Keresés: „lyuk” (46 találat)

Az ország történelmi borvidékén, az Egri Borvidéken immáron 17. alkalommal adták át tegnap Az év egri bortermelője díjat, amelyet most Demeter Csabának ítéltek oda. Az Egri Hegyközség tagjai szavaznak minden évben arról, hogy melyik helyi borászt illetheti meg ez a kitüntetés, és ez alapján a Hegyközség kilenctagú választmánya dönt végül a díj odaítéléséről. A Demeter Pincészet számára a számos külföldi és hazai díj után különösen fontos elismerés ez, hiszen ez a közvetlen környezet visszaigazolása, hogy jó úton járnak.

Az ügyészség vádiratában indítványozta, hogy a bíróság a vádlottal szemben főbüntetésül börtönbüntetést szabjon ki, s rendelje el a korábbi szabadságvesztésének a végrehajtását is.

Csuklyával a fején, játékpisztollyal a kezében rabolta ki egy 40 éves nő Egerben azt a nemzeti dohányboltot, ahol - mint eladó - maga is dolgozott. Az Egri Járási Ügyészség most rablás bűntette miatt emelt vádat a házi őrizetben levő, büntetett előéletű elkövetővel szemben - tájékoztatott a Heves Megyei Főügyészség sajtóközleményében.

Közölték: a vádlott 2015. február 14-én éjfélig dolgozott az Eger belvárosában található üzletben, majd - a pénztárzárást követően - hazament, ahol elhatározta, hogy a kasszában tárolt bevétel megszerzése érdekében ki fogja rabolni a boltot. Ezért magához vette a kisfia citromsárga szigetelőszalaggal megerősített műanyag játékpisztolyát, valamint lánya narancssárga válltáskáját, amibe beletett egy fehér kesztyűt és egy fekete kötött sapkát, melyen előzőleg két lyukat vágott, majd reggel 9 óra körül a nemzeti dohánybolthoz ment.

Az üzletbe már az arcára húzott sapkában és egy bő fekete kabátban lépett be, majd a bevétel átadására szólította fel ott dolgozó kolléganőjét, akire a játékpisztolyt is rászegezte. Az eladó azonban felismerte, hogy a fegyver nem valódi, továbbá a rabló is ismerősnek tűnt neki, ezért nem tett eleget a felhívásnak. A vádlott ekkor a pulton áthajolva kinyitotta a pénztárgépet, amiből csaknem 400.000 Ft-ot vett ki különböző címletű bankjegyekben, melyeket azután sietve a zsebébe gyűrt. Eközben a megtámadott eladó megpróbálta a rendőrséget a mobiltelefonján értesíteni, ami miatt a vádlott rátámadt, dulakodott vele, megkarmolta a nyakát és letörte a műkörmét. Végül kiment az üzletből az utcára, ahol levette a kabátot, de annak zsebéből kihullott az elvett pénz egy része, amit a nő a járdán hátrahagyott.

A bűncselekménnyel okozott kár részben - az utóbbi, az utcán szétszóródott bankjegyek kivételével - megtérült, a pénz nagy része ugyanis a vádlott lakásán másnap megtartott házkutatás során előkerült.

Az Egri Járási Ügyészség vádiratában indítványozta, hogy a bíróság a vádlottal szemben főbüntetésül börtönbüntetést szabjon ki, egyben rendelje el a korábbi, másfél éves felfüggesztett szabadságvesztésének a végrehajtását is. Emellett mellékbüntetésül tiltsa el őt a közügyek gyakorlásától és - a bűnügyi költség viselésén túl - kötelezze a sértett által bejelentett 32.000 Ft összegű polgári jogi igény megfizetésére.

A több mint 300 éves múltra visszatekintő parádsasvári üveggyárba kezdetben külhonból, nagyrészt szlovák területről érkeztek az üvegfúvó mesterek, magukkal hozva színes népszokásaikat, köztük az asszonyfarsangot. A szokás lényege, hogy az asszonyok a férfiak kizárásával közös mulatságot rendeznek. Legtöbbjük férfinak öltözött, a maskarák kialakításához általában régi ruhákat, gyakran férjük ruháit használták fel, bekormozták arcukat, bajuszt festettek, hogy felismerhetetlenek legyenek. A borotválás, a szimbolikus hatalomátvétel eszköze a fából készült borotva, a szappan gyakran jégcsap, a pamacsot nyúlláb, vagy disznósörény helyettesítette, púderként lisztet használtak, tükör helyett pedig lyukas szitát vagy szakajtót mutattak.

