Keresés: „hitel” (86 találat)

Faunok a templomban

 Mindig meghökkent a Rossztemplom tere. Hogy lecsupaszítva a barokk milyen fenséges, magától érthetődő. A cicoma nélküli tér mellőz minden szakralitást, a díszítő ember helyett az építő embert dicséri. Bár Rostás Bea Piros eljátszadozott kiállításnyitó performanszán a szentély, az oltár, az áldozat, a teremtés megannyi templomi kliséjével, azért most is a faunok győztek. Nagyon helyesen. Piros kiállítása az egri közélet fontos momentuma. Provokatív-konzervatív, szilárdan labilis, vaskosan könnyed.

Ott voltak a művészek, az itt ragadt fiatalok, a politikusok, a barátok, a család, a handlé, a szódás s még az is lehet, hogy a képkereskedő is. Többen voltak, mint a Kaláka nagyszínpadánál. A nyitó performansz, az alkotó teremtéshez vezető, évődésekkel teli utat mutatta be űzve, hajtva a vágy által, de oly érzékien, mintha egy reneszánsz mester képe kelt volna életre. A Rostás Bea, Czövek Zsuzsanna, Daróczi Ilona és BMZ által bemutatott happening után, politikusaink dorombolását követően, olyan színvonalú kiállítás megnyitó beszédet hallhatott az egri publikum, amely már sejteti, hogy nem mindennapi művész készülődik itt.

Jó, hogy van Piros, és nem azért, mert addig alábbhagy a kisváros légkörének fojtogatása, hanem azért, mert a szertelenség idegesítően hat. Az meg pezsgést okoz.

Formabontás és forma építés

Rostás Beáta szobrászata és a hagyomány

2013. június 29. szombat, 20.00 Eger Templom Galéria – Rossztemplom

ANTALL ISTVÁN megnyitó szövege:

   A nagyméretű szobroktól nem lesz nagy szobrász az ember. A jelentős gondolatoktól, az eredeti elképzelésektől, a nyugtalanító ellentmondásoktól, a szellemi izgalom megteremtésétől, a természet eredendő gazdagságának felmutatásától már mocorogni kezd valami.

   A néző, akár akarja, akár nem magával cipeli a szobrot, újjá teremtődik benne, a tárgyiasult eszme nélkülözhetetlenné lesz, és ha nem is gondol rá, akkor is mélyen működni kezd a tudatot formáló megszerzett és kiteljesedő műveltség - a maga természete szerint. 1. Jönnek

   Rostás Beáta, ahogy szakítani tudott korai önmagával, azzal a látványos sikerrel, amit az ábrázolás és a felismerhető hasonlatosság korai terrakotta munkái adtak neki, keresésbe kezdett. S ez a rendszertelenségben testet öltő dinamizmus egy új rendet teremtett benne és körülötte. A tanulás és az elsajátítás könyörtelensége, a stúdiumokhoz nélkülözhetetlen alázat, a fölfedezés lázas izgalma, a kételkedés képessége, valamint az erős ifjú személyiség megmutatkozási vágyát fölváltó szigorú önvizsgálat mutatott neki utat, állított elé lajtorját, ami a mindenség felé vezet. A fokokat magának kereste, magának faragta, maga lépett fel rá, és ha megcsúszott a lába, neki kellett mérlegelnie az egyensúly, a biztonságérzet kitart-e a következő lépésig. Ezenközben az élet úgy hozta, hogy elképzelései, vágyai, elhivatottsága meghaladta a lehetőségeit. Nem talált befogadó magyar egyetemet, nem talált olyan mestert, aki a doktorandusi iskola formalitásán túl ezt az erős hevületű, szándéka és érdeklődése nyomán még többféle irányt és esélyt felmutató alkotói magatartást vállalni merte volna. Véleményem szerint a természete szerint skolasztikus magyar művészeti képzés sem tudja önmaga árnyékát átugrani, s az eredendően szabálytalan természetű tehetségtől maga a rendszer is megriad.

