Keresés: „kultúra” (94 találat)

Faunok a templomban

 Mindig meghökkent a Rossztemplom tere. Hogy lecsupaszítva a barokk milyen fenséges, magától érthetődő. A cicoma nélküli tér mellőz minden szakralitást, a díszítő ember helyett az építő embert dicséri. Bár Rostás Bea Piros eljátszadozott kiállításnyitó performanszán a szentély, az oltár, az áldozat, a teremtés megannyi templomi kliséjével, azért most is a faunok győztek. Nagyon helyesen. Piros kiállítása az egri közélet fontos momentuma. Provokatív-konzervatív, szilárdan labilis, vaskosan könnyed.

Ott voltak a művészek, az itt ragadt fiatalok, a politikusok, a barátok, a család, a handlé, a szódás s még az is lehet, hogy a képkereskedő is. Többen voltak, mint a Kaláka nagyszínpadánál. A nyitó performansz, az alkotó teremtéshez vezető, évődésekkel teli utat mutatta be űzve, hajtva a vágy által, de oly érzékien, mintha egy reneszánsz mester képe kelt volna életre. A Rostás Bea, Czövek Zsuzsanna, Daróczi Ilona és BMZ által bemutatott happening után, politikusaink dorombolását követően, olyan színvonalú kiállítás megnyitó beszédet hallhatott az egri publikum, amely már sejteti, hogy nem mindennapi művész készülődik itt.

Jó, hogy van Piros, és nem azért, mert addig alábbhagy a kisváros légkörének fojtogatása, hanem azért, mert a szertelenség idegesítően hat. Az meg pezsgést okoz.

Formabontás és forma építés

Rostás Beáta szobrászata és a hagyomány

2013. június 29. szombat, 20.00 Eger Templom Galéria – Rossztemplom

ANTALL ISTVÁN megnyitó szövege:

   A nagyméretű szobroktól nem lesz nagy szobrász az ember. A jelentős gondolatoktól, az eredeti elképzelésektől, a nyugtalanító ellentmondásoktól, a szellemi izgalom megteremtésétől, a természet eredendő gazdagságának felmutatásától már mocorogni kezd valami.

   A néző, akár akarja, akár nem magával cipeli a szobrot, újjá teremtődik benne, a tárgyiasult eszme nélkülözhetetlenné lesz, és ha nem is gondol rá, akkor is mélyen működni kezd a tudatot formáló megszerzett és kiteljesedő műveltség - a maga természete szerint. 1. Jönnek

   Rostás Beáta, ahogy szakítani tudott korai önmagával, azzal a látványos sikerrel, amit az ábrázolás és a felismerhető hasonlatosság korai terrakotta munkái adtak neki, keresésbe kezdett. S ez a rendszertelenségben testet öltő dinamizmus egy új rendet teremtett benne és körülötte. A tanulás és az elsajátítás könyörtelensége, a stúdiumokhoz nélkülözhetetlen alázat, a fölfedezés lázas izgalma, a kételkedés képessége, valamint az erős ifjú személyiség megmutatkozási vágyát fölváltó szigorú önvizsgálat mutatott neki utat, állított elé lajtorját, ami a mindenség felé vezet. A fokokat magának kereste, magának faragta, maga lépett fel rá, és ha megcsúszott a lába, neki kellett mérlegelnie az egyensúly, a biztonságérzet kitart-e a következő lépésig. Ezenközben az élet úgy hozta, hogy elképzelései, vágyai, elhivatottsága meghaladta a lehetőségeit. Nem talált befogadó magyar egyetemet, nem talált olyan mestert, aki a doktorandusi iskola formalitásán túl ezt az erős hevületű, szándéka és érdeklődése nyomán még többféle irányt és esélyt felmutató alkotói magatartást vállalni merte volna. Véleményem szerint a természete szerint skolasztikus magyar művészeti képzés sem tudja önmaga árnyékát átugrani, s az eredendően szabálytalan természetű tehetségtől maga a rendszer is megriad.