Az asszonyok bejárták a falut, énekeltek, tréfálkoztak, s közben persze derekasan ittak, amúgy férfi módra. A férfiak menekültek előlük, de a menekülőt az asszonyok elfogták, fából készült borotvájukkal megborotválták, arcát liszttel beszórták. Fizetségül csak pénzt fogadtak el, és azt könyörtelenül be is hajtották. Ebből szerezték be az esti mulatozás, a „macskabál” kellékeit: a forralt bort és a fánkot.

Az asszonyfarsang középpontjában álló ceremónia, a borotválás a mai napig nem merült feledésbe. Igaz, ma már a nők mellett a férfiak, sőt a gyermekek is szívesen részt vesznek a vidám maskarás felvonuláson és az azt követő farsangi bálon.

Szombaton még verőfényes időben síelhettek a sportolni vágyók a mátraszentistváni síparkban. Kb 800 méter magasságig takarta a tájat köd. Akkor még remélték az üzemeltetők, hogy még néhány napig kitart a hó a pályán. Vasárnap azonban úgy döntöttek, hogy egy rövid időre bezárnak.

"Sajnos nem kedvez az időjárás a sípályáknak, ezért hétfőtől bizonytalan ideig szünet következik. Elfogyott a hó ahhoz, hogy minőségi pályát tudjunk készíteni. Vasárnap hajnalban 20 mm eső esett és ez sokat rontott az esti ratrakolás után. Több helyen kikopott már a pálya, nincs miből pótolni a lyukakat. A felső öt hektár zöme még havas, ki tudnánk hálózni egy utat, amin le lehet csúszni a völgybe, de ez már nem az igazi. Úgy döntöttünk, bezárunk. A maradék havat megpróbáljuk megőrizni.

Az időjárási modellek szerint egy hét múlva visszatérhet a hideg."

Többen jelezték, hogy kutyasétáltatás közben rókát láttak a Felsővárosban Egerben.

 Érdeklődésünkre az egri állatvédők elmondták: ők is hallottak már róla - sőt őket is rendszeresen megkeresik ez ügyben - hogy rókák merészkednek be a város külső részeire, de már az Északi lakótelepen is egyre gyakoribb vendégek a vörös bundások.

Az állatvédők azt mondják, ez egy természetes folyamat eredménye: az urbanizáció miatt kisebb az életterük a vadállatoknak, és a hidegebb időjárás miatt élelmet is nehezebben találnak már, ezért jönnek be a települések csendesebb részeire. De pánikolni felesleges. Az a róka, amelyik nem közelít az emberhez, attól nem kell tartani, biztosan nem veszett állat, csupán éhes, azért láthatjuk őket mind gyakrabban.

A szoljon.hu azt írja: egyre több az országban a veszett róka, szeptember óta tucatnyi esetben állapították meg a fertőzést. A vírus jelenlétét Jász-Nagykun-Szolnok megyében is igazolták, több községben már ebzárlatot is hirdettek az elhullott beteg vörös bundások miatt.

A HEOL kérdésére Gombkötő Péter, a Bükki Nemzeti Park Igazgatóság zoológusa is megerősítette: kéthavonta biztosan érkezik hozzájuk telefonos megkeresés, hogy lakott területen rókát láttak. Nekik ezzel nincs teendőjük, hiszen a róka Magyarországon nem védett,  vadászható faj. Hozzátette, a folyamatos immunizálás miatt nagyon kicsi az esélye annak, hogy a házak közé tévedő vad veszett lenne, de kétségtelen tény, hogy más betegségeket a kutyákon keresztül terjeszthetnek ezek az állatok.

Megkérdeztük a Heves Megyei Kormányhivatal Földművelésügyi Igazgatósásának vezetőjét, Bocsi Csabát is tapasztalataikról. Vadászati osztályukra érkezik bejelentés, ha valahol rókatetemet találnak. Legutóbb 3 héttel ezelőtt jeleztek ilyet nekik Bélapátfalva térségéből, munkatársai szabályszerűen jártak el: értesítették a Nemzeti Élelmiszerlánc Biztonsági Hivatalt. Az állat tetemét megvizsgálták, a róka nem volt veszett. Nincs ok aggodalomra.

