Keresés: „nyúl” (51 találat)

Földrengés miatt emberekre omlott egy épület Egerben, a Gárdonyi-ház mellett pénteken. A szakemberek a vár pincerendszerébe is vonultak, ahol eltévedt turistacsoportot kutattak fel. Városi veszélyeket szimuláltak.

Földrengés miatt emberekre omlott egy épület Egerben, a Gárdonyi-ház mellett pénteken. A romokból faláttöréssel, dúcolással, az emeletről alpintechnikával és keresőkutya segítségével mentették ki őket a mentőcsoportok. A szakemberek nem sokkal később az egri vár pincerendszerébe vonultak, ahol eltévedt turistacsoportot kutattak fel és segítettek a bajba került diákoknak a kijutásban.

Mindezt csak gyakorlat keretében, ugyanis kétnapos nemzeti minősítő törzsvezetési- és terepgyakorlaton bizonyítja tudását Heves megye hét mentőcsapata:  a Dobó, a Gyöngy, a Tarna, a Bélkő, a Zagyva, a Rima-Laskó és a Hanyi.
A műveletet szombaton az egerszalóki víztározó térségében folytatják. A mentőcsoportok feladata lesz a vízfelületre került szennyező anyag elhatárolása, mentesítése, buzgár elfogása, hullámverés elleni védelem és nyúlgát kiépítése. Ezt speciális tudásával, technikai eszközökkel segíti az Agria Speciális Mentő és Tűzoltó Csoport, s a Kékes Kutató Mentő Alapítvány.
Ha a csoportok teljesítik a feltételeket, akkor valódi kárhelyen önállóan is beavatkozhatnak a jövőben.

Az állampolgárok biztonságérzete és a közösségi felelősségvállalás került előtérbe akkor, amikor a tavalyi évben megalakult a megye 7 járásából 6-ban egy-egy olyan területi rendeltetésű mentőcsoport, mely elsődlegesen a saját területén, de szükség szerint bárhol a megyében tudja segíteni a hivatásos szervek munkáját. Idén ősszel megalakult az Egri járásban a Dobó Mentőcsoport is, melynek tagjai a Vitézlő Oskola, a Bornemisza Cserkészcsapat, a Nagytálya ÖTE és a Búvár- és Vízi Sport Klub.

Pénteken éjfélkor a megyei főügyelet riasztotta a gyakorlat első napján részt vevő vezetőket. Reggel hat órára kellett a riasztottaknak a megjelölt találkozási pontra bevonulni. A kötelező felszerelések szemlét és munkavédelmi oktatást követően megkezdődött az érdemi feladat végzése. Nyolc órára a gyakorlat minden résztvevője az egri Gárdonyi-ház kertjében megkezdhette a tereprendezést és a bázisépítést. A tereprendezési feladatok között szerepelt favágás, cserje irtás, sőt egy akadályt képező teljes vaslépcső elbontása is. Fél egykor Sós István Eger alpolgármestere nyitotta meg ünnepélyesen a gyakorlatot.

Délután az előkészületeket követően kizárólag városi veszélyeket szimuláltak. Ez alapján első feladatként egy kifelé dőlő házfal megtámasztása szerepelt, szabályos dúcolással. A feltételezett helyzetnek megfelelően sérültek kimentése is feladatként jelentkezett egy földrengésben károsodott épületből. A sikeres mentés érdekében alpin technikás mentést alkalmaztak emeltről, valamint elzárt területre faláttöréssel jutottak be. A biztonságos munkavégzés érdekében az épületet belülről is alá kellett dúcolni.

További feladat volt, hogy eltünt, sérült gyerekeket kellett felkutatni keresésre kiképzett kutyákkal. Eger városára jellemző a kiterjedt pincerendszer, ezért a mentőcsapatok azt a feladatot kapták, hogy sérült gyerekeket mentsenek ki teljesen sötét környezetből. Ezeket a körülményeket az Egri Vár kazamata rendszerében imitáltuk. A feladatot nehezítette, hogy a sérülteket egy szűk, kanyargós lépcsőn keresztül kellett kimenteni.

