Keresés: „gyümölcs” (60 találat)

A XXI. Egri Bikavér Ünnepre ismét megtelt az Érsekkert, az ország egyik legnagyobb borgasztronómiai fesztiválja bebizonyította, hogy az évek alatt nem véletlenül vált Eger legnépszerűbb szabadtéri rendezvényévé.

Amióta a Dobó térről a csodás adottságokkal rendelkező Érsekkertbe költözött az Egri Bikavér Ünnep, szinte minden évben a korábbiaknál több látogatója van a borünnepnek. A poháreladásokból, a borászok és az éttermek forgalmából ismét arra lehet következtetni, hogy a rendezvény túllépte a tavalyi – rekordnak számító – 50 ezres látogatószámot.

Már mielőtt elindult volna a XXI. Egri Bikavér Ünnep, biztos volt, hogy minden eddiginél fontosabb lesz az idei rendezvény, hiszen márciusban a Magyar Hungarikum Bizottság bejelentette: a hungarikumok sorába emelik az Egri Bikavért. Mindez egy hatalmas elismerés az Egri borvidéknek, az itt dolgozó borászoknak és szőlőtermelőknek, szakértőknek, illetve mindenkinek, akinek fontos az egri bor. A szervező Eger Város Hegyközsége bízik abban: munkájával és az Egri Bikavér Ünneppel is hozzájárult ahhoz, hogy a borvidék zászlós bora hungarikum lehessen.

Hungarikumhoz méltó ünnep volt

„Az eddigieknél is fontosabb volt számunkra az idei borünnep, szerettük volna, hogy hungarikumhoz méltó módon ünnepelhessük meg az Egri Bikavért. Látva azt, hogy már az első naptól mennyien voltak kíváncsiak a borászokra, az éttermekre és az ingyenes programokra, azt hiszem, kijelenthetjük, megérte egy egész éven át dolgozni ezért a rendezvényért. Az Egri Bikavér Ünneppel is azt szeretnénk elérni, hogy a borvidék szőlészei és borászai egyre ismertebbek legyenek, és az Egerbe érkezők egy olyan minőségi borgasztronómiai fesztiválra látogassanak el, amelyből csak nagyon kevés van az országban” – értékelt Tarsoly József, a rendezvény főszervezője. Eger Város Hegybírója külön kiemelte: évről-évre sikerül előrébb lépni, ami annak is köszönhető, hogy az Egri borvidék szőlészei és borászai is egyre jobb munkát végeznek, amelyet mutat a számos hazai és nemzetközi díj is.

Külön elismerés a borvidék számára, hogy a XXI. Egri Bikavér Ünnep nyitónapján Tarlós István, Budapest főpolgármestere személyesen jelentette be, hogy a főváros hivatalos vörösbora az Egri Bikavér, míg fehérbora az Egri Csillag lett. Szintén a nyitónapon – amelyen díszvendég volt Franco Nero színész, rendező – derült ki, hogy File János lett a 2016. Év Szőlőtermelője, Osváth Tamás az Év Bortermelője, Malácsik Tibor az Év Borgasztronómusa, míg Pál Sándor munkáját az Eger Szőlő- és Borkultúrájáért éremmel ismerte el a hegyközség.

A XXI. Egri Bikavér Ünnepen – ahogy a korábbi években is – a Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség által kijelölt szakmai zsűri választotta ki a borünnep legjobb bor és étel párosítását. Az első helyezett a Hangácsi Pincészet Egri Bikavér Classicus 2011 bora és a Balneo Hotel Zsóri étele, a grillezett marharostélyos krumplis kenyérropogóssal és barbecue salátával lett. Második helyen Sike Tamás Pincészetének Egri Bikavér Superior 2013 nedűje végzett és az ehhez párosított gasztronómiai különlegesség. Sike Tamásék borához a Kis Anna Halászkert által készített étel az alábbi volt: a sertés szűzérmék és hízott kacsamájszeletkék roston sütve angolszalonnával, aszalt szilvával és toronyba rakva hecsedli lekváros barna mártással, sajtos gratin burgonyával, sárgarépachips-szel, cukorborsóval, rózsaszirommal. Harmadik lett a St. Andrea Szőlőbirtok 2015-ös Áldás Egri Bikavére és a hozzá párosított konfitált kacsacomb vörösboros erdei gombával, tortillába tekerve, illetve a desszert: Saliris házipálinkás (kajszibarack), levendulás pohárkrém erdei gyümölcsöntettel. Az ételt az egerszalóki Saliris Resort Spa és Konferencia Hotel **** Superiornak köszönhettük. A XXI. Egri Bikavér Ünnep legjobb Egri Bikavére Vincze Béla 2012-es Egri Bikavér Arcanuma lett.

