Keresés: „juttatás” (30 találat)

A megtévesztés, a megszorítás költségvetésének nevezte dr. Sós Tamás, országgyűlési képviselő a kormány jövő évre tervezett számításait mai tájékoztatóján. Vesztes az oktatás, az egészségügy és a szociális terület, s a lakosság is egyre kiszolgáltatottabb helyzetbe kerül az MSZP megyei elnöke szerint.

Dr. Sós Tamás szerint annál keményebb, durvább megszorítást már elképzelni sem lehet, amikor úgy teremtik meg a költségvetési egyensúlyt, hogy elveszik 3 millió magánnyugdíj pénztári tag egy évtizedes befizetéseit, kamatait, azaz megfosztják a tulajdonától. A magántulajdon szabad préda lett, s a lakosság helyzete egyre kiszolgáltatottabb.

Ideig-óráig még meg lehet téveszteni kommunikációs eszközökkel a lakosságot, de legkésőbb akkor látni fogja mindenki, hogy becsapták, amikor meglátja, hogy milyen nyugdíjat kap az államtól. A tervezett költségvetésben lévő „nyugdíjpénztári csomag” célja, haszna nehezen értelmezhető a hosszú távú célok kapcsán, s az ország fenntartható fejlődése szempontjából kapcsolatban is káros hatású – mondta az elnök. Továbbá hangsúlyozta, hogy a Költségvetési Tanácsi is felhívta a figyelmet a gazdasági növekedést fékező hatású elemeire. Azaz alaptalan a várakozás, ami a gazdasági és a foglalkoztatás bővítésével kapcsolatos. Ráadásul az sem szerepel benne, hogy mire költik a különadókból befolyó összegeket.

Az MSZP elfogadhatatlannak tartja a közszolgáltatásban dolgozók elbocsátását, valamint béreinek is juttatásainak befagyasztását, ami 25-30.000 főt érint. A közszolgáltatások fedezetének növelését sem biztosítja a kormány az MSZP szerint, s a helyi önkormányzatok számára is csökkennek a központi források a 2010-es évhez képest 2011-ben a változatlan szakmai normatívák mellett, sőt a szociális szférából 34 milliárd forintot vonnak ki. Gyakorlatilag leáll a panelprogram is, hiszen elenyésző pénzt adnak rá.

Kritikus területnek tartja még az egészségügyet dr. Sós Tamás. A FIDESZ-KDNP ellenzékként mindent megtett országosan és helyi szinten is, hogy megakadályozza a rendszer fenntartható pályára állítását, mégis csak szinten tartást biztosít az egészségügyben a jövő évi költségvetés. A szociális normatívák értéke is csökken, kevesebb pénz jut majd az anyasági ellátásokra és a szociális intézmények látogatására is. A nyugdíjakat sem emelik kellő mértékben, csupán 3,8 százalékkal. Mindemellett több mint 7 százalékkal csökkentik a közgyógyellátás éves előirányzatát, ami nagy érvágás a hátrányokkal küzdő embereknek az elnök szerint. Csökken még a családi pótlékra szánt forrás összege is, illetve a babakötvény éves kerete.

Az oktatás helyzetet és kritikusnak tartja az MSZP megyei elnöke. Válságos időben véleménye szerint nagyobb hangsúlyt kell fektetni az iskolázásra, ez pedig nem történik meg, sőt 2011-ben kevesebb pénz jut közoktatásra. Így nem fog javulni az iskolák helyzete és a pedagógusok megbecsültsége sem, ráadásul leállnak majd az iskolai fejlesztési programok is. A támogatható ellátotti kör is szűkül több területen. Ez főként a bejáró tanulókat, a kollégistákat és a diákotthonokban lakókat hozza nehéz helyzetbe, s azokat, akik eddig részesültek gyermekvédelmi kedvezményben. A hátrányos helyzetű tanulók tehetséggondozása is vesztes lesz, s alig jut pénz informatikai fejlesztésre és művészeti oktatásra.

Dr. Sós Tamás szerint tehát komoly kockázatai vannak a jövőt felélő költségvetésnek, amely feléli a korábbi megtakarításokat, s egy az egyben a lakosságra terheli rá a pénzeket.

Forrás : Egriszín

A világviszonylatban érezhető gazdasági fellendülés kapcsán, a ZF Hungária Kft. 2010-es eredményeiről és a termelés bővülésével kapcsolatos létszámbővítésről számolt be Ulrich Diller, a ZF Hungária Kft. elnök-vezérigazgatója ma délelőtti tájékoztatóján.