Szombaton az Egerszalóki víztározónál folytatódik a gyakorlat, ahol árvízi és a vizek kártételei elleni védekezésből adnak számot a mentőcsoportok: feladataik közótt szerepel többek között nyűlgát építés, a védművek bordás megtámasztása, jászolgát-építés, buzgár elfojtás és fóliázás.

Forrás: Heol

A több mint 300 éves múltra visszatekintő parádsasvári üveggyárba kezdetben külhonból, nagyrészt szlovák területről érkeztek az üvegfúvó mesterek, magukkal hozva színes népszokásaikat, köztük az asszonyfarsangot. A szokás lényege, hogy az asszonyok a férfiak kizárásával közös mulatságot rendeznek. Legtöbbjük férfinak öltözött, a maskarák kialakításához általában régi ruhákat, gyakran férjük ruháit használták fel, bekormozták arcukat, bajuszt festettek, hogy felismerhetetlenek legyenek. A borotválás, a szimbolikus hatalomátvétel eszköze a fából készült borotva, a szappan gyakran jégcsap, a pamacsot nyúlláb, vagy disznósörény helyettesítette, púderként lisztet használtak, tükör helyett pedig lyukas szitát vagy szakajtót mutattak.

Az asszonyok bejárták a falut, énekeltek, tréfálkoztak, s közben persze derekasan ittak, amúgy férfi módra. A férfiak menekültek előlük, de a menekülőt az asszonyok elfogták, fából készült borotvájukkal megborotválták, arcát liszttel beszórták. Fizetségül csak pénzt fogadtak el, és azt könyörtelenül be is hajtották. Ebből szerezték be az esti mulatozás, a „macskabál” kellékeit: a forralt bort és a fánkot.

Az asszonyfarsang középpontjában álló ceremónia, a borotválás a mai napig nem merült feledésbe. Igaz, ma már a nők mellett a férfiak, sőt a gyermekek is szívesen részt vesznek a vidám maskarás felvonuláson és az azt követő farsangi bálon.

A rendőrség és a Füzesabonyi Járási Ügyészség esetleges további sértettek jelentkezését várja, mivel adatok vannak arra, hogy a még ismeretlen jegyvizsgáló más lányokkal is kikezdett.

Feljelentésre büntető eljárás indult ismeretlen vasúti jegyvizsgáló ellen, aki június 6-án a Szihalom-Füzesabony vonalszakaszon utazó 14 éves lányt molesztálta - tájékoztatta közleményben a heol.hu-t Dr. Konkoly Thege László főügyészségi ügyész, a Heves Megyei Főügyészség sajtószóvivője.

A kalauz útközben ölelgette, majd Füzesabonyban nem engedte leszállni a vonatról a lányt. Tiltakozása ellenére a sértett kezeit felemelve őt az ablakhoz nyomta és erősködött, hogy csókolja meg. A lány a csók pillanatát kihasználva tudott a vonatról elmenekülni, mikor támadója lehunyta a szemét.

A sértett ugyanezen az útvonalon utazott vissza Szihalomra 17 óra körüli időben. A vonaton ekkor is a feljelentett személy volt a jegykezelő, aki mellé ült, átölelte és ismét csókot kért tőle, majd a lány lábai közé nyúlva megfogta annak nemi szervét. De erre már a sértett kérésére, direkt a védelme és a tanúskodás miatt vele utazó férfi közbelépett és elzavarta a magáról megfeledkezett vasutast.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság aljas indokból, tizennyolcadik életévét be nem töltött személy sérelmére elkövetett személyi szabadság megsértésének bűntette miatt folytat fokozott ügyészi felügyelet mellett nyomozást. A rendelkezésre álló adatok alapján szemérem elleni erőszak bűntette, továbbá tettleges becsületsértés gyanúja is fennáll az ügyben.

A rendőrség és a Füzesabonyi Járási Ügyészség esetleges további sértettek jelentkezését várja, mivel adatok vannak arra, hogy a még ismeretlen jegyvizsgáló más lányokkal is kikezdett.

