Keresés: „tartozás” (52 találat)

A stop.hu országos hírportálon megjelent „egri lista-üggyel” kapcsolatos hangfelvételre reagálva Habis László Eger polgármestere közleményt adott ki. Az említett hangfelvételen Orosz Lászlóné a kulturális bizottság elnöke "felsőbb utasításra" nemkívánatos személlyé nyilvánította Egerben Székhelyi József Jászai Mari-díjas színművészt politikai hovatartozása miatt.

Egerben, - mely várost a korábbi szocialista szakminiszter, Dr. Hiller István tüntetett ki a Kultúra Magyar Városa címmel - nem volt, nincs és soha nem is lesz „nemkívánatos művészekről” készült tiltólista. A kulturális életben kifejezetten a sokszínűség híve vagyok, az értékteremtés jegyében a város nagy számban támogat civil szervezeteket és számos fesztiválnak ad otthont. A lista készítéséről szóló felvetést és a kulturális élet szereplőinek politikai alapú megbélyegzését abszurdnak, elfogadhatatlannak tartom. Minden erőmmel Eger fejlődéséért, a város és intézményeinek stabil működéséért dolgozom, úgy látom azonban, hogy a Kulturális és Idegenforgalmi Bizottság 2011. szeptember 21-i ülésével összefüggésben lépéseket kell tennem.

A mai napon levélben kértem meg a Pénzügyi és Ügyrendi Bizottság elnökét, Dr. Csarnó Ákost, hogy a grémium - az állandó bizottságok feladatairól és hatásköréről szóló 32/2010 (X.15.) önkormányzati rendelet IV. melléklet 3.8. pontja alapján – nyilvánítson véleményt a tavaly szeptemberi bizottsági vitával kapcsolatban.

Azt kértem továbbá a bizottságtól: adjon tájékoztatást arról, hogy a fent hivatkozott ülésen elhangzottakra figyelemmel észlel-e jogszabálysértésre utaló körülményt, majd tájékoztasson álláspontjáról és az esetlegesen javasolt intézkedésekről.

Habis László közleménye

Néhány órára kiürítették a Dobó teret a tűzoltók, hogy a mazsorettek és a fúvószenekar színes műsorával tisztelegjenek Szent Flórián előtt. Az ünnepségen Dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy átadta a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak a belügyminiszter által adományozott csapatzászlót, mely az új katasztrófavédelmi rendszer jelképe.

A tűzoltó társadalom május 4-én emlékezik meg Szent Flóriánról, aki a szakma szimbóluma, védőszentje. A lánglovagok számára a tűz elleni küzdelmet, az ahhoz szükséges hitet, bátorságot, közösséghez való tartozást jelenti. Ez alkalomból a Tűzoltó Naphoz kapcsolódó programokkal, térzenével, ünnepi köszöntőkkel, az Egri Majorett Egyesület műsorával és tűzoltási bemutatóval ünnepeltek Eger főterén.

Csapatzászló a megyének
Dr. Pintér Sándor belügyminiszter csapatzászlót adományozott a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak, amit az ünnepség egyik legfontosabb eseményeként Dr. Bakondi György tűzoltó altábornagy, a Belügyminisztérium országos katasztrófavédelmi főigazgatója adott át Csontos Ambrus tűzoltó mérnök ezredesnek, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatójának.

A csapatzászló szimbóluma a helytállásnak, a bátorságnak, a tűzoltókat évszázadok óta jellemző erényeknek, jelentette ki Dr. Bakondi György az ünnepségen. A katasztrófavédelmi főigazgató beszédében kitért a január elseje óta működő új katasztrófavédelmi rendszerre, melyben új egységes szervezetben dolgoznak a hivatásos tűzoltóságok, partneri viszonyt alakítva ki az intézményi, létesítményi, önkormányzati tűzoltóságokkal, egységben dolgozva a polgári védelmi erőkkel és az új Iparbiztonsági Hatósággal. Az új szervezet alapvető rendeltetése a közbiztonság védelme, fogalmazott a főigazgató.

