Keresés: „tragikus” (35 találat)

Életét vesztette a gépjárművet vezető 62 éves nő.

Valószínűleg férjéhez sietett haza az az asszony, aki figyelmetlenségből autójával vonat elé hajtott csütörtök délelőtt Erdőteleken. A vonat annyira maga alá gyűrte az autót, hogy sofőrje szörnyethalt. A nő férje azt mondta, neki a szomszéd szólt, hogy siessen, mert baj történt. Ezután látta, hogy felesége többször is kereste telefonon.

Halálos közlekedési baleset történt 2016. június 30-án 10 óra körül Erdőtelken, a Rétföld utcában egy - sorompó és fényjelző berendezés nélküli - vasúti átjárónál, ahol egy személygépkocsi személyvonattal ütközött.

A baleset következtében a gépjármű vezetője, egy 62 éves nő a helyszínen életét vesztette.

A rendőrök a helyszínelést befejezték és a műszaki mentés is véget ért. Az eset körülményeit a Hevesi Rendőrkapitányság vizsgálja.

A nő férje elmondta: a gyümölcsösben vágta a füvet. Felesége többször hívta őt telefonon, amit a gép miatt nem hallott meg. Valószínűleg azt hihette, hogy valami baj lehet a férjével, ezért indulhatott a gyümölcsösbe.

Közel két hete a város egyik társasházában éhen halt a szülők albérletében a másfél éves K. Kiara Jerke.

A történteket követően az egész magyar sajtó a megdöbbentő esettől volt hangos. A rendőrségi eljárás mellett a megyei kormányhivatal több illetékes szerve is vizsgálatba kezdett, hogy kiderítsék: hibázott-e valaki az ellátórendszerben is. Az eredményt május 24-ére ígérték.

A megyei kormányhivatal, valamint a Hatvani Járás Hivatala legfontosabb megállapításainak lényege, hogy a védőnő nem hibázott, a háziorvos szerepe még tisztázásra vár, a gyermekjóléti központban további munkajogi eljárásra van szükség. Horváth László, a térség országgyűlési képviselője ugyancsak tegnap állt nyilvánosság elé. Sajtótájékoztatóján bejelentette, hogy a vonatkozó jogszabályok módosítását kezdeményezi a Parlamentben, annak érdekében, hogy megszűnjenek azok a rések a gyermekellátó rendszerben, amelyeknek szerepe lehetett a másfél éves Kiara halálában.

Tragikus eset történt Mátraderecskén, a polgármesteri hivatal udvarán csütörtökön nem sokkal déli 12 óra után.

Úgy tudjuk, az ott dolgozó férfiak szokás szerint a szociális tűzifát, illetve az önkormányzati segítségként nyújtott lignitet válogatták, illetve készítették elő, amikor a helyszínen megjelent egy idős, helyi férfi, aki kifogásolta a számára juttatott szén mennyiségét, majd váratlanul egy éles szúró eszközzel mellbe szúrta a munkásokat irányító karbantartót.

Épp a közelben tartózkodott a háziorvos, aki haladéktalanul ellátta a sebesültet és mentőt hívott hozzá. A férfit súlyos sérülésekkel szállították az egri kórházba.

Forgó Gábor a település polgármestere az esettel kapcsolatban elmondta: a faluban több mint kétszáz rászoruló család él, akiknek a lehetőségekhez képest mindenben próbálnak segíteni a téli hónapokban. A bűncselekményt elkövető, egyedül élő, idős férfi már negyedik éve, minden alkalommal kapott tűzifát és szenet is, ám ez a jelek szerint kevésnek bizonyult.

A falubeliek azt mondják, a férfi néha zavartan viselkedik, pszichés problémái vannak, de senki nem feltételezte volna róla, hogy ilyen tettre képes. Úgy tudjuk, betegségére gyógyszert is szed.

Információink szerint az idős férfi előző nap a megszúrt férfinél reklamált, mert szerinte kevés szenet kapott.

A helyszínen jelenleg is ott tartózkodnak a rendőrök, akik tanúkat hallgatnak meg, s jegyzőkönyvet vesznek fel a történtektől.

A Heves Megyei Rendőr-főkapitányság honlapján az esettel kapcsolatban annyit közölt, hogy a bejelentés hozzájuk január 29-én 12 óra 25 perc körül érkezett, miszerint Mátraderecske Polgármesteri Hivatalának melléképületében egy helyi lakost késsel bántalmaztak.

