Keresés: „lánc” (54 találat)

Élőlánccal, kisebb demonstrációval és a licit közben bekiabálásokkal próbálta megzavarni az első földárveréseket Egerben a Lehet Más a Politika több aktivistája. Volt, akit rendőrrel vezettettek ki.

Hétfőn elkezdődött a három hektár feletti állami földek kiárusítása, mától lehet licitálni a területekre. A földek kiárusítása kicsapta a biztosítékot minden ellenzéki pártnál, hiszen a vak is látja, hogy döntő többségében nem a kisgazdák, hanem a pénzemberek járnak majd jól a földszerzéssel. Egerben a Lehet Más a Politika aktivistái már vasárnap este elkezdték tiltakozó akciójukat, ugyanis a licitálás helyszínét lánccal zárták le. Végül ma megindult a földlicit az Egri Járási Hivatalban, ahol először élőlánccal hívták fel a figyelmet a szimpatizánsok, majd az LMP-s aktivisták a terembe is bementek.

Sallai Róbert Benedek, az LMP országgyűlési képviselő a helyszínen tartott sajtótájékoztatóján kiemelte, hogy szerinte ezeken az árveréseken nem tudnak részt venni a kis- és közepes gazdálkodók, mert egyrészt sok esetben több száz milliós földértéken zajlik a licit, másrészt a termőföldek többsége annyira alacsony földhaszonbérleti díjért van lekötve, hogy azok piaci értékét lehetetlen kompenzálni, így nem elegendő a törlesztőrészletek fizetésére. Az LMP-s képviselő hozzátette, az árverésekkel a kormány valójában a "haverok", a "spekulánsok", az "oligarchák" és a külföldiek számára játssza ki az állami földeket.

A licitálás helyszínén aztán molinókkal és hangosbemondókkal jelentek meg az aktivisták, akik közül többeket kiküldtek a teremből. Sallai Róbert Benedeknek is távoznia kellett, csakúgy mint annak a szimpatizánsnak, akit rendőri segítséggel vitettek ki.

Szöveg: MTI

Éhező, sebes kutyák a portán.

Abasárról keresték meg szerkesztőségünket hétfőn: a település egyik házánál három kutyát tartanak, de nem gondoskodnak róluk.

Egy férfivel találkoztunk a portánál. Ő elmondta, hogy a fiával élnek ott, a fia tulajdona a három kutya is. Úgy tudja, a fiú nem foglalkozik velük, őt meg nem érdekli.

A helyszínen a Vidám Mancsok állatvédő egyesület képviselője megállapította, hogy az ebeket nem megfelelően tartják. Mivel a tulajdonos nem volt hajlandó semmit sem tenni, így értesítették a rendőrséget és a hatósági állatorvost.

A ház ura közben magára zárta az ajtót, a rendőrök felszólítására sem válaszolt.

A hatóságok megállapították, hogy a kutyák tartása nem megfelelő: nincs ételük, vizük, egyikük majdnem elpusztult, mert a rövid lánc feltekeredett, csont soványak, sebesek.

Határozatban lefoglalták az ebeket, melyek kedden reggel kellett volna elszállítani az állatvédőknek. Reggel azonban amikor a helyi jegyző, a rendőrség munkatársa, és az állatvédők megérkeztek, a kutyák és a tulajdonos hűlt helyét találták. Így már az állatkínzáson kívül ezért is felelnie kell a tulajdonosnak.

A lignitalapú energiatermelést hosszú távon segíti majd az új bányarész megnyitása a településen található bányamezőn.

Az idei évben két nagy beruházást hajt végre a Mátrai Erőmű, s mindkettőt hosszú évek előkészítő munkája előzte meg. A közeljövőben üzembe állítják az ország legnagyobb, 16 megawattos naperőművét, ma pedig hivatalosan is megnyitották a Keleti III-as bányát.

Az idén egyébként közel hatmillió tonna lignitet termeltek a visontai és bükkábrányi bányákban. Arra számítanak, hogy év végére a széntermelés megközelíti a kilencmillió tonnát. Derekas Barnabás, a társaság igazgatóságának alelnöke a piaci folyamatokról elmondta, az előrejelzések szerint a villamosenergia-árak alacsonyak maradnak, érdemi növekedésükre középtávon nem lehet számítani. Nagy a verseny, s meg kell felelniük a gazdasági, társadalmi és műszaki kihívásoknak. A hatékonyság növelésével, költségcsökkentéssel, de továbbra is kétbányás működéssel, s nyolcmillió tonnát meghaladó széntermeléssel tervezik a következő éveket. A hosszú távú működésben alapvető fontosságú lesz a Keleti bánya termelése. A bevételek növelése érdekében új üzleti területre lépnek be.

