Keresés: „könyvtár” (64 találat)

Sikeresnek ítélte a korábbi megyei fenntartású intézmények átadás-átvételét Horváth László a Heves Megyei Kormányhivatal vezető kormánymegbízott a hétfő sajtótájékoztatón, ahol felvázolták az Heves Megyei Intézményfenntartó Központ feladatait.

Január elsejével életbe lépett az új alkotmány és ezzel egy időben állami kézbe kerültek a korábbi megyei fenntartású intézmények. A MIK-ek önállóan működő és gazdálkodó szervek, legfontosabb feladatuk a megyei önkormányzatoktól átvett intézmények fenntartása, működtetése.

Az átadás-átvétel problémamentesen lezajlott- fogalmazott Horváth László vezető kormánymegbízott. A megyei önkormányzatok eladósodtak, az adósságcsapdából az állam segítségével kerülnek ki. Most az állam világosan megjelöli feladatait, amit képes ellátni és fedezni. A dolgozóknak nem kell azon izgulniuk, hogy megkapják-e a fizetésüket –emelte ki a kormánymegbízott.

Az átvett intézmények közé tartozik 9 szociális és 13 közművelődési és oktatási intézmény, valamint tulajdoni részesedése lesz a Heves Megyei Vízmű Zrt-ben és három Térségi Integrált Szakképzési Központban. Viszont nem tartozik bele a Gárdonyi Géza Színház, a Harlekin Bábszínház, a Bródy Sándor Könyvtár  és a kórház.  A dolgozók jogviszonya nem változik és a munkabérük sem- emelte ki Benedek István a Heves Megyei Intézményfenntartó Központ vezetője. Hatékony és biztonságos irányításra törekszünk, szigorú gazdálkodást ígérünk a 2012-es évre, mely a közbeszerzési eljárások által olcsóbb és fegyelmezettebb lesz. Ebben az évben 5,7 milliárd Ft-ból gazdálkodunk- mondta a vezető. A központban 57 kormánytisztviselő dolgozik, akik az önkormányzattól lettek átcsoportosítva, és csupán 5 alkalmazottól kellett megválnunk- emelte ki Benedek István.

Forrás: Egriszín

A főiskola mai sajtótájékoztatóján került sor a Líceum rekonstrukciója során elkészült alagsori helységek bejárására. A rektor kiemelte: az épület teljes visszafoglalása elkezdődött.

A végéhez közeledik a Líceum felújítása, már csak az utolsó simítások, a belsőépítészeti munkák vannak hátra és január 3-án elkezdődhet a közel 6 hétig tartó átadás-átvétel. Közel 15 ezer négyzetméteres terület újult meg az épületben, kialakítottak egy új szintet az alagsorban, amely 7 új tantermet és egy szerverszobát jelent. Áthelyezték a teljes közműhálózatot, kikerült a trafóház, elkészült a keleti bejárat, megszépült a homlokzat. Az alaksor építése során több régészeti leletre bukkantak, melyek kapcsán többször módosítani kellett a terveket. Az új szint teljesen tűzbiztos 6 füstzáró szakaszra van bontva, amelyek tűz esetén lezáródnak tűzbiztos ajtókkal és az oxigén kiszippantásával szüntetik meg a tűz terjedését.

A Líceumi építkezéssel párhuzamosan a Leányka úti „D” épület átalakítása is a végéhez közeledik, ahol közterületi felújítások és akadálymentesítések történtek. Valamint korábbi zöld területen alakítottak ki egy új 1700 négyzetméteres épületet, ahol élelmiszer tudományi oktatás fog folyni. ennek az átadását is január elejére tervezik.

Nyeste Gábor a Líceum informatikai korszerűsítéséről számolt be. 800 millió Ft-ból új szerverszobát alakítottak ki 600 végponttal, Wi-Fi érhető el az egész épületben, az alaksori 7 tantermen kívül plusz egy készült a toronyban, amely e-learning órák közvetítésére is alkalmas. 200 új számítógépet vásárolt az iskola, amely a Liceum TV számára egy HD stúdióval is kiegészül, valamint a második emeleti előadóban 3D vetítéstechnikai rendszer is lesz. A könyvtár kétszázezer radiofrekvenciás rendszerű katalógussal és egy 3D skennerrel bővült, hogy megkönnyítsék a kölcsönzést.

Forrás: Egriszín

Éves képviselői munkáját értékelte ma Orosz Ibolya, a 7. számú választókörzet képviselője, aki sokat beszélget a körzetében élőkkel, és szívesen veszi a kritikákat is, mert abból mindig tud építkezni.

