Keresés: „energia” (60 találat)

Idén hét, jövőre tizenhat milliárd forintot fordít beruházásokra a Mátrai Erőmű Zrt. Indul a Keleti III-as bánya, bővül az ipari park.

Borbála-napi megemlékezést tartott a Mátrai Erőmű Zrt. Visontán. A bányászok védőszentjének napja alkalmából köszönetet mondtak a munkatársaknak, visszatekintettek az elmúlt évre, s vázolták a következő évi terveket.
Bóna Róbert visontai bányaigazgató kiemelte, teljesítik az idei terveiket. A bányákban kilencmillió tonna szenet termelnek ki és 64 millió köbméter fedőkőzetet távolítanak el. Értékesítettek lignitet a lakosság, valamint a nagyváradi erőmű számára is. December közepére elkészül a Tarnóca-patak új medre, így a bányaművelés 2015. második felében tovább folytatódhat Kápolna irányába. Ehhez tíz kilométernyi szalagpályát kell átépíteni, s át kell vonultatni az MT9 kotrógépet.

Borbála-napi megemlékezésre hívnak a Mátrai Erőmű Zrt.-ben VisontánFotó: Czímer Tamás

Idén májusban kigyulladt HK-8-as hányóképzőt a tűzoltóknak sikerült megmenteniük a teljes leégéstől, de a többi gép átcsoportosítására, s nagyjavításra volt szükség. Ebben a Mátrai Erőmű Központi Karbantartó Kft. és a Schneider Hungária Kft. működtek közre. A gép december 3-án ismét termelésbe állt.

Valaska József, a Mátrai Erőmű Zrt. igazgatóságának elnöke évértékelésében kiemelte, elsősorban az életnek, másodsorban a sikernek kell örülni. A cég sikerre van ítélve, az egyetlen erőmű Magyarországon, amely 100 évre elegendő tüzelőanyaggal rendelkezik, a recesszió ellenére fönntartotta villamosenergia-termelését és eladásait, sőt, növelni is tudta azt. Idén rekordot értek el, hiszen hatmilliárd kilowattóra áramot adtak el, de a kitermelt szén mennyisége is új csúcs.

Nyereségük terven felüli, üzemi eredményük 16 milliárd forint lesz, amely a legmagasabb hazánkban az ágazaton belül. Ennek köszönhetően év végén 100 ezer forintot kaphatnak a dolgozók, kompenzálva az idei fizetéscsökkentést. Valaska József szerint igazi partnerek lettek a dolgozók és a szakszervezetek, akik tavaly beleegyeztek a jövedelmek csökkentésébe annak érdekében, hogy ne kelljen létszámot leépíteni. Jövőre is megmarad a létszám, a természetes fogyást pótolni fogják a bérmunkások alkalmazásba vételével. A keresetek is emelkednek 2015-ben.

A vállalat következő évi bevételi biztosítottak, rendelkeznek a szükséges szén-dioxid kvótákkal, nyereségük nem csökken. A cég ebben az évben 7 milliárd, jövőre 16 milliárd forintért hajt végre beruházásokat, megnyitják a Keleti III-as bányát, felújítják az erőmű 1-es blokkját, megépítik Közép-Európa legnagyobb, 15 megawattos fotovoltaikus erőművét. A Mátra az ország legnagyobb megújuló-energia termelője, idén fél terawattnyi zöldáramot állítottak elő. Nem csak a biomasszára hagyatkoznak, a naperőmű új utat nyit számukra. Ez, hasonlóan egy atomerőműhöz, egyszeri nagy befektetést igényel, de az üzemeltetési költsége nagyon alacsony, tehát 25 évig a bevétel nyereség is lesz egyben.

Három Mátrás kapott országos elismerést

A Budapesten tartott központi ünnepségen csütörtökön a Mátrai Erőmű három munkatársa vehetett át elismerést. Kovács Tibor bükkábrányi főtechnológus Miniszteri Elismerő Oklevelet, Francz József bükkábrányi rakodómester és Orosz Sándor visontai irodavezető pedig Szent Borbála érmet vehetett át. A Mátrai Erőmű ünnepségén Csábrádi Attila bükkábrányi vezető elektrikus és Papp Tímea visontai bányatechnológus kapott Mátrai Erőmű Emlékérmet. Tizenöten részesültek Elnöki Dicsérő Oklevél elismerésben. Valaska József, a társaság igazgatóságának elnöke minden dolgozónak köszönte az egész éves munkát.

 Valaska József szerint a rezsicsökkentésben elmentek a falig, állami szubvenció nélkül nem folytatható, pár év múlva az áramárak növekedésére kell számítani. Az orosz-ukrán konfliktus hatásairól elmondta, az ukrán szénexport akadozni fog, a Déli Áramlat megépítésének elmaradása előnyt hozhat a hazai nyersanyag-termelésben. A gázvezeték építése sem okozna problémát a Mátrának, hiszen az építkezés a gázár növekedését vonná maga után. Az erőmű ipari parkja Halmajugra és Visonta irányába terjeszkedik, a fölvásárlásokat megkezdték. A bioetanol üzem, illetve a búzafeldolgozó építése jövő év elején indulhat.