Egységben a védelem
A 2012. január 1-én megalakult, egységes állami katasztrófavédelmi szervezet a védelmi igazgatás területi, helyi szinten jelentkező kormányzati elvárásait valósítja meg, egyértelművé téve az állami felelősségvállalást, foglalta össze a polgárok élet és vagyonvédelmének biztosítását ellátó szervezet feladatait Dr. Balás István, a Heves Megyei Kormányhivatal főigazgatója. A főigazgató beszédében hangsúlyozta, hogy a zászló mától fogva jelképe a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságnak és szimbolizálja a csapathoz tartozó egyének egységét, összetartozását.

Csontos Ambrus tűzoltó mérnök ezredes, a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság igazgatója nagy megtiszteltetésnek nevezte a csapatzászló adományozását. Köszöntőjében kiemelte, hogy az utóbbi húsz évben többet változott a tűzoltóság, mint az azt megelőző száz évben. Reményének adott hangot, hogy a zászló a tűzoltó mozgalom számára is a békét, összefogást és a bajtársiasságot hozza el.

Habis László polgármester ünnepi köszöntőjében megemlékezett a tűzoltók védőszentjéről, a tűz ellen küzdő ember jelképévé vált Flóriánról. Szent Flórián köztünk élő utódai nem kívánnak szentek és mártírok lenni, de az általa képviselt eszmét követve teszik azt, amit az emberség, a tisztesség, a becsület diktál. A régi korból merített csodás példa mellé ma már nagy szakmai tudás, modern eszközök, gyakorlati tapasztalat és komoly hivatástudat párosul a tűzoltók munkájában, amit Eger városa és Eger polgárai mindig elismertek, tiszteltek és méltattak, fogalmazott a polgármester.
Az eseményen a tűzoltókat köszöntötte Saárossy Kinga alpolgármester asszony is, Dr. Papp Kálmán, A legszebb hivatás című versével.

Forrás: Egriügyek

„Éppen ezért kértem Csákvári képviselő urat, hogy a szakmai munkájukat megkönnyítendő, állítson össze egy listát, hogy kik azok az előadóművészek, akik nem kívánatosak Egerben” – áll az egyik közgyűlési bizottság jegyzőkönyvében. A Kultúra Magyar Városában ezek szerint politikai érdekek menték működik a kulturális élet. Tavaly egy köztudottan baloldali, országosan ismert művészt tiltottak el egy egri fellépéstől, de a helyiek sem járnak jobban.

Egy hivatalos dokumentum szerint Egerben politikai hovatartozás alapján is dönt a kulturális rendezvények fellépőiről a megyeszékhely önkormányzata. Tavaly a Középkori Piactér c. esemény  egyik fellépőjét, Székhelyi Józsefet tették tiltólistára. Ezt a rendezvényszervező nem tudta, így már úgy kellett visszamondania a baloldali művész Villon-előadását. Pedig a programot az esemény hivatalos honlapján és a kinyomtatott plakátokon is közzétették.

Minderről egy tavaly szeptemberi Kulturális és Idegenforgalmi Bizottsági ülésen esett szó. A képviselők és kulturális szakemberek nagy bánatára jegyzőkönyv is készült a megbeszélésről. Az Egri Ügyek birtokába jutott dokumentum szerint akkor Orosz Lászlóné (Fidesz-KDNP) bizottsági elnök közölte: „ (…) amikor a bizottság azt a jelzést kapja, hogy a Középkori piactéren közreműködik Székhelyi József, és a város lakói nehezményezik az ő jelenlétét, akkor a bizottságnak kötelessége beleszólni a szakmai dolgokba”. Erre a Művészetek Háza Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója úgy reagált: „a szakembernek tisztában kell lennie azzal, hogy egy adott művész a művészvilágban szakmai szempontból mit tett le az asztalra. Azzal viszont nem biztos, hogy tisztában kell lennie, hogy a politikában milyen szerepet tölt be. Ennek tudata nélkül kérték fel a művész urat, de mihelyt az első kritika megérkezett a politikai identitása miatt a közreműködését rögtön leállították. Éppen ezért kértem Csákvári képviselő urat (Csákvári Antal a Fidesz-KDNP képviselője – a szerk.), hogy a szakmai munkájukat megkönnyítendő, állítson össze egy listát, hogy kik azok az előadóművészek, akik nem kívánatosak Egerben”.

