Keresés: „megemlékezés” (46 találat)

Tóth József polgármester és országgyűlési képviselő meghívására Tiszanánán koszorúzott és mondott ünnepi beszédet 1956. október 23-ra emlékezve Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos - áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

Nyitrai Zsolt a megemlékezésen úgy fogalmazott, “a magyar szabadság csak akkor teljesedik ki, ha minden magyar összefog a szabadságunkért. Nincs szabadság felülről, és nincs szabadság kívülről. A szabadság azt jelenti, hogy mi rendezhetjük be a saját életünket. Ha nem vagyunk, ha nem lehetünk szabadok, mások rendezik be az életünket” – fogalmazott a miniszterelnöki biztos.
Nyitrai Zsolt ’56 tanulságát is megosztotta hallgatóságával: “1956-hoz hasonlóan ma is arra van szükség, hogy összefogjunk, kiálljunk egymásért és a szabadságunkért. Helyettünk ezt senki sem fogja megtenni. Akkor leszünk erős és szabad nemzet, ha bátran kiállunk a saját értékeinkért. Ezt követeli a hősök emléke, és ezt követeli, hogy 1956 nekünk magyaroknak becsületbeli ügy. Becsületbeli ügy, mert igazság és szabadság kéz a kézben jár, nincsen egyik a másik nélkül."
“Ma egy adott nemzettől több ezer kilométerre, a megkérdezésük nélkül el lehet dönteni, hogy valutáját leértékelik,
vagyontárgyait pedig bagóért értékesítik. Ma a pénzügyi függés hasonló ahhoz a börtönhöz, mint amit a sztálinisták az ’50-es években ácsoltak. Itt is, és ott is nyomasztó volt a szabadság hiánya, az, hogy mi magyarok úgy éreztük, nem a magunk urai, hanem mások és idegen hatalmaknak kiszolgáltatottjai vagyunk.
Ezt a modern béklyót, az uzsorásdiktatúrát épp úgy le kell magunkról ráznunk, ahogy az ’56-osok lerázták magukról a sztálinizmus béklyóit. 55 évvel egy győztes forradalom után újra és újra meg kell mutatnunk minden nap: egy bátor nemzet döntéseket hoz, és mer első lenni. Mer győztes lenni.
Ebben áll az ’56-osok máig ható üzenete: a szabadságért mindig, és mindenkor ki kell állni, mindig, és mindenkivel szemben. A szolgalelkűség nekünk, magyaroknak nem járható út, a szolgalelkűségből csak szolgaság következik” – fogalmazott Nyitrai Zsolt Tiszanánán.

Szombaton két koncerttel is csatlakoznak a Liszt Ferenc munkásságának tiszteletére összehozott nemzetközi World Liszt Dayhez az Egri Bazilikában.

A 2011-ben megrendezendő Liszt-év a magyar zeneszerző születésének 200. évfordulójáról emlékeznek meg. A Liszt-évnek külön hangsúlyt ad, hogy nemzetközi rangra emelkedett a magyar kezdeményezés azáltal, hogy a magyar UNESCO-bizottság javaslatára nyilvánította 2011-et nemzetközi Liszt-évnek az UNESCO programbizottsága.  A megmozdulás célja, hogy 2011. október 22-én az ünnepi megemlékezés fénypontjaként a világ minél több koncerttermében megszólaljon Liszt Ferenc Krisztus című oratóriuma, a zeneszerző életművének monumentális alkotása, nagyszabású találkozópontban egyesítve a Liszt-emlékév világszerte zajló eseményeit. Ehhez a kezdeményezéshez csatlakozott Eger is, Budapest, Győr, Kecskemét, Sopron és Szeged mellett. A világban összesen 11 helyszínen hangzik el ezen a napon a Krisztus oratórium.

Eger örömmel csatlakozott és minden lehetőséget megteremt arra, hogy sikeres legyen a program- emelte ki Rázsi Botond alpolgármester a hétfői sajtótájékoztatón.

11 órától az Egri Bazilikában a Cantus Agriensis és a Cardinal Mindszenty Kórus előadásában hallható Liszt: Krisztus oratórium, majd este 8 órától az Egri Szimfonikus Zenekar közreműködésével adják elő Liszt: Amit a hegyen hallani szimfonikus költeményét és Liszt XIII. zsoltárát.

