Keresés: „modern” (52 találat)

Néhány órára kiürítették a Dobó teret a tűzoltók, hogy a mazsorettek és a fúvószenekar színes műsorával tisztelegjenek Szent Flórián előtt. Az ünnepségen Dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy átadta a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak a belügyminiszter által adományozott csapatzászlót, mely az új katasztrófavédelmi rendszer jelképe.

A tűzoltó társadalom május 4-én emlékezik meg Szent Flóriánról, aki a szakma szimbóluma, védőszentje. A lánglovagok számára a tűz elleni küzdelmet, az ahhoz szükséges hitet, bátorságot, közösséghez való tartozást jelenti. Ez alkalomból a Tűzoltó Naphoz kapcsolódó programokkal, térzenével, ünnepi köszöntőkkel, az Egri Majorett Egyesület műsorával és tűzoltási bemutatóval ünnepeltek Eger főterén.

Csapatzászló a megyének
Dr. Pintér Sándor belügyminiszter csapatzászlót adományozott a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak, amit az ünnepség egyik legfontosabb eseményeként Dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy, a Belügyminisztérium országos katasztrófavédelmi főigazgatója adott át Csontos Ambrus tűzoltó mérnök ezredesnek, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatójának.

A csapatzászló szimbóluma a helytállásnak, a bátorságnak, a tűzoltókat évszázadok óta jellemző erényeknek, jelentette ki Dr. Bakondi György az ünnepségen. A katasztrófavédelmi főigazgató beszédében kitért a január elseje óta működő új katasztrófavédelmi rendszerre, melyben új egységes szervezetben dolgoznak a hivatásos tűzoltóságok, partneri viszonyt alakítva ki az intézményi, létesítményi, önkormányzati tűzoltóságokkal, egységben dolgozva a polgári védelmi erőkkel és az új Iparbiztonsági Hatósággal. Az új szervezet alapvető rendeltetése a közbiztonság védelme, fogalmazott a főigazgató.

Egységben a védelem
A 2012. január 1-én megalakult, egységes állami katasztrófavédelmi szervezet a védelmi igazgatás területi, helyi szinten jelentkező kormányzati elvárásait valósítja meg, egyértelművé téve az állami felelősségvállalást, foglalta össze a polgárok élet és vagyonvédelmének biztosítását ellátó szervezet feladatait Dr. Balás István, a Heves Megyei Kormányhivatal főigazgatója. A főigazgató beszédében hangsúlyozta, hogy a zászló mától fogva jelképe a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak és szimbolizálja a csapathoz tartozó egyének egységét, összetartozását.

Csontos Ambrus tűzoltó mérnök ezredes, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója nagy megtiszteltetésnek nevezte a csapatzászló adományozását. Köszöntőjében kiemelte, hogy az utóbbi húsz évben többet változott a tűzoltóság, mint az azt megelőző száz évben. Reményének adott hangot, hogy a zászló a tűzoltó mozgalom számára is a békét, összefogást és a bajtársiasságot hozza el.

Habis László polgármester ünnepi köszöntőjében megemlékezett a tűzoltók védőszentjéről, a tűz ellen küzdő ember jelképévé vált Flóriánról. Szent Flórián köztünk élő utódai nem kívánnak szentek és mártírok lenni, de az általa képviselt eszmét követve teszik azt, amit az emberség, a tisztesség, a becsület diktál. A régi korból merített csodás példa mellé ma már nagy szakmai tudás, modern eszközök, gyakorlati tapasztalat és komoly hivatástudat párosul a tűzoltók munkájában, amit Eger városa és Eger polgárai mindig elismertek, tiszteltek és méltattak, fogalmazott a polgármester.
Az eseményen a tűzoltókat köszöntötte Saárossy Kinga alpolgármester asszony is, Dr. Papp Kálmán, A legszebb hivatás című versével.

Forrás: Egriügyek

Új honlapot üzemeltet 2012. április 4. -től az Egri Vízilabda Klub. A Mélyvíz Étteremben megtartott honlap bemutató sajtótájékoztatón Szécsi Zoltán háromszoros olimpiai bajnok kapus és Gerendás György vezetőedző indította el hivatalosan az egrivizilabda.hu klubhonlapot. Az ünnepi eseményen megjelent az új honlap kialakításában közreműködő dr. Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos, aki az egri klub szurkolójaként segített a portál megvalósításában. A születésnapját ünneplő dr. Beck György, a Magyar Vízlabda Szövetség társelnökeként üdvözölte az új informatikai fejlesztést. Amint elmondta: az egri pólós eredményekre, az egész ország büszke lehet. - A vízilabda sportág érdeke, hogy minél többen értesüljenek a sikerekről, a jó hírekről. Az új honlap nagy lehetőség az egri klub számára.
Az MVLSZ társelnöke a Vodafone Magyarország Kft. elnöke kiemelte, hogy az új tartalom már okostelefonokon is elérhető.