Nem csupán Székhelyi József az egyetlen nemkívánatos művész a hevesi megyeszékhelyen. Portálunknak tudomása van arról, hogy márciusban az egyik önkormányzati rendezvényen "felsőbb" utasításra húztak le egy elismert egri művészt a fellépők listájáról.

Ha létezik lista, ha nem, mindenképp szomorú, hogy egyáltalán szóba kerülhet egy ilyenfajta hátrányos megkülönböztetést szolgáló felvetés egy megyeszékhely önkormányzatánál, annak egyes tagjainál.

Közben egy egri színész is nyilatkozik arról, hogy őt melyik fellépéséről tiltották el "felsőbb utasításra". Írásunk IDE KATTINTVA olvasható.

Egri Ügyek információ

Az Egri Törvényszék kedd délelőtt kihirdetett ítéletével arra kötelezte Szabó Róbertet, a Heves Megyei Közgyűlés elnökét, hogy Dr. Sós Tamás Országgyűlési Képviselő, a Heves Megyei Közgyűlés korábbi elnöke javára fizessen meg 400.000 Ft kártérítést. Sveiczer Sándort, a Heves Megyei Közgyűlés tagját ugyancsak Dr. Sós Tamás javára megfizetendő 400.000 Ft kártérítésben marasztalta a Bíróság.

Az ítélet szerint Szabó Róbert megsértette Dr. Sós Tamás személyiségi jogait, amikor Sós nevét alaptalanul összefüggésbe hozta a Markhot Ferenc Kórház és a Heves Megyei Önkormányzat 260 millió forintos tartozásával. Sveiczer Sándort pedig azért marasztalta az  Egri Törvényszék, mert egy 2011. évi sajtótájékoztatón szintén  megalapozatlanul azt állította, hogy Dr. Sós Tamás még közgyűlési Elnökként jogosulatlanul hagyta jóvá 160 millió Ft kórház részére történő átutalását – adott tájékoztatást Dr. Novák Rudolf ügyvéd.

Soha nem látott mértékben, mintegy 5,5 százalékkal drágultak egyetlen év alatt a fogyasztói árak Magyarországon. Ezen belül az élelmiszer árak 3 százalékos emelkedést mutatnak, ami az alapvető élelmiszerek tekintetében is példátlan.

E hét szerdán a benzin ára ismét öt forinttal emelkedett. Az üzemanyagárak tekintetében az elmúlt két év alatt a gázolajért 110 forinttal, a benzinért pedig 100 forinttal kell többet fizetni, mint 2010 januárjában. Ez minden ágazatot érint. Heves megyében a közösségi közlekedés, a helyi járati járatcsökkentés jelent hatalmas gondot. Például Egerben csaknem 30 százalékkal csökkent a járatszám.

A lakosságra immár olyan nagy terheket rak a kormány, amit családok ezrei nem tudnak vállalni. Az villamosenergia- és gázárak januárban az előző havihoz képest 0,3 százalékkal nőttek.

Heves megyében 2011. ezen hónapjaihoz képest az energia- és továbbfelhasználásra termelő ágazatokban összességében 10, a beruházási javakat előállító ágazatokban 2,4, a fogyasztási cikkeket gyártó ágazatok esetében 4 százalékkal emelkedtek az árak.

Nem csupán a devizahitel-tartozással rendelkező családok részére nem nyújt segítséget az Orbán-kormány, de ma már azoknál is szolgáltatás elvonással kell számolni, akik a közüzemi díjakat nem képesek befizetni. 

