Keresés: „erdész” (32 találat)

Mintegy fél milliós támogatást kapott az egri Markhot Ferenc Kórház. A tombolabevételből származó összeget az állami erdészeti zrt.-k Erdészbálján ajánlották fel, ahol 22 erdészet közösen döntött a felajánlott pénzről. A segítségül szolgáló összeget ma délelőtt jelképesen adta át Dobre-Kecsmár Csaba, az Egererdő Zrt. osztályvezetője. A bál során 540.000 Ft gyűlt össze, amelyet az adományozók szabad felhasználásra ajánlottak fel a kórház alapítványa számára.

Dr. Misz Mihály, a kórház főorvosa elmondta: a vár ereje nem a falakban van, hanem a védők lelkében. Ha a magyar emberek nem lennének ennyire nemes lelkűek, akkor a magyar egészségügy tönkremenne. Minden évben nagy károk érik az egészségügyet, rengeteg pénzt elvonnak a gyógyítástól. A főorvos, aki egyben az alapítvány kuratóriumának az elnöke is, kiemelten fontosnak tartja ezt a felajánlást, mert ezzel az összeggel biztosítani tudják a megfelelő felszerelést,  a betegellátás színvonalát szinten tudják tartani.

A Markhot Ferenc Kórház Támogatására Alapítvány 1993 óta létezik, a tavalyi év során mintegy 12 és fél millió forint értékben vásároltak kórházi eszközöket, műszereket az intézet részére.

Dr. Fűtő László, a kórház igazgatója kiemelte: a kórháznak minden segítségre szüksége van, az adók és a SZJA 1%-ának segítségével fejleszthetik a különféle részlegeket, az elöregedett gépeket lecserélhetik. A diagnosztikai részleg fejlesztését hangsúlyozta ki, amely a betegségek korai felismerésében óriási szerepet játszhat. A gépek és a műszerek gyors elhasználódása miatt a kórháznak évente közel 300 millió forintos fejlesztésre lenne szüksége, így ezek  az adományok óriási segítséget jelenthetnek az intézménynek.

A Heves Megyei Kormányhivatal Erdészeti Igazgatósága tájékoztatja ügyfeleit és a társhatóságokat, hogy az igazgatóság jelenlegi székhelyéről (Eger, Klapka György u. 1/b.) elköltözik, címe megváltozik.

 Az új cím: Eger, Szövetkezet u. 4.
A további elérhetőségek változatlanok:
Postacím: 3301 Eger, Pf. 41.
Telefon: 36 / 510-570, Fax: 36 / 510-597
E-mail: aeszeger@aesz.hu
A címváltozás hivatalos napja 2011. december 1.
A költözés november 29. és december 2. között történik, ebben az időszakban az e-mailes elérhetőség nem biztosított, az ügyfélfogadás szünetel.
Az ebből eredő esetleges kellemetlenségek miatt az ügyfelek megértését kéri az igazgatóság.

Az európai uniós oktatási és képzési pályázatok kihasználása terén, országos viszonylatban Heves megye közepesen aktív régiónak számít. Azért, hogy a megyei közoktatási és szakképző intézmények még jobban megismerjék a Comenius és Leonardo programokban rejlő lehetőségeket, a Tempus Közalapítvány információs napot szervez képviselőik részére. Az oktatási és képzési pályázatokkal foglalkozó szervezet rendezvénye a Heves Megyei Önkormányzati Hivatalban lesz október 25-én.

A rendezvény első, 13 órakor kezdődő és a Leonardo programról szóló előadása a szakképző intézmények, szakképzésben érintett egyesületek, szövetségek, vállalkozások, munkaügyi központok, kamarák érdeklődésére tarthat számot.

A Leonardo da Vinci program a szakképzés fejlesztését segíti, hogy növelje a szakképzés vonzerejét, minőségét és teljesítményét; szakmai gyakorlatok, nemzetközi partnerségek, oktatói tanulmányutak, cégek és szakképző intézmények együttműködései révén. A programban részt vevő tanulóknak azáltal, hogy itthon nem ismert szakmai fogásokat lesnek el külföldi műhelyekből és máshol alig megszerezhető szaknyelvi tudással gyarapodnak, kitűnő továbbtanulási és elhelyezkedési esélyeik is lesznek. A tanárok ezen közösségi élmény során szakmai tapasztalatokat tudnak cserélni és külföldi megerősítést nyerni, melyek következtében iskolájuk szakmai és európai trendeket követő, vállalati kapcsolatokkal rendelkező és a beiskolázás szempontjából is vonzó intézménnyé válhat.