   De Rostás Bea nem hagyta magát, szinte csak azért gyűrte maga alá a világot, hogy az őt kicsiny kora óta (édes testvérével együtt) egyedül és nehéz körülmények között nevelő édesanyjának ne kelljen még egy tányért telemernie esténként az asztalnál. A szegénységet és a kiszolgáltatottságot műveltségével, nyelvtudásával, bravúros kapcsolatteremtő képességével hidalta át. Nemzetközi művésztelepről, nemzetközi művésztelepre vándorolva telehintette Európát, Ázsiát és Afrikát a szobraival. A dolog természetéből fakadóan a nőiességtől legmesszebb eső, és legnagyobb falatba harapott bele! Kőlevest főzött magának mindenütt és föl is falta a gránitokat, a tengeri és a szárazföldi mészköveket, a márvány idolokat, s ha ez nem volt elég neki, akkor egy kis desszertnek még mindig ott volt a terrakotta, vegetáriánus korszakokra pedig abraknak a szalma.

   Rostás Bea nem ismeri a pótcselekvést, nem ismeri az önfelmentő, önigazoló mellébeszélést, nem keresett művészet-közeli segédmunkát, nem választotta a tárgyiasult művek helyett a gesztusokat, az önmagukért való installációkat, a cselekvést helyettesíteni látszó ötleteket, a nagyot robbanó, de könnyen enyésző intellektuális petárdákat. És mégsem lett „izomból szobrász”, mégsem hajszolta magát a művésztelepek zárt periodikus rendszerébe, a havonta újratojt kőtojások kotlósává sem lett.

   Minden munkában egy új feladatot egy új kihívást rejtett el, s nem a vágógéppel, a sarokcsiszolóval, a kalapáccsal, a vésővel mérkőzött, hanem önmagával. A személyiség nemcsak hitelesíti, de egységessé is teszi a legkülönfélébb kihívásokat. Beszélhetnénk itt a szobrászat ősanyjaként újrafogalmazott mama motívumokról. A csillagászati eligazító pontként is használható litván kőről, a billenékenységében is robosztus hinta-figuráról, a vizsgamunkaként két kőből összecsiszolt szobor rejtett szakralitásról. A rajzolatokkal szinte grafikai elemek hordozójává tett fehér márványok végtelennek mutatkozó lehetőségeiről, a szinte minden plasztikát meghatározó álcázott figuralitásról, vagy éppen a középkori utalásokig visszamenő Atatürk portré, az arcvonásokat megidéző és az ábrázolást elkerülő finom gesztusáról.

   És akkor van ereje Rostás Beának visszaülnie egy olyan iskolapadba, amelynek minden deszkáját szögekkel verte át a történelem. A nyelvhódító magány és idegenség, az európai civilizáció és az ősi muzulmán kultúra ütközőzónájaként is fölfogható metropolisz, a politikai harcok útkereszteződései, ahol nem elég kívülállónak lenni ahhoz, hogy ne lásson mindkét fél ellenséget benned.

   Marad az éhezés, a több órás utazás a város egyik végéből a másikba, marad a keserűség és a magány, marad a műhely kimeríthetetlen öröme, ahol a megtisztulás tárgyai túl kell hogy lépjenek a közvetlen napi használat praktikumán, ahol a szabadulás a testi és lelki szennytől az újjászületést hordozza, s ahol ez az újjászületés már a teremtés maga.

  1. Szobrok 12   Rostás Bea nemcsak megtanulta a leckét, de fel is adta nekünk. Megmutatta, hogy a semmiből is lehet csinálni valamit, hogy meg kell tanulni törökül azért, hogy megértsük Európát, hogy vert helyzetekből föl kell, és föl lehet állni, és hogy innen Egerből lehet csak a Héttornyot elfoglalni.

   Ő már helytállt ott, és biztos vagyok benne, hogy - történjék bármi - diplomával, kikezdhetetlen tudással, tehát győztesen tér meg onnan.

Forrás: Egriszín

Nyílt levél Habis László Polgármester Úr részére a Dohánygyár Eger, Kreatív Kulturális Központ ügyében

Polgármester Úr! Kérjük, gondolja újra döntését!

Fiatal egri kulturális szervezők néhány hónapja egy kedvező lehetőséget kaptak arra, hogy az Agria Park területén a Dohánygyár volt igazgatósági épületében egy non-profit alapon működő kreatív kulturális központot hozzanak létre. Az elmúlt időszakban intenzíven folyt az előkészítő munka és a napokban eljutottunk odáig, hogy megkezdjük a tárgyalásokat a szerződésről és nyilvánosan is elkezdjük toborozni a beköltöző művészeket, zenészeket, kreatív fiatalokat. Ezt a reménykeltő folyamatot szakította meg villámcsapásként a hír, hogy a Városháza irodái valamiért éppen a tervezett Dohánygyár Kreatív Kulturális Központ épületébe fognak költözni egy évre.