Pápis László szakszervezeti vezető kifejtette, örülnek annak, hogy meg tudták őrizni az elődök eredményét, s viszonylag kedvező kollektív szerződést kötöttek. Szeretnék elérni, hogy megépüljön egy új, 500 megawattos blokk, ezért felvették a kapcsolatot egy európai ipari szervezettel, s közösen lobbiznak ennek érdekében. Arra biztatják a magyar kormányt, hogy tegyen meg mindent ezért, hogy Visontán 2025. után is legyen Borbála-nap.

Forrás: HEOL

Ugye milyen sokszor emlegetjük év közben, hogy de jó lenne még egy óra a naphoz? Most megkapjuk, de ilyen csak egyszer van egy évben, úgyhogy használjuk ki!

Az óraátállítással egy mesterségesen meghosszabbított 25 órás napot kapunk, ez az emberek többségére nézve kedvező, de így is időbe telik, amíg szervezetünk hozzászokik a téli időszámításhoz.

Vasárnapra virradóra 3-ról 2 órára kell átállítani a ketyegőket. A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. ennek szükségességét így indokolja: becsléseik szerint évente egy nagyobb város villamosenergia-fogyasztását takaríthatjuk meg azzal, hogy egy órával visszaállítjuk az óráink mutatóit. Így ez esztendőben október 26-án visszatérünk a normál vagy télinek is nevezett időszámításra.

Magyarország 1980 óta megközelítőleg 4000 gigawattóra villamosenergiát takarított meg az óraátállítással, pontosabban a nyári időszámítás hatásaként – derül ki a MAVIR ZRt. évtizedek óta gyűjtött adataiból. Az október végéig tartó nyári időszámítás egyik legnagyobb előnye az évi mintegy 120 gigawattóra fel nem használt energia, ami egy nagyobb város, azaz mintegy 30–40 ezer háztartás éves fogyasztásának felel meg.

Az Európában egységesen alkalmazott óraállítási módszer azon alapszik, hogy a lakosság szokásos ébrenléti időszaka – reggel 7 és este 10 óra között – jobban egybeessen a természetes nappali világosság idejével. Az egy órával hosszabb természetes világítás hasznos például az iskolai, munkahelyi tevékenység befejezése után, a szabadidős, illetve az otthoni programok időpontjai kitolhatók. A tavaszi óraállításkor jelentősen csökken a hazai villamosenergia-rendszer esti terhelése, hiszen később sötétedik, ezáltal később kapcsoljuk fel a világítást. Az órák október végi visszaállítását követően ugyan hamarabb sötétedik, de ez – összevetve azzal az időponttal, amikor jellemzően hazaérkezünk – nem okoz többletfogyasztást.

– Visszasírom a nyarat, amikor arra ébredtem, hogy süt a Nap. Erre most: reggel sötétben indulok el itthonról, este pedig sötétben érkezem. Alig várom, hogy ez változzon – panaszkodott a minap egy anyuka az egri buszpályaudvaron, s véleményével nem volt egyedül.

Noha az óraátállítással kapunk egy plusz órát, az emberi szervezet azért nem alkalmazkodik olyan gyorsan a változásokhoz. A szakemberek szerint az óraátállítás hatása kortól függetlenül mindenkit érint, de talán a téli időszámítás kicsit jobb hatással lehet az emberekre.

– Az óraátállításnak természetesen vannak kihatásai a szervezetünkre, a biológiai óránkra – magyarázta lapunk kérdésére dr. Semjén Judit, a Markhot Ferenc Kórház Neurológiai Osztályának vezető főorvosa. – Az átállás kihat a következő napokra is, az alvás és ébrenlét ritmusunk megváltozik, de ehhez most rövid idő alatt hozzászokhatunk, nem úgy, mint tavasszal. Ez az októberi óraátállítás pszichésen talán jobb hatással van ránk, tovább van világos, nem sötétben kell felkelni, ami a gyermekek számára is mindenképpen pozitív. Egyedül, akiket kellemetlenül érinthet, azok az éjszakai műszakban dolgozók, mert nekik több időt kell munkával tölteni – mondta a főorvos.

A vasárnapi óraátállítás azért valószínűleg sokakat mégis örömmel tölthet el, hiszen ez az éjszakánk hosszabb lesz egy órával, ennyivel többet alhatunk vagy, amihez kedvünk van…

Harmincnégy éve tekergetjük a mutatókat

Az óraátállítás először 1976-ban, három évvel az első olajárrobbanás után vezették be Franciaországban. A hatóságok a lépést azzal indokolták, hogy ezzel az akcióval 300 ezer tonna kőolajnak megfelelő energia megtakarítás érhető el. Magyarországon 1980 óta alkalmazzák évről-évre a nyári időszámítást, amelynek szintén az volt a célja, hogy energiát spóroljunk meg. A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az Európai Unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.
Forrás: HEOL

Költségeit visszavágja, de munkavállalói létszámát nem csökkenti a Mátrai Erőmű, amely fejleszti a bányáit és jövőre felépítheti a naperőművét.