A családokat, az időseket és a betegeket sújtja leginkább a kormány hibás gazdaságpolitikája. A kormányhatározat arra utasította a nemzeti erőforrás és a nemzetgazdasági minisztereket, hogy február 29-éig tegyenek javaslatot a kormánynak arról, hogy a 2012. évre hogyan lehet csökkenteni a gyógyszertámogatásokat. Dr. Réthelyi Miklósnak és dr. Matolcsy Györgynek március 14-éig kell eldöntenie, 2013-ban honnan lehet még pénzt szerezni. Ez azonban beláthatatlan következményeket vonhat maga után, hiszen a gyógyszergyárak már így is több mint 100 milliárdos állami támogatás elvonása mellett működnek. Ha még több pénzt vonnak el a gyógyszergyártástól, félő, hogy a legalapvetőbb gyógyszerek is megfizethetetlenné válnak.

A bérek és a különböző juttatások terén a kormány szintén nyomorba döntő elvonásokat vezetett be 2012-től. Megszűntek a bér és bérjellegű juttatások: nincs Gyed, nincs táppénz, nincs álláskeresési támogatás. Valamint a jövedelemadó jóváírás eltörlésével is havi 12.100 forintot húz ki a kormány az arra jogosultak zsebéből.

A miniszterelnök kijelentése szerint az Európai Unió részéről fenyegető 144 milliárdos támogatás megvonásának lehetősége és a megszorításokkal elérhető 100 milliárdos kiigazítás között a világon semmi összefüggés nincs, csak kellenek a megszorítások – „mert biztos, ami biztos”.

A 2011. évi költségvetési hiány az eredeti előirányzat két és félszerese lett, továbbá az idei évre tervezett 2,5 százalékos államháztartási hiány elérése valószínűtlen az elemzők szerint.

Az MSZP számításai alapján, a kormány által ”kőbe vésett” 3 százalékos hiány tartásához legalább 200-300 milliárd forintos korrekcióra lesz szükség. Ez újabb megszorításokat jelent, miközben az igazságtalan adórendszer és a kormányzati luxuskiadások felszámolásával azonnal és radikálisan mérsékelhetőek lennének az emberek terhei.

Az MSZP továbbra is azt követeli a kormánytól, hogy értelmetlen megszorítások helyett az igazságtalan, egykulcsos adórendszer változtassa meg. Az MSZP igazságosabb teherviselésre, a gazdaság beindítására kidolgozott 7 pontból álló javaslata a Parlament előtt van, annak megvitatását bármikor vállalja.

Dr. Sós Tamás

Országgyűlési képviselő

MSZP

A 2011. évről szóló személyi jövedelemadó bevallásban pótlékmentes részletfizetést kérhet minden olyan önadózó magánszemély, aki nem folytat vállalkozási tevékenységet, nem kötelezett általános forgalmi adó fizetésére és a személyi jövedelemadó fizetési kötelezettsége nem haladja meg a 100 000 forintot.

A pótlékmentes részletfizetés igénybevételéről a személyi jövedelemadó bevallás „C” lapján kell nyilatkozni. A nyilatkozat megtételére előírt határidő jogvesztő, a 2011. évi személyi jövedelemadó bevallás késedelmes benyújtása esetén a kedvezmény nem vehető igénybe, illetve a nyilatkozattétel elmulasztása később nem pótolható.

A részletfizetés futamideje maximum négy hónap lehet, az egyes részletek összege a nyilatkozaton jelölt részletek számától függően a teljes fizetendő adó 1/2, 1/3 vagy 1/4 része.  Az első részlet esedékessége 2012. május 21-e (figyelem ez az időpont változott a megelőző évekhez képest!) a további részleteket pedig  2012. június 20-áig, július 20-áig, illetve augusztus 21-éig kell befizetni.
A részletfizetés teljesítése készpénz átutalási megbízással és banki átutalással is történhet. A fizetési kedvezmény engedélyezéséről az állami adóhatóság külön értesítést nem küld és a részletfizetés teljesítéséhez szükséges csekkeket sem postázza ki a nyilatkozattevő számára, azt a magánszemélynek kell beszereznie az adóhatóságtól. Az ütemezett részletek határidőben történő teljesítéséhez szükséges készpénz átutalási megbízások személyesen bármelyik ügyfélszolgálati irodán, postai és elektronikus úton a CSEKK elnevezésű nyomtatványon szerezhetőek be.
A kedvezmény érvényét veszti és a tartozás egy összegben válik esedékessé, amennyiben az esedékes befizetés nem határidőben kerül teljesítésre, ebben az esetben az állami adóhatóság a tartozás fennmaradt részére az eredeti esedékesség napjától (2012. május 21-től) késedelmi pótlékot számít fel - tájékoztatta szerkesztőségünket a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Észak-magyarországi Regionális Adó Főigazgatósága.

