Keresés: „turista” (42 találat)

Miután elolvadt a hirtelen lehullott hó a Bükkben, kiderült, hogy a kidőlt fák miatt akár milliárdos károk is keletkeztek a rendkívüli tavaszi időjárás következtében. Az erdészek folyamatosan dolgoznak, de még mindig nagyon sok járhatatlan túraútvonal van a Bükk és a Mátra magasan fekvő részein.

Havazott a Mátrában. Annyi hó esett, hogy a kékestetői sípályán volt, aki snowboardozott is. A legtöbb turista azonban nem örül a márciusi télnek, azt mondják már a tavaszt várják. A Balatonon nem esett hó, viszont nagyon erős szél fújt és hideg volt. Ott is panaszkodtak a kirándulók az időjárásra. A TV2 meteorológusa pedig éjszakai fagyokra figyelmeztet.

Életének 79. évében elhunyt Repka Magdolna, a Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár munkatársa, a zenei gyűjteményének megalapítója, a Tv Eger és a Szent István Rádió volt szerkesztő-riportere, bemondója – közölte az egri Bródy Sándor Könyvtár Zenei gyűjteményének blogja.

Zenei könyvtárosként egyetemi diplomáját az ELTE-n szerezte, szakdolgozatát A közművelődési könyvtárak zenei különgyűjteményei (1974) címmel írta. Nagy szakértelemmel, óriási lelkesedéssel, kitartással korszerű zenei részleget teremtett, maga végezte a beszerzést, feldolgozást, tájékoztatást, számos zenei rendezvényt szervezett, zenei klubot működtetett, különböző kiadványokat, módszertani útmutatókat szerkesztett.

Temetése 2017. január 13-án 10 órakor lesz a gyöngyösi Felsővárosi temetőben.

Kollégái így búcsúztak Tőle az egri könyvtár zenei gyűjteményének blogján. Kattints ide IDE!

Szerző: Zsoldos Marianna, Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtár

Földrengés miatt emberekre omlott egy épület Egerben, a Gárdonyi-ház mellett pénteken. A szakemberek a vár pincerendszerébe is vonultak, ahol eltévedt turistacsoportot kutattak fel. Városi veszélyeket szimuláltak.

Földrengés miatt emberekre omlott egy épület Egerben, a Gárdonyi-ház mellett pénteken. A romokból faláttöréssel, dúcolással, az emeletről alpintechnikával és keresőkutya segítségével mentették ki őket a mentőcsoportok. A szakemberek nem sokkal később az egri vár pincerendszerébe vonultak, ahol eltévedt turistacsoportot kutattak fel és segítettek a bajba került diákoknak a kijutásban.

Mindezt csak gyakorlat keretében, ugyanis kétnapos nemzeti minősítő törzsvezetési- és terepgyakorlaton bizonyítja tudását Heves megye hét mentőcsapata:  a Dobó, a Gyöngy, a Tarna, a Bélkő, a Zagyva, a Rima-Laskó és a Hanyi.
A műveletet szombaton az egerszalóki víztározó térségében folytatják. A mentőcsoportok feladata lesz a vízfelületre került szennyező anyag elhatárolása, mentesítése, buzgár elfogása, hullámverés elleni védelem és nyúlgát kiépítése. Ezt speciális tudásával, technikai eszközökkel segíti az Agria Speciális Mentő és Tűzoltó Csoport, s a Kékes Kutató Mentő Alapítvány.
Ha a csoportok teljesítik a feltételeket, akkor valódi kárhelyen önállóan is beavatkozhatnak a jövőben.

Az állampolgárok biztonságérzete és a közösségi felelősségvállalás került előtérbe akkor, amikor a tavalyi évben megalakult a megye 7 járásából 6-ban egy-egy olyan területi rendeltetésű mentőcsoport, mely elsődlegesen a saját területén, de szükség szerint bárhol a megyében tudja segíteni a hivatásos szervek munkáját. Idén ősszel megalakult az Egri járásban a Dobó Mentőcsoport is, melynek tagjai a Vitézlő Oskola, a Bornemisza Cserkészcsapat, a Nagytálya ÖTE és a Búvár- és Vízi Sport Klub.

Pénteken éjfélkor a megyei főügyelet riasztotta a gyakorlat első napján részt vevő vezetőket. Reggel hat órára kellett a riasztottaknak a megjelölt találkozási pontra bevonulni. A kötelező felszerelések szemlét és munkavédelmi oktatást követően megkezdődött az érdemi feladat végzése. Nyolc órára a gyakorlat minden résztvevője az egri Gárdonyi-ház kertjében megkezdhette a tereprendezést és a bázisépítést. A tereprendezési feladatok között szerepelt favágás, cserje irtás, sőt egy akadályt képező teljes vaslépcső elbontása is. Fél egykor Sós István Eger alpolgármestere nyitotta meg ünnepélyesen a gyakorlatot.