A nyomozók rövid időn belül lakásán elfogtak egy 68 éves mátraderecskei férfit, aki a bűncselekmény elkövetésével megalapozottan gyanúsítható. A férfit az egyenruhások előállították a Pétervásárai Rendőrőrsre, ahol gyanúsítotti kihallgatása jelenleg is folyamatban van.

Egy ember életét vesztette, hárman megsérültek abban a balesetben, ami csütörtökön délelőtt történt Kerecsend és Kápolna között.

A 3-as számú főút 113-as kilométerszelvényében – Kerecsend és Kál között – 2014. augusztus 7-én 10 óra 56 perc körüli időben egy teherautó és egy személygépkocsi eddig tisztázatlan körülmények között frontálisan összeütközött - tájékoztatott a rendőrség honlapján.

A helyszínelés idejére a rendőrség teljes útlezárást rendelt el az érintett útszakaszon.

Úgy tudjuk, a kamionos azt mondta: Kápolna felé közlekedett amikor a rossz úton defektet kapott, ezért sodródott át a szemközti sávba, ahol frontálisan ütközött a személygépkocsival, majd az út menti szántásban állt meg.

A gépkocsi vezetője a helyszínen életét vesztette, egyik súlyosan sérült utasát helikopterrel szállították el, másik utasát és a kamion vezetőjét mentő vitte el.

A 3-as út Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szakaszán csütörtökön, dél után történt egy, a Heves megyei szakaszon egy órával korábban bekövetkezett halálos kimenetelű karambolhoz hasonló, szintén tragikus kimenetelű ütközés.

A Szikszó és a felsőzsolcai körforgalom között szintén kamion és személyautó ütközött: egy ember meghalt, egy másik súlyos sérülést szenvedett - közölte a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság szóvivője az MTI-vel.

Dojcsák Dávid elmondta az autó vezetője, egy 52 éves férfi – mint később kiderült Miskolc volt alpolgármestere, Orosz Lajos – halt meg a helyszínen, mellette utazó felesége életveszélyesen megsérült - mondta a megyei rendőr-főkapitányság szóvivője az MTI-nek.

UTASSY DÉNES-EMLÉKTORNA

Az Egri Sportcentrum SE egykori elnöke előtt tisztelegnek.

Tizennégy labdarúgócsapat alkot három mezőnyt egynapos torna keretében az egri körcsarnokban február 8-án, ahol a tavaly elhunyt klubelnökre és játékosra, Utassy Dénesre emlékeznek.

„Olyan ember távozott közülünk, aki az egyik bástyáját adta az Egri Sportcentrum SE-nek, ahol alapító tagként, elnökként, játékosként és példát mutató nagyszerű EMBERKÉNT nézhettünk fel Rád.”

Fenti sorok az Egri Sportcentrum SE honlapján szerepelnek.

Utassy Dénesről, aki tavaly áprilisban, 56 éves korában hunyt el tragikus hirtelenséggel. A Tarnaleleszen nevelkedett, majd a debreceni egyetemi csapatban futballozott játékos a megyeszékhelyre térve az Unió Eger FC, később pedig a Recsk játékosaként számított megbízható, korrekt védőnek, míg kispályán az Autósuli oszlopos tagjaként jegyezték.

A 2008-ban létrehozott Egri Sportcentrum SE február 8-án a nézőknek ingyenes teremtornával emlékezik alapító tagjára. A Focitorna Utassy Dénes emlékére nevet viselő eseményre nemcsak az elhunyt korábbi klubjának játékosai, de hajdani NB I-es sztárok is elfogadták a meghívást. Az egész napos programot az érdeklődők térítésmentesen tekinthetik meg a Kemény Ferenc Sportcsarnokban, amelynek bejáratánál becsületkasszát helyeznek a szervezők. A esemény bevételét jótékony célra ajánlja fel a rendező Egri Sportcentrum SE.

