Keresés: „réz” (25 találat)

Bemutatták Eger első barokk cd-jét. Az eseményre Eger egyik legszebb barokk épületében, a Líceumban került sor. Az Egerről szóló barokk stílusú hanganyag ötlete Szádeczky Kornéliától származik, aki eddig útikönyvek kiadásával foglalkozott. A kiadvány, amely zenét és fotókat együttesen tartalmaz, a soron következő könyv helyett jött létre.

- Azt szerettük volna, hogy a város ne maradjon értékek nélkül.  Az ide érkező vendégek szívesen visznek magukkal valamit Egerből, így született meg az elképzelés az albumról. A zenében nincsenek korlátok, mindenki érti, bárhonnan is érkezzen a hallgató- mondta Szádeczky Kornélia.

A 17 zeneművet tartalmazó album összeállítására Réz Lóránt orgonaművészt kérték fel, aki elmondta: a zenéket Eger mediterrán hangulata ihlette. A nyitódal is egy pezsgő, nyüzsgő szám, ami Eger lendületét idézi fel a hallgatókban- mondta.

A bemutatón részt vett Sós István alpolgármester is, aki elismerését fejezte ki a város nevében. Elmondta, hogy örömükre szolgált egy ilyen jó célt támogatni, hiszen a zenei anyag a város hírnevét öregbíti, Egert népszerűsíti.

Az albumot a Tourinform irodában lehet megvásárolni, később könyvesboltokban, illetve ajándékboltokban is elérhető lesz az érdeklődők számára.

Az Egri Kolping család múltjáról és jelenéről beszélgettek tegnap délután, Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban. Simon György, a Szent István Katolikus Rádió főszerkesztője Bisztriczki Lászlót a jelenről, dr. Szecskó Károly történészt a Katolikus Legényegylet történetéről faggatta.

Az Egri Kolping Család – Katolikus Legényegylet története (1860-2010) címmel dr. Szecskó Károly történész írt könyvet, mely kapcsán Simon György, a Szent István Katolikus Rádió főszerkesztője beszélgetett a könyvtárban rendezett találkozón. A kötet az 1923-tól dolgozza fel a sajtóban megjelent anyagokat.
A Katolikus Legényegylet újjáalakulásánál Czakó kanonok kezdeményezésére az élő Kolping tagokat keresték meg, tájékoztatott az eseményekről Bisztriczki László, az Egri Kolping Család világi vezetője. Az átértékelődött és újrafogalmazódott program négy alappillére, a kezdetektől fontos célkitűzés, a vallásos életre való nevelés, a jó szakemberek képzése, a hazafias érzés erősítése és a családi életre való nevelés ma is meghatározó a szervezet életében..

A közelmúltban tartott Kolping jubileum kapcsán, a Kolping Család Katolikus Legényegylet alapításának 150. évfordulóját ünnepelték Egerben. A jubileumi ünnepségre a határon túli magyar települések, Marosvásárhely, Borzon (Erdély, Románia) Kassa, ( Felvidék, Szlovákia) Kolping  családjai érkeztek, valamint Magyarország keleti körzetének 14 Kolping családja is részt vett a találkozón.

