Keresés: „háború” (53 találat)

Világháborús eszköz az Eger-patakban

· Kék hírek

Valószínűleg második világháborús aknagránátot találtak megint Egerben a patakban folyó munkálatok alatt.

A munkások elmondták: a gép fordította ki asz eszközt, azonnal leálltak, nehogy valami baj történjen.  Értesítették a rendőrséget, ők pedig a tűzszerészeket.

Információink szerint valószínűleg este 7 óra körül érkeznek meg a honvédség szakemberei, az elszállítás idejére lezárhatják a környéket, kiüríthetik az épületeket.

18.30

Megérkeztek a tűzszerészek.

19.10

Lezarják a Dobó teret, kiürítik a szomszédos kollégiumot.

21.00 A tűzszerészek elszállították a robbanótestet, feloldották a korlátozást.

Most gránátot találtak Egerben a Dobó térnél a patakban

· Belföld · Kék hírek

Medertisztítás közben találtak egy második világháborús gránátot Egerben, a Dobó térnél a patakban - közölte a honvédség tűzszerészeinek kommunikációs tisztje hétfőn az MTI-vel.

Németh-Zsohár Ágnes elmondta: a 82 milliméteres szovjet repesz-aknavető gránátra kilőtt állapotban találtak rá. A tűzszerészek a közelben kijelölt helyen semmisítik meg a szerkezetet - tette hozzá.

Az azonosítás idejére lezárták a minaret és a vár közötti gyalogos hidat, valamint hetven méteres körben a Dobó teret. Ezeket a lakosságvédelmi intézkedéseket azóta feloldották - ismertette a kommunikációs tiszt.

Forrás: MTI

SMS-t küldött Tisza, a fiatal jeladós gólya

· Belföld · Szabadidő

Április 14-én újra küldött adatokat az eltűntnek hitt fiatal fehér gólya jeladója. 2012. október 7. óta nem tudtak róla semmit a Magyar Madártani Egyesület (MME) munkatársai, akik a „Madárvédelem és kutatás határok nélkül” projekt keretében 12 fehér gólyát jelöltek meg új típusú jeladókkal 2012 nyarán.

Ezek a jeladók, a korábbi típusokkal szemben már GSM hálózatokon keresztül küldik a GPS-el rögzített koordinátákat, így a méretük és élettartamuk jelentősen csökkenthető. Azonban ha a madarak olyan helyen tartózkodnak, ahol nincs megfelelő térerő, akkor nem tudják elküldeni a rögzített adatokat.A Tisza névre keresztelt madár a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Rakamazról származik, s miután kalandos módon, október elején megérkezett Szudánba, többé nem kaptak róla hírt az MME munkatársai. Miután néhány hétig nem érkeztek adatok, sejthették, hogy a madarak a mobiltelefon hálózattal gyengén lefedett területeken lehetnek, ahogy történt ez a Nógrád megyéből származó Patak esetében is, amikor Csádból egy hónapon keresztül nem küldött jeleket magáról. Tisza esetében is reménykedtek a madarászok, hogy előbb vagy utóbb csak előkerül, de 2-3 hónap után már nem számítottak arra, hogy ez megtörténik.

Az április 14-én újra bejelentkező Tisza jeladója elmentette a madár téli tartózkodásának koordinátáit, így visszamenőlegesen is tudjuk, hogy a tél nagy részét a 2011 júliusában függetlenné váló Dél-Szudánban töltötte, ahol napjainkban is polgárháborús konfliktusok zajlanak. Valószínűleg az ország jelentős részén nem lehet túl jó a GSM hálózat lefedettsége, így talán nem meglepő, hogy Tisza jeladója nem küldött SMS-eket, csak azután, amikor elindult északi irányba és Egyiptomba érkezett. Augusztusi indulása óta mintegy 13-14 ezer kilométert tett meg, s lehet, hogy hamarosan itthon üdvözölhetjük. (A fiatal fehér gólyák csak 3-4 éves korukban kezdenek fészkelésbe, s jelentős részük első éves korában elpusztul. Az első telelés után kóborolnak, s nagy részük nem jön még vissza a majdani költőterületére.)

Külön érdekessége Tisza történetének, hogy az Afrikát elérő három fiatal jeladós gólya közül ő az egyetlen, amelyik elindult északi irányba és elhagyta Afrikát. Igaz Patakról és a Szlovákiában jelölt Oliverről régóta nincsenek friss adatok, de remélhetően valamikor az ő jeladójuk is újra bejelentkezik.