Költségcsökkentéssel és fejlesztésekkel alkalmazkodik a piaci viszonyokhoz a Mátrai Erőmű Zrt. A villamos energia ára az utóbbi egy, másfél évben tovább csökkent, ez az ország második legnagyobb erőművétől is intézkedéseket kívánt.

– Megőrizzük kapacitásunkat, s okosan igyekszünk fejleszteni. A lignit alapú villamosenergia-termelés nagy belföldi hozzáadott értékkel bír, a gazdaság kiszámítható szegmense. Tevékenységünket úgy fejlesztjük, hogy megfeleljünk a műszaki, gazdasági, környezetvédelmi kihívásoknak. Stabil, kiszámítható működést kell garantálnunk. Az áramárak csökkenésével a jövedelemtermelő képesség is visszaesik, piaci pozíciónkat éppen ezért csak költségcsökkentéssel őrizhetjük meg – mondta a cég bányásznapi ünnepségén Derekas Barnabás, a vállalat igazgatóságának elnökhelyettese.

Hozzátette, ez nem létszámleépítés. Korábban a természetes fogyást nem pótolták, a mostani termelési szint feladataihoz igazodik az állományi létszám. A vállalat az anyagokat igyekszik olcsóbban beszerezni, illetve beszállítók felé él árcsökkentéssel, de a technológiát is optimalizálják. A bevételeket is növelni kívánják, például a szén lakossági, illetve harmadik félnek történő értékesítésével. A társaság több lábon áll, hiszen ipari parkot is üzemeltet, amelybe vannak jelentkező vállalkozások. A gabona-feldolgozó területét már előkészítették, a szerződést megkötötték, már csak a beruházó betelepülésére várnak. Az ipari parkon keresztül gazdaságfejlesztési pályázatokon való indulásra is nyílik lehetőség.

Az első nyolc hónapban idén 5,7 millió tonna lignitet bányásztak Visontán és Bükkábrányban, ez alapján elérhetik a 9 millió tonnát is. Az eredeti tervekben nyolcmillió tonna lignit bányászata szerepelt, ám a harmadik félnek az exportra történő értékesítés növekedett. A lakossági eladásokban a korán beköszöntő tavasz kis visszaesés hozott, ám ismét beindult a piac, év végére a tavalyihoz hasonló mennyiséggel számolnak. A lakossági értékesítésben továbbra is a bükkábrányi bánya játszik jelentősebb szerepet, hiszen az ott bányászott lignit fűtőértéke és egyéb tulajdonságai jobban kedveznek az otthoni felhasználásnak.

– A középtávú terveinkben továbbra is a kétbányás működéssel számolunk, s éves szinten nyolcmillió tonna lignit bányászatával. A szén felhasználásában elsőbbséget élvez az erőmű, amely fontos eleme a hazai villamosenergia-rendszernek. A 2015-ös évre már lekötöttük az erőmű által termelendő áramot – tért ki a következő időszakra Derekas Barnabás.

 A Mátrai Erőmű Zrt. már lekötötte a jövő évben előállítandó villamos energiát. A két bányában összesen nyolcmillió tonna lignit kitermelésével számolnak.

A cég tervei között beruházások is szerepelnek. A bükkábrányi bányában áthelyezik a 220-400 kilovoltos vezetékeket, Visontán pedig folytatódik a Keleti II-es bánya előterének, azaz az új Keleti III-as bánya területének a feltárása. Itt infrastrukturális fejlesztések zajlanak, áthelyezik a Tarnóca-patak medrét, hidakat építenek, előkészítik a bányászatot, víztelenítik a területet, kialakítják az energiaellátást. Jövőre az első géplánc is megérkezik, s akkor elkezdődhet az üzemszerű letakarítás. A naperőmű építésének előkészületei folynak, az engedélyeket megkapták, pályázatot írtak ki a megvalósításra, ami jövőre meg is kezdődhet.

Nagy fejlesztések kellenek az energiaiparban Rabi Ferenc, a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a következő években érkező 12 ezer milliárd forintnyi uniós forrásból az energiaszektorban is kell, hogy ösztönözzenek beruházásokat. Emlékeztetett arra, hogy Németországban decemberben adtak át egy új, 46 százalékos hatásfokú, 750 megawattos szénerőművet, s arra is, hogy 2025-re a szén szerepét az energiatermelésben minimálisra csökkentenék. Felelevenítette, a visontai bányászat 50 éve kezdődött, abban, hogy a Mátrai Erőmű sikeres, a mostaniak és az elődök munkája is benne van. Ahhoz, hogy a munka megmaradjon, most kell komoly döntéseket hozni.

 

Forrás: HEOL

Fotó: Lénárt Márton

Örültek az Eger környéki polgármesterek, amikor elkezdték kiépíteni a térfigyelő-kamerarendszert. Annak már kevésbé, amikor több tízezres havi számlákat kaptak.

Tucatnyi községben helyeztek el modern készülékeket egy pályázatnak köszönhetően az Eger Vidék Kincsei Egyesület LEADER Helyi Akciócsoport koordinálásával. A polgármesterek örültek a lehetőségnek, hiszen a cél az, hogy biztonságosabbá váljanak a települések. Az öröm azonban nem tartott sokáig, megérkeztek a számlák, s kiderült, kameránként több tízezer forintot kell fizetniük havonta. Azonban nem mindenkinek. Pontosabban senkinek. De lehet, hogy valakinek mégis. Illetve mégse...