Forrás: Heol

Kigyulladt egy személyautó Füzesabony határában egy kaszálón. A tulajdonos a földjéről akarta elszállítani a szénát, amikor menet közben egy robbanást hallott a motortérből. Ezután sűrű fekete füst kezdett gomolyogni. Csak annyi idejük volt, hogy kiszálljanak a családtagjaival a kocsiból, már lángolt is az egész jármű. Még a jogosítványáért vissza nyúlt, de más dolgukat már nem tudtak kiszedni a lángoló autóból.

A Mezőkövesdről érkező tűzoltók sem tudták már a járművet megmenteni. A lángokat eloltották, de a kocsi totálkáros lett. A tulajdonos elmondta: szerencsére van biztosítása az autóra, így a kár egy része megtérülhet.

A kocsiban utazók szerencsére nem sérültek meg, az ijedtségen kívül más bajuk nem lett.

– Mivel az eset szombat délután Füzesabony külterületén történt, ezért a mezőkövesdi tűzoltók vonultak ki egy szerkocsival – tájékoztatta a HEOL-t a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkatársa. Elmondta még, hogy egy Lada személygépkocsi motortere égett ki teljesen, és keletkezett ezzel jelentős anyagi kár. Megerősítette: a tűznél senki nem sérült meg. Az oltásban mezőkövesdi hivatásos tűzoltóknak a Füzesabonyi Önkéntes Tűzoltó Egyesület is besegített. A riasztás a katasztrófavédelemhez négy óra előtt tíz perccel érkezett. A tüzet végül két vízsugárral fékezték meg.

Az idei hosszúra nyúlt, bőséges csapadékú tél után csodás látványt nyújtanak a Bükk időszakos karsztforrásai: a Lök-völgyben található Feketelen- és Imó-kő-források, illetve a Vörös-kő-völgyben lévő Vörös-kő-forrás, melyek Felsőtárkánytól 2-3 óra járásra található.

Mint említettük ezek a források időszakosan működnek, aktivitásuk a karsztvízszint emelkedésével, csökkenésével áll összefüggésben. Tavaszi aktív periódusuk a hóolvadás következményeként általában március-áprilisban kezdődik el. Csapadékos években sokszor nem állnak le a források és még nyáron is onthatják magukból a vizet. Felsőtárkánytól észak-keleti irányban, Tamás kútjától indulva, a Lök-völgyben található a sziklákkal övezett Feketelen-forrás.

Továbbhaladva a Lök-völgyben hamarosan szemünk elé tárul az apró vízeséseken lezúduló Imó-kő-forrás víztömege és az Imó-kő sziklafala. Tövében a sötét barlangnyílásból zúdul elő a mélyben összegyűlt, kristályosan csillogó karsztvíz. A felsőtárkányi Stimecz-házhoz közeledve a Vöröskő-völgyben találjuk meg a szökőkútszerűen, akár 2 méter magasságba is felszökő Vörös-kő-forrást.

BNPI/fotó: Novák Richárd

A székely lobogó a legrégebbi, identitásunkat őrző lobogó, amely 1601 óta ebben a formában él. Európában több olyan nép van, amelynek történelem során kialakult, évszázados hagyománya van, a zászló önazonosságuk egyértelmű jelképe. A székelység egy csodálatos értékekkel, emberi tartással rendelkező, a magyar kultúrához, Magyarországhoz tántoríthatatlanul, kitartóan ragaszkodó nép. Mindezt viharos évszázadokon keresztül bizonyították, kiállták a legnehezebb időszakokat is és ízig-vérig magyarok maradtak, ezért szívből tiszteljük és szeretjük őket.