   De Rostás Bea nem hagyta magát, szinte csak azért gyűrte maga alá a világot, hogy az őt kicsiny kora óta (édes testvérével együtt) egyedül és nehéz körülmények között nevelő édesanyjának ne kelljen még egy tányért telemernie esténként az asztalnál. A szegénységet és a kiszolgáltatottságot műveltségével, nyelvtudásával, bravúros kapcsolatteremtő képességével hidalta át. Nemzetközi művésztelepről, nemzetközi művésztelepre vándorolva telehintette Európát, Ázsiát és Afrikát a szobraival. A dolog természetéből fakadóan a nőiességtől legmesszebb eső, és legnagyobb falatba harapott bele! Kőlevest főzött magának mindenütt és föl is falta a gránitokat, a tengeri és a szárazföldi mészköveket, a márvány idolokat, s ha ez nem volt elég neki, akkor egy kis desszertnek még mindig ott volt a terrakotta, vegetáriánus korszakokra pedig abraknak a szalma.

   Rostás Bea nem ismeri a pótcselekvést, nem ismeri az önfelmentő, önigazoló mellébeszélést, nem keresett művészet-közeli segédmunkát, nem választotta a tárgyiasult művek helyett a gesztusokat, az önmagukért való installációkat, a cselekvést helyettesíteni látszó ötleteket, a nagyot robbanó, de könnyen enyésző intellektuális petárdákat. És mégsem lett „izomból szobrász”, mégsem hajszolta magát a művésztelepek zárt periodikus rendszerébe, a havonta újratojt kőtojások kotlósává sem lett.

   Minden munkában egy új feladatot egy új kihívást rejtett el, s nem a vágógéppel, a sarokcsiszolóval, a kalapáccsal, a vésővel mérkőzött, hanem önmagával. A személyiség nemcsak hitelesíti, de egységessé is teszi a legkülönfélébb kihívásokat. Beszélhetnénk itt a szobrászat ősanyjaként újrafogalmazott mama motívumokról. A csillagászati eligazító pontként is használható litván kőről, a billenékenységében is robosztus hinta-figuráról, a vizsgamunkaként két kőből összecsiszolt szobor rejtett szakralitásról. A rajzolatokkal szinte grafikai elemek hordozójává tett fehér márványok végtelennek mutatkozó lehetőségeiről, a szinte minden plasztikát meghatározó álcázott figuralitásról, vagy éppen a középkori utalásokig visszamenő Atatürk portré, az arcvonásokat megidéző és az ábrázolást elkerülő finom gesztusáról.

   És akkor van ereje Rostás Beának visszaülnie egy olyan iskolapadba, amelynek minden deszkáját szögekkel verte át a történelem. A nyelvhódító magány és idegenség, az európai civilizáció és az ősi muzulmán kultúra ütközőzónájaként is fölfogható metropolisz, a politikai harcok útkereszteződései, ahol nem elég kívülállónak lenni ahhoz, hogy ne lásson mindkét fél ellenséget benned.

   Marad az éhezés, a több órás utazás a város egyik végéből a másikba, marad a keserűség és a magány, marad a műhely kimeríthetetlen öröme, ahol a megtisztulás tárgyai túl kell hogy lépjenek a közvetlen napi használat praktikumán, ahol a szabadulás a testi és lelki szennytől az újjászületést hordozza, s ahol ez az újjászületés már a teremtés maga.

  1. Szobrok 12   Rostás Bea nemcsak megtanulta a leckét, de fel is adta nekünk. Megmutatta, hogy a semmiből is lehet csinálni valamit, hogy meg kell tanulni törökül azért, hogy megértsük Európát, hogy vert helyzetekből föl kell, és föl lehet állni, és hogy innen Egerből lehet csak a Héttornyot elfoglalni.

   Ő már helytállt ott, és biztos vagyok benne, hogy - történjék bármi - diplomával, kikezdhetetlen tudással, tehát győztesen tér meg onnan.

Forrás: Egriszín

A Lehet Más a Politikai Heves Megyei Területi Szervezetének nyílt levele Mirkóczki Ádámnak, a Jobbik országgyűlési képviselőjének:

Tisztelt képviselő Úr!