– Lehet, hogy karácsonyi ajándéknak szánták – mondta elöljáróban keserű humorral Bóta Géza, Noszvaj polgármestere, kezében a kikapcsolási értesítővel. A dokumentum szerint az önkormányzat a korábbi felszólítások ellenére sem egyenlítette ki a levélben részletezett tételeket, amely kameránként (négyet helyeztek üzembe a faluban) havi 10 ezer forintos összegről szól. Ha december 25-ig nem fizetnek, kikapcsolják a masinákat. – A teljesítményt 0,828 kilowattban határozták meg, ami 34 közvilágítási lámpának felel meg – folytatja a településvezető.

– A kamera gyári teljesítménye a gépkönyv szerint 5 Watt, azaz körülbelül 300 forintnyi rendszerhasználati díj lenne a reális. A legbosszantóbb az ügyben az, hogy nem tudok kivel beszélni, a megadott zöld számon az ügyintéző nem tudott segíteni, s még nem értem el egy olyan embert, aki döntési pozícióban lenne. Levelet is írtam, amire azt a választ kaptam, hogy a szolgáltató saját szakembereivel megvizsgálta az ügyet, s alaptalan a reklamációm, elutasították a kérelmünket.

Bóta Géza hozzátette: nincsenek egyedül a problémával. Néhány telefon után kiderült: valóban sok kollégáját foglalkoztatja a téma. Lovasi Ferencet, Nagytálya polgármesterét is felháborította az, amit a számlán látott. A faluban három kamerát szereltek fel, s egyenként havi 31 ezer forintot kellene fizetnie az önkormányzatnak mindezért az áramszolgáltatónak.

– A hivatalban van 5-6 iroda, villany, számítógépek, s a havi villanyszámlánk 13 ezer forint, tehát azt hiszem nem túlzás azt állítani, irreális a számlán szereplő összeg, ezért nem is fizettük be – mondta, hozzátéve: ő is hasonló akadályba ütközött, mint Noszvaj első embere, nem tudott döntéshozó emberrel beszélni az ügyben.

Van azonban pozitív példa is, ami jelzi: létezik megoldás, csak hiba kerülhetett a rendszerbe. Havasi László, Maklár polgármestere arról tájékoztatott, nekik először 40 ezer forintos havi számlák érkeztek egy-egy kamera után, majd reklamációja után ezeket sztornózták, s most 3-4 ezer forint körüli összeget fizetnek. Ugyanez történt Egerszalókon is: ott először 120 ezer forintról jött a számla. Felülvizsgálatot kértek, s a napokban 800 ezer forintot kaptak vissza. Azóta kameránként havonta 3 ezer forintot fizetnek, ami Tőgyi Gábor polgármester szerint elfogadható.

A szolgáltató nem vizsgálja, miért mutat annyit a mérőóra

Dr. Boros Norbert, az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Nyrt. kommunikációs igazgatója kérdésünkre úgy felelt: először is meg kell vizsgálni van-e más fogyasztási pont a kamerán kívül az adott fogyasztóhelyen.

– Két tökéletesen egyforma berendezés fogyasztása elvileg nem térhet el egymástól, azonban mi nem azt nézzük, miből adódik a fogyasztás. Erre a kiépítő, üzemeltető adhatja meg a választ. Hatósági árakról beszélünk, egy kilowattóra energia, rendszerhasználat az országban mindenütt ugyanannyiba kerül, a társaság pedig az alapján számláz, amit a mérőóra mutat, s nem vizsgálja, e mögött mi van.

Egerszóláton már korábban bemérették a fogyasztást

Egerszóláton e történetre szinte lefutott ügyként tekintenek. Verebélyi György polgármester még az év elején körüljárta, tehát jól ismeri a témát, s így a megoldást is. Mint mondja, mérő nélküli fogyasztási helyekről van szó, tehát a szolgáltató számított fogyasztás alapján számláz. A településen először 30 ezer forintos csekket kaptak, majd mind a három kameránál „bemérették” a fogyasztást. Az erről készült dokumentációt, mérési bizonylatot, ellenőrző mérést eljuttatták a szolgáltatónak s most 700 forint körüli összeget fizetnek. A településvezető szerint ez nemcsak vállalható, de teljesen reális is.

Forrás: HEOL

Galyatető mellett mutatta be hétfőn a mátrai áramkrízis kiküszöbölésére elhelyezett új technikai eszközeit az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport.

Az idén, csak január hónapban 17 alkalommal volt áramszünet a Mátrában, nem kis bosszúságot és kárt okozva a helyi vállalkozóknak és a vendégeknek.

Galyatető mellett, a piszkéstetői bekötőútnál mutatta be hétfőn a mátrai áramkrízis kiküszöbölésére elhelyezett új technikai eszközeit a sajtó munkatársainak az ELMŰ-ÉMÁSZ Társaságcsoport. A probléma orvoslásában kulcsszerepe volt Balázs József országgyűlési képviselőnek is, aki a kezdetektől szorgalmazta a Mátra energiahelyzetének javítását, és folyamatosan egyeztetett a cég vezetőivel a tennivalókról.

