Keresés: „lemez” (46 találat)

Használhatatlanná vált az út Pély és Heves között. A közelben egy árvízcsökkentő tároló épül, emiatt napi 100-120 szelvény vonul át a területen. A tönkrement út nem csak az autósoknak okoz problémát, a közelben lakók is szenvednek az út minőségétől. Tarnaszentmiklós lakosai akár drasztikus lépéseket is tesznek az ügy érdekében.

Járhatatlan út és folytonos kamionforgalom –ezekkel a szavakkal kénytelen jellemezni Pély községét Ari Norman, független polgármester. Két Heves megyei település, Tarnaszentmiklós és Pély között annyira megrongálódott az út, hogy a községek lakosai megelégelték ezt a tarthatatlan formát. Hétfő reggel 7 és 9 óra között félpályás útzárat tartottak a két településen.

-Már hosszú évek óta jelen van ez a probléma, az évekkel ezelőtti árvizek nagymértékben megrongálták a települések útjait. A mostani nehézség három héttel ezelőtt kezdődött el, a Hanyi-Tiszasülyi árvízcsökkentő tároló építése miatt az építőanyagokat szállító nehézgépjárművek teljesen járhatatlanná tették az útszakaszokat. A közlekedés lehetetlenné vált, a község szinte el van zárva a külvilágtól- fogalmazta meg kételyeit Ari Norman, Pély független polgármestere.

A kamionok átjárása nem csak az úton látható károkat eredményezi, számos további probléma felmerült emiatt. Az egyre elidősödő falvakba nehezen jut el a mentő, az addigi 8-10 perc helyett 25-30 percet kell a mentők kiérkezésére várni. Emellett a tűzoltóautóknak is lassabban kell haladniuk, a tönkretett szakaszon lehetetlen a kamionok egymás melletti elhaladása. Pély polgármestere elmondta : az  elmúlt héten egy nyerges vontató elakadása nehezítette meg a forgalmat, órákig állt a forgalom.

Az utat a project kivitelezői már saját pénzből elkezdték megújítani, hogy biztosítani tudják a mindennapi munkájukat. Azonban a polgármester elmondása szerint bármerre is fordult, mindenhonnan elutasító választ kapott.  Közel 1,5 milliárd forintos útberuházásra lenne szükség a környéken, erre azonban nincs elkülöníthető forrás.

Molnár Lászlóné, Tarnaszentmiklós polgármestere szintén a környéken folyó útproblémákra hívta fel a figyelmet. Elmondta: akár drasztikus lépéseket is tesznek az ügy érdekében, ha kell, kifekszenek az úttestre, ezáltal is megállítva a kamionos forgalmat. Elmondta továbbá, hogy a felpattanó kavicsok a lakosok testi-épségét is fenyegetik, illetve a nehézgépjárművek átvonulásának hangja sem éppen fülbemászó.

A probléma odáig fajult, hogy több vállalkozó is jelezte a környéken: ha nem tesznek valamit az út állapotának javítása érdekében, megszüntetik a rendszeres élelmiszer-szállítmányokat.

Ari Norman sérelmezte, hogy a tanulmányokban több száz oldalon keresztül foglalkoztak az élőlények védelmével, az állatok és növények megóvásával, azonban egyetlen pontban sem említették a felmerülő logisztikai problémákat.

A Magyar Közút közleménye:

A Magyar Közút mindent megtesz a pélyi bekötőúton a biztonságos közlekedésért

A Magyar Közút Nonprofit Zrt. már évek óta dolgozik a pélyi bekötőút teljes körű felújításáért. Az utóbbi időszakban azonban a hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó építése miatt nagy mennyiségű alapanyag szállítása történik az adott útszakaszon, amelynek következtében jelentősen leromlott az útburkolat, így azonnali helyreállításra lenne szükség. A Magyar Közút ezért tárgyalásokat kezdeményezett a kivitelezővel, így az ideiglenes helyreállítások a múlt hét második felében megkezdődtek, illetve a továbbiakban Tarnaszentmiklós településen keresztül nem történik anyagszállítás.