Forrás :HEOL

Sós Tamás ne gondolja, hogy a nyugdíjasok emlékezetkiesésben szenvednek

 A szocialista politikusok számára a választási kampány közeledtével ismét fontossá váltak a nyugdíjasok, Dr. Sós Tamás mai sajtótájékoztatója is ennek bizonyítéka. Dr. Sós Tamás azonban bizonyára igyekszik majd elfeledtetni, a múlt homályában tartani mindazt, amit a szocialisták tettek a nyugdíjasokkal nyolc esztendőn át, illetve első négyévi regnálásuk idején. Dr. Sós Tamás óriásit téved, mikor azt feltételezi, hogy a nyugdíjas embereknek törvényszerűen memóriaproblémáik vannak, vagy emlékezetkiesésben szenvednek. A nyugdíjasok sem felejtik el a szocialista kormányok tetteit.

A szocialistáknak kormányzásuk alatt eszük ágában sem volt eltörölni azt a passzust a nyugdíjtörvényből, amely felbruttósította volna 2013-tól a nyugdíjakat, így ennek fejében ma adót is beszedhettek volna a nyugdíjasoktól. A legnagyobb kárt a nyugdíjjárulékokkal tették, hiszen a nyugdíjkassza helyett közel 3 millió ember befizetéseinek 80 százalékát magánnyugdíj-pénztárakba pumpálták. Ezt a pénzt kétes értékű külföldi kötvényekbe fektették, és ebből a brókerek, valamint a pénztárak dolgozói mesés jövedelemre tehettek szert. Eközben a nyugdíjkasszában keletkezett hiányt az állami költségvetésből kellett pótolni. Ha megmaradt volna a magánnyugdíj-pénztári bűvészkedés, akkor 2013-ra már több, mint 400 milliárd forintot kellett volna betenni a kasszába, hogy folyamatosan ki lehessen fizetni a nyugdíjakat. A szocialisták ebből se csináltak gondot, hiszen számukra mindenre megoldás volt az IMF hitel, úgy gondolták abból ki lehet pótolni mindent, így a hiányzó nyugdíjpénzt is. 2007-ben hoztak egy olyan törvénymódosítást, amely alapján 2008. január 1-jét követően nyugdíjba vonulók legalább 8 százalékkal alacsonyabb induló nyugdíjat kaptak.

Ezzel szemben a Fidesz-kormány teljesítette ígéretét: a nehéz pénzügyi helyzet ellenére megvédte a nyugdíjakat és megvédtük azok reálértékét. A 2012 júniusában elfogadott nyugdíjtörvény módosításával továbbra is garantálttá vált a nyugdíjak adómentessége. Nemcsak megőriztük a nyugdíjak vásárlóértékét, de infláció fölötti nyugdíjemelést tudtunk végrehajtani. Ennek köszönhetően a tavaly novemberi 1,6%-os nyugdíj-kiegészítés után januártól további 5,2%-kal nőtt a járandóság. Idén januártól mintegy 3 millió embernek hozott magasabb nyugdíjat vagy nyugdíjszerű ellátást a postás. A nők alanyi jogon negyven év munka után nyugdíjba mehetnek, és nagyon fontos, hogy ebbe a 40 éves szolgálati időbe a gyermekneveléssel töltött idő is beleszámít. Eddig mintegy 90 ezer nő, édesanya élt ezzel a lehetősséggel. Eltöröltük a kötelező magánnyugdíj-pénztári rendszert, ami egy átvágás volt és évről évre egyre nagyobb lyukat ütött a nyugdíjkasszán, egyre több pénzt kellett bevonni más adóbevételekből a nyugdíjrendszer fenntartásához.

A nyugdíjasokkal kapcsolatos rengeteg csúsztatás, politikai haszonszerzés céljából kreált mellébeszélés helyett, kérem Dr. Sós Tamást, hogy sajtótájékoztatója alkalmával adjon végre egyenes választ a következő kérdéseimre:

Tudják-e már, hogy első szocialista kormány négy éve alatt milyen intézkedésekkel lehetett volna kiküszöbölni a nyugdíjak vásárlóértékének 11,9 százalékos csökkenését?

