Keresés: „mozi” (27 találat)

Rendkívüli programmal zárul az „Egri séták Egrieknek” idei rendezvénysorozata. Az Egri Lokálpatrióta Egylet legsikeresebb rendezvényének idei utolsó eseményén Kiss Lajos, az Uránia Mozi igazgatója mesél.

Rendkívüli sétazárást tart Dr. Renn Oszkár vezetésével az Egri Lokálpatrióta Egylet október 19-én az Uránia Filmszínházban. Az érdeklődőket 16.30 órára várják film és mozi történettel, meglepetéssel. A mesélő ezúttal Kiss Lajos, a mozi igazgatója, köszöntőt mond Habis László polgármester, az Egri Lokálpatrióta Egylet elnöke.
Az Egri séták egrieknek sorozat hetente más-más sétacélt kínál a város múltja, jelene iránt érdeklődőknek. A népszerű lokálpatrióta rendezvényen 2007-től több mint hatezer egri polgár vett részt.

A Markhot Ferenc Kórház  Kft. Hospice osztálya és az  „ Emberi Méltóságért Közhasznú Alapítvány a Hospice Világnap alkalmából jótékonysági rendezvényt szervez 2010. október 15-én 15 órától az Uránia Mozi nagytermében.

A jótékonysági rendezvény a Hospice Osztály daganatos betegeinek életminőségének megőrzését szolgálja. A Hospice Világnap alkalmából az Agria Mozi egy héten át vetíti Koltai Lajos „Este” című filmjét. A mozi közönsége a Markhot Ferenc Kórház Hospice osztályáról készült rövidfilmet is láthatja október 11-től 15-ig, minden filmvetítés előtt.
A rendezvény fővédnöke Bíros Péter, háromszoros olimpiai bajnok vízilabdázó.

A jótékonysági rendezvény programja:

A Hospice osztályról készült film bemutatása

Irodalmi műsor: Kelemen Csaba színművész

Interaktív beszélgetés:
Dr. Hegedűs Katalin SOTE Magatartástudományi Intézet Oktatási Igazgatóhelyettes

Halmai Tamás pszihológus Hospice Alapítvány, Budapest

Moderátor: Varhola Regina, az Egri Szent István Rádió szerkesztő-riportere

Trombitaszóló: Vanyó János zenetanár

Irodalmi Műsor: Kelemen Csaba színművész

25 éves Continental Singers

A rendezvény szervezői:
Dr. Conrado Moscoso orvosszakmai vezető
Lubai Sándorné osztályvezető főnővér, az Emberi Méltóságért Közhasznú Alapítvány Kuratóriumának elnöke

Az egri Fidelitas elnöke, egyúttal önkormányzati képviselőjelöltje, Lombeczki Gábor kezdeményezi, hogy a 25 év alatti helybéli fiatalok féláron kapjanak mozi- vagy színházjegyet. Ehhez az önkormányzat honlapján a műsorkezdést megelőző 24 órán belül kellene regisztrálniuk és a visszaigazoló e-mail kinyomtatott másával mennének aztán a jegypénztárhoz. A belépők árának másik felét utólag az önkormányzat finanszírozná. Ekképpen kulturális értékekhez juthatnának a fiatalok. Az ötletet támogatja Habis László polgármester is, szerinte az olcsóbb jegy növelhetné a mozik, a színház látogatottságát, ugyanakkor természetesen a javaslat forrásigényét meg kell vizsgálni. A Fidelitas országos elnöke, Ágh Péter a közös sajtótájékoztatón hangsúlyozta: a kormány stratégiai kérdésként kezeli az ifjúság helyzetét, ezt jelzi például, hogy a Széchenyi Terv koncepciója kiemelt területként tekint az otthonteremtésre, hogy a diákhitel kamata minden eddiginél alacsonyabb, 8,5 százalék lett, továbbá, hogy megreformálják, gyakorlat-orientáltabbá teszik a szakképzést.