Liszt Ferenc nem csak magyar volt, hanem egyetemes, hiszen sokáig élt Párizsban és Itáliában is alkotott. Zenéiben magyar, de vonásaiban egyetemleges. Ő egy közös kultúrkincs- hangzott el a sajtótájékoztatón.

Forrás: Egriszín

Az 1848-49-es szabadságharc bukása, illetve a világosi fegyverletétel után a császári haditörvényszék ítélete alapján kivégeztek 12 tábornokot és a hadsereg ezredesét Aradon. Bár ezen a helyen összesen tizenhat honvédtisztet végeztek ki, a nemzeti emlékezet főként az 1849. október 6-án kivégzett tizenhárom mártírhalált halt tisztet nevezi az aradi vértanúnak.

Erre a fontos eseményre emlékezett meg a Jobbik Magyarországért Mozgalom egri szervezete. A koszorúzást este 6-tól tartották a Knézich-kapunál, ahol felszólalt többek között Bognár Ignác, a Jobbik Eger elnöke.

Schneider Tamás, a Jobbik Magyarországért vezetője a koszorúzáson elmondta: kiemelten fontosnak tartja a megemlékezést.

Az este 6 órai kezdetű koszorúzás előtt egy másik egri szervezet , az Egri Végvári Körök Egyesülete is lerótta tiszteletét a kapunál.

A koszorúk elhelyezése után egy fáklyás felvonulással is megemlékeztek az aradi vértanúkra.

Hosszú betegség után, 77 éves korában, kedden éjjel elhunyt dr. Székely Ferenc, a Heves Megyei Úszó és Vízilabda Szövetség főtitkára, a Heves Megyei Sportmúzeum igazgatója, a Heves Megyei Sportszövetségek Egyesületének elnöke.
Sokakkal egyetemben láttam, mennyire mélyen érintette dr. Halmos R. Péter júniusban tett javaslata, mely szerint a Heves Megyei Sportmúzeum viselje a jövőben a dr. Székely Ferenc nevet. Az iskolai évnyitón aztán Habis László polgármester a nagyközönség előtt is közölte mindezt, amit vastaps fogadott. Másnak, jobbnak, erre érdemesebbnek nem is jár volna e kitüntető cím. Mert hogy élete fő művét a ma már világszerte ismert intézmény jelentette, az nem kétséges.

Dr. Székely Ferenc és főműve, a sportmúzeum. Fotó: Lénárt Márton

Az ősei révén Székelyföldről származó, Egerbe gyermekként került későbbi bankigazgató feljegyzései szerint az elmúlt évtizedekben több mint 6000 úszóversenyen, illetve vízilabda-mérkőzésen látott el felelős tisztséget. A nyughatatlan szervező és szövetségi vezető 1984 óta dédelgetett álma, a sport megyei szentélyének felavatása 1993-ban valósulhatott meg.

A rendkívül gazdag gyűjtemény gyarapításán és népszerűsítésén túl az olimpiai eszme ápolására is nagy hangsúlyt fektetett. A szűkebb hazánk sportéletének meghatározó személyiségeként tavaly bekövetkezett betegségéig fáradhatatlanul dolgozott vezetőt a küzdelem, a nehézségeket követő sikerek tették boldoggá.
„A múlt megbecsülése a jövő szolgálata” – tartotta az ügybuzgó sportember.

Mi is ehhez tartjuk magunkat. A dr. Székely Ferenc Sportmúzeumban és azon kívül is.
Fia tájékoztatása szerint az elhunytat szeptember 21-én, szerdán 14.30-tól kísérik utolsó útjára az egri Hatvani temetőben.

Dr. Székely Ferenc életéről itt olvashat.

Habis László, Eger polgármesterének megemlékezését itt olvashatja.

Forrás: HEOL

Heves megye területén a szolgálatban lévő tűzoltó állomány néma tiszteletadással emlékezik meg a szeptember 11-ei terrortámadás áldozatairól.

