Keresés: „kamara” (47 találat)

A HKIK is megnyitotta a gazdasági évet

· Belföld · Gazdaság

Gazdasági évnyitóját tartotta szerdán a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara a szilvásváradi La Contessa Kastélyhotelben, melynek kiemelt témája volt a természeti erőforrásaink és kincseink kihasználásának és hasznosításának a kérdése.

A kiemelt téma kapcsán több meghívott szakértő tartott előadást. Többek között dr. Szöllősi László a Nemzetgazdasági Minisztérium helyettes államtitkára beszélt arról, hogy milyen nagy szerepe van hazánkban a foglalkoztatásban a kis- és középvállalkozásoknak. Fölvázolta azokat a lehetőségeket, melyek a vállalkozások fejlesztését segíthetik. Kiemelte az energiastratégia összetettségét, melyben a bányászat és a vízi közmű tartalmaz kihasználatlan lehetőségeket.

Dr. Parragh László a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke a gazdasági válság helyzet felismerési problémájáról beszélt. Összehasonlította hazánkat Németországgal és különböző kelet-európai országokkal, a válság mértéke tekintetében, és a kilábalás lehetőségeihez mérten. Az elnök beszélt az új kamarai törvényről is. Szerinte a magyar gazdaságszervezés rossz modellt választott. Olyan kamarai rendszert kellene építeni, ami rálát a gazdaság szereplőire, és jogosítványa is van azt befolyásolni. Ezt segíti a kötelező regisztráció is. A válság legnagyobb vesztese az építőipar, a kereskedelem, az agrárium és az élelmiszeripar.

Az OMYA Hungária Kft ügyvezető igazgatója dr. Nagy Lajos a magyar ásványkincs vagyon hasznosításának lehetőségeiről tartott előadást. Megtudtuk, hogy a világ jelenlegi energiafelhasználásának 87 %-át teszik ki a fosszilis energiahordozók és csupán 1 %-át a megújuló energiák. Magyarországnak nagy az energiafüggősége, melynek nagy részét a kőolaj és a földgázigény hordozza. Az elmúlt években, az országban szinte minden szénbányát bezártak, holott az ország igen gazdag szénvagyonnal rendelkezik. Csak Heves megyében közel 650 milliárd Ft kitermelhető ásványvagyon található. Kiemelte, Magyarországnak nincs ásványi anyag politikája, ezt mindenképpen ki kellene alakítani, mert az ország nem engedheti meg magának, hogy a rendelkezésre álló erőforrásokat nem használja ki.

A hazai vízkészletben rejlő nemzetgazdasági lehetőségekről Dr. Bánhidy Péter a Heves Megyei Vízmű Zrt. vezérigazgatója beszélt. Az ország vízkészlete jelentős, melyből a gyógyvizek és hévizek minősége és mennyisége egyedülálló. A felszín alatt található geotermikus víz kiaknázatlan lehetőségeket rejt, mely állami támogatás és megfelelő törvényi szabályozás mellett több területen is hasznosítható lenne. Megemlítette a folyók vízenergiájának nagyobb mértékű felhasználási lehetőségeit is.

Majd az ünnepség zárása képpen átadták a kamarai díjakat és okleveleket.

Forrás: Egriszín

A NAV jövőre is szolgáltat

· Belföld · Gazdaság

A Nemzeti Adó- és Vámhivatal értékelte éves munkáját és sikerként számolt be szervezeti átalakulásáról, ügyfélbarát rendszeréről.

Az adóhatóság egész évben arra törekedett, hogy ügyfél centrikus, szolgáltató jellegű adóhatóságként tevékenykedjen. Igyekeztek közérthető formában rendszeresen tájékoztatni az adózókat a változásokról, bevallási kötelezettségekről.