(MME)

Fotó: Nagy Károly

Világháborús dobtárat találtak a Eger-patakban

· Kék hírek

Eger belvárosában a patakmederben történő építkezés közben került elő a második világháborús eszköz, pénteken 11 óra után.

A munkások egy géppel fordították ki, értesítették a rendőrséget, azok pedig a tűzszerészeket.

A sáros  eszközről sokáig azt hitték, hogy egy taposóakna, ezért  a tűzszerészek lezáratták a környéket száz méteres sugarú körben, illetve kiüríttették a környék házait, a patak melletti iskolát. Mint kiderült, egy  géppisztoly dobtárát találták meg a munkások. Az éles lőszerekkel teli tárat elszállították a helyszínről , a lezárást fél 4 után megszüntették.

Városi koszorúzás a Nemzeti Összetartozás Napján

· Belföld · Külföld · Politika

Ünnepi műsorral, koszorúzással emlékeztek a trianoni békeszerződés aláírására Egerben a Liszt Ferenc téren felállított kopjafánál.

Az 1920-as békediktátummal minden harmadik magyar anyanyelvű állampolgár a határon túlra került, a magyar Királyság elveszítette területének több mint kétharmadát, hangzott el politikusok, közéleti személyek részvételével rendezett ünnepségen. A megemlékezésen szó esett arról, hogy az első világháborút lezáró Párizs környéki békeszerződések rendszerének részeként, a háborúban vesztes Magyarország és a győztes Antant szövetség közti békediktátum, amit 1920 június 4-én írták alá a versailles-i Trianon palotában máig meghatározza az Osztrák–Magyar Monarchia felbomlását követően Magyarország és a környező államok helyzetét. Az így született utódállamok kormányai mindent elkövettek, hogy Magyarországot gazdaságilag, katonailag tönkretegyék.

A Nemzeti Összetartozás Napján a Szilágyi Erzsébet Gimnázium tanulói adtak zenés irodalmi műsort a Liszt Ferenc téren felállított Kopjafánál. Műsorukban Wass Albert, Babits Mihály, Vörösmarty Mihály gondolatai mellett elhangzott a Kőmíves Kelemen című székely népballada.
A trianoni diktátum 92. évfordulója alkalmából tartott megemlékezésen Eger Megyei Jogú Város, a Fidesz, a Fidelitas, az Egri Végvár Polgári Körök Egyesülete, az Egri Városszépítő Egyesület és a Szilágyi Erzsébet Gimnázium képviselői helyezték el az emlékezés virágait.

A trianoni békeszerződés aláírásának kilencvenedik évfordulója alkalmából az Országgyűlés 2010. május 31-én törvénybe iktatta a nemzeti összetartozás napját, azaz a június 4-ére eső nemzeti emléknapot.

Holló Miklós/Egriügyek

MSZP: Egyre több a mélyszegénységben élő ember Heves megyében

· Belföld · Politika

Heves megye hátrányokkal küzdő térségeiben, kisközségeiben, zsáktelepüléseken, a társadalmilag periférián élők foglalkoztatási, oktatási és szociális problémái mára komoly társadalmi feszültséget generálnak - mondta dr. Sós Tamás a csütörtöki, Egerben tartott sajtótájékoztatón.