Az Andrássy György Közgazdasági Szakközépiskola 2008 óta pályázik sikeresen mobilitási projektek megvalósítására. Minden évben 20, idegenforgalmi, közgazdasági és kereskedelem-marketing szakmacsoportban tanuló diákjuk vehet részt négy hetes szakmai gyakorlaton Finnországban. Schmidt Norbert projekkoordinátor mutatja be mobilitási projekjeiket és szolgál hasznos tanácsokkal az újonnan pályázni készülőknek.

Az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium mobilitási projekteket valósít meg sikeresen már többedik fordulóban. Németországba és Angliába utaztatja ki 10-16 fős csoportjait, különböző szakmacsoportokból (vendéglátó, kis- és nagykereskedelem, erdészet, kertészet, élelmiszerfeldolgozás). A valós munkakörnyezetben végzett gyakorlatok általában hosszabb időtartamúak: 6-13 hetesek. Az intézmény részéről Kállay-Pataki Piroska projektkoordinátor előadását hallgathatják meg az érdeklődők.

A 15 órakor kezdődő, közoktatást támogató Comenius programról szóló előadás az óvodák és iskolák, kollégiumok érdeklődésére tarthat számot.

A Comenius program a közoktatási intézményeknek nyújt pályázati lehetőségeket iskolai együttműködések, tanári tanulmányutak, a fenntartók bevonásával megvalósuló régiós együttműködések és diákmobilitás formájában. Az európai partnerekkel megvalósuló projektek és utak nem csak a diákoknak adnak használható nyelvtudást, új szemléletet és nemzetközi barátságokat, de biztosítják a tanárok szakmai tapasztalatcseréjét és módszertani megújulását is. A bővülő nemzetközi kapcsolatok és az európai porondon aktív diákok és tanárok révén gazdagodó pedagógiai program pedig az intézmény elismertségét, jó hírnevét tudja növelni.

A Comenius program gyakorlati oldalával a Felsővárosi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola bemutatóján keresztül lehet ismerkedni az információs napon. Koczkáné Redele Ilona projektkoordinátor fogja segíteni tanácsaival a résztvevőket, hogy minél több régióbeli intézmény tudjon élni az új perspektívákat nyújtó uniós oktatási pályázatokkal.

Az EGERERDŐ Erdészeti Zrt. pénteken rendezi meg az Érsekkertben a természetet és az erdészek munkáját bemutató és népszerűsítő rendezvényét. A program létrehozását az erdők nemzetközi éve hívta életre és szeptember 2-át választották a megvalósítására.

A cég 7 erdészete, közel 72 hektáron foglalkozik a hagyományosnak mondható erdő- és vadgazdálkodással, de emellett közjóléti feladatokat is ellát.  A természetvédelemben is jelentős szerepet töltenek be és ezt a három egységet szeretnék bemutatni a város lakóinak. Az elsődleges célközönség az óvodásokból és az iskolásokból tevődik össze, ezért közel 1000 meghívót küldtek ki az oktatási intézményekbe. A nyílt nappal egy olyan hosszú távú programsorozat veszi kezdetét, amivel szeretnék a mai kor emberét, gyermekeit visszavezetni a természetbe és ezen keresztül bemutatni az erdészek titokzatos világát. Ezen a napon olyan látogatókat várna az Érsek-kertbe, akiknek nincs idejük vagy lehetőségük hosszú távú túrákat tenni vagy erdei táborokon részt venni- mondta el Jung László vezérigazgató. Nem titkolt szándékuk az sem, hogy a részvevők jobban belelássanak munkájuk fontosságába és lényegébe.

A megnyitó után egészen 16 óráig, kilenc állomáson várják az erdőmérnökök az érdeklődőket. Megfelelő válaszok esetén apróbb ajándékokkal kedveskednek a gyermekeknek. Megismerhetik az erdők életét, vadjait, növényeit és bepillantást nyerhetnek az erdész munka világába.

Az erdészek szakmai és technikai felkészültsége újgenerációs, de hagyományaikban még mindig a Selmecbányai eredethez ragaszkodva, mindenki megelégedésére ápolják erdeinket, őrzik vadjainkat. Az EGERERDŐ Zrt célja, hogy a jövő nemzedékének szemléletét és magatartásformáját az erdők és munkájuk iránt megfelelő mederbe terelhesse, és környezettudatos nevelést valósítson meg az erdészeti nyílt nap életre hívásával.

Az EGERERDŐ Zrt. a „2011 Az erdők nemzetközi éve” alkalmából szeptember 2-án az Érsekkertben rendezi meg az I. Erdészeti Nyílt Napot.