Arra törekedtünk, hogy csökkentsük a várakozási időt és növeljük a szolgáltatói időt- emelte ki Szalayné Ostorházi Mária főigazgató. Kérdőívek segítségével kérdeztük meg az ügyfeleket arról, hogy milyen változtatásokra lenne szükség az ügyfélszolgálati térben, amivel megkönnyítenénk az ügyintézést. Célunk, hogy partnernek tekintsük az adózókat a kényszerintézkedések során, nekünk se érdekünk, hogy ellehetetlenítsük a vállalkozások működését- fejtette ki a főigazgató. Bevezettük a telefonos ügyintézést és már évek óta sikeresen működik az internetes bevallás, és tervezzük az internetes időpont foglalás kialakítását is. A Kereskedelmi és Iparkamara kezdeményezésére létrehozták a „jó adózó” címet, hogy pozitív példát is fel tudjunk mutatni. TOP 100/50- kiadványt készítünk, melyben bemutatjuk a régió és az adott megye gazdasági folyamatainak alakulását, illetve az élvonalba tartozó vállalkozásokat és azok gazdasági teljesítményeit- hangsúlyozta a szakember.

Az adóhatóság fontosnak tartja, hogy folyamatosan kommunikáljon, és jó kapcsolatot ápoljon a sajtóval és az adózókkal.

Forrás: Egriszín

Hét új taggal bővült a Magyar Teátrumi Társaság

· Kultúra · Szabadidő

Négy vidéki és három fővárosi intézményt fogadott tagjai közé a Magyar Teátrumi Társaság hétfői, egri közgyűlésén, amelyen a Pécsi Országos Színházi Találkozó (POSZT), egy színész szolidaritási alap kérdése és a társaságiadó-kedvezmény kiaknázásának lehetősége volt a legfontosabb téma.

A szervezet közleménye szerint a Magyar Teátrumi Társaság fennállása óta a legnagyobb érdeklődésre számot tartó közgyűlést tartották hétfőn Egerben, ahol az egyik legfontosabb napirendi pont a jelentkező új tagok felvételi kérelmeinek elbírálása és megszavazása volt.

A szervezet hét új taggal - a Budapesti Kamaraszínházzal, a Budaörsi Játékszínnel, a Deutsches Theater Budapesttel, a százhalombattai Barátság Kulturális Központtal, a fővárosi Gózon Gyula Kamaraszínházzal, a tatabányai Jászai Mari Színházzal és a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínházzal - bővült.

Az immár 34 tagszervezettel rendelkező szervezet küldetését is újrafogalmazta a közgyűlésen: a Magyar Teátrumi Társaság - súlyának megfelelően - nemcsak színházak, hanem színházszakmai szervezetek ernyőszervezeteként is kíván a jövőben működni. Tagjai közé várja az oktatással, színháztechnikával, színházkritikával foglalkozó szervezeteket is. Mint a közleményben írják, a közgyűlésen a Magyar Teátrum című színházszakmai folyóirat finanszírozási helyzetéről és jövőbeni terveiről, valamint a Magyar Teátrum Díj idei díjazottjairól és a tervezett díjátadó gáláról is beszélt Fekete Péter főszerkesztő.

Vidnyánszky Attila, a szervezet elnöke beszámolt a POSZT tulajdonosi szerkezetében tervezett változásokról, amelynek eredményeként a Magyar Teátrumi Társaság is a pécsi színházi fesztivál meghatározó szereplőjévé válhat. Ez a társaságnak számos új lehetőséget, de felelősséget is jelent - áll a közleményben.

Kriza Zsigmond, a Mozaik Művészegyüttes képviselője a művészeti kiegészítő nyugdíjak jogszabályi megszűnésével egyidejűleg egy szolidaritási alap létrehozását javasolta, a különböző előadóművészek pályaelhagyásának ellensúlyozására.

Ugyanilyen égető kérdésként fogalmazták meg a résztvevők a megyei színházak fenntartóváltásával összefüggően a vagyonvesztés lehetőségét, valamint a társasági adó kiegészítő forrásként való felhasználásához kapcsolódó problémákat: a támogatók hiányát, a közvetítői díjakat, az eloszlás egyenlőtlenségét. Ezen problémák kezelésére a közeli jövőben születnek majd konkrét javaslatok - írják a közleményben.

(MTI)

Nem könnyű a pályaválasztás

· Gazdaság · Oktatás

A Heves Megyei Munkaügyi Központ nyolcadikos diákok részére pályaválasztási kiállítást rendezett a dr. Kemény Ferenc Sportcsarnokban, ahol a környék középiskolái standokon mutatkozhattak be.