Dr. Nyitrai Zsolt szerint Egerben méltán a legnépszerűbb sportág a vízilabda. Közösségi érdek, hogy a csapattal kapcsolatos hírek, eredmények elérhetőek legyenek. - Mára eljutottunk oda, hogy bemutathatjuk a megfrissült honlapot. Nulla forintból, ingyenes programok felhasználásával készült. Azt kívánom, hogy a nyílt forráskódú modern weboldal az egri szurkolók megelégedésére váljon. Bizakodom, hogy nemcsak az egri sikerekről, hanem a londoni olimpiai sikerekről is beszámol majd.
Bárány Attila, az Egri Vízilabda Klub ügyvezető elnöke megköszönte miniszterelnöki biztos segítségét: - Városunkban sokan szeretjük a vízilabdát. Büszkék vagyunk rá, hogy Nyitrai Zsolt személyében olyan ember is van, aki Eger város szülöttjeként fontosnak érzi, hogy segítsen közösségünknek és szurkoljon csapatunknak. Kell is a bíztatás, mivel célegyenesben van a férfi bajnokság. A jövő héten a Szeged elleni elődöntőben kiharcolhatjuk a bajnoki döntőbe jutást, közelítve ezzel a címvédéshez. A női csapatunk is történelmet írhat a BVSC elleni bajnoki döntőben. Számunkra fontos cél, hogy kielégítsük a szurkolók információéhségét. A 2005-ben indított egerwaterpolo.hu portál már technikailag nem felelt meg a kor követelményeinek. Az új honlap jó lehetőségeket kínál a hírek, fotók, videók, friss információk megjelenítésére. A felnőtt férfi csapat mellett a női csapat és az utánpótlás eredményei is helyet kapnak az új portálon. Az egrivizilabda.hu szerkesztője Bajzát Rafael, a képanyagokat Szántó György készíti a honlap számára. Az Egri Vízilabda Klub facebook oldal, továbbra is a szurkolók által kezelt és fenntartott oldalként üzemel.

Forrás: agriasport.hu

Székely László Egerben kezdte pályáját, az indoklás szerint fantáziadús, alapos stílus- és drámatörténeti ismeretekről tanúskodó, a modern színpadtechnika eszközeit alkotó módon felhasználó látványos, formagazdag díszleteiért, a mesterség titkait tökéletesen ismerő, elhivatott művészi életpályája elismeréseként kapta a Kossuth-díjat.

"Egy életmű összegzése a Kossuth-díj átvétele, amely örömteljes esemény számomra azért is, mert a magyar színházművészetben a díszlet- és jelmeztervezés mostohagyereknek számít" - mondta Székely László Jászai Mari-díjas díszlettervező, érdemes művész, amikor március 15-én átvette az elismerést.

Pályáját 1961-ben Egerben kezdte, ahová azóta is szívesen tér vissza, legutóbb Sütő András: Káin és Ábel című drámájának díszletén dolgozott, amire Blaskó Balázs, rendező-direktor kérte fel. „Időtlen a mélység, de modern a tér, minden előadáson külön tapsot kellene, hogy kapjon” – így jellemezte az előadás meglepő s hatásos díszletét az egyik kritika.

Székely tanár úr jelenleg több díszleten is dolgozik egyszerre, sok munkája van, már az 550. bemutatójánál tart külföldi munkáit is beleértve. "Hál' Isten dolgozom, ez tart talpon" - fogalmaz. A színpadi látványban, kivitelezésben ma versenyben kell lenni a tévécsatornákkal - mondta, hozzátéve, hogy ha nem lenne ekkora szakmai gyakorlata, nagy bajban lenne e téren az egyre szűkösebb anyagi lehetőségek miatt. Ám korosztálya egyik utolsó mohikánjaként többnyire a semmiből próbál várat építeni.

Művészetét 1973-ban Jászai Mari-díjjal ismerték el, 1984-ben érdemes művészi címet kapott, 1994-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend kiskeresztjével tüntették ki.

(MTI)

Az új irányvonalát illetve az elfogadott Alapszabályát mutatta be péntek délután az MSZP Egerben. A sajtótájékoztatón dr. Sós Tamás, az MSZP Heves megyei elnöke valamint dr. Harangozó Tamás, az Alapszabályt Szerkesztő Bizottság országos elnöke ismertette a párt kongresszusán történt változásokat.

Sós Tamás elmondta, az elnökségi ülésen szeretnék ismertetni az elfogadott Alapszabályt, illetve az új MSZP terveiről is tájékoztatni szeretnék a tagokat. Elmondta továbbá, hogy új programjukkal szerződést kívánnak kötni a társadalommal. dr. Harangozó Tamás kijelentette: nyitott és modern pártra van szükség, amely képes a hatékony és fegyelmezett működésre, a demokratikus intézkedéseken belül.

A párt kongresszusán olyan támogatói rendszerről döntöttek, mely önkéntességi alapon működne, ahol a tagok az internet segítségével nyomon követhetnék a párt munkáját, beleszólhatnak az MSZP működésébe. Ezzel a módszerrel fogják kiválasztani a megyei, városi és országgyűlési képviselőjelölteket, a jelöléshez legalább 10%-os támogatást kell szerezniük az interneten regisztrálóktól.

A Magyar Szocialista Párt szeretne nyitni a civil mozgalmak felé , olyan szövetséget kívánnak kötni, amely kimondaná, hogy a szervezetek vezetői helyet kaphatnak a párt országos választmányában.

A szavazások lebonyolítása az országos választás mintáján fog lezajlani, így a párttagok dönthetnek majd a megválasztott képviselőkről egy belső előjelölési kampány során. A jelölteknek itt is a tagok 10 %-nak a támogatását kell megszerezniük.

Eger bevásárlóközpontjában nyílt egy új és modern négy évszakos korcsolyapálya, melyet akár április végéig is használhatnak a siklani vágyók.

Nem marad korcsolyapálya nélkül Eger ezen a télen sem, hiszen az időjárástól függetlenül remek csúszófelületet garantáló pálya nyílt november 18-án, az Agria Park udvarán. A jégpálya üzemeltetője a Cafe Frei Eger, támogatója az önkormányzat, házigazdája a bevásárlóközpont.

