve 6 t/ha; Gépi szüret esetén:5,6 t/ha minden szőlőfajta esetében.

 Az időjárási és növény-egészségügyi helyzetre tekintettel a hegyközségi tag - írásban benyújtott - kérésére helyszíni szemlét követő egyedi szüreti kezdési időpontra indokolt esetben a hegyközség engedélyt adhat.

A szüret kezdési időpontjának meghirdetése megadja a lehetőségét annak, hogy minden szőlőtermelő és felvásárló eldöntse, hogy ettől az időponttól kezdve mikor szüretel.

A meghirdetett szüreti időpont előtti szüret esetén a Hegyszabályzat ellen vétőt pénzbírsággal sújthatjuk és az „egri” termőhelyre utaló termékmegjelöléstől eltilthatjuk.

A Védett Eredetű Egri Classicus, Egri Superior és Grand Superior szőlőalapanyag szüret kezdési időpontját fajtánként a Hegyközség a szokásos módon előre meghirdeti és ez a termelőkre, felvásárlókra kötelező. A szüret előtt két nappal írásban (3300 Eger, Deák F. út 51. Tel/fax: 36-411-943, E-mail: egrihegykozseg@gmail.com) kérni kell az eredetvédelmi minősítéshez szükséges helyszíni minősítést, amelyet vagy a szőlőtáblán vagy a feldolgozási helyen végez el a Hegyközség. A Szőlőszármazási bizonyítványt a hegyközségnek, a szőlőt feldolgozó borászati üzemnek és a szőlőtermelőnek 5 évig meg kell őriznie!

A termékleírások és a szüreti nyomtatványaink megtekinthetők a www.egrihegykozseg.hu oldalon, vagy a Hegyközség irodájában. Telefon/fax: 36/411-943; E-mail: egrihegykozseg@gmail.com

Ügyfélfogadás ideje szüret idején: H-CS: 8.00-16.00 óráig, P: 8.00-14.00 óráig.

Eger, 2015. szeptember 16.

Tarsoly József sk.

Eger Város Hegybírója

Eger: kezdődik a szüret

· Belföld · Gazdaság

Eger Város Hegyközsége az Egri Hegyközség területén termelt

Irsai Olivér és Turán

szőlőfajták szüretének kezdeti időpontját legkorábban 2015. augusztus 31-ében határozza meg.

Tájékoztatjuk a Tisztelt szőlőtermelőket, hogy az Egri Védett Eredetű borok Termékleírása alapján az OEM Eger Classicus minőségi kategóriához:

Irsai Olivér fajta esetében minimálisan 16Mm°;

Turán fajta esetében minimálisan 17Mm° mustcukorfok szükséges.

A maximális hozam: 100 hl/ha, illetve 13,6 t/ha; Gépi szüret esetén:13,1 t/ha minden szőlőfajta esetében.

Az OEM Eger Superior és Grand Superior minőségi kategóriához minden szőlőfajta esetében 20Mm° mustcukorfok szükséges.

A maximális hozam Superior kategóriánál: 60 hl/ha, illetve 8,1 t/ha; Gépi szüret esetén:7,8 t/ha minden szőlőfajtánál;

Grand Superior kategória: 35 hl/ha, illetve 6 t/ha; Gépi szüret esetén:5,6 t/ha minden szőlőfajta esetében.

Az időjárási és növény-egészségügyi helyzetre tekintettel a hegyközségi tag - írásban benyújtott - kérésére helyszíni szemlét követő egyedi szüreti kezdési időpontra indokolt esetben a hegyközség engedélyt adhat.

A szüret kezdési időpontjának meghirdetése megadja a lehetőségét annak, hogy minden szőlőtermelő és felvásárló eldöntse, hogy ettől az időponttól kezdve mikor szüretel.

A meghirdetett szüreti időpont előtti szüret esetén a Hegyszabályzat ellen vétőt pénzbírsággal sújthatjuk és az „egri” termőhelyre utaló termékmegjelöléstől eltilthatjuk.

