Keresés: „kémény” (37 találat)

Kedden délután érkezett a bejelentés a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletére, miszerint kigyulladt egy sorház Tarnabodon.

A füzesabonyi és a hevesi tűzoltókat, valamint a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálatot riasztották a helyszínre. A felderítés során megállapították, hogy egy tetőtér beépítéses lakás szobája ég, a tűz pedig a födémen keresztül továbbterjedt a szomszédos épületek tetőszerkezetére.

Három propán-bután gázpalack közül kettőt a tűzoltók, egyet pedig még a kiérkezésük előtt az ott lakók kihoztak az épületből. Két sugárral oltották a tüzet. Személyi sérülésről még nincs információnk - mondta el Antal Erika tű. főhadnagy, megyei katasztrófavédelmi szóvivő.

A tűzoltók a lángokat megfékezték, a lángok miatt összesen tizenhárom ember elhelyezésére volt szükség, amelyet rokonoknál oldottak meg. Valószínűsíthető, hogy a tűz a kéménytől indult, így a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat helyszíni ellenőrzést folytat le.

Sajtótájékoztatót tartottak a rezsicsökkentés kapcsán:

A kormány 2010-ben döntött az energiaárak reálértéken történő befagyasztásáról, majd az elmúlt egy évben a gáz, a villamosenergia és a távhő árának előbb 10, majd további 11,1 százalékos csökkentéséről. Ezzel megkezdődött a magyar családok terheinek enyhítése – mondta Ifj. Herman István, a Heves Megyei Közgyűlés alelnöke a Heves Megyei Vízmű Zrt. előtt tartott sajtótájékoztatón, pénteken. Hangsúlyozta, hogy 2013. január 1-től csökkent a földgáz, az áram és a távhő ára, júliustól pediga vízdíj, a csatornadíj, a szemétszállítás, a PB-gáz, a szippantott szennyvíz és a kéményseprés díja is mérséklődött. Az alelnök hozzátette, hogy november 1-jétől további 11,1%-kal lesz kevesebb a gáz, az áram és a távhő ára, így a tavaly decemberi árakhoz képest összesen mintegy 20%-kal kell kevesebbet fizetni ezekért a szolgáltatásokért. A sajtótájékoztatón elhangzott továbbá, hogy a novemberi rezsicsökkentést fogyasztóvédelmi intézkedések is kísérik, a szolgáltatóknak világosan fel kell majd tüntetniük a számlán, hogy a fogyasztó november 1-jétől mennyit takarított meg, illetve, hogy mennyit kellene fizetnie a rezsicsökkentés nélkül.  Arról is döntés született, hogy a csatlakozó vezetékek és a felhasználói berendezések, például a gázkazánok műszaki-biztonsági felülvizsgálatának költségét a szolgáltatóknak kell állniuk. Ezzel további 50-60 ezer forintot takaríthatnak meg a háztartások.Az alelnök hangsúlyozta, hogy a kormány tovább folytatja a rezsicsökkentést – amely négymillió magyar háztartást érint –, s törvényt készít elő, amelynek értelmében a közműszolgáltatókat nonprofit szervezetté alakítaná át.

Szabó Róbert, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke elmondta: 1994 és 1998 között a szocialista kormány a valós érték töredékéért privatizálta a közmű- és energiaszolgáltatókat. Sőt, a szocialisták ezen túlmenően 2002 és 2010 között a gáz árát 15, a villamosenergia árát pedig 9 alkalommal emelték. Háromszorosára nőtt a gáz, és kétszeresére a villamosenergia ára, ezáltal is tovább növelve a külföldi tulajdonba adott cégek garantált profitját. Szabó Róbert hangsúlyozta: a rezsicsökkentés kapcsán a szocialisták álságos üzengetéssel próbálnak gyűlöletet szítani egyes társadalmi csoportok között, ez Heves megyében is tapasztalható. Szabó Róbert arra kérte a Heves megyei embereket, hogy ne hagyják magukat megtéveszteni a baloldali politikusok által: a rezsicsökkentés minden magyar család számára hosszú távú könnyebbséget jelent. A rezsicsökkentés kapcsán a baloldal üzengetése egyértelműen azt jelenti, hogy ők még mindig az extraprofitjukat féltő, legtöbbször külföldi tulajdonú közműszolgáltató cégek érdekeit képviselik.

Az elviselhetetlen zajra panaszkodnak Kálban, a sínek menti utcákban. Azt mondják egyre több és nagyobb vonat robog nagy sebességgel a házak között. Nem tudnak élni, pihenni, a házak repedeznek, a kémények leomlanak. Kiutat nem találnak: a házakat eladni sem tudják. Az itt lakók egy csoportja szerint az utca szanálása lenne az egyedüli üdvözítő megoldás.