A bevásárló központ egyik kávézójának kezdeményezésére valósult meg a korcsolyázó felület, melyet az Agria Park és Eger MJV Önkormányzata is támogatott. A kávézó egy műanyag borítású jégpályát telepített és működtet az egykori dohánygyári udvaron. A közforgalmi sátort az EVAT Zrt.-n keresztül Eger térítésmentesen bocsátja rendelkezésre, így a város sportolni, szórakozni vágyó közönsége kulturált körülmények között melegedhet és fogyaszthat forró italokat és étkeket.
Szőke István a bevásárló központ igazgatója kiemelte, hogy az Agria Park egy közösség tér, ahová jó bemenni. Eddig is számos kulturális és sportprogramot kínáltak, valamit előtérbe helyezték az egészséges életmód népszerűsítését, ezért is nagyszerű, hogy az udvart télen is hasznos idő eltöltésre tudják felkínálni.
A megnyitón Rázsi Botond alpolgármester kihangsúlyozta, hogy ez nem az a jégpálya, amit a városvezetés ígért, mégis örülnek annak, hogy itt a belvárosban megépült egy ilyen sportolási és hobby lehetőség. A Felsővárosba tervezett jégpálya elkészítése is folyamatban van, mely nem konkurensként, hanem kínálatbővítésként tekintenek majd.

A Café Kori pálya április végéig üzemel az Agria Park nyitvatartási idejében reggel 9 órától este 9-ig, hétvégén éjfélig. A pálya mérete 400 m2, , melyen maximum 50 ember csúszhat egyszerre. A helyszínen korcsolyát lehet kölcsönözni, és a csúszó alkalmatosságok élezését külön berendezéssel biztosítják.

A pálya különlegessége abban rejlik, hogy ez egy amerikai szintetikus jégpályarendszer, amelynek köszönhetően immár télen-nyáron, olcsón és környezetbarát módon lehet korizni. A Summerice™ a világ legmodernebb és legjobban bizonyító műanyagjég-alkalmazására. Az egymáshoz speciális, galambfarok formájú kapcsokkal illeszkedő óriási kirakódarabkák egyszerre alkalmazkodók és ellenállók. Ezeket az egyedi, környezetbarát polimerekből készült felületeket sem a sugárzó napfény, sem az erős igénybevétel nem teszi próbára. A műanyag panelek rugalmasabbak a műjégnél, így a szintetikus pályán nemcsak a sérülésveszély kisebb, de a korcsolyázás az ízületekkel is kíméletesebb.

Forrás: Egriszín

Határozott baloldali pártként kívánja folytatni politizálását a Magyar Szocialista Párt – hangzott el Balogh András, az MSZP elnökhelyettese és dr. Sós Tamás országgyűlési képviselő közös egri sajtótájékoztatóján.

-          2014-ben váltópártként kell fellépnie az MSZP-nek, olyan politikával, mellyel szövetségeket lehet kötni – kezdte dr. Sós Tamás.

Balogh András elmondta, felelős ellenzékként, nem durva szavakkal és kiabálással, hanem intellektuális erővel kívánják eljuttatni álláspontjukat a lakosság felé.

-          Drámai a helyzet Magyarországon, a lakosság nagyobb része azt érzi, hogy vesztes, és ez nem természetes. Ebben a jelenlegi kormánynak igen nagy felelőssége van, hiszen a lakosság reményvesztettsége mellett az gazdasági törvények megszorításai is hatnak. Mi lettünk Európa legpesszimistább népe. Nem csoda ez akkor, amikor a magyar lakosság 40 százaléka a létminimumon, vagy az alatt él. Ez azt jelenti, hogy csaknem 3,7 millióan a nyomorgás közelében vannak – ecsetelte a helyzetet az MSZP elnökhelyettese.

Hozzátette: amikor a társadalom így szakad szét, akkor robbanásveszély van. Az MSZP nem a „barikádokra” kívánja vezényelni az embereket, hanem konkrét megoldásokkal igyekeznek alternatívát támasztani a megszorító kormánnyal szemben.

-          Magyarországon ismét megismerte a lakosság a félelmet, nem merik vállalni a nézeteiket. A sajtó korlátozva van – hangsúlyozta Balogh.

A Demokratikus Koalíció kiválásával kapcsolatban elhangzott: ez a kilépés szükségszerű volt, hiszen az MSZP-n belül többféle irányzat létezett, ami nem lett volna baj, ha nem bomlasztotta volna az MSZP-t.

-          Gyurcsány Ferenc és csoportja a régi SZDSZ nyomvonalán halad, az MSZP pedig a modern nemzetközi viszonylatban is elismert szociáldemokrata vonalat kívánja követni. Az Európai Parlament szocialista képviselői kifejezték azon álláspontjukat, miszerint a Magyar Szocialista Pártot tekintik a magyar baloldal megtestesítőjének – zárta mondandóját Balogh András.