Nyolcvanmillió forintra vár tíz cég Verpeléten.  Ennyit nem fizetett nekik ki egy vállalkozás. A tartozás egy ottani borászat bővítése kapcsán alakult ki. A tiltakozók által felelős vállalkozónak mondott cégvezető nem nyilatkozik. Egy felmérés szerint ma a magyar cégek nyolcvan százalékánál fordul elő a késedelmes fizetés.
Egy verpeléti borászat előtt tüntetnek olyan alvállalkozók, akiket állításuk szerint nem fizettek ki a borászat bővítése után. A tiltakozók azt mondják, nyolcvanmillió forinttal tartoznak nekik a fejlesztés kapcsán. A pénz elakadt valahol az alvállalkozói láncban szereplő cégek között – nem tudni, hol. Az alvállalkozók éltek fizetési meghagyással, próbáltak tárgyalni is, de ma már csak a nyilvánosságban bíznak. Az általuk működtetett tíz cég harminc család megélhetését biztosítja. Ha a helyi jegyző a borászatot nem vette volna birtokvédelem alá, a vállalkozók akár neki is álltak volna ma bontani, ami szerintük az övék. A pórul járt cégvezetőknek a borászattal egyébként nincs bajuk, mert úgy tudják, hogy a boros vállalkozás kifizette a fővállalkozót. Szerettük volna megkérdezni a tüntetők által vitás partnerként megjelölt cég vezetőjét is, aki érdeklődésünkre azt közölte, jogi értelemben nincs tennivalója az ügyben, és nyilatkozni sem kívánt. A tiltakozók levélben keresték meg Sós Tamás szocialista képviselőt, a Jobbik illetékese pedig segítséget ajánlott nekik. A kifizetetlen alvállalkozók azt ígérték, januárban is tüntetni fognak, ha nem jutnak a pénzükhöz. A körbetartozások felszámolása a kormány egyik fontos ígérete, amelyhez mihamarabb új csődtörvényt kellene elfogadni. Eközben egy felmérés szerint a cégek négyötöde késve fizeti ki üzleti partnereit.

Forrás: gyöngyöstv

Sokan vettek részt az Egri Diabétesz Világnapi sétán, a főutca kék lufikkal és kékbe öltözött emberekkel volt tele, akik mind a cukorbetegség korai felismerésére hívták fel a járókelők figyelmét.

A Cukorbetegek Egri Egyesülete is minden év novemberében megszervezi a Diabetes Világnapi Rendezvényt Egerben, ahová meghívják a környékbeli megyék partner diabetes szervezeteit, a határon túli magyar partner szervezeteket és a testvérvárosok diabetes egyesületeit. A szakmai és kulturális programok mellett minden évben csatlakoznak ahhoz a nemzetközi kampányhoz, amelynek keretében a világ országainak számos nevezetességét világítják meg kék fénnyel, hogy felhívják az emberek figyelmét a cukorbetegség veszélyeire, a megelőzés és a korai felismerés fontosságára. November utolsó hetében a Bartakovics Béla Közösségi Ház bejáratánál, a Városháza  és a Főiskola erkélyén transzparensek hívták fel az emberek figyelmét a cukorbetegségre. Az ünnepség után, belvárosi figyelemfelkeltő kék sétát is tartottak több száz résztvevővel a Dobó téren át a kékbe öltöztetett Főiskola épületéhez, ahol a Bazilika körül élő kék kört alkotva közösen énekelték el az Összetartozunk című dalt. Ez a dal az egyesület tagjainak, a partner egyesületeknek és a határon túli egyesületeknek Magyarországhoz való tartozását jelképezi számukra:

Felemelő érzés, feledhetetlen élmény volt mindannyiunk számára- fogalmazott Jakabné Jakab Katalin az Cukorbetegek Egri Egyesületének az elnöke.Az idén a kampányunk már november elején elindult, amikor rosszul lett egy cukorbeteg nő a Dobó téren, imitálva a vércukoresés miatti rosszullétet. Szerencsére rögtön akadt a járókelők között, aki segítségére sietett. Ennek a célja az volt, hogy figyeljünk egymásra, embertársainkra, mert lehet, hogy legközelebb mi szorulunk segítségére- emelte ki az elnök.