Az említett nagyberuházásokon kívül is voltak fejlesztések a Mátrában, például az ipari parkban, az erőműi tüzelőkörökben, a szénirányítási rendszerben, vagy éppen egy új kotrógép üzembe helyezésében.
A Mátrai Erőmű szeretné megőrizni kapacitásait, azt szakszerűen működteti, és további fejlesztéseket előkészíteni, ezzel is hozzájárulva a magyar gazdaság eredményességéhez.

 Forrás: HEOL

Lehajtott az útról, majd az árokban felborult egy személyautó a 25-ös főút Eger és Kerecsend közötti szakaszán kedden reggel. A balesetben egy ember életét vesztette.

Halálos kimenetelű közúti közlekedési baleset történt Eger és Kerecsend között a 25-ös számú főút 8-as kilométerszelvényében 2015. május 26-án 6 óra 30 perc körüli időben.

Információink szerint a Toyota Kerecsend felől Eger felé közlekedett, amikor valószínűleg lesodródott az út szélén jobbra, majd amikor korrigálni próbált a vezető, balra húzta a kormányt, elhagyta az úttestet és az árokba borult.

A helyszínre érkeztek a rendőrök, a tűzoltók és a mentők. A lánglovagok motoros láncfűrész segítségével megtisztították a helyszínt és kiszabadították az autóba szorult sérülteket. A mentősök hosszú ideig küzdöttek a járművezető életéért, de sajnos az idős férfinak nem sikerült megmenteni az életét. A helyszínen elhunyt. A vele utazó nőt, úgy tudjuk, könnyebb sérülésekkel szállították a kórházba a mentőszolgálat  munkatársai.

A baleset körülményeit az Egri Rendőrkapitányság vizsgálja.

Szerda reggel óta körülbelül száz ember dolgozik a Felső-Mátrában azon, hogy az elmúlt napokban a rendkívüli időjárás következtében kidőlt fák által elzárt útszakaszokat megtisztítsák.

A rendőrség december 3-án 17 órakor feloldotta az útlezárást Mátraházánál, így újra megközelíthető Galyatető a 24-es főút felől a 2408-as számú úton. Soltész Bálint sajtószóvivő közlése szerint a 24-es főút Parádsasvár és a galyatetői elágazás közötti szakaszán továbbra is teljes útlezárás van érvényben. Továbbra is kérjük a gépjárművezetők fokozott óvatosságát.

Hasonló tartalmú közleményt küldött a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szóvivője is, kiegészítve azzal, hogy a beavatkozó erők holnap reggel folytatják az út tisztítását, és holnap délutánra ez a szakasz is átadásra kerül a forgalom számára.

Három tűzoltó egység, valamint a Mátra Mentőcsoport Kékes Kutató és Mentő alegysége, a közútkezelő, az erdészet és az áramszolgáltató szakemberei, valamint a bodonyi és a parádi önkéntes tűzoltó egyesület tagjai, és Mátraszentimre településről húsz önkéntes segítő motoros láncfűrésszel és kézi erővel végzik az útpályáról az akadályt képező akár több méteres fák, faágak feldarabolását és eltávolítását.

 Azon dolgoznak, hogy Galyatetőn mihamarabb megoldott legyen az áramszolgáltatás, ehhez viszont az kell, hogy aggregátort tudjanak a helyszínre szállítani, ez viszont csak az utak megtisztítását követően lehetséges.

Mátraszentimrén a polgármester védelmi készültséget rendelt el, ami annyit tesz, hogy ügyeleti szolgálatot működtetnek, szükség esetén befogadóhely megnyitásáról intézkednek. Jelenleg a település lakói közül húszan segítik a hivatásos erők munkáját. Tegnap nem volt tanítás az iskolában, valamint az óvoda is zárva volt, de a mai napon már újra fogadták a gyerekeket az intézmények.

Teljes az útzár a 24-es számú főúton Parádsasvár és Mátraháza közötti szakaszán, Pásztót, Galyatetőt és Mátraházát összekötő 2408 számú úton. A 2505 számú út Felsőtárkánytól a megyehatárig hamarosan újra járható lesz.