A rendezvény ünnepélyes megnyitójára 9.00 és 9.30 között kerül sor a Zenepavilonnál, ahol köszöntőt mond Dr. Jung László és Habis László, majd elültetik az Év fáját. Ezt követően 9.30-16 óráig az Érsekkert területén található standoknál szakemberek mutatják majd be az erdei élővilágot, az erdészek sokrétű munkáját és az EGERERDŐ Zrt. tevékenységét.

A rendezvény célja, hogy megismertessék a lakossággal az erdészet tevékenységét, és közelebb hozzák a természetet az emberekhez.

Augusztus 17-20. közötti időszakban elindul a verseny bringával a vizek és borok útján, a Dunától a Tiszáig. Az indulók közel 400 km-t tesznek meg 4 nap alatt főként turistaúton, erdészeti útvonalon, kisforgalmú aszfaltúton.

377 km – 7400 m szintkülönbség – 50 település – 32 élő víz – 10 termálforrás – 9 vár – 3 nemzeti park

Idén első alkalommal kerül megrendezésre Magyarország legnagyobb hegyi kerékpáros versenye, melyet a Szent István-napi rendezvényekkel egyidőben, 2011. augusztus 17-20. között tartanak. A szervezők helyszínül hazánk északi régióját választották, mivel a Nagymaros – Hollókő – Bükkszék – Diósgyőr – Szerencs – Tokaj útvonal pártatlan látnivalókat tartogat mind a résztvevők, mind az érdeklődők számára. Az útvonal természeti- és kulturális örökség védelem alatt álló látványosságok mellett megy el. Ötven településen halad keresztül a verseny, köztük olyan helyekre is eljuthatunk, ahova autóval, vagy más eszközzel nem is jutna eszünkbe bekanyarodni. A Trans Hungária Maraton útvonala Magyarország legmagasabb és egyben legnehezebben leküzdhető hegységein vezet keresztül. Az első szakaszon a Börzsöny déli lábától érik el a Cserhátot, mely még a rendszeresen kerékpározók körében is ismeretlen terület. A látnivalókban sem szűkölködő szakasz záróállomása Hollókő. A második nap talán a legnehezebb, hiszen a Mátrát kell a bringákkal meghódítani és eljutni Bükkszékig. A harmadik etap a Bükkön át Eger borvidékein keresztül vezet Diósgyőrbe. A negyedik és egyben záró szakasz a szerencsi vár kertjéből indul és a Zempléni-hegység meghódítása után Tokajban, a célszalag átszakításával fejeződik be. A versenyzők 4 szakaszon teljesítik a távot (egy szakasz hossza 80-100 km) 90%-ban jelzett turistaúton, erdészeti útvonalon, szakaszonként pedig kisforgalmú, alsóbbrendű aszfaltúton. A maraton teljes ideje alatt az indulóknak és kísérőiknek is professzionális kiszolgálásban lesz részük; csomagjaikat teherautóval szállítják, etaponként pedig sátortábor kerül kialakításra (catering, zuhanyzókonténerek, mobilWC, orvosi háttér-szervízszolgáltatás).

Habis László polgármester mellett 11 mandátumot szerzett a városi közgyűlésben a Fidesz-KDNP. Az MSZP-ből és a Jobbikból 2-2, az LMP-ből pedig 1 politikus lesz tagja a testületnek, továbbá egy független jelölt is mandátumot szerzett. Bemutatjuk a képviselőket!

Habis László polgármester (Fidesz-KDNP, ELE): Egerben születtem, több évtizedes közigazgatási tapasztalattal rendelkezem. Korábban 8 évig alpolgármesterként, négy éve az egri polgárok bizalmából polgármesterként szolgálom szeretett városunkat. Az elmúlt években eredményesen dolgoztunk. 2010. április 11. óta Eger és környéke országgyűlési képviselőjeként is tevékenykedem. Az a célom, hogy az új, polgári kormány munkahelyteremtő, a gazdaság talpra állítását célzó törekvései helyben is érvényesüljenek, Eger fejlődő város legyen.

ifj. Jung László (Fidesz-KDNP): 1979-ben születtem. Informatikus vagyok, egy kislány édesapja, feleségem szociálpedagógus. A rászorulók támogatása életemben nagyon fontos szerepet tölt be, melyet egy kiváló szervezetben, a Magyarországi Kerekasztal Egyesület 3-as egri asztalánál 2003-tól tagként gyakorolhatok. Informatikai és marketing tapasztalataimat a város javára, elsődlegesen a turizmus fejlesztése céljából szeretném hasznosítani. Egriként egészen közelről tapasztalom a választókerület problémáit, feladatait. Önkormányzati képviselőként mindezek megoldásáért igyekszem cselekedni.