Ismerjük a székely embereket, hiszen Gyergyószentmiklós Megyei Jogú Várossal testvérkapcsolatban vagyunk, ebben az esztendőben lesz 20 éve annak, hogy ezt a testvéri, nemzettestvéri viszonyt szerződésbe is foglaltuk. A székely néppel való szolidaritás és testvériség jeleként az egri Városházán is kitűzzük a székely lobogót, azzal a céllal, hogy újból hitet tegyünk a magyar nemzeti összetartozás mellett. Kedves nekünk a székelyekkel való kapcsolat, Eger városa Gyergyószentmiklóstól is kapott egy városi zászlót akkor, amikor nemzettestvéreink - Gyergyószentmiklósról és Zetelakáról - 2011-ben előbb Egerben igényelték a magyar állampolgárságot az egyszerűsített honosítási eljárás keretében, majd még abban az évben, július 4-én, a Nemzeti Összetartozás Napján 90-en tettek állampolgári esküt a Dobó téren. Azzal, hogy a gyergyóiakat is jelképező székely lobogót felvesszük egy időre itt, Egerben, a Városházán, csatlakozunk az európai együttélés normáinak betartására felhívó, határokon átnyúló mozgalomhoz. Szolidaritást vállalunk testvérvárosunk polgáraival is, akik immár ezer szállal kötődnek hozzánk, hiszen nálunk, Egerben lehettek hivatalosan is magyarok.

Eger Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának közleménye

Teljesen megújul idén Eger megszokott fesztiválja, a Történelmi vigasságok. Az utcán nem járkálnak majd középkori ruhába öltözött mutatványosok, és a Dobó tér középkori díszleteit is felváltják az EVAT sátrai.

A szervezők úgy gondolták, a mai kor megköveteli a megújulást, ezért idén felülírják a korábbi vigasságok autentikusságát, mai köntösbe öltöztetik, s a hagyományőrzést modern formában tálalják. Idén minősítik is a július 20-22 között megrendezendő fesztivált: alapfeltétel, hogy olyan új produkciók jelenjenek meg, melyeket itt láthat először a közönség.

Az egyik ilyen lesz a Babszem Jankó Gyermekszínház előadása, amelyben most a felnőtteknek játszanak. A téma a török megszállás és az egri vár ostroma, mai nyelvezettel, versese formában előadva. A darabról Baráth Zoltán a társulat vezetője elmondta, semmit nem kell komolyan venni, ami a darabban elhangzik.

A Történelmi Vigasságok további újdonsága, hogy a programok többségét sötétedés utánra tervezik. A tavalyi fény ünnep sikerén felbuzdulva ismét városunkba láthatjuk Cakó Ferenc homokanimációit, a Kiégő izzók Vizuális Csoport épületekre világított fényfestéseit és Attraction Látványszínház produkcióját. A műsoraik visszanyúlnak a török hódoltság korába, levéltári leletek felhasználásával korhű épületeket varázsolnak a Dobó térre. Ezen kívül még számtalan zenés program és meghökkentő színházi előadás várja a látogatókat a három nap alatt.

A szervezők szem előtt tartották, hogy minél több egri fellépőt foglalkoztassanak, így esett a választás a Babszem Jankó Gyermekszínházra, a Rejtő zenekarra, Lázár Attilára és a Blackrose Night reneszánsz rockzenekarra.
Napközben főleg a gyerekeké a tér. Egy 80 négyzetméteres sátorban különleges kézműves foglalkozások várnak a kicsikre. Lesz fazekaskodás, kelmefestés, természetes anyagokból készíthető népi játékok.

Forrás: Egriszín

inShare

Folk Error koncert, tűzbe öltözött dívák és Kurul dobosok szórakoztatták a közönséget Szentiván éjjelén a Szépasszony-völgyben.  A bátrak késő éjjel ropták a máglya körül a tánc és a tűz éjszakáján.

Az év legrövidebb éjszakájához sok legenda kötődik. Az izgalmas hagyomány ébrentartásához Egerben a Művészetek Háza járul hozzá minden évben programjaival. A hagyományos szépasszony-völgyi rendezvénynek idén is a zene, a tánc és a tűz voltak a legfontosabb elemei.