XXII. Egri Bikavér Ünnep – 2018. július 12-15.

Nem szabad elmenni amellett sem, hogy az Egri Bikavér Ünnepnek kiemelt szerepe van Eger életében – hangsúlyozta Tarsoly József. A hegybíró emlékeztetett: az év során ekkor van az egyik legnagyobb forgalmuk a város szálláshelyeinek, nagyon sok hazai és külföldi turista lepi el a hevesi megyeszékhelyet. De a főszervező szerint az is lényeges, hogy a helyiek és a környékbeliek találkozóhelyévé vált az Egri Bikavér Ünnep, ahol baráti társaságok, régen látott ismerősök szórakozhatnak együtt egy remek környezetben.

„Nagyon köszönjük a támogatóknak, a szőlészeknek és a borászoknak, az éttermeknek illetve mindenkinek, aki segítette az idei Egri Bikavér Ünnepet is. Külön szeretném megköszönni a környéken lakóknak is, hiszen a zenei rendezvények azért olykor próbára tehették a türelmüket” – hívta fel a figyelmet a hegybíró, aki a jövő évi borünnep időpontját is bejelentette: 2018-ban szintén négy napon át, július 12-e és 15-e között ünnepelhetjük az Egri borvidék borait.

Jövőre ismét találkozunk!

Sárlavina öntötte el a házakat Egerben. Másfél havi eső zúdult tegnap a városra, a hömpölygő víz a közlekedést is megnehezítette, az utcán majdnem térdig ért a víz. A hatalmas villámok több helyen károkat okoztak, a Tihanyi Apátság két tornyába is belecsaptak. Az egyik zsombói gazda gyümölcsösének a felét tönkretette a jég.

Szinte visszatért a tél, havazott kedden a Mátrában. Az áprilisi hónak főként a gyerekek örültek a Kékesen. Van, aki arra panaszkodik, hogy a nagy hidegek miatt még most is fűteni kell, pedig a téli hónapok így is jócskán megnövelték a fűtésszámlát. A gazdák pedig attól félnek, hogy elfagy a zöldség és a gyümölcs.

Rengeteg gyümölcs, vitaminporok, folyamatos vízellátás, a ragadozóknak pedig előmelegített hús. Így védik a hidegtől a gyöngyösi állatkert lakóit. A fázósabbak még plusz radiátort is kaptak a nagy hidegben. Az állatok többsége ugyan hozzászokott a szélsőséges időjáráshoz, de például a gyűrűsfarkú makik megfagynának a nagy hidegben.

Életét vesztette a gépjárművet vezető 62 éves nő.

Valószínűleg férjéhez sietett haza az az asszony, aki figyelmetlenségből autójával vonat elé hajtott csütörtök délelőtt Erdőteleken. A vonat annyira maga alá gyűrte az autót, hogy sofőrje szörnyethalt. A nő férje azt mondta, neki a szomszéd szólt, hogy siessen, mert baj történt. Ezután látta, hogy felesége többször is kereste telefonon.

A baleset következtében a gépjármű vezetője, egy 62 éves nő a helyszínen életét vesztette.

A rendőrök a helyszínelést befejezték és a műszaki mentés is véget ért. Az eset körülményeit a Hevesi Rendőrkapitányság vizsgálja.

A nő férje elmondta: a gyümölcsösben vágta a füvet. Felesége többször hívta őt telefonon, amit a gép miatt nem hallott meg. Valószínűleg azt hihette, hogy valami baj lehet a férjével, ezért indulhatott a gyümölcsösbe.