Orosz Ibolya már öt éve képviseli a körzetét, ettől függetlenül ugyanolyan lelkesedéssel végzi most is a munkáit, mint a kezdetek-kezdetén. A képviselő munka mellett az önkormányzat Kulturális és Idegenforgalmi bizottságát vezeti, elnöke az Egri Termál Kft. Felügyelő bizottságának, valamint a Bródy Sándor Megyei Könyvtárat fenntartó társulásnak is, emellett részt vesz több civil egyesület munkájában: a szépasszonyvölgyi vendégvárók egyesületében és az egri turisztikai egyesületben is.

A képviselő asszony internetes portálon, lakossági fórumokon, a Hajdúhegyi Hírek Újságban és a fogadóóráin is beszámol a körzet tervezett beruházásairól, és fogadja az észrevételeket, panaszokat, kéréseket, melyeknek igyekszik személyesen utána járni, a problémákat megoldani.

A körzetben az elmúl egy évben több csapadékvíz elvezetés, útszegély-építés, járdafelújítás és hídfelújítás valósult meg,de a jövőben még várat is magára néhány. Ebben az évben 11 millió Ft értékű beruházás valósult meg a körzetben.

Örülök, ha egy-egy beruházás elkészül, és jó érzéssel tölt el, ha a lakók ezt értékelik- monda a képviselőasszony.

A jövőre vonatkozó tervek között szerepel ATM elfogadóhely telepítése, hordalékfogó víznyelők építtetése, a közbiztonság javítása, és az hogy a környéken este 6 után is közlekedjenek autóbuszok.

Feladatom van bőven, több évre való. Szeretném mind megvalósítani- fejezte be Orosz Ibolya munkája értékelését.

A Magyar Olvasástársaság immár hetedik alkalommal rendezi meg országosan A népmese napját Benedek Elek születésnapja tiszteletére szeptember végén. Az idei rendezvényt 2011. szeptember 23–24-én Egerben tartják, társszervezői egri intézmények: Bródy Sándor Városi és Megyei Könyvtár, Eszterházy Károly Főiskola, Benedek Elek Óvoda, támogató az Egri Kulturális és Művészeti Központ.

„Az olvasás világában segítő, tanító táltosunkként repítenek a népmesék. A kisgyermekkorban hallott, majd egyre jobban megismert mesék a későbbi sikeres próbatételek zálogai. Így adnak az anyák hamuba sült pogácsát, s az apák felszerszámozott lovat gyerekeiknek!”

„A népmese az olvasás táltos lova” címmel idén a korai olvasásfejlesztést választotta témájául a konferencia. Az első napon olvasóvá nevelésről, gyermeki meseértelmezésről, szülői háttérről, mesekönyvek kiadásáról és a mesével való mindennapi életről beszél irodalmár, könyvtáros, pedagógus, néprajzkutató, pszichológus, szerkesztő, intézményvezető. A programot változatos mesemondások és zenélések, kiállításmegnyitó, fogadás és Mesekocsma színesíti.
A második napon a mesélés gyakorlati változatai fonódnak össze, szakmai vitára bocsátva a szóbeli mesélés és a felolvasás lehetőségeit. Óvodai demonstráció és városnézés teszi teljessé ezt a napot.

A Magyar Olvasástársaság célja az olvasás és az írásbeliség színvonalának emelése. Ennek érdekében rendszeresen rendez szakmai konferenciákat, szervez továbbképzéseket, nyújt szakértői támogatást magánszemélyeknek, közösségeknek, intézményeknek. Tagjai könyvtárosok, tanárok, olvasáskutatók, pszichológusok, orvosok, szülők, írók, szerkesztők, nyelvészek, gyógypedagógusok, szociológusok, diákok és érdeklődő magánszemélyek. A népmese napja rendezvényéhez 2005 óta 100-nál több intézmény és szervezet csatlakozik évente saját szervezésű programokkal országhatáron belülről és túlról.

A konferencia fővédnöke: Jankovics Marcell

2011.szeptember 11-én, vasárnap ismét megrendezésre kerül a  Magyar Dal Napja. A programot hét vidéki városban, illetve tizenhét budapesti helyszínen fogják megtartani. Közel negyven színpadon várják az érdeklődőket magyar zene ünnepén.

