Keresés: „szépség” (32 találat)

20%-os fogyást könyvelhet el városunk és környéke lakossága az első negyedévben. 2011 első negyedévében 355 gyermek született Egerben, közülük 104-nek a szülei élnek a városban, vagyis ezek a gyermekek ténylegesen egri polgárként nőnek majd fel. 2010 hasonló időszakában 400 volt az összesített születési szám, a teljes tavalyi évben pedig 1420 gyermek jött világra a megyeszékhelyen. A halálozások száma a mögöttünk hagyott három hónapban 428 volt.

A házasságkötéseket illetően érdekesség, hogy a tavalyi első negyedévhez képest 30-ról 60-ra nőtt, vagyis megduplázódott a frigykötések száma. (Tavaly egyébként összesen 280 esküvő volt Egerben.) Sajnálatosan a válások esetében is növekvő tendenciáról, magas számokról beszélhetünk.

ÉRDEKESSÉGEK:

Egyre több a „kis esküvő”: számos alkalommal legfeljebb néhány tucat vendég, míg több esetben csupán a tanúk jelenlétében mondanak igent egymásnak a felek.

Az urak jellemzően 30-31 évesen szánják el magukat az esküvőre, míg a menyasszonyok átlagéletkora 28 év körül van, általánosnak mondható tehát az 1-3 év különbség, legtöbbször a férfi javára.

Az első negyedévben két olyan nász is volt Egerben, ahol külföldi volt az egyik fél: egy francia és egy indiai polgár fogadott hűséget magyar nemzetiségű kiválasztottjának a Városházán.

A párok több alkalommal más városokból érkeztek Egerbe frigykötésre, például Pécsről, Debrecenből, Budapestről. Ennek oka általában családi kötődés, vagy a vonzódás Eger szépségéhez.

Csütörtökön sajtótájékoztató keretében mutatták be Egerben az Egri Csillag, a Bikavér fehér párját.

"Optimista vagyok, dicsérem a városom, mert a célom az, hogy meglássuk mi helyiek is, hogy Eger az ország egyik legjobb városa. Nem csak történelmi hagyománya, szépsége, hanem például a kitűnő borászok miatt is" – mondta Habis László polgármester. Majd így folytatta: Eger egészen egyszerűen fantasztikus borokat produkál, s ehhez nagyon intelligens, különleges emberek kellenek. Az egri városvezető szerint az Egri Borvidéken számos olyan borász van, aki nagy egyéniség, önfeláldozással dolgozik és hisz abban, hogy gyermekei, unokái számára teremt komoly értéket a munkásságával.
Habis szerint a borászat nem a pillanat, hanem a kitartás, a következetesség, az intuíció mestersége. Nagy misztérium az, hogy miként lehet csodás borokat készíteni, s az is, hogyan lehet a műremekeket a mai embernek megfelelő módon, sikerrel kínálni.
Habis László leszögezte: az egrieknek büszkének kell lenniük a városukra, meg kell látniuk, milyen kincset kaptak azzal, hogy Egerhez tartozhatnak, nem szabad kishitűnek lenniük.

Mindezt –mint elmondta- a polgármester alapvetésnek szánta ahhoz, hogy a Bikavér sikerén felbuzdulva a fehér nagy házasítás, az Egri Csillag is sikeres lehet a piacon. Úgy fogalmazott: Gál Tibor kezdeményezése, hogy egy évvel ezelőtt összehozta az egri borászokat, egy sikertörténetet indíthat el. A szakemberek akkor is nagy szenvedéllyel diskuráltak az egri borról, sok javaslat hangzott el, amely nagy reményekre ad okot, s mot itt az első szép eredmény, az első, 2010-es Egri Csillagok sora, melyeknek köszönhetően 2011 is a Bor éve lehet Egerben.

Gál Tibor a sajtótájékoztatón kiemelte: több mint 50 borász kötetlen beszélgetése során indult el útjára a fehér házasítás ügye, az Egri Csillag elnevezésére kiírt országos pályázatra 3150 név-ötletet küldtek be a borkedvelők. Egerre figyelt az egész ország.
A borbemutatóval egybekötött tájékoztatón az ifjú szakember beszélt arról, hogy az egri a világon a leginkább északi fekvésű vörösbor-termelő vidék, a klimatikus viszonyok alkalmasak arra, hogy kiváló vörösbort készítsünk, de képessé tesznek arra, hogy hosszú távon, stabilan a világ legjobb fehérborait állítsák elő itt. Az Egri Borvidék igen összetett szerkezetű, kiválóak a dűlök, de nagyon szétaprózott és meglehetősen komplikált a birtokrendszer. Egy évszázaddal ezelőtt Grőber Jenő borász megalkotta a vörösborok egységét, megalkotta a Bikavért, s most, 100 évvel később az egri borászok összefogással fellőtték az Egri Csillagot.