Összeütközött két autó Maklár határában. Az elsődleges adatok szerint két felnőttet és két gyermeket vittek kórházba a mentők.

Személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt pénteken kora délután a 3-as, a 33-as főutak és a maklári bekötőút csomópontjának közelében. A balesetben többen megsérültek, a mentők két felnőttet és két gyermeket elszállítottak - tájékoztatott a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság.

Közölték: a füzesabonyi katasztrófavédelmi őrs tűzoltói perceken belül a helyszínre értek, a műszaki mentésben és a forgalmi akadály megszüntetésében segítenek majd. Az út érintett szakaszát lezárták, kerülni kellett.

A helyszínen a balesetben érintett Mercedes sofőrje elmondta: az út melletti gyümölcsösből szeretett volna a 3-as főútra kanyarodni, amikor észlelte ugyan a közeledő Rovert, ám azt nem gondolta, hogy az rendkívül gyorsan halad. A baleset helyszínén hosszú féknyom árulkodott arról: a Rover vezetője megpróbálta elkerülni az ütközést, ám az időközben kikanyarodó Mercedes elejével összeütközött.

Úgy tudjuk: a baleset helyszínéről négy embert szállítottak kórházba a mentők. Köztük két gyereket, ám sérülésük feltehetően csak könnyebb lehetett.

Három gyöngyösi üzletben is tetten érték a lopást tervező férfit egyetlen nap alatt.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság ügyeletére szerdán 12 óra 20 perckor érkezett bejelentés, miszerint egy gyöngyösi élelmiszerüzletben tetten értek egy férfit, aki kozmetikai termékeket próbált meg eltulajdonítani.

A bejelentő a helyszínen elmondta a rendőröknek, hogy egy férfi az üzletben különböző kozmetikai termékeket és gyümölcsöket próbált meg eltulajdonítani, azonban eközben tetten érte, majd a raktárhelységbe próbálta bekísérni egy ott dolgozó.

A férfi eközben egy bicskát vett elő a zsebéből és megpróbálta megsebesíteni az őt kísérő eladót, azonban sérüléseket nem tudott okozni, így a rendőrség kiérkezéséig visszatartották.

Az egyenruhások előállították a Gyöngyösi Rendőrkapitányságra F. Zoltán 39 éves helyi lakost, ahol ellene - őrizetbe vétele mellett - súlyos testi sértés bűntett kísérletének megalapozott gyanúja miatt indult eljárás.Kiderült továbbá, hogy a férfi  szerdán a délelőtti órákban két másik gyöngyösi üzletben is próbált meg kozmetikai szereket és játékokat eltulajdonítani, ahol szintén tetten érték az eladók, azonban mind a kétszer elszaladt a helyszínről.

Ezen esetek kapcsán két rendbeli lopás vétség elkövetésének megalapozott gyanúja miatt is eljárás indult a férfi ellen.

A szőlővel, csakúgy, mint a borral szemben, nincs büszkeség és felsőbbrendűség. Mindkettő megköveteli az alázatosságot, a folyamatos odafigyelést. Itt nincs kapkodás, csak kitartó munka és figyelem, mert ha egy pillanatig magára hagyod, elvesztetted.

A szüret időpontjának megválasztása mindig komoly fejtörést okoz a szőlész-borász életében. Nagy rutin és szakmai tapasztalat szükséges hozzá, hogy ne aludjon sokat a szőlő a határban, de korán se kerüljön be a pincébe. Ha nem tökéletes az időpont, a bor látja kárát. A szüret megkezdődött a Demeter Birtokon a Menoire, az Oportó és Szürkebarát szőlők szedésével.

A Menoire 20, az Oportó 19,5, a Szürkebarát 21 mustfokos. A mennyiség, minden szőlőterületen az elvárt, a terméskorlátozásnak megfelelő 55 – 65 mázsa hektáronként. Az már most jól látható, a 2014-es évjáratú borokban sok lesz a változatosság: könnyű-gyümölcsös fehérek, testes vörösek és kellemes meglepetések várnak a borfogyasztókra.