Sós István (Fidesz-KDNP): Egerben születtem, itt élek a családommal. A Vasöntöde, a Városgondozás Kft, a Strand vezetőjeként dolgoztam. Eger közéletében szívesen és tevékenyen részt veszek 28 éve az Egri Városszépítő Egyesület elnökeként.
Munkánkat fémjelzi az Érsekkerti szökőkút, a Szent József Park.
A város üzemeltetésében, fejlesztésében, a városi összefogás szervezésében szerzett tudásomat szeretném Eger és választókörzetem javára kamatoztatni.

Dr. Misz Mihály (Fidesz-KDNP): 1943. július 2-án születtem Nagytályán. Mezőkövesden érettségiztem. Az egyetemet Debrecenben végeztem. A szenvedő ember iránti empátia és segíteni akarás határozta meg a pályámat. 42 éves orvosi pályafutásom során, melyből 37 évet dolgoztam Egerben, az új iránti fogékonyságom következtében jutottam el a körzeti orvoslástól a belgyógyászaton és az intenzív osztályon át, a művese ellátás heves megyei megszervezéséig. Becsületemet, az igazság iránti elkötelezettségemet, 42 év emberi, orvosi, vezetői, kórházvédői tapasztalatát tudom felajánlani a 4. számú választókörzet lakóinak, és Eger minden polgárának.

Ficzere György (Fidesz-KDNP): 1957-ben születtem. Középiskolámat Egerben a Dobó István Gimnáziumban végeztem. Ezt követően a Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem Főiskolai Karán szereztem diplomát. Jelenleg a Szent Lőrinc Vendéglátó és Idegenforgalmi Szakközépiskola műszaki igazgatóhelyetteseként dolgozom, önkormányzati képviselőként 2006 óta az Urbanisztikai és Környezetvédelmi Bizottság elnöke vagyok. Zsuzsa feleségemmel kötött házasságunkból két leánygyermek született. Magyar vagyok.
A jövőben- az eddigiekhez hasonlóan- minden önkormányzati döntésben Eger lakosságának érdekeit fogom képviselni.

Csákvári Antal (Fidesz-KDNP): Egerben 1958-ban születtem, azóta is itt élek. Két felnőtt gyermekem van, feleségem középiskolai tanár. A jászberényi tanítóképző főiskolán tanítói, majd az egri főiskolán magyar szakos tanári diplomát szereztem. 1997-től vagyok az Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda Zrt. Egri Területi Központjának igazgatója. 2004. óta töltöm be az Egri Végvár Polgári Körök Egyesületének elnöki tisztségét. 2006-tól vagyok lakókörzetem önkormányzati képviselője és ezt a munkát szeretném folytatni, továbbra is hitelesen képviselni a bennem bízó egri polgárok érdekeit.

Orosz Lászlóné Ibolya (Fidesz-KDNP): Gyermek- és ifjúságvédelmi szakpedagógus vagyok, az egri főiskolán végeztem. Majd a Miskolci Egyetemen Európa Unió szakértő diplomát kaptam. Politikai szakértői végzettségemet a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen szereztem. Jelenleg a Budapesti Műszaki Egyetem MBA okleveles közgazdász-képzésre járok, és a jövő év nyarán államvizsgázom. Férjemmel közösen családi vállalkozásunkban dolgozunk. Kislányunk 17 éves. Egerben születtünk, azóta is itt élünk. Alázat, szakértelem, őszinteség, kitartás, tenni akarás. Ezt nyújtottam négy évig, amit most folytatni kívánok.

Csathó Csaba (Fidesz-KDNP): Kereskedő- és iparoscsaládban születtem Egerben. Nős vagyok, két leány és két fiú édesapja. Ebben a körzetben élek 54 éve, itt dolgozom egy informatikai és pénzügyi cég vezetőjeként. Polgári-keresztény értékrend szerint élek. Próbálok az embereken segíteni, mindent megtenni, ami tudásomból, képességeimből és erőmből telik. Ezt az elvet képviselem már jó ideje fertálymesterként, a nagycsaládosok szervezetében, az egri Kolpingban, és ez késztetett arra, hogy örömmel elfogadjam a képviselői jelölést.