Ebben az évben Nyíregyháza kapta a Magyar Dal Fővárosa címet, azonban Eger város hűen a 2010-ben kiérdemelt címéhez, gondoskodik arról, hogy ne csak a színpadon, de az utcán is a magyar dal szóljon.  Idén is „zenevonat” fogja járni a várost, amelyen helyi énekesek és az iskolák kórusai dalolnak majd.

Öt színpadon, a Dobó téren, a Széchenyi utcában, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban, az Egal.cult Clubban illetve a Felsővárosban várják az érdeklődőket a szervezők, több mint húsz előadóval.A Bródy Sándor Könyvtár Zenei Gyűjteménye egy különleges kiállítással készül, melyet Kovács Kati fog megnyitni a Magyar Dal Napján. A Dobó téren a helyi gasztronómia és borkülönlegességek megízlelésére is lehetőség lesz.

A rendezvény fő színpada, a Dobó téren felállított Egri Csillag Színpad. A színtér névadója az Egri Csillag minőségi fehér bor, a Bikavér fehér párja. A rendezvényen fellép többek között Herczeg Flóra, Gonda László, az Első Emelet illetve a Kerekes Band.

Este 8 órakor egy különlegességgel várják az érdeklődőket. Az országban mindenütt, a Magyar Dal Ünnepén egy közös éneklésre invitálják a vendégeket, ahol felcsendül, a Tavaszi szél vizet áraszt című magyar népdal.

Az idei Magyar Dal Nap fő koncepciója az egri, és Egerhez valamilyen szállal kötődő, magyar dalt előadó énekesek és zenészek felvonultatása.

  A célegyeneshez közeledik a Líceum felújítása – mondta dr. Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora. A munkálatok egy időközbeni szerződésmódosítás miatt előreláthatólag év végén zárulnak.

Új területeket alakítanak ki a mélyföldszinten, többek közt számítógépes laboratóriumok, a Líceum televízió, multimédiafejlesztő műhelyek és az intézmény informatikai hálózatát üzemeltető központ is itt kap helyet – tájékoztatott az EKF rektora. Az épület homlokzati és tetőszerkezeti munkálatai már teljesen befejeződtek, jelenleg csak a toronytestnél zajlik rekonstrukció. Ezenkívül apró belsőépítészeti munkálatok – burkolás és festés – vannak még hátra.

Dr. Hauser Zoltán elmondta továbbá: a szeptemberi iskolakezdéssel egy időben  visszaköltöznek a tanszékek és a hallgatók is látogathatják az épületet, eleinte még kisebb számban, de órákat is tartanak majd. A könyvtár is fokozatosan megnyílik, amely lényegesen nagyobb területen áll majd a hallgatók, illetve az oktatók rendelkezésére. Az eredeti szerződés szerint november 30-a a projekt lezárási határideje, régészeti feltárások után azonban szerződésmódosítás vált szükségessé, ugyanis az udvar alá tervezett, úgynevezett auditorium maximum megépítése nem jöhetett létre, ezért az elképzelések bizonyos részei az Almagyar dombon valósulnak meg. A projekt új lezárási határideje 2012. március 31-e, de a Líceum teljes rekonstrukciója előreláthatólag év végére befejeződik.

A felújítás során új területeket is kialakítanak, a direkt oktatási terek nem, az önálló tanulási terek viszont nőnek, így a Varázstorony is új funkciókkal bővül. Itt kiváló lehetőség nyílik majd arra, hogy akár több évszázad ölelkezésével egy olyan interaktív, és erősen motivált bázisú teret hozzunk létre, amely növeli a fiataloknál a természettudomány iránti motiváltságot – fogalmazott dr. Hauser Zoltán. A varázstorony tehát egy természettudományos, pályaorientációs és módszertani központ lesz, a negyediktől a kilencedik szintig múzeumokkal, csillagászati megfigyelővel, interaktív és rendhagyó természettudományos órákhoz alkalmas terekkel. A torony a helyiek és a turisták számára természetesen továbbra is nyitva áll majd, de elsődleges célcsoportjuk a 10-18 éves korosztály.

A projektnek – a Líceum épületének revitalizációján túl – igen hangsúlyos része a Leányka úti kampusz fejlesztése is, amelynek során mintegy 1700 négyzetméteren épül fel az Egerfood Regionális Tudásközpont új épülete. Dr. Hauser Zoltán elmondta: a létesítmény tetején egy növényházat is kialakítanak, ami szerves részét képezi majd a biológiaoktatásnak is. Hozzátette: megújul a Természettudományi Kar D épületet is, az ezzel kapcsolatos munkálatok már a végső stádiumban vannak, várhatóan szeptember 15-én fejeződnek be.