Jó alkalom a szüret (is) a visszaemlékezésre: az első Turán dűlőszelektált bort 2006-ban készítette a Demeter Pincészet, ami nagy sikert aratott Bordeauxban – ezüstérmet kapott. A következő évjárat, a 2007-es volt. Idén 50 éves a Turán története, ami természetesen Egerből indult világkörüli útjára. Mi pedig büszkén és hálával gondolunk azokra, akik megteremtették az alapokat a mi munkánkhoz.

Turán történet: idén 50 éve annak, hogy Egerben Csizmazia Darab József és Bereznai László nemesítette a Turán szőlőfajtát. ( A Bikavér 8 – Teinturier x Kadarka - és Gárdonyi Géza – Medoc noir x Csabagyöngye - szülőktől származik). A kísérletezés több évtizedes munka, melynek eredménye a hitelesítés. Fajtajelöltként az Agria nevet viselte, mivel erre nem kaptak engedélyt, Turán néven jegyezték be az alapvetően Bikavér alapanyagnak szánt fajtát. A tapasztalatok azt mutatják önálló borként is kiválóan bizonyít.

Turán fajtajelleg: tőkéje, vesszője közepes, lombozata szellős, fürtje tömött, az érett bogyók gömbölyűek, kékes feketék. Leve erős festő. Ősszel a Turán lombozata sötétvörösre színeződik. Igényes a talaj szerkezetére.

A Demeter Pincészet 20 hektáros területen gazdálkodik. A szőlők többsége kékszőlő fajta: Cabernet franc, Kékfrankos, Merlot, Menoire, Oportó, Kadarka, a fehérek: Szürkebarát, Hárslevelű, Chardonnay és Olaszrizling. A dűlők az Egri Borvidék kiváló területein találhatók: Eged-hegy, Gesztenyés, Felső Galagonyás, Merengő, Öreg-hegy.

Demeter Csaba, a hagyomány és az érték megteremtője és támogatója

Istenmezején kihelyezték azokat a plakátokat, amelyek medveveszélyre hívják fel a lakosság figyelmét. A környéken egy hím mackó bukkant fel.

 Másfél hete jelezték először, hogy Észak-Hevesben és Nógrád megyében medvenyomokra bukkantak vadászok. A hírek arról szóltak, hogy feltehetően egy nőstény barnamedve és két bocsa járják a környékbeli erdőket. Akkor felhívtuk Kiss Gábort, a helyi vadászközösség vezetőjét is azzal a kéréssel, erősítse meg, vagy cáfolja az információkat. Türelmet kért, mondván, amíg nem győződik meg kollégáival száz százalékosan arról, valóban medvenyomokról van szó, nem szeretne nyilatkozni. Nos, tegnap délelőtt újabb telefon érkezett, ezúttal immár Istenmezeje polgármesterétől, Kotroczó Istvántól, hogy a településen elkezdték kiragasztani a medveveszélyre utaló plakátokat.

Elmondta, most már bizonyos, hogy nem afféle mendemondáról van szó, ugyanis a hét elején az egyik vadász újabb, határozott nyomot talált Szilaspogony Kis-kő elnevezésű részén. Miután több szakember is megvizsgálta a 24x14 centiméteres nyomot, bebizonyosodott, hogy az minden kétséget kizáróan egy kifejlett hím barnamedvétől származik. A történetet már Szilaspogony polgármestere, Nagy György folytatja, aki ugyancsak rendszeresen vadászik a környéken. Tőle tudtuk meg, hogy egy vadász ismerőse talált rá a nyomra, amely egy nagyjából 250 kilós hímtől származik. Minthogy ezek az állatok 60-80 kilométeres körzetben mozognak – alkalmasint 60 kilométer/óra sebességgel –, nem árt felhívni az erdőjárók figyelmét a lehetséges veszélyekre.