– Amikor a házak itt felépültek, akkor legfeljebb még 20-30 kilométer/órával zakatoltak a gőzmozdony vontatta szerelvények. Jóval kevesebb vonat járt erre, mint ma, amikor az öt percenként elhúzó zajos tehervonatok miatt tévét nézni, de még beszélgetni is lehetetlen. Elviselhetetlen a zaj és a vízelvezető árok hiánya miatt ráadásul a házak udvarára folyik be a víz. A falak sok helyen feláztak, repednek – panaszolta Gecsey András.

– Mint minden panaszos bejelentést, természetesen ezt is megvizsgáltuk. Ennek egyik lépéseként helyszíni bejárást tartottunk az Észak-Magyarországi Környezetvédelmi Felügyelőség szakembereinek közreműködésével, s az arról készült jegyzőkönyvet a felek tudomásul vettek – válaszolta a HEOL kérdésére a MÁV sajtóosztálya.

A szanálás a MÁV véleménye szerint ebben az esetben nem indokolt. A felügyelőség mérései szerint ugyanis a rezgésterhelés megfelelő. A zajterhelés kétségkívül a megengedett határérték feletti. Az érintett vasútvonal átépítése egyébként a távlati tervek között szerepel, az erre vonatkozó tervek már elkészültek, amelyek tartalmazzák egyebek között a zajfogó falakat is.

A MÁV sajtóosztályának a tájékoztatása szerint a víz a telkekre valójában az önkormányzat kezelésében lévő útról folyik a házak felé, tényleg azért, mert a vízelvezető árkok nincsenek kialakítva. MÁV-területről szerintük nem folyik víz az útra, azt ugyanis a zúzottkő ágyazat elnyeli.

Forrás:HEOL

Selypen 2013. május 31-én, pénteken délután 16 óra 33 perckor ledőlt az utolsó klasszikus gyárkémény.

Elmúlása olyan volt, mint a medence iparáé: lassú agóniát követően másodpercek alatt a porba omlott. A kémény utolsó órái fél percben, Albert Péter felvételén: http://trabant.uid0.hu/tmp/dolakemeny.gif

Akik azt hitték, hogy rövid látványosságra számíthatnak, tévedtek. Sokan voltak - voltunk -, akik már dél előtt összegyűltek a cementgyár kerítésénél, hogy tanúi legyek az ipartörténeti pillanatoknak. Fura katasztrófaturizmus jellemezte ekkor településünket. A bámészkodók között akadtak kitartóbbak, s érkeztek olyanok is, akik csak megálltak az út mentén, majd amikor hosszú ideig semmi érdemleges nem történt, tovább hajtottak. De voltak olyanok is, akik vissza-visszatértek.

A találgatásokat követően ekkorra már az is nyilvánvaló lett mindenki számára, hogy a kéményt se nem bontják, se nem robbantják, hanem tradicionális technológiával eldöntik. Az északi-északnyugati oldalába jókora rést vájtak, amibe stafnik kerültek. Utóbbiakat déli háromnegyed 12-kor meggyújtották, hogy aztán jöjjön, aminek jönnie kell.

A területen dolgozó munkások ekkor még optimisták voltak: azt mondták, szerintük egy-másfél óra elegendő lesz, hogy a faanyag kiégjen, s az építmény befejezze pályafutását. Végül csaknem öt órára volt szükség ehhez. Sok idő, de még mindig kevesebb, mint amennyi ideig a világháborúk és forradalmak zajlottak, amelyeket a huszadik század során főnixként meg-megújulva vészelt át településünk ipara. Végül is, a cementgyár kéménye évekkel élte túl a szemközti „konkurencia”, a cukorgyár két hasonló büszkeségét.

Mintha egy felkiáltójel semmisült volna meg néhány minutum alatt. Fura fintora a sorsnak, hogy amikor Selypen és Hatvanban is már nyomokban is alig lelhetők fel a XIX. század második felében megalapozott ipar maradványai, a  politika kimondta: vétek volt felszámolni a magyar cukorgyártást.

Forrás: HEOL

Külön köszönjük Tari Ottó segítségét

A Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság reggel háromnegyed hét óra óta részleges operatív törzset működtet az éjszakai földrengés által leginkább érintett Tenk településen. A megye tizenegy településéről összesen csaknem hatszáz káresetről érkezett bejelentés a katasztrófavédelemhez.