A 100 %-ban exportra dolgozó ZF Hungária és a ZF Lenksysteme Hungária esetében a konjunktúra motorja Kína India, Oroszország, de a fellendülés már az európai megrendeléseken is érezhető, jelentette ki Ulrich Diller. A tendencia a tehergépjárművek, buszok és a luxus személyautók esetében látható. Ezekhez a járművekhez a sebességváltókat az egri telephelyen gyártják.
2009-ben  a világgazdasági válság következtében a 2008-as érték 45 százalékára zuhant vissza a vállalat forgalma. A válság fokozatos oldódásával arányban sokasodnak a megrendelések, és emelkedik az azokban lekötött darabszám. A ZF vezetője szerint nem tudni, hogy mennyire lesz stabil ez a fellendülés, de hangsúlyozta, hogy a válság előtt sem volt ennyire erős a konjunktúra.
A két egri telephely összesen 231 millió eurós forgalmat bonyolított le 2009-ben, 2010-ben 358 millióval számolnak, ami 53 %-os emelkedést jelent. Minimum 10 %-os növekedést terveznek 2011-re.
Az idén 70 százalékkal, jövőre pedig a tervek szerint mintegy további 55 százalékkal bővül a termelés, és újra eléri majd a korábbi, 2008-as csúcsot, amikor 96000 darab sebességváltó készült Egerben.
A vásárolt alkatrészek 50%-a Magyarországról származik, ami pozitív kihatással van a beszállítói környezetre. Ennek következtében a beszállítók is növelhetik a dolgozóik létszámát.
A régióban komoly foglalkoztatási szerepet játszó ZF-nél ismét bővülhet a foglalkoztatottak köre. Míg az idei év elején 658 fő volt a vállalat létszáma, addig novemberre már meghaladta a 714-et, és 2010 végéig elérheti a 750-et. Fizikai munkakörökre autószerelő végzettséggel rendelkező sebességváltó-szerelőket, raktárosokat és minőségellenőröket keres a vállalat, szellemi területen többek között gépészmérnökök, minőségirányítási mérnökök, projektmérnökök, stratégiai beszerzők felvételére van szükség. A ZF Hungária várja a megfelelő képzettséggel rendelkező jelentkezőket, számukra versenyképes fizetést, szociális juttatásokat és akár nemzetközi karrierlehetőséget biztosít. A szakképzettséget igénylő fizikai munkakörökben is lehet karriert építeni, hosszú távú életpályát tervezni és megvalósítani. Ez a folyamat ma már a szakképzés idején elkezdődik.

A válság megtanította újrastrukturálni a feladatokat és a működést, fogalmazott Diller, aki a legfőbb tőkének a dolgozókat tekinti. A vezérigazgató hangsúlyozta a megfelelő munkatársak és a képzés fontosságát. ZF Hungária saját, három éves szakképzési rendszerében jelenleg 46 fiatal tanul a ZFH ösztöndíjával gépi forgácsoló szakmát. A legjobbak a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után a vállalatnál dolgozhatnak. Az elmúlt két évben 17 fiatalt vettek fel.

Hasonló ütemben bővül a termelés a ZF AG másik magyarországi vállalatánál, a ZFH-val egy telephelyen működő ZF Lenksysteme Hungária Kft-nél is, ahol szintén vesznek fel új dolgozókat, januártól novemberig már kb. 40 főt és még további 30 fő felvételét tervezik, elsősorban szerelő, minőségellenőr és elektromos karbantartó munkakörökbe.

Diller tájékoztatóján kitért a beszállítók helyzetére is, amit szerinte a bankrendszer lehetetlenít el. Szerinte a bankrendszerben kell megoldást találni, mert bizonyos cégek nem tudják tartani az ütemet. A ZF üzemek a válságból financiálisan megerősödve kerültek ki, de nem vehetik át a bankok szerepét a beszállítók esetében, foglalta össze beszámolóját az igazgató.

Forrás: Egriszín

Rendkívül kritikus helyzetben a megye, nincs elég pénz az egy hét múlva esedékes bérek kifizetésére sem – jelentette be mai sajtótájékoztatóján Horváth László, Heves Megye Közgyűlésének elnöke.