Az Egri Kolping család fennállásának 150. évfordulója alkalmából Érseki megnyitó keretében koszorút helyeztek el a Bartakovics Béla Közösségi Házon található emléktáblánál.
Az egri Kolping egyesület rendszeresen részt vesz a város rendezvényein, ezzel is kifejezve, hogy a szervezet a város közösségéhez tartozik.
A Kolping-mozgalom alapját a Kolping-családok képezik, s az egyes Kolping-családok rendszerint plébániákon szerveződnek. A közösség jellegzetessége, hogy családszerű, nemzedékeket átfogó, katolikus, demokratikus, továbbképző, tettrekész és kedélyes.
Magyarországon az első világháború és a monarchia felbomlása után 1922-ben alapították meg 58 egyesülettel a katolikus legényegyletek önálló nemzeti szövetségét. Ekkor élte virágkorát a hazai Kolping-mozgalom, egészen a második világháború végéig. 1933-ban már 162 egyesület létezett, 1946-ban pedig több mint 200 helyi egyesületről számoltak be. Tevékenységük fontos szociális és pedagógiai feladatokra irányult: szakmai tanfolyamok, iparos versenyek és kiállítások, házasságra felkészítő előadások, kulturális rendezvények, vallásos nevelés és világnézeti oktatás. 1926 óta leányok részére működött a "napsugár-lányok" elnevezésű testvérszervezet is.
A mozgalom 1989-től újraszerveződött. A Kolping-családban minden korosztály megtalálhatja a helyét, a különböző generációk koruknak megfelelően járulnak hozzá a közösség életének kiteljesedéséhez. A fiatalok kezdeményezőkedvét és lendületét az idősebbek megfontoltsága és élettapasztalata előnyösen egészíti ki. Kolping a közösség mintaképének a természetes családot tekintette.
Jelenleg három egyházmegye Kolping-családjai alkotnak egy-egy körzeti szövetséget. Az ország 12 egyházmegyéjéből így 4 körzeti szövetség jött létre. Mindegyik saját körzeti vezetőséggel, és egy főállású titkárral rendelkezik. A körzetek képviselőivel kiegészített országos elnökség képezi a Magyar Kolping Szövetség országos vezetőségét. Az országos közgyűlés határozatainak végrehajtásáról ez a testület gondoskodik. A Kolping-szövetség a legkövetkezetesebben megszervezett katolikus társadalmi mozgalom Magyarországon. A szervezettség azért is fontos, mert a helyi csoportok kezdeményező készségének hosszú távú fenntartásához az összefogásból eredő szellemi ösztönzésre van szükségük. Az európai kontinensen ez ideig megalakult 18 nemzeti Kolping-szövetség az Európai Kolping Szövetség keretében működik együtt. A Nemzetközi Kolping Szövetség pedig valamennyi kontinens országos szövetségeit fogja össze szervezetileg. Székhelye Kölnben van, élén Msgr. Axel Werner főprézes áll, aki Adolf Kolping nyolcadik utóda ebben a tisztségben.

Forrás: Egriszín

Munkásságának legfontosabb alkotásai, közöttük a Szent Korona másolata is látható Pataki József tegnap délután nyílt életmű-kiállításán, a Keresztény Ifjúsági Klubban. A 75 éves művésztanár tárlatát Habis László polgármester és Mikolai Vince pápai prelátus nyitotta meg, nagy érdeklődés kíséretében.

Főként tűzzománc munkáit mutatja a be az a kiállítás, mely Pataki József Csokonai alkotói díjas zománc iparművész életművét tekinti át. A szeptember 12-ig látogatható tárlaton olajfestményeket, grafikákat is megtekinthet a látogató. A sajátos esztétikai világot követő, a témákban a magyar történelmet, a hazai tájakat és Egert feldolgozó művek egy része magántulajdonban van.