Megdöbbenésünkben csak azt tudjuk kérni, tisztelt Polgármester Úr, hogy gondolja újra döntését, és találjon olyan megoldást, hogy mi is meg tudjuk valósítani terveinket az Agria Parkban található épületben és a Városháza munkatársai is tudják végezni munkájukat.

Mint tudjuk az elmúlt években Egerben a fiatalok a kulturális, szórakozási lehetőségeinek száma és minősége is csökkent. Bezárt az Egál, az Egrix, a Jaffa, a Glo:b. Bezárt az Ifjúsági Ház, nem épült fel az Agóra. A Forrás, a Bartakovics és az IFI Pont csak minimálisan tud megjelenni az ifjúsági kultúra területén. Egyedüliként a Gödör klub maradt, ami csak részben tudja betölteni a tátongó űrt. Mi a Dohánygyárba a próbatermek, műtermek mellett egy olyan klubot és kávézót tervezünk, ami teret ad a szórakozásnak és ugyanakkor a kísérletezésnek, a rétegzenék megjelenésének is. Fontos ez, hiszen a zene sok embert megmozgat és egy nyitott, változatos tematikájú klub nélkül városunk kimarad a hazai és nemzetközi zenei vérkeringésből. Kérjük Polgármester Urat, hogy gondolja át döntését és hagyja, hogy a Dohánygyárat és benne a klubot megvalósíthassuk.

A klub nem csak zenei, hanem egyéb kulturális területeken is tervezi tevékenységét. Már a terveink nyilvános meghirdetése előtt kaptunk több megkeresést (pl. kortárs irodalom kapcsán), és így a klub kulturális befogadótérként is működne. Ezen felül lehetőség lenne ott előadások, kisebb képzések megtartására, helyi civil kezdeményezések kibontására, és természetesen egymás megismerésére, hálózatosodásra. Mindennek előnyeit Önnek mint városunk jelenlegi vezetőjének nem kell külön ecsetelni. Ennek fényében is kérjük, hogy ne fojtsa meg kezdeményezésünket, és gondolja át döntését.

Az épület nagy részébe képzőművészeknek műtermeket, zenekaroknak próbatermeket, kreatív fiataloknak stúdiókat mertünk álmodni. Tervünk nem előzmény nélküli, hiszen már 4-5 éve születtek hasonló tervek Egerben és az igény azóta is folyamatosan fennállt. A Dohánygyár Kreatív Kulturális Központ a kulturális innováció egyik kulcsa lehetne városunkban. Nemzetközi és hazai példákból tudható, hogy a kreatív kulturális helyszínek hatását nem csak a beköltözők érzékelik, hanem kisugárzik és pozitív hatást fejt ki a város légkörére, a város imázsára és a város gazdaságára is. A Dohánygyár azt tűzi ki egyik fő céljául, hogy a városunkban most fájóan alacsony szinten lévő kulturális innovációt támogassa, a szereplőknek lehetőséget, pályát, kapcsolatrendszert, megjelenést biztosítson. Azt Önnek nem kell bizonyítanunk, hogy az innováció mennyire fontos Eger számára. Elég csak néhány borász utóbbi években végzett tevékenységét megfigyelni, és látható, hogy a jó ötletek, az összefogás előre tudja vinni az adott szektort és vele együtt a várost is. Kérjük tehát Polgármester Urat, hogy álljon a kulturális innováció pártjára, és gondolja újra döntését a Dohánygyár Kreatív Kulturális Központ kapcsán.

Mint említettük az épületbe főként zenészek, képzőművészek, kreatív fiatalok beköltözését tervezzük. Az Agria Parknak köszönhetően kedvezményes áron. A városban a helyi zenekarok próbatermi lehetőségei elkeserítőek, már ha egyáltalán van helyük. Sokszor még a város legnevesebb bandái is rossz infrastruktúrájú helyen próbálnak. A fiatal és nem annyira fiatal képzőművészekről is hasonló képet festhetünk. Az épületben helye lenne kreatívoknak, a kreatív ipar területén működő főként most szárnyaikat bontogató fiataloknak is, azaz az épület e szempontból is inkubátorként tud funkcionálni. A Dohánygyárban normális körülményeket tudunk majd biztosítani a jelentkezőknek. Persze ez a Központ nem oldhat meg minden problémát ezzel kapcsolatban, de jelentős előrelépést jelentene. A nagy igényt mutatja, hogy szóban már annyian jelezték nekünk igényüket, hogy szinte már most meg tudnánk tölteni az épületet – pedig még meg sem hirdettük a lehetőséget. Kérjük tehát Polgármester Urat jónéhány egri képzőművész, zenész, kreatív fiatal nevében is, hogy hagyja meg számukra ezt a lehetőséget a Dohánygyárban, és változtassa meg döntését.