A Védett Eredetű Egri Classicus, Egri Superior és Grand Superior szőlőalapanyag szüret kezdési időpontját fajtánként a Hegyközség a szokásos módon előre meghirdeti és ez a termelőkre, felvásárlókra kötelező. A szüret előtt két nappal írásban (3300 Eger, Deák F. út 51. Tel/fax: 36-411-943, E-mail: egrihegykozseg@gmail.com) kérni kell az eredetvédelmi minősítéshez szükséges helyszíni minősítést, amelyet vagy a szőlőtáblán vagy a feldolgozási helyen végez el a Hegyközség.A Szőlőszármazási bizonyítványt a hegyközségnek, a szőlőt feldolgozó borászati üzemnek és a szőlőtermelőnek 5 évig meg kell őriznie!

A termékleírások és a szüreti nyomtatványaink megtekinthetők a www.egrihegykozseg.hu oldalon, vagy a Hegyközség irodájában. Telefon/fax: 36/411-943 E-mail: egrihegykozseg@gmail.com

Ügyfélfogadás ideje szüret idején: H-CS: 8.00-16.00 óráig, P: 8.00-14.00 óráig

                                                                                                           Tarsoly József sk.

                                                                                                       Eger Város Hegybírója

Bíróságok Éjszakája

· Belföld · Szabadidő

Az Egri Törvényszék sikeresen pályázott az Országos Bírósági Hivatal által „A bírósági történelem és hagyományápolás” témakörben kiírt felhívásra.

 A pályázat keretében a Törvényszék 2014. december hó 4. napján (csütörtök) „Bíróságok éjszakája” címmel – a megszokottól eltérően – éjszaka is megnyitja kapuit az érdeklődők előtt.

A tervezett program:

  • 18:00 órakor az épület megnyitása a látogatók előtt – Dr. Nyiri Beáta elnökasszony köszönti a megjelenteket, köztük a sajtó munkatársait
  • az épület történetéről készített fotó- és dokumentumkiállítás megnyitása a bíróság előterében
  • 18:00 órától 24:00 óráig – félóránkénti indulással – az Egri Törvényszék éjszakai épületének bejárása bírósági munkatársak vezetésével – ennek keretében – többek között – egy régi és egy új tárgyaló megtekintése

a séta során lehetőség nyílik arra is, hogy az érdeklődők bírói talárban és parókában fényképezkedjenek a Törvényszék legpatinásabb tárgyalójában

  • fotókiállítás az első emeleti aulában a bíróság életéről „egykor és most”,
  • a teljes rendezvény alatt megtekinthető az Egri Törvényszék illetékességi területén működő bírságokról és dolgozóiról készített kisfilmek
  • 20:00 órakor és 21:00 órakor éjszakai perszimuláció interaktív formában
  • 22:00 kvízjáték a tapasztaltak alapján tárgynyereményekért
  • 24:00 órakor a rendezvény zárása

A rendezvényen való részvétel mindenki számára ingyenes, minden érdeklődőt szeretettel várunk.

Bakondi: gyökeresen átalakult a katasztrófavédelem

· Belföld · Kék hírek

Dr. Bakondi György, az országos katasztrófavédelmi főigazgató is részt vett szerdán a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság évértékelő állományértekezletén.

Az elmúlt időszak eseményeinek értékelését Csontos Ambrus  dandártábornok, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője egy általános áttekintéssel kezdte, melyben kiemelte: gyökeres változáson ment át a védelmi igazgatás. Mint mondta, egy új szemléletmódban végezte a Heves megyei katasztrófavédelem a feladatait.

Az igazgató a szakterületek által végrehajtott feladatok elemzésével folytatta beszámolóját.

- A 2013. év vonulási statisztikája 2012. évhez képest negyven százalékos csökkenést mutat, köszönhető ez az eredményes hatósági tevékenységnek és az őrsprogram létrejöttének, hiszen így a mentő tűzvédelmet még közelebb visszük a lakossághoz. A hatósági területen ellenőrzési számaink is megnövekedtek, a kiszabott tűzvédelmi bírságok összege is a másfélszeresére nőtt.