A február 8. ingyenes rendezvény programja

A délelőtti mezőny csapatainak mérkőzései

9.00–9.20: Autósuli–Egri Sportcentrum SE
9.25–9.45: Groupama Garancia Biztosító–Tarnalelesz
9.50–10.10: Egri Sportcentrum SE–Tarnalelesz
10.15–10.35: Autósuli–Groupama Garancia Biztosító
10.40–11.00: Egri Sportcentrum SE–Groupama Garancia Biztosító
11.00–11.20: Autósuli–Tarnalelesz

11.25: Eredményhirdetés, díjátadás

A déli mezőny csapatainak mérkőzései

11.30–11.50: Színészválogatott–Sport TV
11.55–12.15: Sportcentrum-Sztárcentrum–Birkózóválogatott
12.20–12.40: Színészválogatott–Birkózóválogatott
12.40–13.00: Sport TV–Sportcentrum-Sztárcentrum
13.05–13.25: Színészválogatott–Sportcentrum-Sztárcentrum
13.25–13.45: Sport TV–Birkózóválogatott
13.50: Eredményhirdetés, díjátadás
13.55: Megnyitó, köszöntő

A délutáni mezőny csapatainak mérkőzései

14.00–14.20: Ferencvárosi Sasok–Debreceni VSC (A csoport)
14.25–14.45: Újpest FC–Honvéd (B csoport)
14.50–15.10: Ferencvárosi Sasok–Salgótarjáni BTC (A csoport)
15.15–15.35: Újpest FC–Unió Eger FC (B csoport)
15.40–16.00: Debreceni VSC–Salgótarjáni BTC (A csoport)
16.00–16.20: Unió Eger FC–Honvéd (B csoport)
16.25–16.45: Mérkőzés az 5–6. helyért: A3–B3
16.50–17.10: Mérkőzés a 3–4. helyért: A2–B2
17.15–17.35: Mérkőzés a 1–2. helyért: A1–B1

17.40: Eredményhirdetés, díjátadás

Legjobbnak lenni sportban, tanulásban, gyermekként, neki megadatott.

Zita mosolyog. Maga az élet. Könnyedén szökken a gáton, sprintel, ugrik magasba és távol. A kép idilli a Leányka úti rekortánon. Józsi bácsi kezében stopper és figyelő tekintet. Edzeni jó, edzeni kell, kinek mindez munka, az nincs is ott, máshol talált otthont. Ha pedig otthon, akkor család, és Kriszta. Az édesanya.

Igen, ő is együtt készül velük, a többiekkel. Más célokért, más hajtóerővel, de alázattal és felvigyázattal. Közelről nézni az imádott lányt, vele hangolni az újabb és újabb próbatételre nem jelent terhet. Csak örömöt, mosolyt, jókedvet. Így van ezzel a bátyj és a legjobb barátnő is. Teljes minden. Az eredménylista fénylő és dicső. Csillag ő, ragyogó és reménylő.

Zita mosolyog. Áll a dobogó tetején, a magasban. Nem oda született, de oda, s arra hivatott. Legjobbnak lenni sportban, tanulásban, gyermekként, neki megadatott. Eddig. De miért nem tovább? Évből 13, élményből száz meg száz. Meg elismerésből is. Helyszín a megyeháza. Ülünk Krisztával a diákolimpikonok köszöntésén. Az édesanya büszke. Nagyon és joggal. Zita viszi a prímet. Szólítják, megy és átveszi az oklevelet. A fehér blúzos díszöltözet és a ünnepi körítés nem az ő világa, de oly sok hasonlóban volt már része, hogy rutinszerűen fogadja a gratulációt, s éli meg rendkívüli szerénységgel a helyzetet.

Zita mosolyog. „Petrovai József tanár úrtól nem lehetne jobb edzőm. Nagyon szeretem, mindenben az ő tanácsára hallgatok.” Júliust írunk, az interjúalany a ugrás és a futás kis hercegnője. A trénerről zeng, finom hangon, kedvesen. Nyárig tizenegy rangos versenyen elért aranyérméről beszélünk, melyeket újabbak követtek. Amikor a büszkeségre leginkább okot adó eseményre terelődik a szó a MOM Parkban rendezett Hopp Parádét említi, mert „olimpikonok között ugorhattam távolt, és ez volt életem legélvezetesebb, leglátványosabb versenye.”

Zita mosolyog. Fenn, a felhők között. Szökken, suhan, mit sem törődve a szürke, ködös evilági léttel. A karácsonyi készülődésben százak hangja csuklik el, akik ismerve vagy ismeretlenül tudomást szereztek életének tragikus végéről. Krisztáék romokban. Nincs szó, nincs tett, ami gyógyírt jelenhet. Ismét beleolvasok a hercegnős cikkbe, ahol az édesanya szól így: „Nagyon szerencsés embernek érzem magam, hogy ilyen kivételes tehetségű gyermekkel áldott meg az ég.”