A Heves megyei 32111-es számú Pély bekötőút közel 20 kilométeres pályaszerkezete elöregedett, burkolata úgynevezett itatott makadám rendszerű. A pályaszerkezet elégtelen teherbírását nagyban befolyásolja továbbá a dél-hevesi térségben jellemző változatos vízmozgásokkal bíró altalaj is. Ráadásul 2012-ben az elégtelen teherbírású mellékút gyors leromlását elősegítette a Jász-Nagykun-Szolnok megyében folyó hanyi-tiszasülyi árapasztó tározó építése, amelyhez a nagy mennyiségű alapanyag szállítása ezen az útszakaszon zajlik. Ezen okok miatt olyan jelentős deformációk és burkolathibák jelentkeztek a bekötőúton, amelyek kátyúzással már nem orvosolhatók, így a szükséges munkálatok meghaladják a Magyar Közút Nonprofit Zrt. anyagi és technikai lehetőségeit.

A tározót építő cég beszállítójának képviselőjével közösen a Magyar Közút még 2012 júniusában elvégezte a szállítási útvonalak videokamerás felmérését. A szállítások megkezdését követően jelentkező újabb károsodások elsősorban a teherforgalom miatt alakultak ki, ezért 2012. július 5-én helyszíni bejárást tartott a kivitelezővel a közútkezelő. Ezt követően a szakemberek részletes hibalistát készítettek. A tárgyalások során megállapodás született a burkolathibák ideiglenes helyreállításáról, a kivitelező így a múlt hét második felében már megkezdte a rossz szakaszok helyreállítását. A mai napig 320 tonna mart aszfaltot építettek be az új pályaszerkezetbe. A továbbiakban az anyagszállítás kizárólag a 32111-es számú bekötőút Heves-Pély települések közötti szakaszát érinti és várhatóan július végéig be is fejeződik és ezáltal Tarnaszentmiklós településen keresztül már nem történik szállítás.

A 32111-es számú bekötőút 2,9 kilométeres szakasza szerepel az árvízkárral érintett utak Heves megyei javítási listáján. A Magyar Közút 2011-ben elkészíttette a terveket, a beruházás bruttó becsült építési költsége eléri a 360 millió forintot. A terv szerinti beavatkozás kapcsán az érintett útszakasz hideg remix technológiával új alapréteget kapna, amellyel a pályaszerkezet teherbírása jelentősen növekedne. A szakasz teljes körű felújításáig a társaság ugyanakkor a lehetőségeihez mérten mindent megtett. 2011-ben 237, 2012-ben ezidáig közel 150 tonna kátyúzó anyagot dolgoztak be a közútkezelő szakemberei a burkolaton jelentkező forgalombiztonságra veszélyes hibák megszüntetésére.

A Magyar Közút az árapasztó építőjével olyan közútkezelői hozzájárulást írt alá a szállítási útvonalak kapcsán, amelyben a cég előírta az ideiglenes helyreállítást, a szállítás befejeztével pedig újabb felmérést készítenek az út állapotáról és a további szükséges lépésekről.

Székely László Egerben kezdte pályáját, az indoklás szerint fantáziadús, alapos stílus- és drámatörténeti ismeretekről tanúskodó, a modern színpadtechnika eszközeit alkotó módon felhasználó látványos, formagazdag díszleteiért, a mesterség titkait tökéletesen ismerő, elhivatott művészi életpályája elismeréseként kapta a Kossuth-díjat.

"Egy életmű összegzése a Kossuth-díj átvétele, amely örömteljes esemény számomra azért is, mert a magyar színházművészetben a díszlet- és jelmeztervezés mostohagyereknek számít" - mondta Székely László Jászai Mari-díjas díszlettervező, érdemes művész, amikor március 15-én átvette az elismerést.

Pályáját 1961-ben Egerben kezdte, ahová azóta is szívesen tér vissza, legutóbb Sütő András: Káin és Ábel című drámájának díszletén dolgozott, amire Blaskó Balázs, rendező-direktor kérte fel. „Időtlen a mélység, de modern a tér, minden előadáson külön tapsot kellene, hogy kapjon” – így jellemezte az előadás meglepő s hatásos díszletét az egyik kritika.

Székely tanár úr jelenleg több díszleten is dolgozik egyszerre, sok munkája van, már az 550. bemutatójánál tart külföldi munkáit is beleértve. "Hál' Isten dolgozom, ez tart talpon" - fogalmaz. A színpadi látványban, kivitelezésben ma versenyben kell lenni a tévécsatornákkal - mondta, hozzátéve, hogy ha nem lenne ekkora szakmai gyakorlata, nagy bajban lenne e téren az egyre szűkösebb anyagi lehetőségek miatt. Ám korosztálya egyik utolsó mohikánjaként többnyire a semmiből próbál várat építeni.