A már 11. alkalommal megrendezett börze szeretné megkönnyíteni a nyolcadikos diákoknak a pályaválasztást, olyan formán, hogy az iskolák együtt jelennek meg, és bemutathatják erősségüket. A kiállításon pályaválasztási tanácsadók, a munkaügyi központ munkatársai és a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara is a diákok segítségére voltak. A pályaválasztási napra nem csak a végzős diákokat, de a szülőket és a pedagógusokat is várták.

Bízunk benne, hogy hasznos lesz a mai nap- kezdte beszédét a megnyitón Gondos István a Heves Megyei Közgyűlés elnöke. Életünk egyik fontos pillatana, amikor az iskolapadból kikerülve elkezdünk dolgozni, és fontos, hogy olyan pályát válasszunk, amit szeretünk és meg tudunk élni belőle. Azért vagytok itt, hogy tanácsot kérjetek és a választásnál jól döntsetek- emelte ki az elnök.

Fenyves Péter a Heves Megyei Munkaügyi Központ Egri Kirendeltségének igazgatója elmondta, hogy a mai nap célja, hogy összehangolja a keresletet és a kínálatot, hogy a diákok megtudják mik a hiányszakmák és mik a divatosak, hiszen a most meghozott döntésüknek csak több év múlva lesz meg a gyümölcse.

A nap folyamán különféle műsorokat is megtekinthettek a látogatók és szervezett üzemlátogatásokon is részt vehettek a diákok.

Forrás: Egriszín

Vendégkönyvet kapnak az egri szálláshelyek

· Gazdaság

A feketegazdaság mozgásterének szűkítése napjainkban egyértelmű kormányzati és városi cél, s igaz ez a turisztikai szolgáltatás területére is. Eger önkormányzata helyi rendeletben szabályozni kívánja a „Vendég- és idegenforgalmi adónyilvántartást”. Az, hogy a városunkban eltöltött vendégéjszakákat korrekt, egységes módon vezessék a szolgáltatók, minden egri polgár érdeke: a város ennek a statisztikai mutató alapján hívhatja le a jelentős összegű normatív támogatást - áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

A közgyűlés által elfogadott módosítások szigorúbb és ellenőrizhetőbb, egységes rendszert teremtenek. Városunkban jelenleg 307 szálláshely (szálloda, panzió, kemping, üdülőház, turistaszálló, ifjúsági szálló és egyéb szálláshely) működik. A 17 szálloda kivételével kötelező lesz „Vendég- és idegenforgalmi adónyilvántartás” vezetése, melyet a vállalkozóknak nyomtatvány formájában térítésmentesen biztosít az önkormányzat. A kiadványnak folyamatosan és vezetésre alkalmas állapotban kell rendelkezésre állnia a szálláshelyen.
A nyilvántartás tartalmazza: a sorszámot; a vendég nevét; születési helyét és idejét; lakcímét; állampolgárságát; útlevél, vagy személyazonosító igazolvány, esetleg vezetői engedély számát; az érkezés és a távozás napját és időpontját; az Egerben eltöltött vendégéjszakák számát. Fel kell tüntetni az adómentesen eltöltött vendégéjszaka számot és annak jogcímét; az adóköteles vendégéjszakák számát; a beszedett adó összegét; a kibocsátott számla, nyugta sorszámát. Szerepeltetni kell azt is, hogy a beszedett adót a szolgáltató mikor fizette meg az önkormányzatnak, illetve mikor vallotta be az idegenforgalmi adót.
A képviselőtestületi döntésnek megfelelően a jövőben egyértelműen megállapítható és bármikor ellenőrizhető lesz az Egerben vendégéjszakát eltöltő magánszemély adóstátusza, érkezése, távozása. A „vendégkönyv” segíti a szálláshely tulajdonost, hiszen olyan adatokat is tartalmaz, melyek megnyugtató módon visszakereshetővé teszik az elszállásolt vendégeket.
A „Vendég- és idegenforgalmi adónyilvántartás” legfontosabb mellékletei angol, német és lengyel nyelven is elérhetőek lesznek, így a külföldiek is egyértelműen eligazodhatnak a nyilvántartások rendszerében, és aláírásukkal hitelesítik ittlétüket. A szakmai anyagot az előterjesztő előzetesen megküldte a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Magánszállásadók Országos Szövetsége, az Egyesület Eger Idegenforgalmáért Egyesület és Eger Magánszálláshelyeinek Egyesülete részére is.