A katasztrófavédelem a helyszínen irányítja a beavatkozásokat, és összehangolja a védekezésben részt vevő szervek munkáját. A rendkívüli időjárás sújtotta területeken bejárást tartott Dr. Pajtók Gábor, a Heves Megyei Kormányhivatal kormánymegbízottja, mint a megyei védelmi bizottság elnöke, Csontos Ambrus tű. mk. dandártábornok, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság vezetője, mint a megyei védelmi bizottság elnökhelyettese, és Czinege László r. ezredes, a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság vezetője, mint a megyei védelmi bizottság tagja, akik a helyszínen egyeztettek a védekezésben részt vevő szervek vezetőivel, az érintett  települések polgármestereivel, és meghatározták a helyzet mielőbbi megoldása érdekében végrehajtandó feladatokat.

A katasztrófák elleni védekezés egyik fontos eleme a jól működő, széleskörű társadalmi alapokon nyugvó polgári védelem. Ahogy az elnevezés is tükrözi, a polgárok szerveződésével, együttműködésével létrejövő, a polgárok védelmére hivatott rendszerről van szó, mely elsősorban különböző katasztrófák, veszélyhelyzetek esetén képes segítséget nyújtani olyan helyzetekben, amikor az esemény kezelésére rendelt szervezetek (tűzoltóság, rendőrség, mentőszolgálat) kapacitásai önmagukban már nem elegendők. Erre adott esetben egy elhúzódó, komoly árvízi helyzet is példa lehet, hiszen egy ilyen védekezés egyrészt időben is elnyúlik – a beavatkozókat pihentetni kell, a védekezést azonban nem lehet felfüggeszteni – másrészt szükségessé válhat olyan gépek, eszközök igénybe vétele, melyekkel a hivatásos szervek nem rendelkeznek. Fontos tudni, hogy vannak olyan önkéntes szerveződések – Vöröskereszt, Polgárőrség -, melyeknek tagjai adott esetben lényegében ugyanazt a tevékenységet végzik veszélyhelyzetek idején, mint „normál" időszakban, csak a katasztrófavédelem önkéntes állományának tagjaként, ily módon ez a szolgálat nem jelent plusz terhet az önkéntes számára. A katasztrófavédelem egyik alappillére a polgári védelmi szakterület. Ez a rendszer munkahelyi -, települési -, területi illetékességű egységekből áll, melyek az adott település, terület veszélyeztetettségének figyelembe vételével jöttek létre. A fenti egységek állománya az utóbbi évtizedekben törvényi felhatalmazás alapján kijelöléssel kerültek feltöltésre. A megújult katasztrófavédelmi szabályozó rendszer azonban lehetőséget ad önkéntes polgári védelmi szervezetek létrehozására is. Heves megyében a köteles polgári védelmi szervezetek állománya több ezer főt tesz ki, de az önkéntesek száma is dinamikusan növekszik. Önkénteseink olyan emberek, akik vállalják, hogy szabadidejükből áldoznak a közjavára, illetve felajánlják erejüket szaktudásukat, speciális technikai eszközeiket embertársaik védelme érdekében. Ebbe a sorba tartoznak az önkéntes tűzoltó egyesületek, a járási mentőcsoportok, vagy éppen a MÁTRA Mentőcsoport, mely megyénk speciális mentő egysége. Az önkéntesek egy részére fizikai munkában számíthatnak a katasztrófavédők, más részük pedig speciális szakértelmével (orvos, építész, búvár, alpinista, kutya kiképző) vagy eszközeivel (quad, terepjáró, lánctalpas jármű, vízi jármű), járul hozzá a katasztrófák elleni védekezéshez, vagy eltűnt személyek kereséséhez. A cél az, hogy a polgári védelmi szervezetek minél nagyobb része álljon önkéntesekből, hiszen az az ember képes legtöbbet tenni, aki saját akaratából cselekszik, magától dönt úgy, hogy a közösség érdekében plusz feladatokat is vállal. Ezért döntöttünk úgy, hogy meghirdetjük az önkéntes polgári védelmi szervezetekbe, települési mentőcsoportokba való jelentkezés lehetőségét. Csatlakozzon hozzánk, legyen tagja egy olyan csapatnak, melyben mindenki egy céllal dolgozik: önzetlenül segíteni a bajban! Önkéntes polgári védelmi szolgálatra jelentkezhet olyan személy is, akinek semmilyen végzettsége, szakképzettsége nincs, hiszen számos olyan feladat, művelet adódhat egy alkalmazás során, amely egy gyorsított ütemű felkészítést követően végezhető (ide tartozik például a homokzsákos árvízvédekezés több részfeladata is). Várjuk azok jelentkezését is, aki valamilyen speciális tudás, szakértelem birtokában vannak. Ez alatt olyan szaktudást, képességet értünk, mint például a különböző mérnöki szakterületek (építész, vegyész, biológus, fizikus, gépész, stb.). Hasonlóan nagy szükség lehet speciális végzettséggel rendelkező szakemberekre is, mint amilyen az alpinista, vagy búvár. Nem csak a személyes tudás, fizikai munka, vagy képesség alkalmazható a kárfelszámolás során: óriási segítség lehet egy technikai eszköz, jármű, vagy éppen speciális szerszám, berendezés is. Éppen ezért várják olyan személyek jelentkezését is, akik ilyen jellegű segítséget képesek nyújtani. A jelentkezők saját településük veszélyeztető hatásai elleni védekezésben vesznek részt, a polgármester felhívására. Aki egyetért és azonosulni tud a fenti célokkal kérjük jelentkezzen és csatlakozzon hozzánk! Érdeklődni és jelentkezni lehet Eger város polgármesteri hivatalában (becze.attila@ph.eger.hu tel:36/ 521-945) valamint az Egri Katasztrófavédelmi Kirendeltségen (eger.kvk@katved.gov.hu tel.: +36 36 510-620).