Művészetét 1973-ban Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1984-ben érdemes művészi címet kapott, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki.

(MTI)

Járhatatlan Ostorosi út, kamion mentése Andornaktályán, csúszós utak megyeszerte: ez jellemezte az utak helyzetét a havazást követően. A hirtelen leesett, nagy mennyiségű hó ismét próbára tette a járműveket és a vezetőket. Volt, ahol a természet bizonyult erősebbnek.

Bóvli gazdaságpolitikát teremtett a FIDESZ-KDNP törvénygyár.

A parlamentarizmus megcsúfolása, ami az Országházban folyik. A demokrácia alapelvét sértik meg, amikor csak a hatalmi szempontjaik az elsődlegesek és a szakmaiság csupán másodlagos.

A szakszervezetekkel, érdekképviseletekkel, munkavállalók képviselőivel, civil közösségekkel nem egyeztetnek, a szakmai érveket pedig nem veszik figyelembe.

Az Európai Unió normáival is szembe megy a kormány a jegybank, illetve a pénzügyi stabilitás törvényével. Súlyosan kockáztatják az ország pénzügyi stabilitását.

Veszélyben vannak a jövő tavasszal kifizetendő bérek és nyugdíjak.

Számos törvény alkotmányellenesnek bizonyult, ám 2012-ben már ezekkel sem lesz gond, hiszen az Alkotmánybíróság jogkörét megnyirbálták.

Elfogadhatatlan az önkormányzati vagyon, az oktatás, az egészségügy ilyen mértékű államosítása. Nem lehet egyetérteni a köznevelés államosításával sem, de az állami szabályozás erősítésére van szükség.

A szakképzés az egyik legnagyobb vesztes. A három éves képzés visszalépés, a leggyengébbekhez igazítják a képzést. Ezért hosszabb távon nagy árat fizetünk majd.

Sok esetben a FIDESZ-KDNP képviselői sem ismerik az elfogadandó törvényt. Ilyen például, amikor végszavazás előtt elolvashatatlan és elemezhetetlen mennyiségű módosítókat terjesztenek be. Ezért számos törvényről már az elfogadást követően kiderül, hogy betarthatatlan, módosításra szorul. Jellemző, hogy a kormánypárti képviselők csak a miniszterelnök iránti lojalitásból adódóan szavazzák meg az előterjesztéseket, nem szakmai érvek alapján.

Kilúgozott törvényeket szavaztak meg a kormánypárti képviselők. A lényeg a részletekben van, a kormány – és miniszteri rendeletekbe kerül. Ezeket pedig gyakran változtatják.

Hatalmas káosz uralkodik az államigazgatásban.

Dr. Sós Tamás

Országgyűlési képviselő

MSZP

A megyei bűnügyi helyzetet elemezte ma a Heves Megyei Rendőr-főkapitányságon Dr. Garamvölgyi László rendőr dandártábornok.

A rendőrség irdatlan erőfeszítéseket tesz a közbiztonság javítása érdekében- emelte ki Garamvölgyi László a hétfői tájékoztatón. Befejeződött a létszámbővítés, már nincs olyan település, ahol ne lenne rendőr. Az állomány közel 48 000 fő, melyben benne vagy a 3100 körzeti megbízott is. December elején még 1200 tiszthelyettest avatnak, melyre a folyamatos utánpótlás miatt van szükség. A rendőrség hiány nélkül zárta az évet és a közel 4 millió túlórát is kifizették. A rendőrség megítélése az által is javult, hogy ezzel az állománnyal az ország legnagyobb munkáltatója lett a rendőrség- fejtette ki a dandártábornok.

Beszámolt még az uzsora helyzet javulásáról, a tulajdon elleni szabálysértések számának csökkenéséről, a korrupcióellenes programról és az iskola rendőre akció sikerességéről is.  Megemlítette, hogy szeptembertől egy 29 pontos intézkedési terv lépett életbe, valamint hogy november 25-től január 17-ig országos közbiztonsági akciót tartanak az ünnepekre való tekintettel.
Heves megyében a felmérések szerint a lakosság 76%-a ítélte jónak a megye közbiztonságát.
Kiemelt témaként kezelte a dandártábornok Gyöngyöspata helyzetét, ahol a közbiztonság javításában nagy szerepet játszik a közmunkaprogram és a hatékony prevenció.

