Keresés: „felügyelet” (56 találat)

A gazdájuk által az utcán felügyelet nélkül kóborolni hagyott kutyák támadásának esett áldozatul Átány községben egy fiatal nő, aki ennek során olyan súlyos harapott sérüléseket szenvedett, hogy kórházi ellátásra szorult. A Hevesi Járási Ügyészség gondatlanságból elkövetett súlyos testi sértés vétsége miatt emelt vádat az állatok tulajdonosával szemben. A 68 éves vádlott Átány községben él, ahol lakóháza udvarán 2014. április 5-ét megelőzően két nagy testű, staffordshire terrier keverék kutyát tartott. A kutyákat éveken át elmulasztotta beoltatni, és elektronikus exponderrel sem látta el azokat. Mivel az állatok megkötve nem voltak, így a több helyen hiányos, laza fonatú drótkerítésen keresztül rendszeresen kijártak az utcára, kóboroltak a községben, ami sokakban félelmet keltett. Ezt többen is jeleztek a vádlottnak, de ő a tőle elvárható figyelmet és körültekintést elmulasztva a kutyák kijutásának megakadályozása érdekében a kerítést továbbra sem erősítette meg, és az állatokat sem kötötte meg. 2014. április 5-én reggel a sértett a kerékpárján indult el dolgozni, amikor nem sokkal 6 óra előtt egy lakatlan ház udvaráról hirtelen rárontott a vádlott ezúttal is szabadon kóborló két kutyája. A fiatal nő a kerékpárját maga elé tartva próbált védekezni ellenük, de azok mögé kerülve a lábaiba akaszkodtak és a földre rántották, ahol a végtagjait tovább marcangolták. A sértett kiáltozását meghallották az utcában lakók, akik a segítségére siettek, és végül ők zavarták el a kutyákat. A megtámadott lány így is súlyos - vérző, részben nyílt sebesüléssel járó - sérüléseket szenvedett a bal karján és mindkét lábán, sőt, még a bal sípcsontját is megroppantotta az egyik harapás. Szakszerű orvosi ellátása ellenére sem zárható ki, hogy sérülései maradandó fogyatékosság visszamaradásával gyógyulnak. A Hevesi Járási Ügyészség a vádlottal szemben felfüggesztett fogházbüntetés, valamint - emellett - pénzbüntetés kiszabására tett indítványt. Az esetről készült riportunkat itt láthatják.

Mint ahogy arról már korábban értesülhettek, október végén létrejött a Heves Megyei LIGA Szakszervezet Kéményseprő Szakszervezeti Csoportja. Megalakulásunk legfőbb céljaként azt határoztuk meg, hogy - egy emberként - választ kapjunk kérdésünkre: a jelenlegi szolgáltató megszűnése esetén - amire a fennálló helyzet alapján joggal számíthatunk – hogyan fog alakulni a Heves megyei kéményseprő-ipari közszolgáltatás helyzete és ez miként fog minket - akik a feladat ellátásához szükséges szakképesítéssel rendelkezünk - érinteni.

Sajnálatos tény, hogy az elmúlt időszakban sok kéményseprő került elbocsátásra és december közepén a még megmaradt, de már felmondás hatálya alatt álló szakemberállománynak is megkezdődik a munkavégzés alóli felmentése. Tehát az általunk megfogalmazott kérdés akkut problémákat vet fel, ami mielőbbi határozott megoldást igényel, tekintettel a fűtési szezonra és - a médiában is egyre gyakrabban megjelenő - balesetek, tragédiák megelőzésére. Megkerestük Habis László polgármestert mint az ellátásért felelős MJV önkormányzatának vezetőjét, továbbá a tevékenységet felügyeleti szervként koordináló Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot és kezdeményeztünk egy kerekasztal beszélgetést, amire 2014. november 21. napján került sor az egri városházán.

A tárgyaláson a szakszervezet részéről Vámos Csaba ügyvivő, valamint Dr. Krasznay Zsófia és Nádassy Géza a Heves Megyei LIGA Szakszervezet tisztségviselői, míg Eger MJV képviseletében Habis László polgármester, Dr. Turcsányi Dániel gazdasági alpolgármester, Dr. Bánhidy Péter aljegyző, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság részéről pedig Csontos Ambrus megyei igazgató vett részt.