Költségeit visszavágja, de munkavállalói létszámát nem csökkenti a Mátrai Erőmű, amely fejleszti a bányáit és jövőre felépítheti a naperőművét.

Költségcsökkentéssel és fejlesztésekkel alkalmazkodik a piaci viszonyokhoz a Mátrai Erőmű Zrt. A villamos energia ára az utóbbi egy, másfél évben tovább csökkent, ez az ország második legnagyobb erőművétől is intézkedéseket kívánt.

– Megőrizzük kapacitásunkat, s okosan igyekszünk fejleszteni. A lignit alapú villamosenergia-termelés nagy belföldi hozzáadott értékkel bír, a gazdaság kiszámítható szegmense. Tevékenységünket úgy fejlesztjük, hogy megfeleljünk a műszaki, gazdasági, környezetvédelmi kihívásoknak. Stabil, kiszámítható működést kell garantálnunk. Az áramárak csökkenésével a jövedelemtermelő képesség is visszaesik, piaci pozíciónkat éppen ezért csak költségcsökkentéssel őrizhetjük meg – mondta a cég bányásznapi ünnepségén Derekas Barnabás, a vállalat igazgatóságának elnökhelyettese.

Hozzátette, ez nem létszámleépítés. Korábban a természetes fogyást nem pótolták, a mostani termelési szint feladataihoz igazodik az állományi létszám. A vállalat az anyagokat igyekszik olcsóbban beszerezni, illetve beszállítók felé él árcsökkentéssel, de a technológiát is optimalizálják. A bevételeket is növelni kívánják, például a szén lakossági, illetve harmadik félnek történő értékesítésével. A társaság több lábon áll, hiszen ipari parkot is üzemeltet, amelybe vannak jelentkező vállalkozások. A gabona-feldolgozó területét már előkészítették, a szerződést megkötötték, már csak a beruházó betelepülésére várnak. Az ipari parkon keresztül gazdaságfejlesztési pályázatokon való indulásra is nyílik lehetőség.

Az első nyolc hónapban idén 5,7 millió tonna lignitet bányásztak Visontán és Bükkábrányban, ez alapján elérhetik a 9 millió tonnát is. Az eredeti tervekben nyolcmillió tonna lignit bányászata szerepelt, ám a harmadik félnek az exportra történő értékesítés növekedett. A lakossági eladásokban a korán beköszöntő tavasz kis visszaesés hozott, ám ismét beindult a piac, év végére a tavalyihoz hasonló mennyiséggel számolnak. A lakossági értékesítésben továbbra is a bükkábrányi bánya játszik jelentősebb szerepet, hiszen az ott bányászott lignit fűtőértéke és egyéb tulajdonságai jobban kedveznek az otthoni felhasználásnak.