Tóth József polgármester és országgyűlési képviselő meghívására Tiszanánán koszorúzott és mondott ünnepi beszédet 1956. október 23-ra emlékezve Nyitrai Zsolt miniszterelnöki biztos - áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

Nyitrai Zsolt a megemlékezésen úgy fogalmazott, “a magyar szabadság csak akkor teljesedik ki, ha minden magyar összefog a szabadságunkért. Nincs szabadság felülről, és nincs szabadság kívülről. A szabadság azt jelenti, hogy mi rendezhetjük be a saját életünket. Ha nem vagyunk, ha nem lehetünk szabadok, mások rendezik be az életünket” – fogalmazott a miniszterelnöki biztos.
Nyitrai Zsolt ’56 tanulságát is megosztotta hallgatóságával: “1956-hoz hasonlóan ma is arra van szükség, hogy összefogjunk, kiálljunk egymásért és a szabadságunkért. Helyettünk ezt senki sem fogja megtenni. Akkor leszünk erős és szabad nemzet, ha bátran kiállunk a saját értékeinkért. Ezt követeli a hősök emléke, és ezt követeli, hogy 1956 nekünk magyaroknak becsületbeli ügy. Becsületbeli ügy, mert igazság és szabadság kéz a kézben jár, nincsen egyik a másik nélkül."
“Ma egy adott nemzettől több ezer kilométerre, a megkérdezésük nélkül el lehet dönteni, hogy valutáját leértékelik,
vagyontárgyait pedig bagóért értékesítik. Ma a pénzügyi függés hasonló ahhoz a börtönhöz, mint amit a sztálinisták az ’50-es években ácsoltak. Itt is, és ott is nyomasztó volt a szabadság hiánya, az, hogy mi magyarok úgy éreztük, nem a magunk urai, hanem mások és idegen hatalmaknak kiszolgáltatottjai vagyunk.
Ezt a modern béklyót, az uzsorásdiktatúrát épp úgy le kell magunkról ráznunk, ahogy az ’56-osok lerázták magukról a sztálinizmus béklyóit. 55 évvel egy győztes forradalom után újra és újra meg kell mutatnunk minden nap: egy bátor nemzet döntéseket hoz, és mer első lenni. Mer győztes lenni.
Ebben áll az ’56-osok máig ható üzenete: a szabadságért mindig, és mindenkor ki kell állni, mindig, és mindenkivel szemben. A szolgalelkűség nekünk, magyaroknak nem járható út, a szolgalelkűségből csak szolgaság következik” – fogalmazott Nyitrai Zsolt Tiszanánán.

Eger önkormányzata országos építészeti tervpályázatot hirdetett a Bárány Uszoda felújítására. A tervpályázati kiírást 56 tervező vásárolta meg, s összesen 48 pályamű érkezett a Polgármesteri Hivatalba. Ezek közül 45 felelt meg az előírásoknak. A Bíráló Bizottság Habis László polgármester vezetésével, helyi és országosan elismert építész szakemberek mellett az uszoda életét jól ismerő szakértőkkel kiegészülve október 7-e és 16-a között bírálta a terveket. Az eredményhirdetésre október 20-án, csütörtökön a Városháza dísztermében került sor.

A kiírásban megfogalmazott tervezési program megvalósítására pályázati formában keresték a legjobb tervmegoldást és az alkalmas tervezőt, akivel a város szerződést köt majd. Olyan elképzeléseket vártak, melyek megőrzik az 1925-ben épült létesítmény értékeit, az egriek számára érzelmileg fontos hangulatot, ugyanakkor az uszodának az átalakítással alkalmassá kell válnia a sportcélok korszerű kiszolgálására, és további turisztikai attrakciókkal kell kiegészülnie.

A Bíráló Bizottság a díjazott munkákat a Bárány Uszoda felújítására vonatkozó tervezési feladat alapdokumentumaként kívánja hasznosítani. A továbbtervezési munkára az I. díjban részesített tervezővel szándékozik a kiíró szerződést kötni oly módon, hogy a tervpályázat tanulságait levonva a tervbe - konzultáció után - a szükséges pontosítások beépülhessenek. Az így létrejövő dokumentáció lehet egy a létesítmény megvalósításának fedezetét megteremtő pályázat alapdokumentuma. A tervek szerint a közeljövőben Eger város lakossága egy kiállítás keretében ismerheti meg a tervpályázat teljes anyagát.

A tervpályázatot kiíró önkormányzat alapvető elvárásként fogalmazta meg a létesítmény korábbi atmoszférájának megőrzését. A tervezők fontos értelmezési lehetőség elé kerültek azzal, hogy az eredeti öltöző- és lelátóépületet el kellett bontani annak műszaki állapota miatt.  A Bíráló Bizottság értékelése szerint az egykori hangulati elemek megőrzése, továbbörökítése magával a térhasználattal, illetve a részletformák mai értelmezésével érhető el.
A medence elforgatásával kapcsolatban a Bizottság a tengelyeiben merőlegesen elforgatott medenceterű tervpályázatok megoldásait nem támogatta.
A Bárány Uszoda sajátos értékei közé sorolható környezetében való megjelenése is. Az épületek, építmények a tervek többségében a terület északi és déli oldalára kerülnek, így a külső, köz-térrel való kapcsolat intenzitása fenntartható maradt. Hasonlóan fontos a viszonyulás, a kapcsolatkeresés a fedett uszoda épületével is. A legjobb megoldásokban az emeleti szinten kialakított utca fölötti folyosóra, mint kapcsolóelemre szerkesztett oldott térsorral oldották meg a pályázók a harmonikus kapcsolatot.
Az építészeti program sajátos elemét jelentette egy többfunkciós kiállítótér integrálása a sportlétesítménybe. Ez a funkció a pályázók zöme számára inspirálóan hatott, segítette az uszoda és a városi köztér intenzív összefűzését. Az építészeti program adott tartalommal való bővítése a pályázat előnyére szolgált.