Az egyeztetés pozitív hangvételű volt, a résztvevők egyetértettek abban, hogy mielőbb megoldást kell találni a kialakult helyzetre. A fennálló állapot orvoslására több lehetőség felmerült, de egyelőre érdemi döntés nem született és az illetékesek időt és türelmet kértek, hogy az összes alternatívát részletesen megvizsgálhassák. A megoldási javaslat kidolgozásához mi is felajánlottuk a szakmai segítségünket. A megjelentek egybehangzóan támogatásukról biztosították a megye valamennyi kéményseprőjét, de jelezték, hogy nem akarnak hamis ígéretekkel bíztatni minket. Mindeközben kijelentették azt is, hogy Eger MJV önkormányzata törekedni fog arra, hogy a megyében zökkenőmentes legyen a kéményseprő-ipari közszolgáltatás, hiszen ez a hatályos 2012. évi XC. törvény alapján jogszabályi kötelezettségük is.

Az idő természetesen szorít minket kéményseprőket, hiszen mindannyiunk megélhetése és mind a személyes, mind szakmai megbecsülése a tét, de ígéretet kaptunk egy újabb, közel jövőbeli egyeztetésre, ahol - reményeink szerint - már konkrét megoldással, vagy legalább annak tervével tudnak szolgálni számunkra.

Ezúton kérném tisztelettel én is valamennyi kollégám türelemét és megértését. Úgy vélem, egybehangzó véleményünk alapján, legkésőbb december közepéig, tehát a jelenlegi szolgáltató biztos működésének végéig várnunk kell a fennálló probléma megoldására. Azonban amennyiben 2014. december 15. napjáig nem kapunk tájékoztatást a konkrét közszolgáltatás-ellátási tervről, vagy meghívást egy újabb egyeztetésre, úgy további lépéseket kell megfontolnunk a Heves megyei kéményseprők jövője és a megye lakosságának és vállalkozásainak biztonsága érdekében.

Eger, 2014. november 24.

Vámos Csaba

ügyvivő

Közfeladatot ellátó személy elleni erőszak miatt állt bíróság elé az anyuka.

Soron kívüli eljárásban, közfeladatot ellátó személy elleni erőszak bűntette miatt  állította bíróság elé a Hevesi Járási Ügyészség azt az anyát, aki az erki óvodában  megtámadta és bántalmazta az egyik óvodai nevelőt, tájékoztatott közleményében a megyei főügyészség.

L-né H. Klaudia vádlott gyermeke az erki óvoda Katica-csoportjába jár. Miután a  vádlott tudomást szerzett arról, hogy a gyermekét korábban egy másik kis óvodás  arcon ütötte,  április 7-én, a délutáni órákban, feldúlt állapotban megjelent  az óvodában. Itt előbb a gyermeke csoportszobájának ajtajából trágár szavakkal  szidalmazta az épp az óvodások uzsonnáztatásában segédkező nevelőt – az óvoda  vezetőjét - majd megindult felé és nekitámadt: torkon ragadta és a szekrénynek lökte.

A további bántalmazással csak az egyik dajka közbelépésére hagyott fel.  A vádlott végül válogatott szitkozódások közepette - az óvoda vezetőjét és a dajkát is  veréssel fenyegetve - elhagyta az épületet. L-né H. Klaudia cselekménye – az érintett óvópedagógusok mellett – az óvodában  tartózkodó 3-6 éves gyermekekben is komoly félelmet és riadalmat keltett.

Az enyhítő körülményekre, így a - két kiskorú gyermeket nevelő, a cselekmény  elkövetésekor is várandós - vádlott személyi körülményeire tekintettel a Hevesi Járási  Ügyészség L-né H. Klaudiával szemben felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását  indítványozta. Az ügyészi indítványnak helyt adva a Hevesi Járásbíróság a vádlottat 1  év, végrehajtásában 3 évi próbaidőre felfüggesztett börtönbüntetésre ítélte, és  elrendelte a pártfogó felügyeletét. Az ítélet jogerős - tájékoztatott dr. Holló Szabolcs, sajtószóvivő-helyettes ügyész.