Pataki József 1936-ban született Borsodszemerén. Egerben tanítóképzői, majd földrajz-rajz szakon szerzett tanári diplomát. Művészeti tanulmányait a Képzőművészeti Főiskola által indított emelt szintű rajztanári továbbképzőn folytatta, ahol Xantus Gyula és Balogh Jenő voltak a mesterei. Tanári munkássága Gyöngyöspatán kezdődött, később Egerben dolgozott tovább. 1965-ben szervezte meg először a megyében élő és alkotó rajztanárok nyári művésztelepét, a Megyei Rajztanárok Stúdióját Szilvásváradon, amelynek 20 évig volt vezetője, szervezője.
Pataki József a képzőművészet számos műfajában képviselteti magát elismerésre méltó alkotásokkal. Otthonosan mozog a grafika, a festészet, a kisplasztika területén. Az elmúlt évtizedben elsősorban tűzzománccal foglalkozik. Állandó résztvevője a salgótarjáni Zománcművészeti Nyári Tábornak, ahol nagyméretű zománc táblaképeivel szerepel.
Több mint 80 kollektív és egyéni kiállításon vett részt az elmúlt ötven évben. Rendszeres résztvevője Egerben és a megye városaiban szervezett kiállításokon, biennálékon. Alkotói munkásságát számos elismerés dicséri, több első és több különdíj fémjelzi, többek között Eger Város Díja, a 2003-as év Csokonai Díja. A 2002-es strasbourgi kiállításon két nagyméretű tűzzománc képével szerepelt és aratott elismerést.
A magyarság sorsát, kultúrájának, életének tradícióit, Eger városának szépségét, történelmét rögzítő nagy patrióta művész rézkarc és fametszet sorozataiból mappákat és képeslapokat is kiadtak. Sajátos művészi világa szorosan kötődik a klasszikus rekesz-zománc és azsúr-zománc technikához, amiben a technika határait feszegető módon alkalmazza más műfajok módszerét. Nagyméretű zománc táblaképei festményként értelmezhetők.
Alkotásai megtekinthetők az egri Dobó utcai Görög kávézóban, a Megyeháza és a Városháza falain. Számos képe eljutottHollandiába, Franciaországba, Angliába sőt Európán kívülre az USA-ba és Dél Afrikába is.
Nyugdíjba vonulását megelőzően 32 évig az Egri Gyermekvárosban tanított.

Forrás: Egriszín

Öt ország fiatal képzőművészeinek tárlata nyílt meg ma délután, a Forrás Galériában. Az V. Kárpát Gyermek és Ifjúsági Grafikai Biennále öt éves történetének válogatott kiállítását Homa János Eger MJV Kulturális Bizottságának elnöke nyitotta meg.

A tíz évvel ezelőtt, öt országban indított Kárpát Gyermek- és Ifjúsági Grafikai Biennálé idei anyagából januárban rendeztek kiállítást a Forrásban, amelyen a díjazottak között egriekkel is találkozhattunk: Suha Géza, Madaras Márton, Hlavák Éva, Bécsi Terézia és a legifjabb Juhász Dávid műveit is láthatta a közönség. A lengyel, ukrán, szlovák és magyar csoportot először egészítette ki a romániai Nagyvárad közössége a tehetséggondozó programban.
A hagyományok szerint minden ország száz alkotással nevezhet, ebből választotta ki a zsűri a legjobbakat.

A Biennálé alapötlete a przemysli Kulturális Központban fogant meg. A jövőbe mutató gondolat szándékával, szlovák partnerükkel indították útjára a gyermek és ifjúsági korosztályt megszólító pályázatot.
A kezdeményezők hamar partnerre találtak Egerben, a Bartakovics Béla Művelődési Központban, s az intézmény bevonta erdélyi partnerét a Hargita Megyei Kulturális Központot. A przemysliek a határon átlépve az ukrajnai Lvov részvételének elérésével tették teljessé a kört, így mára a grafikai biennálé, a Kárpát koszorúra fonódott öt ország e régió legjelentősebb tehetséggondozó vizuális programjává fejlődött.
A művészeti program célkitűzéseivel egyenrangú a biennálé másik alapgondolata, hogy a személyes kapcsolatok megteremtésével erősítse a jövő generációban a kölcsönös kíváncsiságot és tiszteletet egymás értékei iránt.

A grafika alkalmas a sajátos gyermeki látásmód a tér és idő viszonyának eredeti formában való feltárására. A rajzoló gyerek reményteljes ártatlansága tartja bennünk azt az optimizmust, amire óriási szüksége van minden embernek. A képeken rácsodálkozhatunk erre a különös, mindenkiben ott rejtőző világra, amelynek sajátja a jót, a rosszat, a belső szépséget és rútságot felismerő képesség.
A sötétet felismerve a gonoszt eltaszítja magától, ez a világlátás teljesül ki az érdek nélküli, a lélek ápolását szolgáló, segítő alkotófolyamatban. A biennále alkotásait bemutató kiállításon, ahol öt nemzet fiai gazdag és általános érvényű, sőt filozófiai mélységű üzenetei sorakoznak, ez a szellem látható. A grafikák beszélnek arról, hogyan látnak és láttatnak, gyermekeink, fiataljaink a 21. század elején.