Martonné Adler Ildikó (Fidesz-KDNP): Itt élek a 9. sz. körzetben, és a munkahelyem is itt található. 30 éve tanítok a Balassi Bálint Általános Iskolában. Oktató-nevelő munkám során értesülök az itt élő családok életéről, gondjairól. Közös igény, hogy a Felsővárost intenzívebben bekapcsoljuk a város életébe, és szép, élhető környezetet teremtsünk az itt élőknek. Pedagógus érdekképviseleti munkát végzek helyben és országosan is. A Fidesz Egri Csoportjának egyik alelnöke vagyok, a Fidesz Kulturális Tagozatának megyei elnökségi tagjaként is tevékenykedem. A képviselői munkát szolgálatnak tekintem, amit csak kellő alázattal, a gondok iránti érzékenységgel, empátiával lehet végezni.

Lombeczki Gábor (Fidesz-KDNP): Születésem óta, 26 éve élek Egerben. Iskoláimat a körzetben végeztem, a Balassi Bálint Általános Iskolában és a Neumann János Középiskolában. Jelenleg a Debreceni Egyetem végzős hallgatója vagyok. A közéletben az egri Fidelitas elnökeként tevékenykedem. Hatékonyan fogom képviselni a körzetben lakók érdekeit, egyaránt fontos számomra az idősekre és a fiatalokra való odafigyelés. Nyugalmat teremteni a választókerületben, megoldást találni a közösség valós problémáira, erre törekszem!

Gál Judit (Fidesz-KDNP): Óvodapedagógus vagyok, szociálpedagógiai és szociálpolitikai diplomát szereztem. Több, mint 25 éve a Felsővárosban dolgozom, és 14 éve a Benedek Elek Óvoda vezetője vagyok. Az Óvodai Szakkollégium vezetője, óvodai szakértő, oktató vagyok. Lányoméknak, fiamnak és unokámnak köszönhetően boldog édesanyának és nagymamának mondhatom magam. A körzetemben élő családokat, életüket és gondjaikat munkám révén, jól ismerem.

Rázsi Botond (Fidesz-KDNP): 37 éves vagyok, nős, egy hathónapos fiú ikerpár édesapja. 1996-tól a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium angol-matematika-informatika szakos tanára, 2003-tól pedig igazgatója vagyok, mely tisztségemben többek között számos jelentős összértékű iskolafejlesztési pályázatot valósítottam meg sikeresen. Született felnémetiként szívesen veszek részt a helyi közéletben, a civil szervezetek munkájában, rendezvényein, és az Egri Lokálpatrióta Egylet tagjaként is igyekszem a lehető legtöbbet tenni városunkért.

Bognár Ignác (Jobbik): 52 éves vagyok, Bélapátfalva külterületén születtem egy erdészházban, de gyermekkoromat már a faluban töltöttem. Egerbe jártam középiskolába, ahol finommechanikai műszerész végzettséget szereztem. Ezt követően Sopronban faipari üzemmérnök lettem az Erdészeti és Faipari Egyetemen. A hűség városában” lettem igazán nemzeti elkötelezettségű hazafi. Ott ismertem meg a feleségemet is, akivel közel 30 éve boldog házasságban élek. Három gyermekünk közül a legidősebb már önálló lábon áll, a két kisebb még egyetemista. Nagymagyarország képviselve van a családunkban, hiszen édesapám Felvidékről, apósom pedig Erdélyből származik. Két és fél éve vagyok a JOBBIK egri elnöke, előtte egyetlen pártnak sem voltam tagja. Választókerületemben élek, így jól ismerem az ott élők problémáit.

Tóth István (Jobbik): Egerben születtem, szüleim, nagyszüleim is itt éltek ebben a városrészben, a Maklári-hóstyán. Szüleim kétkezi munkások voltak, a kitartást a munka szeretetét és a megbecsülését tőlük tanultam. Általános iskolai tanulmányaimat Egerben végeztem majd a 212. sz. Szakmunkásképző Intézetben szereztem asztalos szakképesítést. Első munkahelyem az Agria Bútorgyár volt, ahol a munka mellett érettségiztem le, majd Sopronban a Faipari Egyetemen szereztem diplomát. A rendszerváltás után faipari vállalkozást alapítottunk, melynek azóta ügyvezetője vagyok. Házasságban élek, egy fiú és egy lány gyermekünk van. A városhoz, a Maklári-hóstyához ezer szállal kötődöm, itt lakom, itt működtetem vállalkozásomat. Nap mint nap találkozom , beszélgetek az egri polgárokkal és szembesülök azzal, hogy mennyi megoldatlan probléma halmozódott fel az elmúlt évek során. Ez a felismerés késztetett arra, hogy 2007 novemberében megalakítsuk a Jobbik egri szervezetét, melynek alelnökeként tevékenykedem.