Délután az előkészületeket követően kizárólag városi veszélyeket szimuláltak. Ez alapján első feladatként egy kifelé dőlő házfal megtámasztása szerepelt, szabályos dúcolással. A feltételezett helyzetnek megfelelően sérültek kimentése is feladatként jelentkezett egy földrengésben károsodott épületből. A sikeres mentés érdekében alpin technikás mentést alkalmaztak emeltről, valamint elzárt területre faláttöréssel jutottak be. A biztonságos munkavégzés érdekében az épületet belülről is alá kellett dúcolni.

Szombaton az Egerszalóki víztározónál folytatódik a gyakorlat, ahol árvízi és a vizek kártételei elleni védekezésből adnak számot a mentőcsoportok: feladataik közótt szerepel többek között nyűlgát építés, a védművek bordás megtámasztása, jászolgát-építés, buzgár elfojtás és fóliázás.

Forrás: Heol

Kedden a késő délutáni órákban Erdőkövesd határában, Istenmezeje felé munkából hazainduló emberek láttak egy medvét az akácos erdőben.

 Hogy ez ugyanaz a medve, amelyről nemrégiben mi is beszámoltunk, még nem lehet tudni. Ez a hír kedd este a népszerű közösségi oldalra került ki, ahol ezt írták: „Öten is állítják, hogy felismerték az állatot és feltehetően a környéken van az erdőben. A megfelelő hatóságokat értesítettük, de mindenkit kérünk, hogy legyen óvatos, lehetőleg ne közelítse meg ezt a területet.” Az egyik kommentelő, aki szemtanú is egyben azt írta: „Tényleg legyen mindenki óvatos, mert a két szememmel láttam, és nem kis állat!”A heol.hu megkereste a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságát, ahol megerősítették ezt az információt. A természetmegőrzési osztály munkatársa elmondta: tegnap este a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyelete értesítette erről a bejelentésről a természetvédelmi őrszolgálatot, akik azóta is kint vannak az említett területen, de a medve nyomait még nem találták meg, ami az éjszakai eső miatt is lehet. Hozzátette: egy erdőkövesdi gazdálkodó is felkereste már az igazgatóságot, mert félti a juhait a medvétől.

Forrás: HEOL

Az Egererdő Zrt. erdészei járőrözéseken is figyelik a medve esetleges felbukkanását Heves megye északi részén - tájékoztatott a társaság csütörtöki közleményében.

A Mátrában, a Nyugat-Bükkben és a Heves-Borsodi-dombvidéken gazdálkodó erdészeti társaság azután adott ki közleményt, hogy az elmúlt időszakban több turista jelezte, medvét látott a dombvidék északi részén.

Ha találkoznak a medvével, az Egererdő munkatársai haladéktalanul értesítik a természetvédelmi hatóságot, a helyi önkormányzatokat, és rögzítik az állat nyomait - írták. Egyben arra kérnek mindenkit, hogy ha információja van a medvéről, értesítse a pétervásárai erdészetet.

Nagy Károly, az Egererdő vadgazdálkodásért felelős vezetője azt mondta, hogy a medve fokozottan védett, ezért fel sem merülhet a kilövése. Az állat vélhetően Szlovákiából tévedt át, ám ha itt ragadt, akkor valószínűleg megtalálta a megfelelő életfeltételeket. A felbukkanása igazából semmilyen intézkedést nem igényel.

Hosszú évek után ismét farkasok születtek a Bükkben - állítják a szakemberek a nyomok alapján.

A hazai erdőkben ritkán látott farkas fokozottan védett faj, az eszmei értéke 250.000Ft. Néhány éve jelentek meg újra az első példányok a Bükki Nemzeti Park területén. Ezek valószínűleg Szlovákiából vándoroltak át. Most viszont már szaporodásukat figyelték meg a hozzáértők.

Míg a természet megfigyelőinek öröm, addig a vadászoknak kellemetlen a hír. Azt elismerik, hogy jótékony hatása van a vadállományra, hiszen elsősorban a gyengébb, beteg egyedeket zsákmányolják, viszont a vadászati tevékenységet zavarják.

Éppen 25 éve rendezték meg először a Mátrabérc teljesítménytúrát, melyre ma már két kistestvérével, a Hanák Kolos és a Muzsla túrákkal együtt lehet nevezni minden év tavaszán. Idén azonban rendhagyó programok várták a túra szerelmeseit a hétvégén.