Dr. Bakondi György, az országos katasztrófavédelmi főigazgató is részt vett szerdán a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság évértékelő állományértekezletén.

Az elmúlt időszak eseményeinek értékelését Csontos Ambrus  dandártábornok, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője egy általános áttekintéssel kezdte, melyben kiemelte: gyökeres változáson ment át a védelmi igazgatás. Mint mondta, egy új szemléletmódban végezte a Heves megyei katasztrófavédelem a feladatait.

Az igazgató a szakterületek által végrehajtott feladatok elemzésével folytatta beszámolóját.

- A 2013. év vonulási statisztikája 2012. évhez képest negyven százalékos csökkenést mutat, köszönhető ez az eredményes hatósági tevékenységnek és az őrsprogram létrejöttének, hiszen így a mentő tűzvédelmet még közelebb visszük a lakossághoz. A hatósági területen ellenőrzési számaink is megnövekedtek, a kiszabott tűzvédelmi bírságok összege is a másfélszeresére nőtt.

- Sikerült csökkenteni a szándékosan megtévesztő jelzések számát is, amely nagyban köszönhető a megyei műveletirányításon szolgálatot teljesítő kollégáknak, akik hatékonyan szűrik meg a bejelentéseket. Annak érdekében, hogy munkájukat eredményesebbé tegyük, többször szerveztünk a műveletirányítói állomány részére olyan gyakorlatot, amely során tömeges jelzéseket kellett lekezelni. A tavaly megalakult Heves Megyei Tűzmegelőzési Bizottság kiemelt feladatként kezelte a szabadtéri tűzesetek és a szén-monoxid-mérgezések megelőzését, azonban a tragédiák rávilágítanak arra, hogy ezen a területen is van bőven tennivalónk – fogalmazott a tábornok.

2013. október 11-én tartottuk a Tarna és a Bélkő Járási Mentőcsoport rendszerbeállító gyakorlatát. Az önkéntesek nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a mentő tűzvédelmet hatékonyabbá tegyük és a veszélyhelyzeteket eredményesen felszámoljuk.

Számos súlyos esemény rávilágított arra, hogy nincs minden területen teljes mértékben biztosítva a lakosság élet- és vagyonbiztonság, mára az iparbiztonsági szakterület a veszélyes üzemeket és szállítmányokat is felügyelet alatt tartja, és kiemelt figyelmet helyez a kritikus infrastruktúrák védelmére.

A tavalyi évben súlyos baleset vagy üzemzavar egyetlen Heves megyében működő veszélyes üzemben sem történt, viszont veszélyes áru közúti szállítása során két esetben történt baleset.

Hozzátette: büszkék lehetünk arra, hogy tavaly átadtuk a Füzesabonyi Katasztrófavédelmi Őrsöt és a Területi Egészségügyi, Pszichológiai és Munkabiztonsági Ellátó Központot. Tavaly központi forrásból a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság egy tűzoltó gépjárműfecskendővel, egy KML-ADR járművel és egy Skoda Jeti típusú szolgálati gépjárművel gazdagodott. Igazgatóságunk a 2013-as követelményeknek megfelelt és eleget tett – zárta szavait a tábornok.

Az értékelést dr. Bakondi György tű. altábornagy, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatója folytatta, mint mondta, minden új év az előző évben történtek összegzésével indul. Megköszönte a társ- és rendvédelmi szervezeteknek az együttműködést, külön köszönetét fejezte ki a Heves Megyei Kormányhivatalnak. A védelmi igazgatás a járások létrejöttével gyökeresen átalakult, akárcsak a katasztrófavédelem, hiszen mindkét szervezetet a társadalmi igényekhez kellett igazítani. Akárcsak a polgári védelmi szakterület, a megyei védelmi bizottság is a valós problémákkal kezdett el foglalkozni – emelte ki az altábornagy.

