Keresés: „omlás” (27 találat)

Heves megye területén a szolgálatban lévő tűzoltó állomány néma tiszteletadással emlékezik meg a szeptember 11-ei terrortámadás áldozatairól.

A 2001. szeptember 11-ei terrortámadások az al-Kaida terrorszervezet összehangolt öngyilkos merénylete volt az Egyesült Államok ellen. Azon a reggelen 19 al-Káida gépeltérítő szállt fel amerikai utasszállító repülőgépekre. A terroristák terveik szerint az USA fő jelképeinek számító épületekbe vezették bele szándékosan a repülőgépeket. A New York Cityben lévő Világkereskedelmi Központ ikertornyaiba két repülőgép csapódott be. Mindkét épület összeomlott két órán belül, az összeomlást követően több épület is az ikertornyokhoz hasonlóan összedőlt, vagy megrongálódott. A harmadik repülőgép a Pentagon Virginia állambeli arlingtoni épületébe repült. A negyedik eltérített gépet egyes feltételezések szerint az utasok visszafoglalták, azonban már nem tudták megmenteni a lezuhanásról, az utasszállító repülő Washingtontól mindössze 15 percnyire, Pennsylvania államban, Shanksville mellett csapódott a földbe. A repülőjáratok egyetlen utasa sem élte túl a támadásokat. (Wikipédia)

A MENSCH Nemzetközi Alapítvány és a BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság 2011. szeptember 11-én (vasárnap) 14.30–16.30 között Budapesten, a Szabadság téren megemlékezést tart a 10 évvel ezelőtt New Yorkban, terrortámadás következtében elhunyt közel 3000 áldozat, köztük 343 hősi halált halt tűzoltó emlékére.
A fenti időpontban, az említett támadás magyar idő szerinti kezdetét jelentő 14.46-kor, Heves megye területén a szolgálatban lévő tűzoltó állomány védőruhában, a szertárak kapuiba kiálló tűzoltógépjárművek előtt, a szereken bekapcsolt sziréna nélküli kéklámpákkal 1 perces néma tiszteletadást teljesítenek az elhunytak emlékére.

A Kölyuktetőn található szelektív hulladék-válogató üzem területén tartott szerdán délelőtt sajtótájékoztatót Sós István alpolgármester és Holló István, az Agria Humán Kft. igazgatója, akik elmondták, hogy lopják a zsákosan kihelyezett szelektív hulladékot.

Sós István alpolgármester kiemelte, hogy a korábbi havi 10 tonna szelektív szemét, mára 20 tonnára gyarapodott és terveik szerint ezzel a növekedési ütemmel az év végére elérik a 30 tonnát. Ezzel nem csak a környezetünket védjük, de az Agria Humán Kft. megváltozott munkaképességű dolgozóit juttatjuk munkához.  Manapság jól értékesíthető a szelektív szemét, ezért is állhat érdekében valakiknek ezek rendszeres eltulajdonítása. Az alpolgármester kéri a lakosságot, amennyiben azt látják, hogy a kihelyezett zsákokat nem a Városgondozás Eger Kft. „kukásautója” viszi el, értesítse őket. Az alpolgármester büszke arra, hogy az elmúlt időben ilyen népszerű és elterjedt az szelektív szemétgyűjtés, hisz látszik, hogy változik az emberek öko szemlélete.

Továbbra is működik a városban kihelyezett 16 gyűjtősziget, ahová a papír és üveghulladékot is el lehet vinni. Sajnos sokan a zsákos szemétbe is beleteszik az üveget, ami balesetveszélyessé teszi a hulladék szétválogatását, valamint nem tapossák össze a PET palackot, és ezzel a begyűjtő autó levegőt szállít.