Likviditási gondokkal küzd a megyei önkormányzat, igaznak bizonyultak a korábbi feltételezések Horváth László, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke szerint. A mai Megyeházán tartott sajtótájékoztatóján elmondta, hogy az előző, szocialista irányítású megyei önkormányzat gyakorlatilag teljesen üres kasszát hagyott az új vezetésre.

A szocialisták még a nyáron 300 millió forint folyószámlahitellel bővítették a korábban meglévő hitelkeretet, amely jelenleg eléri a 1,5 milliárd forintot. A felvett 300 milliós hitelből mára 20 millió forint maradt, illetékbevételből 89 milliós tartaléka van a megyei önkormányzatnak. Ehhez az összesen 109 millió forinthoz a normatív állami támogatás körülbelül 82 millió forint, tehát 191 millió forint áll rendelkezésre, amiből ki kellene fizetni az önkormányzati intézményeknél dolgozó emberek havi bérét, juttatásait, ami a jövő héten esedékes.

Idáig a megye 210 millió forintos forgóbér-hiteléből fizették a béreket, de az újbóli igénybe vételéhez ezt a keretet minden hónapban fel kell tölteni. A fizetésekhez tehát legalább 210 millió forintra van szükség, ám a megyének csak 191 millió forintja van, vagyis hiányzik 19-20 millió forint. Mindemellett a Heves Megyei Önkormányzatnak 132 millió forint kifizetetlen számlatartozása, szállítói levele is van.

Mivel a bérek ki nem fizetése miatt nem kerülhet veszélybe közel 2000 család megélhetése, a megyei önkormányzat haladéktalanul tárgyalásokba kezd a megyei önkormányzat számlavezető pénzintézetével, s mindent elkövet további források, tartalékok felkutatása érdekében. „Ez egy több ismeretlenes egyenlet, amelynek a megoldó képletét még nem tudjuk” – mondta Horváth László.

Horváth László előre felmentést kér az új vezetés számára most, amikor dramatizálja a helyzetet, sokkolja a közvéleményt és előre magyarázkodik - reagált az új vezető szavaira dr. Sós Tamás a megyei közgyűlés korábbi elnöke.

"A FIDESZ ne akarja bedönteni az önkormányzatokat, hiszen az önkormányzatok egyre kevesebb központi támogatást kapnak. A megyei közgyűlés korábbi vezetése, sem nem jobb , sem nem rosszabb körülmények között dolgozott az első félévben. Mi ugyanilyen körülmények között tudtuk működtetni az intézményhálózatot. Érjék el, hogy kapjanak több központi támogatást, mutassák meg, hogy több forrást tudnak szerezni a működtetésre. Heves megyében pedig tudják folytatni az országosan is kiemelkedő fejlesztéseket" – áll dr. Sós Tamás közleményében.

Forrás: Egriszín

A Kárpátok és más európai hegyvidékek fenntartható fejlesztése témájában tartottak az előző héten nagyszabású tanácskozást Heves megye ukrajnai testvérmegyéjében, Kárpátalján. A konferencia nyitónapjához kapcsolódóan Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke Ungváron tárgyalt a partnermegye vezetőivel.