Folk and roll

Szent Iván éjjelén a zenét a Folk Error testesítette meg. Bár kezdetben a színpadtól meglehetősen nagy távolságot tartott a közönség, a népzenét más műfajokkal egyedi módon vegyítő zenekar nem volt bátortalan. A folk-rock megmozgatta a lábakat, kellet is, hiszen amilyen meleg volt a délután, olyan hűvös lett az este.
A 2006-ban alakult banda rápörgött a népdalokra, új irányt képvisel a világzenében. A népzenén belül is csaponganak a tájegységek, dalfajták között, ahogyan a könnyűzenei stílusok és hangszerek is sűrűn forgolódnak zenéjükben.
Régi szokások, hiedelmek világát idézi meg a Szentiván-éj mágikus hangulata. A nyári napfordulót, az év legrövidebb éjszakáját mindig is ünnepelték az európai népek, sokszor misztikus történeteket, régi korokig visszanyúló hagyományt őrizve. A néphagyományhoz híven a világ számos pontján mágikus erőt szimbolizáló örömtüzeket gyújtanak ezen az estén. A nyárközépi Szentiván a fény ünnepe is, a hiedelmekben a tűz a napot, a fényt testesíti meg a gonosz erőkkel szemben.

Tűzbe öltözött nők és árnyak

A fény erejét a Magma Tűzszínház „Tűz-jelmez varieté” című produkciója hozta el a völgybe. A társulat látványos összművészeti előadásában a zene, a tánc, a színház elemei épülnek egy hatássá, az ősi művészet egysége felé pillantva. Az előadók táncában és a tűzben ősi szimbólumok, mítikus jelenségek ébrednek fel. A bemutatón az előadók különös tűzruhákkal, akrobatikus mozgásokkal kápráztatták el a közönséget.
Az Esőkirály és a szépséges Jázminvirág történetét a Jávai Árnyékszínház előadásában láthatta a nagyérdemű. A mesefeldolgozás a szerelemről, a belső béke és a harmónia megtalálásáról szól, a távol-keleti tánc és árnyjáték, az égi rendet megidéző, különleges kifejezőerejével.
Az elmúlt korokban a Szent Iván éjjelén gyújtott tüzeknek egész Európában varázserőt tulajdonítottak. Mindenféle rontás elhárítására használták ezeket. A Szépasszony-völgyben immár hagyományosan máglyával és Kurul Dobosokkal szálltak szembe a gonosz erőkkel a táncosok késő éjjel. A legendák nyári éjszakáján a tüzek és a borok melegítették tovább a lelkeket.

Holló Miklós/Egriügyek

Amerikába készülnek a maklári ugrókötelesek idén júliusban. A Floridában megrendezésre kerülő világbajnokságon tíz Heves megyei versenyző vehet részt.  A lányok csapatban illetve egyéni versenyzőként is indulnak a vb-n.

A gyerekek egyik legfőbb időtöltése a játék. Volt, akinek a labda jelentette a szórakozást, másoknak a tollaslabda nyerte el a tetszését. Néhány lánynak azonban az ugráló kötél tetszett meg. Kezdetben belegabalyodtak, elestek, de hosszas gyakorlás után elérték, hogy ne jelentsen többé akadályt számukra az ugrálás. Akkor még nem tudták, hogy a szüntelen edzések és felkészülések mekkora élményeket fognak nekik szerezni. Idén nyáron ezek a lányok Amerikába repülnek- Floridába - ahol részt vesznek a világbajnokságon.

A történet tizenöt évvel ezelőttre nyúlik vissza, a Maklári Sport Egyesület megalakulásához.  A kezdetben kosárlabdával és kötélugrással foglalkozó sportegyesület mára már csak kötélugrással foglalkozik.  Ebben a sportágban azonban fényes sikereket érnek el, számos megmérettetésről kitűnő helyezéssel távoztak.

Kovácsné Farkas Zsuzsanna, a kezdők edzője illetve a sportklubelnökebüszkén mesélt a kezdetekről illetve a sportolókról, akik kitartásuknak köszönhetően idén részt vehetnek a világbajnokságon.  –Egy tv adásban láttunk erről a sportágról, ez adta meg a kezdő lökést a sport elterjesztésében. A fizikai karbantartás mellett gyors sikerélményt nyújt a gyerekeknek, akik könnyen elsajátíthatják ezt a fajta testmozgást.  Magyarországon viszonylag sok, körülbelül 20 „köteles település” van- mondta a lányok trénere. A magyar köteleseknek nagyon jó híre van az egész világon. Számos bajnokságon részt vettek már, fiatal koruk ellenére rengeteg  1. illetve 2. helyezéseket hoztak el. A floridai világbajnokságra is ilyen reményekkel készülnek, bíznak abban, hogy jó eredményekkel térnek haza mind a csapatban, mind az egyénileg  indulók.