Megkaptuk levelét, amelyben tárgyaló asztalhoz hívja a cigány kisebbségi önkormányzat megyei elnökét, a megyegyűlés elnökét, a megyei rendőrfőkapitányt és a megyei parlamenti pártok képviselőit, köztük minket az LMP képviselőit is, hogy kezdjünk egyeztetéseket „a cigány-magyar együttélés eredményes és békés rendezéséről”.

A probléma súlyát mi is érzékeljük és ellentétben az Ön sajtótájékoztatóján elhangzottakkal, nem folytatunk „struccpolitikát” ebben az ügyben, hiszen a helyzet kezelésére kidolgoztuk saját javaslatainkat:

(http://lehetmas.hu/upload/57/57/201004/LMP_romaprogram.pdf)

Látjuk, hogy az elmúlt húsz esztendő társadalompolitikája kudarcot vallott és ezért a kudarcért egyaránt felelősek a korábbi és a jelenlegi kormányzó pártok.

A tartós munkanélküliség a képzetlen munkavállalókat és családjukat – így a roma családok jelentős részét is – mélyszegénységbe taszította. Ezen a helyzeten a rendszerváltás utáni kormányok nem tudtak változtatni. Nem álltak elő hosszú távú programokkal, nem teremtették meg azok pénzügyi fedezetét és nem hallgatták meg az érintetteket. Az utóbbi időszakban ráadásul nem hogy a szegények helyzete nem javult, de a többség helyzete is drámaian romlott. Állampolgárok ezrei veszítették el munkahelyüket, otthonaikat. Ezért ma sokan igazságtalannak és kilátástalannak érzik a helyzetüket.

A társadalom jogos sérelmeit azonban Önök gátlástalanul kihasználják! Korábbi megnyilvánulásaik alapján kezdeményezésüket teljesen hiteltelennek tartjuk, hiszen pártjuk jelentős részben annak köszönheti megerősödését, parlamentbe kerülését, abból tudott politikai tőkét kovácsolni, hogy egy álságos diskurzusba terelték és gerjesztették azokat az indulatokat, amelyek ebben a kérdésben felszínre törtek. Ennek alapján tehát úgy véljük, hogy a Jobbik nem a probléma megoldásában, hanem fenntartásában és kiélezésében (vö. Gyöngyöspata) érdekelt. Ehhez azonban mi nem asszisztálunk, meghívásukat tehát visszautasítjuk!

Eger, 2013. január 24.

Az LMP Heves megyei választmánya nevében:

Tóth Norbert

LMP Heves megyei koordinátor

A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara figyelemfelhívást tett közzé a kötelező kamarai regisztráció érdekében, hiszen több vállalkozás nem tett eleget e törvényi előírásoknak és még nem jelentkezett be. A regisztrációt követően évente kell megfizetni az 5000 forintos kamarai hozzájárulást, így aki tavaly regisztrált, anna idén csak fizetnie kell.

Az Országgyűlés 2011. november 21-én elfogadta az egyes adótörvények és az azzal összefüggő egyéb törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot, amely tartalmazza a gazdasági kamarákról szóló 1999. évi CXXI. törvény módosítását.

A kamarai törvény módosítása három lényeges változást tartalmaz:

1.    2012. január 1-től életbelépő új rendelkezések alapján a gazdálkodó szervezetek kötelesek a
o    kamarai nyilvántartásba vételüket kezdeményezni,
o    a kamarai közfeladatok ellátásához évente 5.000,- Ft kamarai hozzájárulást fizetni (a hozzájárulás összege önkéntes kamarai tagok esetén levonható a tagdíjból),
o    a Kamara pedig köteles részükre a törvényben meghatározott szolgáltatásokat (tanácsadás gazdasági, pénzügyi, adózási, hitelhez jutási kérdésekben; üzleti partnerkeresés és pályázatfigyelés) térítésmentesen biztosítani. A törvénymódosítás nem érinti az agráriumot, vagyis a fő tevékenységként mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozásokra, a mezőgazdasági termelőkre nem terjed ki a hatálya.

2.    lényeges, hogy a kamarai tagság továbbra is önkéntes marad, így a regisztrált vállalkozások nyilvántartásba vételükkel nem válnak kamarai taggá.