Szilaspogonyban már e héten kedden, Istenmezején pedig tegnap ragasztották ki a felhívásokat, amelyekben ez áll: „Szilaspogony polgármestere és a Szilaspogony-Zabar Földtulajdonosi Közösség (Vadászati Közösség) közös képviselője felhívással fordul a község lakóihoz az esetleges baleset megelőzésének érdekében, mivel hitelt érdemlően meggyőződtünk arról, hogy Szilaspogony község határában lévő Kis-kő területrészen és környékén kifejlett barnamedve tartózkodik.”

A továbbiakban arra hívják fel a figyelmet, mit kell tennünk, ha az erdőbe indulunk, illetve ha ott szembe találjuk magunkat a mackóval. Eszerint lehetőleg legyünk többen, s beszélgetve, zajt keltve közlekedjünk. A hollók által jelzett részeket, netán az elhullott állat szagát árasztó részeket kerüljük, a sűrűbb fiatalosokban a gomba keresését mellőzzük. Ha találkozunk a medvével, ne provokáljuk, ne dobáljuk, ne nézzünk a szemébe (vagyis kerüljük a szemkontaktust), mivel ezt a támadás jelének érzékeli. Igyekezzünk futás és hátat fordulás nélkül, lassan visszahúzódni. Lehetőleg ne kíváncsiskodjunk!

Istenmezején egyébként a legidősebbek sem emlékeznek arra, hogy a környéken bármikor is felbukkant volna medve. Azt mesélik, a most errefelé kóborló mackó egy környékbeli, gombászót már megriasztott. A férfi először csak a neszezésre lett figyelmes, ám azt hitte, őz jár a közelben... Pár pillanat múlva azonban meglátta a felágaskodó medvét. Félelmében felpattant a motorjára, azzal menekült el...

De bárhogy is van, nem árt, ha a kirándulók óvatosabban járják az erdőt egy darabig. A barnamedve a gyakorlatban tipikus mindenevő; gyakorlatilag mindent fogyaszt, legyen az fű, gomba, gyökér, erdei gyümölcs, rovar, kisemlős vagy szarvas méretű zsákmány. Nyáron elsősorban növényeket, terméseket és hagymákat eszik. Táplálék után kutatva előszeretettel ássa ki az üreglakó állatokat, például egereket, mormotákat, de a dögöt sem veti meg.

Az egyik legnagyobb szárazföldi ragadozó A wikipédia szerint a barna medve (Ursus arctos) a medvefélék (Ursidae) családjának legelterjedtebb faja, az egyik legnagyobb termetű szárazföldi ragadozó. Az eurázsiai kontinens mintegy felén, továbbá Alaszkában, valamint az Amerikai Egyesült Államok és Kanada nyugati részén is megtalálhatjuk. Magyarországon kipusztult, de a 2000-es években elkezdett visszatelepülni. Gyakran átkóborló egyedeket is lehet látni Magyarországon (a Börzsönyben, a Bükkben, Aggteleken), de korábban a Karancsság környékén is felbukkant. Teste 1-3 méter hosszú, tömege ennek megfelelően 100–700 kilogramm.

Forrás: HEOL

Jelentősen nőtt az idei, 2013/2014-es tanévben a Nemzeti Iskolagyümölcs Programban részvevő iskolák és a tanulók száma is - mondta Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára.

Míg a megelőző tanévben az iskolagyümölcs-programban 1880 iskola vett részt 340 ezer tanulóval, a mostani tanévben már 2030 iskola és 535 ezer diák. A  fiatal nemzedékeket a szaktárca a jövő fogyasztóinak tartja, akiket arra kíván ösztönözni, hogy minél több egészséges élelmiszert fogyasszanak.Az iskolagyümölcs-program az ország uniós csatlakozását követően indult azzal a céllal, hogy a gyerekeket egészséges táplálkozásra ösztönözze, és segítse, hogy minél több zöldséget és gyümölcsöt fogyasszanak. Az idei tanévben a program finanszírozására 2,8 milliárd forint áll rendelkezésre, az előző tanévben biztosított mintegy 1,65 milliárd forinttal szemben. A program költségeinek felét a VM, a másik felét az EU fizeti.

Forrás: MTI