- Sikerült csökkenteni a szándékosan megtévesztő jelzések számát is, amely nagyban köszönhető a megyei műveletirányításon szolgálatot teljesítő kollégáknak, akik hatékonyan szűrik meg a bejelentéseket. Annak érdekében, hogy munkájukat eredményesebbé tegyük, többször szerveztünk a műveletirányítói állomány részére olyan gyakorlatot, amely során tömeges jelzéseket kellett lekezelni. A tavaly megalakult Heves Megyei Tűzmegelőzési Bizottság kiemelt feladatként kezelte a szabadtéri tűzesetek és a szén-monoxid-mérgezések megelőzését, azonban a tragédiák rávilágítanak arra, hogy ezen a területen is van bőven tennivalónk – fogalmazott a tábornok.

2013. október 11-én tartottuk a Tarna és a Bélkő Járási Mentőcsoport rendszerbeállító gyakorlatát. Az önkéntesek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a mentő tűzvédelmet hatékonyabbá tegyük és a veszélyhelyzeteket eredményesen felszámoljuk.

Számos súlyos esemény rávilágított arra, hogy nincs minden területen teljes mértékben biztosítva a lakosság élet- és vagyonbiztonság, mára az iparbiztonsági szakterület a veszélyes üzemeket és szállítmányokat is felügyelet alatt tartja, és kiemelt figyelmet helyez a kritikus infrastruktúrák védelmére.

A tavalyi évben súlyos baleset vagy üzemzavar egyetlen Heves megyében működő veszélyes üzemben sem történt, viszont veszélyes áru közúti szállítása során két esetben történt baleset.

Hozzátette: büszkék lehetünk arra, hogy tavaly átadtuk a Füzesabonyi Katasztrófavédelmi Őrsöt és a Területi Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központot. Tavaly központi forrásból a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy tűzoltó gépjárműfecskendővel, egy KML-ADR járművel és egy Skoda Jeti típusú szolgálati gépjárművel gazdagodott. Igazgatóságunk a 2013-as követelményeknek megfelelt és eleget tett – zárta szavait a tábornok.

Az értékelést dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója folytatta, mint mondta, minden új év az előző évben történtek összegzésével indul. Megköszönte a társ- és rendvédelmi szervezeteknek az együttműködést, külön köszönetét fejezte ki a Heves Megyei Kormányhivatalnak. A védelmi igazgatás a járások létrejöttével gyökeresen átalakult, akárcsak a katasztrófavédelem, hiszen mindkét szervezetet a társadalmi igényekhez kellett igazítani. Akárcsak a polgári védelmi szakterület, a megyei védelmi bizottság is a valós problémákkal kezdett el foglalkozni – emelte ki az altábornagy.

Az együttműködő szervezetek reagáló- és előrelátó képessége nagyban fejlődött – hangsúlyozta Bakondi György. A főigazgató beszélt az önkéntes tűzoltó egyesületek rendeltetésének fontosságáról, hiszen Magyarország tűzvédelmében fontos szerepet töltöttek be.

Végezetül a főigazgató úgy fogalmazott, hogy a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kiegyensúlyozott és jó teljesítményt nyújtott a tavalyi évben. Az állomány tagjai megfelelően elvégezték feladataikat és példásan helytálltak, ehhez gratulálok – mondta az altábornagy.

Forrás :HEOL

Lezárult vizsgálatok az abasári vízminőség ellenőrzésével kapcsolatban

· Belföld · Egészség

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Abasáron az elmúlt év végén több mint egy hónapig szünetelt a vezetékes ivóvíz-ellátás, mert a vízben határérték feletti koncentrációban szerves oldószerek jelenlétét mutatták ki. Az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH), aHeves Megyei KormányhivatalHatvani JárásiHivatal Járási Népegészségügyi Intézete, valamint a védelmi bizottság utasítására a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv belső vizsgálatot rendelt el. A vizsgálatok célja nem a vízszennyezés okának feltárása volt, hanem az érintett szolgáltatók és hatóságok vízminőség-ellenőrzési eljárásainak szabályszerűségére vonatkozott. A lezárult vizsgálatok eredményeképpen megállapítható, hogy egyaránt mulasztott a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, az Abasár Nonprofit Településüzemeltetési és Fejlesztési Kft. és az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. is.