- Arról szóltak a hírek 2013 telén, hogy nincs megbízható áramszolgáltatás a Mátrában. A szállodaüzemeltetők és a szabadidős tevékenységek szolgáltatói többmilliós anyagi és presztízsveszteséget szenvedtek el a mátrai áramkrízis miatt – emlékeztetett a tájékoztatón Balázs József.

Az ELMŰ-ÉMÁSZ csoport, a megfelelő engedélyek birtokában, közel 100 milliós fejlesztést hajt végre: ennek része a most bemutatott távvezérlésű szakaszoló, a földkábelek kiépítése, és a vezetékek közelében lévő fák ritkítása.

Sajtótájékoztatót tartottak a rezsicsökkentés kapcsán:

A kormány 2010-ben döntött az energiaárak reálértéken történő befagyasztásáról, majd az elmúlt egy évben a gáz, a villamosenergia és a távhő árának előbb 10, majd további 11,1 százalékos csökkentéséről. Ezzel megkezdődött a magyar családok terheinek enyhítése – mondta Ifj. Herman István, a Heves Megyei Közgyűlés alelnöke a Heves Megyei Vízmű Zrt. előtt tartott sajtótájékoztatón, pénteken. Hangsúlyozta, hogy 2013. január 1-től csökkent a földgáz, az áram és a távhő ára, júliustól pediga vízdíj, a csatornadíj, a szemétszállítás, a PB-gáz, a szippantott szennyvíz és a kéményseprés díja is mérséklődött. Az alelnök hozzátette, hogy november 1-jétől további 11,1%-kal lesz kevesebb a gáz, az áram és a távhő ára, így a tavaly decemberi árakhoz képest összesen mintegy 20%-kal kell kevesebbet fizetni ezekért a szolgáltatásokért. A sajtótájékoztatón elhangzott továbbá, hogy a novemberi rezsicsökkentést fogyasztóvédelmi intézkedések is kísérik, a szolgáltatóknak világosan fel kell majd tüntetniük a számlán, hogy a fogyasztó november 1-jétől mennyit takarított meg, illetve, hogy mennyit kellene fizetnie a rezsicsökkentés nélkül.  Arról is döntés született, hogy a csatlakozó vezetékek és a felhasználói berendezések, például a gázkazánok műszaki-biztonsági felülvizsgálatának költségét a szolgáltatóknak kell állniuk. Ezzel további 50-60 ezer forintot takaríthatnak meg a háztartások.Az alelnök hangsúlyozta, hogy a kormány tovább folytatja a rezsicsökkentést – amely négymillió magyar háztartást érint –, s törvényt készít elő, amelynek értelmében a közműszolgáltatókat nonprofit szervezetté alakítaná át.

Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke elmondta: 1994 és 1998 között a szocialista kormány a valós érték töredékéért privatizálta a közmű- és energiaszolgáltatókat. Sőt, a szocialisták ezen túlmenően 2002 és 2010 között a gáz árát 15, a villamosenergia árát pedig 9 alkalommal emelték. Háromszorosára nőtt a gáz, és kétszeresére a villamosenergia ára, ezáltal is tovább növelve a külföldi tulajdonba adott cégek garantált profitját. Szabó Róbert hangsúlyozta: a rezsicsökkentés kapcsán a szocialisták álságos üzengetéssel próbálnak gyűlöletet szítani egyes társadalmi csoportok között, ez Heves megyében is tapasztalható. Szabó Róbert arra kérte a Heves megyei embereket, hogy ne hagyják magukat megtéveszteni a baloldali politikusok által: a rezsicsökkentés minden magyar család számára hosszú távú könnyebbséget jelent. A rezsicsökkentés kapcsán a baloldal üzengetése egyértelműen azt jelenti, hogy ők még mindig az extraprofitjukat féltő, legtöbbször külföldi tulajdonú közműszolgáltató cégek érdekeit képviselik.

Heves megye elindult a leszakadás útján, a második Orbán-kormány időszakában. Szétvertek működő önkormányzati rendszereket. A megye néhány térsége ma már megközelíthetetlen, gyalázatos állapotban van az úthálózat. Aggasztó, hogy Heves megyében ennek a kormányzati ciklusnak az útfelújítási programja nem fog megvalósulni. A munkanélküliség korábban nem látott méreteket ölt. Vissza kell adni az embereknek a hitet, változtatni kell, le kell váltani az Orbán-kormányt. A szocialisták a térség gazdaságélénkítése érdekében Kelet-Magyarország Programot dolgozott ki.

Az MSZP Kelet-Magyarország Programja elsősorban a térség, Heves megye mellett az ország további hat megyéjének (Nógrád, Heves, Borsod-Abaúj-Zemplén, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Hajdú-Bihar, Jász-Nagykun-Szolnok és Békés megye) felzárkóztatását, a munkahelyteremtést és a szociális aránytalanságok csökkentését szolgája, a kormány gazdaságpolitikájának vesztesei ugyanis többségükben ebben a térségben élnek.