• Mi indokolta az MSZP kormány alatt a nyugdíjkorhatár megemelését?
• A Gyurcsány-Bajnai kormány miért vett el egy tollvonással egyhavi nyugdíjat és miért csökkent a nyugdíjak reálértéke?
• A Gyurcsány-Bajnai kormány miért döntött úgy, hogy 2013-tól bruttó összegben állapítsák meg a nyugdíjakat és megadóztassák azt?

Megkérem Dr. Sós Tamást, az MSZP politikusát, hogy mai, a nyugdíjasokról szóló sajtótájékoztatóján szíveskedjen válaszolni a témához kapcsolódó kérdéseimre, ismertesse pártja vagy személyes álláspontját az ügyben.

Sajtóközleményemet kérdéseimmel természetesen Dr. Sós Tamás részére is eljuttatom, azonban amennyiben sajtótájékoztatóján megpróbálkozna kérdéseim elől kitérni, tisztelettel kérem a sajtó munkatársait, hogy szíveskedjenek azokat tolmácsolni felé!

Köszönettel és üdvözlettel:

Dr. Gondos István

Heves Megyei Közgyűlés

Fidesz – KDNP frakció

frakcióvezető

Sajtóközlemény

Mivel a FIDESZ megyei politikusai igen szorgalmasan – külön stábbal is – figyelemmel kísérik sajtótájékoztatóinkat, közleményeinket, úgy tudhatnák, hogy az MSZP számára mindig igen fontosak Heves megye és az ország nyugdíjasai.

Viszont az egész lakosság számára nyilvánvaló lehet – sokan saját bőrükön tapasztalhatják -, hogy a Heves megyei fideszes politikusok, hatalmuk 3,5 évében lezüllesztették, leszűkítették az idősek, a fogyatékkal élők tereit. Kormányzásuk első évében máris szétverték a Mátraházi Idősek Otthonát, a legaktuálisabban pedig a Bélapátfalvi Idősek, Fogyatékosok Otthona és Módszertani Intézetében lakó fogyatékkal élők ellen indítottak „hadjáratot”, az ő boldogulásukat, elhelyezésüket próbálták akadályozni.

Ugyan Horváth László megyei kormánymegbízott igyekezett jótevőként kikerülni az ügyből, ám mindenki számára egyértelmű, hogy eredetileg nem támogatta a bélapátfalvi fogyatékosok Szilvásváradra és Bélapátfalvára való lakóotthonos kihelyezését. Jelenleg pedig a két település vonatkozásában egy megrekedt ügyről van szó, hiszen nem határoztak arról a mai napig sem, hogy építenek – egy felvetés szerint -, vagy önkormányzati ingatlant vesznek igénybe a fogyatékkal élők elhelyezésére.

A FIDESZ országosan az idősek, a nyugdíjasok életét is megnehezítette, elvette 65 év feletti ingyenes utazási lehetőségüket, járandóságaikat egyre csökkenti.

Felvetődik tehát a kérdés, hogy mikor éltek jobban az ország és Heves megye nyugdíjasai? A dr. Gondos István frakcióvezető által állandó jelleggel forszírozott Gyurcsány-Bajnai kormányok alatt, vagy ma, amikor a FIDESZ-kormány szinte egyetlen leglátványosabb és legdrágább beruházása, fejlesztése a sorozatos stadionépítés és az 1800 lelket számláló Felcsút falu virágoztatása?

Említhetnénk – nem mellékesként – az Egerben elmaradó fejlesztéseket is, így a vár, vagy az egri kórház ügyében. Miért nem kezdődött el az egri Markhot Ferenc Kórház 5 milliárdos fejlesztése? Miért csak 900 millió forintnyi beruházást terveznek a 2010-ben megítélt 4,5 milliárd helyett?

Hol van az erre a kormányzati ciklusra tervezett 64 kilométernyi út felújítása Heves megyében? Miért csak 11 kilométer valósult meg belőle? Gyalázatos állapotban vannak Heves megye útjai, ezen nevet, botránkozik az ország.

Dr. Gondos István olyan kérdéseket tett fel az MSZP megyei elnöke, dr. Sós Tamás felé, amelyekre lehet, hogy Gondos Úr személy szerint kíváncsi, de a lakosság a jelent éli meg, most nyomorog 4 millió ember az országban. Ez a szám pedig sosem volt ilyen magas.