Közel 60 megváltozott munkaképességű ember dolgozik a szemét szétválogatásánál, feldolgozásánál - fejtette ki Holló István az Agria Humán Kft. igazgatója. Szeretnének továbbra is munkát biztosítani a dolgozóknak, hisz terhelhetőségük miatt kevés helyen foglalkoztatják őket.  A gyűjtéssel a környezetkárosítást is mérséklik a lakosok. A műanyagoknak a lebomlása hosszú folyamat, ezért kéri a lakosságot, hogy segítse a szemét gazdaságba történő visszaáramlását.

A szelektív szemét lopását a társaság bejelentette a rendőrségre is, de ott annak csekély értéke miatt nem kezdeményeztek nyomozást. A megoldáshoz összefogás szükséges – mondta Dávid Tamás, a Városgondozás Kft. üzemegység vezetője, -ezért a Közterület-felügyelettel együtt kiemelten kezeljük a problémát, valamint számítunk a polgárok segítségére is.
Ha valaki bármilyen információval tud szolgálni a "szeméttolvajokról", hívja a Városgondozás Eger Kft. 24 órás portaszolgálatát a 36/411-144-es , 516-849-es telefonszámon, vagy az Eger Polgármesteri Hivatal zöld számát a 80/200-882-es számot.

Forrás: Egriszín

Módosulnak a megyeszékhelyen a parkolási feltételek. A csütörtöki közgyűlésen elfogadott rendelet-tervezet alapján több lesz a fizető parkolóhelyek száma a belvárosban és környékén.

Az ülés kezdete előtt tíz diáknak adta át Habis László (Fidesz-KDNP) polgármester az Eger Város Ösztöndíjasa címet és az ezzel járó tanulmányi ösztöndíjról szóló támogatási szerződést.
A napirendi pontok tárgyalását megelőzően Császár Zoltán (független) az Egri Rendőrkapitányság vezetőjéhez intézett kérdésével érdeklődött, hogy vajon Egerben is történhetnek-e a gyöngyöspataihoz hasonló események. Petrovics András r.ezredes válaszában kijelentette: Egerre nem jellemzőek az etnikai összetűzések, és biztos benne, hogy a rendőrség nem is hagyná a hasonló esetek előfordulását.

A bírósági ülnökök megválasztását követően a városatyák döntöttek arról, hogy az Érsekkert és a Hotel Eger & Park között található, mintegy 2620 négyzetméteres önkormányzati ingatlant eladják a szálloda üzemeltetőjének. Az említett terület alatt az elképzelések szerint az Eger-Park Hotel Kft. egy körülbelül 400 állásos parkolóház építését tervezi. Csathó Csaba (Fidesz-KDNP) képviselő a rendelet-tervezet kapcsán hangsúlyozta: a mélygarázs kialakításával jelentősen javulnának a belváros parkolási lehetőségei úgy, hogy az értékesíteni kívánt zöld felületen a megegyezések szerint a továbbiakban is fák és növények segítenék a város levegőjének tisztaságát.

A parkolási gondok további megoldásáért bővítik a fizető parkolóhelyek számát Eger belvárosában, továbbá a kiemeltek kivételével módosítják a várakozóhelyek övezeteinek díjszabását amellett, hogy a bérletárak változatlanok maradnak. A Petőfi Sándor tér és Fürdő utca területét egész évben működő, illetve a Servita utca, Szaicz Leó utca (Templom előtti tér) és a Bartók Béla tér-Neumayer utca övezetét fizető várakozóhellyé minősítik. A napirendi pont tárgyalása során Sós István (Fidesz-KDNP) alpolgármester kiemelte: az EVAT Zrt. még idén kidolgozza 3 évre előrevetítve a fizető várakozóhelyek üzemeltetési, fejlesztési stratégiáját is.

Az újabb partfalomlás következtében az önkormányzat vis maior pályázatot ad be a Bárány és a Csurgó utca határán lévő támfal helyreállítási munkáinak finanszírozásához. Az elnyerhető 6 millió forintos támogatáshoz egy két és fél milliós önerő biztosításáról is döntöttek. Emellett a képviselők többek között módosították az Éghajlatvédelmi Stratégiai Terv elkészítésének időpontját, és határoztak az egyesületek 2011. évi uszodahasználatára fordítandó pénzügyi keret felosztásáról is.