– A középtávú terveinkben továbbra is a kétbányás működéssel számolunk, s éves szinten nyolcmillió tonna lignit bányászatával. A szén felhasználásában elsőbbséget élvez az erőmű, amely fontos eleme a hazai villamosenergia-rendszernek. A 2015-ös évre már lekötöttük az erőmű által termelendő áramot – tért ki a következő időszakra Derekas Barnabás.

 A Mátrai Erőmű Zrt. már lekötötte a jövő évben előállítandó villamos energiát. A két bányában összesen nyolcmillió tonna lignit kitermelésével számolnak.

A cég tervei között beruházások is szerepelnek. A bükkábrányi bányában áthelyezik a 220-400 kilovoltos vezetékeket, Visontán pedig folytatódik a Keleti II-es bánya előterének, azaz az új Keleti III-as bánya területének a feltárása. Itt infrastrukturális fejlesztések zajlanak, áthelyezik a Tarnóca-patak medrét, hidakat építenek, előkészítik a bányászatot, víztelenítik a területet, kialakítják az energiaellátást. Jövőre az első géplánc is megérkezik, s akkor elkezdődhet az üzemszerű letakarítás. A naperőmű építésének előkészületei folynak, az engedélyeket megkapták, pályázatot írtak ki a megvalósításra, ami jövőre meg is kezdődhet.

Nagy fejlesztések kellenek az energiaiparban Rabi Ferenc, a Bánya- és Energiaipari Dolgozók Szakszervezetének elnöke szerint a következő években érkező 12 ezer milliárd forintnyi uniós forrásból az energiaszektorban is kell, hogy ösztönözzenek beruházásokat. Emlékeztetett arra, hogy Németországban decemberben adtak át egy új, 46 százalékos hatásfokú, 750 megawattos szénerőművet, s arra is, hogy 2025-re a szén szerepét az energiatermelésben minimálisra csökkentenék. Felelevenítette, a visontai bányászat 50 éve kezdődött, abban, hogy a Mátrai Erőmű sikeres, a mostaniak és az elődök munkája is benne van. Ahhoz, hogy a munka megmaradjon, most kell komoly döntéseket hozni.

Forrás: HEOL

Fotó: Lénárt Márton

Nem jutott messzire, a rendőrök 10 percen belül elfogták.

Az Egri Rendőrkapitányság rablás bűntett elkövetésének megalapozott gyanúja miatt indított eljárást Cs. István 26 éves tarnaleleszi lakos ellen.

A rendelkezésre álló adatok alapján Cs. István 2014. augusztus 26-án 19 óra 25 perc körüli időben, Egerben, a Vécseyvölgy úton odalépett egy idős asszonyhoz, majd meglökte, melynek hatására a sértett hátraesett. Ezt követően Cs. István a sértett nyakában lévő nyakláncot kitépte, majd megpróbálta a kezében lévő táskát is kitépni, de cselekménye közben megzavarták, ezért elmenekült a helyszínről.

Az egri egyenruhások rövid időn belül elfogták a 26 éves férfit, akit előállítottak az Egri Rendőrkapitányságra, ahol gyanúsítottként hallgatták ki.

Cs. Istvánt az Egri Rendőrkapitányság őrizetbe vette, továbbá kezdeményezték előzetes letartóztatásának elrendelését.

Lépfene kórokozóját mutatta ki szombaton egy Heves megyei házi vágásból származó marhahúsból a NÉBIH Állat-egészségügyi Diagnosztikai Igazgatósága.

 A marhahús a járványügyi nyomozás eredménye szerint nem került közfogyasztásra és az eset nem áll okozati összefüggésben a Tiszafüredhez kötődő lépfenés megbetegedéssel. A fertőzött állatból származó húst az élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi hatóság begyűjtötte és megsemmisítette.

A NÉBIH közlése szerint a fertőzött szarvasmarha húsának darabolásakor sérült meg egy személy, akit bőrlépfene tüneteivel kezelnek Gyöngyösön. A területileg illetékes élelmiszerlánc-biztonsági és állat-egészségügyi hatóság haladéktalanul felderítette, hogy mely magánszemélyekhez került a húsból, majd ezt követően valamennyi még fellelhető húst elkoboztak és megsemmisítettek. A népegészségügyi szolgálat megkezdte a hússal érintkező személyek antibiotikumos megelőző kezelését, a velük egy háztartásban élők figyelmét a hatóság felhívta a betegség tüneteire.