A BÍRÁLÓ BIZOTTSÁG - SZAKMAI ÉRTÉKELÉS UTÁN - AZ ALÁBBI DÖNTÉST HOZTA:

I. díj: 6-os sorszámú pályamű. Pályázó neve: Dajka Péter.
Puhl és Dajka Építész Iroda Kft. (2000 Szentendre, Angyal u. 3.)
Munkatársak: Berecz Dániel, Csirmaz Annamária, Drabant Ágnes, Horváth Ágnes, Huszár Tamás, Ivanics Zoltán, Oltvai Tamás.
A terv az uszodatér alapstruktúráját, meghatározó térfalképző elemeit, építészeti karakterét kiemelkedő színvonalon őrzi meg, úgy, hogy eközben a mai modern igényeknek megfelelő épület jöhet létre. Az uszodai funkció mellé rendelt közösségi terek olyan, jól átlátható transzparens térbe kerültek, amely szervesen kapcsolódik az uszodai szárnyhoz, miközben a publikus köztérrel való kommunikációja is dinamikus lehet. Az info-pont épületbe történő integrálása, építészeti jelként való expresszív megfogalmazása eredeti eleme a tervnek.

II. díj: 30-as sorszámú pályamű. Pályázó neve: Czigány Tamás.
Czita Építész Iroda Kft. (9024 Győr, Zrínyi u. 4/c.)
Munkatársak: Tóth Györgyi, Papp Róbert, Cseh András, Élő József, Kakas Bea, Kozma Zoltán, Mózes Ádám, Németh Dávid, Stein Júlia, Tátrai Ádám, Serfőző István, Kovács István, Luksander Rezső,
A pályamű megkapó érzékenységgel közvetíti egy nyitott fürdő szellemét, hangulatát. Építészeti kialakítása példamutatóan tiszta és következetes. Átgondoltsága és mértéktartó felfogása miatt a terv műszaki megvalósítás és költség szempontjából egyaránt kedvező. Az épület tökéletesen eltalálja az uszoda léptékét és arányait, de építészeti részletképzéseiben kevésbé idézi fel az alföldi fürdők hangulatát szemben eredeti Bárány uszodáéval.

III. díj megosztva a 13-as és 26-os sorszámú pályamű
13-as: Pályázó neve: Szabó Levente - Hetedik Műterem Építészeti, Mérnöki Tervező és Tanácsadó Kft. (1125 Budapest, Tusnádi u. 7/a. II. em. 4.)
Munkatársak:    Dvorzsák Jessica, Simon Orsolya, Páll András, Bartis Katalin, Biri Balázs, Csontos Csenge, Horváth Csaba, Cser Ildikó, Barna Gábor, Zubreczki Jenő, Sallai Zoltán.
A 13-as számú pályaműben a Bíráló Bizottság pozitívan értékeli az épület tömegalakítását, a funkciók szeparálhatóságát, a homlokzatok transzparenciáját és a medencetér hangulatos építészeti megoldásait. A Bíráló Bizottság több, a továbbtervezés szempontjából is alkalmazható ötletet talált a tervben.

26-os: Pályázó neve: Nagy Sándor (7400 Kaposvár, Bajcsy-Zs. u. 31/b.)
Munkatársak: ZOA, Ripszám János.
A 26-os pályamű esetében a Bíráló Bizottság előnyös megoldásnak tartja a tiszta alaprajzi megoldásait, a déli épület megformálását, a homlokzati anyaghasználatot, mely rafináltan utal az egykori uszodára, és az épületegyüttes korszerű és visszafogott építészeti javaslatait. Ugyanakkor túlméretezettnek tartja az épület megvalósításához becsült költséget.

Megvétel: 27-es sorszámú pályamű
Pályázó neve: Keller Ferenc - Sólyom Benedek
Építész Stúdió Kft. (1016 Budapest, Krisztina krt. 71.)
A tervnek, a régi elemek átértelmezésével jól sikerült visszaadni a Bárány uszoda hangulatát. Az alaprajz tiszta, jól szervezett. Több értékes egyedi gondolatot is tartalmaz. Ilyenek többek között a homlokzatokon és az előcsarnokban is visszaköszönő korlátelemek, a medencetérbe való bekukkantást biztosító folyosók és a Bitskey uszoda „udvara” irányába tett gesztusok. A beépítés jól illeszkedik a kapcsolódó városszövethez, de nem ad megfelelő tömegű térfalat ad gyógypark irányába.

Megvétel: 35-ös sorszámú pályamű
Pályázó neve: Gereben Péter - Marián Balázs
Gereben Marián Építészek Kft. (1026 Budapest, II. ker. Pasaréti út 49.)
Munkatársak: Káldos András, V. Nagy Zoltán, Mészáros Olivér.
A Bíráló Bizottság jónak tartja az épület tömegének kialakítását, a déli épületrész nagyfelületű tetejének nyílással történő megbontását. Hasonlóan előnyös megoldás a déli-, a keleti- és a nyugati homlokzatok környezettel való kapcsolatának nyitottsága. A terv erőssége a medencetér hangulatos, az eredeti atmoszférát idéző építészeti javaslatai.

Szerda délután tartotta tanévnyitó ünnepségét megújult épületében az iskola. A Felsővárosi Általános Iskola, Iskola úti épületének megszűnésével a gyerekek illetve a tanárok átkerültek a Balassi Bálint volt tagiskola létesítményébe, ami ezentúl székhelyként fog funkcionálni. Az új nevünk Balassi  Bálint Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola lett- mondta Lachata István, az iskola igazgatója.

Egy pályázat útján 50 millió forinttal támogatta a városi vezetés az iskolát, amelyet felújításra fordítanak. Az átépítésre az őszi-tavaszi szünetben kerül sor, a tornaterem teljes felújítására illetve a nyílászárók teljes cseréjére költik el a támogatást.