Egyre többen látják kilátástalannak a helyzetüket. A mélyszegénységben élők száma rohamosan nő, és az Orbán-kormány újabb megszorításai ezt a helyzetet tovább rontják.
A halmozottan hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatása folyamatosan csökken. A kormányzati ciklus közepén látszik, hogy a FIDESZ-KDNP társadalompolitikája az oka a konfliktusoknak, a különböző társadalmi csoportok egymás ellen való fordulásának, a szélsőjobb erősödésének. Orbán Viktor nem a szegénység, hanem a szegények ellen küzd.
Az elmúlt negyedévben a foglalkoztatási adatok a megyében romlottak. A munkanélküliek száma negyedév alatt 17 százalékkal emelkedett. A gazdaság helyzetét mi sem szemlélteti jobban, mint az építőipar termelési kapacitásának éves szinten, mintegy 54 százalékos csökkenése. Heves megye a kedvezőtlen demográfiai adatok tükrében elöregszik, elszegényedik. Ezer lakosra mintegy 8,6 százalék gyermekszületés és 17,4 százalékos halálozás jut.
Köztudomású, hogy az infláció a „szegények adója”. Az első negyed évben országosan meghaladta az 5,7 százalékot, a nyugdíjas fogyasztói árindex pedig meghaladta a 6 százalékot. A tojás 62 százalékkal, a zsír 12 százalékkal, az energiaköltségek több mint 7 százalékkal, a palackos gáz 14 százalékkal, a távfűtés 11,7 százalékkal emelkedett. A csatornadíjak 5,4, a szemétdíjak 6,4 százalékkal növekedtek.
A rokkant felülvizsgálatok kapcsán több ezer ember veszti el Heves megyében az eddigi pénzbeli juttatását és ezres nagyságrendben lesznek azok, akik mindenféle ellátás nélkül maradnak. Egyre kevesebb pénz jut szociális célokra. Ez az állapot a két világháború közötti állapotokat eleveníti fel, az akkori magyar szociálpolitikai elemei jelennek meg.
Hibás az a feltételezés, hogy csupán a „leredukált” közmunkával kezelhető a szociális krízis.
Az MSZP olyan intézkedéseket sürget Heves megyében is, ahol a szociális és foglalkoztatási eszközök együttes alkalmazásához képzési programok is kapcsolódnak. Ilyen lehet például a szocialista kormány időszakában elindult szociális szövetkezeti rendszer.
Kulcskérdés a foglalkoztatást, a képzést segítő pályázatok nagyobb arányú megjelenése.

             Korózs Lajos                   Dr. Sós Tamás
Elnökségi tag                 Országgyűlési képviselő
MSZP                           MSZP

Világháborús robbanószer Galyatetőn

· Kék hírek

A galyatetői üdülőben, földmunkát végezve találtak szerda este egy  második világháborúból származó gránátot.

A gránátot a területen dolgozó munkás a ház sarkánál találta,  miközben egy oszlopnak ásott éppen gödröt. Elmondása szerint meggondolatlanul körülbelül 20 méterrel arrébb vitte. Varró János helyi lakos szerint ezek a gránátok  német katonáktól származhatnak. Már gyerekkorukban is találtak  Galyatető környékén hasonló robbanó  szerkezeteket. Csütörtök reggel jelentették be, az esti órákban még nem érkezetek meg a tűzszerészek mivel aznap  Egerben is hasonló lőszereket semmisítettek meg.

Robbantottak Makláron

· Kék hírek

Egy egri színesfém-telepen találták meg azokat a második világháborús éles lőszereket és robbanótesteket, melyeket ma szállítottak el a tűzszerészek.

A telepen dolgozók az egyik szállítmányt gyanúsnak találták, ezért értesítették a rendőrséget. Soltész Bálint szóvivő elmondta: az egri kapitányság ismeretlen tettes ellen indított eljárást lőszerrel való visszaélés miatt.

A megtalált eszközök egy része ma is veszélyes, bármikor felrobbanhatott volna.

A szakemberek Makláron, egy elhagyott területen megsemmisítették a robbanószereket.

Hétfőn: katasztrófavédelmi gyakorlat!

· Belföld

A Sith-ek megtámadták a Galaktikus Köztársaságot, ezért Obi-Wan Kenobi tábornok kéri a polgári védelmi egységeket, hogy azonnal mozgósítsák magukat, mert a Halálcsillagról lehulló részek a közelben érhetnek földet- amennyiben hétfőn hasonló üzenettel találkoznak a helyi médiumokban, ne gondolják azt, hogy a műsorvezető félrebeszél, mert csak az országos Katasztrófariasztási gyakorlat üzenetét továbbítja.

A nyolcvanas évek óta nem tartottak hasonló méretű katasztrófariasztási gyakorlatot az országban, mint amit november 21-én hétfőn, a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatósággal együttműködve szervez. A gyakorlat célja, a hivatásos katasztrófavédelmi szervek és a hivatásos tűzoltóságok állománya értesítésének, a vezetési törzsek műveletirányító tevékenységének gyakoroltatása, a feladatok végrehajtásához szükséges gyorsreagálású polgári védelmi szervezetek mozgósításának, valamint a lakosság katasztrófariasztásának begyakorlása. Fontos cél még az is, hogy az érintettek fel tudják mérni azt, hogy a hírcsatornákon keresztül, hány emberhez jutnak el a kiadott üzenetek, a felelősök vészhelyzetben tudják-e a feladatukat, és képesek-e megfelelő döntéseket hozni.