A károk felmérése érdekében megalakított törzs a megyei katasztrófavédelem igazgató-helyettese irányítja, abban részt vett a polgári védelmi főfelügyelő és a kirendeltségek polgári védelmi felügyelői, valamint az érintett katasztrófavédelmi megbízottak. A cél az volt, hogy a lehető leggyorsabban felmérjék, melyek azok az ingatlanok, amelyek a földmozgás miatt életveszélyessé váltak, és amelyeknél azonnali tűzoltói beavatkozásra van szükség. A települést körzetekre bontották, majd két-két fős csoportokban vizsgálták meg a kárt szenvedett települések összes épületét. Számtalan lakóingatlanban keletkezett kisebb mértékű kár, a tűzoltók majdnem húsz helyen már vissza is bontották a sérült kéményeket.

Ezzel párhuzamosan Átányban is vizsgálták a szakemberek a károsodott épületeket. A legsúlyosabb esemény ezen a településen történt, a családsegítő hivatal épületében keletkezett nagyobb kár. Az épület ugyan nem vált életveszélyessé, de a hivatali munkára jelenleg alkalmatlan. Éppen ezért a település polgármestere gondoskodott arról, hogy az intézmény a felújítás ideje alatt egy másik önkormányzati épületben működjön.

Mindezidáig Tenkről közel háromszáz, Átányból több mint kétszáz, Erdőtelekről hatvan, valamit további nyolc településről összesen tizenöt lakossági bejelentés érkezett kisebb károkról az illetékes önkormányzatokhoz. Tekintettel arra, hogy még mindig érkeznek lakossági bejelentések, a károk mértéke később összesíthető.

Ma hajnalban 0 óra 28 perckor a Richter-skála szerinti 4,8-as erősségű földrengés volt Egertől délre, Heves és Erdőtelek település között, 8 kilométeres mélységben. További kettő, a Richter-skála szerinti 2,0-ás utórengés volt, amelyek csak műszerrel voltak mérhetők.

Heves megye tizennégy településéről érkeztek bejelentések az éjszakai földrengés okozta károkról igazgatóságunk főügyeletére. A katasztrófavédelmi műveleti szolgálat a rengést követően azonnal a helyszínre vonult annak érdekében, hogy a keletkezett károkat felmérje.  A műveleti szolgálat Tenk településen felvette a kapcsolatot a polgármesterrel, a terület bejárását pedig megkezdték, azonban a korlátozott látási viszonyok miatt pontos felmérést nem tudtak végezni.

Az eddigi bejelentések alapján a legtöbb kár Tenk településen keletkezett, körülbelül ötven ház sérült valamilyen mértékben. A településen az épületek tetejéről cserepek hullottak le, volt ahol kémény rongálódott meg, több lakóházon repedések jelentek meg, egy lakásban pedig a melegvíztároló is kiszakadt a helyéről.

Heves városában egy lakás mennyezetéről egy négyzetméternyi területen leszakadt a vakolat. Az épület nem vált lakhatatlanná. Egy másik ingatlan garázsának mennyezetéről is leváltak darabok, amelyek megrongálták a bent álló gépkocsit.

Mindeddig huszonkilenc esetben az alábbi településekről érkeztek bejelentések: Tarnazsadány, Kál, Hevesaranyos, Erdőtelek, Tarnabod, Tenk, Demjén, Noszvaj, Besenyőtelek, Füzesabony, Hevesvezekény, Petőfibánya, Heves, Hatvan.

A földrengés okozta károk pontos felmérése a megyei polgári védelmi főfelügyelő irányításával már megkezdődött.

Eddig még lakhatatlan épületet nem találtak, illetve nem jelentettek be. Mivel a rengésre sokan nem ébredtek fel, így a reggeli órákban még több bejelentésre számítunk. Személyi sérülésről mindeddig még nem érkezett bejelentés.

Hétfőn, nem sokkal dél előtt kigyulladt egy családi ház Cserépfalun, közölte a BAZ megyei katasztrófavédelmi igazgatóság.

A megyei igazgatóság főügyeletére érkezett bejelentés nyomán a mezőkövesdi és az egri hivatásos tűzoltókat riasztották, akik a helyszíni felderítés során megállapították, hogy egy cserépfedeles családi ház kéményébe épített gerenda égett, majd a tűz öt négyzetméteren átterjedt a tetőszerkezetre is. Az épületből egy propán-bután palackot hoztak ki a tűzoltók, akik a tüzet kiérkezésüket követően rövid időn belül eloltották. A tűzeset során személyi sérülés nem történt.