Gál Tibor kifejtette: nem egyszerű dolog arra vállalkozni, hogy méltó párja legyen a zászlósbornak, a Bikavérnek, ehhez igen összehangolt, kitartó marketingtevékenység szükséges. A borvidéken megtalálható sok fehér szőlőfajtát a borászatoknak is meg kell tanulniuk egységben közvetíteni a borkedvelőkhöz. Mostanra kiderült, hogy az egyes fajták nem értékesíthetők a piacon teljes sikerrel, az egrieknek olyan márkanevet kell felépíteniük, amely a borvidékre, a történelmi hagyományokra jellemző, s közben jól kommunikálható. A megoldás az Egri Csillag.

A sajtótájékoztató után teltházas borbemutatót tartottak a Dobó téri borházban, ahol 10 egri termelő Egri Csillagait kóstolták meg a résztvevők. Gál Tibor kifejtette: hisz abban, hogy a kísérleti jellegű indulás után a 2011-es évjáratból már a termelők 70-80%-a fog Egri Csillagot készíteni. A fehér cuveé ügyét egy marketing akcióval is segítik: meghirdetik az Egri Csillag legendaíró pályázatot, magyarán várják azokat a néhány oldalas irodalmi alkotásokat, melyek elmagyarázzák, honnan is származik az Egri Csillag elnevezés. Az írásokat június 15-ig lehet elküldeni a 3301 Eger, Pf. 83-as címre. A győztes alkotást a júliusi Bikavér Ünnepen olvassák majd fel, s a beküldő 200 palack egri bort kap ajándékba. A második helyezett 100, a harmadik pedig 50 palackkal vigasztalódhat. A hosszabb távú tervek között szerepel, hogy az Egri Csillag eredetvédett bor legyen, s később tartsanak egy Egri Csillag Ünnepet is, minden év márciusának harmadik hétvégéjén.

Az egri Civil Kerekasztal Szabadidő Szekciója 2011-ben már hetedik alkalommal szervezett takarítási akciót az Eger melletti kirándulóhelyen, Almárban, ahol egykor a Pálos kolostor állt.

Ebben az évben is negyvennél több fő gyűlt össze, nyugdíjasok, környékbeli lakosok, cserkészek, környezetvédők, a közterület felügyelet munkatársai, valamint a Heves Megyei Önkéntes Centrum tagjai, hogy megtisztítsák a Föld Napja kapcsán a népszerű kirándulóhelyet Almárban.

Az akcióban részt vett az egri városvezetőség is, Habis László polgármester és Rázsi Botond alpolgármester is. A polgármester, aki egy fát is elültetett, elmondta, hogy ezzel a programmal szeretnék felhívni a figyelmet arra, hogy milyen fontos a város környékének a szépsége, s az állagmegóvás. Habis László szerint jó lenne, ha a fiatalok is nagyobb számban vennének részt a takarításban.

A takarítás mellett a résztvevők fákat is ültettek: tíz tölgy-, s tíz platánfa-csemetét. A veszélyessé vált ágakat motoros fűrésszel levágták a fákról, a száraz gallyakat letördelték, a gazt elégették, szemetet szedtek, megtisztították a patakmedret, valamint az információs táblákat lemosták.

Az almári takarítással egyidőben a Bringaút Közhasznú Egyesület is takarítási akciót szervezett az Eger-patak belvárosi szakaszán, a bicikliút mentén.

Forrás: Egriszín

„Jól esik, ha azt hallom, szükség van ránk itthon.” - nyilatkozta Barta Dóra.