Drága Zita! Most már te vigyázz anyára!

A legnagyobb reménység volt

„A magyar atlétika az egyik legnagyobb reménységével lett mérhetetlenül szegényebb.” Spiriev Attila szakmai igazgató szavai a Magyar Atlétikai Szövetség honlapján csalnak könnyeket az ember szemébe. A 13 éves korában tegnap délelőtt kilenc órakor Egerben elhunyt Kun Zita a Balassi Bálint Általános Iskola hetedikes diákjaként, az Egri Városi Sportiskola kiválóságaként öt versenyszámban is a legjobb magyar eredménnyel büszkélkedhetett. Nem akadt legyőzője 60- és 80 méter síkfutásban, 80 méteres gátfutásban, magasugrásban, távolugrásban és négypróbában sem.

„Csodálatos tehetség, és egy tiszta szemű, aranyos ifjú hölgy távozott közülünk. Ez a veszteség pótolhatatlan.” – fogalmazott közleményében Habis László, a megyeszékhely polgármestere.

Zita edzője, Petrovai József arról beszélt, hogy tanítványa még csak 13 esztendős volt, de már példaképként szolgálhat sokat számára. „Csodálatos tüneményt, egy elképesztő ígéretet, egy potenciális világklasszist, akár majdani olimpiai érmest veszítettünk el. Hogy a családja hogyan tudja ezt valaha feldolgozni, elképzelni sem tudom.” – teszi hozzá Spiriev.

Azt már a család részéről kapjuk, hogy szűk körben búcsúztatják Zitát, megköszönve minden biztató szót, és részvétnyilvánítást. Édesanyja, Vitkóczki Krisztina és édesapja Kun Zsolt mérhetetlen fájdalmában és gyászában magunk is osztozunk.

Forrás: HEOL

Az LMP sajtóközleménye:

A Föld napján jelent meg Ángyán József, volt kormánypárti vidékfejlesztési államtitkár negyedik jelentése a földbérleti pályázati rendszerről.

A nyolc megyére vonatkozó, a tavalyi földhaszonbérleti pályázatok eredményeit összesítő vizsgálata számokkal is alátámasztotta, amit az LMP eddig is állított; a kormány kevés „csókos” kezébe sok földet adott és keveset juttatott a kisgazdálkodók sokaságának.

Véleményünk szerint a földbérleti pályáztatás rendszere elfogadhatatlan és védhetetlen, mert nem ad esélyt a földhöz jutáshoz a helyben lakó gazdálkodó családoknak, fiataloknak, illetve a gazdálkodás mellett gyermekeket is vállaló fiatal pároknak.

Ráadásul a kormány egy átláthatatlanul működő szervezetre, a Nemzeti Földalapkezelőre bízta az óriási vagyont képviselő állami földek használatának pályáztatását.

A jelentés szerint a szétosztott földek 60-90 %-a egy nagyon szűk kör érdekeltségeihez kerül, és csupán 10-40%-át osztják szét kisebb, helyi érdekeltségek között.

Kíváncsiak voltunk, hogy Heves megyében milyen arányokkal találkozhatunk, vajon hány helyben lakó gazdálkodó lett nyertese a pályázati rendszernek és kapott helyben földet.

Megdöbbentő arányokkal szembesültünk itt is.

A bérbe adott területek mintegy 1/3-adát 2 nagy, 100 ha fölötti érdekeltség - Barna László Tenkről és Alexaiék (György és György Attila) Aldebrőről szerezte meg.

Így a felső 7% kapta a megyében szétosztott földterületnek közel 32%-át.

A 20 ha alatti nyertesek, akik 15-en voltak, nem tudták a bérbe adott földek még 20 %-át sem megszerezni (19%).

A földbérleti pályázatok által érintett 35 település közül 21 településen nem volt helybeli nyertes pályázó, 14 település esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella.

A kormányzati kommunikációval ellentétesen, a fenti adatokból világosan megállapítható, hogy a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.

Azok a települések, ahol helyiek nem jutottak földhöz, igazi vesztesnek tekinthetőek, hiszen így semmiféle módon (közvetlen: adók, járulékok; közvetett: munkahely, vásárlóerő növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állami földek bérbeadása révén keletkező jövedelemből.

Pedig Magyarország jövője nagyrészt azon múlik, hogy sikerül-e a vidék Magyarországát talpra állítanunk, a helyi közösségeket megerősítenünk.