Tavaly, Hanák Kolos születésének 160. évfordulója alkalmából született meg a gondolat, hogy nagyszabású rendezvényen emlékezzünk meg munkásságáról- fogalmazott Kaszala Judit az Egererdő Zrt. munkatársa. Így 5 szervezet együttműködésével el is kezdődtek a munkák, melyek eredményeként 2012. április 14-én, Szurdokpüspökiben rendezték meg a Hanák Kolos Teljesítménytúra és Emléknap.
Három település, Szurdokpüspöki, Gyöngyös és Abasár mellett az EGERERDŐ Zrt,. illetve a túrákat már évek óta szervező Hanák Kolos Turistaegyesület összefogásával a túrázás és a természet kedvelői a hétvégén az igen komoly erőfeszítést igénylő túrák mellett megismerkedhettek a névadó életével, munkásságával is.
Abasári dr. Hanák Kolos Szurdokpüspökiben született, majd Gyöngyösön és Abasáron élt és dolgozott, míg ki nem nevezték Pestre, táblabíróvá. Nevéhez kötődik az első magyar turistaegylet megalapítása és az első jelzett turistautak felfestése a Mátrában. Jelentős szerepet vállalt a turizmus fejlesztésében, miközben Abasáron mintagazdaságot hozott létre. Megtanulta a szőlészet-borászat minden fortélyát, borpincészete messze földön híres volt. Nevéhez kötődik az oltványkészítés, melynek azóta is nagy hagyománya van Abasáron.
Ennek szellemében sok színes programmal készültek a szervezők. Az oltványkészítés mellett borkóstolóval, őstermelők termékeivel várták a megfáradt túrázókat, kísérőiket és minden érdeklődőt. Az EGERERDŐ Zrt. erdészeti interaktív játszóházában kicsik és nagyok ismerkedhettek meg az erdővel, a túrázással. A bátrabbak próbát tehettek hasogatásban és fűrészelésben. A saját készítésű kirakós mellett színező és erdei gyümölcsökből készült lekvárok, szörpök várták a gyerekeket. A vadászkutyáknak is nagy sikerük volt. Aki megéhezett, vadpörköltből, töltött káposztából és kenyérlángosból válogathatott.
Már hagyomány, hogy a túrát leggyorsabban teljesítők ajándékot és oklevelet kapnak. Mellettük díjazták a „Mátrai erdők” rajzpályázatra érkezett legjobb rajzokat is, melyeket az érintett települések diákjai készítettek. A Hanák Kolos emlékfal átadása mellett megkoszorúzták a Hanák család sírját, valamint elültették az idei év fáját, a zselnicemeggyet, mely sokáig emlékezteti a szervezőket és a túrázókat a jól sikerült rendezvényre.

Közmunkások takarítják a Mátra, a Bükk és a Heves-Borsodi dombvidék turistaútjait. Az országos közfoglalkoztatási programhoz kapcsolódva az Egererdő Zrt. év végéig átlagosan 550 főt alkalmaz - tudtuk meg Urbán Pál vezérigazgató-helyettestől.

A szakembertől megtudtuk, a foglalkoztatottak három megyéből: Hevesből, Borsod-Abaúj-Zemplénből és Nógrádból, mintegy 33 településről érkeznek napi munkára. A részvénytársaság 719 millió forint céltámogatásban részesül, melyből a közfoglalkoztatottak törvényben előírt munkabérét, a szociális hozzájárulási adóját és egyéb szükséges költségeket kell fedezni. A programhoz az Egererdő Zrt. mintegy húszmillió forint önerővel járult hozzá, ami várhatóan több lesz. A közfoglalkoztatásban résztvevők napi munkáját az egri, a pétervásári, a felsőtárkányi, a mátrafüredi, a bátonyterenyei, a parádfürdői és a szilvásváradi erdészetek szervezik és irányítják. A program az Egererdő Zrt. 75 ezer hektáros területét érinti.
Az 550 fős átlaglétszám a nyári hónapokban 650-re bővülhet- tette hozzá Urbán Pál - és ezeknek a napi tevékenységét szervezni jelentős többletmunkát jelent az erdészeti szakszemélyzetnek, akiknek e mellett továbbra is el kell látniuk az alapfeladataikat. A közmunkában résztvevők egyébként többféle feladatot látnak el. Így a Mátrában, a Bükkben és kisebb mértékben a Heves-Borsodi dombvidéken - Ózd és Pétervására térségében - az erdészeti feltáró-, a séta és a turistautakat, valamint a tanösvényeket tartják karban. Összegyűjtik a fakitermelések során keletkező hulladékot, megszüntetik az illegális szemétlerakókat és a szemetet pedig elszállítják.
Mindezek mellett részt vesznek az úgynevezett közjóléti létesítmények, például a felsőtárkányi, a szilvásváradi és a gyöngyösi állami erdei vasút vonalainak kitisztításában, az esőbeállók, a padok, az asztalok karbantartásában is. Urbán Pál véleménye szerint a program társadalmilag fontos és hasznos. Reményeik szerint az Egererdő Zrt. területén az erdők, a műszaki létesítmények állapota és tisztasága javulhat.