3.    A törvény hatálybalépését követően létrejövő egyéni és társas vállalkozások a bejegyzésüket követő 5 napon belül, a már működő vállalkozások pedig a hatálybalépést követő 60 napon belül, legkésőbb 2012. március 30-ig kötelesek a székhely szerinti területi kereskedelmi és iparkamaránál a nyilvántartásba vételüket kezdeményezni.

Miért lehet hasznos a kamarai regisztráció?
A nyilvántartás a vállalkozások alapadatai mellett elsősorban a valósan végzett üzleti tevékenységére fókuszál, azaz ki mit gyárt, ki milyen szolgáltatást végez.
A regisztráció a törvényhozó szándéka szerint hozzájárul a gazdaság fejlesztéséhez, hiszen olyan adatbázisok jönnek létre, amelyek alaposabb információkkal segítik a fogyasztókat, és az üzleti szféra képviselőit egyaránt. A nyilvántartás ez alapján elkülöníti a valós vállalkozásokat a passzívaktól. Az adatbázis támogatni szeretné az üzleti forgalom biztonságát, hiszen a cégek valós tevékenységének ismerete, elősegítheti a piaci vállalati együttműködéseket, szerződéses, illetve „keres-kínál” kapcsolatokat. Ilyen értelemben konkrét vállalati érdekeket is szolgál, hiszen aki az adatbázisban megjelenik, az látható, annak eggyel nagyobb esélye van az üzleti forgalmának  bővítéséhez. A nyilvántartás elősegíti a fogyasztók és vállalkozások közötti korrekt szerződéses kapcsolatát, lehetőséget teremt a kontárok kiszűrésére, a fekete munka csökkentésére.
A létrejövő adatbázis a törvényalkotó szándéka szerint segíti a gazdasági folyamatok elemzését, pl.: a gazdaság szereplőinek valós térképe nagy segítség lehet az iskolaszerkezet munkaerő-piachoz történő igazítása terén.

Lépések

Ha ÖN Heves megyei székhelyű vállalkozás:

1.    A www.hkik.hu honlapon a „kamarai regisztráció” menüpontban található adatlapot töltse ki (3-6 perc)
2.    Nyomtassa ki és írja alá
3.    Küldje be postán: HKIK 3300 Eger, Faiskola út 15. címre
4.    Kérjük, fizesse be a törvény szerinti 5000 Ft kamarai hozzájárulást
5.    Bankszámlaszám: 10300002-46800905-49020023 Közlemény rovatba: adószám feltüntetését kérjük!
6.    Visszaigazolást kap a sikeres regisztrációról

A vállalkozások kamarai nyilvántartása legkésőbb 2012. június 1-től nyilvános, az interneten, az MKIK és a területi kereskedelmi és iparkamarák honlapjáról szabadon elérhető.

Néhány napja ismét előkerült a múltból egy rémhír,miszerint gyermekeink veszélyben vannak,fekete autóból támadják meg jól szituált emberek őket és elhurcolják. Kacsa vagy igaz a hír, mindenki maga hivatott eldönteni de tény , hogy a mai internetes világban akár pár óra alatt több tízezer emberhez juthatnak el olyan hírek amelyeknek vajmi kevés alapja van.
Közösségi oldalakon éljük mindennapjaink, már már pletyka szinten kommunikálunk egymással, amit régen az ember fia a piacon tett azt ma virtuálisan éljük meg.
Kényszerbetegséggé nőtte ki magát a kényszeres megosztás, ha ezt teszem gondolja magában az ember, hasznos tagja tudok lenni a társadalomnak, híreket viszek és első számú emberré növöm ki magam egy bizonyos csoportban. Csak nem mindegy ezt hogyan tesszük.
Manapság minden után percek alatt utána lehet nézni és pont ebben a felgyorsult világban  nem győződünk meg a hír hitelességéről, amikor annak számtalan forrása van.
A pszichológusok elmondása szerint ezek a hírek mind manipulációra épülnek, összeesküvés elméleteke sugallnak, hiteles forrásokat feltüntetve, hogy egy felületes olvasása után fellobbanjon a segíteni akarás utáni vágy. Fontos kulcsszavakat tesznek bele, mint például a gyerek, amire mindenki felkapja a fejét és ösztönszerűen védelmezni próbálja akár csak egy cikk megosztásával is. Elrettentésekre, babonákra épülnek,mert valljuk be mi emberek őszintén, szeretjük a minél szaftosabb, bulvárosabb híreket, tudat alatt örülünk hogy, nem velünk történik meg, de alapvető ösztöneink ellen nincs menekvés. Segíteni akarás bujkál bennünk, még ha ezt néha betegesnek is ítélik.