Részt vettek más szervezetek Diabetes Világnapi rendezvényén: képviselték az egrieket az országos rendezvényen Győrben, és a Nyíregyházi Világnapon is.

Novemberben a világ 170 országában,  így Magyarország több településén is, zajlanak Diabetes Világnapi rendezvények, mert 1891-ben ebben a hónapban, nov.14-én született Frederick Banting, aki 1921. októberében felfedezte az inzulint, amit 1922.január 11-én próbáltak ki először egy csonttá soványodott, haldokló kisfiún egy kanadai kórházban, aki ezután hamarosan jobban lett és néhány nap múlva elhagyhatta a kórházat. Ez jelentős felfedezés volt, mert addig az I-es típusú, cukorbetegek, akiknek szervezete nem termel inzulint rövid időn belül meghaltak 1991-ben tartották meg az első Diabetes Világnapi megemlékezéseket. 2006-ban ENSZ Világnappá nyilvánították, ezzel is jelezve azt a veszélyt, amit a cukorbetegség rohamos terjedése jelent az emberiség számára.

Pozitívak a tapasztalatok az idei egri turisztikai szezonban- kezdte értékelő beszédét Habis László Eger polgármestere a pénteki sajtótájékoztatón, ahol az eddigi sikeres programokat és vendégcsalogató fesztiválokat értékelték.

A sajtótájékoztatón Habis László kiemelte, hogy közel 10 ezer vendégéjszakával nőtt Eger forgalma, a tavalyi év hasonló időszakához képest, és ennek köszönhetően az idegenforgalmi adóbevételek is emelkedtek. A város turizmusára még mindig a szezonalitás a jellemző. A polgármester elmondta azt is, hogy tudják jól, hogy a város imázs problémája, hogy nem erősítik kellőképpen a fürdőváros jellegét, hiszen a Török fürdő és a termálvíz a hűvösebb időben is ide vonzaná a turistákat, valamint a fürdővárosok népszerűségi sorába is előrébb kerülhetnénk. Az év első nyolc hónapjában szerencsésnek mondható az augusztusi időjárás, hiszen ez korrigálta a júliusi esős időszak kieséseit. Augusztusban közel 81 ezer ember látogatott el az Eger Termál Kft fürdőjébe, ezzel meghaladta a látogatók száma a 204 ezer főt, ami 2003 óta nem volt ilyen magas. Ennek köszönhetően a fürdő saját bevételeiből tudja törleszteni hiteltartozásait, ahol további 800 milliós fejlesztést terveznek.
Orosz Ibolya tanácsnok asszony, a közgyűlés Kulturális és Idegenforgalmi Bizottságának elnöke kifejtette, hogy Eger tudatosan törekszik arra, hogy „fesztiválváros” legyen. Ezt igazolja az eddigi 12 nagyrendezvény, ami 162400 résztvevőt vonzott. Kiemelte a Fényünnepet és a boros rendezvényeket. A város különböző intézményeiben 1800 fő dolgozik a fesztiválok sikerén. A tanácsnok asszony örömteli adatként emelte ki, hogy a KSH 2010-es év vendégforgalmát értékelő összesítésében Eger ismét a TOP 10-be került, 285.022 vendégéjszakával. A belföldi vendégforgalmat tekintve Eger a 9. helyen áll és 3,4%-os növekedést ért el egy év alatt.  Ez a szám még növelhető lesz, a vár felújításával és az autópálya megépítésével. Eger honlapjának megújítása folyamatban van, mely már több nyelven lesz elérhető a külföldi vendégek számára is - mondta Orosz Ibolya.