Meglepő dologra lehettek ma figyelmesek az egri Csákány utcában lakók illetve az uszoda környékén tartózkodók. Ma tartotta bokréta-avatását az Imola cégcsoport, a közeljövőben elkészülő Platán gyógyászati központ épületében. A jeles eseményen egy fenyőfát helyeztek fel daruval a létesítmény tetejére. Az ünnepséget az építmény legmagasabb pontjának elérésekor szokták megrendezni. Tóth Imre, az Imola Cégcsoport alapító tulajdonosa elmondta, hogy ma a kivitelezőket, tervezőket ünneplik, akik részt vettek a gyógyászati központ addigi munkájában.

A központ épülete a strand mellett található, ahova Norvégiából várják majd a látogatókat. Tóth Imre elmondta: szeretnék, ha Eger ténylegesen is fürdővárossá válna, nemzetközileg is ismert lenne a termálvízéről.  Nem titkolt céljuk, hogy még több turistát vonzzanak a városba. Az Egerben meglévő  radonos és kénes víz alkalmas ugyanis az ízületi és reumás problémák kezelésére, a cégcsoport ezt a lehetőséget szeretné kiaknázni.

A szállodaépület 50 szobát tartalmaz majd, 23 apartmannal. Az ide érkező vendégeket 3-5 hétig fogják Egerben kezelni. Az Imola Bau Kft. tervei között szerepel a város felvirágoztatása, hiszen így a kisebb boltoknak is megéri majd kinyitni, tovább nyitva tartani. Remélik, hogy a központ megnyitása után rengeteg turista fogja felkeresni a települést.

A feketegazdaság mozgásterének szűkítése napjainkban egyértelmű kormányzati és városi cél, s igaz ez a turisztikai szolgáltatás területére is. Eger önkormányzata helyi rendeletben szabályozni kívánja a „Vendég- és idegenforgalmi adónyilvántartást”. Az, hogy a városunkban eltöltött vendégéjszakákat korrekt, egységes módon vezessék a szolgáltatók, minden egri polgár érdeke: a város ennek a statisztikai mutató alapján hívhatja le a jelentős összegű normatív támogatást - áll a szerkesztőségünkhöz eljuttatott közleményben.

A közgyűlés által elfogadott módosítások szigorúbb és ellenőrizhetőbb, egységes rendszert teremtenek. Városunkban jelenleg 307 szálláshely (szálloda, panzió, kemping, üdülőház, turistaszálló, ifjúsági szálló és egyéb szálláshely) működik. A 17 szálloda kivételével kötelező lesz „Vendég- és idegenforgalmi adónyilvántartás” vezetése, melyet a vállalkozóknak nyomtatvány formájában térítésmentesen biztosít az önkormányzat. A kiadványnak folyamatosan és vezetésre alkalmas állapotban kell rendelkezésre állnia a szálláshelyen.
A nyilvántartás tartalmazza: a sorszámot; a vendég nevét; születési helyét és idejét; lakcímét; állampolgárságát; útlevél, vagy személyazonosító igazolvány, esetleg vezetői engedély számát; az érkezés és a távozás napját és időpontját; az Egerben eltöltött vendégéjszakák számát. Fel kell tüntetni az adómentesen eltöltött vendégéjszaka számot és annak jogcímét; az adóköteles vendégéjszakák számát; a beszedett adó összegét; a kibocsátott számla, nyugta sorszámát. Szerepeltetni kell azt is, hogy a beszedett adót a szolgáltató mikor fizette meg az önkormányzatnak, illetve mikor vallotta be az idegenforgalmi adót.
A képviselőtestületi döntésnek megfelelően a jövőben egyértelműen megállapítható és bármikor ellenőrizhető lesz az Egerben vendégéjszakát eltöltő magánszemély adóstátusza, érkezése, távozása. A „vendégkönyv” segíti a szálláshely tulajdonost, hiszen olyan adatokat is tartalmaz, melyek megnyugtató módon visszakereshetővé teszik az elszállásolt vendégeket.
A „Vendég- és idegenforgalmi adónyilvántartás” legfontosabb mellékletei angol, német és lengyel nyelven is elérhetőek lesznek, így a külföldiek is egyértelműen eligazodhatnak a nyilvántartások rendszerében, és aláírásukkal hitelesítik ittlétüket. A szakmai anyagot az előterjesztő előzetesen megküldte a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Magánszállásadók Országos Szövetsége, az Egyesület Eger Idegenforgalmáért Egyesület és Eger Magánszálláshelyeinek Egyesülete részére is.