A Rendőrség nem kívánta kommentálni a megosztott híreket.

Vádak össztüzében a hevesi polgármester és a képviselőtestület. Csáki Zsigmond polgármester (független) elmondta, a rendszerváltás óta rossz a költségvetésük kialakítása. A településnek alacsony az állami normatívája, így folyamatos hiányokkal küzdenek évek óta. Most érkeztek el arra a pontra, hogy a kasszából elfogyott az amúgy is kevéske apanázs, ezért  válságköltségvetést fogadtak el a feloszlatásuk helyett. Megoldhatónak látja a feladatokat és nem érti miért gondolja ezt máshogy, az ugyanazon testületben dolgozó képviselő, aki feljelentést tett ellene hűtlen kezelés miatt.

A polgármester segítséget kért a Belügyminisztériumtól, hogy az adott helyzetben a 125 milliós támogatásukat engedjék el és egy 40 milliós tétellel segítsék a várost.
A testületi ülésen az alpolgármester sem fedezett fel különleges eseményt, mert az önkormányzati üléseknek a vitákról és érdekek ütköztetéséről kell szólniuk. Képesnek tartja magukat a helyzet megoldására és reméli , hogy ezt mindenki így is gondolja.

A felröppent hírekkel ellentétben nem lopta el a gyermekek étkeztetésére befizetett összegeket, a normatívával  el tud számolni. Az ebédet szállító céggel nem bontottak szerződést, kisebb késésekkel eddig mindig átutalták nekik az összegeket. Az iskolakezdésre mint tankönyvekkel , mint pedig ebéddel el lesznek látva a városban élő diákok.

2012. augusztus 27.

SAJTÓKÖZLEMÉNY

MÉG AZ EBÉDPÉNZ IS ELTŰNT HEVES VÁROSÁBAN

A FIDESZ FELJELENTÉST TESZ AZ ÜGYBEN

 

Csáki Zsigmond polgármester felelőtlen gazdálkodása azzal fenyeget, hogy leállnak az alapszolgáltatások a jövő héttől a csődben lévő Heves városában. A felelőtlen gazdálkodás „iskolapéldája” a közétkeztetés. A város még a szülőket is megkárosította. A mostani összesítések szerint több mint 200 millió forinttal tartozik Heves városa a közéétkeztető cégeknek, holott az iskolákban, az óvodákban és a bölcsődékben beszedték az ebédpénzt. Ez azonban mégsem jutott el azokhoz, akik az ételt szállítják, csakúgy mint az állami normatíva, pedig azt is minden hónapban elutalja az államkincstár Hevesnek!

Az ügy azonnali beavatkozást kívánna, hiszen kezdődik a tanév, a gyerekeknek pedig enniük kell napközben.Nem tudjuk, mire ment el a pénz, kinek a zsebébe vándorolt törvénytelenül a szülők befizetése és az állami támogatás! Itt bűncselekmény gyanúja is felmerülhet, ezért feljelentést teszünk az ügyben!

A polgármester, aki csődbe vitte a tízezer fős települést, évek óta tisztában van azzal, hogy az általa folytatott gazdálkodás fenntarthatatlan. Csáki most sem tesz semmit a helyzet rendezésére, a válságköltségvetés nem alkalmas a problémák kezelésére, csupán a képviselőtestületre és a kormányra próbálja hárítani a felelősséget a történtekért. Most ismét külső segítségre várna, de félő, hogy az újabb állami pénzeket is csak elherdálná. Csáki Zsigmond felélte a város vagyonát, majd hiteleket vett fel, de ezekkel is felelőtlenül gazdálkodott, s mára Heves, a 3,1 milliárd Ft-os hitelek kamatait sem képes kifizetni! Senki sem hisz már a polgármesternek.