Az együttműködő szervezetek reagáló- és előrelátó képessége nagyban fejlődött – hangsúlyozta Bakondi György. A főigazgató beszélt az önkéntes tűzoltó egyesületek rendeltetésének fontosságáról, hiszen Magyarország tűzvédelmében fontos szerepet töltöttek be.

Végezetül a főigazgató úgy fogalmazott, hogy a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság kiegyensúlyozott és jó teljesítményt nyújtott a tavalyi évben. Az állomány tagjai megfelelően elvégezték feladataikat és példásan helytálltak, ehhez gratulálok – mondta az altábornagy.

Forrás :HEOL

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Abasáron az elmúlt év végén több mint egy hónapig szünetelt a vezetékes ivóvíz-ellátás, mert a vízben határérték feletti koncentrációban szerves oldószerek jelenlétét mutatták ki. Az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH), aHeves Megyei KormányhivatalHatvani JárásiHivatal Járási Népegészségügyi Intézete, valamint a védelmi bizottság utasítására a megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv belső vizsgálatot rendelt el. A vizsgálatok célja nem a vízszennyezés okának feltárása volt, hanem az érintett szolgáltatók és hatóságok vízminőség-ellenőrzési eljárásainak szabályszerűségére vonatkozott. A lezárult vizsgálatok eredményeképpen megállapítható, hogy egyaránt mulasztott a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve, az Abasár Nonprofit Településüzemeltetési és Fejlesztési Kft. és az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. is.

Abasáron 2013. október 7-e és november 1-e kötött szünetelt a vezetékes ivóvíz-ellátás, mert a vízben határérték feletti koncentrációban szerves oldószerek jelenlétét mutatták ki. A szennyezés okának, a szennyező anyagok helyének feltárása jelenleg is zajlik. Az abasári lakosok november 15-étől egy ideiglenes átkötővezetéken keresztül kapják az egészséges ivóvizet. A végső megoldást jelentő, a Kormány által átcsoportosított 90 millió forintból megvalósuló Mátrafüred és Abasár közötti távvezeték tervezése jelenleg is zajlik, a kiépítés határideje 2014. június 30-a.

A szennyező anyagok jelenlétének észlelése, illetve az abasári ivóvíz minőségének rendszeres ellenőrzése kapcsán történt esetleges mulasztások mielőbbi feltárása érdekében Horváth László, a Heves Megyei Védelmi Bizottság elnöke, megyei kormánymegbízott korábban belső ellenőrzést és fegyelmi vizsgálatot rendelt el a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervénél, és a vizsgálat végéig kezdeményezte a megyei tisztifőorvos felfüggesztését.

A felelősségi köröket és a mulasztásokat tisztázandó belső vizsgálattal egyidejűleg az Országos Tisztiorvosi Hivatal (OTH) is felügyeleti ellenőrzési vizsgálatot folytatott a megyei népegészségügyi szakigazgatási szervnél, amely megállapította, hogy szabálytalan gyakorlatot alakítottak ki az ivóvízminőségi adatok gyűjtésével kapcsolatban. A jogszabállyal ellentétben az üzemeltetői ivóvízminőség adatszolgáltatás gyűjtését a járási intézetek helyett a megyei hatóság látta el, amely 2010. IV. negyedévétől kezdődően az üzemeltető által megküldött vízminőségi adatokat a feldolgozást követően nem küldte meg az illetékes hatóságnak. A vizsgálat megállapításának ismeretében fegyelmi eljárás indult a közegészségügyi osztály vezetője és az üzemeltetői adatszolgáltatást feldolgozó közegészségügyi-járványügyi felügyelő ellen. A megyei népegészségügyi szakigazgatási szerv közegészségügyi osztály vezetője 2013. december 31-ei hatállyal, a felelősségre vonási eljárás közben lemondott közszolgálati jogviszonyáról. A közegészségügyi-járványügyi felügyelő fegyelmi büntetést kapott. A megyei tisztifőorvos a felelősségi helyzet feltárása után visszatért hivatalába, azonban a szervezeti egységek közötti információáramlás hiányossága miatt írásbeli megrovásban részesült.