Tiszta Tánc címmel készült az a produkció, amit Barta Dóra társulata a Tánckar tűzött március 18-án színpadra. Az Egri Tavaszi Fesztivál keretein belül évről évre színpadra állítanak egy egész estétbetöltő táncot, hangulatot, érzést bemutató művet. Zachár Lóránd és Joseph Tmim, izraeli koreográfus próbált a társulattal. Teltház előtt nyitotta meg az előadásukat Barta Dóra, amelyben megköszönte a táncot kedvelő nézők szeretetét, remélve hogy, a Tánckar megszűnése nem veszi kedvüket a műfaj szeretete iránt. Ajánlotta kicsiknek és nagyoknak, fiataloknak és idősebbeknek, nem volt megtervezett vonal, amit mindenképpen a darabbal meg szeretett volna mutatni, mindenki fantáziájára bízta a műben rejlő szépségeket, biztatott mindenkit találja meg benne mindenki önmagát, a jót és a nyugalmat.

Az önálló táncházi bemutatóval lehetőséget kaptak a táncosok egyediségük hangsúlyozására, a munkába fektetett értékek megmutatására, Barta Dóra erre tette fel életét külföldi lehetőségeket visszautasítva itthon szűkebb hazájában, Egerben szerette volna megmutatni mi is a modern táncművészet, amire minden korosztály vevő. Most ez a folyamat megszakadt…

"Amíg táncolhatunk, nem érdekel, hogy van e barátnőnk/barátunk, vagy, hogy bejuthattunk-e egy jó főiskolára. Egyáltalán nem érdekel minket, hogy a társadalom hogyan tekint ránk. Az egyetlen dolog, amitől félünk, hogy soha többé nem táncolhatunk."

Hat kategóriában és több különdíjjal is jutalmazták pénteken este a Városháza Dísztermében az Eger Ünnepi Fényei pályázat versenyzőit. Az egri Polgármesteri Hivatal, a Egri Lokálpatrióta Egylet és a Városszépítő Egyesület versenyére több mint száz pályázó nevezett. A hattagú szakmai zsűri kiegészülve három társadalmi segítővel a kijelölt három nap alatt értékelte a díszkivilágításokat. Az eredményhirdetés előtt Habis László polgármester köszöntőjében elmondta: a négy éve indult kezdeményezés révén példátlan szépségű ünnepi fénybe öltözik a város advent időszakában. Az díjkiosztó során Lakossági családi ház kategóriában Tóthné Szük Erzsébet, Ablak-erkély kategóriában Csarnota Eszter, Társasházak kategóriában a Kertész utca 137/D alatt található épület lett az első helyezett. Szálláshelyek kategóriában a Hotel Romantik, Kereskedelmi, szolgáltató kategóriában a Katica Játékház-Tigrisszem Ajándék bolt, Intézmény, irodák kategóriában pedig az Agriainvest 2003 Kft. bizonyult a legjobbnak. A kategóriák díjazottai mellett több Polgármesteri különdíjat is kiosztottak, illetve a Legszebb karácsonyi kirakat címet a Stühmer Édességbolt nyerte el.

Forrás: HEOL

Novembertől már használható a Mocsáry Lajoson frissen átadott, 300 méteres kerékpárút. A Károlyi Mihály utcáig tartó szakaszt önerőből építette a város.

A Deák Ferenc mellé épített biciklisáv után ismét bővült megyeszékhelyünk kerékpárút felhozatala, jelen esetben egy háromszáz méter hosszú szakasszal. Az átadott vonal része, a városunkat hosszában átszelő hálózatnak, melynek két széle már elkészült, a közepe pedig a belváros rehabilitációjakor fog formát ölteni. Az újonnan átadott szakasz az úttól és járdától elkülönítve, a patakmeder mentén halad. A beruházás keretén belül felújították és akadálymentessé tették a 4-es számú buszjárat megállóhelyét is. A mindenképp örömteli építkezés csupán két apró szépséghibával rendelkezik, és ezek is könnyen orvosolhatók:

Egyrészről a megépített szakasz végétől 300 méterre található egy kerékpáros híd a patak fölött, az út viszont nem vezet odáig. Nem is kell neki, hiszen kis autóforgalmú területről beszélünk, de legalább felfestés, vagy részletesebb kitáblázás jelölhetné, hogy érdemes továbbhaladnunk a kétkerekűnkkel.

Másrészről az új kerékpárút nem illeszkedik az érsekkerti szakaszhoz. Noha csak pár méter eltérésről van szó, az új vonal a park sétányának folytatását képző járdánál folytatódik, nem a kerékpárút irányában. Nagy fantázia nem kell, hogy megtaláljuk a továbbvezető helyes irányt, de ha már van két ilyen szépen megépített kerékpárutunk, kár lenne nem összekötni őket, akár csak egy átlósan átvezető sárga vonallal is.