Forrás: Egriszín

A Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a városi díszünnepség keretein belül kitüntetések és díjak átadására került sor augusztus 20-án.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Dr. Bitskey István akadémikus, egyetemei tanárnak, Eger város hírnevének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Dr. Bitskey István 1941. március 26-án született Egerben. Édesapja úszó olimpikon, világbajnok, a Bitskey Aladár uszoda névadója. Az egyetem elvégzését követően rövid kitérő után "anyaintézményében", a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1991 óta az irodalomtudomány doktora, ezt követően pedig igazgatóként vezette a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetet. 1998-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az MTA levelező tagja. Mindezeken túl az egri Eszterházy Károly Főiskola professzor emiratusa, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, a Professzorok Batthyány Körének tagja.  Fő kutatási területe a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszaka. Sokrétű tudományos munkássága számos egri vonással rendelkezik többek között Balassi Bálint és az egri vár kapcsán, de Eszterházy Károly püspök könyvtáralapító tevékenysége is érdeklődésének homlokterében áll. Bel- és külföldön megjelent műveivel nagyban hozzájárult a magyar irodalmi műveltség megismertetéséhez, városunk hírnevének öregbítéséhez. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, és 70. születésnapja alkalmából részesült a megtisztelő „Díszpolgári Címben.”

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a város fejlődése és hírnevének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Fábián Béla szenior úszóbajnoknak és Stanislaw Frankowski úrnak, a magyar-lengyel kapcsolatok önzetlen segítőjének.

1.  Fábián Béla szenior úszóbajnok 1937. január 10-én született Pétervásárán. 1946-tól él Egerben. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen geológus diplomát szerzett, majd a Szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál helyezkedett el, ahol nyugállományba vonulásáig kutató-geológusként dolgozott. 1949-től kezdett versenyszerűen úszni. Előbb ifjúsági, majd felnőtt válogatott lett. Legjobb eredménye a torinói Európai Bajnokságon a 200 méteres mell-úszásban elért 6. helyezése volt. 1988-tól kezdte el a rendszeres szenior-úszást. Versenyzőként eljutott a világ számos országába, így versenyzett Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, mely helyeken mindig az egri úszás hírnevét öregbítette. Eddig elért legjobb eredményei: 22-szeres szenior Világbajnok, különböző számokban 43-szor nyert Magyar Bajnokságot, a szenior olimpiák 16-szoros győztese, többszörös Csendes-óceáni, Ázsia és Ausztrál Bajnok. Eger Kiváló Sportolója. Kiemelkedő eredményeivel nagyban hozzá járult városunk hírnevének öregbítéséhez, úszósportjának népszerűsítéséhez. Mindezek elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

2. Stanislaw Maria Frankowski 1945. szeptember 17-én született a lengyelországi Przemyslben. Édesapját a második világháború idején az Egerben működő lengyel menekülttáborba internálták, ahol igazgatója volt az itt alapított lengyel gimnáziumnak. Egri lányt vett feleségül, majd a háború befejeződése után családjával Przemylbe költözött. Édesanyja a későbbiek során visszatelepedett Egerbe, ezért Frankowski úr városunkat is otthonának tekinti. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 70-es évektől napjainkig tartó gyümölcsöző kapcsolat jött létre az egri és a przemysli múzeumok között, melynek alapja Frankowski úr ügy iránti elkötelezettsége, és tökéletes lengyel-magyar nyelvismerete volt. 2003-ban így kerülhetett sor a két város közötti testvérvárosi megállapodás aláírására, ami újabb kapcsolatokat inspirált a kulturális élet, a tudományos kutatók és a civil szervezetek képviselői körében. Eger történelmi hagyományainak és kulturális értékeinek lengyelországi követeként hozzájárult ahhoz, hogy Przemyslből és környékéről sokan utaznak Egerbe, akik hazatérve tovább terjesztik városunk jó hírét. Több évtizedes önzetlen munkássága elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben.

A közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Molnár István Géza fotóművésznek.