Forrás: Egriszín

A verpeléti laktanya területén került megrendezésre csütörtökön a II. Heves Megyei Tűzoltó Szakmai Vetélkedő. A versenyt a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság szervezte, de az előkészítő feladatokból az egri tűzoltóság állománya is kivette a részét.

A megmérettetésen a megyében működő hivatásos tűzoltóságok szakemberei vettek részt, akik elméleti és gyakorlati feladatok teljesítésével mérték össze tudásukat.

A verseny végeztével a kimerült tűzoltók ásványvízzel és babgulyással igyekeztek szervezetüket regenerálni, hiszen az élet akár azonnal előidézhet olyan helyzetet, amikor újra teljes erőbedobással a valóságban kell szakmájukat gyakorolniuk – ahogyan az aznap talált bomba miatti Eger belvárosi kiürítéssel meg is történt.
A verpeléti vetélkedő a megyei válogatót is jelentette, amelyről a győztes a szeptember 15-én, Szolnokon megrendezésre kerülő országrészi versenyen képviseli megyénket.

Tesztlap egyéni legjobb eredményei:
Irányítói kategória: Éles Viktor (Heves)
Beosztott kategória: Kulcsár Gábor (Gyöngyös)
Gépjárművezetői kategória: Hortobágyi Viktor (Eger)

Az Egri Kulturális és Művészeti Központ és a Heves Megyei Fotóklub pályázatot hirdet a 41. Észak-magyarországi Fotóművészeti Szemlén való részvételre.

A szemlén a Borsod-Abaúj-Zemplén, Heves és Nógrád megyében élő és alkotó fotográfusok vehetnek részt papírkép (fekete-fehér és színes), valamint vetített kép kategóriában. A szerzők legfeljebb 10 alkotást nyújthatnak be, hogy milyen kategóriában, azt a szerzőre bízzák. Egy sorozat is beadható, amely legfeljebb 4 db képből állhat. A sorozatot a zsűri nem bontja meg. Fontos, hogy a sorozatot a beadott munkákon, illetve a nevezési lapon is fel kell tüntetni. A képek és vetített képek témája és kidolgozási módja kötetlen. A papírképek mérete minimum 20x30 cm, maximum 30x40 cm lehet, paszpartúrával együtt. A mérettől eltérő képeket a rendezők nem bocsátják zsűrizésre. A beküldő köteles a papírképek hátlapján, illetve a CD lemezen a kép címét, a szerző nevét, fotós kitüntetését és lakcímét feltüntetni. A vetített képeket CD-n, jpeg formátumban kell leadni. A művekről egy példányos nevezési lapot kell kiállítani.
A képeket gondosan, a visszaküldésre alkalmas csomagolásban kell beküldeni. Alkotó kollektívák tagjai közös csomagban is beküldhetik képeiket, de az egyéni nevezési lap kitöltése ebben az esetben is szükséges. A beérkezett képanyagból 3 tagú zsűri közreműködésével a bemutatásra alkalmas képeket kiválogatják, és abból kiállítást és vetített képes bemutatót rendeznek. Az arra érdemes munkákat a zsűri döntése alapján díjazzák, valamint felajánlások alapján különdíjakat is adnak majd át.

A nevezési lapokat és az alkotásokat postai úton szeptember 24-ig lehet beküldeni az EKMK Bartakovics Béla Közösségi Ház, 3300 Eger, Knézich Károly u. 8. címre, de személyesen is le lehet adni, ebben az esetben október 1-je a határidő.

A Heves Megyei Önkormányzat Fideszes vezetésének első féléves teljesítménye leginkább három fogalommal jellemezhető: hozzánemértés, felelőtlenség, kétszínűség- állítja az MSZP Heves Megyei Frakciója.

A hozzánemértés felelőtlenséggel párosul, aminek szomorú „eredménye” megyénk mai helyzete. A megyei vezetés 8 hónapnyi tehetetlenkedése vezetett oda, hogy mára a különböző intézményekben dolgozók százai kerültek a teljes létbizonytalanságba.
Az MSZP állítja, hogy nem volt elkerülhetetlen az adósságrendezési eljárás, hiszen Heves megye az egyik legkevésbé eladósodott megye, és számos város is „lekörözi” az adósságállományát tekintve.