 

Augusztus 20-ai egri kitüntetések és elismerések

· Belföld

A Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a városi díszünnepség keretein belül kitüntetések és díjak átadására került sor augusztus 20-án.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Dr. Bitskey István akadémikus, egyetemei tanárnak, Eger város hírnevének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Dr. Bitskey István 1941. március 26-án született Egerben. Édesapja úszó olimpikon, világbajnok, a Bitskey Aladár uszoda névadója. Az egyetem elvégzését követően rövid kitérő után "anyaintézményében", a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1991 óta az irodalomtudomány doktora, ezt követően pedig igazgatóként vezette a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetet. 1998-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az MTA levelező tagja. Mindezeken túl az egri Eszterházy Károly Főiskola professzor emiratusa, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, a Professzorok Batthyány Körének tagja.  Fő kutatási területe a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszaka. Sokrétű tudományos munkássága számos egri vonással rendelkezik többek között Balassi Bálint és az egri vár kapcsán, de Eszterházy Károly püspök könyvtáralapító tevékenysége is érdeklődésének homlokterében áll. Bel- és külföldön megjelent műveivel nagyban hozzájárult a magyar irodalmi műveltség megismertetéséhez, városunk hírnevének öregbítéséhez. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, és 70. születésnapja alkalmából részesült a megtisztelő „Díszpolgári Címben.”

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a város fejlődése és hírnevének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Fábián Béla szenior úszóbajnoknak és Stanislaw Frankowski úrnak, a magyar-lengyel kapcsolatok önzetlen segítőjének.

1.  Fábián Béla szenior úszóbajnok 1937. január 10-én született Pétervásárán. 1946-tól él Egerben. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen geológus diplomát szerzett, majd a Szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál helyezkedett el, ahol nyugállományba vonulásáig kutató-geológusként dolgozott. 1949-től kezdett versenyszerűen úszni. Előbb ifjúsági, majd felnőtt válogatott lett. Legjobb eredménye a torinói Európai Bajnokságon a 200 méteres mell-úszásban elért 6. helyezése volt. 1988-tól kezdte el a rendszeres szenior-úszást. Versenyzőként eljutott a világ számos országába, így versenyzett Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, mely helyeken mindig az egri úszás hírnevét öregbítette. Eddig elért legjobb eredményei: 22-szeres szenior Világbajnok, különböző számokban 43-szor nyert Magyar Bajnokságot, a szenior olimpiák 16-szoros győztese, többszörös Csendes-óceáni, Ázsia és Ausztrál Bajnok. Eger Kiváló Sportolója. Kiemelkedő eredményeivel nagyban hozzá járult városunk hírnevének öregbítéséhez, úszósportjának népszerűsítéséhez. Mindezek elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

2. Stanislaw Maria Frankowski 1945. szeptember 17-én született a lengyelországi Przemyslben. Édesapját a második világháború idején az Egerben működő lengyel menekülttáborba internálták, ahol igazgatója volt az itt alapított lengyel gimnáziumnak. Egri lányt vett feleségül, majd a háború befejeződése után családjával Przemylbe költözött. Édesanyja a későbbiek során visszatelepedett Egerbe, ezért Frankowski úr városunkat is otthonának tekinti. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 70-es évektől napjainkig tartó gyümölcsöző kapcsolat jött létre az egri és a przemysli múzeumok között, melynek alapja Frankowski úr ügy iránti elkötelezettsége, és tökéletes lengyel-magyar nyelvismerete volt. 2003-ban így kerülhetett sor a két város közötti testvérvárosi megállapodás aláírására, ami újabb kapcsolatokat inspirált a kulturális élet, a tudományos kutatók és a civil szervezetek képviselői körében. Eger történelmi hagyományainak és kulturális értékeinek lengyelországi követeként hozzájárult ahhoz, hogy Przemyslből és környékéről sokan utaznak Egerbe, akik hazatérve tovább terjesztik városunk jó hírét. Több évtizedes önzetlen munkássága elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben.

A közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Molnár István Géza fotóművésznek.

Molnár István Géza1936. április 3-án született Iváncsán. Út-vasútépítő, és építésztechnikusi oklevelet szerezett. 1965-ben került Egerbe, ahol a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályán dolgozott. Ötven éve foglalkozik fényképezéssel, a Heves Megyei Fotóklub alapító tagja. Fotografált tájat, épületeket és aktot, de igazán a portré és a zsáner érdekeli. Lakóhelyéről számtalan művészi felvételt készített, mely felvételek ma már igazi kurióziumnak számítanak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, valamint a Heves Megyei Szabad Szalon Egyesületnek is. Arany diplomás fotóművész. Alkotásait napjainkig 49 önálló, és 145 csoportos kiállításon láthatták az érdeklődők. Publikációi egri szerzők könyveiben, folyóiratokban és fotós könyvekben, idegenforgalmi kiadványokban jelentek meg. A város kulturális és művészeti értékeinek megismertetése, valamint a fotóművészeti oktatás érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából részesült ebben a kitüntetésben.

„Táncművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Barsi Csaba néptánc oktató.

Barsi Csaba 1972. június 6-án született Miskolcon. Kisgyőrben kezdett táncolni, de hamarosan a miskolci Avas Néptáncegyütteshez került. Tanfolyamokon és táncházakban is oktatott, miközben elvégezte a Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 15 éve jár rendszeresen Egerbe, ahol a Kerekes és Gajdos Táncházak állandó házigazdája és oktatója lett, majd felkérték a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttesének művészeti vezetésére. Az eltelt időszak alatt az együttesnek 12 koreográfiát készített, a domaházi, gyimesi, mezőségi, rábaközi és moldvai táncokból. Természetesen együttesénél vendégoktatókkal és koreográfusokkal is dolgozott, de a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre is. Táncosai az ő vezetésével jutottak el számos helyi, belföldi és külföldi rendezvényre, ezeken a helyeken is emelve Eger és a magyar kultúra hírnevét. Barsi Csaba az Egerben töltött 15 éve alatt rendkívül sokat tett a néphagyományok, a néptánc megismertetéséért és népszerűsítéséért. Kiemelkedő munkássága elismeréseként részesült a „Táncművészeti Nívódíj”-ban.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Dudás Anna főiskolai docens.

Dudás Anna 1954-ben született Vácon. Művésztanári oklevelét Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1980- óta él Egerben, ahol a Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános iskolájában helyezkedett el. Néhány évvel később a főiskola ének-zene tanszékének lett vezető metodikusa. Egerbe kerülése óta aktív résztvevője a város zenei életének. A főiskolai kórus tagja, de a Movendo Kamarakórusban is énekelt. 2003-ban átvette a nagy múltú Agria Vegyeskar művészeti vezetését, mely együttessel számtalan nagysikerű rendezvényen szerepeltek. A különböző városi ünnepségeken kívül gyakran megfordultak külföldi és belföldi rendezvényeken, fesztiválokon. A 2008-ban alakult Egri Fertálymesteri Testület Férfikarának alapító karnagya, mely kórus országosan is egyedülállónak számít. Ezzel az együttessel is számos sikeres fellépést tudhat maga mögött. Városunk zenei életében kifejtett több évtizedes színvonalas munkássága elismeréseként részesült a „Zeneművészeti Nívódíj” kitüntetésben.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kozma István festőművész.

Kozma István 1937. augusztus 15-én az erdélyi Szatmárnémetiben született. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően nyomban Nagybányára költözött, itt élt és festett Magyarországra történő áttelepedéséig. A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, ahol az új festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Kozma István ezt a levegőt szívta magába, s az Erdélyből való kényszerű távozása után Magyarországon is az ott tanult szellemben él és dolgozik. 1995-től van műterme Egerben, több mint tíz éve városunk polgára. Stílusa és tárgyi gazdagsága teszik munkáit egyedivé, mindenki mástól megkülönböztethetővé. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Munkáit az egri közönség is több kiállításon láthatta, melyek közül emlékezetes az Ifjúsági Házban, a Kálvin Házban, a Templom Galériában és az Imola Galériában rendezett tárlata. A lakhelyül választott város Eger megbecsülésének kifejezéseként részesült a „Képzőművészeti Nívódíjban”.