Molnár István Géza1936. április 3-án született Iváncsán. Út-vasútépítő, és építésztechnikusi oklevelet szerezett. 1965-ben került Egerbe, ahol a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályán dolgozott. Ötven éve foglalkozik fényképezéssel, a Heves Megyei Fotóklub alapító tagja. Fotografált tájat, épületeket és aktot, de igazán a portré és a zsáner érdekeli. Lakóhelyéről számtalan művészi felvételt készített, mely felvételek ma már igazi kurióziumnak számítanak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, valamint a Heves Megyei Szabad Szalon Egyesületnek is. Arany diplomás fotóművész. Alkotásait napjainkig 49 önálló, és 145 csoportos kiállításon láthatták az érdeklődők. Publikációi egri szerzők könyveiben, folyóiratokban és fotós könyvekben, idegenforgalmi kiadványokban jelentek meg. A város kulturális és művészeti értékeinek megismertetése, valamint a fotóművészeti oktatás érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából részesült ebben a kitüntetésben.

„Táncművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Barsi Csaba néptánc oktató.

Barsi Csaba 1972. június 6-án született Miskolcon. Kisgyőrben kezdett táncolni, de hamarosan a miskolci Avas Néptáncegyütteshez került. Tanfolyamokon és táncházakban is oktatott, miközben elvégezte a Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 15 éve jár rendszeresen Egerbe, ahol a Kerekes és Gajdos Táncházak állandó házigazdája és oktatója lett, majd felkérték a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttesének művészeti vezetésére. Az eltelt időszak alatt az együttesnek 12 koreográfiát készített, a domaházi, gyimesi, mezőségi, rábaközi és moldvai táncokból. Természetesen együttesénél vendégoktatókkal és koreográfusokkal is dolgozott, de a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre is. Táncosai az ő vezetésével jutottak el számos helyi, belföldi és külföldi rendezvényre, ezeken a helyeken is emelve Eger és a magyar kultúra hírnevét. Barsi Csaba az Egerben töltött 15 éve alatt rendkívül sokat tett a néphagyományok, a néptánc megismertetéséért és népszerűsítéséért. Kiemelkedő munkássága elismeréseként részesült a „Táncművészeti Nívódíj”-ban.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Dudás Anna főiskolai docens.

Dudás Anna 1954-ben született Vácon. Művésztanári oklevelét Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1980- óta él Egerben, ahol a Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános iskolájában helyezkedett el. Néhány évvel később a főiskola ének-zene tanszékének lett vezető metodikusa. Egerbe kerülése óta aktív résztvevője a város zenei életének. A főiskolai kórus tagja, de a Movendo Kamarakórusban is énekelt. 2003-ban átvette a nagy múltú Agria Vegyeskar művészeti vezetését, mely együttessel számtalan nagysikerű rendezvényen szerepeltek. A különböző városi ünnepségeken kívül gyakran megfordultak külföldi és belföldi rendezvényeken, fesztiválokon. A 2008-ban alakult Egri Fertálymesteri Testület Férfikarának alapító karnagya, mely kórus országosan is egyedülállónak számít. Ezzel az együttessel is számos sikeres fellépést tudhat maga mögött. Városunk zenei életében kifejtett több évtizedes színvonalas munkássága elismeréseként részesült a „Zeneművészeti Nívódíj” kitüntetésben.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kozma István festőművész.

Kozma István 1937. augusztus 15-én az erdélyi Szatmárnémetiben született. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően nyomban Nagybányára költözött, itt élt és festett Magyarországra történő áttelepedéséig. A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, ahol az új festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Kozma István ezt a levegőt szívta magába, s az Erdélyből való kényszerű távozása után Magyarországon is az ott tanult szellemben él és dolgozik. 1995-től van műterme Egerben, több mint tíz éve városunk polgára. Stílusa és tárgyi gazdagsága teszik munkáit egyedivé, mindenki mástól megkülönböztethetővé. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Munkáit az egri közönség is több kiállításon láthatta, melyek közül emlékezetes az Ifjúsági Házban, a Kálvin Házban, a Templom Galériában és az Imola Galériában rendezett tárlata. A lakhelyül választott város Eger megbecsülésének kifejezéseként részesült a „Képzőművészeti Nívódíjban”.

„Irodalmi Nívódíj” kitüntetésben részesült Murawski Magdolna költő, publicista.