Nagy István (MSZP): 36 éves vagyok. Írni-olvasni, számolni az egri 10-es számú Általános Iskolában tanultam meg. Családomtól, általános és középiskolai tanáraimtól útravalóul kaptam, hogy minden feladatomnak a legjobban feleljek meg, legyek büszke egriségemre, Egerre a történelmi városra. A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola után a Budapesti Gazdasági Főiskolán tanultam tovább, majd a Károly Róbert Főiskolán szereztem közgazdász diplomát. Tanulmányaimat a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatástudományi Karán folytattam. Jelenleg a Pécsi Tudományegyetem, Regionális Politika és gazdaságtan doktori iskolában vagyok Phd hallgató. Azért dolgozom, hogy városom, és az egriek büszkék lehessenek rám. Egernek építenie kell történelmi múltjára, értékeire, tradíciójára, az összefogás erejére, ami ebben a városban mindig jellemző volt az egriekre.

Pál György (MSZP): 39 éves informatikus vagyok, családi vállalkozásban internetes alkalmazás fejlesztéssel foglalkozom. Két gyermeket nevelünk feleségemmel, Antónia  4 éves, kisebbik lányom Bogáta pedig idén ünnepelte második születésnapját. A család mellett a civil élet is mindig fontos volt számomra, főképp a sport. 2002-től vagyok önkormányzati képviselő, 2006-tól pedig a Szociális és Egészségügyi Bizottságot vezetem. A bizottsági munka során közvetlenül tapasztaltam, hogy milyen gondokkal szembesülnek az Egerben élők. Célom, hogy Egerben könnyebb legyen az élet a szerényebb jövedelműeknek is.

Dr. Csarnó Ákos (LMP): 1977-ben születtem Egerben, azóta is ebben a városban élek, s tanulmányaim nagyobb részét is itt végeztem el. 2001-ben a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán szereztem diplomát, majd azt követően jogi pályára léptem. Az ügyvédi hivatással kezdtem, de később a közigazgatásban helyezkedtem el. Először a Heves Megyei Közigazgatási Hivatalban dolgoztam törvényességi ellenőrként, ahol betekinthettem az önkormányzatok működésének boszorkánykonyhájába. 2004 nyarától az Egri Körzeti Földhivatal osztályvezetőjeként az ingatlan-nyilvántartás területén dolgozom. Az állampolgárok ügyeinek intézése, véleményeinek, illetve észrevételeinek figyelembevétele számomra a legfontosabb feladat. Egriként felelősséget érzek a városért és az itt lakókért. Nem mindegy, hogy mit hagyunk a jövő nemzedékeire magunk után: mind kulturális, mind környezet- és természetvédelmi tekintetben.

Császár Zoltán (Független): 1997 óta volt tagja a Fidesznek, s miután az alapszervezetet múlt év novemberében feloszlatták, tagsága megszűnt. Nem kívánt más párt színeiben tevékenykedni, függetlenként is bízott a sikerben. Véleménye szerint az emberek értékelik a becsületes munkát. Az előző ciklusban is az 1. sz. választókerület képviselője volt, az Urbanisztikai- és Környezetvédelmi Bizottság tagja, a Szépasszonyvölgy fejlesztési biztosa.

Forrás: Egriszín

Újabb összejövetelen erősödött az Észak-magyarországi és Kelet-szlovákiai roma civil szervezetek közötti együttműködés. A RomNET Együttműködési Hálózat legutóbbi rendezvényén pénteken a siroki SIROMA Egyesület mutatta be a roma-felzárkóztatás érdekében végzett tevékenységét, köztük a sikeres telep-felszámolási programot.A Kárpátok Alapítvány-Magyarország kezdeményezésére a Roma Közösségfejlesztés Országos Egyesülete és a Polgári Lehetőségek Kezdeményezése a Szlovák Köztársaságban szervezetek közreműködésével programot indítottak a roma civil szervezetek megerősítéséért.

A februártól működő RomaNET Együttműködési Hálózat c. projekt célja a magyar és a szlovák cigány civil szervezetek együttműködésének ösztönzése. Bata Boglárka, a Kárpátok Alapítvány-Magyarország ügyvezető igazgatója az Európai Unió által is támogatott projektről elmondta, hogy főleg olyan civil szervezetekkel működnek együtt, amelyek romákból állnak vagy roma ügyekért dolgoznak. Kiemelte, hogy 15-20 szervezet vesz részt a programban a két országból. Számukra szerveznek olyan képzéseket, amelyek legfőbb céljai a jogvédelem, az érdekérvényesítés, a forrásteremtés lehetőségeinek megismertetése és a kommunikációs készségek fejlesztése. Emellett még pályázatírást és projektmegvalósítást is tanulnak a résztvevők. Ezen kívül rendeznek közös találkozókat, ahol tapasztalataikat át tudják adni egymásnak – tájékoztatott az alapítvány igazgatója.