Forrás: HEOL

Eger Megyei Jogú Város és Heves Megye Önkormányzatának közös nyilatkozata szerint véget ért egy feszültségektől terhes időszak, s sikerült az együttműködés korszakába lépniük. A február 15-i önkormányzati egyeztető bizottsági ülésen több megállapodás is született.

Mindkét fél pontosan tudja, hogy ez olyan lehetőség, melyet nem hagyhat kihasználatlanul. Eger nem szakítható ki a megyéből, mint ahogyan az egri fenntartású iskolákba és intézményekbe számos megyebeli, vidéki diák és polgár jár, úgy a Heves Megye által működtetett intézmények is egriek ezreinek adnak ellátást, otthont, kikapcsolódási lehetőséget.

Az ötmilliárd forintos kórházfejlesztési programhoz 490 milliós önerőt kell biztosítani, ezt eddig teljes egészében a Megye vállalta. Az egyeztetésen Eger vállalta, hogy megvizsgálja annak lehetőségét, miként tud a hatályos költségvetési javaslat felülvizsgálatával 45 millió forintot biztosítani a célra. Megállapodtunk abban is, hogy a Markhot Ferenc Kórházat érintő fejlesztésekről a pályázatok korai szakaszában egyeztet a két fél.

Az Egri Vár falainál a csapadékos tél jelentős állagromlást okozott, az állagmegóváshoz 2,5-2,5 milliós fejlesztési önerőt nyújt a két önkormányzat, valamint egyetért abban, hogy a további kárelhárítás megfelelő ütemezéséhez nagyobb rugalmasságra lenne szükség a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal részéről. Az említett összeg a legszükségesebb helyreállító munkákhoz elegendő lehet. A Heves Megyei Önkormányzat statikai vizsgálatot végeztet el a jövőben, hogy világossá váljon, milyen azonnali beavatkozásokra van még szükség. Az 1,8 milliárd forintos attrakciófejlesztési projekt célja, hogy 130 ezer fős látogatószám-növekményt érjen el a Vármúzeum, ezért a Megye és Eger közös rendezvényeket tervez a Várban, valamint minél több rendezvénybe igyekszik bekapcsolni az Egri Várat is. Az eredményes munkához újfajta programok, megújuló programszervezés szükséges, a két önkormányzat 2013-ig egyezteti rendezvénynaptárát, s így lehetővé válik a közös marketing stratégia kialakítása.

Eger Önkormányzata 7 millió forintos pluszforrást nyújt a Gárdonyi Géza Színháznak, azzal a kitétellel, hogy a tánctagozat változatlan személyi összetételben működhessen a továbbiakban is. A Harlekin Bábszínház költségeihez 3 milliót biztosít a megyeszékhely. A két önkormányzat vezetése megállapodott abban, hogy az 50-50%-os intézményfenntartási szerepvállalás továbbra is megmarad, s ez érvényes a Bródy Sándor Városi- és Megyei Könyvtárra is.

Az iskolák és közművelődési intézmények (pl. levéltár) fenntartása kapcsán az egyeztetésen döntés született arról, hogy március 15-ig feladatterv készül. Ennek lényege, hogy elindul az oktatási intézményekre és a levéltárra vonatkozó közös fenntartás lehetőségeinek vizsgálata a két hivatalban.

A nemzetközi kapcsolatok terén a Megye török és cseh irányban fejleszti kapcsolatait, míg Eger olyan nagy konferenciának ad otthont, mint az európai vidékfejlesztési igazgatók találkozója, vagy egy iszlám konferencia. Keresik annak lehetőségét is, hogy a megyeszékhely további hasonló rendezvényeket szervezhessen, hiszen ez mind a város, mind a Megye számára fontos lehet.