Arra is szeretnénk felhívni az Ön és a város figyelmét, hogy Egerben jelen van egy-két olyan fiatal generáció, akiket érdemes figyelembe venni, akiknek a véleményére érdemes odafigyelni, akik tevékenységükkel a várost is előbbre viszik. Szerintünk sokkal nagyobb figyelmet érdemelnek azok a fiatal zenészek, képzőművészek, táncosok, designerek, grafikusok, építészek, fotósok, filmesek, hangmérnökök, kulturális menedzserek, szervezők, stb., akik még a városban maradtak, mert ők jelentik a városi életünk egyik fontos felhajtóerejét és egy kis odafigyeléssel, támogatással sokkal többet ki lehet hozni ebből a szcénából, mint azt sokan elsőre gondolnák.  Erre a figyelemfelkeltésre is jó hely a Dohánygyár. A Központ olyan hely lehet, ahol új minőség, új kapcsolatok, új gondolatok születhetnek. Kérjük tehát Polgármester Úr, hogy ezt is vegye figyelembe, és gondolja újra döntését.

Ön a terveinket és azok hátterét talán nem ismerte ennyire mélyrehatóan, bár a tájékoztató anyagunkat olvasta, ezért kérjük, hogy a kreatív kulturális építő munkánkat ne törje ketté, hanem a döntésének újragondolásával és egyéb rendelkezésére álló eszközökkel a projektben résztvevő fiatalok tevékenységét inkább segítse elő. Egy ilyen kezdeményezés akkor működhet jól, ha a civil, az állami/önkormányzati és a privát szektor hatékonyan, egyenrangú partnerként együttműködik. A Dohánygyár Kreatív Kulturális Központ akkor töltheti be legjobban a jövőben a funkcióját, ha a mi civil kezdeményezésünket az Önkormányzat és az Agria Park (mint profitorientált cég) is partnernek tekinti, és  megvalósításában mindhárom fél a maga módján részt vállal, hisz így alakulhat ki olyan helyzet, melynek mindhárom fél nyertese lesz.

Ön a projektünk támogatásával ahhoz is hozzájárulhat, hogy az elvándorlást csökkentse, hogy értelmes célokat és kereteket tudjunk adni sokaknak, hogy városunk izgalmasabbá, értékesebbé, élhetőbbé váljon.

Polgármester Úr! Kérjük, gondolja újra döntését!

Eger, 2013. április 14.

Üdvözlettel

AgriArt Egyesület

a Dohánygyár Kreatív Kulturális Központ üzemeltetője

Az egri Eszterházy Károly Főiskola (EKF) és a sárospataki főiskolai kar egybehangzó szándéka az, hogy szeptember 1-jétől az egri intézmény keretein belül folytassa működését a sárospataki tanítóképző - közölte az EKF rektora szerdán.

Mint arról már mi is beszámoltunk: a sárospataki intézmény tanácsülésén arról döntöttek kedden, hogy az egri Eszterházy Károly Főiskolához tartozzon a jövőben a Miskolci Egyetem Comenius Sárospataki Főiskolai Kara. Hauser Zoltán rektor szerint az EKF Sárospatakkal együtt hatékonyabban tudja érvényesíteni a pedagógusképzés és -továbbképzés terén Észak-Magyarországon kivívott vezető szerepét. Elmondta: a két főiskola szakmai együttműködése az egész 20. századra kiterjed, azt a 2000-ben végrehajtott felsőoktatási integráció törte ketté; ekkor csatlakozott ugyanis a Comenius a Miskolci Egyetemhez.

Ugyanakkor az elmúlt 2-3 évben újra felerősödött a párbeszéd, ennek nyomán az EKF az oktatásért felelős tárcához benyújtott középtávú fejlesztési tervében is rögzítette a Comeniussal történő egyesülés szándékát.
Ezt megkönnyíti az a jogszabály is, amely szerint január 1-jétől egy kar saját hatáskörben dönthet arról, hogy kiválik egy intézményből; ezt tette most meg a sárospataki főiskola.