A vizsgálatok lezárultával kiderült, hogy szintén mulasztást követett el a 2007 és 2013 között az Abasár község ivóvízellátását üzemeltető Abasár Nonprofit Településüzemeltetési és Fejlesztési Kft., amelyet a Heves Megyei KormányhivatalHatvani JárásiHivatal Járási Népegészségügyi Intézete az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről szóló kormányrendelet megsértése miatt másfél millió forint egészségügyi bírság megfizetésére kötelezett. A hatóság indoklása szerint a kft. az általa szolgáltatott ivóvizet nem a tőle elvárható módon vizsgáltatta.

Megállapítást nyert továbbá, hogy az Észak-magyarországi Regionális Vízművek Zrt. (ÉRV Zrt.) az általa szolgáltatott ivóvizet ért szennyezés megjelenése során azonnali tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget az illetékes népegészségügyi szerv felé. Ennek elmulasztásával akadályozta az intézet részéről a mikroszennyeződés okainak kivizsgálását, valamint a szükséges intézkedések elrendelését. Ezért a hatvani népegészségügyi intézet a nevezett kormányrendelet megsértése miatt 800 ezer forint egészségügyi bírság megfizetésére kötelezte az ÉRV Zrt.-t.

Az abasári önkormányzat tulajdonában lévő Abasár Nonprofit Településüzemeltetési és Fejlesztési Kft.-nél, illetve az ÉRV Zrt.-nél az ügyben lefolytatott belső vizsgálatok eredményéről a Heves Megyei Kormányhivatalnak nincs tudomása.

A Heves  Megyei  Főügyészség  Közérdekvédelmi  Szakága  által  a  2010.  év  elején  folytatott cégtörvényességi vizsgálat során derült fény arra, hogy a szerdai napon sajtónyilvánosságra került, az  egész  országot  behálózó  költségvetési  csalás-sorozat  ügyében  is  érintett  több  gyanúsított Egerben,  egy  közös  székhelyen,  nagy  számban  olyan  fiktív  cégeket  működtet,  melyek  ún. cégtemetőként szolgáltak - tájékoztatott Konkoly Thege László főügyészségi ügyész.

A Heves Megyei Főügyészség sajtószóvivője elmondta: az ügyészi szakágak közötti szoros együttműködés eredményeképpen a Heves  Megyei  Főügyészség  Büntetőjogi  Szakága,  az  akkor  rendelkezésre  álló  adatok  alapján, többrendbeli közokirat-hamisítás bűntettének gyanúja miatt rendelt el nyomozást az ügyben, amely több mint 400 fiktív vállalkozást érint.

- Az ebben a nyomozásban felmerült adatok arra utaltak, hogy egyes elkövetők más módon is – a munkaerő kölcsönzés intézményével visszaélve - éveken át, egy kifejezetten erre a tevékenységre létrehozott bűnszervezet működtetése, illetve az abban való részvételük útján, jelentős összegű jogtalan  haszonra  tettek  szert.  Szolgáltatásaikat  –  a  munkáltatói  terhek  megtakarításának reményében  –  százas  nagyságrendben  vették  igénybe  különböző  cégek.  Ez  a  munkaerő kölcsönzéssel érintett mintegy 10 000 munkavállalót is hátrányos helyzetbe hozta.

- Ezen információk alapján került elrendelésre az a nyomozás, amelyben a keddi napra virradóan összehangolt akcióra: 23 személy őrizetbe vételére, 295 helyszínen bizonyítási eszközként szolgáló iratok, valamint több mint 111 millió forint értékű készpénz, illetve ingóság, továbbá nagy számú, illegálisan tartott lőfegyver és lőszer lefoglalására került sor.

- A nyomozás fokozott ügyészi felügyelet mellett zajlik, ami az adott ügyben - az eljárás eddigi szakaszában - az ügyészség és a nyomozó hatóság hónapok óta tartó, szoros, napi rendszerességű együttműködését  jelentette. Ennek  keretében  az  ügyészség  konkrét  utasításokkal  segítette  a nyomozás eredményességét, valamint részt vett az akció előkészítésében és lebonyolításában is: jelen voltak ügyészek egy ügyvédi irodát érintő budapesti házkutatásnál, valamint Egerben több gyanúsított kihallgatásán is.