Az igazgató elmondta: a két tantestület remekül működik együtt, reméli, hogy az eddig is sikeres iskolák még sikeresebbé válhatnak. Szintén nagy előrelépésnek tartja a mostanra majd minden tanteremben megtalálható aktív táblákat, illetve a modern informatikai eszközökkel felszerelt termeket, amelyeket szintén egy pályázat útján nyert el az intézmény.

A Magyar Köztársaság állami ünnepe alkalmából a városi díszünnepség keretein belül kitüntetések és díjak átadására került sor augusztus 20-án.

 Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése Díszpolgári Címet adományozott Dr. Bitskey István akadémikus, egyetemei tanárnak, Eger város hírnevének és tekintélyének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkássága elismeréseként.

Dr. Bitskey István 1941. március 26-án született Egerben. Édesapja úszó olimpikon, világbajnok, a Bitskey Aladár uszoda névadója. Az egyetem elvégzését követően rövid kitérő után "anyaintézményében", a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen kezdett tanítani, ahol a Régi Magyar Irodalomtörténeti Tanszék tanszékvezető egyetemi tanáraként nyugállományba vonulásáig dolgozott. 1991 óta az irodalomtudomány doktora, ezt követően pedig igazgatóként vezette a Magyar és Összehasonlító Irodalomtudományi Intézetet. 1998-ig a Bölcsészettudományi Kar dékánja, az MTA levelező tagja. Mindezeken túl az egri Eszterházy Károly Főiskola professzor emiratusa, a Debreceni Akadémiai Bizottság elnöke, a Professzorok Batthyány Körének tagja.  Fő kutatási területe a régi magyar irodalom, a reneszánsz és a barokk korszaka. Sokrétű tudományos munkássága számos egri vonással rendelkezik többek között Balassi Bálint és az egri vár kapcsán, de Eszterházy Károly püspök könyvtáralapító tevékenysége is érdeklődésének homlokterében áll. Bel- és külföldön megjelent műveivel nagyban hozzájárult a magyar irodalmi műveltség megismertetéséhez, városunk hírnevének öregbítéséhez. Kiemelkedő munkássága elismeréseként, és 70. születésnapja alkalmából részesült a megtisztelő „Díszpolgári Címben.”

Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése a város fejlődése és hírnevének növelése érdekében végzett kiemelkedő munkásságuk elismeréseként „Pro Agria Díjat” adományozott Fábián Béla szenior úszóbajnoknak és Stanislaw Frankowski úrnak, a magyar-lengyel kapcsolatok önzetlen segítőjének.

1.  Fábián Béla szenior úszóbajnok 1937. január 10-én született Pétervásárán. 1946-tól él Egerben. Az Eötvös Loránd Tudomány Egyetemen geológus diplomát szerzett, majd a Szolnoki Kőolajkutató Vállalatnál helyezkedett el, ahol nyugállományba vonulásáig kutató-geológusként dolgozott. 1949-től kezdett versenyszerűen úszni. Előbb ifjúsági, majd felnőtt válogatott lett. Legjobb eredménye a torinói Európai Bajnokságon a 200 méteres mell-úszásban elért 6. helyezése volt. 1988-tól kezdte el a rendszeres szenior-úszást. Versenyzőként eljutott a világ számos országába, így versenyzett Észak és Dél-Amerikában, Ausztráliában és Új-Zélandon is, mely helyeken mindig az egri úszás hírnevét öregbítette. Eddig elért legjobb eredményei: 22-szeres szenior Világbajnok, különböző számokban 43-szor nyert Magyar Bajnokságot, a szenior olimpiák 16-szoros győztese, többszörös Csendes-óceáni, Ázsia és Ausztrál Bajnok. Eger Kiváló Sportolója. Kiemelkedő eredményeivel nagyban hozzá járult városunk hírnevének öregbítéséhez, úszósportjának népszerűsítéséhez. Mindezek elismeréseként részesült a „Pro Agria Díj” kitüntetésben.

2. Stanislaw Maria Frankowski 1945. szeptember 17-én született a lengyelországi Przemyslben. Édesapját a második világháború idején az Egerben működő lengyel menekülttáborba internálták, ahol igazgatója volt az itt alapított lengyel gimnáziumnak. Egri lányt vett feleségül, majd a háború befejeződése után családjával Przemylbe költözött. Édesanyja a későbbiek során visszatelepedett Egerbe, ezért Frankowski úr városunkat is otthonának tekinti. Meghatározó szerepe volt abban, hogy a 70-es évektől napjainkig tartó gyümölcsöző kapcsolat jött létre az egri és a przemysli múzeumok között, melynek alapja Frankowski úr ügy iránti elkötelezettsége, és tökéletes lengyel-magyar nyelvismerete volt. 2003-ban így kerülhetett sor a két város közötti testvérvárosi megállapodás aláírására, ami újabb kapcsolatokat inspirált a kulturális élet, a tudományos kutatók és a civil szervezetek képviselői körében. Eger történelmi hagyományainak és kulturális értékeinek lengyelországi követeként hozzájárult ahhoz, hogy Przemyslből és környékéről sokan utaznak Egerbe, akik hazatérve tovább terjesztik városunk jó hírét. Több évtizedes önzetlen munkássága elismeréseként részesült ebben a kitüntetésben.

A közgyűlés „Pro Cultura Agriae-díjat” adományozott Molnár István Géza fotóművésznek.