Ma jóval kevesebben dolgoznak akár a tavalyi évben, de 2010 óta folyamatosan romló tendencia figyelhető meg a foglalkoztatás terén. Recesszióba süllyedt a gazdaság és az adófizetők csupán 10-15 százaléka járt jól az adóváltozások nyomán, a többiek - jellemzően az alacsony keresetűek - vesztesei a kormányzati politikának. A Kelet-Magyarország Program keretében elsősorban a hátrányos helyzetű, mélyszegénységben élő embereknek kíván segítséget, alternatívát nyújtani az MSZP.

Kelet-Magyarországon 20 százalék fölötti munkanélküliségi mutatók is vannak, de olyan kis – és mikro térségekről is tudunk, ahol 60-70 százalék ez az arány. Számos területen csökkent a reálbér, a többi között a szociális és az egészségügyi szférában 6 százalékkal; mindezt pedig elsősorban a gyermekek sínylik meg.

Ebben a helyzetben az MSZP kormányra kerülése esetén egy olyan mentorhálózat kiépítését tervezi, amely végigkíséri és segíti a hátrányos helyzetű gyermekeket a bölcsődétől az egyetemi diploma megszerzéséig. Ehhez kapcsolódna egy hatékony iskolabusz-rendszer is, amelynek segítségével a kistelepülésekről oktatási centrumokba juthatnak majd a diákok. Az Orbán-kormány által „elkövetett” , és nem valós 10 százalékos rezsicsökkentés helyett az MSZP a megújuló energia-felhasználásban, valamint az energiatakarékosság támogatásában látja a megoldást. Panel program.

Magyarország az egyetlen civilizált ország a világon, ahol immár nincs rokkantsági- és baleseti rokkantsági nyugdíj, amivel százezreket aláznak meg. Ugyancsak nincs válasz arra, hogy miért akarja a kormány 50 százalékkal csökkenteni az özvegyi nyugdíjakat azok esetében, akik szociális járadékosok voltak. Ez elsősorban 70-95 éves idős parasztasszonyokat és bányászözvegyeket érint.

Eger-Gyöngyös-Hatvan urbanizációs tengelye a korábbi időszakban Közép-Európa ötödik legdinamikusabban fejlődő régiója volt, mára leálltak a beruházások, csökken a foglalkoztatottság és vegetál a térség.

A Kelet-Magyarország Program ezért célozza meg a felzárkózást, a felzárkóztatást fő irányának, a munkahelyhiány és a szociális egyenlőtlenségek felszámolása érdekében. Minden családban lesz egy dolgozó ember. A közfoglalkoztatottak bérét fel kell emelni a minimálbér nettójához. A Nemzeti Alaptanterv helyett Régiós Oktatási Bázispontok (új módszerek, tanodák, rögzített tanulmányi pálya stb.) kell, plusz folyamatos kapcsolattartás a munkáltató – oktatási intézmény – és a leendő munkavállaló között.

Eger, 2013.március 7.

               Dr. Sós Tamás                                Korózs Lajos                          Pál György

       Országgyűlési képviselő                 Országos elnökségi tag       Önkormányzati képviselő

                     MSZP                                           MSZP                                    MSZP

REAKCIÓ AZ MSZP MAI SAJTÓKÖZLEMÉNYÉRE

Az MSZP legújabb programja kapcsán Sós Tamás három fő területet emel ki Heves megye vonatkozásában: az önkormányzatok, az utak és a munkanélküliség helyzetét.  Mielőtt elolvasnánk javaslatait, nem árt felidézni a bizonyítványt is, hogy a helyén kezeljük Sós Tamás és az MSZP szakértelmét: a Heves Megyei Önkormányzat vezetésének 12 éve alatt majd 7 milliárd adósságot halmozott fel. A hét évre szóló megyei koncepció alapján az alacsonyabb rendű Heves megyei utakra tervezett forrás 2014 helyett már 2010-ben elfogyott. A szociális intézkedéseiknek köszönhetően a Gyurcsány–Bajnai-kormányok megduplázták a munkanélküliek számát.A valódi probléma azonban az, hogy 8 év, sőt Heves megyében 12 év vezetés alatt a szocialistáknak nem jutott eszébe, hogy Kelet-Magyarországot fel kellene zárkóztatni.

Eger, 2013. március 7.

Dr. Gondos István frakcióvezető

Heves Megyei Közgyűlés

Fidesz-KDNP frakció

Heves megyében a foglalkoztatottak száma 3 százalékkal, a munkanélkülieké 10 százalékkal csökkent egy év alatt a KSH legutóbbi, 2012. III. negyedévi felmérése alapján.

Elmondható, hogy rosszabb a Heves megyei átlag, mint az országos.

Az egy lakosra jutó fejlesztések összege megyénkben 118 ezer forint, míg országosan 200 ezer forint. Ez jelentősen erősíti a térségünk leszakadását. Tízezrek éheznek ma Heves megyében, köszönhetően a jövedelmek jelentős reálpozícióbeli visszaesésének.

Nem indultak korábban az előző ciklusban eldöntött, kiemelt beruházások…

Megyénk építőiparánál múlt évben további visszaesés volt megfigyelhető.