Abasáron 2013. október 7-e és november 1-e kötött szünetelt a vezetékes ivóvíz-ellátás, mert a vízben határérték feletti koncentrációban szerves oldószerek jelenlétét mutatták ki. A szennyezés okának, a szennyező anyagok helyének feltárása jelenleg is zajlik. Az abasári lakosok november 15-étől egy ideiglenes átkötővezetéken keresztül kapják az egészséges ivóvizet. A végső megoldást jelentő, a Kormány által átcsoportosított 90 millió forintból megvalósuló Mátrafüred és Abasár közötti távvezeték tervezése jelenleg is zajlik, a kiépítés határideje 2014. június 30-a.

A szennyező anyagok jelenlétének észlelése, illetve az abasári ivóvíz minőségének rendszeres ellenőrzése kapcsán történt esetleges mulasztások mielőbbi feltárása érdekében Horváth László, a Heves Megyei Védelmi Bizottság elnöke, megyei kormánymegbízott korábban belső ellenőrzést és fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervénél, és a vizsgálat végéig kezdeményezte a megyei tisztifőorvos felfüggesztését.

A felelősségi köröket és a mulasztásokat tisztázandó belső vizsgálattal egyidejűleg az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH) is felügyeleti ellenőrzési vizsgálatot folytatott a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnél, amely megállapította, hogy szabálytalan gyakorlatot alakítottak ki az ivóvízminőségi adatok gyűjtésével kapcsolatban. A jogszabállyal ellentétben az üzemeltetői ivóvízminőség adatszolgáltatás gyűjtését a járási intézetek helyett a megyei hatóság látta el, amely 2010. IV. negyedévétől kezdődően az üzemeltető által megküldött vízminőségi adatokat a feldolgozást követően nem küldte meg az illetékes hatóságnak. A vizsgálat megállapításának ismeretében fegyelmi eljárás indult a közegészségügyi osztály vezetője és az üzemeltetői adatszolgáltatást feldolgozó közegészségügyi-járványügyi felügyelő ellen. A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv közegészségügyi osztály vezetője 2013. december 31-ei hatállyal, a felelősségre vonási eljárás közben lemondott közszolgálati jogviszonyáról. A közegészségügyi-járványügyi felügyelő fegyelmi büntetést kapott. A megyei tisztifőorvos a felelősségi helyzet feltárása után visszatért hivatalába, azonban a szervezeti egységek közötti információáramlás hiányossága miatt írásbeli megrovásban részesült.

A vizsgálatok lezárultával kiderült, hogy szintén mulasztást követett el a 2007 és 2013 között az Abasár község ivóvízellátását üzemeltető Abasár Nonprofit Településüzemeltetési és Fejlesztési Kft., amelyet a Heves Megyei KormányhivatalHatvani JárásiHivatal Járási Népegészségügyi Intézete az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendelet megsértése miatt másfél millió forint egészségügyi bírság megfizetésére kötelezett. A hatóság indoklása szerint a kft. az általa szolgáltatott ivóvizet nem a tőle elvárható módon vizsgáltatta.

Megállapítást nyert továbbá, hogy az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. (ÉRV Zrt.) az általa szolgáltatott ivóvizet ért szennyezés megjelenése során azonnali tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget az illetékes népegészségügyi szerv felé. Ennek elmulasztásával akadályozta az intézet részéről a mikroszennyeződés okainak kivizsgálását, valamint a szükséges intézkedések elrendelését. Ezért a hatvani népegészségügyi intézet a nevezett kormányrendelet megsértése miatt 800 ezer forint egészségügyi bírság megfizetésére kötelezte az ÉRV Zrt.-t.

Az abasári önkormányzat tulajdonában lévő Abasár Nonprofit Településüzemeltetési és Fejlesztési Kft.-nél, illetve az ÉRV Zrt.-nél az ügyben lefolytatott belső vizsgálatok eredményéről a Heves Megyei Kormányhivatalnak nincs tudomása.