A rektor közölte, ebben a helyzetben szándékuk a főiskolai kar befogadása, az erről szóló döntést várhatóan március 6-i ülésén hozza meg az EKF szenátusa.
Hangsúlyozta, hogy Sárospatak a magyar kultúra és művelődéstörténet bástyája, amely nem képzelhető el felsőoktatás nélkül.
Ebben a helyzetben elképzelésük szerint erőforrásaikat kölcsönösen egymás rendelkezésére bocsátják. Vagyis Egerben újraindul a tanítóképzés, Sárospatakon pedig olyan kurzusokkal bővül a képzési kínálat, amelynek elvégzése nyomán 5-6. évfolyamon is oktathatnak a tanítók.
Ezen kívül tervezik Sárospatakon a meglévő tanító- és óvónőképzés mellett szociálpedagógia, csecsemő- és kisgyermeknevelő szakok indítását, a mesterképzés bevezetését a kulturális örökségvédelmi és a könyvtáros szakterületeken, továbbá felsőfokú szakképzések és turisztikai képzések elindítását - mondta Hauser Zoltán.

Forrás: MTI

December 29-én nyit a XII. Egri Borszalon, amire eddig több mint 1000 vendég váltott jegyet. Az Egri Bormíves Céh 12 éve indította útjára a rendezvényt, hogy az év végi ünnepek környékén is biztosítson alkalmat a vendégeknek és a borászoknak a találkozásra.

Idén is, mint a korábbi években, 30 borász, közel 100 borát kóstolhatják meg a vendégek. A rendezvény egyik hagyományos programja, a Gál Tibor emlékdíj átadása, amit minden évben olyan személy kap, aki hozzájárul a borturizmus fellendítéséhez, a borkultúra népszerűsítéséhez, valamint munkájával és tevékenységével erősíti az Egri Borvidék hírnevét.
Ebben az évben a hetvenes évek divatját, a retro korszakot idézik fel.  A Borszalonon fellép a Bon-Bon Együttes!

Az Egri Csillag második évjárata 2013. március 15-én indul útjára. A Csillagjárás március 23-án folytatódik Budapesten. Az Egri várban, április 27-én és 28-án fesztivált rendeznek a 2012-es évjáratú Egri Csillag tiszteletére. Az Egri Bikavér fehér párjának, az Egri Csillagnak az elkészítését tavaly 23 termelő vállalta. A 2011-es évjáratú fehér borból mintegy 350 ezer palack készült, sok pincéből mér el is fogyott. Ez is azt mutatja, ez a védjegy nem csak a bor, hanem az egri borászok és az Egri Borvidék sikertörténete is. Az Egri Csillag készítésénél be kell tartani azokat a szabályokat, melyeket megalkottunk: minimum négy fajta házasításával kell készíteni, ezek felének Kárpát – medenceinek kell lennie és az illatos fajták mennyiségét 30%-ban korlátoztuk. Az Egri Csillag borok igazán szépen jelenítik meg a termőhelyi karaktert, változatos és színes az Egri Csillagkép.

Pincepiacot és Demeter Pirítóst, szombat esti borklubot indított a Demeter Pincészet. Egy olyan közösségi teret alakítottak ki a szó átvitt értelmében is, ami lehetőséget biztosított a helyi készítőknek, kis – és őstermelőknek arra, hogy bemutatkozzanak áruikkal. Ez egy olyan hely, ahol megismertik egymást, kapcsolatok és barátságok köttettek, bemutatták a helyieknek és a vendégeknek, milyen gazdag alapanyagban és példamutató, emberi hozzáállásban, elszántságban a környékünk. A Demeter Pirítós kiváló helyszín a kulturált borfogyasztásra, de alkalom a borszerető és érdeklődő közönségnek az ismeterek bővítésére: minden estére szakmai programot is szerveztek pincetúrával: bemutatták, mennyire különbözőek ugyanazon bornál az évjáratok, és azt is kipróbálhatták, hogyan kell Egri Bikavért készíteni. A demeter Pincészet rendezvényei népszerűek voltak, jövőre kibővítve, a vendégek igényeit figyelembe véve folytatják a Pincepiacot és a Demeter Pirítóst.

 Az elmúlt havi itthoni föllépések után fesztiválmegmérettetések szerepelnek az Eszterházy Károly Főiskola művészeti együtteseinek programjában. A sort Jazz Faces formáció nyitotta, valamint bemutatkozott az Egres Néptánc Együttesi is Ajkán. Megmérettetés vár még a főiskola Női Karára és a kamarakórusra, illetve a Főiskola Slow Film Műhelyére is. 