Heves, 2012-08-27

Sveiczer Sándor

a Fidesz Heves városi elnöke

SAJTÓKÖZLEMÉNY

Heves, 2012. augusztus 30.

 

CSÁKI ZSIGMOND ELISMERTE TÖRVÉNYTELENÜL HASZNÁLTÁK FEL AZ EBÉDBEFIZETÉSEKET

Úgy tűnik, elfelejtettek egyeztetni nyilatkozataik előtt az egymást mosdató hevesi politikusok

Elismerte a hevesi polgármester, hogy másra költötték el a szülők ebédbefizetését és az állami normatívát. Csáki Zsigmond a megyei napilapnak úgy nyilatkozott, hogy ez a pénz „nincsen fölcímkézve” ezért fordult elő, hogy másra is költöttek belőle. A városvezetés nincs tisztában a törvényi kötelmekkel. Az ismeretek hiánya azonban nem mentesít a felelősség alól. Sajnálatos, hogy ügy vesztesei nem az egymást mosdató városi politikusok, hanem azok a hevesi bölcsődés, óvodás és iskolás gyermekek, akik jövő héttől nem jutnak ebédhez a város közintézményeiben.

Csáki Zsigmond polgármester a Heves Megyei Hírlap augusztus 29-i számában megjelent cikkben úgy fogalmazott „…A befolyó [ebéd]pénz egyébként nincsen fölcímkézve. Az intézmények által beszedett pénz sincs, ezért fordul elő, hogy másra is költenek. Az állami normatíva is csak arra elég, hogy az intézmények dolgozóinak kifizessük a bérét”.

A polgármester állítása nem igaz! A 2012 évi költségvetési törvény ugyanis egyértelműen fogalmaz a kérdésben. A jogszabály 31. § (2) bekezdése szerint a 8. számú melléklet rendelkezik a települési önkormányzatok számára nyújtott állami étkezési támogatásokról. Ezeket normatív, de kötött felhasználású támogatásként szabályozza a jogalkotó. A törvény világosan szól, az étkezési támogatások másra nem fordíthatók, azaz a támogatási céltól eltérő felhasználásuk jogellenes.

A szülői ebédbefizetések esetén sem más a helyzet, mert a családok kifejezetten gyermekétkezetés címén fizetik be ezeket az összegeket az önkormányzati intézményekben.  Ezért az ebédpénz nem szolgálhat az érintett közfeladatot ellátó szerv kiadásának a fedezetéül.

A város polgármesterének és alpolgármesterének amennyiben az elherdált ebédpénzek kapcsán csupán annyira telik, hogy a sajtóban mosakodjanak, úgy inkább mondjanak le pozíciójukról!

       Sveiczer Sándor

önkormányzati képviselő

a Fidesz Heves városi elnöke

inShare

 Harmincadik alkalommal rendezik meg a hazai és a Kárpát-medencei magyar katolikus ifjúság legnagyobb találkozóját Egerszalókon; az idei programsorozat szerdától vasárnapig tart a Heves megyei településen.Az ifjúsági találkozó és lelkigyakorlat több évtizede magyar katolikus fiatalok százait vonzza a Kárpát-medence minden pontjáról. A rendezvény idei központi témája a XVI. Benedek pápa és a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) által is meghirdetett "A hit éve - új evangelizáció". A "Krisztus él bennem" mottó arra hívja, szólítja fel a fiatalokat, hogy vegyenek részt Krisztus igéjének terjesztésében.