Forrás: Egriszín

Újabb támogatással érné el az egri önkormányzat, hogy a helyi fiatalok tanulmányaik befejezését követően a megyeszékhelyen helyezkedjenek el. A képviselők erről is döntöttek csütörtökön. Az idei esztendőben először ülésezett a Városháza dísztermében a megyeszékhely önkormányzatának közgyűlése. Az eseményen napirend előtti felszólalásában Tóth István (Jobbik) képviselő kérdőre vonta az egri rendőrkapitányt, hogy a január 13-án tartott koszorúzásuk során miért kellett a rendezvényre hét rendőrt kivezényelni, akik kamerával is rögzítették a teljesen  békés eseményeket. Dr. Petrovics András r. ezredes, az Egri Rendőrkapitányság vezetője válaszában hangsúlyozta: azért vonultak ki, mert olyan információkat kaptak, hogy a már betiltott Magyar Gárda is képviseltetni szeretné magát a megemlékezésen. A mai tanácskozás során többek között a testület bővítette a már korábban alapított Eger Város Ösztöndíjasa címmel járó támogatási lehetőségeket. Az Egerben végzett friss ifjúságkutatás tapasztalatait felhasználva döntöttek arról, hogy azok, a korábban már az ösztöndíjjal segített fiatalok, akik eredményesen teljesítik tanulmányaikat és azt követően Egerben is helyezkednek el, egyösszegű pályakezdési támogatásban is részesülhetnek.

Ennek kapcsán Habis László (Fidesz-KDNP) polgármester elmondta: ez a lépés önmagában nem csodaszer, de a város gazdasági helyzetét figyelembe véve jelentős kezdeményezésnek mondható. Dr. Csarnó Ákos (LMP) a napirendi pont kapcsán kifejtette: nagy előrelépés a fiatalok támogatása, de az igazi megoldás az egyre szélesebb körű munkahelyteremtés lenne.

A városatyák az ülés további részében megszavazták az önerő biztosítását a Vécseyvölgy út - Gárdonyi Géza utcai csomópont korszerűsítésére és a 25. számú főút három gyalogos átkelőhelyének felújítására beadott pályázathoz. Előbbi 34,8, utóbbi esetében pedig 1,5 millió forintot kell saját forrásból biztosítania a városnak.

A Verőszala utcában történt újabb partfalomlást követően az önkormányzat 5,2 milliós vis major tartaléktámogatást igényel, mindezeken túl pedig a testület határozott arról is, hogy 2,5 millió forinttal támogatják az Egri Szimfonikus Zenekart.

Forrás: HEOL

Az Egri Kolping család múltjáról és jelenéről beszélgettek tegnap délután, Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. Simon György, a Szent István Katolikus Rádió főszerkesztője Bisztriczki Lászlót a jelenről, dr. Szecskó Károly történészt a Katolikus Legényegylet történetéről faggatta.

Az Egri Kolping Család – Katolikus Legényegylet története (1860-2010) címmel dr. Szecskó Károly történész írt könyvet, mely kapcsán Simon György, a Szent István Katolikus Rádió főszerkesztője beszélgetett a könyvtárban rendezett találkozón. A kötet az 1923-tól dolgozza fel a sajtóban megjelent anyagokat.
A Katolikus Legényegylet újjáalakulásánál Czakó kanonok kezdeményezésére az élő Kolping tagokat keresték meg, tájékoztatott az eseményekről Bisztriczki László, az Egri Kolping Család világi vezetője. Az átértékelődött és újrafogalmazódott program négy alappillére, a kezdetektől fontos célkitűzés, a vallásos életre való nevelés, a jó szakemberek képzése, a hazafias érzés erősítése és a családi életre való nevelés ma is meghatározó a szervezet életében..

A közelmúltban tartott Kolping jubileum kapcsán, a Kolping Család Katolikus Legényegylet alapításának 150. évfordulóját ünnepelték Egerben. A jubileumi ünnepségre a határon túli magyar települések, Marosvásárhely, Borzon (Erdély, Románia) Kassa, ( Felvidék, Szlovákia) Kolping  családjai érkeztek, valamint Magyarország keleti körzetének 14 Kolping családja is részt vett a találkozón.