Molnár István Géza1936. április 3-án született Iváncsán. Út-vasútépítő, és építésztechnikusi oklevelet szerezett. 1965-ben került Egerbe, ahol a Városi Tanács Terv- és Munkaügyi Osztályán dolgozott. Ötven éve foglalkozik fényképezéssel, a Heves Megyei Fotóklub alapító tagja. Fotografált tájat, épületeket és aktot, de igazán a portré és a zsáner érdekeli. Lakóhelyéről számtalan művészi felvételt készített, mely felvételek ma már igazi kurióziumnak számítanak. Tagja a Magyar Alkotóművészek Országos Szövetségének, a Magyar Fotóművészek Országos Szövetségének, valamint a Heves Megyei Szabad Szalon Egyesületnek is. Arany diplomás fotóművész. Alkotásait napjainkig 49 önálló, és 145 csoportos kiállításon láthatták az érdeklődők. Publikációi egri szerzők könyveiben, folyóiratokban és fotós könyvekben, idegenforgalmi kiadványokban jelentek meg. A város kulturális és művészeti értékeinek megismertetése, valamint a fotóművészeti oktatás érdekében végzett több évtizedes kiemelkedő munkássága elismeréseként 75. születésnapja alkalmából részesült ebben a kitüntetésben.

„Táncművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Barsi Csaba néptánc oktató.

Barsi Csaba 1972. június 6-án született Miskolcon. Kisgyőrben kezdett táncolni, de hamarosan a miskolci Avas Néptáncegyütteshez került. Tanfolyamokon és táncházakban is oktatott, miközben elvégezte a Táncművészeti Főiskola néptánc-pedagógus szakát. 15 éve jár rendszeresen Egerbe, ahol a Kerekes és Gajdos Táncházak állandó házigazdája és oktatója lett, majd felkérték a Megyei Művelődési Központ Lajtha László Néptáncegyüttesének művészeti vezetésére. Az eltelt időszak alatt az együttesnek 12 koreográfiát készített, a domaházi, gyimesi, mezőségi, rábaközi és moldvai táncokból. Természetesen együttesénél vendégoktatókkal és koreográfusokkal is dolgozott, de a szakmai munka mellett nagy hangsúlyt fektetett a közösségépítésre is. Táncosai az ő vezetésével jutottak el számos helyi, belföldi és külföldi rendezvényre, ezeken a helyeken is emelve Eger és a magyar kultúra hírnevét. Barsi Csaba az Egerben töltött 15 éve alatt rendkívül sokat tett a néphagyományok, a néptánc megismertetéséért és népszerűsítéséért. Kiemelkedő munkássága elismeréseként részesült a „Táncművészeti Nívódíj”-ban.

„Zenei Nívódíj” kitüntetésben részesült Dudás Anna főiskolai docens.

Dudás Anna 1954-ben született Vácon. Művésztanári oklevelét Budapesten a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1980- óta él Egerben, ahol a Tanárképző Főiskola 2. számú Gyakorló Általános iskolájában helyezkedett el. Néhány évvel később a főiskola ének-zene tanszékének lett vezető metodikusa. Egerbe kerülése óta aktív résztvevője a város zenei életének. A főiskolai kórus tagja, de a Movendo Kamarakórusban is énekelt. 2003-ban átvette a nagy múltú Agria Vegyeskar művészeti vezetését, mely együttessel számtalan nagysikerű rendezvényen szerepeltek. A különböző városi ünnepségeken kívül gyakran megfordultak külföldi és belföldi rendezvényeken, fesztiválokon. A 2008-ban alakult Egri Fertálymesteri Testület Férfikarának alapító karnagya, mely kórus országosan is egyedülállónak számít. Ezzel az együttessel is számos sikeres fellépést tudhat maga mögött. Városunk zenei életében kifejtett több évtizedes színvonalas munkássága elismeréseként részesült a „Zeneművészeti Nívódíj” kitüntetésben.

„Képzőművészeti Nívódíj” kitüntetésben részesült Kozma István festőművész.

Kozma István 1937. augusztus 15-én az erdélyi Szatmárnémetiben született. A kolozsvári Képzőművészeti Akadémia elvégzését követően nyomban Nagybányára költözött, itt élt és festett Magyarországra történő áttelepedéséig. A nagybányai festőiskola a modern magyar festészetet elindító mozgalom, ahol az új festőgeneráció szinte minden jelentős alakja megfordult. Kozma István ezt a levegőt szívta magába, s az Erdélyből való kényszerű távozása után Magyarországon is az ott tanult szellemben él és dolgozik. 1995-től van műterme Egerben, több mint tíz éve városunk polgára. Stílusa és tárgyi gazdagsága teszik munkáit egyedivé, mindenki mástól megkülönböztethetővé. Számtalan hazai és külföldi kiállítás résztvevője. Munkáit az egri közönség is több kiállításon láthatta, melyek közül emlékezetes az Ifjúsági Házban, a Kálvin Házban, a Templom Galériában és az Imola Galériában rendezett tárlata. A lakhelyül választott város Eger megbecsülésének kifejezéseként részesült a „Képzőművészeti Nívódíjban”.

„Irodalmi Nívódíj” kitüntetésben részesült Murawski Magdolna költő, publicista.

Murawski Magdolna 1950-ben született Letenyén, a 60-as évektől él Egerben. A Gárdonyi Gimnáziumban letett érettségi után a szegedi Tudományegyetem magyar – olasz szakán szerzett középiskolai tanári oklevelet. Kiemelkedő irodalmi munkássága az Új Hevesi Naplóhoz köti. A néhai Dr. Farkas András szerkesztette lapban előbb verseket publikált, majd a főszerkesztő halála után menedzsere, mindenese lett az egri folyóiratnak. Az Új Hevesi Naplóban tematikusan feldolgozta Eger régi és jelenkori kulturális értékeit, fórumot adott a helyi szerzőknek, s azoknak is, akik bár elszármaztak innen, kulturálisan kötődtek Egerhez. A folyóirat kiadását helyi és állami támogatásból finanszírozta mindaddig, míg a források elapadása miatt a kiadást kénytelen volt szüneteltetni. Murawski Magdolna gyűjteményes verseskötete „Megtalált szavak” címmel a közeli napokban jelent meg néhai Gál Elemér író előszavával. Gazdag irodalmi munkássága elismeréseként, 60. születésnapja alkalmából részesült az „Irdodalmi Nívódíj”-ban.