A Jazz Faces az Ének – zene Tanszék hallgatóiból alakult klasszikus Jazz formáció, melynek repertoárjában olyan „örökzöld” darabok szerepelnek, mint például a „New York, New York”, Singing in the Rain”, vagy részletek a „Macskafogó” című magyar animációs filmből, Gershwin művek, a „Summertime” és a Somebody loves me”. Eger és Debrecen városok közti cserekapcsolat alapján kapott a főiskolás együttes meghívást a debreceni Márton-napi libalakodalom egri borcsillagokkal Fesztiválra.

A dr. Nagy Zoltán tanár úr vezette ifjú zenészek már második alkalommal szerepelnek a cívis város fesztiválján. Egy órás koncertjükkel most is sikert arattak, a közismert örökzöld darabok mellett saját hangszereléseik, szerzeményeik is hangulatot teremtettek a híres debreceni nagytemplom előtti fesztivál közönségének.

Ezzel a céllal utazik a hét végén Ajkára a főiskola Egres Néptánc Együttes is, ahol 18. alkalommal kerül megrendezésre a Bakony Néptánc Fesztivál. Az ország legkülönbözőbb tájainak olyan rangos együttesei neveztek erre a megmérettetésre mint például a győri Kisalföld, vagy a Rába, a szolnoki Tisza, a jászberényi Jászság, de ott lesz Budapestről az ELTE Néptáncegyüttese is. Az Egres erre a színvonalas megmérettetésre a Lajtha László Néptáncegyüttessel közösen nevezett. A Fesztiválnak egyébként erdélyi vendégei is lesznek. A szombat esti díjkiosztó gálaműsoron a díjazott együtteseken kívül láthatják a színpadon a sepsiszentgyörgyi Heveder zenekart, Gyimesből, Csíkból pedig hagyományőrző táncosok mutatkoznak be.

Rangos és komoly szakmai megmérettetés vár a főiskola Női Karára és a kamarakórusára. Kabdebó Sándor vezetésével készülő hallgatói együttes a VI. Kodály Zoltán Magyar Kórusversenyen szerepel Budapesten. Az igényes főiskolás művészeti közösség legutóbb a bulgáriai Várnából tért haza sikerrel, a nemzetközi mezőnyben lettek díjazottak. Versenyprogramjukat a hazai közönség már ezen a héten, a Kodály emlékkoncerten elismeréssel fogadta, kíváncsian várjuk ezek után a szakmai véleményt.

Nemzetközi mezőnyben versenyez ismét a Főiskola Slow Film Műhelye. A Bollók Csaba Balázs Béla díjas filmrendező, a Mozgóképkultúra tanszék docense és Tóth Tibor, a tanszék mestertanára, docense vezette fiatal filmesek az elmúlt évben már sikerrel mutatkoztak be a kolozsvári művészeti főiskolák V. Nemzetközi Egyetemi filmszemléjén, ahol kilenc egyetem hallgatójának 100 versenyfilmje között öt kategóriában két első helyet hoztak el. November 23-25 között 8 egri főiskolás 10 filmje versenyez az FFEST rangos mezőnyében.

Bukta Imre, az Eszterházy Károly Főiskola, Vizuális Művészeti Tanszék docensének eddigi legnagyobb hazai tárlata nyílt a Műcsarnokban Másik Magyarország címmel.

