A rutinos sürgősségis ápolónők segítséget kértek a strand úszómesterétől, ballont kértek és késlekedés nélkül megkezdték a férfi lélegeztetését és a szívmasszást. Egymást váltva küzdöttek a férfi életéért, s a mentésbe időközben egy szintén a strandon fürdőző nyugdíjas mentőápoló, egy szlovák orvos, valamint a strandon dolgozó úszómester is bekapcsolódott. Hamar előkerült a termálfürdő defibrilátora, s mivel orvos is volt a helyszínen, használni is tudták. Így történhetett, hogy mire a mentők megérkeztek, már újra volt pulzusa a férfinak, tudatánál volt, bár erősen zavart állapotban.
– Nem tudom mennyi idő alatt értek ki a mentők, mert semmi másra nem tudtunk figyelni, csak arra, hogy segítsünk, újraindítsuk a szívét, a légzését. Egy örökkévalóságnak tűnt, de lehet, hogy csak néhány perc telt el. Ilyenkor nem nézi az ember az órát. Ezért is nagyon fontos, hogy egy olyan helyen, mint a strand, ahol nagyon sokan tartózkodnak legyen ballon, defibrilátor, hiszen az agy oxigénellátását mielőbb vissza kell állítani – hívta fel a figyelmet Andrea.
– Együtt mentettük meg a férfi életét, a strandon dolgozó hölgy, az egykori mentőápoló, a szlovák orvos és a kolléganőimmel mi hárman. Elmondhatatlan érzés volt, amikor úgy adhattuk át a mentősöknek, hogy jó eséllyel felépül majd – tette hozzá.
Andrea egyébként négy éve dolgozik az egri sürgősségin, ez az első munkahelye azóta, hogy az egri Kossuth Zsuzsa Egészségügyi Szakközépiskolában végzett. Eleinte félt, hogy helyt tud-e majd állni a sürgősségin, ahol bizony állandó készenlétben kell lenni, gyorsan kell cselekedni, mert életek múlhatnak a késlekedésen. – Nem bántam meg, hogy sürgősségis lettem, mert itt minden nap tanulok valami újat. Ez a munka a folyamatos tanulásról szól – mondta.
A megmentett férfiról egyébként annyit tudott meg, hogy rosszullétében szerepet játszhatott, hogy a nagy hőségben borozott is a strandon. Szívinfarktust kapott, a mentők az egri sürgősségire, onnan pedig Miskolcra szállították tovább.
Forrás: HEOL