Az Egri Kolping család fennállásának 150. évfordulója alkalmából Érseki megnyitó keretében koszorút helyeztek el a Bartakovics Béla Közösségi Házon található emléktáblánál.
Az egri Kolping egyesület rendszeresen részt vesz a város rendezvényein, ezzel is kifejezve, hogy a szervezet a város közösségéhez tartozik.
A Kolping-mozgalom alapját a Kolping-családok képezik, s az egyes Kolping-családok rendszerint plébániákon szerveződnek. A közösség jellegzetessége, hogy családszerű, nemzedékeket átfogó, katolikus, demokratikus, továbbképző, tettrekész és kedélyes.
Magyarországon az első világháború és a monarchia felbomlása után 1922-ben alapították meg 58 egyesülettel a katolikus legényegyletek önálló nemzeti szövetségét. Ekkor élte virágkorát a hazai Kolping-mozgalom, egészen a második világháború végéig. 1933-ban már 162 egyesület létezett, 1946-ban pedig több mint 200 helyi egyesületről számoltak be. Tevékenységük fontos szociális és pedagógiai feladatokra irányult: szakmai tanfolyamok, iparos versenyek és kiállítások, házasságra felkészítő előadások, kulturális rendezvények, vallásos nevelés és világnézeti oktatás. 1926 óta leányok részére működött a "napsugár-lányok" elnevezésű testvérszervezet is.
A mozgalom 1989-től újraszerveződött. A Kolping-családban minden korosztály megtalálhatja a helyét, a különböző generációk koruknak megfelelően járulnak hozzá a közösség életének kiteljesedéséhez. A fiatalok kezdeményezőkedvét és lendületét az idősebbek megfontoltsága és élettapasztalata előnyösen egészíti ki. Kolping a közösség mintaképének a természetes családot tekintette.
Jelenleg három egyházmegye Kolping-családjai alkotnak egy-egy körzeti szövetséget. Az ország 12 egyházmegyéjéből így 4 körzeti szövetség jött létre. Mindegyik saját körzeti vezetőséggel, és egy főállású titkárral rendelkezik. A körzetek képviselőivel kiegészített országos elnökség képezi a Magyar Kolping Szövetség országos vezetőségét. Az országos közgyűlés határozatainak végrehajtásáról ez a testület gondoskodik. A Kolping-szövetség a legkövetkezetesebben megszervezett katolikus társadalmi mozgalom Magyarországon. A szervezettség azért is fontos, mert a helyi csoportok kezdeményező készségének hosszú távú fenntartásához az összefogásból eredő szellemi ösztönzésre van szükségük. Az európai kontinensen ez ideig megalakult 18 nemzeti Kolping-szövetség az Európai Kolping Szövetség keretében működik együtt. A Nemzetközi Kolping Szövetség pedig valamennyi kontinens országos szövetségeit fogja össze szervezetileg. Székhelye Kölnben van, élén Msgr. Axel Werner főprézes áll, aki Adolf Kolping nyolcadik utóda ebben a tisztségben.

Forrás: Egriszín

„Eger idegenforgalma és az abban rejlő lehetőségek” témában két, a közéletben évek óta sikeresen tevékenykedő szakembert invitált sajtóbeszélgetésre Nagy István, a Sikeres Egerért Mozgalom és az MSZP polgármester jelöltje tegnap délután, a Senator-Házba. Haász Tamásné a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület Titkára és Szabó István a Magánszállásadók Országos Szövetsége Elnöke az együttműködésben látja a visszaesésből való kiutat.

Nézze meg videónkat!