- A nyomozó hatóság kezdeményezésére a Heves Megyei Főügyészség 23 őrizetbe vett személy előzetes letartóztatását indítványozta. Szerdán az Egri Járásbíróság 8 gyanúsítottal szemben rendelte  el  a  legsúlyosabb  kényszerintézkedést,  míg  a  mai  napon  további  15  személlyel kapcsolatban születhet döntés.

Forrás:Heol

A rendőrség és a Füzesabonyi Járási Ügyészség esetleges további sértettek jelentkezését várja, mivel adatok vannak arra, hogy a még ismeretlen jegyvizsgáló más lányokkal is kikezdett.

Feljelentésre büntető eljárás indult ismeretlen vasúti jegyvizsgáló ellen, aki június 6-án a Szihalom-Füzesabony vonalszakaszon utazó 14 éves lányt molesztálta - tájékoztatta közleményben a heol.hu-t Dr. Konkoly Thege László főügyészségi ügyész, a Heves Megyei Főügyészség sajtószóvivője.

A kalauz útközben ölelgette, majd Füzesabonyban nem engedte leszállni a vonatról a lányt. Tiltakozása ellenére a sértett kezeit felemelve őt az ablakhoz nyomta és erősködött, hogy csókolja meg. A lány a csók pillanatát kihasználva tudott a vonatról elmenekülni, mikor támadója lehunyta a szemét.

A sértett ugyanezen az útvonalon utazott vissza Szihalomra 17 óra körüli időben. A vonaton ekkor is a feljelentett személy volt a jegykezelő, aki mellé ült, átölelte és ismét csókot kért tőle, majd a lány lábai közé nyúlva megfogta annak nemi szervét. De erre már a sértett kérésére, direkt a védelme és a tanúskodás miatt vele utazó férfi közbelépett és elzavarta a magáról megfeledkezett vasutast.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság aljas indokból, tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntette miatt folytat fokozott ügyészi felügyelet mellett nyomozást. A rendelkezésre álló adatok alapján szemérem elleni erőszak bűntette, továbbá tettleges becsületsértés gyanúja is fennáll az ügyben.

A rendőrség és a Füzesabonyi Járási Ügyészség esetleges további sértettek jelentkezését várja, mivel adatok vannak arra, hogy a még ismeretlen jegyvizsgáló más lányokkal is kikezdett.

Forrás: Heol

Az intézmény portásai csak beutalóval engedhetik be a listán szereplőket, ugyanis egy belső utasítás alapján ők nem léphetnek az intézmény területére. Egyikük feljelentést tett emiatt az egri rendőrségen.

Példátlan osztályvezetői utasítás az egri Markhot Ferenc Kórházban. Ezzel a címmel juttatott el sajtóközleményt szerkesztőségünkbe Császár Zoltán független önkormányzati képviselő.

Ebben így fogalmaz: „A tények szerint 2013. március 6-án utasítást adtak írásban a kórház portaszolgálataira 3 személy nevének felsorolásával, hogy ha nem egészségügyi ellátás céljából keresik fel a kórházat, belépésüket meg kell akadályozni. Ezt velem szemben 2013. március 7-én alkalmazták. Az egyik portás közölte ezt, és megmutatta az utasítást, a másik portán szintén közölték velem, ott bemutattam orvosi papíromat, megtekintette a vagyonőr, majd az utasítás szerint mozgójárőrt küldött mellém, aki felkísért az osztályokra, végig velem volt, felírta azok nevét, akikkel beszéltem, melyik orvosnál voltam. Mindezt jelentés céljából tehette.

Magánemberként mentem, városi képviselőként pedig hivatalos személynek minősülök. Úgy gondolom, hogy demokratikus jogállamban élve példátlan és sértő ez az intézkedés. A személyhez fűződő jogok védelme kiterjed az emberi méltósághoz, az egyenlő bánásmódhoz, a személyes szabadsághoz, a becsülethez, a jó hírnévhez való jogra. Véleményem szerint semmilyen ok és semmilyen cél nem vezethet ilyen utasítás kiadására, különös tekintettel arra, hogy a közintézménybe bárki bemehet. Követelem a listát tartalmazó utasítás azonnali visszavonását, a személyemtől való bocsánatkérést. Az utasítás megkülönböztetően kizárólag három személyre lett kiadva, közöttük rám, Császár Zoltánra.”