„Irodalmi Nívódíj” kitüntetésben részesült Murawski Magdolna költő, publicista.

Murawski Magdolna 1950-ben született Letenyén, a 60-as évektől él Egerben. A Gárdonyi Gimnáziumban letett érettségi után a szegedi Tudományegyetem magyar – olasz szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Kiemelkedő irodalmi munkássága az Új Hevesi Naplóhoz köti. A néhai Dr. Farkas András szerkesztette lapban előbb verseket publikált, majd a főszerkesztő halála után menedzsere, mindenese lett az egri folyóiratnak. Az Új Hevesi Naplóban tematikusan feldolgozta Eger régi és jelenkori kulturális értékeit, fórumot adott a helyi szerzőknek, s azoknak is, akik bár elszármaztak innen, kulturálisan kötődtek Egerhez. A folyóirat kiadását helyi és állami támogatásból finanszírozta mindaddig, míg a források elapadása miatt a kiadást kénytelen volt szüneteltetni. Murawski Magdolna gyűjteményes verseskötete „Megtalált szavak” címmel a közeli napokban jelent meg néhai Gál Elemér író előszavával. Gazdag irodalmi munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából részesült az „Irdodalmi Nívódíj”-ban.

2011. évben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Bíró István, Dr. Fazekas Péter és Dr. Misz Mihály főorvos uraknak.

1. Dr. Bíró István 1944-ben született Egerben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése óta dolgozik az egri Markhot Ferenc Kórház Begyógyászati Osztályán. Belgyógyász és anesztezilógia-intenzív terápia szakorvosi képesítést szerzett. Részese volt az új Központi Aneszteziológiai és Intezív Osztály megszervezésének, vezetőként annak beindításának is. 1986-tól nyugdíjazásáig a szakrendelő belgyógyászatán dolgozott. Nevéhez kötődik a fájdalom-ambulancia elindítása, és számos újnak számító módszer kipróbálása, bevezetése. Óriási orvosi tapasztalatait másokkal is mindig megosztotta, tudományos munkásságát dolgozatok, könyvek, egyetemi tankönyvek általa írt fejezeti fémjelzik. Emberi és szakmai példamutatása széles körben ismert, és elismert. Munkájára, szakmai tapasztalatára nem csak betegei, de munkatársai is mindenkor számíthattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

2. Dr. Fazekas Péter 1944-ben született Debrecenben. Orvosi diplomáját is szülővárosában szerezte. 1968 őszétől kezdett az egri kórház II-es Röntgenosztályán dolgozni, ahol később röntgenológiai szakvizsgát is tett. A radiológián belül nagy jártasságot szerzett a CT és az MR diagnosztikában, ezek hazai oktatásában. 2000-ben a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosává nevezték ki. 2008-ban közel száz orvostársával elhagyta a kórházat, de szakmai vezetőként 2011 januárjában visszatért korábbi munkahelyére. Több mint 30 dolgozata jelent meg, és száznál több előadást tartott hazai tudományos fórumokon. Az egri Kórházban töltött közel három évtizedes tevékenysége során több 10 ezer beteg gyógyulásában játszott komoly szerepet. Emberségével, példaadó magatartásával elnyerte mind a betegek, mind pedig a munkatársai szeretetét és tiszteletét. Lelkiismeretes, áldozatos orvosi szolgálatának elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Misz Mihály 1943-ban született Nagytályán. Mezőkövesden érettségizett, majd 1967-ben általános orvosi diplomát szerzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1973-ban került az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályára, később pedig a belgyógyászati intenzív osztályon dolgozott. Belgyógyász, anaestheziológus és nephrológus szakorvos.  A személyéhez és munkásságához köthető a belgyógyászathoz kapcsolt dializáló osztály létrehozása, a megyei művese-kezelés megszervezése és beindítása. 1988-tól a dialízis osztály főorvosa, később pedig a feladatot átvevő Dialízis Center Kft. egri művese állomásának orvos igazgatója. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Vezetőként és gyógyítóként egyaránt kivívta a gondjaira bízott betegek és a munkahelyi kollektíva megbecsülését, tiszteletét. Több mint 40 éves orvosi pályája jelentős részében az egri és a Heves megyei betegeket szolgálta. Az elismerés a tartalmas életútja előtti tisztelgés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2011 évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Juhász Attiláné bölcsőde vezetőt.