Útdíj: megnőtt a forgalom a kisebb utakon

· Belföld

Alaposan megnövekedett a 2506-os út forgalma, mióta a főút használatáért fizetni kell. A lakók panaszkodnak. Mónosbélben nemrég baleset is történt.

Az útdíj bevezetése óta jelentősen megnőtt a 25-ös főutat elkerülő, kisebb rendű utak forgalma. Nem csupán Egercsehiben, az Ófaluban élők, továbbá a bekölceiek és a mikófalviak panaszkodnak erre, hanem a Szilvásváradon, Monosbélen és Balatonban lakók is. Pedig még a rendőrök is büntettek, de ez nem igazán tartja vissza a sofőröket.

– Sokkal nagyobbá vált az útdíj bevezetése óta a településünkön keresztülhaladó tehergépjármű-forgalom. Ennek az oka az, hogy Egerből Szilvásváradon keresztül lehet eljutni leghamarabb (vagyis erre a legrövidebb a távolság) Ózdra, valamint a Szlovákia irányába jelentős határátkelő, Bánréve felé, de Putnokra, valamint Kazincbarcikára is – mondta el lapunk érdeklődésére Szaniszló László, Szilvásvárad polgármestere.

– Szarvaskő után, mint az ismeretes, a 25-ös számú főút Egercsehi felé fordul, de arra nem igazán közlekedik senki. Nem véletlenül olyan az út Szilvásvárad felé, mintha erre folytatódna a 25-ös, hiszen aki Egercsehi felől érkezik, neki kell elsőbbséget adnia a Mónosbél és Eger irányából közlekedőknek Tardosnál. A 25-ös főút helyett így inkább a 2506-os úton igyekszik elérni úti célját mindenki Szilvásváradig, majd innen tovább a 2508-ason Ózd irányába. Az út minősége ugyanolyan, nincs útdíj, közelebb van, ráadásul nem is kell olyan hatalmas hegyet megmászniuk a kamionoknak, mint Tarnalelesz után – írta le az átlagos kamionos gondolkodását a szilvásváradi polgármester.

Hozzátette: ugyanez a helyzet Kazincbarcika felé is. A kamion, esetleg más nagyobb tehergépjármű lejön az autópályáról Füzesabonynál, onnan még Szarvaskőig fizet egy kis útdíjat, majd a 2506-oson elmegy egészen Vadnáig a 26-osra, onnan pedig pár kilométer Kazincbarcika, a Borsodchem. Nagyon sok a külföldi jelzésű, főleg szlovákiai kamion, amelyek a falun keresztül húznak el Bánréve irányába.

Szaniszló László szerint érdekes az ügy abból a szempontból is, hogy Dédestapolcsányban (2506-os közút) 20 tonnás korlátozó tábla van hidaknál, de már Csernelyben (2508-as közút) is kihelyeztek súlykorlátozó jelzőtáblát egy félig leszakadt hídhoz, tehát elvileg nagyobb össztömegű járművek nem is közlekedhetnének arra.

Az elmúlt hetekben egyébként Balatonban is eléggé megnövekedett a teherforgalom, borsodi építkezésekhez a mixerautók naponta többször szállítottak Egerből betont. Udzeliné Murányi Enikő polgármester valószínűsíti, hogy az útdíjat csökkentve választották a 2507-es utat a kocsik Borsodnádasd felé. Pedig az út rossz, autóbuszok nem is közlekedhetnek rajta (a szomszédos városba busszal így csak Bekölce felé, kerülővel jutnak el a járatok), mert több helyen leszakadt, még a felújított borsodi szakaszon is. A helyiek igencsak aggódtak gyermekeik testi épsége miatt is. Mivel az iskola a főút mellett található, s a nehéz teherautók a megengedettnél gyorsabban mentek, ezért veszélyes szituációktól tartottak, de szerencsére eddig még baleset nem történt.

Mónosbélen viszont hétfőn igen, akkor ugyanis egy teherautó rakománya az útra borult. Varga Sándorné polgármester arra panaszkodott, hogy akkor fokozottan érezték a megnövekedett teherforgalmat, mert az autókat a falu belterületi útjaira terelték.