Egyetért vele az ügy másik érintettje, Veres László is, aki korábban Császár főnökeként vagyonvédelmi csoportvezető volt az intézményben. Ő munkaügyi perben is áll a kórházzal. Elmondta: felháborítónak tartja, hogy neki érzékeny személyes adatokat tartalmazó orvosi papírokat kelljen felmutatni, ha be akar jutni. Elfogadhatatlannak és érthetetlennek tartja az intézkedést, ezért március 7-én feljelentést is tett az Egri Rendőrkapitányságon.

– Egy egri férfi tett feljelentést ismeretlen tettes ellen, miszerint őt 2013. március 6-án nem engedte be a biztonsági szolgálat az egri kórház  területére. Az Egri Rendőrkapitányság feljelentés-kiegészítés keretében vizsgálja, hogy valósult-e meg bűncselekmény – közölte megkeresésünkre Vámos Boglárka, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense.

Császár Zoltán több hivatalhoz is elküldte panaszát

A képviselő elmondta: bejelentést tett a kórházat felügyelő GYEMSZI (Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet) felügyeleti osztályára is, az Egészségügyi Minisztériumhoz és az ombudsmanhoz. Ebben leírta a vele történteket, s azt, hogy véleménye szerint ez a bánásmód egyaránt sérti az emberi méltósághoz, az egyenlő bánásmódhoz, a személyes szabadsághoz, a becsülethez és a jó hírnévhez fűződő jogait. Kiemelte: korábban valóban a kórház volt a munkahelye, ahol 2009-ben főigazgatói dicséretet kapott, munkaviszonya tavaly megszűnt, de úgy érzi, hogy ezért őt nem büntethetik.

Forrás: HEOL

Megkeresésünkre a Markhot Ferenc kórház a következő közleményt adta ki:

"Nem történt kitiltás a Markhot Ferenc Kórházból

A Markhot Ferenc Kórház ügyvezető igazgatója nem tiltotta ki három volt dolgozóját az intézményből, csupán arra vonatkozóan hozott döntést, hogy  egészségügyi ellátás és beteglátogatás céljából kereshetik föl az érintettek a kórházat.  

Az intézmény az elmúlt néhány év alatt sok vihart élt meg. A jelenlegi vezetés a nyugalom, a betegellátás zavartalanságának folyamatos biztosítása érdekében, jó szándékkal hozta meg döntését.

Három volt dolgozónk munkaviszonyát az elmúlt évben szűntettük meg. Tapasztalataink szerint gyakran keresik föl a kórház különböző helyeit nem egészségügyi ellátás céljából, ami zavarja a munkavégzést, elvonja a figyelmet a gyógyító munkától. A Markhot Ferenc Kórház vezetése a betegellátás zavartalanságának biztosítása érdekében hozta meg döntését és nem korlátozza volt dolgozói  egészségügyi ellátáshoz és beteglátogatáshoz való jogát.

Az intézmény vezetése bízik abban, hogy az érintett volt dolgozók tiszteletben tartják a betegellátásban résztvevők: az egészségügyi dolgozók és a betegek érdekeit azzal, hogy a gyógyító munkát nem zavarják meg.

Eger, 2013. március 19."

A dohányzás a legjelentősebb megelőzhető halálok a fejlett országokban, így Magyarországon is. Hazánkban a lakosság 29%-a dohányzik, ami az unió átlaga feletti arányt jelent. A tüdőrákban elhunytak számát tekintve Magyarország világelső, ennek a betegségnek a 90 százaléka a dohányzás számlájára írható. A passzív dohányzás is jelentős népegészségügyi és gazdasági terhet jelent, amelynek csökkentése a dohányzás visszaszorításának fontos célkitűzése.