A 2001. szeptember 11-ei terrortámadások az al-Kaida terrorszervezet összehangolt öngyilkos merénylete volt az Egyesült Államok ellen. Azon a reggelen 19 al-Káida gépeltérítő szállt fel amerikai utasszállító repülőgépekre. A terroristák terveik szerint az USA fő jelképeinek számító épületekbe vezették bele szándékosan a repülőgépeket. A New York Cityben lévő Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba két repülőgép csapódott be. Mindkét épület összeomlott két órán belül, az összeomlást követően több épület is az ikertornyokhoz hasonlóan összedőlt, vagy megrongálódott. A harmadik repülőgép a Pentagon Virginia állambeli arlingtoni épületébe repült. A negyedik eltérített gépet egyes feltételezések szerint az utasok visszafoglalták, azonban már nem tudták megmenteni a lezuhanásról, az utasszállító repülő Washingtontól mindössze 15 percnyire, Pennsylvania államban, Shanksville mellett csapódott a földbe. A repülőjáratok egyetlen utasa sem élte túl a támadásokat. (Wikipédia)

A MENSCH Nemzetközi Alapítvány és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2011. szeptember 11-én (vasárnap) 14.30–16.30 között Budapesten, a Szabadság téren megemlékezést tart a 10 évvel ezelőtt New Yorkban, terrortámadás következtében elhunyt közel 3000 áldozat, köztük 343 hősi halált halt tűzoltó emlékére.
A fenti időpontban, az említett támadás magyar idő szerinti kezdetét jelentő 14.46-kor, Heves megye területén a szolgálatban lévő tűzoltó állomány védőruhában, a szertárak kapuiba kiálló tűzoltógépjárművek előtt, a szereken bekapcsolt sziréna nélküli kéklámpákkal 1 perces néma tiszteletadást teljesítenek az elhunytak emlékére.

„Március 15-e hőseitől meg kell tanulni, hogy a szabadság nem gátlástalanságot, nem szabadosságot jelent, hanem mérsékletességet, nagyobb önfegyelmet, szeretetet és megértést.”- ezekkel a szavakkal zárta Habis László polgármester beszédét a Gárdonyi Géza színházban, a hagyományos 1848-as megemlékezésen. A rendezvényt megelőzően szentmisét tartottak a Bazilikában. Záró programként több százan vettek részt a verőfényes tavaszi napsütésben a Petőfi téren déli 12.00 órakor kezdődött koszorúzáson. Kelemen Csaba színművész előadásában hallhattuk a Nemzeti dalt, majd Varga Gergő az EKF Gyakorlóiskolájának tanulója olvasta fel díjnyertes munkáját, mint a szónoki beszédíró verseny győztese.

Közel 70 koszorút helyeztek el különböző állami-, társadalmi- és civilszervezetek, politikai pártok, iskolák képviselői.

Az ünnepség 10 órakor szentmisével kezdődik a Bazilikában, majd 11 órakor a Gárdonyi Géza Színházban folytatódik a 1848/49-es forradalom és szabadságharc tiszteletére rendezett megemlékezés, ahol köszöntőt mond Habis László polgármester.

Ezután „Karthágói harangok” címmel irodalmi műsor látható a színház művészeinek előadásában. Közreműködnek: Balogh András, Fehér István, Horváth Ferenc, Hüse Csaba, Nádasy Erika, Szívós Győző, valamint az Andornaktályai Falukórus, Vámosi László vezetésével.

12.00 órától térzene szól a Petőfi-szobornál a Felsőtárkányi Fúvószenekar jóvoltából, majd 12.30-tól a középiskolai szónoki beszédíró verseny győztesét, Varga Gergőt, az EKF Gyakorló Áltanos Iskola tanulóját hallgathatja meg a közönség. A rendezvény koszorúzással ér véget.

Egész napos programmal készültek a  Kossuth  Zsuzsa  Gimnázium és Szakközépiskola  diákjai és pedagógusai az intézmény névadója  tiszteletére  és a Rák Világnapjának alkalmából  rendezett  ünnepségre.  A rendezvényt   koszorúzással  és rövid megemlékezéssel  nyitották meg, ahol az iskola diákjain kívül a kórház dolgozói is elhelyezték a megemlékezés virágait.

A  Magyar Rákellenes Liga képviselői előadást tartottak „Az alkohol és a rákbetegség összefüggései” címmel, Prof. Dr. Simon Tamás beszélt a megelőzés szerepéről és a már kialakult betegség gyógyíthatóságáról, Dr. Szigethy  Anna  főorvos, a fiatalok alkoholfogyasztásának visszaszorítását helyezte előtérbe.

A rendezvényhez kapcsolódóan az iskola rajzpályázatot írt ki, díjakkal jutalmazták a munkáikat benyújtó diákokat.   A mai napon az iskola számítógép parkja is jelentősen megnövekedett, az  ÉRÁK  a kollégium informatikai termét, a Raiffeisen Bank pedig a gimnázium nyelvi laborját szerelte fel  megfelelő minőségű és mennyiségű informatikai eszközzel.