Az utóbbi időben pozitívan alakulnak megyeszékhelyünk kerékpárosbarát beruházásai, a legnagyobb attrakciót viszont minden bizonnyal a belvárosi rehabilitáció jelenti majd. A patakmederbe-, illetve az a mellé tervezett bicikliút megépülése kétségtelenül egy környezetbarát és modern város színvonalát hozza majd.

Forrás: http://egrinapok.wordpress.com/

A Tudósok zenekarból is jól ismert Dr. Máriás Béla nyitotta meg Bukta Imre Munkácsy-díjas festőművész kiállítását tegnap délután, az újra kortárs művészeket felvonultató Templom Galériában. A Mezőszemerén élő művésztanár „mélyszántása” nyomán mindenki szembesülhet a vidéki környezet inspirálta gondolatokkal.

Szakértők szerint az őszi mélyszántás mélysége a talajok minősége, kultúrállapota és a gondolatok gazdagsága alapján állapítható meg. A termőréteg vastagságától függően esetenként az altalaj lazítása és öntözése is szükséges a fantázia, az emlékek felszabadításához.
A Templom Galéria rendkívül attraktív terében ezúttal az Eszterházy Károly főiskola Vizuális Művészeti Tanszékének tanára, Bukta Imre mélyszántása nyomán előkerült üzenetekben, lelki tartalmakban merülhetünk el október 13-ig.
Homa János a Kulturális Bizottság elnöke köszöntőjében egyfajta időutazásnak nevezte Bukta Imre képeivel való találkozást, amelyek a vidéki élet szépségeinek átélését, a falusi lét groteszk formában való újrafogalmazását jelentik.

A mindig éber, kíváncsi, elszánt, harcra kész, tapasztalt orvvadász útja Bukta Imréé, ami Mezőszemerétől a szülőhelytől, Mezőszemeréig a mostani lakóhelyig vezetett, fogalmazott megnyitójában Dr. Máriás Béla, összefoglalva a művész életének ugyanazon helyen található két fontos állomása közötti munkásságát, amely során a Munkácsy- díjas festő felfedezte a világot.
Bukta Imre mint egy orvvadász, művészetében módszeresen a senki által fel nem fedezett utat, területet, világot járta be, kutatta és vadászta, mert számára a szűzies tisztaságú, érintetlen világ az igazi, ahol a gondolat szabadsága is szerves része a természetnek.
A művész besorolhatatlansága, közvetlensége, frissessége, mélysége és átfogósága onnan ered, hogy a lelki kútjából újabb érzéseket, gondolatokat képes elővarázsolni, mélyből felhozni, tetten érni.
Az alkotó, aki visszatért szülőfalujába, a munka értelmét, a szokások mélységét, az összetartozás örömét s a szeretet szigorát tanulta meg falujában. Olyan kút ez, amiből a lelki gazdagságot meríti. Művészetének alapmotívuma ez a hely, ami a felbomló egységben ma már megóvásra, védelemre szorul. A legbelül, talán mindenkiben ott élő hely, a természet közelségét, a környezet és az ember egységét, szellemi és lelki tisztást jelent.
A képeken az idilli csend, a természet, a falusi lét egyszerű és összetett szépsége, ártatlansága szembesül a nagyvilág könyörtelen hatásaival, amire a vadőrré váló művész groteszk módon reagál.

Az Egri Kulturális és Művészeti Központ korábbi elképzeléseit folytatja a kortárs képzőművészeket bemutató sorozatával, melyhez az ígéretek szerint az intézmény megpróbál anyagi keretet teremteni. A szervezők nagy gondot fordítanak arra, hogy az ifjúság, akikhez talán közelebb áll a kortárs művészet, minél többen ismerkedjenek meg a valóban jeles alkotásokon keresztül a művészekkel.

A sokak számára a Tudósok együttesből ismert Dr. Máriás Béla, a „Dávid Ibolya For President” című szám előadója (http://www.myspace.com/tudosok), már több alkalommal volt vendége a Kis Zsinagóga rendezvényeinek.

Forrás: Egriszín

A pihenés völgyeként emlegetett Egerszalók nemcsak a fürdővel, hanem turisztikai látványosságokkal is csalogatja a turistákat.