Családi ház égett hétfőn délután Nagyrédén. A lánglovagokat egy kétemeletes házhoz riasztották. Az elsődleges megállapítások szerint a tetőtérben gyulladt meg a fa burkolat a kémény mellett.  A nagy füstben a tűzoltók megbontották a tetőt, hogy lokalizálhassák a tűz központját.

A ház mellett dolgozók észre sem vették a tüzet, csak amikor az oltáshoz megérkeztek a szakemberek.

Az anyagi kár közel egymillió forint. A lakókat nem kellett kilakoltatni.

A 2013-ra érvényes közszolgáltatási díjtételekről döntött december 20-i ülésén Eger Önkormányzatának Közgyűlése. A testületnek számos szempontot kellett mérlegelnie: általában emelkedtek a szolgáltatók költségei és emiatt magasabb önkormányzati támogatást várnának 2013-ban. A döntés előkészítése során ugyanakkor most sem lehetett más az elsődleges szempont, mint az, hogy az egri polgárokat, vállalkozásokat lehetőség szerint a legkisebb mértékben terheljék a változó tarifák és díjtételek.

Közösségi közlekedés
Az Agria Volán Zrt. a helyi járatú tevékenység tekintetében - az I-III. negyedév mutatószámai alapján - várhatóan negatív eredménnyel zárja a 2012-es évet. Január 1-jétől az elővételben váltott menetjegyért 15 Ft-tal többet (240 Ft helyett 255 Ft-ot), az autóbuszokon értékesített tikettért 50 Ft-tal többet (300 helyett 350 Ft-ot), míg a teljes árú havi bérletért 170 Ft-tal magasab összeget (5080 Ft helyett 5250 Ft-ot kell fizetni, ami 3,3%-os emelkedés). A tanuló, nyugdíjas, kisgyermekes bérletek vonatkozásában a drágulás 80 Ft-ot jelent havonta, ami 3,6%-os emelést jelent. Eger Önkormányzata az idén 72 millió Ft-tal támogatta a közösségi közlekedést.

Talajterhelési díj
Ismert, hogy 2012. február 1-jétől törvényi változás alapján drasztikusan, 120-ról 1200 Ft/m3-re emelkedett a talajterhelési díj egységdíjának mértéke. A háromszoros területérzékenységi szorzó hatására az egységdíj értéke Egerben 3.600 Ft/m3. A városban jelenleg 254 adózó kötelezett díjfizetésre. Az átlagos adóalapként mutatkozó - törvényi lehetőségekkel csökkentett - fogyasztási vízmennyiség nagyjából 46 m3. A jogszabályok „együttállásának” eredményeként halmozódik a közművezetékre rá nem kötő fogyasztók terhe, ennek alapján a Közgyűlés úgy döntött, hogy a mentességet visszamenőleges hatállyal elfogadja, a díjfizetői kötelezettséget eltörölte. Természetesen azok jártak el helyesen, akik idő közben csatlakoztak a közműhálózathoz, hiszen nekik immár nem kell viselniük a többletterheket!
Eger Önkormányzata tekintettel van azokra is, akik anyagi, vagy a megemelt költséggel járó műszaki tartalom miatt a rákötést eddig nem tudták megoldani.
Ezáltal, már a 2012-es évben díj-alapként jelentkező kibocsátás után sem kell 2013. március 31-ig bevallást és befizetést teljesíteniük azoknak, akiknél a szennyvízkibocsátás nem haladja meg az 500 m3 mennyiséget. Az önkormányzatnak a visszamenőleges mentesítés miatt díj-visszafizetési kötelezettsége nem keletkezik. Az előterjesztés elfogadásával a Közgyűlés mérsékelte a lakosság és az egri vállalkozások pénzügyi és adminisztrációs terheit, s az így keletkező megtakarításokat a későbbiekben a folyékony hulladék szállítási költségeire, illetve a közműhálózatra való rákötésre fordíthatják az érintettek.