Juhász Attiláné 1967-ben gondozónőként kezdte pályafutását az egri Állami Egészségügyi Gyermekotthonban. 1976-tól dolgozik a város által fenntartott Bölcsődékben. 1991-től a Dobó Katica Bölcsődében, 2000-től a Cecey Éva Bölcsődében, 2007-től pedig a Módszertani Bölcsődében vezető. Szakmai tapasztalati alapján megyei szakfelügyelői megbízást is kapott. Évek óta tereptanára a felsőfokú szakképzésnek, rész vett az Eszterházy Károly Főiskola által indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés gyakorlati, tereptanári feladatainak kidolgozásában. Ma is aktív, az Észak-Magyarországi régió módszertani szaktanácsadója. Hosszú, tartalmas, sikerekben gazdag pályafutás áll mögötte. Barátságos, kedves és alkalmazkodó ember, vezetőként és szaktanácsadóként egyaránt tisztelik és szeretik. Rengeteg tudást, tapasztalatot közvetít az újonnan indult bölcsődéknek, intézményeknek. 45 éves kiemelkedő szakmai munkássága, valamint példamutató emberi magatartásának elismeréseként részesült a „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben.

Megújított kapcsolat a NAV és a HKIK között

· Belföld

10 évre tekint vissza az az együttműködés, melyet annak idején az Apeh és a Heves megyei Iparkamara írt alá. A mai aláírást az is indokolta, hogy január 1-től az apeh új neve Nemzeti Adó- és Vámhivatal.

Ápolók napja

· Belföld · Egészség

A MESZK Heves megyei Szövetsége negyedik alkalommal rendezi meg az ápolónők napját a megyében. Az ünnepségen, a tudományos ülésen túl a szakdolgozók kredit-pontjai gyűltek.

A szakdolgozói kamarai létszám jelenleg 1850 fő, mondta el Pogonyiné Kiss Irén a kamara megyei elnöke.

Korona a magánszálláshelyeknek

· Belföld

Ünnepséget tartott a Magánszállásadók Országos Szövetsége a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában, ahol átadták a magánszálláshelyeket minősítő „Nemzeti Tanúsító Védjegyeket”.

A védjegyet azok a szálláshelyek nyerhetik el, melyek megfelelnek a szövetség által kialakított szigorú minősítési követelményeknek.

Az első minősített magánszálláshelyek:
Green Park Wellness Vendégház, Eger, 4 korona
Börzsönyliget Vendégház, Kismaros, 3 korona
Apartman Lobó, Gyula, 4 korona
Mátyás Apartman, Hajdúszoboszló, 4 korona
Castello Vendégház, Eger, 4 korona
Piroska Vendégház, Egerszalók, 3 korona
Viola Apartman, Eger, 3 korona
AquApartman, Hajdúszoboszló, 4 korona
Szép Ilonka Vendégház, Kehidakustány, 4 korona
Dobó Vendégház, Eger, 4 korona

Szakdolgozók versengése

· Belföld · Egészség · Oktatás

Egészségügyi szakdolgozók mérték össze tudásukat a Kossuth Zsuzsa Gimnázium és Szakközépiskola falai között. A Szakdolgozói Kamara 2 évvel ezelőtt  indította útjára a versenyt, melynek célja az volt, a dolgozók tudásukat frissítve, közösségépítő szándékkal versenyezzenek. A legjobbak az országos versenyen képviselhetik a területet.

Balogh Zoltán, a kamara elnöke elmondta: örül annak, hogy a Kossuth Zsuzsa ad helyet e versengésnek, hiszen ez az iskola a szakképzés fellegvárának tekinthető évtizedek óta.