A kínálatuk egyik érdekes eleme a Sáfrány utca végén található barlanglakások. Tőgyi Gábor polgármester elmondta, hogy a 33 millió forint támogatást 8,5 millióval egészítette ki az önkormányzat. Így felújíthatták a kétszáz évvel ezelőtt készült, tufába vájt lakhelyeket, ahonnan 11 éve költözött ki az utolsó lakó.

Simon Andrásné, Marika néniről, az átadóünnepségen éneklő asszonykórus egyik tagjáról megtudtuk: kislányként ő is itt élt édesanyjával, nagynénjével, unokatestvéreivel a háború idején. Az apák katonák voltak, az asszonyokra hárult a ház körüli teendő. Mégis gyönyörű volt, kívül-belül vakító fehér a lakásuk. Az ablakkeret akkoriban kékre volt festve. Talán ennyi a különbség az akkori és a mostani között. És persze az is, hogy nem villannyal, hanem petróleumlámpával világítottak.

A házak előtt gyerekek szaladoztak, tyúkok kapirgáltak, az ólban disznó röfögött, kecske mekegett, s a kertekben minden megtermett, amire a konyhán szükség volt. Ez utóbbiakat nem varázsolhatták ide a helyi civilszervezetek tagjai, de arra gondjuk volt, hogy az igényesen helyreállított építmények berendezésében a néprajzos szakemberek se találjanak hibát. Összegyűjtötték a hajdan használatos tárgyakat az ágytól a bögréig, s úgy helyezték el, ahogyan azok valaha álltak.

Funkciót is találtak az épületeknek. Nemcsak kiállításként látogathatják az érdeklődők, hanem bekapcsolódhatnak a kézműves-foglalkozásokba. Vagyis, újra élet lesz itt – de csak szépség, a hajdanvolt mindennapok keservei nélkül.

Forrás: Heol

Munkásságának legfontosabb alkotásai, közöttük a Szent Korona másolata is látható Pataki József tegnap délután nyílt életmű-kiállításán, a Keresztény Ifjúsági Klubban. A 75 éves művésztanár tárlatát Habis László polgármester és Mikolai Vince pápai prelátus nyitotta meg, nagy érdeklődés kíséretében.

Főként tűzzománc munkáit mutatja a be az a kiállítás, mely Pataki József Csokonai alkotói díjas zománc iparművész életművét tekinti át. A szeptember 12-ig látogatható tárlaton olajfestményeket, grafikákat is megtekinthet a látogató. A sajátos esztétikai világot követő, a témákban a magyar történelmet, a hazai tájakat és Egert feldolgozó művek egy része magántulajdonban van.

Pataki József 1936-ban született Borsodszemerén. Egerben tanítóképzői, majd földrajz-rajz szakon szerzett tanári diplomát. Művészeti tanulmányait a Képzőművészeti Főiskola által indított emelt szintű rajztanári továbbképzőn folytatta, ahol Xantus Gyula és Balogh Jenő voltak a mesterei. Tanári munkássága Gyöngyöspatán kezdődött, később Egerben dolgozott tovább. 1965-ben szervezte meg először a megyében élő és alkotó rajztanárok nyári művésztelepét, a Megyei Rajztanárok Stúdióját Szilvásváradon, amelynek 20 évig volt vezetője, szervezője.
Pataki József a képzőművészet számos műfajában képviselteti magát elismerésre méltó alkotásokkal. Otthonosan mozog a grafika, a festészet, a kisplasztika területén. Az elmúlt évtizedben elsősorban tűzzománccal foglalkozik. Állandó résztvevője a salgótarjáni Zománcművészeti Nyári Tábornak, ahol nagyméretű zománc táblaképeivel szerepel.
Több mint 80 kollektív és egyéni kiállításon vett részt az elmúlt ötven évben. Rendszeres résztvevője Egerben és a megye városaiban szervezett kiállításokon, biennálékon. Alkotói munkásságát számos elismerés dicséri, több első és több különdíj fémjelzi, többek között Eger Város Díja, a 2003-as év Csokonai Díja. A 2002-es strasbourgi kiállításon két nagyméretű tűzzománc képével szerepelt és aratott elismerést.
A magyarság sorsát, kultúrájának, életének tradícióit, Eger városának szépségét, történelmét rögzítő nagy patrióta művész rézkarc és fametszet sorozataiból mappákat és képeslapokat is kiadtak. Sajátos művészi világa szorosan kötődik a klasszikus rekesz-zománc és azsúr-zománc technikához, amiben a technika határait feszegető módon alkalmazza más műfajok módszerét. Nagyméretű zománc táblaképei festményként értelmezhetők.
Alkotásai megtekinthetők az egri Dobó utcai Görög kávézóban, a Megyeháza és a Városháza falain. Számos képe eljutottHollandiába, Franciaországba, Angliába sőt Európán kívülre az USA-ba és Dél Afrikába is.
Nyugdíjba vonulását megelőzően 32 évig az Egri Gyermekvárosban tanított.