A július 30-tól augusztus 8-ig tartó világbajnokságra közel 1500 főt várnak a szervezők.  Kovácsné Farkas Zsuzsa elmondta: összesen 12 lánnyal készülnek kimenni Amerikába, akiknek az útiköltségébe illetve az egyéb költségéibe az önkormányzat, a helyiek illetve számos szponzor is a segítségükre volt. A közel 7 millió forintos útiköltséget nehéz lett volna segítség nélkül fedezni, azonban köszönhetően a rengeteg támogatásnak, az idei vb-re 10 helyi lány juthat ki. A Heves megyei versenyzőkön kívül még egy tatai illetve egy mórahalmi sportoló is részt vesz a csapatukban.

Hanuszik Éva, a Neumann János Középiskola és Kollégium tanulója is részt vesz a világbajnokságon. Elárulta, hogy közel 10 éve megszállottja ennek a sportnak, ennek köszönhetően a családjában már a testvére is belekóstolt ebbe a sportágba.  –A kötélugrás rengeteg időmet elveszi, ez nyáron napi háromszor 2óra edzést igényel.  Azonban addig, amíg örömmel tölt el ez a testmozgás, addig nem bánom- mondta.

A Floridai világbajnokságon induló, Kovácsné Farkas Zsuzsa által felkészített versenyzők:

Felnőtt korcsoportban, csapatban induló versenyzők:

Bánhegyi Hanna, Hanuszik Éva, Csanálosi Zsófia, Kis Zsófia

Felnőtt korcsoportban, egyénileg induló versenyzők:

Bánhegyi Hanna, Hanuszik Éva, Csanálosi Zsófia, Kis Zsófia, Tatár Laura

12-14 éves korosztályban, csapatban induló versenyzők:

Bánhegyi Flóra, Károlyi Dóra, Krattinger Dóra, Darvai Júlia

12-14 éves korosztályban, egyénileg induló versenyzők:

Károlyi Dóra, Krattinger Dóra, Kovács Réka illetve a tatai Mukli Adél és a mórahalmi Lázár Barbara

A napokban zajlott városunkban a Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezetének beszámolója és tisztújító küldöttgyűlése, valamint a Vöröskereszt világnapja alkalmából megtartott ünnepség is.

Gortva József megyei igazgató a hosszúra nyúlt éves beszámoló alkalmával elmondta, hogy szervezetüket is elérte a gazdasági válság. Rendkívül nehéz évet zártak, hiszen egyre kevesebben adakoznak, és egyre több embernek lenne szüksége segítségre.  Az 1881 óta működő szervezet stratégiai tervet dolgozott ki. Céljuk hogy minél több pályázaton induljanak és nyerjenek. Sikerként könyvelhető el a véradásszervezői tevékenységük, mely idén elérte a 18 000 véradót. Május 8-án ünneplik a Vöröskereszt világnapját, melyre a beszámoló után emlékeztek meg. A meghívott vendégek között volt Szabó Róbert a Heves Megyei Közgyűlés elnöke, aki a Vöröskeresztes önkéntesek empátia készségére és segíteni akarására hívta fel a figyelmet beszédében. Kiemelte, a társadalom fejletségét fémjelzi, hogy hogyan bánik az elesettjeivel.

Az idén nyugdíjba vonuló Matúzné Nagy Ildikó a Kossuth Zsuzsa Szakközépiskola igazgatója, a Vöröskereszt ifjúsági szervezetének munkájára hívta fel a figyelmet. Az ünnepség végén öten bronz, négyen ezüst, és egy személy arany fokozatú kitüntetést vehetett át Ketten kaptak dicsérő oklevelet, ketten elismerő oklevelet és egy személyt kiváló véradásszervezői munkájáért tüntették ki.

Forrás: Egriszín