Forrás: Heol

Szinglik éjszakája címmel forgatott filmet Sas Tamás rendező 2009 év végén.  A moziban számos egri helyszín is feltűnik, ez jelenti a kapcsolódási pontot Eger Város Önkormányzata és a film között. Nagy István szocialista polgármester-jelölt szerint azonban a barter-szerződés, melyet 2009. június 5-én kötött a város a gyártóval (HCC Media Group) súlyosan sérti a közbeszerzési törvényt.

A 62,5 millió forint értékben köttetett szerződés Eger részére reklám, PR megjelenést biztosít, míg a másik félnek cserébe közterület használatot (37,5 millió FT+ÁFA) és egyéb tevékenységeket (12,5 millió FT+ÁFA) rögzít. Az egyéb tevékenységek között szerepel például a szemételszállítás, őrzés, ügyelet, mentők… „Nem igaz az a megközelítés, hogy ez a film Egernek nem került semmibe, mert ezekért, mint közvetített szolgáltatásokért, fizetnie kellett a városnak” - mondta Nagy István. Hozzátette, hogy a napokban szereztek tudomást a szerződésről melyen aláíróként Habis László polgármester neve szerepel, eddig egyetlen bizottság sem tudott róla. Véleménye szerint ilyen szerződést közbeszerzési eljárás, közgyűlési felhatalmazás nélkül nem lehet kötni, ráadásul az önkormányzat olyan területeket is biztosított a felvételhez – így például a várat, vagy az Agria Parkot és környékét – amely nem a saját tulajdona. Úgy gondolja, hogy a szerződés több ponton sérti a közbeszerzést, ezért a Közigazgatási Hivatalhoz fordul feljelentésével. „Ez az eset egy újabb példája annak, hogy Habis László semmibe veszi a lakókat és a közgyűlést, úgy gondolja mindenek felett áll” – mondta Nagy István.

Forrás: Egriszín

Habis László a következő közleményt juttata el hozzánk:

"A városmarketing leghatékonyabb eszköze, ha a településen játékfilmet forgatnak. Ezért vettük örömmel azt a kezdeményezést, hogy a Szinglik Éjszakája című film készítői megkeresték az önkormányzatunkat. A filmet országosan, több mint negyvenezren látták a filmszínházakban és ezen kívül a fizetős televíziócsatornákon, DVD-k útján továbbá a TV2 csatornán, illetve a továbbiakban más tv-csatornákon, a televíziós bemutatót követő 5 éves időtartamban is megtekinthető. Az önkormányzat természetben nyújtott szolgáltatást ( közterület használat stb.). A város kasszáját nem terheltük, mivel a társaság és az önkormányzat között  pénzmozgás nem történt. A tavalyi együttműködési megállapodás nyomán a bevételi és kiadási előirányzatokat az idei költségvetés tartalmazza, melyet minden bizottság és a közgyűlés is elfogadott.

A film országos bemutatójára 2010. február 25-én került sor, a díszelőadásra minden  önkormányzati képviselőt meghívtunk. Sajnálatosnak tartom, hogy Nagy István saját polgármester-jelölti marketingjét fontosabbnak tartja Eger város marketingjénél."

Négy ország öt egyetemének diákjai által készített alkotásait mutatták be a Slow Film Fesztivál zárórendezvényén tegnap este, az Uránia Moziban. A III. Nemzetközi Filmkészítő Műhely 15 alkotóját kollektív díjban részesítette a fesztivál zsűrije.