Azt látjuk, hogy a kormányzat a jelek szerint a tőke oldalára állt a vidéki emberek érdekével szemben és segédkezet nyújt az ország nemzeti vagyonának széthordásához.

Ezzel tovább erősödik a birtokrendszer a kisgazdálkodók kárára, egy évvel a külföldiek földvásárlási tilalmának lejárta előtt. Pedig az állami földdel a családi gazdaságokat és helyi közösségeket lehetne jelentősen megerősíteni.

A folyamat a dél-amerikai típusú, kevés érdekeltség kezében lévő nagy latifundiumok állta uralt birtokrendszer irányába mutat. Ez szöges ellentétben áll a Nemzeti Vidékstratégiában meghirdetett föld- és birtokpolitikai koncepcióval, de az európai agrár- és vidékmodellel is.

Az LMP arra figyelmeztet, hogy a spekulánsokat és a nagytőkét támogató birtokpolitika tragikus következményekkel fog járni a magyar vidékre nézve, a vidék népességmegtartó képességét illetően, de hat a városokban élők élelmezési és környezetbiztonságára is.

-------------------------

Amennyiben a Fidesz-kormány ebben a szellemben folytatja vidékpolitikáját, azt fogja elérni, hogy a gazdálkodni kívánó, de magas politikai kapcsolatokkal nem rendelkező magyar embernek ennyi földje marad a gazdálkodáshoz, mint amennyit a kezünkben tartunk.

Azért, hogy a magyar vidék újra bizakodhasson, az LMP földhaszonbérleti pályáztatás leállítására szólítja fel a kormányt, és kezdeményezi a pályázati rendszer felülvizsgálatát, egy független, civileket is magába foglaló bizottság felállításával, valamint követeli a pályázatok elbírálásakor szubjektíven adható pontok jelenlegi 40%-os arányának csökkentését 10%-ra.

Tetten ért Heves megyei földmutyi – tények, számok, arányok

Ángyán József nyilvánosságra hozta 4. vizsgálatának eredményeit. Sajnálatosan megint bebizonyosodott, amit az LMP is állít, hogy az állami földbérlet rendszer nem megfelelően működik. Egyenesen a földmutyinak ad széles teret – Heves megyében is.

808 hektár - összesen 15.178 aranykorona (AK) értékű - területen kialakított 49 blokk esetében volt a pályázat sikeres, 6 blokk (73 ha és 1.860 AK) esetében viszont sikertelennek minősült. A pályázati folyamat régen lezajlott, és a pályázatok bírálata is befejeződött - 46 blokk (781ha és 13.021 AK) esetében még nem hirdettek hivatalos eredményt, azok az NFA honlapjára nem kerültek fel. Feltehetőleg a botrányos körülmények miatt óvatosabb a tárca és az NFA vezetése a döntések közzétételével. Hogy ki műveli ezeket a földeket és ki szedi hasznait, az nem tudható. Heves megyében található az eddig bérbe adott állami föld területek közel 4%-a!

A beadott pályázatok becsült – az NFA által nem közölt – száma meghaladhatta a 200-at, közülük azonban csupán 30 érdekeltséghez tartozó 31 pályázó volt nyertes, akikkel 49 szerződést kötött az NFA. Miután egy pályázó ill. érdekeltség akárhány pályázatot is nyerhet, így a pályázatok száma nem azonos a területeket megművel családok vagy cégek számával, az egy pályázatra jutó terület pedig nem azonos az egy család, érdekeltség vagy cég által megszerzett területtel! Hangsúlyoznunk kell tehát, hogy -  a VM ezzel kapcsolatos sorozatos csúsztatásaival szemben - nem 49 külön gazdálkodó család, hanem 30 érdekeltség műveli ezután a 808 ha területet!

Barna László 23.5%, Alexaiék 12.7%, Németh István 5.8%,

Mátra Kincse 2002 Kft. 5.4%, Tóth István 4.8%, Bagi György 5.4%, Deme András 5.1%, Rab Béla 2.5%

20-30 ha közti - 7 érdekeltség 15.3%

10-20 ha közötti - 7 nyertes érdekeltség 13.4%

10 ha alatti - 8 nyertes érdekeltség 6.0%

A diagramon is látszik, hogy 3 érdekeltség a megszerezhető földterületek 42%-át szerezte meg, miközben a „kicsik” közül 22 érdekeltség annyit sem, mindössze 34,7%-át!