Forrás: Egriszín

A Connecting people és a Jégszobrász című filmeket értékelte a zsűri a legjobbnak, a negyedik alkalommal, a korábbiakhoz képest szerényebb körülmények között megrendezett Nemzetközi Slow Film Fesztiválon. A Filmművészeti Nyári Egyetem több évtizedes hagyományára építő, tegnap este zárult eseményen az Illés György emlékére meghirdetett Nemzetközi Filmkészítő Műhely munkáival is találkozhatott a közönség.

A budapesti Filmszemle után az egri Filmművészeti Nyári Egyetem a legrégebbi filmes rendezvény Magyarországon, mely több évtizedes hagyományát folytatja a 2007 óta megrendezett Slow Film Fesztivál, amely nemzetközi filmbemutatkozást biztosít az alkotóknak.
A fesztivál tegnap esti záróprogramját az Egri Csillagok Népdalkör és az Agria Cigányzenekar műsora nyitotta.
Az Egerre jellemző szellemi gazdagság és a kulturális sokszínűség sok tekintetben más népeknek is köszönhető, hangsúlyozta köszöntőjében Habis László polgármester hozzátéve, hogy fontosnak tartja azt is, hogy Európában minden nemzetnek legyen joga és lehetősége megőriznie saját kultúráját, nyelvét. A város különdíját a Csángó zsoltár című film nyerte el, melynek alkotói példaértékű módon tesznek a csángók megtartásáért. A város és az Agria Film Kft. 100 ezer-100 ezer forintos díjjal jutalmazta Faragó Annamária alkotását.

Dúló Károly filmrendező az anyagi nehézségek ellenére idén is megrendezett egri filmfesztivál jelentőségét hangsúlyozta, amire reagálva Habis László kijelentette, hogy reményei szerint a második ciklusban is polgármesterként megtesz mindent Illés György szülővárosában, hogy a hagyomány folytatódjon, hiszen „egy pezsgő és izgalmas városnak a jövőben is szüksége van ilyen rendezvényekre”.

Mindennek megvan a maga ideje, még a filmnek is, hangsúlyozta Báron György filmesztéta, a zsűri elnöke Eger és a film több évtizedes kapcsolatáról szólva és értékelve az idei, a korábbinál szerényebb és rövidebb fesztivált. Az idei kínálat nem volt olyan gazdag, mint a korábbiak, ennek sajnálatosan az egyetlen magyar produkció a jó példája. A hiányosságok mellett ki kell emelni a spanyol, orosz, kanadai és francia alkotások széles spektrumát, amiben nagyon érdekes és értékes alkotásokat láthatott a közönség.
A program első felében az Eszterházy Károly Főiskolán Illés György emlékére meghirdetett Nemzetközi Filmkészítő Műhely munkáit mutatták be, melynek vezetője Bollók Csaba filmrendező megjegyzésében köszönetet mondott a közgyűlésen a Kepes projektre nemmel szavazó képviselőknek. A filmrendező reméli, hogy a város talál megoldást a helyzetre és a fiatalok számára „az Ifjúsági Ház kiárusítása” után is lesz hely a városban.

A fikciós film kategóriában két díjat ítélt oda a zsűri. Elismerő oklevelet Marina Seresesky spanyol rendező, „El cortége” (A díszkiséret) című filmjéért kapott, a fődíjat pedig Álvaro De La Hoz, a „Connecting people” című, a telefon és az ember szerepét kutató hét perces alkotásáért vehette át.
A legjobb dokumentumfilmnek járó díjat Alberto Meroni olasz rendező kapta, a „The Ice Sculptor” (A jégszobrász) című 40 perces alkotásáért. A film a természet kiszámíthatatlan szépségeivel teli gleccserek világát az Alpokban kutató fotós belső szellemi utazásának krónikája, fantasztikus képekkel.

Forrás: Egriszín