A pénteki siroki találkozón, ahol több civil szervezetet – köztük Szlovákiából érkezőket – is fogadtak, a 2008-ban alakult SIROMA Egyesület elnöke, Csikiné Puporka Andrea mutatta be eddigi eredményeiket, köztük a Tarnai-kőlyukak c. pályázati projektet. Bemutatójában elmondta, hogy a SZETA Egri Szervezete, a Siroki Roma–Magyar Egyesület és a siroki községi önkormányzat október végén záruló közös programjának célja – többek között – a helybéli nehéz sorsú, szegénységben élő családok lakhatási feltételeinek javítása, és oktatásukkal a felnőttek munkához jutási esélyeinek növelése.

Összesen tizenegy családnak sikerült közösen új otthont teremteniük, a hónap végére pedig teljesen felszámolják a nagyrészt romák lakta Bánya-telepet, és a barlanglakásokból (kőlyukakból) is kiköltöztették az embereket új otthonaikba – emelte ki prezentációjában Csikiné Puporka Andrea. Hozzátette, hogy a foglalkoztatási részprojektjük révén gyermek- és ifjúságfelügyelő szakképzést, illetve kőműves és erdészeti szakmunkás bizonyítványokat is szereztek siroki hátrányos helyzetű emberek. Végül megtudtuk, hogy a SIROMA Egyesület a faluban élő cigány családok számára rendszeresen szervez olyan közösségi programokat, amelyeken próbálnak számukra minél hasznosabb elfoglaltságokat kínálni.

A SIROMA Egyesület pályázati forrásokból felújított Közösségi Házban további prezentációk és szakmai beszélgetések során egyeztettek a nap során a programban szereplő civil szervezetek. Közösen keresték és dolgozták ki azokat a területeket, ahol eredményesen járhatnak el a romák érdekeinek képviseletében.

Az RomaNET projektben szereplő civil szervezetek összefogásának eredményeiről a www.romanet.hu oldalon is tájékozódhatnak, továbbá a program végén egy – négy nyelven is olvasható – összefoglaló tanulmány is bemutatja majd az egyéves munka tanulságait.

Kirándulni indult egy fiatal férfi kedden Szilvásváradról, ám eltévedt a Bükk erdeiben. Az egri speciális mentők találtak rá éjszaka.

A történtek miatt este nyolc körül kért segítséget a fiatalember édesanyja az egri Agria Speciális Mentő és Tűzoltó Csoporttól. A férfit ekkor már keresték a rendőrök, az erdészek és a bélapátfalvi tűzoltók is. Az utána kutatóknak mobiltelefonon sikerült kapcsolatba lépniük a kirándulóval, így megtudták, hogy letért a turistaútról. A férfi leírta a környezetét, s ez alapján Szilvásvárad és Felsőtárkány irányából is megindultak a keresőcsoportok. Végül hajnali két óra körül a speciális mentők ötfős egysége járt sikerrel: a Felsőtárkány feletti erdőben találták meg a túrázót.

- A férfinak nem esett baja, épségben találtunk rá, és hazavittük Egerbe. Nem tudhattuk pontosan, hogy hol is van a fiatalember, ezért is kellett több irányból útnak indulni. A helyzetet nehezítette, hogy bár próbáltunk vele közvetlen kapcsolatot teremteni, nem mindig volt térerő, így sokszor csak a tűzoltók közvetítésével tudunk kommunikálni. A kutatás kezdetétől esett az eső és sötét is volt, volt olyan autó, amely el is akadt az erdei viszonyok között - idézte fel az éjszakai eseményeket Kovács József, a speciális mentők vezetője.

Forrás: Heol

14  illegális hulladéklerakót számolnak fel a közeljövőben a „Vedd észre, Tedd szóvá, Szólj rá!” projekt keretében, hangzott el az új pályázattal kapcsolatos sajtótájékoztatón ma délelőtt, a Városházán.