Murawski Magdolna 1950-ben született Letenyén, a 60-as évektől él Egerben. A Gárdonyi Gimnáziumban letett érettségi után a szegedi Tudományegyetem magyar – olasz szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Kiemelkedő irodalmi munkássága az Új Hevesi Naplóhoz köti. A néhai Dr. Farkas András szerkesztette lapban előbb verseket publikált, majd a főszerkesztő halála után menedzsere, mindenese lett az egri folyóiratnak. Az Új Hevesi Naplóban tematikusan feldolgozta Eger régi és jelenkori kulturális értékeit, fórumot adott a helyi szerzőknek, s azoknak is, akik bár elszármaztak innen, kulturálisan kötődtek Egerhez. A folyóirat kiadását helyi és állami támogatásból finanszírozta mindaddig, míg a források elapadása miatt a kiadást kénytelen volt szüneteltetni. Murawski Magdolna gyűjteményes verseskötete „Megtalált szavak” címmel a közeli napokban jelent meg néhai Gál Elemér író előszavával. Gazdag irodalmi munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából részesült az „Irdodalmi Nívódíj”-ban.

2011. évben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Bíró István, Dr. Fazekas Péter és Dr. Misz Mihály főorvos uraknak.

1. Dr. Bíró István 1944-ben született Egerben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése óta dolgozik az egri Markhot Ferenc Kórház Begyógyászati Osztályán. Belgyógyász és anesztezilógia-intenzív terápia szakorvosi képesítést szerzett. Részese volt az új Központi Aneszteziológiai és Intezív Osztály megszervezésének, vezetőként annak beindításának is. 1986-tól nyugdíjazásáig a szakrendelő belgyógyászatán dolgozott. Nevéhez kötődik a fájdalom-ambulancia elindítása, és számos újnak számító módszer kipróbálása, bevezetése. Óriási orvosi tapasztalatait másokkal is mindig megosztotta, tudományos munkásságát dolgozatok, könyvek, egyetemi tankönyvek általa írt fejezeti fémjelzik. Emberi és szakmai példamutatása széles körben ismert, és elismert. Munkájára, szakmai tapasztalatára nem csak betegei, de munkatársai is mindenkor számíthattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

2. Dr. Fazekas Péter 1944-ben született Debrecenben. Orvosi diplomáját is szülővárosában szerezte. 1968 őszétől kezdett az egri kórház II-es Röntgenosztályán dolgozni, ahol később röntgenológiai szakvizsgát is tett. A radiológián belül nagy jártasságot szerzett a CT és az MR diagnosztikában, ezek hazai oktatásában. 2000-ben a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosává nevezték ki. 2008-ban közel száz orvostársával elhagyta a kórházat, de szakmai vezetőként 2011 januárjában visszatért korábbi munkahelyére. Több mint 30 dolgozata jelent meg, és száznál több előadást tartott hazai tudományos fórumokon. Az egri Kórházban töltött közel három évtizedes tevékenysége során több 10 ezer beteg gyógyulásában játszott komoly szerepet. Emberségével, példaadó magatartásával elnyerte mind a betegek, mind pedig a munkatársai szeretetét és tiszteletét. Lelkiismeretes, áldozatos orvosi szolgálatának elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Misz Mihály 1943-ban született Nagytályán. Mezőkövesden érettségizett, majd 1967-ben általános orvosi diplomát szerzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1973-ban került az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályára, később pedig a belgyógyászati intenzív osztályon dolgozott. Belgyógyász, anaestheziológus és nephrológus szakorvos.  A személyéhez és munkásságához köthető a belgyógyászathoz kapcsolt dializáló osztály létrehozása, a megyei művese-kezelés megszervezése és beindítása. 1988-tól a dialízis osztály főorvosa, később pedig a feladatot átvevő Dialízis Center Kft. egri művese állomásának orvos igazgatója. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Vezetőként és gyógyítóként egyaránt kivívta a gondjaira bízott betegek és a munkahelyi kollektíva megbecsülését, tiszteletét. Több mint 40 éves orvosi pályája jelentős részében az egri és a Heves megyei betegeket szolgálta. Az elismerés a tartalmas életútja előtti tisztelgés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2011 évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Juhász Attiláné bölcsőde vezetőt.

Juhász Attiláné 1967-ben gondozónőként kezdte pályafutását az egri Állami Egészségügyi Gyermekotthonban. 1976-tól dolgozik a város által fenntartott Bölcsődékben. 1991-től a Dobó Katica Bölcsődében, 2000-től a Cecey Éva Bölcsődében, 2007-től pedig a Módszertani Bölcsődében vezető. Szakmai tapasztalati alapján megyei szakfelügyelői megbízást is kapott. Évek óta tereptanára a felsőfokú szakképzésnek, rész vett az Eszterházy Károly Főiskola által indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés gyakorlati, tereptanári feladatainak kidolgozásában. Ma is aktív, az Észak-Magyarországi régió módszertani szaktanácsadója. Hosszú, tartalmas, sikerekben gazdag pályafutás áll mögötte. Barátságos, kedves és alkalmazkodó ember, vezetőként és szaktanácsadóként egyaránt tisztelik és szeretik. Rengeteg tudást, tapasztalatot közvetít az újonnan indult bölcsődéknek, intézményeknek. 45 éves kiemelkedő szakmai munkássága, valamint példamutató emberi magatartásának elismeréseként részesült a „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben.