A Heves Megyei Közgyűlés Fideszes vezetése az önkormányzatot, mint valami korlátolt felelősségű társaságot kezeli, amelyben a hangsúlyt a korlátolt felelősségre helyezi. A tettekben viszont nem látni, hogy a megyei önkormányzatnak felelősséget is kell viselnie a megyében élők ellátásáért (egészségügy, oktatás, idősellátás stb.) a különböző területeken dolgozókért. A mai kormány gondolkodásában fel sem merül, hogy esetleg egyeztetni, összefogni, segíteni kellene a megyében működő települési önkormányzatokat. Miközben az Orbán kormány további 100 millióval csökkentette havonta a megye finanszírozását, nem tapasztaltuk, hogy a megyei kormánypárti politikusok, képviselők szót emelnének ezért, vagy, hogy lobbiznának az itteni fejlesztésekért. Nem látjuk, hogy a megyei vezetés mindent megtenne az ésszerű működés feltételeinek megteremtéséért, vagy az adósságrendezés elkerüléséért. Helyette -  mint valami rossz kft-t -  lényegében csődbe viszik.

Az elmúlt időszakot, - és még napjainkat is - sorozatos személycserék jellemezik, mind a testületben, mind a hivatalban, mind az intézményi területen.

Mindannyian tanúi lehettünk, hogy ebben a folyamatban a felkészültség, a hozzáértés kiválasztási szempontként fel sem merült – néhány kivételtől eltekintve.

A Fideszes hatalomgyakorlás lényege, hogy nem partnerekre, hanem alattvalókra, szavazógépekre van szüksége, akik gondolkodás és ellentmondás nélkül végrehajtják a láthatatlan központból érkező ukázokat, felolvassák az előre megírt „ítéleteket”. Ez azért is elkeserítő, hiszen Heves megye tele van felkészült - akár jobb, akár baloldali gondolkodású szakemberekkel - vagyis ha már ez a cél, politikai alapon is lehetne minőségi váltásokat végrehajtani.

Az új vezetésnek az oktatás és kultúra ügyéhez való viszonyulását a lelketlenség és az érzéketlenség jellemzi.

Lelketlenség a személyzeti politikájukban. Több cikluson keresztül sikeresen, eredményesen működő intézményvezetőket úgy cserélnek le, hogy meg sem fontolják, hogy esetleg néhány hónapos hosszabbítással az érintett már nyugdíjba mehetne, és életének munkával töltött aktív szakaszának végét nem méltatlan körülmények között, esetleg munkát keresve kéne eltöltenie. Ráadásul a leköszönő vezetőkhöz nincs egy emberséges mondat. Erre nem válasz, hogy más körülmények között ez már elhangzott. A nyilvános testületi ülésen dől el az érintettek sorsa( legalábbis hivatalosan, ugyanis mindnyájan tudjuk, hogy már előzőleg megszületik a politikai döntés a menesztésről), így itt van mód arra, hogy értékelő, lehetőleg pozitív mondatok hangozzanak el a nyilvánosság előtt a vezető szájából.

Érzéketlenség az intézmények működését, sorsát illetően. A nehéz, konfliktusos helyzetekre az egyetlen megoldás, hogy szüntessük meg, adjuk át működtetésre másnak. A kormány büszkén és persze demagóg módon magát a nemzeti konzultáció kormányának tartja, miközben a kormánypárti frakciónak eszébe sem jut, hogy leüljön a frakciók vezetőivel, és megvizsgálják, a különböző esetekben mi lenne a legjobb megoldás. A korábbi ciklusokban ez volt a bevett gyakorlat. A döntés felelőssége ettől még a többségé, de előzetesen érdemes meghallgatni a kisebbség véleményét, főként, ha sokkal nagyobb tapasztalattal rendelkezik. Mindezeket tetézi, hogy a jelenlegi megyei vezetésnek és a megyei parlamenti képviselőknek az érdekérvényesítő képessége a kormányzati kapcsolatokban nulla. Ez különösen élesen mutatkozik meg az előző ciklusok teljesítményével összevetve.

Hónapok óta, és még ki tudja meddig, fő tevékenységként „vizsgáló bizottságosdival” szórakoztatják a publikumot, s ezzel próbálják elterelni a figyelmet a tavaly október óta tartó semmittevésről. Kétszínű látszatintézkedésekkel igyekeznek a takarékosság illúzióját kelteni.