– Még azt nem számoltuk meg, hogy valójában mennyi kamion halad keresztül naponta a településünkön, de érzékelhetően alaposan megnőtt a forgalom. Ha hosszú távon így marad, akkor az út melletti házak tulajdonosait bizony nagy kár éri, hiszen sérülni fog az ingatlanjuk. Éppen ezért úgy határoztunk, meg fogjuk keresni az illetékeseket annak érdekében, hogy mielőbb tegyenek lépéseket a problémák megszüntetésére – mondta el lapunknak Mónosbél elsőszámú vezetője.

Több ezer forintot spórolnak az ügyeskedők

Amennyiben egy teherkocsi (például kamion) Egerből Miskolcra megy, akkor mehet a szinte végig fizetős Eger-Kerecsend-M3-M30 útvonalon, ráadásul a 94 kilométerből 65 kilométer autópálya. Ez egy négy tengelyes nyerges vontató üzemeltetőjének – az üzemanyag árán felül – több mint 6500 forintjába kerül. Amennyiben Szilvásvárad felé megy (ha ott nem rakodik; nem is tehetné), akkor az útja is rövidebb – csupán 83 kilométer –, s csak 24 kilométernyi főútvonal használatáért kell fizetnie 1300 forintot. Bár van rizikó, egy oda-vissza úton már tízezer forintot spórol a sofőr, a büntetés pedig 4 tengelyes jármű esetén 110 ezer forint.

Célforgalom esetén használhatók az alsórendű utak

A kamionforgalom csökkentéséért az Állami Autópályakezelő Zrt., illetve a rendőrség tud leginkább tenni célzott ellenőrzésekkel, bírságolással. A díjköteles szakaszok elkerülését a KRESZ az e-útdíj bevezetéssel egyidejűleg hatályba lépett módosítása szorítja keretek közé.

Július 1-jétől a nehéz tehergépkocsik főszabály szerint lakott területen kívül csak autópályán, autóúton és főútvonalon közlekedhetnek. Kivételt elsősorban az áruszállítás, az áru fel- vagy lerakása, az üzemben tartó telephelyének megközelítése képez, de a különleges felépítményű járművek is használhatják a mellékutakat, ha munkavégzés helyszínére tartanak.

Forrás: HEOL

Újabb országos ellenőrzés indul a nemdohányzók védelme érdekében

· Egészség

A dohányzás a legjelentősebb megelőzhető halálok a fejlett országokban, így Magyarországon is. Hazánkban a lakosság 29%-a dohányzik, ami az unió átlaga feletti arányt jelent. A tüdőrákban elhunytak számát tekintve Magyarország világelső, ennek a betegségnek a 90 százaléka a dohányzás számlájára írható. A passzív dohányzás is jelentős népegészségügyi és gazdasági terhet jelent, amelynek csökkentése a dohányzás visszaszorításának fontos célkitűzése.

Ezt a célt szolgálja a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény, illetve az ebben foglalt előírások betartásának folyamatos, illetve kampányszerű, kiemelt ellenőrzése.
A 2012. évi akciókat követően ilyen kiemelt, országos ellenőrzésre kerül sor két héten át, 2013. február 18-tól március 3-ig.
Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által koordinált akció keretében megyénkben a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének, illetve a járási hivatalok népegészségügyi intézeteinek közegészségügyi felügyelői elsősorban a közterületi dohányzási tilalmak teljesülését vizsgálják a közterület-felügyeleti feladatokat ellátó szervekkel együtt. Újabb ellenőrzésre számíthatnak továbbá azok a létesítmények, intézmények, amelyek esetében a 2012. évi ellenőrzések során hiányosságot vagy szabálytalanságot tapasztalt a népegészségügyi hatóság.
Fontos kiemelni, hogy a dohányzással kapcsolatos tilalmak, előírások teljesülését nemcsak a kampányellenőrzések alkalmával, hanem azon kívül, az egyéb szakmai feladatok ellátásához kapcsolódó szemlék során is folyamatosan ellenőrzik a szakemberek.
A dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megszegői akár 50.000 forint egészségvédelmi bírsággal sújthatóak. Ettől magasabb a büntetés abban az esetben, ha a dohányzási korlátozások betartására, illetve a  korlátozással érintett területek, dohányzóhelyek szembetűnő megjelölésére vonatkozó kötelezettséget nem vagy nem megfelelően teljesítik az intézmények. Ezen esetekben a kötelezettség betartásáért felelős személy 100.000-250.000 forint, az intézmény 1.000.000-2.500.000 forint bírság megfizetésére kötelezhető.