Két különdíj mellett jelképesen minden alkotót díjaztak a III. Nemzetközi Filmkészítő Műhely munkáinak értékelésén. 14 film készült az Eszterházy Károly Főiskolán Illés György emlékére meghirdetett Nemzetközi Filmkészítő Műhely egy hétig tartó működése alatt, ahol négy ország fiataljai stábokban dolgoztak. A Bollók Csaba filmrendező által vezetett Filmműhely alkotásait a Slow Film Fesztiválon értékelték a szakemberek.
Egy héten át alkottak a fiatalok a város különböző pontjain, a Dobó téren, az uszodában, a Vár környékén, az Érsekkertben vagy éppen a Széchenyi utcán, ahogyan ez a bemutatott alkotásokból is kiderült.
A III. Nemzetközi Filmkészítő Műhely résztvevői kameráikkal vidám alkotó hangulatban vették birtokba a várost és a témát, amit kisfilmek formájában tártak a közönség elé, a Slow Film Fesztivál ma esti gáláján.
A tárgy-animáció világát választók a Líceum termeit és folyosóit, a Líceum Tv környékét vették birtokba, rajzoltak, vágtak, tárgyakat manipuláltak. Készül olaszos hangulatú kártyaparti, török-magyar vitézi próba a filmeken, de a vízipólósok sem maradtak rejtve az Illés György emlékére rendezett filmműhely kamerái előtt. Az utolsó simításokat a késő éjszakába nyúló munkával tették teljessé, s az alkotókat olyan mesterek segítették, mint  Bollók Csaba filmrendező, a műhely vezetője, M. Tóth Éva, Balázs Béla díjas animációs rajzfilmrendező és Tóth Tibor mestertanár, a Mozgóképkultúra tanszékről. Az elkészült alkotásokat később a Líceum Tv műsorában is láthatja a közönség.

Forrás: Egriszín

Faragó Annamária „Csángó zsoltár” című, a Nemzeti Kamara Színház társulata erdélyi utazásáról szóló dokumentumfilmjének bemutatójával kezdődött tegnap este Eger legrangosabb mozgóképes eseménye, a nemzetközi Slow Film Fesztivál. A negyedik alkalommal megrendezett filmünnep megnyitóján bemutatkozott az Usztics Mátyás vezette Nemzeti Kamara Színház az Uránia moziban.

Széki táncokkal nyitotta meg a Slow Film Fesztivált az Eszterházy Károly Főiskola Egres Néptáncegyüttese tegnap este. A rendezvényt Habis László polgármester köszöntötte, méltatva a bemutatásra kerülő filmet és a csángók sorsa iránt felelősséget érző, őket segítő egri polgárok munkáját.
A Slow Film jelentése az, hogy álljunk meg egy pillanatra, gondoljuk át, mi vesz körül minket, miért vagyunk a világban, mi a felelősségünk. Ne rohanjunk állandóan, ne legyünk izgágák, nyugtalanok, mert néha szükség van a lassulásra, az elgondolkodásra, fogalmazta meg gondolatait a polgármester a kifejezés kapcsán
A találkozó megnyitója alkalmából Usztics Mátyás Nemzeti Kamara Színház igazgatója valamint Pelsőczy László, Herman Gréta, Mettler Emese színművészek voltak az est vendégei.
Az idei Slow Film Fesztiválon 17 ország munkáiból 57 filmet láthat a nagyközönség. A filmeket szakmai zsűri értékeli, melynek tagjai, Báron György filmesztéta, Dúló Károly filmrendező és Erős Péter operatőr.