A Heves Megye Közgyűlés külügyi stratégiájában néhány évvel ezelőtt a Kárpátok földrajzi térségében történő együttműködések bővítése fogalmazódott meg, ebben a szellemben jött létre kapcsolat a lengyel Przemysl járással, Kovászna megyével, a szlovákiai Besztercebánya megyével, majd az ukrajnai Kárpátalja megyével került aláírásra 2009. március 24-én az egri Megyeházán hivatalos együttműködési megállapodás. E testvérmegyei kapcsolat helyzetének áttekintése céljával, az Ungváron zajló nemzetközi konferencia alkalmával Kárpátaljára látogatott Sós Tamás, a Közgyűlés elnöke, aki találkozott Mihajlo Kicskovszkij-jal, a Megyei Tanács elnökével, valamint Brenzovics Lászlóval, a tanács elnök-helyettesével.
A megbeszélésen a felek értékelték az eddig eltelt időszak programjait, eredményeit, a két térség közötti kapcsolatok helyzetét. A jövőbeni lehetőségek között megfogalmazódott a gazdasági, kereskedelmi, turisztikai kapcsolatok erősítésének igénye, többek között a falusi turizmus területén szerzett Heves megyei tapasztalatok átadása, e témában képzések szervezése kárpátaljai kisvállalkozók részére, míg a Heves megyei múzeumi szakemberek sokat segíthetnek a Dobó István életútjához, annak kárpátaljai helyszíneihez kötődő un. „Dobó Út” projectjének kidolgozásában és megvalósításában is. A kultúra területén célszerű lehetőséget teremteni művészeti csoportok és képzőművészeti kiállítások cseréjére, a szociális, különösen a gyermekvédelmi intézmények közötti közvetlen együttműködés folytatására. A partnerek e programok megvalósításához folyamatosan, közösen keresik a pályázati lehetőségeket.
A Közgyűlés elnöke felkereste az ungvári művészeti szakközépiskolát is, ahol az elmúlt években mintegy 400 magyar nemzetiségű diák végzett, s jelenleg is jelentős a magyar tanulók létszáma. A könyvtár, tánc és zenei szakokkal rendelkező oktatási intézmény részére egyrészt a szakmai képzést elősegítő, jelenleg hiányzó magyar nyelvű tananyagok beszerzése, eljuttatása, másrészt a Heves megyei hasonló szervezetekkel, például a Gárdonyi Géza Színház tánctagozatával, civil művészeti együttesekkel való kapcsolatok kialakítása jelentene segítséget.
A napokban Ungváron, az Európa Tanács égisze alatt zajló nemzetközi konferencia a Kárpátok és más európai hegyvidékek fenntartható fejlődésének problematikájával foglalkozik. A 18 országból érkezett résztvevők, köztük a Kárpátok Eurorégió képviselői, tudósok, akadémikusok, szakemberek, politikai és önkormányzati vezetők plenáris ülések és szekciók keretében tekintik át, hogyan érintik Európa hegyvidéki területeit az olyan globális kihívások, mint a klímaváltozás, a gazdasági válság vagy a demográfiai változások. A résztvevők kiemelt figyelmet fordítanak az ökológiai, környezetvédelmi kérdésekre, kiemelten a Kárpátokkal összefüggő problémákra, melyek között Magyarországot érintően különös fontossággal bír a Tisza folyó és vízgyűjtő területének védelme, fejlesztése, ennek érdekében Ukrajna és Magyarország együttműködésének erősítése, közös projectek kidolgozása.
A konferencia jelentőségét jellemzi, hogy a résztvevőkhöz üzenetet juttatott el Viktor Janukovics Ukrajna elnöke és Mykola Azarov miniszterelnök is. A rendezvényen több európai intézmény képviselteti magát, köztük az Európa Tanácsot Gaye Doganoglu, a Helyi és Regionális Önkormányzatok Kongresszusa Fenntartható Fejlődés Bizottságának elnöke, az Európai Határmenti Régiók Szövetségét Martion Guillermo főtitkár képviseli.
A témában megfogalmazott megállapításokat és javaslatokat a tanácskozás résztvevői közös nyilatkozat formájában fogadják el és juttatják el az Európa Tanácshoz, mely még ezévben határozatot tervez elfogadni az európai hegyvidéki területek fenntartható fejlődése érdekében.

Forrás: Egriszín

A korábbi információk ellenére nem állít polgármester-jelöltet Egerben a Magyarországi Munkáspárt 2006 helyi szervezete. A lehetséges tizenkettőből hét egyéni választókerületben viszont indítanak képviselőjelöltet.

Célkitűzéseikben a már jól ismert elemekkel találkozhatunk. Munkát és megélhetést szeretnének biztosítani; helyreállítanák az egészségügy helyzetét; az elvett 13. havi juttatást visszaépítenék a nyugdíjba. Követelik, hogy a megye településein megszüntetett iskolákat állítsák helyre.
Az egri önkormányzati képviselőjelöltek állításánál arra törekedtek, hogy az átlagemberekhez hasonló módon élő, azok problémáit könnyebben megértő embereket indítsanak.

A jelöltek listája:

2.sz. körzet: Borbély Lajosné
7.sz. körzet: Bartus Dániel
8.sz. körzet: Bartus Gyuláné
9.sz. körzet: Bak Sándor
10.sz. körzet: Farkas Antal
11.sz. körzet: Tatár Csaba

12.sz. körzet: Barta János

Forrás: Egriszín

Átalakította a 25 tulajdonosi joggyakorlása alatt álló cég vezetését a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB) – közölte az állami pénzintézet. Az Egererdő Zrt. élére dr. Jung Lászlót nevezték ki.