Helyi lakosok, helyben lakó gazdálkodó családok

Ha az eredmények alapján a helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek helyzetét vizsgáljuk, akkor ezt jól jellemzi a helyi lakosok, helyi érdekeltségek által elnyert bérleti egységek száma, területe, de mindenekelőtt az összes bérbe adott területhez viszonyított aránya.

A 35 település közül 14 esetében részesült a település földjeiből (legalább részben) helyi lakos, azaz az adott településen bejelentett állandó lakcímmel rendelkező személy vagy ott székelő cég, de ezek többsége is apró, szétszórt parcella.

A 49 elnyerhető egységből 19 (38,8 %), a teljes meghirdetett földterületből pedig 285 ha (35,3 %) került helyi lakosokhoz. A 18 db, 20 hektárnál nagyobb terület ő parcella közül helyben lakó gazdálkodók 5-öt, a másutt lakók viszont 13-at nyertek el.

Összességében az állapítható meg, hogy Heves megyében a helybeliek, helyben lakó, gazdálkodó és állami földre pályázó családok, helyi közösségek - a kormányzati kommunikációval szemben - a bérbe adott területeknek csupán 1/3-át tudták a saját településük földjeiből megszerezni, a 2/3-ad részét külső pályázók, érdekeltségek vitték el a helyi gazdaközösségek elől.

Ez az arány is optimista becslés, hiszen a korábbi elemzések is sok-sok példával szolgáltak arra, hogy a pályázatokban itt - ott fiktív lakcímeket szerepeltettek, vagy cégeket - sokszor a pályázati kiírásokat követően - a föld megszerzése céljával megvásároltak, alapítottak, akár 100 km-ekre is áthelyeztek, gyakorta profiljukat is megváltoztatták.

A földbérleti pályázatok által érintett 35 település közül 21 településen nem volt helybeli nyertes pályázó.

Az érintett települések több mint fele tehát igazi vesztesnek tekinthető, hiszen helyiek – bár pályáztak - nem jutottak saját határuk földjeihez, így ezek a települések semmiféle módon (közvetlenül adók, járulékok; közvetetten: munkahely, vásárlóerő-növekedés, népesség megtartás, stb.) nem részesülnek az állami földek bérbeadása révén keletkező jövedelemből.

 A legnagyobb vesztesek

Erdőtelek illetve Ecséd, - amelyeken nagy, 100 ill. 50 ha-t meghaladó állami területeket adtak más településről származó pályázóknak bérbe, sajnos annak mondható. De ugyancsak a nagy vesztesek kategóriájába sorolható Dormánd, Tófalu, Demjén vagy éppen Maklár is, ahol 30 ha-t megközelítő illetve meghaladó területek kerültek más településről pályázókhoz.

LMP

Reakció az LMP egri szervezetének május 2-ai sajtóközleményére:

Részinformációk birtokában vádaskodik az LMP

Az LMP egri szervezete általam nem ismert okok miatt kapkodva és csak a saját szemszögéből nyilvánult meg a haszonbérleti szerződésekkel kapcsolatban. Olyan következtetéseket igyekeztek levonni a sajtó nyilvánossága előtt, amelyeket kizárólag a teljes információk ismeretében lehetne. A vádaskodás szerint Heves megye több településén sem helybéliek, hanem messziről jött pályázók nyertek. A Nemzeti Földalapkezelő kizárólag a nyertes pályázók nevét hozta nyilvánosságra, így számomra érthetetlen, hogy az LMP hogyan tudhatja, hogy volt-e egyáltalán helyi lakos a pályázatokat benyújtók között. Az is kérdés, hogy az LMP szerint ki számít helybélinek? A szomszéd településen gazdálkodó már nem?

Az NFA országosan eddig 1550 db szerződést kötött közel  30 ezer hektár területre. A területek több mint 75 %-át természetesek személyek, azaz őstermelők, egyéni mezőgazdasági vállalkozók, családi gazdálkodók és fiatal mezőgazdasági termelők nyerték. Az eddig megkötött haszonbérleti szerződések átlagos birtokmérete 16 hektár.

Eger, 2013. május 2.

Dr. Gondos István

frakcióvezető

Heves Megyei Közgyűlés

FIDESZ-KDNP frakció

Csütörtök este az egri Várállomáson egy férfi felmászott a nagyfeszültségű vezeték oszlopára, ahol halálos áramütést szenvedett, majd lezuhant a földre.