A programsorozat folytatása képpen Egészségnapi programok kerültek megszervezésre az iskola termeiben, előadásokat hallgathattak az allergiáról, a dohányzás  megelőzéséről , pszichológus  és  nőgyógyász  segített problémáik megoldásában, vetélkedőkön, bemutatókon, állapotfelméréseken vehettek részt a tanuló és vendégeik.

Újabb támogatással érné el az egri önkormányzat, hogy a helyi fiatalok tanulmányaik befejezését követően a megyeszékhelyen helyezkedjenek el. A képviselők erről is döntöttek csütörtökön. Az idei esztendőben először ülésezett a Városháza dísztermében a megyeszékhely önkormányzatának közgyűlése. Az eseményen napirend előtti felszólalásában Tóth István (Jobbik) képviselő kérdőre vonta az egri rendőrkapitányt, hogy a január 13-án tartott koszorúzásuk során miért kellett a rendezvényre hét rendőrt kivezényelni, akik kamerával is rögzítették a teljesen  békés eseményeket. Dr. Petrovics András r. ezredes, az Egri Rendőrkapitányság vezetője válaszában hangsúlyozta: azért vonultak ki, mert olyan információkat kaptak, hogy a már betiltott Magyar Gárda is képviseltetni szeretné magát a megemlékezésen. A mai tanácskozás során többek között a testület bővítette a már korábban alapított Eger Város Ösztöndíjasa címmel járó támogatási lehetőségeket. Az Egerben végzett friss ifjúságkutatás tapasztalatait felhasználva döntöttek arról, hogy azok, a korábban már az ösztöndíjjal segített fiatalok, akik eredményesen teljesítik tanulmányaikat és azt követően Egerben is helyezkednek el, egyösszegű pályakezdési támogatásban is részesülhetnek.

Ennek kapcsán Habis László (Fidesz-KDNP) polgármester elmondta: ez a lépés önmagában nem csodaszer, de a város gazdasági helyzetét figyelembe véve jelentős kezdeményezésnek mondható. Dr. Csarnó Ákos (LMP) a napirendi pont kapcsán kifejtette: nagy előrelépés a fiatalok támogatása, de az igazi megoldás az egyre szélesebb körű munkahelyteremtés lenne.

A városatyák az ülés további részében megszavazták az önerő biztosítását a Vécseyvölgy út - Gárdonyi Géza utcai csomópont korszerűsítésére és a 25. számú főút három gyalogos átkelőhelyének felújítására beadott pályázathoz. Előbbi 34,8, utóbbi esetében pedig 1,5 millió forintot kell saját forrásból biztosítania a városnak.

A Verőszala utcában történt újabb partfalomlást követően az önkormányzat 5,2 milliós vis major tartaléktámogatást igényel, mindezeken túl pedig a testület határozott arról is, hogy 2,5 millió forinttal támogatják az Egri Szimfonikus Zenekart.

Forrás: HEOL

A II. világháború egyik legvéresebb csatája zajlott le 68 évvel ezelőtt a Don-kanyarban lévő urivi hídfőnél. A szovjet csapatok áttörésekor a 200 ezres magyar haderő negyven százaléka megsemmisült, a legnagyobb veszteséget az egri Dobó István 14. honvéd gyalogezred szenvedte el.

A tragikus végkifejletű ütközet hős áldozatai előtt hajtottak fejet kora este a gyalogezred emlékparkjában, ahol a Heves Megyei Honvéd Hagyományőrző Egyesület tagjai álltak díszőrséget az emlékmű talapzatánál.

Az évforduló alkalmával Herman István, a Vitézi Rend hadnagya idézte fel a magyar katonák áldozatos helytállását. Azokét, akiket „meghalni küldtek oda”, aztán rájuk kiáltottak, hogy „gyáván megfutamodtak”.

– Megtiltották, hogy emlékezzenek, hogy halottaikat eltemessék, hogy gyertyát gyújtsanak értük, hogy egyáltalán beszéljenek róluk. Nekünk megadatott, hogy emlékezzünk rájuk, akik példát mutattak hazaszeretetből és kötelességtudatból – mondta a szónok.

A megemlékezést követően a hagyományőrző egyesület tagjai, valamint az évfordulós esemény résztvevői mécseseket, gyertyákat gyújtottak, majd elhelyezték koszorúikat az emlékmű talapzatánál. A tiszteletadás a Himnusz hangjaival zárult.

Forrás: HEOL