Települési szilárd hulladékkezelési közszolgáltatás
A Közgyűlés december 20-án döntött a hulladékszállításért felelős városi tulajdonú cég, a Városgondozás Eger Kft. 2012. december 30-tól hatályos szolgáltatási díjtétel-emelési kérelméről is. A 13,3 %-os áremelési javaslat tartalmazza a társaságnál jelentkező hulladék ártalmatlanítási díj emelkedést, inflációt és a minimálbér emelését is.
Egy 110-120 literes kuka egyszeri ürítéséért - lakossági ügyfélként - nettó 378 Ft helyett 428 Ft-ot kell fizetni, közületek esetében az új díjtétel 410 Ft helyett 465 Ft. Egy 4,5 m3-es lakossági konténer egyszeri ürítése 1600 Ft-tal jelent több kiadást december 30-tól.
A 13,3 %-os díjemelésről szóló javaslatot a Közgyűlés az önkormányzati társaság hosszú távú rentabilitásának megőrzése érdekében fogadta el. A 23 megyei jogú város egyszeri kukaürítési díjait vizsgálva megállapítható, hogy Eger városa sorrendben a 16. helyet foglalja el, a város szemétszállítási díjai mérsékeltek.
A lakosság számára ingyenes szelektív hulladékgyűjtés volumenét a gazdaságos működtetés érdekében a Városgondozás Eger Kft. a tervek szerint megduplázza. A tevékenység során az értékesítésből származó bevétel év végéig eléri a 20 millió forintot, azonban a szelektív gyűjtésre fordított teljes összeg év végére 43 millió forint körül alakul.
Az évi egyszeri lomtalanítás és kétszeri lombtalanítás költségeit a Városgondozás Eger Kft. megpróbálja a 2012. évi szint alá szorítani, ám ténylegesen a tarifarész 2 Ft-ról 6 Ft-ra emelése eredményezne veszteség és nyereség nélküli működést.

Inert hulladékártalmatlanítási díj
Eger szilárd kommunális hulladéklerakója 2009. július 16-a után nem fogadhatott kommunális hulladékot, ám a hozzá szervesen kapcsolódó inert telepen továbbra is hosszútávon - a vonatkozó összes hatósági előírásnak megfelelő módon - elhelyezhető az építési-bontási hulladékféleség. A szolgáltató a következő, 2012. december 30-ától hatályos átvételi árakat terjesztette be a Közgyűlés elé:

Települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatás
A Közgyűlés méltányosnak találta és a december 20-i ülésen elfogadta a szolgáltatást végző Városgondozás Eger Kft. által a 2013-as év díjtételeire benyújtott javaslatát. Eszerint 10 km-es távolságon belül, egységesen, 5%-kal emelkedik mind a 4,6 m3-es, mind a 8- és 10 m3-es járművel való elszállítás költsége.

Kéményseprő-ipari közszolgáltatás
A szolgáltatást továbbra is a Heves Megyei Tüzkév Kft. látja el Egerben. Fontos tudni, hogy a korábbi évek díjszabása és a mostani díjtételek nem összehasonlíthatóak, nincs közöttük úgymond ok-okozati összefüggés, miután a jogszabályi környezet, a szolgáltatási díj kiszámításának módja teljes mértékben megváltozott! A vonatkozó törvény szerint a helyi rendelet 4000 Ft-ot, illetve legfeljebb 20%-os csökkentést tartalmazhat, így Eger Önkormányzata a 3200 Ft-os tarifa meghatározásával a lehető legkisebb mértékű díjszabás mellett döntött.

1953 óta nem fészkelt gólya Kazáron. A Nógrád megyei kisfaluban 2 évvel ezelőtt minden ember lelkesen fogadta a hírt, hogy  a falu legmagasabb kéményére rászállott a gólya.

A koruknál fogva már nem fiatal embernek számító falubeliek, macskát megirigylő ügyességgel másztak a hatalmas kéményre és vasakat, fűzfakosarat téve a kürtőre maradásra bírták a gólya párt. Az igyekezetnek az idén meglett a gyümölcse: 2 kis gólya kémleli napi 24 órában az érkező szülőket. A gólyapár mellett még egy szerencse érte a falut, az ő gólyáikat választották ki webkamerás megfigyelésre egy pályázat keretén belül.

A Magyar Madártani Egyesület szakembere, Papp Ferenc elmondta: a megfigyelésnek tudományos okai vannak. A gyűrűvel ellátott madarak viselkedését, párválasztását, táplálkozását folyamatos megfigyelés alá vonják , ezekről feljegyzéseket készítenek remélve azt, hogy itt nálunk nem pusztulnak ki ezek a gyönyörű állatok.

A most 8 hetes gólyák körülbelül 1 hét múlva hagyják el a biztonságos fészket, lábukon  2 azonosításukat segítő gyűrűvel. Ezeket növekedésük más-más ciklusában helyeztek a lábukra. Ezek a most növekedő gólyák 3 év múlva raknak majd fészket remélhetőleg, de több mint valószínű nem Kazáron, mivel tudnak olyan madárról itt Magyarországon amelyik Horvátországból érkezett hozzánk.