Forrás: Egriszín

A Megyeházán tartott sajtótájékoztatón mutatták be csütörtök délelőtt a szombaton nyíló Múzeumok Éjszakája programsorozat elemeit, helyszíneit a szervezők és a megyei fenntartású látogatható intézmények vezetői.

A Múzeumok Éjszakája kezdeményezés 1999-ben indult Franciaországból a Szent Iván éjhez kapcsolódóan. Hazánkban 2003-ban rendezték meg Budapesten, de 2004-ben első vidéki városként Eger vitte tovább a gondolatot- tudatta dr. Veres Gábor a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója.

Az is elhangzott, hogy egy ilyen éjszaka 4-8 ezer látogatója van összesen az akcióban résztvevő intézményeknek, ami igen magas szám. Országosan mintegy 280 múzeum vesz részt a programban, és idén egy nemes felajánlással is összekötötték a Múzeumok Éjszakáját, mégpedig a látogatható terekben kihelyezett gyűjtőládákba dobhatják be adományaikat akik az árvízkárosultakon kívánnak segíteni. Az árvízkárosult gyermekeket pedig ingyen fogadják a múzeumokban.

A csütörtöki tájékoztatón Sós Tamás, a megyei közgyűlés elnöke főként a Megyeháza egyedülálló kínálatáról beszélt, hiszen ezt az intézményt is meg lehet tekinteni Szent Iván éjjelén. Elismerően szólt a megyei fenntartású intézményekről és azok vezetőiről, hiszen, mint elmondta ezek a vezetők a szakma legjobbjai.

A Megyeházáról szólva az elnök hozzátette, hogy a jelenlegi épület abban is egyedülálló, hogy már anno is Megyeházának épült, így eredeti funkcióját töltheti be, ami szinte egyedülálló az országban.

Dr. Nemes Lajos a Heves Megyei Levéltár igazgatója arra az igen érdekes és szórakoztató kezdeményezésre hívta fel a figyelmet, melyet már az egyik egri középiskolában bemutattak, mégpedig, hogy középkori szokások szerinti ítélkezéseket fognak eljátszani. A főként Mária Terézia korát idéző eljárás során most a Megyeházán kerül sor a bírósági tárgyalások lebonyolítására és az ítéletek végrehajtására…persze csak játékból.

A tavalyi évben kimaradt ugyan, de idén ismét nyitva lesz a Sportmúzeum is amely Megyeháza udvarán található. Székely Ferenc, az intézmény vezetője kihangsúlyozta, hogy az eddigi főként az úszósportra épülő repertoáron kívül immár neves sportdiplomáciai és egyéb sportágakra vonatkozó relikviákat is megtekinthet a nagyérdemű.

Természetesen a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár is várja az érdeklődőket, szombaton már délelőtt 10 órától egészen éjfélig, ahol digitalizált formában is meg lehet majd csodálni mindazt amit az utókor ránk hagyott. Este a zenei részleges mulatsággal is készülnek a szervezők.

A tájékoztatón részt vett dr. Füköh Levente, aki a gyöngyösi Mátra Múzeum kínálatát mutatta be a sajtó képviselőinek.

- A felújítást követően immár ez a harmadik év amikor a Mátra Múzeum is részt vesz a Múzeumok Éjszakája programsorozaton. Idén az Éjjeli Bagoly a központi gondolata a gyöngyösi éjszakának, ahol már este 6 órától látható lesz egy bagoly kiállítás- ecsetelte dr. Füköh Levente.

Dr. Veres Gábor elárulta, hogy a közel múltban a hatvani buszpályaudvar építésénél előkerült honvéd sírokat is megtekintheti a közönség Hatvanban egy kiállítás keretében, valamint Egerben a Dobó István Vármúzeum mellett a Dobó- bástya terasza is várja a látogatókat, ahol viszont az Év Bora választás legfinomabb nedűit lehet majd megkóstolni.

Magyar Gina