Ilyen például a mostani közgyűlési szervezeti átalakítás, ahol bizottsági összevonással, néhány külsős szakértői hely megszüntetésével spórolnak 200 ezer forintnyi tiszteletdíjat (holott az adósságrendezés alatt ez nem is jár senkinek), miközben az elnök és helyettese továbbra is zokszó nélkül felveszi a tiszteletdíját; a hivatali vezetés törvényben megállapítottnál jóval magasabb fizetést kap, az elnöki kabinetben dolgozók száma hónapról, hónapra szaporodik, a külsős megbízások összegét pedig titokban tartják.

Egyetlen dolog nem derült ki az elmúlt 8 hónap alatt: kinek az érdeke ez a hozzánemértő, felelőtlen politizálás; ki mozgatja a szálakat? Egy év múlva, amikor a vagyonértékesítésekre is sor kerül, már bizonyára okosabbak leszünk.

MSZP Frakció
Heves Megyei Közgyűlés

Az Ariadné program –találd meg a saját utad az építő közösségekben, @tanulás, képzés, önfejlesztés által TÁMOP projekt zárókonferenciáját tartották hétfőn Egerben az EKMK Forrás Gyermek és Ifjúsági Házban.

A program az Egri kulturális és Művészeti Központ valamint a füzesabonyi Városi Intézményi Központ falai között 2009. szeptember1. és 2011. június 30 között zajlott. A program alapvető célja az egész életen át tartó tanulás elvének terjesztése, a lakosság munkaalkalmasságának javítása, a versenyképesebb tudású felnőttek számának növelése. Az elmúlt 17 hónap alatt Irodai alkalmazásokat, útban a távmunka felé, gyakorlati önmenedzsment és pályázati informatika, valamint 5. és 6. osztályos felzárkóztató képzéseket tartottak.

A zárórendezvényen Mészárosné Pusztai Éva az EKMK igazgatója elmondta: Újfajta lehetőség volt ez a felnőttképzési program, hiszen a nonformális tanulásnak nehéz és rögös útját próbáltuk ki. Rájöttünk, hogy milyen nagy szükség van ezekre a képzésekre, hogy ezek az emberek megállják a helyüket a munkaerőpiacon. 6 felnőttképzési akkreditációt szerzett az intézményünk a füzesabonyi társintézménnyel együtt, amelyekkel bármikor indíthatunk újabb tanfolyamokat. Jó kapcsolatot alakítottunk ki a Munkaügyi Központtal, az Arany János Általános Iskolával, az ÉRÁK-kal és a Heves Megyei Iparkamarával is.

Kelemen Éva a projekt menedzsere hozzátette: közel 90 millió Ft-ot nyert az Ariadné program, amelyből 8 tanfolyamot indítottunk el, közel 2000 emberrel kerültünk kapcsolatba, melyből 115 fő kapott bizonyítványt és 10 fő már el is helyezkedett. Sikerült Egerben és Füzesabonyban is egy-egy 16 számítógépet tartalmazó számítógéptermet kialakítani, ami segíti későbbi munkánkat is. A képzések nagyon népszerűek voltak, így nagy volt rájuk a túljelentkezés. Elsősorban hátrányos helyzetű roma származású lakosokat érintett, ami nem meglepő, hisz nem csak hogy ingyenes, de támogatott is volt, és szerencsére a lemorzsolódás sem jellemezte, ami a képzések szükségességét igazolja.

Mindkét intézmény vezetője sikeresnek értékelte az Ariadné programot és remélik, hogy a jövőben lesz lehetőségük folytatni a már elkezdett munkát a már rendelkezésükre álló eszközökkel.

Forrás: Egriszín

A közelmúltban jelent meg a Bikini új albuma „Elmúlt illúziók” címmel, melynek dalait most az egri közönség is megtapasztalhatta élőben, vasárnap este, a Szépasszony-völgyben. A közel harminc éves zenekar a Művészetek Háza, Pünkösdi Vigalom című programjának vendége volt.

A szalonképes rock and roll mellett rendületlenül kitartó zenekar ma már a hazai rock veteránjának számít. A Bikini jövőre ünnepli harmincadik születésnapját, s az idei lemezük a csapat szellemiségéhez híven tíz vadonatúj, aktuális dalt tartalmaz. A zenekar igyekszik nem a nosztalgiára építeni, az alapító Németh Lojzi hisz az üzenet érvényességében.

A zenészek a máról is szeretnek gondolkodni, ez derül ki az „Elmúlt illúziók” dalaiból, és a koncert lendületéből is.