A közlemény szerint a változások a kormányprogramban meghatározott hatékony és takarékos működés céljából történtek, a gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény megfelelő rendelkezése alapján.

Az MFB a társaságok igazgatóságait megszüntette, tagjaikat visszahívta. A változtatással összesen 102 igazgatósági tagság szűnt meg véglegesen. Az igazgatóság jogkörét mostantól mindenhol egyetlen felelős vezető – vezérigazgató, illetve ügyvezető – gyakorolja.

A közlemény szerint a vezetői feladatokat az EGERERDŐ Erdészeti Zrt. élén mostantól az eddigi általános és termelési vezérigazgató-helyettes,   dr. Jung László látja el. Rosta Gyula, a Mátrafüredi Erdészet vezetője ezután a Zalaerdő Erdészeti Zrt. élén dolgozik majd, míg a Felsőtárkányi Erdészet eddigi vezetőjét, Zay Adorjánt, az Északerdő Erdőgazdasági Zrt. élére nevezték ki.

Megújultak a cégek felügyelő bizottságai is. Eddig 108 felügyelő bizottsági tagnak volt megbízatása, mégpedig díjazással és egyéb juttatásokkal. Az új felügyelőbizottság mindenhol háromtagú (összesen 75 tag), ők a tevékenységükért nem részesülnek tiszteletdíjban.

Forrás: Heol

Az árvíz utáni újjáépítésnek és a mindennapi szegénység elleni harcnak is új lökést adhat a természetbeni adományok adómentessé tétele.

A segítő szervezetek régi panaszát orvosolta az országgyűlés, amikor eltörölte a tárgyi és szolgáltatásbeli adományok utáni áfa-fizetési kötelezettséget. A nonprofit szektor véleménye szerint a három éve bevezetett áfa-kötelezés méltánytalan és megalapozatlan volt, rövidlátásról árulkodott, miközben Magyarországon az egyénileg jótékonykodók támogatása addig is minimális volt. A karitatív szervezetek az elmúlt években folyamatosan lobbiztak az adójogi könnyítésekért, de legalább a régi minimális kedvezmény visszaállításáért.

– Sajnálatos, hogy egy árvíznek és egy kormányváltásnak kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy megváltozzon a helyzet – mondta el Gortva József. A Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezetének titkára hozzátette: érezhetően visszavetette a cégek adományozó kedvét a korábbi kedvezőtlen adószabályozás, így most ha nem is ugrásszerű, de mindenképp növekvő támogatásokkal és támogatói körrel számolhatnak majd. Ez mindenképp növeli az érintett vállalkozások presztízsét és segíti a közhasznú és kiemelten közhasznú civilszervezetek munkáját. Most elsősorban az árvíz utáni újjáépítésekhez szükséges építőanyag-felajánlásokat könnyítheti meg a kedvező változás, de a hétköznapokban több adomány juthat majd a nélkülözők széles körének is – fogalmazott a Vöröskereszt megyei titkára. Heves megyében egyébként mintegy fél tucat állandó adományozó céggel áll kapcsolatban a Vöröskereszt.

– Nagy kiesést jelentett szervezetünk, a Magyar Katolikus Karitász számára a korábbi szabályozás, amit azok is megéreztek, akik addig számíthattak ránk, hiszen így nekik is kevesebb jutott – hangsúlyozta Árvai Ferenc, az Egri Főegyházmegyei Karitász igazgatója.

A KSH adatai szerint a magyar nonprofit szektor - benne a segítő szervezetek - bevételeinek összege megközelíti a 900 milliárd forintot: ennek több mint harmada állami támogatás, magánadakozásból pedig közel 130 milliárd folyik be. A pénzek, adományok 95 százalékával azonban a szervezetek mindössze 18 százaléka gazdálkodhat. A természetbeni juttatások összege hozzávetőleg nyolcvanmilliárd forint. Ezeknek a cégektől, magánszemélyektől, egyéb helyről érkező adományoknak a háromnegyede közvetlenül a rászorulókhoz került.

– Mindenképp pozitív jelzés az adakozók számára – erősíti meg a változás kapcsán Tajcs Ferenc, a Létminimum Alatt Élők Társaságának (LAÉT) megyei elnöke, az országos szervezet alelnöke is, aki szerint az adományok szempontjából talán az elmúlt 16 év legnehezebb időszaka a mostani, noha a közelmúlt elemi csapásai nyomán biztató az emberek segíteni akarása. A megyei elnök az adományok után megfizettetett áfa-t is az adakozó kedv csökkenésének egyik okaként említette.