Az Eszterházy Károly Főiskola idén is bekapcsolódik a fesztiválba, az Illés György operatőr emlékének ajánlott Nemzetközi Filmműhellyel, amelyen négy nemzet öt egyetemének hallgatói vesznek részt. Az EKF harmadik éve hívja a társegyetemek hallgatóit közös alkotó munkára a Slow Film kapcsán. Ez évben a meghívással a brémai-, a komárnoi-, a szentpétervári és a kaposvári egyetem hallgatói éltek. A Műhely két hete alatt nemzetközi team-munkában készítenek pár perces rövid filmeket filmes szakemberek, a főiskola tanárai, a Líceum Tv munkatársai segítségével két kurzusban: animációs kísérleti film és kreatív dokumentumfilm.
A Műhely szakmai vezetője: Bollók Csaba, az ismert filmrendező, a mozgóképkultúra tanszék docense. Kurzusvezetők: M Tóth Éva, Balázs Béla-díjas animációs  rajzfilmrendező, a Kaposvári Egyetem docense és dr. Tóth Tibor, mestertanár a Mozgóképkultúra tanszékről. A Nemzetközi Filmkészítő Műhely a résztvevők előzetes ismereteire, kreativitására építve megismertet a forgatókönyvírás, a gyártás, forgatás, vágás, hang-, képalkotás alapvető folyamataival és szabályaival.                               
A Műhely második hetében kapcsolódik az Egri Nemzetközi Slow Film Fesztivál programjaihoz, lehetőséget teremt alkotói találkozókra, fesztiválfilmek megtekintésére.
A Filmkészítő Műhely tagjai által készített kisfilmeket szakemberek zsűrizik és értékelik, díjkiosztásra a Slow Filmfesztivál záró ünnepségén kerül sor az Uránia moziban. Ezeket az alkotásokat a Líceum Televízió folyamatosan műsorára tűzi s a nemzetközi alkotó team tagjai is magukkal viszik.
A III. Nemzetközi Filmműhely a Médiainformatika Intézet, a Mozgóképkultúra tanszék, a Nemzetközi Kapcsolatok Központja, a Lyceum Pro Scientiis Alapítvány, az FHÖK, a Líceum televízió, a Kulturális programigazgatóság, az EKF Hébé-Juventos Közhasznú Művészeti Egyesülete és Eger Megyei Jogú Város támogatásával működik.
    
Az ünnepélyes megnyitót követően, elsőként a „Csángó zsoltár” című dokumentumfilmet láthatta a közönség. A vetítés után Faragó Annamária rendezővel, Ocskai László operatőrrel és Marjai László vágóval találkozhatott a nagyérdemű, a fesztivál első estéjén.
A rendhagyó, műfaji határok közé nem sorolható film hűen dokumentálja a hét éve tartó missziót, amelynek legutóbbi csángóföldi turnéjára egy filmes stáb is elkísérte a művészeket. A színészek olyan csángó embereknek közvetítik a magyar kultúrát, kik színházat még sohasem láttak. A művészi munka a falvak művelődési házában, udvarokban, pajtákban, szabad ég alatt zajlik, ami mellett a csángók szeretetteljes, őszinte hálájának megnyilatkozása éppúgy lélekemelő, mint a hegyekkel bástyázott falvak mesés tájai. A képeken kamasz gyerekek vallanak magyarságukról, nemzeti hovatartozásukról.

Forrás: Egriszín

Rendkívül gazdag, változatos, az egész család számára sok érdekességet kínáló programsorozattal rendezték meg a Múzeumok Éjszakáját Egerben. Az este leglátványosabb eseményei közé tartozott a várban megrendezett II. Kárpát-Medencei Tűzugrás Fesztivál és a Macik éjszakája kiállítás, de ezen az estén a már megszokott menetrend szerint, több helyszínen várták a látogatókat.

A Múzeumok Éjszakáján hagyományos helyszín volt a vár, ahol az állandó kiállítások és a Kazamata fáklyás bejárása mellett színpadi műsor, néptáncegyüttesek fellépése, a Vocalissimo énekegyüttes előadása, Dr. Csiffáry Gergely előadása Bornemissza Gergely deák életéről, "Raktár-műhely-kiállítás” és táncház várta a nagy számban megjelent látogatókat.
Az éjfélig tartó ingyenes látnivalók között az „Egri vár története” a „Kivégzés, tortúra, megszégyenítés a régi Magyarországon” program is szerepelt, de kedvelt célpontnak bizonyult az Éremverde, a Panoptikum, valamint a 3D-s Vármozi is. A Dobó-bástya éjszakai vendége ezúttal a rákóczifalvai MACIMÚZEUM lakói voltak.
A Dobó bástya Terasz ezen az estén bemutatta Eger legjobb kocsmáját, ahol, igazán érdemes időt tölteni és borokat kortyolni. Az esti félhomályban Horváth Ferenc színművész gitárral dicsérte a borokat, miközben a hallgatóság az ízek mellett a nyárral átitatott éjszakai egri panorámát is élvezhette. A terasz kiváló ivóhelyén, a „Heves Megye legjobb bora” verseny nyertes borászai mutatkoztak be.