Lépfenével az állatok leggyakrabban takarmány útján fertőződnek, például fertőzött legelőn történő legeltetés során. Az esetek száma megnőhet áradás után a baktérium spórák kimosódása révén vagy hosszabb szárazság idején, amikor az ásott kutak vizéhez fertőzött iszap keveredik.

Hétfőn este kiderült, Heves megyében is bajt okozott az anthrax. Egy zaránki, házi marhavágás után egy gyöngyössolymosi személy került kórházba, aki pénteken a kézfején észlelt elváltozás miatt kereste fel a gyöngyösi Bugát Pál Kórház Sürgősségi Betegellátó Osztályát. Az ügyeletes orvos a beteg ellátásával egy időben értesítette a kórház orvos igazgatóját, és a hatóságokat, hogy bőranthrax esetről van szó, mely különleges ellátási protokollt igényel az egészségügyi intézménytől. Az osztály orvosa a szakma szabályai szerint a hatóságokkal egyeztetve azonnal elrendelte az antibiotikummal való kezelést, egy kórterem teljes izolációját, ahol a beteg ellátása elkezdődött.

Dr. Assani Omar orvos igazgató elmondta: szeretne mindenkit megnyugtatni, egyedi, elszigetelt esetről van szó. A beteg jól reagált a kezelésekre, gyógyulása a kórházi tartózkodása idején végig megnyugtatóan haladt, kedden délelőtt az intézmény otthonába bocsátotta az érintett beteget. Hozzátette, a család és szakhatóságok is elismerően nyilatkoztak a gyöngyösi kórház munkájáról, a kórházi ellátás szakszerűségéről és minőségéről.

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Állat-egészségügyi és Állatvédelmi Igazgatóságától megtudtuk, a fertőzött szarvasmarhát Zaránkon vágták le egy olyan állattartó udvarban, ahol ezen kívül több marhát nem tartottak. A hús a házi vágást végző személy ismerőseihez, összesen három háztartásba került, közfogyasztásra viszont nem. Egy személyen, aki húst darabolt otthonában, jelentkeztek a bőrlépfene tünetei.

Frum Zsuzsanna, a NÉBIH szóvivője kifejtette, az elmúlt években nem volt lépfenés eset Heves megyében. A betegség előfordulása szórványos, évente országosan néhány esetnél nincs több, de olyan esztendők is vannak, amikor egyáltalán nem találkoznak vele a hazai állatállományban. A betegség állatról állatra közvetlenül nem terjed. Legtöbbször legelés közben, a takarmánnyal, vagy a rossz minőségű (például fertőzött talajvizet is tartalmazó) vízzel fertőződhetnek az állatok a baktérium rendkívül ellenálló, spórás formájával.

A járványügyi nyomozás jelenlegi állása szerint az látszik a legvalószínűbbnek, hogy az érintett állat a takarmány útján fertőződhetett. A NÉBIH közlése szerint a járványügyi nyomozás folyik, hogy szabnak-e ki szankciót, az a vizsgálat eredményétől függ. Felhívták a figyelmet arra, hogy húst csak megbízható forrásból szabad vásárolni. A lépfene valamennyi formája antibiotikummal jól kezelhető.

 Magánfogyasztásra történő vágásnál nem kell húsvizsgálat Kereskedelmi forgalomba, vendéglátó-, vagy közétkeztetést végző létesítménybe olyan állat húsa kerülhet, amelyet megvizsgált és fogyasztásra alkalmasnak minősített a kijelölt állatorvos. A húsvizsgálat kiterjed az élő- és a levágott állatra is, a vizsgálat menetét, a lelet alapján következő hatósági intézkedéseket jogszabályok írják elő. A „fogyasztásra alkalmas” minősítést a levágott emlősállat testének lebélyegzésével jelzi az állatorvos. Magánfogyasztásra történő vágás esetén a vizsgálat nem kötelező, de ajánlott, az állatvédelmi és a hulladék ártalmatlanításával kapcsolatos előírásokat pedig be kell tartani.

Forrás: HEOL

Alapos a gyanú, hogy egy egri kistermelő készítményeitől betegedtek meg botulizmusban négyen is, földrajzilag különböző helyszíneken, ezért a NÉBIH elővigyázatosságból arra kéri a lakosságot, hogy a hivatal vizsgálatainak lezárásáig ne fogyasszanak e termékekből.