Új típusú ellenőrzések az adóhatóság helyszíni gyakorlatában

· Belföld

Az adóhatóság ellenőrzéseiben egyre gyakoribbak a helyszíni vizsgálatok. Ezeket az adóellenőrök előzetes bejelentés nélkül, meglepetésszerűen végzik. Az ellenőrök az adózók telephelyén, székhelyén munkavégzés közben a hét minden napján, bármely napszakban végezhetik a vizsgálatokat.

A NAV tájékoztatása szerint, a helyszíni vizsgálatok során próbavásárlással ellenőrzik a bevétel rögzítését, valamint azt, hogy kapnak-e nyugtát, számlát a vásárláskor. Helyszíni leltározással vizsgálják, hogy a vállalkozás az eladott áruk beszerzését tudja-e bizonylattal igazolni. Ellenőrzik, hogy szabályszerűen használják-e a pénztárgépeket, szerepelnek-e ezen bevételek a vállalkozás bevallásában, betekinthetnek a számítógépes nyilvántartásokba is.  Ellenőrzik a foglalkoztatás szabályszerűségét, felderítik a fekete foglalkoztatást, valamint vizsgálják a közérdekű bejelentéseket.
Az adóregisztrációs eljárás keretében a társaság székhelyén ellenőrzik a vállalkozás működését, megvizsgálják, rendelkezik-e a szükséges nyilvántartásokkal, azokat helyesen vezeti-e. Hiányosság esetén mulasztási bírságot, súlyosabb mulasztások esetén üzletbezárást alkalmaznak.
Az utóbbi években a helyszíni vizsgálatok már olyan adatgyűjtéseket is tartalmaznak, amelyek megalapozzák, előkészítik a helyszínen ellenőrzött adózók átfogó, utólagos vizsgálatait.
Az új típusú adatgyűjtések kiterjednek a székhely, telephely, termelő berendezések, a termék előállítás és értékesítés körülményeire, ezek nyilvántartásának helyszíni ellenőrzésére is, megállapítják az alkalmazott árakat, árréseket a becslési eljárás lefolytatásához. Az adatgyűjtések irányát, tartalmát ilyenkor az utólagos vizsgálatot végző adóellenőrök határozzák meg, ezért ezek az adatok beépülnek az átfogó vizsgálatok előkészítő anyagaiba, meghatározzák az adóellenőrzések vizsgálati irányait.
Az operatív és az utólagos ellenőrzési szakterület összehangolt munkájának eredményeként azok az átfogó ellenőrzések, melyeknél a helyszíni vizsgálatok adatai is megalapozták a tényállást, az utóbbi években gyakran tártak fel több millió forintos bevétel eltitkolást, így a módszert még szélesebb körben alkalmazzák a jövőben.

A fenti helyszíni vizsgálatok a folyamatos jelenlét biztosításával közvetlenül hozzájárulnak ahhoz, hogy az adózókat jogkövető magatartásra ösztönözzék.

Jogsi és forgalmi nélkül a tilosban a képviselő

· Belföld · Kék hírek · Politika

A rendőrség sajtószóvivője lapunknak elmondta, hogy a képviselő a helyszínen nem nyilatkozott arról, hogy kíván-e élni a mentelmi jogával.