A beszélgetés aktualitása, hogy Eger mint turisztikai vonzerő jelentősen veszített értékéből az elmúlt négy évben, hangsúlyozta Nagy István. A statisztikák szerint egyre kevesebben látogatnak Egerbe, és akik ellátogatnak, azok sem sok időt töltenek a városban,. Eger kezd egynapos várossá válni. Mind a szakemberek, mind a politikusok szükségesnek tartják, hogy változtatassanak a helyzeten.
A Nagy István így fogalmazott: „Meg kell beszélnünk mi a jövő, mit kell tenni annak érdekében, hogy az Egerben és környékén a turizmusban tapasztalható romlást megállítsuk.
Ismeretes, hogy az elmúlt néhány évben a harmadikról a tizenharmadik helyre esett vissza Eger a szállásadók tekintetében és a desztináció vonatkozásában. Fontos kérdés, hogyan lehet megállítani a folyamatot és, hogy mivel tudjuk arra a dobogós helyre visszatornázni Egert.
Azt gondolom, hogy csak együttműködéssel lehet előrehaladni, meg kell beszélni, hogy a szakemberek mit várnak el az önkormányzatoktól, miben tud nekik segíteni a köz, annak érdekében, hogy rohamosan tudjanak fejlődni és ezáltal több adóbevétellel hozzájárulni a közösséghez.”

Haász Tamásné a Heves Megyei Falusi Turizmus Egyesület Titkára az együttműködésben látja a megoldást, véleménye szerint közös marketingre van szükség, nem lehet szétválasztani a várost és környékét. Egernek is hasznos lehet, ha a környék attarakcióival együtt szerepel a palettán, s a térség a város programjainak figyelembevételével kínálja szolgáltatásait. Mindehhez sok új vendégház, jó minőségben áll rendelkezésre.

Haász Tamásné megjegyezte, hogy Eger szerepe, mint turisztikai vonzerő tagadhatatlan, ám az utóbbi időben csökkent a látogatók és a vendégéjszakák száma. A falusi turizmus tekintetében viszont növekedett a forgalom, amiben nagy szerepe van az egerszalóki és demjéni beruházásoknak.
Egert mint „alvó várost” említette a vendéglátóhelyek korai, tíz órai zárásával kapcsolatban Szabó István a Magánszállásadók Országos Szövetségének elnöke, aki azt a kérdést boncolgatta, hogy mire vágynak a vendégek. Már többször felvetődött az a kérdés, hogy miért zárnak be a vendéglők, éttermek este tíz órakor. A város kiürül tíz után, a turista nem tud hová menni. Az egyik ok a lakók lehet, akik nem szeretik (és nem is hajlandók elviselni) a késői zajos életet.
Szabó István a Klapka György utcában alakítana ki egy éjszakai bevásárló, sétálóutcát, ami vonzó lehet a turisták számára. A problémára megoldás lehet a programkínálat gazdagítása, hiszen a városi nagyrendezvényeknél érezhetően növekszik a turizmus forgalma.
A szakemberek szerint a bor és a vár önmagában vendégeket, ha nem kapcsolódik hozzá más vonzerő. Az adottságok kiaknázásához komoly marketingmunkára és együttműködésre ven szükség.
 „Azt gondolom, hogy azok a vendégek, akik most különböző érdekképviseletek szereplői, ők a kis magánszálláshely-adókat képviselik. Nekik nincs lehetőségük arra, hogy nagy beruházásokat valósítsanak meg. és ezáltal vonzóvá tegyék a szálláshelyeiket, ezért csak abban lehet gondolkodni, hogy közösségi szinten, hogy lehet vonzóbbá tenni Egert és környékét. Ehhez próbálok nekik különböző megoldási alternatívákat nyújtani, vonzó rendezvényekkel, illetve megújuló Egerrel.
A „Sikeres Egerért” mozgalomnak több olyan képviselője van, aki idegenforgalommal foglalkozik, az ő javaslataikat beépítve fogalmaztuk meg ezeket az elképzeléseket.” – fogalmazta meg gondolatait a témáról Nagy István.

Forrás: Egriszín