Középkori hagyomány elevenedik meg a Szent Iván éji tűzugrás szokásában melyet a várudvaron, a Gótikus palota előtt elevenített fel a Boróka, az Egres és a Lajtha László Néptáncegyüttes, csatlakozva a Kárpát-medence megannyi településéhez, ahol ugyanabban a pillanatban lobbant fel egyszerre a szentiváni tűz.
A hagyomány szerint ilyenkor a négyszögűre rakott tűz köré gyűlik sok, sok táncos, és méltóságteljes, lassú körtánc kezdődik, egyszerre 50 helyszínen. A sok, sok kör, amely a közös időpont és a közös gondolat eredményeként egy hatalmas virtuális körré növekszik. Az ügyes menyecskék úgy járták a táncot, hogy az életerőt sugárzó forgatagba még a Hold is beleszédült. A tüzes éjszakába hajló mulatozást, immár szokás szerint tűzijáték koronázta meg.

A II. Kárpát-medencei Tűzugrás Fesztivál a népi kultúra összetartó és közösségteremtő erejét igyekszik bemutatni, azt, hogy a közös ének, a közös tánc, az összekapaszkodó körök át tudják törni az elidegenedés falát. Azt, hogy az együvé tartozás érzése le tudja győzni a távolságot, át tudja lépni a határokat és távoli vidékeket képes összekötni.
A Szent Iván napi tűzgyújtás gyökerei a korakereszténység idejéig nyúlnak vissza, de egyes elemei a magyarság ázsiai tartózkodásáig visszavezethetők. A tűz mitikus, megtisztító ereje, a világosság ünnepe az egész keresztény Európa szokásvilágába bekerült. A középkori Európában a nyári napforduló éjszakáján mindenhol felgyulladtak a sötétséget elűző tüzek, megszólalt a szentiváni ének. Szerelmi varázsló, kiházasító énekeket énekeltek, a fiatalok rituális körtáncot jártak, a lányok átugrottak a parázsló tűzön.
Az urbanizáció a Kárpát-medencétől nyugatra ezt a hagyományt is eltüntette, mint oly sok mindent a középkori Európa kultúrájából. Éppen ezért lehetünk büszkék arra, hogy ezeket a csodálatos értékeket nagyapáink, nagyanyáink a legutóbbi időkig megőrizték és átadták nekünk. A mi feladatunk az, hogy tovább őrizzük, a XXI. század megváltozott világához alakítsuk és felmutassuk őket! Nem csak a Kárpát-medencében élőknek, hanem egész Európának.
Ezért csendül fel az Európa peremén élő elfelejtett moldvai csángók öves táncának dallama. Azoké a csángóké, akik ott a végeken a legjobban megőrizték az egységes középkori Európa kultúráját, a gregorián dallamokat, a körtáncokat, a balladákat.
Ezért indul el az a körtánc, amivel több száz évvel ezelőtt a nyári napforduló estéjén egész Európa köszöntötte a világosság győzelmét a sötétség fölött, a Bretagne-tól a Kárpátokig, Skandináviától Itáliáig.

Ugyanúgy égnek a tüzek Magyarországon, Erdélyben, a Vajdaságban, Kárpátalján és a Felvidéken, ugyanúgy szólal meg az ének és indul el a tánc, s a tűz fénye eljut a Kárpát-medencében élő népekhez.

Forrás:Egriszin