A banda persze sokat változott az elmúlt három évtizedben, a jelenlegi felállásban D. Nagy Lajos, Lukács Peta, Németh Alajos, Mihalik Viktor, Makovics Dénes és Bördén Szabolcs muzsikál.

A vezető Németh Lojzi ezt a felállást tartja a legjobbnak a zenekar történetében, s koncertet látva kétségtelen tény, hogy a fáradhatatlan veteránok mellett, a nagyon komoly muzsikusok által erősített csapat ma is sokakat lázba tud hozni.

A színpad előtt mai fiatalokat is magával ragadott a hangulat, amelyben benne van a nyolcvanas évek íze. Nem nosztalgia, de mégiscsak fontos a múlt. A banda legnagyobb sikerei a nyolcvanas évekhez kötődnek. Dalaik az évtized hangulatát idézik

A mai dalok is kicsit erre rímelnek, mintha ebből a hangulatból, korból, élményekből táplálkoznak, idéznének és merítkeznének, ahogyan megszólal az Adjon az ég, Az őrtoronyból, Az utolsó pohár. Ez utóbbit az alkalomhoz és a hely szelleméhez méltó módon, egy Petőfi verssel vezeti be D. Nagy Lajos.

A lendület átível a korok fölött, s ebben nem kis szerepe van Lukács Peta gitárosnak, Mihalik Viktor dobosnak és Bördén Szabolcs billentyűsnek.

Nem érdemes kihagyni Makovics Dénes szaxofonjait, elválaszthatatlan a Bikinitől, legyen az új, vagy régi. A kellemes nyáresti  Völgyben sorra jönnek is a Bikini klasszikusok, mint a Közeli helyeken, s a legendák közül is előkerülnek a Rolls-os időkben megismert nóták: Izzik a tavaszi délután, Adj helyet magad mellett, természetesen új köntösben.

Az örökké elégedetlenül is mulatni tudó banda azt is igazolja, hogy balladák voltak, vannak, lesznek, hiszen Az őrtoronyból című dal szintén a bikinis hagyományokat követve a partnerek és a poharak ölelgetésére készteti a közönséget. A dal szövegében, és kicsit hangulatában is szinte átcsúszik egy Sting Fragile parafrázisba, ám Lukács Peta expresszív gitárjátéka, tényleg a csillagok felé emeli a lelkeket. A Sting iránti rokonszenvet már korábban is tetten érhettük a Bikinél, méghozzá egy 1989-es, szintén szépasszony-völgyi bulin, amikor az „Englishmannal” szórakoztatott a zenekar.

A legkiemelkedőbb zenei teljesítmény kétségtelenül a 2006 óta a Bikiniben játszó, számtalan zenei produkcióban és több műfajban utazó Lukács Petát dícséri, aki játékával, hangzásával valóban emelte és színesítette, sőt izgalmassá és aktuálíssá is tette a Bikini zenéjét.

Nem érdemes vitatni, hogy mit okoztak sokakban az elmúlt illúziók. Meleg nyáreste, bor, egy másik kor és Bikini. Ilyen volt a Pünkösd idén, a Szépasszony-völgyben.

Jövőre ünnepli harmincadik születésnapját a Bikini. Ilyenkor illik már a jubileumra készülődni, nosztalgia-kiadványokkal elárasztani a közönséget. D. Nagy Lajos, Lukács Peta, Németh Alajos, Mihalik Viktor, Makovics Dénes és Bördén Szabolcs azonban nem óhajt a múltban időzni, a zenészeknek bőven van mondanivalójuk a máról.

Az Elmúlt illúziók címet viselő album tíz vadonatúj, igazán aktuális dalt tartalmaz. Potenciális slágerek – mint például a lemez első kiadott single-je, a Szép vagy – éppúgy megtalálhatók köztük, mint mélyebb, elgondolkodtató darabok, ahogyan az a Bikinire mindig is jellemző volt. Méghozzá a szokott magas színvonalon, hogy csak pár példát említsünk: az Adjon az ég ideális kezdőszám lehet akár a jubileumi koncerten is, Az őrtoronyból pedig hamisítatlan Bikini-ballada, a Közeli helyeken és A világ végén méltó társa.

A digipack kiszerelésben megjelent kiadvány különlegessége, hogy a CD mellé DVD is jár, tavaly nyáron forgatott koncertfelvételekkel. A videók öt, ilyen formában még meg nem jelent dalt örökítenek meg.

Holló Miklós