Az úgynevezett "mezőgazdasági művészet" nemzetközileg elismert alkotójától, Bukta Imrétől vonultat fel mintegy száz munkát a Műcsarnok új kiállítása, amely vasárnaptól várja a látogatókat. Bukta Imre tematikus, Másik Magyarország című kiállítása új installációkra és táblaképekre épül, melyekhez szerves módon illeszkednek az életmű korábbi emblematikus darabjai. A kiállítóterekbe négy friss helyspecifikus installáció is bekerült az ismét felépített korábbi, nagyhatású installatív munkák, valamint csaknem száz kép mellé, így ez lesz Bukta Imre eddigi legnagyobb hazai tárlata - mondta el a Gulyás Gábor kurátor, a Műcsarnok igazgatója. Mint hozzátette, ez a tárlat is igazolja, hogy a mezőszemerei művész munkássága elsősorban a mezőgazdasághoz, a falusi léthez kötődik, cáfolja azonban azt a vélekedést, hogy az életműben nincsenek stílusváltások. Gulyás Gábor kiemelte, hogy ezúttal többnyire nem gegekre épülő, ironikus munkákat válogatott a kiállításba: az alkotások meghatározó témája a hagyomány átalakulása, a természet elidegenedése, az épített örökség enyészete és az erkölcsi értékek válsága, ami jól mutatja, Bukta Imre művészetében miként erősödött fel a melankolikus látásmód és a szakrális jelleg. Életnagyságú családi ház fogadja például az első terembe belépőket. Bukta Imre elmondása szerint az installációval nem díszletet, hanem valódi házat kívánt létrehozni a kiállítótérben. Az épület mindegyik oldala a faluközösség egy-egy archetípusát jeleníti meg: a vidéki újgazdag, nyugdíjas, cigány, illetve a parasztasszony otthonaiban a közös elem a félelem. Más termekben valódi tökföldön fürdőznek vetített gyermekek, vagy kivágott fák tönkjei hívják fel a figyelmet az illegális erdőirtások problémájára. Erősen ironikus a Magyar táj című, jegenyéket ábrázoló festmény is, mely alatt egy villogó láncfűrész kapott helyet. Bukta Imre szakrális jellegű munkáinak külön termet szentelt a kurátor, a legnagyobb méretű alkotás itt a Na mi van? című installáció, amely a mezőszemerei Juhonka néni életét idézi meg. Személyes ihletésű munka az apszisban elhelyezett, Okos táj című installáció, melyet a művész édesapja utolsó kukoricavetésének terméséből készített. Ezt a növényt használta Bukta Imre ahhoz a munkájához is, amely a génmanipuláció veszélyeire figyelmeztet; a gigantikus méretű vagy furcsa formájú, mutáns kukoricacsövek valószerűségükkel könnyen megtévesztik a látogatót. Gulyás Gábor felhívta a figyelmet a 2013. február 10-ig látható kiállítás számos kísérőprogramjára is: a közönséget színházi és irodalmi estek, koncertek mellett számos tárlatvezetés is várja olyan művészekkel, mint Csík János, Krasznahorkai László vagy Péterfy Bori. Magánszemélyek támogatásának köszönhetően a tárlathoz katalógus is készül, ennek bemutatóját december 28-án tartják a Műcsarnok Klubban.

Eger immár két „Jó Minősítésű“ fesztivált tudhat magáénak közölte Pataki Zsuzsanna, a Művészetek Háza vezetője.

Az új koncepció szerint megrendezett Történelmi Vigasságok - Múlt a mában c. rendezvényt a Magyar Fesztiválszövetség Szakmai Intéző Bizottsága minősítette a nyáron. A minősítési rendszer 22 szempont alapján pontozza a teljesítést. Vizsgálják többek között a rendezvény egyediségét, programszerkezetét, a kommunikációt, a nemzeti értéket, technikai lebonyolítást stb.

Az összegzésben a rendezvény legnagyobb erősségének az új koncepciót, a programszerkezet, illetve a fellépők színvonalát és a marketingmunkát jelölte meg a bizottság.

A jövőre nézve leginkább szükséges elemeknek a több helyszínt, a helyi erők nagyobb mértékű bevonását és a nagyobb anyagi ráfordítást emelte ki. A Művészetek Háza ezzel a teljesítményével tovább erősíti az Eger, a Kultúra Magyar Városa státuszt.

Egri Ügyek információ

Hatodik alkalommal rendezték meg Mátraderecskén a Palóc Párnafesztivált. A helyieken és az érdeklődőkön kívül a testvér-települések képviselőit és hagyományőrzőit is várták az eseményre.

A három napos eseményen résztvevők ízelítőt kaphattak a település gazdag palóc múltjából, megkóstolhatták a helyi étkeket. Párnákkal, hagyományőrzők, néptáncosok, népzenészek, kistérségi, hazai, nemzetközi vendégek részvételével vonulhattak végig a falun a fesztivál leglátványosabb programján.

A Pinceszínház Eger Művészeti Közhasznú Egyesület szervezésében 2012. augusztus 12-től egy héten át, első ízben kerül megrendezésre az I. Egri Nemzetközi Alkotó és Művésztelep. Az Eger Megyei Jogú Város Önkormányzata által  támogatott kezdeményezésnek, a Művészetek Háza Eger Nonprofit Kft. által működtetett Vitkovics-ház ad otthont. Az alkotó és művésztelep alapításának célja az, hogy a kortárs művészek számára alkotási lehetőséget biztosítson a kultúra fejlődése és támogatása iránt elkötelezett város. A szervezők által befektetett munka és pénz későbbi eredménye, egy olyan kiállítási anyag lehet, amely a város lakói és az idelátogató turisták számára bemutathatja a magyarországi kortárs művészek, festők, grafikusok, szobrászok, írók (Gárdonyi Géza kapcsán) Egerben született munkáit.