A tábor ideje alatt kiemelten foglalkoznak az evangélium állandóságával, azzal, hogy annak a hiteles tolmácsolásához a fiatal nemzedékek megszólítására is alkalmas új nyelv és megújult szív szükséges. A rendezvényen egyházi és a civil meghívottak tartanak előadást, és kiscsoportos műhelyfoglalkozások keretében nyújtanak lehetőséget a fiataloknak az elhangzottak feldolgozására, élményeik és gondolataik megosztására. A résztvevők a lelkigyakorlat vezetője, Kerényi Lajos atya és Ternyák Csaba egri érsek mellett találkozhatnak Alánki Ferenccel, az MKPK ifjúsági bizottságának elnökével, Böjte Csaba ferences szerzetessel és Gáspár Istvánnal, az Országos Lelkipásztori Intézet igazgatójával is. Részt vesz a találkozón és műhelyfoglalkozásokat tart több szerzetesrend, közösség, iskola, továbbá keresztény könnyűzenei együttesek lépnek fel.

MTI

Július utolsó napjaiban, 27. és 29. között rendezik meg városunkban a Végvári Vigasságokat. A rendezvény legfőbb látványossága az emlékcsata lesz, amely a 460 évvel ezelőtti, 1552-es ostromot eleveníti fel. A három nap során marcona vitézekkel, valamint vérszomjas török katonákkal találkozhatunk, de lesz ágyúdörgés és lőporfüst is.

Csillag Tamás, az Egri Históriás Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezetője a témával kapcsolatos sajtótájékoztatón elmondta: több mint száz hagyományőrző jelenik majd meg július utolsó napjaiban Egerben, a várban és a belvárosban, karöltve az EGER 1552 Castingon kiválasztott főhősökkel. A város legnagyobb történelmi fesztiválja, a Végvári Vigasságok fő attrakciója az emlékcsata lesz, de már nem előzmények nélkül. Évekkel ezelőtt többször is megrendezték az ostromot, s most - kibővült létszámmal - az eddigi tapasztalatokat összegezve látványos, hangos ütközetet mutatnak be.

A Végvári Vigasságok három napja során testközelbe hozzák a 460 évvel ezelőtt történteket: a vezérfonal követi az eredeti események menetrendjét, ám négy év eseményeit vonultatják fel három napban.
Csillag Tamás kiemelte, hogy a pénteki napon emlékeznek Dobó István 1548-as Egerbe érkezésére, a Castingon kiválasztott Dobó bevonul a Várba és átveszi annak kulcsait a Vármúzeum igazgatójától. Ezt követi egy koszorúzással egybekötött emlékezés a várvédő katonák tiszteletére. Dobó mustrát tart a Várban, majd vigasság is következik, korhű zenével.

Szombaton megjelennek már a török katonák is, és portyázva előfordulhatnak a belvárosban, akárcsak a végvári alakulatok tagjai. Délután legalább egy órás hadi játékra számíthat az egri várba özönlő közönség. A csata menetrendje az eredetivel azonos lesz, nem színjátékkal, hanem hiteles küzdelemmel elevenítik fel a korabeli hadászatot, különös tekintettel a kézitusa mellett a muskétákra és ágyukra.

Vasárnap délelőtt folytatódik az ostromjáték, délután levezetésként kiegészítő programelemek sorával találkozhatnak az érdeklődők, bármely korosztály, bármely képviselője talál majd magának érdekességet a Vigasságokon.

A Históriás Kft. vezetője új magyarországi műfajként emelte ki az egri programban a hadmérnöki interpretációt, s azt is, hogy az eskütételbe bevonják majd a várudvaron helyet foglaló látogatókat is. Olyan program valósul meg idén, amire a jövőben bátran lehet építeni - hangsúlyozta a törökkori katonai hagyományőrzéssel foglalkozó szakember.

Az egri lista-üggyel kapcsolatban ma megjelent Fidesz egri szervezete közleményére reagált Csarnó Ákos. Mint levelében írja, határozottan visszautasítja a Fidesz egri szervezetének pénteki közleményében foglaltakat, miszerint a listabotrány néven elhíresült ügyet kivizsgáló bizottság menetrendjét ő késleltetné.

A Fidesznek - mint a város vezetésében nagy tapasztalattal rendelkező szervezetnek - tudnia kellene, hogy a bizottsági előterjesztések összeállítása - főleg egy ilyen horderejű ügyben, ahol azt kell vizsgálni, hogy történt-e jogszabálysértésre utaló körülmény - hosszadalmas folyamat. A bizottság elnökeként első pillanatban egyeztettem a polgármesteri hivatallal és a bizottság tagjaival arról, hogy mikor tud legelőször összeülni úgy a testület, hogy szakmailag alátámasztott, hiteles véleményt tudjon adni.