Forrás: Heol

Gyakori, hogy a diákok a nyári szünidő alatt, zsebpénzük kiegészítésére munkát vállalnak. A foglalkoztatáshoz kapcsolódó szerződés jellegétől függően azonban eltérő adózási szabályokat kell figyelembe venni a személyi jövedelemadó kötelezettség megállapítása során.

Az egyik tipikus foglalkoztatási forma, amikor a közép- vagy felsőoktatási intézmény hallgatója a tanulmányok végzéséhez kötődő szakmai gyakorlatát tölti, s ezzel kapcsolatosan pénzbeli juttatásban részesül. Ezen juttatások a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint adóterhet nem viselő járandóságnak minősülnek. Szakképző iskolai tanulók esetében a tanulószerződés alapján az őket megillető pénzbeli juttatásnak a szakképzésről szóló törvényben meghatározott kötelezően fizetett összeg (a minimálbér 20%-a) erejéig. Felsőfokú szakképzésben résztvevő hallgatók gyakorlati képzésére kifizetett díjazás értékéből havonta a hónap első napján érvényes havi minimálbért meg nem haladó összegig.
Az adóterhet nem viselő járandóság értékhatárát meghaladóan adott juttatás azonban egyéb jövedelemként adóköteles.
Amennyiben a felsőoktatási intézmény hallgatója hallgatói munkadíjban részesül (azaz, a hallgató saját felsőoktatási intézményénél, vagy annak tulajdonában lévő ingatlanban székhellyel rendelkező cégnél, vagy olyan cégnél, amelyben a felsőoktatási intézménye részesedéssel rendelkezik munkát vállal), annak havonta a minimálbér kétszeresét meg nem haladó része szintén adóterhet nem viselő járandóságnak minősül.
Abban az esetben, ha a magánszemély az adott évben csak adóterhet nem viselő járandóságot szerez, akkor az adott évről nem kell bevallást benyújtani.
A másik eset, amikor a tanuló a nyári szünideje alatt munkaszerződés alapján munkaviszony keretében végez munkát. A munkaviszonyból származó jövedelem a diákok esetében is bérjövedelemnek minősül, amelyre adójóváírás érvényesíthető.
A nyári munkavégzés harmadik tipikus esete a megbízási szerződés alapján végzett diákmunka. Az adózás szempontjából az így kifizetett munkadíj önálló tevékenységből származó jövedelemként adóköteles. A személyi jövedelemadó új rendelkezése alapján a kifizető köteles felhívni a diák figyelmét arra, hogy milyen nyilatkozatokat tehet az adóelőleg megállapításához. Mindenképpen célszerű a diáktól költségelszámolásra vonatkozó nyilatkozatot kérni, miután 2010. évben a 10 százalékos költséghányadot már csak a magánszemély nyilatkozata alapján lehet figyelembe venni az adóelőleg kiszámításánál.
Természetesen a tételes költségelszámolásnak sincs akadálya, amennyiben a tevékenység jellege ezt lehetővé teszi.
Az utóbbi két esetben a munkáltatótól, kifizetőtől kapott igazolás alapján az adóévet követő év május 20-ig személyi jövedelemadó bevallást kell benyújtani.
Bármilyen jövedelem kifizetésére igaz, hogy adóazonosító jel hiányában a kifizetésre nem kerülhet sor. Ezért aki még adóazonosító jellel nem rendelkezik, annak a szerződés megkötését megelőzően érdemes megigényelnie azt az illetékes APEH ügyfélszolgálatán.

Forrás: Egriszín

Évadzáró társulati ülést tartott szerdán délután a Gárdonyi Géza Színház, ahol Csizmadia Tibor köszöntötte a megye és a város vezetőit valamint a társulat tagjait.

A színi direktor összefoglalójában elmondta, hogy a 2009/2010-es évadban összesen 280 alkalommal gördült fel az egri színház függönye, valamint 70 ezer ember látogatott el a Gárdonyi Színház igen nívós darabjaira.

A pénzügyi részről szólván Csizmadia hozzátette, hogy plusz 15 millió forint volt a bevétel, és 50 millió forinttal kevesebbet költött a színház a tavalyi évad hasonló időszakához képest. A teátrum pénzügyi helyzete azonban még így is hagy kívánnivalót maga után.