A Magyar Szocialista Párt Heves Megyei Területi Szövetsége párbeszédet kezdeményez minden demokratával, demokratikus erővel a fejlődés érdekében a megye településein.

A következő hetekben civilszervezetekkel, érdekképviseletekkel, politikai szervezetekkel, gazdasági vezetőkkel folytatunk egyeztetést.

Az esélyteremtés és a felzárkóztatás érdekében az MSZP kidolgozta a Kelet- Magyarország Programot.

                                   Korózs Lajos                                      Dr. Sós Tamás

                            Országos Elnökségi Tag                     Országgyűlési képviselő

                                      MSZP                                                    MSZP

Reakció: Korózs Lajos krisztusi küldetése

 

A szocialisták múlt heti, kolozsvári kampányturnéja során Korózs Lajos aláírásával is fémjelzett hitvallás került a Szent Mihály templom vendégkönyvébe, idézem szó szerint: „jöttünk el Magyarországról mi, magyar szocialisták, akik számára az elesettek, a megalázottak, a segítségre szorulók megsegítése a legfőbb cél, miként volt Jézus Krisztusé.”

Lelki szemeimmel látom, ahogyan Korózs Lajos, az MSZP kampányturné egyik reggelén üldögél a luxusszálloda halljában – amely hotel egyébként a Manchester United világsztárjainak is megfelelt hajlékul – és a statisztikai adatokat olvasgatva megállapítja, hogy nagy a szegénység. Mivel rögzítették az idézett krisztusi küldetésüket, így azonnal tenniük kell valamit: megoldásként Sós Tamással tartanak Egerben egy sajtótájékoztatót.

A Heves megyei szocialista misszió figyelmét bizonyára elkerülte az a tény, hogy a családok rezsiköltségeinek mérséklése érdekében a villamos energia, a földgáz és a távfűtés lakossági árát 2013. január 1-jétől tíz százalékkal csökkentette a kormány. 22 éve nem volt példa arra, hogy egy kormányzat ne növelje, hanem csökkentse a lakossági energiaköltséget. Szintén január elsejétől 5,2 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, mely intézkedés több mint 2,8 millió embert érint, köztük a megváltozott munkaképességűeket, illetve azokat a nőket is, akik a 40 munkában töltött év után vonultak nyugdíjba. Mindezek mellett említést érdemel, hogy megyénkben 67 település, több mint egymilliárd, ezen felül Eger további egymilliárd forint támogatást kapott.

A felsorolt kormányzati intézkedésekkel szemben, Korózs Lajos alternatívaként sokadjára emlegeti a sosem látott szocialista programot, melyet a most meghasonlott és immár vallásos MSZP talán szocialista testamentum néven fog lobogtatni.

Eger, 2013.01.21

Dr. Gondos István

Heves Megyei Közgyűlés

Fidesz-KDNP frakcióvezető

Sikeresen befejeződött az Eger-Felnémet volt kőfeldolgozó telep revitalizációja, építési beruházás (volt OMYA telep) című projekt. A bontások után egy feltáró út mentén közel 20 vállalkozás betelepítésre alkalmas területet alakítottak ki. Egy szolgáltatóház létrehozásával a cégek irodái, tárgyaló és egyéb helyiségei kapnak helyet. A beruházás összköltsége 446 006 000 Ft, ebből az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatás 223 003 000 Ft.

 Elektromos energiaellátás: Az energiaellátást 2 db konténertranszformátorral oldjuk meg, melyek segítségével parcellánként 110 kVA villamos teljesítményt figyelembe véve 3x160 A csatlakozási áram biztosítható. A fogyasztott teljesítmény mérése a transzformátoroknál, almérő rendszerben történik.

Úthálózat, kerítés: Az úthálózat kialakításánál fontos szempont a leggazdaságosabb telekkiosztás, a város keleti elkerülő útja kiszabályozott területének meghagyása.

A kialakított gerincút 7 m széles, két nyomsávos padkával és burkolatlan árokkal ellátott. Csak a gerincút épült meg, a bérbe adandó területekhez a leágazásokat a bérlők alakítják ki. A pályaszerkezet alkalmas nagy tengelyterhelésű gépjárművek fogadására.

A projekt által fejlesztett terület körbekerítését a projektgazda elvégezte, a belső kerítések megvalósítása, a vonatkozó szabályok szerint a használók feladata.

Vízellátás, szennyvízelvezetés: A vízvezeték és a szennyvíz vezeték nyomvonala követi a belső út nyomvonalát. A gerinc-vízvezeték ø 110 mm-es KPE csőből készül, a tűzivíz-hálózattal együtt. A területre való leállások ø 63 mm-es KPE csőből készülnek. A területen, az új nyomvonalakon épített szennyvízvezeték PVC csőből készült, 160–200 mm átmérőkkel.

Gázellátás: A területen belül kiépített kis-közép nyomású gázvezeték gerincvezetéke KPE 63-as, a parcella határra történő leállások KPE 32 mm-es vezetékek.