Nézze meg videónkat

Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködve az Egri Polgárőrséggel, az Agria Polgárőr Egyesülettel és a Városgondozás Eger Kft.-vel, sikeresen pályázott a „VEDD észre, Tedd szóvá, Szólj RÁ! Együtt egymásért, egy más környezetért. Civilek és az Önkormányzat összefogása egy tisztább jövőért” című munkájával, aminek köszönhetően közel 2,5 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert el.
A korábbi program folytatásaként augusztusban, szeptemberben és októberben ismét lesz szemétszüret, amelyen 6 alkalommal 14 helyszínen számolják fel a munka során feltárt és dokumentált illegális hulladék-lerakóhelyeket.

Számos eredményt tudhat magáénak a város a bel- és külterületek tisztaságának biztosítására tett lépéseket és az illegális hulladéklerakók felszámolását illetően, hangsúlyozta Habis László polgármester, utalva a Zöld Kommandó sikeres munkájára. Kiemelte, hogy jó példa ez a civil szféra felelősségvállalására.
Az illegális hulladéklerakók felszámolására 2008-ban indított program célja, hogy a lakosság és az ideérkező turisták számára kellemes élhető környezetet alakítsanak ki, jelentette ki Cserged Csaba urbanisztikai ügyintéző, aki szerint a program nagyon fontos része az összefogás, ami a lakosság, a civil szervezetek és az önkormányzat között létrejött. Az új sikeres pályázat révén a következő időszakban 14 helyen számolják fel a lerakókat. A programban együtt dolgoznak két polgárőr szervezettel, de fontosnak tartják a lakosság és iskolák bevonását is.
A megtisztított területeken információs táblákat helyeznek el, melyeken felhívjuk a figyelmet a természet védelmére és tájékoztatást adunk arra vonatkozóan, hogy hol, milyen formában lehet legálisan elhelyezni a hulladékot.
A Vécsey-tetőn található illegális hulladéklerakó felszámolását követően pihenőterületet kívánnak kialakítani, padokkal, asztalokkal, hulladékgyűjtő edényekkel és őshonos fák telepítésével.
A tájékoztatón szó esett arról is, hogy a probléma kezelésénél, az „elszemetesedést” megelőzendő, a lakosság szemléletformálására van szükség, amiben a nyilvánosságnak is nagy szerepe van.

Az illegális hulladéklerakók kialakulásának megelőzése céljából Eger Város Önkormányzata
2009. júliusában kezdeményezte a Zöld Kommandó elnevezésű szakmai szervezet létrehozását.
A szervezet létrehozása azért is szükségessé vált, mert az Egri Kommunális Hulladéklerakó 2009. júliusában bezárt. A város közigazgatási területén keletkező hulladék más településen kerül elhelyezésre, így a lakosság ezirányú költségei is növekedtek. Megítélésünk szerint ezért nagyobb figyelmet kell fordítani a várost körülölelő peremterületek tisztaságára, hiszen vélhetőleg többen fognak illegális módon megszabadulni a feleslegessé vált lomoktól és a háztartási, vagy éppen az inert hulladéktól.

A Zöld Kommandó – az Egri Rendőrkapitányság, a Polgárőrség Eger, az Egri Hegyközség, a Közterület-felügyelet, a Mezőőri Szolgálat, az Egererdő Erdészeti Zrt., a Polgármesteri Hivatal munkatársainak és új csatlakozóként az Agria Polgárőr Egyesület tagjainak közreműködésével – az alakulást követően megkezdte tevékenységét.
A szervezet felvállalja a harcot az illegális hulladékelhelyezőkkel szemben, a megelőzésre helyezve a hangsúlyt közös erővel járőrözik és szükség szerint a helyszínen intézkedik, szemléletet formál és büntet, ha kell. Megjelenhet az egri határban reggel, vagy este, hétköznap vagy hétvégén, így bármikor tetten érhető az, aki illegálisan próbál megszabadulni a hulladéktól.
A szervezet célja elsősorban az illegális hulladék-elhelyezések megelőzése, de a résztvevők természetesen szükség szerint intézkednek falopás, hétvégi házak feltörése, szőlő- és fenyőfalopás, vagy egyéb külterületi illegális cselekmény észlelése esetén is.
A Zöld Kommandó heti több alkalommal, általában 10-15 fő részvételével szervezi akcióit, illetve a szervezetek egyénileg is folyamatosan ellenőrzik a kritikusabb területeket, lehetőség szerint lakossági bejelentés esetén soron kívüli intézkedés is megvalósítható. az illegális hulladék elhelyezés 30-100 ezer forint büntetéssel sújtható.
Az idei évben ismét lehetőség nyílt arra, hogy a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium pályázati felhívására jelentkezzenek és a program folytatásához támogatást kérjenek.

Forrás: Egriszín