 Jogosítvány nélkül, lejárt műszaki engedéllyel vezette autóját Eger belvárosában Zagyva Gyula (Jobbik) – tudta meg a Blikk. A rendőrök ráadásul egy olyan utcában állították meg az országgyűlési képviselőt, amelyikbe mindkét irányból tilos behajtani. Információik szerint kedd este fél tizenegykor a Széchenyi István utcában intették le az Egerben élő politikust, aki egy Chrysler volánjánál ült. Sem jogosítványt, sem forgalmit nem tudott nekik mutatni, és a nyilvántartásból lekért adatokból kiderült, hogy a kocsi műszakija 2011 márciusában lejárt.

"Van érvényes jogosítványom, csak nem volt nálam" – reagált a lap megkeresésére a képviselő. A Népszabadság ezzel szemben úgy tudja, Zagyva elveszítette a jogosítványát, és még nem csináltatott újat, illetve hogy személyi igazolványa sem volt, és egy képviselői igazolvánnyal próbálta igazolni magát. "Az utcába pedig rutinból hajtottam be: 20 éve arra járok, most zárták le. A kocsinak meg valóban nincs érvényes műszakija, mert nem szoktam használni" - magyarázta a Blikknek.

Zagyva elismeri a vétségeket, és ki fogja fizetni a bírságot, abból sem csinált ugyanis titkot, hogy egyszer már megbüntették.

Friss:

A rendőrség az esettel kapcsolatban megkeresésünkre annyit közölt, hogy valóban megállították az Egri Rendőrkapitányság járőrei november hatodikát az esti órákban Zagyva Gyula képviselőt, és igazoltatták. Soltész Bálint sajtószóvivő lapunknak elmondta még, hogy a képviselő a helyszínen nem nyilatokozott arról, hogy kíván-e élni a mentelmi jogával. Ennél többet azonban a rendőrség hivatalosan nem közölhet. A szóvivő annyit tett még hozzá, hogy az Egri Rendőrkapitányság megteszi a szükséges intézkedéseket, de azt nem erősítette meg és nem is cáfolta, hogy eljárás indult volna szabálysértés miatt a honatya ellen.

Forrás: HEOL, BLIKK

Gyanús ellenőrök Egerben?

· Kék hírek

A katasztrófavédelem munkatársainak álcázva, álellenőrök járják Eger utcáit. A tűzvédelmi készülékeket ellenőrző „szakemberek”  hivatalos papírok nélkül, civil ruhában próbáltak eszközöket eladni. A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság feljelentést tett az ügyben.

Jogosulatlan ellenőrzéseket végeznek Egerben a Heves Megyei Katasztrófavédelem nevében. Az illetők az anyagi haszonszerzés reményében már több cégnél is „szerencsét próbáltak”, visszaélve a HMKI nevével.

Egerben, a Szvorényi utcában próbáltak ellenőrzéseket végezni az ál-katasztófavédelmi szakemberek. Az üzletvezetővel kívántak beszélni, ellenőrizni szerették volna a tűzvédelmi készülékeket az üzletben. Az ott dolgozók alaposságának köszönhető, hogy nem keletkezett nagyobb probléma, hiszen a magukat ellenőröknek kiadó illetők nem rendelkeztek hivatalos iratokkal, illetve a megfelelő egyenruhával.

Gasparovics Attila, a HMKI tűzoltófőhadnagya felhívja a lakosság figyelmét az ellenőrökre: a HMKI szakemberei minden esetben fényképes igazolvánnyal rendelkeznek, illetve a megfelelő szolgálati egyenruhában végzik az ellenőrzést. Ez alatt a fehér illetve kék pólót, fekete nadrágot, illetve a fekete sapkát érti. Elmondta továbbá, hogy a nem szakember által ellenőrzött tűzoltó készülékek nem csak bírságot vonnak maguk után, de tűz esetén a hibás készülékek nem képesek az oltásra.

Antal Erika tű. főhadnagy, megyei katasztrófavédelmi szóvivő tájékoztatása szerint a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságra érkezett a bejelentés, miszerint nem a katasztrófavédelemhez tartozó szakemberek végeznek tűzvédelmi ellenőrzéseket Egerben. Az álellenőrök további tűzvédelmi eszközöket próbáltak értékesíteni az ellenőrizni kívánt cégeknél.  A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósága feljelentést tett az ügyben.