Csütörtök délután az Eszterházy téren ünnepélyes keretek között hivatalosan is megnyílt a 82. Ünnepi Könyvhét, amelyhez idén hozzá kapcsolódik a tizedik alkalommal megrendezésre kerülő Gyermekkönyvnapok rendezvénysorozat. A könyvhét vendégeként Esterházy Péter Kossuth díjas író nyitotta meg az eseményt.

Az Ünnepi Könyvhetet alapítóként szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése az elmúlt évtizedekben igyekezett maradéktalanul valóra váltani a Könyvhét ötletadójának, Supka Gézának nyolc és fél évtizeddel ezelőtt megfogalmazott elképzeléseit. A könyvvásár elismert személyiségek felvonultatást is megvalósítja, írók, színészek, közismert személyiségek beszédeivel, előadásaival, ezzel is emelve a könyvhét jelentőségét. A 82. Ünnepi Könyvhét, a magyar irodalom és a minőségi könyvkiadás egész Európában páratlan hagyományú és kisugárzású rendezvénye ugyanis nemcsak Budapestre, a Vörösmarty térre, hanem több mint félszáz vidéki városra is kiterjed, s túlzás nélkül történelmi jelentőségű, hogy 1941 óta, azaz 70 év elteltével idén újra lesz magyar könyvhét a határon túl, a Romániai Magyar Könyves Céh és a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése közös szervezésében, Kolozsvárott.A megnyitón beszédet mondott Ballagó Zoltán Eger MJV Polgármesteri Hivatal Oktatási, Kulturális, Sport és Ifjúsági Iroda vezetője,. aki kiemelte: A könyv szeretetéről az olvasás fontosságáról nem lehet eleget beszélni. az olvasás a személyes szabadság kulcsa, általa könnyebb a világban való boldogulás. Olvasásszociológiai vizsgálatok mutatják, hogy bizonyos értékek, mint a tolerancia, a kreativitás és az úgynevezett harmonikus személyiségjegyek nagyobb valószínűséggel fedezhetők fel az olvasó emberek körében. Ezekre a tulajdonságokra, és a rendszeres olvasásra mindnyájunknak szüksége van. Erre kiváló lehetőséget nyújt az ünnepi könyvhét gazdag kínálata. Külön öröm az Egriek és az Egerbe látogató turisták számára, hogy néhány év kihagyása után ismét szabadtéren, a régi hagyományokat felelevenítve a Bazilika és a Líceum közötti parkban köszönthetjük az ünnepet. Esterházy Péter Kossuth díjas író a következő szavakkal nyitotta meg a 82. Könyvhetet: Ha bármit meg kell nyitnom könyvtárat, magtárat, kiállítást, konferenciát, könyvfesztivált, könyvhetet, könyvnapot, könyvórát, könyvpercet, arra kell elsőre gondolnom, hogy vajon sikerül-e?! Nem úgy értem, hogy meg tudom-e írni tisztességesen a megnyitóbeszédet, nem is arra, amire mostanában gondolni kell, hogy végig tudom-e mondani, vagy szenvedélyes kultúra barátok esetleg széjjel kiabálják a megnyitó beszédet. Úgy értem a „sikerülnit”, hogy tényleg megnyílik-e az esemény, midőn megnyitjuk. A könyvhetet a könyvek és az olvasók nyitják meg.

A mai Egri városi közgyűlésen elsősorban személyügyekben született döntés. A Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban a továbbiakban is Tőzsér Istvánné tölti be az igazgatói pozíciót.
Seres Tibor tűzoltó alezredest, aki eddig megbízottként látta el a tűzoltó parancsnoki teendőket kinevezték parancsnoknak.