A lakosságot nem a Gyurcsány-Bajnai kormányok érdeklik, hanem az, hogy a jelenlegi miért sanyargatja őket, miért marad hónapról hónapra kevesebb pénz a pénztárcában. Vagy ha tételes dolgot is hozzá teszünk, akkor az is kérdése a lakosságnak, hogy miért loptak el közel 3000 milliárd forint magánnyugdíj-megtakarítást tőlük. Az Önök közleményében levezetett nyugdíjváltoztatásokra vonatkozó számadatok nem fedik a valóságot, ne tévesszék meg az időseket.

Kérjük a FIDESZ megyei vezetését, hogy a saját házuk táján tegyenek rendet, és a jelenben éljenek, a hátralévő pár hónapnyi kormányzásuk eredményességén dolgozzanak, a többi pedig a fülkében dől el 2014 tavaszán.

Magyar Gina

Sajtóreferens

MSZP

198 fogyasztóhely, közel 600 lakás maradt gáz nélkül ma délután Egerben, amikor a vízművek munkagépe átszakított egy gázcsövet az egri piac melletti építkezésen. Szerencsére személyi sérülés nem történt, a környéket a katasztrófavédelem szakemberei lezárták. Néhány boltot kellett kiüríteni a lezárt területen, a lakásokban órákra megszűnt a szolgáltatás. A piacon lévők közül néhányan fejfájást kaptak az erős gázszagtól.

A Tigáz szakemberei megkezdték a feltárást és a helyreállítást. A kiásott csövön hatalmas lyukat szakított a dolgozó munkagép.

A Katasztrófavédelem közveszély okozás gyanúja miatt feljelentést tett.

Vasárnap este autómentők és sérült gépkocsik álltak sorban a 21. sz. főúton, Hatvan környékén. A néhol 20 cm mélységű kátyúk nem kímélték sem a futóművet, sem a gumikat. Ott jártunkkor épp a 6. kocsit szállították el. Az anyagi kár jelentős: egy-egy kocsi esetén 20-30 ezertől akár a  több százezer forintig. Az erre járók szerint minősíthetetlen az út állapota, addig nem csinálják meg, míg valami nagyobb tragédia nem történik.

Néhány helyen ideiglenesen betömködték az lyukakat, de ez nem sokat ér. A közlekedést az is nehezítette, hogy az eső miatt nem lehetett látni a kátyúk valódi mélységét és még tábla sem figyelmeztetett a veszélyre.

A mentés idején a rendőrség biztosította az utat.

A károsultak azt mondják: hallottak ugyan arról hogy kártérítést is kérhetnek, de sok esélyét nem látják.

Ismét hatalmas lyuk  tátong Egerben: szombat délelőtt egy személyszállító kisbusz alatt szakadt be a Trinitárius utca körülbelül fél négyzetméteres szakasza. Csak a szerencsén múlt, hogy senki sem sérült meg. Egy éppen álló autó alatt szakadt be az aszfalt.

A város alatt közel, 150 km hosszan szerteágazó pincerendszer épült több évszázaddal ezelőtt. A szakemberek a mai napig nem tudják mi volt a funkciója az így kialakított járatoknak, melyeket kézzel vájták  a riolittufába.

Az évtizedek alatt megszámlálhatatlan mennyiségű töltőanyaggal próbálták megerősíteni ezeket. A jelenlegi beszakadás is feltételezhetően egy pinceágba torkollik, az aszfalt alatt megközelítőleg egy 2 köbméteres üres tér található. Mivel egy csapadékvíz elvezető található ott, nagy valószínűséggel az esővíz moshatta ki ezt a hatalmas  méretű lyukat. A rendőri erők segítségével az útszakaszt lezárták a forgalom elől és hétfőn szakemberek segítségével feltárják a helyszínt.

Szombat reggelre virradóan négy öntöttvas csatornafedél tűnt el az Árnyékszala utcából. A fedelek helyén tátongó lyuk rendkívül baleset- és életveszélyes a jobbra kanyarodó gépjárműveknek és a gyalogosoknak is, mert egymás mellett négy, közel másfél méter mély  gödör tátong az úttest szélén.

A Közút munkatársai lakossági bejelentésre körbekerítették a területet, a rendőrség felé megtették a feljelentést ismeretlen személy ellen.