A heti programban az alkotásé a főszerep, a Vitkovics-ház mellet, a festőket a város több pontján is láthatják majd ecsettel a kézben. A művésztelep életre hívásának talán egyik legfontosabb feladata, hogy a szervezők a művészekkel közösen, interaktív módon is megmutassák az alkotás örömét a fiataloknak és azoknak a hátrányos helyzetű tehetséges gyerekeknek, akik számára az eddig ismeretlen világ és öröm forrása, kitörési lehetőséget is tartogathat. A látványfestésekre a fiatalokon kívül, a művészetek iránt vonzódó idősebb  generációt is várják a rendezők.

Jövő héten városunkba rendezi a Honismereti Szövetség negyvenedik jubileumi Országos Honismereti Akadémiáját, melynek témája a szőlő- bor- hagyomány- honismeret.

Az évente megrendezett akadémiát, először tartják Heves megyében. A mozgalom már 50 éves múltra tekint vissza, elsősorban helytörténettel, honismerettel foglalkozik. Idén kiemelt téma a szőlő-bor és az Egri Vár.
-Ez nem borismereti szakkonferencia, hanem helytörténeti konferencia- emelte ki Debreczeni Dropán Béla a Honismereti Szövetség elnöke. A borkultúra gazdasági, kulturális, tradicionális, összefüggéseit kutatjuk. Megjelenik az Egyház és a bor kapcsolata, szó lesz a művészet és a gasztronómia összefüggéseiről is. Ezek a hagyományok nem elavultak, ezeket lehet formálni.
A konferencia résztvevői nem a közismert, hanem az eldugott értékeket kutatják. A rendezvény célja a rejtett kincsek átörökítése, felkutatása, tovább vitele. Az Akadémia alatt kitüntetések átadására is sor kerül.
A XL. Országos Honismereti Akadémia 2012. július 2-6-ig a Minorita Rend Szent Hedvig Kollégiumában bárki számára nyitott és ingyenesen látogatható.

Forrás: Egriszín

Bolyki-katlan, 2012 május 26.

Sok tanulsága van ennek a hétvégi fesztiválnak. Az egyik, és talán a legfontosabb, hogy bemutatkozott Eger világszenzációs rendezvényhelyszíne, a Bolyki-katlan. A régi kőbányát ízlésesen és igényesen feltáró munka eredményeképpen, egy legalább kétezer főt biztonságosan befogadni képes organikus tér jött létre, amely megjelenésében, akusztikájában is egyedülálló. Nem nehéz megjósolni, hogy koncertek, fényművészeti installációk, performanszok, Robot-krumli bulik, és persze sok borissza összejövetel otthona lesz még ez a helyszín. A kialakítás teljes egészében magánerőből valósult meg, rengeteg munkával.

Másik tanulság, hogy a negyven-hatvan éves korosztály is vevő az ereszd el a hajam fesztiválhangulatra, és csak azért, mert valaki ötven éves és borospohár van a kezében, még nem feltétlenül gerjed az asszonykórusra, meg a citerazenekarra, de még a dzsessz együttesre sem. A külön kétezer forintos karszalaggal látogatható katlan részen ugyan a népzenéé volt a főszerep, de milyen felfogásban! Lajkó Félix, Lajkó Félix módon, a Kerekes etno-funkosan, az Ethnofil műfaji szabályokat felrúgó szertelenséggel, az itt debütáló Herceg Flóra és a Góbé műfajteremtő etnokuplé zuhannyal hálálta meg a jótékonycélú jegyvásárlást.

A harmadik tanulság, hogy a jó bor már nem vonzerő, hanem egyszerűen alapkövetelménye egy boros rendezvénynek. Az egri és mádi borászok pedig nagyon jó borokkal álltak elő ezen az estén. A fogyás jó volt, pedig nem volt ritka a 700 forintos decinkénti ár sem. Bolyki Jani, mint az év gasztroborásza persze nem lazsálhatta le a kulináris színvonalat sem, bár az encsi Anyukám mondta étterem kemencés, töltött piadinája estére elfogyott, de kitett magáért a Zsálya bisztró és az Imola Udvarház is.

Forrás: Egriszin