Soltész Bálint, a HMRFK szóvivője elmondta: a 39 éves férfit eltűnés miatt kereste a rendőrség, mert egy egri egészségügyi intézményből engedély nélkül, pizsamában távozott.

A rendőrség a helyszínelés során az idegenkezűséget kizárta.

A Markhot Ferenc Kórház  közleményben reagált:

"Sajnálatunkat fejezzük ki a bekövetkezett tragikus esemény miatt, melynek során egy betegünk eltávozva intézményünkből, életét vesztette. A Rendőrség jelenleg közigazgatási eljárás keretében vizsgálatot folytat az ügyben. Személyiségi és kegyeleti jogokra is tekintettel a vizsgálat lezárultáig további információkat nem áll módunkban közölni."

Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszterhez fordult Blaskó Balázs, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója. A direktor levelében úgy fogalmaz: tetszhalott állapotba került a teátrum.
"A gondjaimra bízott intézmény végső óráiban fordulok Önhöz" - írja Blaskó Balázs, az egri Gárdonyi Géza Színház igazgatója, a Réthelyi Miklós nemzeti erőforrás miniszternek címzett levelében.

A direktor szavai szerint 25 millió forint számlatartozással vette át az intézményt, amely összeg mostanra megközelíti a 60 millió forintot. Ez az a támogatási arány, amelyet a fenntartó Heves Megyei Önkormányzat tragikus likviditási problémái miatt színház nem használhatott fel a 2010-es gazdasági évben. A fenntartó megyei önkormányzat csődközeli helyzetében kialakított vészforgatókönyv szerint pedig "elsősorban a kötelező feladatok ellátásának biztosítása élvez prioritást, így az önként vállalt kötelezettségek, mint a Gárdonyi Géza Színház működésének finanszírozása is, tizedrangú kérdéssé vált."

Blaskó úgy fogalmaz: a jelenlegi helyzetben még műsortervet sem tud hirdetni,  ezért "közel 500 ember életlehetőségének megtartása érdekében fordul a nemzeti erőforrásokat ápoló miniszterhez segítségért"

Gyors segítség esetén, s amennyiben lehetősége lesz nulláról indulni, a direktor szerint megvan az a válságkezelő, takarékos működést biztosító intézkedési terve, amellyel a Gárdonyi Géza Színház kiegyensúlyozott középtávú jövőjét hatékonyan tudja biztosítani.

Forrás: HEOL

A megyei kormányhivatal vezetője szerint a rendet a rendőrségnek kell fenntartania. És van olyan állapotban, hogy ezt megtegye.

Sajtótájékoztatót tartott szombaton délután Horváth László, a megyei kormányhivatal vezetője Gyöngyöspatán, ahol már napok óta a Szebb Jövőért Polgárőrség tagjai járőröznek, vasárnapra pedig a Jobbik hirdetett tömegdemonstrációt, melyen Vona Gábor pártelnök és Sneider Tamás alelnök is szónokol majd.

A megyei kormánymegbízott Ormossy Attila megyei rendőr-főkapitánnyal járta végig a falu több utcáját, majd sajótájékoztatóján arról beszélt: Gyöngyöspatán is az emberek túlnyomó többsége rendet akar, s bár vannak problémák a településen, ezek "nem kirívóak". Éppen ezért politikai manipulációnak nevezte a kialakult helyzetet, mondván: sajnálatos, hogy egyesek a meglévő indulatokat és egy tragikus eseményt felhasználva, manipulálva szítják a feszültséget.

Az emberek túlnyomó többsége azt várja el, hogy legyen ereje a törvényeknek. De ezt nem operettkatonáktól és politikai celebektől várja. A rendőrség dolga a rend fenntartása, ezt a feladatát nem adhatja át senkinek, és nem veheti el tőle senki. A rendőrség van olyan állapotban, hogy eleget tegyen a feladatának - hangsúlyozta Horváth László.

Kitért arra is: az elkövetkező időkben Heves megyében, s így Gyöngyöspatán is "tervszerűen nő a rendőri jelenlét", mivel nyár végéig egy híján százzal gyarapszik a megyei rendőrség létszáma.

Dr. Ormossy Attila megyei főkapitány nem kívánt nyilatkozni, kérdésre csupán annyit árult el, a vasárnapi rendezvény biztosítására "a feladatnak megfelelő rendőri erőkkel" készülnek.

Forrás: HEOL