A gyakorlatnak három fázisa lesz. Elsőként értesítik a központi, területi, helyi hivatásos katasztrófavédelmi szerveket és a hivatásos tűzoltóságok állományát. Ezzel párhuzamosan a védelmi igazgatás teljes rendszerében, központi, területi és helyi szinten aktivizálják az operatív törzseket, amelyek egy beállított helyzet alapján törzsvezetési gyakorlatot hajtanak végre. Második lépésben a médiaszolgáltatókkal veszik fel a kapcsolatot, és a fiktív közérdekű információkat eljuttatják a szerkesztőségekhez, amelyeket azok két órán belül közzétesznek. Ezek az üzenetek a Csillagok Háborúja című film helyszínein fognak zajlani. Harmadsorban mozgósítják a polgári védelmi kötelezettség alapján létrehozott gyorsreagálású szervezeteket, melyek egy része működésbe hozza a lakossági riasztó eszközöket, vagyis a szirénákat, melyből Egerben 32 darab található.

Egerben ez a mozgósítás közel 600 embert érint, országos szinten 10000-et, városunkban a Szilágyi Erzsébet Gimnázium épület lesz a gyülekezőhely, ahol várhatóan hétfőn 17 órára mindenki a helyére kerül.
Semmi ok a pánikra, ez csak gyakorlat.

Forrás: Egriszín

Az agrárium fontos szereplője a megyének

· Belföld · Gazdaság

Mezőgazdaságban és a vidékfejlesztésben érdekelt szakemberek és a térség gazdái és szövetkezeti képviselőik részvételével Agrárfórumon vitatták meg az új földtörvény változásait, a gazdák helyzetét és a pályázati lehetőségeket az érdekeltek ma délelőtt a Megyeházán.

A nemzeti földalapról szóló új törvény minden állami földvagyont a Nemzeti Földalap hatáskörébe utalta. Az így egységesített 65 ezer hektár állami földterületet hasznosítását a kis- és középvállalkozó gazdák részére hirdeti meg az alapkezelő.
Több különböző szervezet kezelte korábban az állami földeket Magyarországon, mely az új földtörvény hatására mind az Nemzeti földalap hatáskörébe jutott. Ezeknek a földterületeknek a legegyszerűbb hasznosítási módja a bérbeadás. Az új földtörvény célja, hogy a magyar élelmiszeripart, a mezőgazdaságot felemelje, hogy a vidéken élő emberek foglalkoztatását növelje, hogy az agráriumban dolgozó emberek szerepe felértékelődjön.
dr. Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos a csütörtöki agrárfórumon elmondta, hogy a kormány célja a magyar mezőgazdaság talpra állítása, a gazdák sikere az ország sikere, ezért igyekeznek minden támogatást megadni a vidék lakosságának. Nem könnyű ma a gazdák helyzete, de ők azok, akik becsületesen, tisztességes munkával keresik meg a kenyerüket, eltartják a családjukat- tette hozzá dr. Nyitrai.

Az EU csatlakozás után, közel 30 ezer gazdaság tűnt el, növekedett a nagygazdaságok földterülete, a kicsik pedig eltűntek, szerintünk ez rossz irány- emelte ki dr Szabó Csaba a Vidékfejlesztési Minisztérium miniszteri biztosa. Ezek a gazdaságok szinte csak alapanyagokat termelnek: búzát, kukoricát, napraforgót és repcét, melyek kevés embert foglakoztatnak,  és nem lehet találkozni a faluk határában tényleges élelmiszerrel. Az állatlétszám a háború utáni állapotot mutatja. Szinte megszűnt a háztáji állattartás. A faluból járnak a városba vásárolni az emberek, pedig ennek fordítva kellene működnie. Ennek következtében a faluk elnéptelenednek- tette hozzá a miniszteri biztos.

Az állami földterületekhez pályázat útján lehet hozzájutni, mellyel az állam a helyben élő kis- és közepes gazdákat részesíti előnyben. A pályázat feltétele az is, hogy az 1200 hektár földtulajdonnal nem rendelkezők indulhatnak, fontos a munkahelyteremtés és az, hogy állattartással is foglalkozzanak. A földeket egységesen 1250 Ft/aranykoronáért kínálják 20 éves bérletre. A pályázónak egy gazdálkodói tervet is készítenie kell. A jogszabály abban is módosult, hogy senki nem rendelkezik elő haszonbérleti joggal, tehát akinek a közeljövőben lejár a bérleti szerződése, újra pályáznia kell.

Forrás: Egriszín