Forrás: Egriszín

Heves megyében a hitelkárosultak még ma is csupán a svájci frank gyengülésére és saját magukra számíthatnak, állítja Sós Tamás. Véleménye szerint senkinek sem előnyös igénybe vennie a kormány devizahitelesek megsegítésére irányuló kedvezményeit, ugyanis az Orbán-kormány nem veszi figyelembe az ellenzéki pártok javaslatait, a hétfő este hivatalosan is elinduló, a fizetésképtelen hitelesek lakásait átvevő Nemzeti Eszközkezelő Társaság (NET) pedig annyira kevés pénzből gazdálkodik majd, hogy hatása alig lesz észrevehető.

Állítása szerint az intézmény három év alatt legfeljebb ötezer családon segít, miközben már eddig 130 ezernél több devizahiteles dőlt be Magyarországon. A kormány árfolyamgát-népszerűsítő reklámkampánya ellenére átlátja a lakosság, hogy nem célravezető a mostani mellett, egy három évvel későbbi – még nagyobb – adósságba sodródni. Hiába lép ugyanis életbe a 15 százalékos törlesztési korlát a gyűjtőszámlán felhalmozódó forinthitelre, a teljes tartozás ettől még akár több millió forinttal is megemelkedhet, amennyiben a svájci frank kurzusa a mostanihoz hasonló szinten marad, netán még tovább is erősödik.

Elmondása szerint a svájci frank hitelek tömegessé válását két tényező segítette elő, az egyik, hogy az utóbbi években csökkentették a lakáshitelek kamattámogatását, mert a Matolcsy György által az első Orbán-kormány alatt kialakított nagyon magas kamattámogatás évente 100-200 milliárd forint kiadást jelentett a költségvetésnek, ami erősen növekedett. A másik tényező, hogy a forint vásárlóerejét nagyon magasan tartották, ez kezdetben kedvező volt.

Az MSZP kilenc kérdést tesz fel a kormánynak annak érdekében, hogy végre kiderüljön: milyen irányban képzeli el a kormány az adósságválságból való elmozdulást. A kérdések a következőek:

1. Tud-e arról a kormány, hogy a kilakoltatási moratórium júliusi feloldása óta hány bedőlt devizahiteles család került az utcára Magyarországon?


2. Mit gondol a kormány, az eltőzsdézett 500 milliárd forintos MOL-részvénypakkból, az ott eddig elbukott 150 milliárd forintból hány devizahiteles családot lehetett volna megmenteni?


3. Ha a frankhiteleket valóban a szocialisták szabadították az országra, és azt a jelenlegi kormánypártok korábban következetesen ellenezték, vajon miként lehet, hogy a legnagyobb adósok között találjuk az egyaránt fideszes Kósa Lajost, Rogán Antalt vagy épp Kocsis Mátét?


4. Vajon a svájci frank alapú kötvénykibocsátásban élen járó fideszes önkormányzatok eladósodását is vizsgálni kívánja a Fidesz-KDNP-kormány?


5. Mi a Fidesz-KDNP-kormány álláspontja a magáncsőd intézményének bevezetésével kapcsolatban?


6. Mikor és pontosan mekkora alaptőkével kívánja a kormány felállítani a lakásukat vesztett adósok otthonait átvevő Nemzeti Eszközkezelő Társaságot?


7. Mi lesz a törlesztő részletekkel 90 napnál is hosszabb ideje elmaradó adósokkal, rajtuk mikor és milyen formában kíván segíteni a kormány?


8. Milyen konkrét intézkedéseket tervez a kormány annak érdekében, hogy a bankok már a közeljövőben se háríthassák át a megnövekedett költségeket teljes mértékben az ügyfeleikre?


9. Amennyiben tervezi a kormány, hogy végre valódi kockázatközösségre kényszeríti a bankokat, egyeztette-e már elképzeléseit a pénzintézetekkel, a bankszövetséggel, illetve a hitelkárosultak képviselőivel?

Az MSZP másfél millió érintett magyar családdal együtt várja a bankárkormány fenti kérdésekre adott válaszát.