Felhívom a Fidesz egri szervezetének figyelmét továbbá arra a tényre,

hogy a vizsgálat lefolytatására felkért Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság öt tagjából három a Fidesz-KDNP-Lokálpatrióta szövetség színeiben tag. A gyors egyeztetések során az ülés időpontja közös álláspont alapján alakult ki, vagyis a kormánypárti tagok úgy látták jónak, ha az egész város számára egyre kellemetlenebb kérdésről az akkor megegyezett időpontban tárgyalunk.

Ezen felül egyébként felettébb különös, hogy miért csak pénteken közli

  a megdöbbenését a hangfelvételt illetően a Fidesz egri szervezete. Korábbi nyilatkozatában határozottan visszautasította, hogy meghatározná, hogy kik léphetnek föl a városban és kik nem. Miért nem vonta felelősségre azóta azokat az érintett képviselőket, akiket, mint jelölő szervezet (Fidesz-KDNP- Lokálpatrióták) indított az önkormányzati választásokon 2010-ben?

Eger, 2012. május 11.

dr. Csarnó Ákos

tanácsnok
Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnöke

Az Eger Termál Kft. több mint 700 millió Ft-os fejlesztést készít elő az egri strandon. A Közgyűlés arról döntött április 26-i ülésén, hogy az önerő egyik felét piaci alapú kölcsönként folyósítja a városi tulajdonú cégnek, a másik felét illetően pedig az önkormányzat kezességet vállal 170 millió Ft-os hitelfelvételre, szintén az önerő biztosítása érdekében.

A 700 millió Ft-os összköltségű beruházás keretében a következő, főbb projektelemek valósulnak meg az egri Termálfürdőben:

•    új, fedett gyógyvizes medence
•    gyermek és babamedence
•    a bejárat melletti, 1-es medence teljes felújítása, szigetelése és kettéválasztása
•    csúszdapark kiépítése csobbanó medencével
•    a Hadnagy úti bejárat felújítása és felszerelése beléptető rendszerrel

A beruházás a remények szerint még az idén, a nyári szezon után elindulhat – mondta az április 26-ai közgyűlés kapcsán tartott sajtótájékoztatón Sós István alpolgármester.

A világhírű Salvus vizet használó, egész évben működő gyógy- és élményfürdő alapkövét helyezték el pénteken a Heves megyei Bükkszéken.

A bruttó 1,25 milliárd forintos beruházás keretében megújul a jelenleg működő nyári strandfürdő, illetve egy ezer négyzetméter alapterületű gyógyászati részleget és élményfürdőt alakítanak ki.
Zagyva Ferencné a község polgármestere az alapkőletétel alkalmából elmondta: a beruházás során június végéig felújítják és vízforgató berendezésekkel látják el a meglévő négy szabadtéri medencét, az egyiket élménymedencévé alakítják.

A fedett fürdőben helyet kap egy gyermek-, egy élmény- és egy gyógyászati zóna, illetve egy wellness részleg. A többi között, úgynevezett Salvus inhalotóriumot is kialakítanak az épületben, a víz ugyanis  alkalmas az asztma, bőrbetegségek és ivókúra nyomán, elsősorban a gyomorfekély és egyéb gyomorbántalmak kezelésére.
A bruttó 1,25 millió forint értékű beruházáshoz 500 millió forint támogatást nyújtott az Európai Unió az Új Széchenyi Terv keretében, 750 millió forint hitelt pedig a Magyar Fejlesztési Banktól vett fel a beruházó önkormányzat - mondta Zagyva Ferencné.

A Salvus víz egyébként éppen 75 éve került elő a község határában a Magyarországon végzett első olajfúrás származékaként.

Az alapkőletétellel egy időben ünnepséggel emlékezett az évfordulóra a településen a Mol Nyrt.

MTI

Fotó: bukkszek.hu