A problémát enyhítendő, a fenntartó Heves Megyei Önkormányzat az évi támogatási összegen kívül további 20 millió forintot juttatott a Gárdonyi Géza Színháznak- árulta el Csizmadia Tibor.

A társulati évadzárón részt vett Sós Tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, aki köszöntőjében kiemelte, hogy az egri színház neve méltán jól cseng az egész országban valamint a magyarországi színjátszás élvonalában lévő színházak közé emelte az egrit.

A megyei közgyűlés elnöke elismerően beszélt arról, hogy a fiatalok beérése is igen fontos a jelenlegi egri társulatban, és bár a bérlettel rendelkezők száma csökkent, a nézőszám folyamatosan emelkedik.

- Miután a színház központi támogatása a következő évadban csökken, így a megyei önkormányzat igyekszik továbbra is lehetőségeihez mérten, de maximálisan támogatni az egri teátrumot, így történt ez most is – tette hozzá Sós Tamás, utalva a jelenlegi 20 milliós juttatásra.

Az évadzáró fontos momentuma volt továbbá a Heves Megyei Hírlap által immár 13. alkalommal odaítélt közönségdíj, mellyel az olvasók és az interneten szavazók voksai alapján díjazzák az év színészét és színésznőjét valamint rendezőjét.

A közönség szavazatai alapján az Év Színésze díjat Ötvös András, az Év Színésznője elismerést Mészáros Sára vehette át, az Év Rendezője pedig Szegvári Menyhért lett.

A korábban kiosztott Páholy Díjakat Ráczné dr. Horváth Ágnes az Eszterházy Károly Főiskola Politológia Tanszékének vezetője ismertette, ahol a legjobb színésznőnek Bozó Andreát, legjobb színésznek pedig Mészáros Mátét választották.

A színházi évadzáró végpontjaiként örökös tagokat is választottak, így idén elsőként Beksi Balázs özvegye vehette át a tavaly elhunyt férjének odaítélt örökös tagsági oklevelet, hasonló elismerésben részesül még Szegvári Menyhért és Saárossy Kinga is.

Az Évad Műszaki Dolgozója Danyi Ignác lett, a társulat szerinti elismerésnek járó Évad Színésze díjat pedig Ötvös András vehette át.

Ötvös András egyébként a néhány napja zárult Pécsi Országos Színházi Találkozón (POSZT) is átvehette a legjobb 30 év alatti színésznek járó díjat, valamint szakmai díjat kapott a Pécsett is bemutatott Csörgess Meg! című darab is.

Magyar Gina

Az előző parlament tagjainak februárban leadott vagyonnyilatkozatai mellett mától nyilvános az új országgyűlési képviselők jelenlegi anyagi helyzete is. Írásunkban az egri, illetve az egri érdekeltségű honatyák nyilatkozatainak tartalmát mutatjuk be.

Demeter Ervin (Fidesz-KDNP)
Ingatlan: Több budapesti és vidéki ingatlan 50%-os tulajdonosa. A fővárosban van egy 866 négyzetméteres területe, amelyen 187 négyzetméteren fekszik a lakóház. Szintén Budapesten egy társasházban van egy 108 négyzetméteres alapterületű lakóháza. Tinnyén van egy 3,14 hektáros erdője, illetve Mádon egy 3,96 hektáros szőlője a hozzá tartozó majd 10 hektárnyi egyéb területtel (gyep, kopárság és erdő).
Ingóságok:Autó nincs a nevén, van egy erdélyi kortárs képzőművészeti gyűjteménye, megtakarítása nincs.
Tartozás: 8.2 millió forintos banki tartozása van.
Az országgyűlési képviselői juttatáson kívüli adóköteles jövedelmek: Havonta bruttó 138. 736 forintot kap egri képviselősködéséért.

Habis László (Fidesz-KDNP)

Ingatlan: Egerben 50 százalékos haszonélvezeti joga van egy 105+15 négyzetméteres társasházi lakóházban, illetve egy 21 négyzetméteres garázsban. Szintén Egerben van egy 1800 négyzetméteres szántója. Két nyaraló résztulajdonosa is Zamárdiban az egri polgármester, továbbá Egerben még két kisebb ingatlannal kapcsolatban van haszonélvezeti joga. Van egy 51 négyzetméteres pincéje Egerben, és egy 99 négyzetméteres társasházi lakóházban 50 százalékos részesedése.