A botulizmus a köznyelvben kolbászmérgezésnek ismert, legsúlyosabb élelmiszermérgezés, amely halállal is végződhet.

A kistermelő készítményei (szarvasgombás pesto, humusz, különböző szarvasgombás zöldségkészítmények és zöldséglekvárok) kis üvegekben „guormand company” márkajelzéssel, bio piacokon, delikátesz boltokban, bio üzletekben, fesztiválokon, vagy internetes megrendeléssel kerültek forgalomba. Az egyik beteg az egy hete rendezett Hegyalja fesztiválon vásárolta - írja közleményében a Nemzeti Élelmiszelánc-biztonsági Hivatal.

Keksz Zsolt kistermelő, a készítmények gyártója elmondta kameránk előtt: reméli, hogy nem Gourmand Company termékek tehetnek a fertőzésről. Gyógyulást kívánt a betegeknek.

"Az egri kistermelő szarvasgomba termékeivel kapcsolatban botulizmus-gyanú merült föl. A baktérium, és az általa termelt toxin főként rosszul elkészített húskészítményekben fordul elő, de földdel is a szervezetbe kerülhet. Régebben főként a házi disznóvágások után fordult elő a kolbászmérgezés, de akár egy rosszul megmosott sárgarépától is elkaphatja bárki.

Megszólaltattuk az érintett Keksz Zsoltot is, aki megdöbbent az eseten, és sajnálatát fejezte ki a kórházba került betegek felé. Mint mondta, bízik abban, hogy nem az ő termékük okozta a megbetegedést, de az már szinte biztos, hogy a vállalkozás tönkremegy miatta.

- Öt év alatt építettük föl a brandet, de soha, semmilyen gond nem volt vele. Ráadásul a botulizmus főként húskészítményeket fogyasztóknál fordulhat elő, a mi termékeink pedig nem tartalmaznak húst, jómagam is 25 éve vegetáriánus vagyok. Ráadásul a baktérium a forralás hatására 10 perc alatt elpusztul, nálunk viszont a gombákat két óra hosszáig hőkezeljük - kezdte a kistermelő, aki, mint elmondta, folyamatosan ügyelt a tisztaságra, üzemében is automata töltősor működik, az elmúlt öt év hasznát visszaforgatták a fejlesztésekbe. A sors iróniája, hogy jövő hétre várta a NÉBIH szakembereit, hogy átvegyék a HACCP és ISO szabványnak megfelelő, új üzemet. Az építkezés miatt egyébként fél éve nem is folyt gyártás, a raktárkészletet árusították 20 viszonteladójukkal egyetemben.

- Úgy tudom, hogy legelőször Franciaországban lett beteg egy fogyasztó, aki magyar rokonaitól kapta a szarvasgombás pestot. A francia hatóságok értesítették a magyarokat - mondta el az egri vállalkozó.
A vizsgálat eredményét hétfőn tudja meg a NÉBIH-től, de értesítést nem kap róla, be kell mennie és csak betekintést kaphat az iratokba.
- Addig is azt javaslom, termékeinket ne fogyasszák. A betegség négy napon belül jelentkezik, tehát aki a korábbi hónapokban evett belőlük, nem kaphatta el a betegséget, emiatt eddig rengeteg hívást kaptam - számolt be a mai nap hívásairól a kistermelő.

- Azt hiszem, ezzel vége a vállalkozásnak akkor is, ha bebizonyosodik, nem mi hibáztunk. A készletünket megsemmisítik akkor is, ha az évente készülő 200-300 üvegből egyben volt benne a baktérium. Ha ártatlanok vagyunk is, már nemigen bíznak meg a brandben, ha újat alapítunk, akkor is mondhatja bárki, hogy köze van a Gourmand Companyhez és mondhatja, nem szabad megvenni, ahogyan az már a közösségi oldalakon terjed is - mondta el Keksz Zsolt.

Az üzem megkaphatja a minősítést, újra gyárthatnának is. A projektbe sok időt, energiát és pénzt tettek, pályázati forrás helyett hitelből építették az üzemet. Ez az eset a megbetegedetteken túl 6-7 ember életére is kihat. Keksz Zsolt reméli, hogy a betegek - akár az ő termékeik a ludasak, akár nem - mihamarabb meggyógyulnak."

Szöveg :HEOL