2011. évben Eger Megyei Jogú Város Közgyűlése az „Eger Város Egészségügyéért” kitüntetést adományozta Dr. Bíró István, Dr. Fazekas Péter és Dr. Misz Mihály főorvos uraknak.

1. Dr. Bíró István 1944-ben született Egerben. Egyetemi tanulmányait a Debreceni Orvostudományi Egyetemen végezte. Diplomájának megszerzése óta dolgozik az egri Markhot Ferenc Kórház Begyógyászati Osztályán. Belgyógyász és anesztezilógia-intenzív terápia szakorvosi képesítést szerzett. Részese volt az új Központi Aneszteziológiai és Intezív Osztály megszervezésének, vezetőként annak beindításának is. 1986-tól nyugdíjazásáig a szakrendelő belgyógyászatán dolgozott. Nevéhez kötődik a fájdalom-ambulancia elindítása, és számos újnak számító módszer kipróbálása, bevezetése. Óriási orvosi tapasztalatait másokkal is mindig megosztotta, tudományos munkásságát dolgozatok, könyvek, egyetemi tankönyvek általa írt fejezeti fémjelzik. Emberi és szakmai példamutatása széles körben ismert, és elismert. Munkájára, szakmai tapasztalatára nem csak betegei, de munkatársai is mindenkor számíthattak. Több évtizedes kiemelkedő munkásságának elismerése ez a kitüntetés.

2. Dr. Fazekas Péter 1944-ben született Debrecenben. Orvosi diplomáját is szülővárosában szerezte. 1968 őszétől kezdett az egri kórház II-es Röntgenosztályán dolgozni, ahol később röntgenológiai szakvizsgát is tett. A radiológián belül nagy jártasságot szerzett a CT és az MR diagnosztikában, ezek hazai oktatásában. 2000-ben a Radiológiai Osztály osztályvezető főorvosává nevezték ki. 2008-ban közel száz orvostársával elhagyta a kórházat, de szakmai vezetőként 2011 januárjában visszatért korábbi munkahelyére. Több mint 30 dolgozata jelent meg, és száznál több előadást tartott hazai tudományos fórumokon. Az egri Kórházban töltött közel három évtizedes tevékenysége során több 10 ezer beteg gyógyulásában játszott komoly szerepet. Emberségével, példaadó magatartásával elnyerte mind a betegek, mind pedig a munkatársai szeretetét és tiszteletét. Lelkiismeretes, áldozatos orvosi szolgálatának elismerése ez a kitüntetés.

4. Dr. Misz Mihály 1943-ban született Nagytályán. Mezőkövesden érettségizett, majd 1967-ben általános orvosi diplomát szerzett a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1973-ban került az egri Markhot Ferenc Megyei Kórház- Rendelőintézet belgyógyászati osztályára, később pedig a belgyógyászati intenzív osztályon dolgozott. Belgyógyász, anaestheziológus és nephrológus szakorvos.  A személyéhez és munkásságához köthető a belgyógyászathoz kapcsolt dializáló osztály létrehozása, a megyei művese-kezelés megszervezése és beindítása. 1988-tól a dialízis osztály főorvosa, később pedig a feladatot átvevő Dialízis Center Kft. egri művese állomásának orvos igazgatója. Kiváló szakember, lelkiismeretes orvos. Vezetőként és gyógyítóként egyaránt kivívta a gondjaira bízott betegek és a munkahelyi kollektíva megbecsülését, tiszteletét. Több mint 40 éves orvosi pályája jelentős részében az egri és a Heves megyei betegeket szolgálta. Az elismerés a tartalmas életútja előtti tisztelgés.

A szociális gondoskodás területén végzett munkássága elismeréseként 2011 évben a közgyűlés „Szociális Gondoskodásért” kitüntetésben részesítette Juhász Attiláné bölcsőde vezetőt.

Juhász Attiláné 1967-ben gondozónőként kezdte pályafutását az egri Állami Egészségügyi Gyermekotthonban. 1976-tól dolgozik a város által fenntartott Bölcsődékben. 1991-től a Dobó Katica Bölcsődében, 2000-től a Cecey Éva Bölcsődében, 2007-től pedig a Módszertani Bölcsődében vezető. Szakmai tapasztalati alapján megyei szakfelügyelői megbízást is kapott. Évek óta tereptanára a felsőfokú szakképzésnek, rész vett az Eszterházy Károly Főiskola által indított csecsemő- és kisgyermeknevelő képzés gyakorlati, tereptanári feladatainak kidolgozásában. Ma is aktív, az Észak-Magyarországi régió módszertani szaktanácsadója. Hosszú, tartalmas, sikerekben gazdag pályafutás áll mögötte. Barátságos, kedves és alkalmazkodó ember, vezetőként és szaktanácsadóként egyaránt tisztelik és szeretik. Rengeteg tudást, tapasztalatot közvetít az újonnan indult bölcsődéknek, intézményeknek. 45 éves kiemelkedő szakmai munkássága, valamint példamutató emberi magatartásának elismeréseként részesült a „Szociális gondoskodásért” kitüntetésben.