Az oktatási és nevelési intézményvezetők kinevezése során némi vita zajlott. A város döntése szerint vezetői beosztásokban a következő változások történtek:

-Országh Gézáné nyugdíjbavonulásával a Gyermekkert Óvoda tagóvodavezetője Takács Györgyné lett (18 igen)

-Fehér Lászlóné volt eddig a Lenkey János Ált. Iskola igazgatója, a nevelőtestület és szülői választmány támogatásának ellenére sem tarthatta meg állását, helyette az intézmény új igazgatója Szeleczki János lett (14 igen ,3 nem szavazattal),

-az Egri Kereskedelmi, Mezőgazdasági, Vendéglátóipari Szakközép-, Szakiskola és Kollégium vezetői állását a jövőben a nevelőtestület javaslata ellenére a továbbiakban már nem Kállay -Pataki Piroska, hanem dr. Vasas Joachim tölti be (13 igen, 4 nem)

-A Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium igazgatója Kántor Zsolt, az iskola eddigi igazgató-helyettese lett.

A további 4 intézmény vezetőjének személye nem változik

Ezek:

- Gál Judit marad a Benedek Elek Óvoda óvodavezetője a továbbiakban is (15 igen, 2 tartózkodás)
- A Gyermeklánc Óvoda óvodavezetője továbbra is Szajlainé Szőke Éva marad (17 igen, 1 tartózkodás)
- A Farkas Ferenc Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény vezetői állását Barczi Edina az iskola jelenlegi vezetője pályázta meg, sikerrel.
- Az Egri Városi Sportiskola vezetője Kovács Géza eddigi igazgató maradt.

A kétnapos Ethno Funk Fesztivál legkülönlegesebb előadásán a Nigériából Egerbe látogató Oleku Band és a 15 éves Kerekes Band jubileumi koncertjén tombolt a közönség szombat este a Hotel Egerben.

Néhány órára a Hotel Egerbe költözött Afrika hangulata szombaton. Hat nigériai muzsikus, azaz az Oleku Band csábította táncra a közönséget, az egyébként koncertekre is kiválóan alkalmas konferencia teremben. Igaz a rendezők a hely szellemét tiszteletben tartva ülő koncertre számítottak, ám sok lelkes fiatal engedve a fekete kontinens csábításának, lelkesen átadta magát a lüktető ritmusoknak.

Az afrobeat és highlife stílust képviselő világzenei csapat mélyről jövő örömöt hozott a fesztiválra, melynek közönsége a második napon is nagyra értékelte a különleges muzsikát. Nem lehetett ülve maradni a hangok hallatán, s a felszabadult lelkek megtanulhattak néhány eredeti tánclépést a koncert alatt. Aki esetleg lemaradt a buliról, az meghallgathatja az Oleku Band lemezét a zenei Könyvtárban.

A nigériai zenekar hosszú témákkal, hömpölygő ritmusokkal, jazz-rockos fúvós betétekkel bombázta a füleket. Nem csoda, hogy az idő oly észrevétlenül szaladt el az önfeledt mulatozás közben. A révületből felocsúdva hamarosan már a legújabb lemezére készülő Kerekes Band

másfél évtizedes történetének jubileumi ünnepségébe csöppent a koncertlátogató, melyen hangok és fények orgiája kápráztatta az eleinte itt is ülésre kárhoztatottakat.

A fesztivál zárására időzített koncerten vibráló fények között, színes ködökből bukkant elő a csángó boogie és a névadó ethno funk, ami szintén er5őteljesen megmozgatta végtagokat, már nem csak a színpad mellett.

Az utóbbi évek egyik legsikeresebb hazai világzenei bandájának zenéje lépésről lépésre nyerte el mai formáját, és a jelek szerint nincs megállás, tovább halad az elektronika és a hagyomány mezsgyéjén. A folklór elemei közül nemcsak a hazai ihletésért hajolnak le az egri betyárok, a táguló körben a rock and roll, a blues, a funk és egyre inkább a modern elektronikus irányzatok is teret nyernek mindama kellékkel együtt, ami a stílus jegyet erősíti.

A 15. évfordulón sztárvendégként a funk zene egyik hazai emblematikus figurája, Pély Barna erősítette a csapatot a színpadon.

Az Ethno Funk Fesztivál, még ha egyfajta rétegigénynek tűnhet első nekifutásra, végre hozott egy kis pezsgést a városban. Jó volt látni a Bartakovicsban nyüzsgő, s a Hotel Egerben fesztelenül táncoló fiatalokat. És a fesztelen zenészeket, amint elmerülnek a hangok mámorító tengerében, miközben persze más rendezvények, az Eger Rally mellett könnyűzenei koncertek is zajlottak párhuzamosan. Az sem lenne baj, ha a szervezést egyeztetve nem zsúfolnák egyetlen hétvégére ezeket a bulikat.

Holló Miklós