Ezt a célt szolgálja a nemdohányzók védelméről és a dohánytermékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól szóló 1999. évi XLII. törvény, illetve az ebben foglalt előírások betartásának folyamatos, illetve kampányszerű, kiemelt ellenőrzése.
A 2012. évi akciókat követően ilyen kiemelt, országos ellenőrzésre kerül sor két héten át, 2013. február 18-tól március 3-ig.
Az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által koordinált akció keretében megyénkben a Heves Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervének, illetve a járási hivatalok népegészségügyi intézeteinek közegészségügyi felügyelői elsősorban a közterületi dohányzási tilalmak teljesülését vizsgálják a közterület-felügyeleti feladatokat ellátó szervekkel együtt. Újabb ellenőrzésre számíthatnak továbbá azok a létesítmények, intézmények, amelyek esetében a 2012. évi ellenőrzések során hiányosságot vagy szabálytalanságot tapasztalt a népegészségügyi hatóság.
Fontos kiemelni, hogy a dohányzással kapcsolatos tilalmak, előírások teljesülését nemcsak a kampányellenőrzések alkalmával, hanem azon kívül, az egyéb szakmai feladatok ellátásához kapcsolódó szemlék során is folyamatosan ellenőrzik a szakemberek.
A dohányzással összefüggő tilalmak, korlátozások megszegői akár 50.000 forint egészségvédelmi bírsággal sújthatóak. Ettől magasabb a büntetés abban az esetben, ha a dohányzási korlátozások betartására, illetve a  korlátozással érintett területek, dohányzóhelyek szembetűnő megjelölésére vonatkozó kötelezettséget nem vagy nem megfelelően teljesítik az intézmények. Ezen esetekben a kötelezettség betartásáért felelős személy 100.000-250.000 forint, az intézmény 1.000.000-2.500.000 forint bírság megfizetésére kötelezhető.

Közel 1440 tűzeset és 310 műszaki mentés. Bombariadó terv készítése, települések besorolása, gyakorlatok, veszélyelhárítás tervezése, víztározók, tavak, belterületi vízelvezetők ellenőrzése. Csak néhány tevékenység a katasztrófavédelem 2012-es évéből. A Heves Megyei Katasztrófavédelem átalakulása óta eltelt fél év tevékenységeit mutatta be és értékelte az igazgató.

A katasztrófavédelem 2012. január 1-vel gyökeresen megváltozott, a tűzoltóságok beintegrálódtak. Hármas struktúra alakult ki: a tűzvédelem, a polgári védelem és az iparbiztonság.

-A kibővített hatáskörhöz tartozik a Katasztrófavédelem Supervisori hatósági tevékenysége- magyarázta Csontos Ambrus a megyei igazgatóság igazgatója. Ha olyan esemény jut a tudomásunkra, ami a lakosságot veszélyezteti, jogunkban áll a hatóságokat a helyszínre rendelni, társhatóságokat bevenni az intézkedésbe és nyomozást lefolytatni. Célunk, a lakosság biztonságának a garantálása- emelte ki az mk. tű. ezredes.

A polgári védelmi tevékenység változott a legkevésbé, ott újra be kellett sorolni a településeket háromfokú katasztrófavédelmi osztályba. Eger a megyében egyedüliként az egyes osztályba tartozik, így köteles katasztrófavédelmi referenst alkalmazni.

Az iparbiztonság teljesen új terület, mellyel eddig senki nem foglalkozott. Három területe van: veszélyes üzemek felügyelete, kritikus infrastruktúravédelem, veszélyes-áru szállítmányok ellenőrzése.

Éves szinten közel 3000 esetben vonulnak a katasztrófavédelem munkatársai. Idén csak márciusban közel 920 tűzesethez riasztották a lánglovagokat, tavaly inkább a viharok igényeltek nagyobb számú technikai mentést.

A Heves Megyei Katasztrófavédelem állományába jelenleg 341 fő tartozik. Az átalakulással csupán 5 főnek nem tudtak elfogadható beosztást felkínálni és 10 fő kérte az áthelyezését más településre vagy szervezethez.

Forrás: Egriszín