Csatlakozási pontok, fogyasztásmérés, fogyasztói szerződés az egyes közművek esetén:

Az infrastrukturális vezetékek mindegyikét a szabványban előírt mélységben (fagyhatár alatt) homokágyba helyezetten fektették le. Szennyvízvezeték esetében a szükséges csatlakozó aknák előgyártott elemekből, csatlakozási lehetőség kialakításával. Az aknába történő becsatlakozás a használó feladata. A vízvezetékek esetében a leágazások a földben, ledugózottan, gázvezeték esetén talajszintfeletti felálláson, ledugózottan vannak kialakítva. A szabványos mérőhely kialakítása mindkét esetben haszáló feladata.

Porta és szolgáltató épület: A porta és szolgáltató épület falazott szerkezetű, földszint+tetőtér kialakítású. A földszinten kapnak helyet az üzemeltetéshez szükséges helyiségek (porta, WC-k, öltözők, zuhanyzó, telepvezetői iroda, adminisztratív dolgozó irodája, és további két iroda, és egy internet szoba). A tetőtérben tárgyaló és bérelhető irodák kerülnek kialakításra, vizes blokkal. Az épület földszinti része akadálymentesítetten kerül kialakításra. Az épülethez személygépkocsik részére 6 parkoló hely épül.

A nyújtott szolgáltatások bemutatása: A porta, iroda, szolgáltató házon belül a betelepült válalkozásoknak az alábbi szolgáltatások igénybevételére nyílik lehetőség:

állandó irodabérlés,

tárgyalóbérlés (órára), internethasználat,

gyorsmásolás,

posta fogadása,

fax küldés, fogadás.

Bővebb információ: EVAT Zrt., 3300 Eger, Zalár u. 1–3.

EVAT Zrt.

Cím: 3300 Eger, Zalár utca 1–3. E-mail: evatzrt@evatzrt.hu www.evat.hu www.ujszechenyiterv.gov.hu

2012. november 1-től kötelező a gumiabroncscímke, amely segíthet biztonságosabb és a fogyasztást csökkentő gumit választani, ha tudjuk, hogyan kell értelmezni.

A HMKIK közleménye szerint, az A-G kategóriákat használó két minősítés a háztartási gépek energiatakarékossági osztályozásához hasonló, a harmadik értéket, a külső zajt decibelben adják meg, amelyet egy, két vagy három hanghullám-jelölés kísér.
A besorolást megalapozó értékeket a gyártók saját maguk mérik, amit a fogyasztó ellenőriztethet az adott állam által kijelölt laboratóriumban, amennyiben felülértékeltnek tartja a gumit. Mivel a neves gumimárkák nem kockáztatják meg a botrányt, az abroncsokat viszonylag nagy tűréssel sorolták be, hogy az ellenőrző mérések során meg ne dőljenek.

November 1. után csak a július 1. előtt gyártott abroncsokat lehet címke nélkül értékesíteni, vagyis újabb gyártású gumiabroncsot csak tanúsítvánnyal együtt adhat el a kereskedő.
A gumiabroncs gyártási idejét az oldalfalon látható DOT-szám mutatja meg, a 2712 (27. hét-2012) a vízválasztó, például a 2312 jelzésű még értékesíthető abroncscímke nélkül, a 3012 nem.

Miről tájékoztat a címke?

1.    Gördülési ellenállás
A címke első oszlopa a gördülési ellenállásról tájékoztatja a vevőt. Elvben a gördülési ellenállás 6%-os csökkentése eredményez egy százalékkal alacsonyabb fogyasztást, de ezzel elég nehéz kalkulálni. A sávok meghúzásakor az EU nagyon áttekintető megoldást választott: a kategóriák között váltva 1 000 km-ként 1 literes fogyasztáskülönbséggel számolhatunk.
C helyett B besorolású gumival százon egy decivel csökken az autó étvágya, ami évi 10 ezer kilométer megtételekor a mai benzinárral 4300 Ft megtakarítást hoz. Ha a gumigarnitúrával 50 ezer kilométert autózunk, akkor 21 500 Ft marad a zsebünkben, aki két kategóriát ugrik, annak ez máris 43 000 Ft.

2.    Fékút nedves úton
Mivel a biztonság az elsődleges, a három minősítés közül a nedves fékút besorolását tartjuk a legfontosabbnak. A csekély gördülési ellenállású gumik közül lehetőleg a vizes tapadásban ’A’ kategóriásat válasszuk! A kategóriák közötti lépések 3-6 méterrel hosszabb fékutat jelentenek. Például az A és az F között 80 km/h-ról vészfékezve 18 méteres lehet a fékútkülönbség.

3.    Külső zajszint
A harmadik kritérium a külső zajszintet jelöli, ami sok esetben a legjelentősebb zajforrása az autóknak. A gumihang a kis fordulaton járó motort és a szelet messze túlharsogja alacsony és közepes sebességnél. A címkén egy hanghullám nagyon csendesen gördülő abroncsot jelent, amely több mint 3 decibellel halkabb a megállapított küszöbértéknél. Kettőt kapnak azok, amelyek maximum 3 dB-lel jobbak a határértéknél, a három hanghullám pedig a viszonylag zajos abroncsokat jelöli.