Ingóság: Ford Focus, Opel Vectra. Félmillió forintja van befektetési alapban, illetve 1,7 millió forintnyi értékű életbiztosítással is rendelkezik. Takarékbetétben 6,5 milliója van forintban és otthon 2,5 millió forintnyi megtakarított készpénze. 2,5 milliós banki tartozása van. Polgármesteri fizetése bruttó 783.770 forint, amelyből 180.870 a költségtérítés, de az utóbbiról nyilatkozata szerint május 31-én lemondott. Az Mh Mercurius Kft.-t 60 százalékban birtokolja.

Hermann István Ervin (Fidesz-KDNP)

Ingatlan: Egerben 160, Aldebrőn pedig egy 100 négyzetméteres családi házban 50 százalékos tulajdonrésze van. Noszvajon rendelkezik egy másfél, Aldebrőn egy 10 hektáros szántóval.

Ingóság: Autó nincs a nevén, van 5 millió forint megtakarítása.

Az országgyűlési képviselői juttatáson kívüli adóköteles jövedelmek: A Heves Megyei Közgyűlés tagjaként havi 136 ezer forintnyi bruttó jövedelme van, és a Heves megyei Kereskedelmi és Iparkamarában betöltött tisztségéért is kap 25 ezret bruttóban.

Horváth László (Fidesz-KDNP)

Ingatlan: Egerben egy 125 négyzetméteres lakóház felének tulajdonosa, Sopron-Brennbergbányán egy 1931 négyzetméteres területen van egy 164 négyzetméteres családi háza. Szintén Sopron-Brennbergbányán egy 1423 négyzetméteres és egy 1190 négyzetméteres telek tulajdonosa.

Ingóság: Egy Volkswagen Passat és egy Nissan Quashqai személygépkocsi van a nevén. Takarékbetétben 148 ezer eurója van, emellett a Quasmtrade Kft. ügyvezetője és 95 százalékának tulajdonosa is.

Dr. Nyitrai Zsolt Péter (Fidesz-KDNP)

Ingatlan: Nincs a nevén.

Nagy értékű ingóságok: Van egy Skoda Fabiája, 2009-ben vásárolt Bethlen István, Andrássy Gyula és Széll Kálmán hagyatékából leveleket, továbbá 5 db antik órát. 2 millió forintos takarékbetéti megtakarítása van.

Tartozás: 1 millió forintnyi banki hitel.

Sós Tamás (MSZP)

Ingatlan: Egerben egy 87 és egy 80 négyzetméteres alapterületű családi ház 50 százalékának tulajdonosa. Van egy 27 hektáros szántója, egy hajdúszoboszlói 40 négyzetméteres társasházi lakásban 50 százalékos tulajdoni hányada.

Ingóság: Egy 2002-es Volkswagen Passat személygépkocsi van a nevén. Egy és ötmilliós forint alapú betét, egy 836.591 forint értékű deviza alapú betét és 3,5 millió értékben értékpapírok tulajdonosa.  Egy 250 ezer forintos Allianz Életprogram és egy szintén 250 ezer forintos Generáció OTP Garancia kötvény is van a tulajdonában. Van egy 10.350.000 forintnyi értékű vagyontárgya. 579.700 forintot keres a Heves Megyei Közgyűlés elnökeként bruttóban.

Sneider Tamás (Jobbik)

Ingatlan: Aldebrőn van egy 1915 négyzetméteres ingatlanban (telephely, gazdasági épület) 50 százalékos tulajdonjoga, illetve 10 hektárnyi szőlője ugyanitt. Lakóház nincs a nevén.

Ingóság: Fiat Punto, Renault Thalia. MTZ 820.1 traktor. Van egymilliója készpénzben. Pénzintézeteknek 4777,80 svájci frankkal és 9.800.000 forinttal, magánszemélynek 2,500,000 forinttal tartozik. Mint egri önkormányzati képviselő 145.000 bruttó jövedelme van, illetve van egymillió forintnyi megtakarítása.

Zagyva György Gyula (Jobbik)

obj=document.getElementById('bCont2567_1');
obj.style.display='none';
obj=document.getElementById(belsodiv);
obj.style.display='block';
}

Ingatlan: Egerben egy 56 négyzetméteres panellakás 50 százalékos tulajdoni része, Bükkszéken egy 2000 négyzetmétere legelő, 3000 négyzetméteres erdő.

Ingóság: Autó nincs a nevén, semmi megtakarítás, semmi adósság.

Forrás. egriszin